Unokáink is látni fogják?

Elevator Boy

Állandó Tag
Ezek az épületek Budapesten láthatóak .

A legszebb Magyar épületeknek és alkotóiknak nyitottam ezt a topicot.
Az unokáink is látni fogják?

Bazilika . Tervezte : Hild Józse 1851-1867
Akadémia Tervezte : Friedrich August Stüler 1862-1865
Opera Ház Tervezte : Ybl Miklós 1875-1879
Országház Tervezte : Steind Imre 1882-1904.
Sándor palota Tervezte Mai formájában Ybl Miklós
 

Csatolások

  • EsztergomBasilica-South.jpg
    EsztergomBasilica-South.jpg
    21.6 KB · Olvasás: 18
  • budapesthungarianacademicofsilence.jpg
    budapesthungarianacademicofsilence.jpg
    275.8 KB · Olvasás: 22
  • 214 copy.jpg
    214 copy.jpg
    104.8 KB · Olvasás: 18
  • parlament2_small.jpg
    parlament2_small.jpg
    57.6 KB · Olvasás: 13
  • 1945%2~1.JPG
    1945%2~1.JPG
    33.9 KB · Olvasás: 12

Elevator Boy

Állandó Tag
Csatlakozzatok tegyetek fel ti is szép épületeket.



Ezek az épületek Budapesten Láthatóak .
Földtani intézet Tervezte:Lechner Ödön 1898-1899.
Mátyás templom Tervezte: Mai formájában Sculek Frigyes 1874-1896
Néprajzi Múzeum Tervezte: Hauszmann Alajos 1893-1896.
New York Palota Tervezte: Hauszmann Alajos 1894
 

Csatolások

  • Foldtani_Intezet.jpg
    Foldtani_Intezet.jpg
    72.8 KB · Olvasás: 14
  • buda0054.jpg
    buda0054.jpg
    131 KB · Olvasás: 12
  • 0062_intro01_maxi.jpg
    0062_intro01_maxi.jpg
    56.4 KB · Olvasás: 10
  • New_York_Palace,_a_Boscolo_Luxury_Hotel-view.jpg
    New_York_Palace,_a_Boscolo_Luxury_Hotel-view.jpg
    94.6 KB · Olvasás: 11

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Valoban csodalatosak ezek az epuletek.
Valamikor regen volt ilyen tv musor unokaink is latni fogjak....vajon ma is van hasonlo?
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
A karcagi szélmalom.​


000098278-7819-330.jpg



2638412505_421bc29b59.jpg


4886_20091004_13565286.jpg



4886_20091004_13545211.jpg
 

zsuzsanna03

Állandó Tag

MARGITSZIGETI időutazás

sof_margitsziget_b.jpg



Talán nincs is még egy olyan ismert pontja fővárosunknak, mint a Duna ékessége: a Margitsziget. Közismert szigetünk sok évszázados történetét, cselekedeteit avatott tollal írt művek hosszú sora tárta már eddig is elénk.

A Margitsziget Budapest XIII. kerületéhez tartozik, eredeti terjedelme 58 ha volt, mai kiterjedése 96,5 ha, szűken 1 km2. Hossza 2500, legnagyobb szélessége 500 m. Földtörténeti-földrajzi szempontból Budapest legfiatalabb felszínei közé tartozik. Az alföldi szakaszra kilépő Duna a földtörténeti jelenkor elején számos zátonyt épített. Ez a hordalékkúp természetes állapotban nyugat felé alacsonyabb. a keleti fele magasabb. Mai formáját a XIX. század közepén, a Duna szabályozásakor nyerte. Kezdetben 3 vagy 4 szigetből állt, az alsó volt a Festő-sziget (a mai Margitszigeti Atlétikai Centrum), a felső a Fürdő-sziget. A talajrétegek vastagsága átlagosan 10 m, alul kavicsos, felül nagyobb részben inkább homokos-iszapos dunai hordalékból felépült rétegsora jó víztároló. A hordalék alatt agyag található. A sziget eredetileg 102,5 m magasan volt a tengerszint felett. Az árvizek miatt ezt feltöltéssel 104,85 m-re emelték. Ezenkívül árvízvédelmi töltést is létesítettek, melyet végleg 1960-ban bontottak el, kb. 70 m hosszú szakasza még ma is látható a Palatinus strand éttermétől délre. A sziget északi végénél a Duna 700 m széles. A budai ág szélessége 250, a pesti 220 m, közepes vízálláskor 3-4 m mély.

