Várak, erődök

AndiC

Kormányos
Kormányos
Dévai vár

2-2-deva.jpg
 

Csizkari

Állandó Tag
Állandó Tag
A képek amelyek itt láthatók 1941- ben készültek. Ekkor egy magyar küldöttség járt, a már bevett Maginot-vonal erődjeinél. Tapasztalatokat gyűjtöttek. Az 1944-re megépülő Árpád-vonalnál már nem követtük el azokat a hibákat amelyeket korábban a franciák. Az Árpád-vonalat a szovjetnek nem is sikerült áttörni, honvédségünk adta fel a bekerítést megelőzendő.
http://gportal.hu/picview.php?prt=180393&gid=744897&index=1
 

AndiC

Kormányos
Kormányos
Legendák 1 (forrás Nyugati Jelen)

Számos forró szerelmi történetnek, házasságnak, cselszövésnek, válásnak lehetett tanúja az évszázadok folyamán Déva és Vajdahunyad vára, a magányosan égre meredő Kolcz vár, a marosillyei, dévai Bethlen-kastélyok.
A bizonyára fényes eseményekről azonban kevés emlék maradt fenn, bár némely nemesi házasságból igazi legenda született. Sőt előfordult, hogy még házasság sem lett a dologból, csupán legenda…

Legendák

A népi emlékezet ma is Zsigmond-hegyként emlegeti a Pusztakalán közelében emelkedő dombot, melyen a legenda szerint Zsigmond király találkozott Morzsinai Erzsébettel, Hunyadi János anyjával. Házasság persze nem lett a dologból, csak egy törökverő vitézzé serdülő gyermek. És ez is csak a népmondák szerint, hiszen a történelmi források egyértelműen Vajk, erdélyi vajdát emlegetik Hunyadi apjaként.
A későbbi törökverő vezér fia, Mátyás király első házassága is majdnem itt köttetett, Vajdahunyad várában. De az ifjú menyasszony, Cillei Erzsébet, akit politikai megfontolásból alig tízévesen jegyeztek el a két évvel idősebb Mátyással, 1451-ben valamiféle gyermekbetegségben elhalálozott. A monda szerint ott temették el, Óhunyad várának helyén, a Szent Péter hegyen.
Regénybeli történetként fűződik Vajdahunyad várához az Egri csillagok közkedvelt hősének, Bornemissza Gergelynek és Cecey Évának az esküvője is. Gergő, a Gyalui várból szökteti meg szíve választottját, és hűséges fegyvertársaival együtt igyekeznek Konstantinápolyba kimenteni Török Bálintot a Héttorony fogságából. Útközben Gergely és Vica örök hűséget fogadnak egymásnak. Török János biztatására azonban Vajdahunyad várának kápolnájában hivatalosan is házasságot kötnek.
 

AndiC

Kormányos
Kormányos
Legendák 2

A lefejezett asszony

Török János házassága viszont már valós történelmi tényként épül be Vajdahunyad várának történetébe. Tinódi Lantos Sebestyén szerint az Egri csillagokból is ismert Török Bálint fia 1550-ben nősült meg Kendy Ferenc lányával, Annával, akitől három gyermeke is született. A hadakozásnak élő Török János azonban gyakran volt távol otthonától, felesége pedig ez idő alatt igencsak összemelegedett bizonyos Szalánczy János nevű előkelő erdélyi ifjúval. A hűtlenségről tudomást szerző főúr feleségét hidegvérrel lefejeztette Hunyad várának udvarán, majd hamarosan újranősült, Sanyiki Krisztinát véve feleségül.
 

