Emlékszem, hogy amikor az alkotmányunkat alaptörvényre cserélte az Orbán-rezsim, az egyik leginkább gyomorforgató passzusnak azt a részt tartottam, amely egy odahányt jogi passzussal akar megoldani egy átfogó szociális problémát.
„A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”.
Azon túl, hogy ez az egyik legképmutatóbb mondat, amit valaha olvashattunk egy – hangsúlyozom – jogi szövegben, még undorítóbb, hogy azt az Uzsoki kórházban tették ki a kórtermekbe, kinyomtatott formában. Az esetről a HVG értesült.
Miként is tudná megoldani a törvényhozás egymással kapcsolatot nem tartó szülő és gyermek viszonyát, vagy éppen a külföldre kényszerült, már családos anyuka-apukaként élő egykori gyermek “kötelezését” arra, hogy részt vegyen a szülők gondozásában?
Egy kórházba került idős ember egész életében fizette a járulékokat azért, hogy tisztességes ellátásban részesüljön. Miért kell a gyermeke arcába dörgölni ezt a “törvényt?”
A HVG ennek is utánajárt, ugyanis a hozzátartozó, aki a szóban forgó idézetről a képet elküldte a portálnak, többször találta ellátatlanul idős, beteg rokonát.
Az ápolási igazgató szerint:
“nyilvánvalóan és félreértelmezhetetlenül semmiképpen sem utal az intézmény fekvőbeteg ellátási tevékenységével kapcsolatos hozzátartozói többletfeladatra.”
Sokkal inkább felhívja a figyelmet arra a valós, és sajnálatosan többször tapasztalt helyzetre, amikor idős és gondozásra szoruló (abban a periódusban még kórházi ellátást nem igénylő) családtagokat hagynak egyesek teljesen magukra.”
Az ápolási igazgató hosszas magyarázkodásba kezd, de vajon a sokak által vitatott alaptörvényi passzus lenne a legmegfelelőbb családtagok motiválására? Tényleg azt kell kifüggeszteni, mintegy szemrehányásként azoknak, akik akár három műszak mellett is bent töltik a szabadidejüket a kórházban?
A pelenka nincs kicserélve, de az Alaptörvény megvéd mindenkit. Megvédi a beteget az ellátástól, hiszen kimondja, hogy a szülő kötelessége, megvédi a kezüket mosó dolgozókat, akik olykor éhbérért, hivatástudatból güriznek, és ha már nincs módjuk rá, hogy mindent precízen csináljanak, még mindig nyúlhatnak ehhez a Szent Íráshoz a falon!
Ez a megoldás. Olyan magyar módra…
Jabronka Richárd
„A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”.
Azon túl, hogy ez az egyik legképmutatóbb mondat, amit valaha olvashattunk egy – hangsúlyozom – jogi szövegben, még undorítóbb, hogy azt az Uzsoki kórházban tették ki a kórtermekbe, kinyomtatott formában. Az esetről a HVG értesült.
Miként is tudná megoldani a törvényhozás egymással kapcsolatot nem tartó szülő és gyermek viszonyát, vagy éppen a külföldre kényszerült, már családos anyuka-apukaként élő egykori gyermek “kötelezését” arra, hogy részt vegyen a szülők gondozásában?
Egy kórházba került idős ember egész életében fizette a járulékokat azért, hogy tisztességes ellátásban részesüljön. Miért kell a gyermeke arcába dörgölni ezt a “törvényt?”
A HVG ennek is utánajárt, ugyanis a hozzátartozó, aki a szóban forgó idézetről a képet elküldte a portálnak, többször találta ellátatlanul idős, beteg rokonát.
Az ápolási igazgató szerint:
“nyilvánvalóan és félreértelmezhetetlenül semmiképpen sem utal az intézmény fekvőbeteg ellátási tevékenységével kapcsolatos hozzátartozói többletfeladatra.”
Sokkal inkább felhívja a figyelmet arra a valós, és sajnálatosan többször tapasztalt helyzetre, amikor idős és gondozásra szoruló (abban a periódusban még kórházi ellátást nem igénylő) családtagokat hagynak egyesek teljesen magukra.”
Az ápolási igazgató hosszas magyarázkodásba kezd, de vajon a sokak által vitatott alaptörvényi passzus lenne a legmegfelelőbb családtagok motiválására? Tényleg azt kell kifüggeszteni, mintegy szemrehányásként azoknak, akik akár három műszak mellett is bent töltik a szabadidejüket a kórházban?
A pelenka nincs kicserélve, de az Alaptörvény megvéd mindenkit. Megvédi a beteget az ellátástól, hiszen kimondja, hogy a szülő kötelessége, megvédi a kezüket mosó dolgozókat, akik olykor éhbérért, hivatástudatból güriznek, és ha már nincs módjuk rá, hogy mindent precízen csináljanak, még mindig nyúlhatnak ehhez a Szent Íráshoz a falon!
Ez a megoldás. Olyan magyar módra…
Jabronka Richárd