A Margitsziget nevei a különböző korokban: Urak-sziget, Nyulak szigete (latinul: Insula leporum). Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (törökül), Budai sziget, Palatinus-sziget.

A történeti adatok a római uralomig nyúlnak vissza. Az itteni ásatások feliratos köveket, pénzeket hoztak a felszínre a II-IV. századból. 1012-ben és 1267-ben nagy árvizeket jegyeztek fel. A szigetet egyébként egy 1225-ből fennmaradt oklevél említi először. A hagyomány szerint Imre király (1196-1204) itt tartotta udvarát. IV. Béla 1245-ben kelt oklevele szerint a király elődei a szigetet a premontreieknek adták. A kolostorhoz kapcsolt Szent Mihály prépostságot 1528-ig említik. A kolostorhoz közel falu állott, a XIV. században Szent Pál falva néven említik. Az esztergomi érseknek vára volt a szigeten, az épület az Óbuda felé eső parton állt. A pesti parton épült a IV. Béla által ide telepített Szent János Vitézek (johanniták) nagy kiterjedésű vára, a mai Casino helyén. A ferencesek 1270-ben jelentek meg a szigeten.

A Domonkos-kolostor alapítása szorosan kapcsolódik Árpád-házi Szent Margithoz. IV. Béla 1241-ben a vesztett Sajó menti csata után előbb Felső-Ausztriába, majd a Split melletti Clissa várába menekült feleségével, a bizánci származású Laskaris Máriával együtt. Ott született 1242-ben leányuk, Margit. Magyarországra való visszatérte után a király leányát a veszprémi apácakolostorba adta. A gyermek 1252-ben költözött át 17 társával a számára alapított nyulak-szigeti kolostorba. IV. Béla király feleségével együtt sokszor látogatta meg leányát e kolostorban. Margit haláláig, 1271-ig itt élt.

margitszigeti_kolostor_1542_bol_fametszet_450x336_391_20091129115626_571.jpg



22419.jpg


A kolostor történetének vallásos jellegű forrásai közül a legkorábbi 1276-ban készült, Margit szentté avatási perének jegyzőkönyve, amely ugyan nem maradt fenn, de felhasználásával készült a XVI. század elején írt Margit-legenda. melyet a Széchényi Könyvtárban őriznek; írója Ráskai Lea apáca. Margit itteni sírjához 250 évig zarándokoltak. Az apácák 1540-ben elhagyták a szigetet. magukkal víve Boldog Margit földi maradványait is. 1541 és 1563 között Nagyváradon, 1563 és 1615 között Nagyszombaton éltek, majd 1615-től Pozsonyban telepedtek le, ahol a klarissza rendbe léptek át. II. József császár 1782-ben eltörölte a rendet. Boldog Margit Pestre hozott maradványai ekkor vesztek el. Margitot XII. Pius pápa avatta szentté 1943. július 13-án. 1914-ben egy vihar döntötte fa gyökerei között találták meg az apácazárda ép harangját, ennek kapcsán a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ásatásokat végeztetett; Lux Kálmán 1923-ban, Lux Géza 1937-38-ban kutatott a kolostor romjai közt, mely teljesen nincs még feltárva. Ma látható részei: nyugati udvar, kápolna, királynői lakóház, torony, sekrestye, templom, kerengő, káptalanterem, konyha, fűtőház, ebédlő. kútház, laikusok ebédlője és a dolgozóterem.

Az országgyűlés a szigetet 1790-ben Sándor Lipót főhercegnek adományozta, aki II. Lipót negyedik fiaként mint nádor került Budára. Ő kezdte meg a szigetet schönbrunni mintára kiépíteni. Sándor főherceget öccse, József Antal János - József nádor - követte a palatinusi méltóságban. 1795-től ezt a tisztet fél évszázadon keresztül töltötte be. A magas műveltségű és kertkedveléséről is ismert főúr a szigetet nagyszabású terveivel jelentősen átalakította. Álmainak és vágyainak megvalósításához méltó munkatársra lelt a fiatal Tost Károly főkertész személyében. Utóbbi a schönbrunni neves kertészdinasztiából származott. 1810 körül, alig 20 évesen hazánkba kerülvén ízig-vérig magyarrá lett. Elévülhetetlen érdeme a sziget máig megmaradt, kiemelkedő szépségének a kimunkálása.