AndiC

Kormányos
Kormányos
Legendák 3

old_deva.jpg

Elásott kincs

A reneszánsz korában Déva vára sem szűkölködött a szerelmi ármánykodásban.
Geszthy Ferenc, Déva híres várkapitánya ugyanis nem csupán jobbágyaival kegyetlenkedett – Dévát például minden szabadalmától megfosztva faluvá süllyesztette –, de saját feleségével, Horváth Annával sem bánt éppen kedvesen. Az asszony rendkívüli ridegséggel, a korabeli rossz nyelvek szerint hűtlenséggel is válaszolt a férj kegyetlenkedéseire. Geszthy erőszakos életének erőszakos halál vetett véget 1595-ben.
A feltételezések szerint Báthory Zsigmond fejedelem mérgeztette meg. Vagyona egy részét a református egyházra hagyta iskolaalapítás céljából. Kincseinek maradékát azonban állítólag elásta, hogy felesége ne örökölhesse. Téglás Gábor múlt század eleji történelmi monográfiájában így írja le a történteket: „Geszthy Ferencz szerencsétlen házasságot élvén, kincseit a várban ásta el felesége, Horváth Anna elől. Végrendelete szerint „arany és köves marhája nagy részét úgy elrejté, hogy azt soha senki ne keresse, mert az csak hiába való fáradtság és munka lenne, mert az én mostani feleségemnek Horváth Annának hozzám való engedötlen kemény voltáért oly helyre tettem, hogy azt soha senki fel ne találja, ha pedig az konszuikumat valaki érte firtatná, az is hiába való dolog lenne, mert azt én legfeljebb ő tőle akartam eltitkolni.”
Közel húsz évvel Geszthy halála után Déva vára Bethlen Gábor tulajdonába kerül, aki a vár alatti uradalmat újraépíti és feleségének Károlyi Zsuzsannának jegyajándékul leköti.
 

AndiC

Kormányos
Kormányos
Legendák 4


A férjrémítő Murányi Vénusz

A kastélyt és Déva várát Bethlen Gábor halála után unokaöccse, Bethlen István birtokolta, aki 1627-ben vette feleségül a „Murányi Vénuszként” elhíresült Széchy Máriát.
Házasságuk azonban rövidnek bizonyult, mert az ifjú férj öt évvel később meghalt. A mende-mondák szerint Széchy Mária Déva várában elég kicsapongó életet élt, vadászni járt, férfitársaságban mulatott. A szintén özvegységre jutott Károlyi Zsuzsanna azonban nem nézte jó szemmel, hogy mit művel megboldogult unokaöccse özvegye. Eldöntötte hát, hogy ismét férjhez adja. Széchy Mária ugyan nem örült az ajánlatnak, sokak szerint inkább dacból, de végül is férjhez ment Kun István rozsályi köznemeshez, akinek a birtokára is költözött. Csakhogy a vidéki élet nem igazán kedvezett a szabadsághoz szokott menyecskének.
Széchy Mária fogta magát, lóra pattant, és visszatért régi otthonába, Dévára. A felbőszült férj előbb bepanaszolta feleségét a fejedelemasszonynak, ez viszont arra biztatta a Rozsály urát, hogy álljon már a sarkára, s vigye haza a feleségét. Kun István egy éjszaka 250 lovasával a kúria előtt termett, és rátámadt feleségére. Széchy Mária felmenekült a várba, hogy onnan verje vissza „öreg lövőszerszámokkal” a támadást. Ezután a férj nem háborgatta többet az asszonyt, aki 1640-ben eladta dévai birtokát a fejedelemnek, hazaköltözött Murányba, ahol hamarosan a királyi nádor, Wesselényi Ferenc kezére játssza a várat, és 1644-ben férjhez is megy hozzá. Wesselényi halála után azonban száműzetésbe kerül, és végül Kőszegen hal meg, a legendák szerint a korabeli Erdély legszebb asszonya.
 