József nádor felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára a szigeten rendezett be nyaralót. 1814-ben a Napóleon elleni szövetség vezetői, I. Sándor cár (a nádor sógora), III. Frigyes Vilmos, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt találkoztak.

A szabadságharc után, 1849-ben felmerült a Duna szabályozása kapcsán a 3 sziget rendezése. A felső (Fürdő-) szigetet elkotorták, míg az alsó (Festő-) szigetet feltöltés révén a Margitszigethez csatolták. A sziget egészen 1901-ig csak hajón vagy csónakkal volt megközelíthető. A Margit hidat 1876-ban megnyitották ugyan, de a szigetre vezető szárnyhíd csak 1901-ben készült el. A sziget északi csúcsán a II. világháború alatt elkészült az Árpád híd, ezt 1950-ben kötötték össze a szigettel, csúcsát lényegesen meghosszabbítva.

József nádornak eredetileg Püspökladányban voltak birtokai: ezeket cserélte el a piliscsabai uradalommal, amelyhez a Margitsziget is tartozott. 1847-ben halt meg. Tőle örökölte a nádorságot elsőszülött fia, István. 1848-49-ben a szabadságharc alatt a nádori méltóság megszűnt, szabaddá tették a szigetet. István főherceg halála után 1905-ig József Károly Lajos, a nádor fia birtokában volt a sziget. Nagy növényhonosítóként a Margitszigeten fenyőritkaságokat is ültetett 1871-ben, megépíttette a szigeti lóvasutat, mely utolsó útját 1928. április 10-én tette meg. A Festő-szigetet ő vette meg Buda városától és a Margitszigethez csatolta 1873-ban. Fiától, József Ágost főherceg, tábornagytól - József nádor ükunokájától - a magyar állam az 1908. évi XLVIII. törvény alapján vette meg a szigetet és átadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. 1909. január 1-jén a Fővárosi Pénzalap tulajdonába került, mely megalapította a Szent Margitszigeti Gyógyfürdő Részvénytársaságot. Ez utóbbit német és francia tőkével hozták létre.


Koz06.jpg


A Margit-sziget képzeleti rajza 1847-ből

1882-től a sziget főkertésze Magyar György (1844-1923) volt. Ekkor a kereskedelmi kertészetben 1400 fajta rózsát termesztettek 16 000 példányban. Japánkert létesült. Magyar György 1909-ben ment nyugdíjba. Itt a szigeten született 1882-ben fia, Magyar Gyula (megh. 1945), az ismert dendrológus, növénynemesítő.

A sziklakerti hőforrásban helyezték el a Normafának nevezett bükkfa maradványait, amely megkövesedett állapotban ma is látható.

A sziklakert vízesését a Zsigmondy-forrás táplálja. 1911-ben nagyarányú kertészeti rendezésbe kezdtek, ennek hatására létesült a szigeten a vadaskert, a fácános és a Művész sétány.

A terület feltöltése (1870-től) árvízvédelmi célokat szolgált. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1921-ben a szigetre rendezési pályázatot írt ki. Petz Gyula tervét fogadták el. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a szigetet 1927-ben házi kezelésbe vette, mert fejlesztése csak így volt biztosítható. 1927 után a kertészetben nagyarányú munkák folytak. 60 000 m3 földet mozgattak meg, 60 holdon termőföldet terítettek el, 50 holdat füvesítettek, továbbá 6000 m hosszú és 6 m széles sétautat építettek; a pesti oldalon 150 kőrisfát, a budain 200 jegenyenyárt ültettek. Telepítettek ezenkívül 3000 különböző díszfát és 50 000 díszcserjét. A nagy virágellipszis a hajdani kereskedelmi kertészet helyére került, s 15 000 m2-t foglalt el. A rózsakertben a világ akkor ismert összes rózsafajtája megtalálható volt, 25 000-es tőszámmal. A sok virágágyban 250 000 tő növényt ültettek, kihelyeztek 3000 fészekodút és 20 madáretetőt.

A Margitsziget ma a főváros egyik legnagyobb közparkja, egyben Európa egyik legszebb dendrológiai parkja. Különleges nevezetessége, hogy itt található az első magyar kertművészeti emlék is, az 1251-ben már vízvezetékkel rendelkező domonkosrendi kolostorkert. A szigetet az 1929. évi XVI. tc. értelmében gyógyhellyé nyilvánították. A II. világháború a szigetet is alaposan megtépázta. A sérülések a túlélő fákon ma is jól felismerhetők: roncsolt törzseik 1-2 méter magasról hajtottak ki, s ezek a "hajtások" ma már közel félévszázadosak.

Épületek a Szigeten

A szigeti melegvíz-forrásra időről-időre felfigyeltek. Zsigmondy Vilmos 1866-ban végzett fúrásokat. A sziget talajának pontos rétegviszonyait innen ismerjük: homok és iszap 4,74 m-ig, kavics 8,54 m-ig; kékes tengeri eredetű agyag 113,82 m-ig és agyagos mészkő 119,51 m-ig. Ebből a mélységből tör fel a napi 1,5 millió liter víz, amely ként, kalciumot, magnéziumot és szénsavat tartalmaz. A furatba illesztett cső 9,5 m magasan van a talajszint felett, belőle folyik a víz a vízeséshez.

A sziget akkori tulajdonosa Ybl Miklóst bízta meg a gyógyfürdő tervezésével. Az épületet 1868-1870 között emelték, reneszánsz stílusban. A fürdő épülete a II. világháború során megsérült, majd az 1956-os árvíz után lebontották.

A ferences templom maradványa a minoritáké volt. A ferencesek a XIII. században telepedtek meg a szigeten, kolostorukat a század vége felé építették, a XIV. században átalakították, toronnyal bővítették. A török uralom alatt rommá lett. József nádor villáját emellé építtette 1796-ban, ő maga 1819 és 1830 között itt lakott.

A premontrei kápolna. A premontrei konvent Óbuda területén még a tatárjárás korát megelőzően létrejött egyházi testület. A sziget legrégibb temploma, a Szent Mihály-templom nemcsak az itten premontrei szerzetes kolostor egyháza, hanem a hajdani szigeti falu plébániatemploma is volt. A víztoronytól északkeletre eső romokat a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1923-ban ásatta ki. A XII. századból származó épület belsejében egy régibb, XI. századi kápolna falait is megtalálták. Az ásatások Lux Kálmán és Salkovics Károly irányításával folytak. 1932-ben Lux Kálmán restaurálta, átépítette a Szent Mihály-kápolnát.

A nagyszállót Ybl Miklós építette 1868 és 1870 között. Többször átépítették, így 1926-ban is, Wälder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint, aki szanatóriumi célra szárnyépülettel bővítette. 1926. június 15-én nyílt meg, halljában látható Kondor Béla festőművész Szigeti legenda c. falfestménye.

A víztornyot 1921-ben építtette Zielinsky Szilárd, a park vízművei is az ő munkája. A torony a szigetet látta el vízzel, 1983-ban felújították, de üzemen kívül van, kiállítóhelyként hasznosítják.

A Palatinus strandfürdőt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának megrendelésére Janáky István és Masirevich György tervezték 1921-ben. 1938-ban Janáky István bővítette, gyepszőnyege 70 000 m2 felületű.

A versenyuszodát Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok tervezte; 1930. november 15-én nyílt meg.

A szabadtéri színpad 1938-ban épült Kaffka Péter tervei szerint. A háborúban megsérült, 1951-ben újjáépítették, 3300 személyes.

A Zenélőkút 1936-ban épült. Eredetijét Bodor Péter székely ezermester építette Marosvásárhelyen 1820-ban, 1954-ben Pfannl Egon építész restaurálta.

***

A sziget látképe a Gellért-hegyről 1865 körül. Még nem épül a Margit-híd, a Festősziget még nincs összekötve a Margitszigettel. A budai part mellett hajómalmok sorakoznak.