AndiC

Kormányos
Kormányos
Legendák 5 ...Nopcsa, a Kárpátok Zorrója

castel_sacel.jpg
laszlo_nopcsa.jpg


Mérgezett cukorkák
Hátszeg vidékéhez kötődik a Jókai Mór által feldolgozott Fatia Negra-történet, melynek valós hősét már a Szegény gazdagok megjelenésekor sokan azonosították Hunyad vármegye akkori főispánjával, a különc életű Nopcsa Lászlóval. Az ügyben kellett lennie valami igazságnak, mert a regény megjelenésekor az öreg Nopcsa igencsak háborgott, bár Jókai a tisztesség kedvéért regénye bevezetőjében leszögezte: a történet és szereplői pusztán a képzelet szüleményei. Hogy ebben volt egy kis jóindulatú füllentés is, arra egyértelműen utalnak Jókai Mór 1853 és 1858-ban tett erdélyi utazásairól származó feljegyzései. A Hátszegi Lénárd és Nopcsa László személye közti összefüggésekre többek közt Vita Zsigmond, Jókai munkásságának kutatója vetít fényt. A Jókai Erdélyben című kötetében ez áll:
„Így, azt mesélték, hogy Nopcsa László felesége Kozma Ágnes, mialatt férje nem volt otthon, mert elutazott egy pár napra, hintójával kihajtott egy kis sétára a Fárcádin környékére. Az út egyik hajlatában találkozott egy rablóval, aki fekete álarcot viselt, akiben csodálkozva fedezte fel férjét. Férje, Baja Mária közreműködésével, aki később Nopcsa második felesége lett, megkísérelte, hogy eltegye láb alól Ágnest, mérgezett cukorkát ajándékozva neki. Annak ellenére, hogy ez a kísérlet nem sikerült, a nő halála felettébb gyanús volt.
Úgy tűnik, hogy nem véletlen, hogy a regény egyes epizódjai nagyon emlékeztetnek Nopcsa felesége életében előfordult eseményekre. Így, például, az egyik környékbeli nemes bálján valaki felismerte a saját medalionos ezüst nyakékét Nopcsa felesége nyakán, amit a Fatia Negra lopott el tőle. Az ékszert Nopcsa ajándékozta feleségének, pár nappal a bál előtt.”
Nopcsa Lászlóról sokféle egyéb mese is keringett. Kortársai fékezhetetlennek tartották, hatalomvágyó, indulatos, akinek senki sem mert ellentmondani. Még az 1848-as forradalmat megelőző években is úgy viselkedett, mint egy középkori birtokos. Sok ismerőse meggyőződéssel állította róla, hogy ő volt a hírhedt Fatia Negra, az álarcos rablók kapitánya, annak ellenére, hogy senkinek sem sikerült bebizonyítania. Nopcsa László személye homálytól övezve, mint Jókai Mór regényének főhőse mindenkiben félelmet keltett. De a bárónak tetszett, hogy a világ félt tőle.
 

AndiC

Kormányos
Kormányos
Legendák 6

devacetate1.jpg
spaceball.gif
spaceball.gif


Szerelmi robbanás

Déva várában a romantika korában zajlott az utolsó nagy szerelmi ügy. A szájhagyomány szerint a szabadságharc utolsó szakaszában honvéd kézre kerülő vár osztrák védelmének egyik altisztje csupán azért „igazolt” át Bem seregébe, hogy Déván maradhasson, itteni felesége közelében – meséli a szabadságharc Hunyad megyei epizódjait nagy érdeklődéssel kutató Schreiber István, megyei EMKE-elnök. Mint mondja azonban, a legenda szerint az osztrák tiszt dévai felesége méltatlannak bizonyult a házasságra, és férje elkeseredésében felrobbantotta a várat. A történelmi feljegyzések ugyan sima emberi gondatlanságra utalnak a várrobbanás okai kapcsán, ám a nép ajkán fennmaradt a bosszúálló osztrák altiszt története.
Talán azért, mert a népi bölcsesség szerint az asszonyáldozattal megépült várnak így kellett bevégeznie. Az 1849-es robbanás után soha többé nem építették vissza égnek meredő csonka falait.

spaceball.gif
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
a gyulai vár

A XV. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez fűződik. Ő építtette az un. Kerecsényi-kapu közelében található a kerek ágyútornyot (rondella), amit szaknyelven Corvin-bástyának neveznek. Az 1566-os ostrom után 129 évig volt a város török hódoltság alatt, majd 1695-ben került sor a törökök kiűzésére.
 

gamocska

Állandó Tag
Állandó Tag
Bam erődítménye, Irán.
A középkori erődítmény nemrég egy földrengésben szinte teljesen megsemmisült.Szinte teljesen megsemmisült Bam város egyedülálló, 2000 éves vályogpalota-komplexuma is. Az évente tízezreket vonzó becses műemlék a világ legrégibb és legnagyobb vályogépítménye volt, pusztulása az emberiség kultúrtörténetének pótolhatatlan vesztesége marad.Az agyagváros Irán egyik legnépszerűbb látványossága volt, több tízezer turista kereste fel évente.
A lenyűgöző látványt nyújtó, legalább 2000 éves, 6 négyzetkilométeres területen emelkedő épületegyüttes - melyet teljes egészében napon szárított vályogtéglából, pálmatörzsekből és szalmából építettek - volt a világ legnagyobb vályogépítménye.
Az ókori városépítészet szinte teljes épségben fennmaradt, csodálatos példája erődített falakból, lakóházakból, hivatali épületekből, templomokból és fürdőkből állt. Bár az Óváros egyes részei Krisztus korából származtak, a komplexum nagyobbik részét a 15-18. században emelt építmények alkották.