A Margit-híd a 20. század elején.





A ferences templom romjai és József nádor nyaralója 1890 körül. A lepusztult és a megsérült épületet a II. világháború után lebontották. (fotó Klösz György)




Az Ybl Miklós által tervezett Margit-fürdő hátsó homlokzata 1890 körül. A sziget északi végében álló épület a háború alatt megsérült és helyreállítás helyett lebontották. (fotó Erdélyi Mór)





Virágszőnyeg 1880 körül. (fotó: Klösz György)




A Margit-fürdőt tápláló hőforrás fölösleges vizét egy mesterséges vízesésen át juttatták vissza a Dunába. A vízesés 1880 körül. (fotó: Klösz György)




És nagyjából tíz évvel később. (fotó: Erdélyi Mór)




A Nagyszállót is Ybl tervezte. A képen a főhomlokzat (nyugati oldal) látható, 1880 körül. (fotó: Klösz György)





És a keleti homlokzat Pest felől. Jól látszik, hogy a szálló egészen közel áll a parthoz. A feltöltések előtt még jóval keskenyebb és rövidebb volt a sziget.




Alsószigeti vendéglő 1908 körül.




A Margit-hidat 1876-ban adták át, a szigetre levezető szárnyhíd azonban csak 1900-ban készült el. Addig csak hajóval lehetett eljutni a szigetre. (fotó: Klösz György)




Alsószigeti villa 1880 körül. (fotó: Klösz György)




Kávéház 1900. Az épület eredetileg József főherceg vadászati pavilonja volt a millenniumi kiállításon. (fotó: Klösz György)




A Magyar Athlétikai Club sporttelepe 1900 után, a sziget megnagyobbításával nyert területen.




Az 1911-ben épült Víztorony.





A lóvasút 1920 körül. (fotó: Erdélyi Mór)




És a rá várakozók.




A Palatinus strand első változata. Érdemes megnézni a budai partot!




Fedett sétány, 1924.






A Margit-fürdő elölről a '30-as években.


*****

margitsziget-01_142453.jpg



margitsziget-12_142507.jpg

Talán nincs is még egy olyan i**smert pontja fővárosunknak,
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Kocsimúzeum - Cifra istálló - Parádfürdő

matra_vjm-8.jpg



Az épületet 1880-ban gróf Károlyi György építette Ybl Miklós tervei alapján.
A nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás párját ritkító, szinte hivalkodóan fényűző
istállót akart, olyat, amely méltó az Ybl Miklós tervei alapján készült fürdőtelepi kastélyhoz.
A Cifra Istálló a kastélyhoz tartozott.

vvvvvv
11760.jpg


Eklektikus stílusú épület, fagerendás, vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet.
A Cifra Istálló ma Kocsimúzeumként működik, ahová, ha belép az ember, egészen
a századelőig visszapereg vele az idő.

matra_vjm-7.jpg


A díszes külseje és vörös márvánnyal burkolt belseje miatt Cifrának nevezett
uradalmi istállóban látható Kocsimúzeum a kerék feltalálásától a
díszes főúri hintókig vonultatja fel a téma érdekességeit.


matra_vjm-6.jpg



A kocsiszínben lévő kiállítás bemutatja a világhírű magyar kocsikészítés történetét,
a szatler, a kovács, és a bognárműhely kocsikészítéshez szükséges eszközeit,
és Kocs község történelmi szerepét - hiszen e fontos közlekedési eszköznek a nevét
számos idegen nyelv a magyarból, közvetve Kocs falutól kölcsönözte.


cccc
kocs_muzeum_thumbnail.jpg



Találhatunk itt: hajtószánt, városi szánt, "Eszterházy-kocsit", vadász kocsit, konflist, fiákert.
A volt kocsiszínekben megtekinthető számos eredeti, XIX. és XX. Századi kocsi, hintó is.
Az istállókban ma is gyönyörködhetünk a lovakban.

vvvvvvvvv
cifra-06.jpg


A múzeumban látható kocsik nagy része a Kölber-testvérek műhelyéből került ki,
ők voltak az 1800-as években a legnevesebb kocsigyártók Magyarországon.
Emellett lószerszámok és a paraszti világ szállítóeszközeit is bemutató makettek,
illetve szekerek gazdagítják a kiállítást.
 

Csatolások

  • szuletesnap_nyaralas_304_152731.jpg
    szuletesnap_nyaralas_304_152731.jpg
    229.3 KB · Olvasás: 10
  • 03160079.JPG
    03160079.JPG
    301.4 KB · Olvasás: 10
  • 15057_20071010_203653.jpg
    15057_20071010_203653.jpg
    105.5 KB · Olvasás: 10
  • KP_046~1.JPG
    KP_046~1.JPG
    390.4 KB · Olvasás: 9
  • 3370166.jpg
    3370166.jpg
    135.1 KB · Olvasás: 9
  • 1-323767-dfea743acab.jpg
    1-323767-dfea743acab.jpg
    68.4 KB · Olvasás: 10
  • 897-o.jpg
    897-o.jpg
    76.9 KB · Olvasás: 9
  • csaladi_2007_450.jpg
    csaladi_2007_450.jpg
    91.6 KB · Olvasás: 10
  • nyul_kocsimuzeum_551_20090528104621_155.jpg
    nyul_kocsimuzeum_551_20090528104621_155.jpg
    121 KB · Olvasás: 10

zsuzsanna03

Állandó Tag
Elhanyagolt műemlékeink

Czirjék-kúria barokk kapuzata

vvvvvvvv
img20090209101152.jpg


Utolsó óráit éli a zoltáni Czirjék-kúria kapuzata, mely mostani állapotában is a kúriáiról
nevezetes Háromszék egyik legszebb barokk kapuépítménye.
Az 1711-ben épült, majd az 1950-es évek elején lebontott zoltáni Czirjék-kúria
a barcasági szász építészet egyik legrégebbi tornácmegoldását mutatta: tornácának
lefedését a tető oszlopokra támaszkodó túlnyújtásával oldották meg.

Az udvarház „belvilágához” kőből és téglából épült, szekér- és gyalogbejáróból álló
fedeles kapuzat vezetett.
Nagykapuját széles vakolatpárkány és a felette álló kétsoros, zsindelyfedésű galambbúg koronázta,
a kiskaput kőből és téglából rakott, bájos, barokk vonalvezetésű, volutákkal díszített oromzat hangsúlyozta.
A kapunyílást festett kváderkő imitáció vette körül, mely a 18. századi háromszéki
kapuzatokon gyakran megjelent.
A kiskapu oromzata ma is áll, a nagykapu mára elpusztult elemei
Kónya Ádám 1957-es fotója alapján rekonstruálhatók.

A több mint fél évszázada elhanyagolt műemlék kapuzat eddig a
háromszéki udvarházak pusztulásának szimbóluma volt.
Felújítása új korszakot nyitna a kúriák megmentésében.
 

Csatolások

  • img20090209124308.jpg
    img20090209124308.jpg
    212.7 KB · Olvasás: 12

zsuzsanna03

Állandó Tag
Református erődtemplom - Gidófalva

vvvvvv
dsc_8724_ghidofalva_templom.jpg



GIDÓFALVA ősi székely település Háromszékvármegyében, Sepsiszentgyörgytől 8 kmre,az Olt bal partján fekszik, a Bodoki havasok lábánál, 546 m tengerszint feletti magasságban.

vvvvvvv
IMG_7116.jpg


Neve, Benkő József szerint, Szent Gedeontól származik, aki az ő feltételezése szerint atemplom - amely a XVII. századig katolikus
volt - védőszentje lehetett.
A népi hagyománya falu nevének származtatását egy francia,Couvour Guido nevű barát nevéhez fűzi, aki
1070 körül kerülhetett ide Szent László király
parancsára.
A falu nevének középkori dokumentumokban fennmaradt formái: 1332 – Villa Guidonis, 1415 – Gidofalw, 1420 – Gydofalva,
1427 – Gidofalwa, 1543 – Gydofalwa.
Német neve nincs.
Román neve Ghidfalau, kényszerfordítással.