004%20bam.jpg
x
200px-Arge_Bam_Arad_edit.jpg
 

gamocska

Állandó Tag
Állandó Tag
Predjamai vár (Predjamski Grad)

Sasfészek módjára sziklafalnak támaszkodó, meghökkentő fekvésü. Postojnától 9 kilométerre van a Predjamai ( barlang előtti ) vár. Az erődítmény 123 méter magas sziklafal közepére egy barlang nyílása elé építették, gyakorlatilag bevehetetlen volt.
A vár híres tulajdonosa Erazmus rablólovag még a mi Mátyás királyunkat is támogatta III.Frigyes császár ellenében, amit a császár elég nehezen méltányolt. Így hosszú ostrom után elfoglaltatta a várat, amit a Kobenzlek szereztek meg. Az ő idejükben, 1570 körül kapta a vár a reneszánsz részleteit. A vár még a tavaszi hadjáratban általunk végigvert Windisch-Grätz hercegnek is megtetszett, és 1846-ban megvásárolta. Ez a család volt az államosításig az utolsó tulajdonosa.


predjamski-grad-izlet.jpg
 

AndiC

Kormányos
Kormányos
Miramare Castle - Trieste

Hallway%20Miramare.jpg

A Miramare-kastély (olasz: Castello di Miramare; német: Schloss Miramar) egy 19. századi romantikus kastély, amely Habsburg Miksa osztrák főherceg (majd mexikói császár, I. Ferenc József öccse) és felesége, Sarolta belga királyi hercegnő részére épült isztriai fehér márványból Északkelet-Olaszországban, a Trieszti-öbölben, Trieszttől kb. 8 km-re. 1856 és 1860 között emelték Carl Junker tervei alapján Miksa főherceg utasítására.
A terjedelmes (22 hektár) tengerparti parkot maga Miksa tervezte. A kőszirtet, amelyre épült és amelynek abban az időben semmilyen növényzete nem volt, számos trópusi növény segítségével művelték meg.
Miksa főherceg és Sarolta, akik akkoriban időben elválasztották az udvari kötelességüket a személyes életüktől, vidám időszakot töltöttek itt az osztrák riviérán, mielőtt elvállalták a mexikói korona előnyeit és terhét. Itt fogadta Miksa 1864. április 10-én a mexikói küldöttséget, amely felkérte őt mexikói császárnak.
A kastélyt 1955-ben államosították és jelenleg múzeum működik benne, kilátást nyújt a szikla csúcsáról a Grignano-öbölre és azon túl az Adriai-tengerre. Ezt egy olasz stílusú kert veszi körül, melyben az egész világból vannak növényfélék (beleértve egészen ritka fajokat is) és szintén látogatható.

Trieszt Miramare teraszáról


A kastélyban megtekinthetőek: Miksa lakószobái, melyek hajókabinokra hasonlítanak, ugyanis a herceg 1854-től az osztrák haditengerészet főparancsnoka volt; Sarolta lakószobái; a vendégszobák; a téli és a nyári ebédlő; az információs szoba mely bemutatja a kastély történelmét és a park építését; Amadeo-nak, Aosta hercegének lakosztálya 1930-as évekbeli racionalista bútorzattal. Minden szoba az eredeti, 19. század közepéből származó díszekkel, tárgyakkal, bútorokkal van berendezve. Kiváltképp figyelemre méltó a zeneszoba, ahol valamikor Sarolta zongorázott, most a kiállítás 7. szobája. A 19. szobában Cesare dell'Acqua festményei tekinthetőek meg, amelyek Miramare történetét ábrázolják. Végül a látogatók megtekinthetik a tróntermet,amit nemrégiben állítottak helyre korábbi pompájába.
Több látványosságot is felfedezhetünk a kertben, mint például két tavacska, egy a hattyúknak és egy a lótusz virágoknak, a kastély melléképületei („Castelletto”), egy közeli bronz Miksa-szobor, és egy kis kápolna, melyben a „Novara” zászlóshajó maradványaiból készült keresztet tartják. Miksa ezen a hajón indult útnak, hogy Mexikó császára legyen.
A parkban számos botanikai faj megtalálható és fontos szoborgyűjtemény, mely a nagyszámú ösvények mellett elszórtan lelhető fel. Figyelemre méltó még a nemrégiben helyreállított istálló, és időszakos kiállításokat tartanak benne, mint a régi üvegházban és a kiskastélyban eredeti dekorációjával az első emeleten.
A palotában annak idején Erzsébet királyné is sokszor megfordult. A klagenfurti Minimundus parkban megtekinthető a kastély 1:25 arányú makettje.

(Wikipedia)
 
Oldal tetejére