A templomot 1658-ban a tatárok fölégették.
A javításokra 1672-ben került sor, amit a déli bejárat fölötti felirat tanúsít.
1802-ben a földrengés a templomot és a tornyot megrongálta, a felújításra 1812-ben került sor.
Az utolsó nagy javítási munkálatokat 1936-ban végezték rajta
Keöpeczi Sebestyén József vezetésével, de falképekre nem bukkantak.

A templom szükségessé vált helyreállítása 2008-ban a torony statikai megerősítésével, az épület építészeti felmérésével, régészeti és falkutatásával kezdődött meg. Ennek során, a helyenként 4 cm vastagságú meszes vakolatréteg alól nagy kiterjedésű falképek nyomai kerültek elő a nyugati és az északi falon. A falazat jelentős részét fedő „al fresco” technikával készült, az előkerült töredékek alapján rendkívül kvalitásosnak ígérkező gótikus falképek több festési periódusból származnak. Ezek közül jól elkülöníthető az északi falon előkerült, feltehetően Jézus gyermeksége ciklus, melyből a Háromkirályok imádásának egy jelenete: Mária a gyermekkel és egy király a csillaggal látható a kutatóablakban. A nyugati falon Szent László ciklus valószínűsíthető az előkerült nyeregtakaró alapján.

Az egykor boltozott templom mai mennyezete egyszerű kivitelezésű, kékre festett kazettákból áll, ám a szentélyben szabad szemmel is észrevehető a festékréteg alatti eredeti díszítőfestés. A további vizsgálatok során az is kiderült, hogy a templomhajó hasonló kiképzésű kazettás mennyezete is beépítésre került a jelenleg is látható, szintén kékre festett mennyezetben. A hosszú távú projekt része lenne a mennyezet kibontása és helyreállítása is.
 

Csatolások

  • gidofalva019.jpg
    gidofalva019.jpg
    138.5 KB · Olvasás: 10
  • gidofalva454.jpg
    gidofalva454.jpg
    74.6 KB · Olvasás: 10
  • gidofalva012.jpg
    gidofalva012.jpg
    40.5 KB · Olvasás: 10
  • img20090209124510.jpg
    img20090209124510.jpg
    342.4 KB · Olvasás: 11
  • gidofalva001.jpg
    gidofalva001.jpg
    62.8 KB · Olvasás: 9
  • gidofalva004.jpg
    gidofalva004.jpg
    58 KB · Olvasás: 9
  • gidofalva006.jpg
    gidofalva006.jpg
    100.9 KB · Olvasás: 10
  • gidofalva008.jpg
    gidofalva008.jpg
    51.5 KB · Olvasás: 10
  • gidofalva011.jpg
    gidofalva011.jpg
    63.1 KB · Olvasás: 10
  • gidofalva016.jpg
    gidofalva016.jpg
    76.9 KB · Olvasás: 10
  • gidofalva022.jpg
    gidofalva022.jpg
    102.1 KB · Olvasás: 10
  • gidofalva014.jpg
    gidofalva014.jpg
    77.7 KB · Olvasás: 9

zsuzsanna03

Állandó Tag
Magyarország vízimalmai

A vízimalom:

11060_1.jpg


Vízi energiával működő malomszerkezet, amely őrlésre, darálásra,
hántolásra, kásatörésre, fűrészelésre, kallásra, lomozásra,
kovácsolásra, csőfúrásra, érc, ásvány zúzására stb. szolgálhat.

Néhány a sokból...

_mg_6114_0001_thumbnail.jpg


Örvényesi vízimalom, Veszprém vármegye

Pál Imre, üzemeltető: Örvényesen található Magyarország
legrégebbi működőképes állapotban lévő vízimalma.
Ezt a falon lévő tábla is igazolja, amin az évszám: 1055. A Tihanyi
Apátság alapításával egyidős!
Ez a malom nagyon sokáig a tihanyi apát tulajdona is volt, ők
adták bérbe molnároknak.
Csak 1892-ben vásárolta meg egy falubeli gazdálkodó.
1985-ig iparszerűen őrölt a malom.
Nagy, felújított fakerekét a Pécsely-patak kis vízesése mozgatja. Itt kívül-belül minden működik.
Kuriózum ez az épület. Végső formáját 1740-ben nyerte el.

15736.jpg


Túristvándi vízimalom, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Túristvándi egyik jellegzetessége a XVIII. század végén épült vízimalom.
Védett műemléki környezetével különleges látványt nyújt.
Szerkezetét alulcsapós vízkerekek hajtják, a víz nem felűről folyik
a kerekekre, hanem a kerekek lapátjai merülnek bele a folyó vizébe.
Ez a megoldás Közép-Európában ritkaságnak számít.

mvmalom.jpg


Röjtökmuzsaji vízimalom, Győr-Moson-Sopron vármegye

Ismét üzemel a csaknem 300 éves ipari műemlék az Ikva-patak
partján, ahol bemutató őrléseket is tartanak, és friss kenyeret, s
más pékárukat is sütnek.
Az ipari műemlékben múzeum is üzemel.
A sokszor áradó patak árka mellett a XVII. században a Széchenyi
család építtette meg a vízimalmot.
A malom turbinája a XIX. század egyik legjobb gépének számított.


vizimalom_thumbnail.jpg


Vízimalom Szécsiszigeten.
A Szapáry-Andrássy Vízimalom a 19. században épült a Kerka holtága mellett.
Ma múzeumként működik.

vmalom.jpg


Vízimalom, Nagybörzsöny

A XIX. század közepén épült vízimalom a Börzsöny patak vizét használja.
A hosszú, nyeregtetős épület lakóház, malom és istálló volt egyben.
Ma a lakószobában a malomipar történetét bemutató kiállítás tekinthető meg.​


daragep.jpg


Orfűi vízimalom
Az ország egyetlen üzemszerűen működő vízimalma.
 

Csatolások

  • RJTKMU~1.JPG
    RJTKMU~1.JPG
    573 KB · Olvasás: 11
  • DSCF0027_nagy.jpg
    DSCF0027_nagy.jpg
    227 KB · Olvasás: 9
  • 0911_nyaralas-09.JPG
    0911_nyaralas-09.JPG
    181.4 KB · Olvasás: 10
  • 114032_galeria_vizimalom_kulso.jpg
    114032_galeria_vizimalom_kulso.jpg
    88.1 KB · Olvasás: 9
  • patakmalomFrhWiNSzkL1259007155.jpg
    patakmalomFrhWiNSzkL1259007155.jpg
    50.3 KB · Olvasás: 9
  • L_-19012231.jpg
    L_-19012231.jpg
    104.3 KB · Olvasás: 10
  • em112szmsz1.jpg
    em112szmsz1.jpg
    41.1 KB · Olvasás: 9

zsuzsanna03

Állandó Tag
Történelmi Emlékút - Szarvas

ccc
3szak11.jpg


Az útvonal avatására 2000. augusztus 18-án került sor.

cc
szekelykapu_623_20080529162203_801.jpg



Ekkora elkészült a felújított Malom emlékmű az országközépnél,
az út két végén egy-egy székelykapu, 4 végleges és 12
ideiglenes emlékmű.
Az emlékművek Lestyán-Goda János fafaragó művész alkotásai.


vvv
090604_360_480_egyesuletek_27_11.jpg


A Történelmi Emlékút Szarvas központjából a történelmi
Magyarország egykori mértani középpontjához vezet.
Az útvonal mentén található fából készült alkotások egyfajta
virtuális történelemkönyvként kísérik végig a látogatót az
1300 méteres úton, felidézve az elmúlt 1100 év jelentősebb
korszakait.


vvv
mo_kozepe_894_20080529162203_581.jpg



1939 óta áll a Holt-Körös partján a szélmalmot formázó
emlékmű, amely a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence
földrajzi középpontját jelzi.
A stilizált szélmalom afféle zarándokhellyé vált, ahol minden év
júniusának elején megemlékezést tartanak a trianoni
békediktátum aláírásának évfordulóján.

.
 

Csatolások

  • 25611793.jpg
    25611793.jpg
    246.5 KB · Olvasás: 10
  • 2304656.jpg
    2304656.jpg
    190.2 KB · Olvasás: 10
  • eml13.jpg
    eml13.jpg
    121.3 KB · Olvasás: 10
  • SZARVA~2.JPG
    SZARVA~2.JPG
    43.7 KB · Olvasás: 9
Oldal tetejére