Várak, erődök

Szigetvár



A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy olasz bástyaszerű és a mintegy 6 méter magas és 3 méter széles várfalak 6 katasztrális hold, szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül. A várfalak mellett keletről, nyugatról, délről széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig. Az északi oldalon kazamaták húzódnak. A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik. A bástyákat a törökök építették a vár elfoglalása után. A délkeleti bástya 1573-ban épült Szokoli Musztafa budai pasa anyagi támogatásával.
A kőkeretes barokk városkaputól tompaszögben megtörő hosszú boltozott kapualj vezet a várba. A várudvar közepén találjuk az 1566. évi ostrom alatt elhunyt Szulejmán szultán dzsámiját.
Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben a Zrínyi Miklós Múzeum 1966-ban megnyílt vártörténeti kiállítás egy része látható.
A várépületek körüli területen kellemes fekvésű, ápolt park zöldell. A vár 6 méter magas sáncairól szép kilátás nyílik a környékre.
A régi belső vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetű torony alapfal maradványait, a belső vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevő vizes árkot. Feltárásra került a belső vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével. Ide került Somogyi József alkotása, Zrínyi Miklós lovas szobra.

Atya vár - šarengrad

Vármegye: Szerém vármegye, Újlaki járás (1914.)
Ma:Ország: Horvátország
Régió: Horvát-Szlavónország













A vár mai állapota

Sarengrad település nyugati előterében, szőlők közt fekvő Atya vára, ma is tekintélyes maradványokkal bír.
Gjuro Szabo leírása óta az állapota semmit sem változott.

A vár védőfalainak északi része, már rég a Dunába omlott, míg a déli oldalon lévő kaputoronyhoz, egy négyszögletes
kapuudvaron keresztül lehetett jutni, melynek csak némi nyomai maradtak fenn.
A kaputorony széles kapuján át, magának a lakótoronynak a földszintjére lehetett érni, melynek dongaboltozata volt,
míg a lakótorony első emeletén, egy gótikus boltozatú helyiség volt.
Azonban a csekély maradványok miatt, azt ma már nem lehet megállapítani, hogy a tágas várudvaron valaha mi volt megtalálható.
Lehetséges, hogy a várfalak mellett húzódó épületek fából készülhettek.

Az idei képek egybe csomagolva :

[HIDE]
http://data.hu/get/3066438/feltoltott2010.zip
[/HIDE]

Babolc - Bobovac



Az ezüstbányáiról ismert vidéket Maróti János macsói bán foglalta el 1404-ben, 1464-ben Szapolyai János
másodszor is Magyarországhoz csatolta.
A bánság 1512-ig állt fenn, ekkor került oszmán uralom alá.
Ma Bosznia-Hercegovina része.

Babolc (Bobovac) vára a Föderációs (bosnyák) Bosznia Zenica-doboji kantonjában, Vares (općina Vareš)
közigazgatási körzetében, Mijakovći és Dragivići falvak közelében fekszik.
A várat a Dragovskih és Mijakovskih poljica-nak nevezett ősmasszívum déli lejtőjén eredő Mijakovsi patak fölé emelték.
A várat kétfelől is meg lehet közelíteni, Kraljeva Sutjeska és Vareš irányából.
A környezetéből kiemelkedő várhegyet (a keleti, Visz-i torony, Gradinának is nevezett részét) már a bronzkorban
és a kora vaskorban (ie. 2000-400) védelmi célokra használták. Az ókorból az egész hegyen találhatunk tetőcserepeket,
de a királyi palota melletti nagytorony északi fala
mellett még római kori épületmaradványok is megfigyelhetők.

A várat és környékét érintő írásos dokumentumok csak a középkori bosnyák királyság korából (1350-1463.)
és az oszmán periódusból maradtak fenn (1463-1626.).
Így tudható, hogy Babolc királyi várrá történő átalakításához Kotromanics II. István bosnyák bán tette meg az
első lépéseket, valamivel a 14. század első fele előtt.

A vár kiépítését aztán már a bosnyák királyok folytatták egészen a bosnyák királyság 1463-as megszűnéséig.
Dusán István szerb cár, az 1350-es bosnyák-szerb háború idején megostromolta a várat, de nem sikerült elfoglalnia.
A magyarok 1402-ben elfoglalják a várat és egy ideig a kezükben is tartják.
A vár helyőrsége, 1404-től, a trónjától megfosztott Osztoja István bosnyák király visszahelyezését támogatta (1410-ig).
Babolc Osztojka után is a bosnyák királyság adminisztratív-katonai centruma maradt, sőt itt őrizték a bosnyák koronát is,
de ide temették Osztoja, II. Tavrtkó és Osztojics Tomás István bosnyák királyokat is.
Az utolsó bosnyák király, Tomasevics István a törököktől veszélyeztetett Babolcból 1463-ban Jajcába teszi át
a királyi székhelyét, ahol Mohamed szultán elfogatta királyt és lefejeztette.
A törökök Babolcot 1463. május 19-én ostrom alá fogják, majd háromnapos ostrom után, május 21-én a vár
védelmét vezető Radak várkapitány a várat föladta, de sorsát ő sem kerülhette el, mert a vár átadása után kivégezték.

A törökök a romba dőlt királyi paloták és épületek helyére a helyőrség számára szükséges épületeket emeltek.
A török helyőrség a stratégiai jelentőségét teljesen elvesztő várat 1626-ban végleg felhagyja, s a vár az óta pusztul.

Léta vára (Géczi-vár) Kalotaszeg legdélebbi vára, Magyarléta-(Liteni)

Vasvár

AZ ÁRPÁD-KORI HATÁRVÉDELEM SZERVEZETE

Történetírásunk a korai (X-XIII. századi) magyar határvédelem legfontosabb intézményeiként a határispánságokat, a határvármegyéket és a területükön működő; határvárispánságokat, valamint a határvédő; feladatot ellátó kisebb - megyei háttérrel nem rendelkező - várispánságokat tartja számon. Ezek a némi terminológiai ingadozással megjelölt és funkciójuk meghatározásában is számos bizonytalanságot rejtő; intézmények a védelmi rendszer különböző; korszakaihoz vagy különböző; szintjeihez kapcsolódnak. A korai határvédelem fejlődéséről nagy általánosságban elmondható, hogy az a területi-etnikai alapú szerveződéstől fokozatosan tartott a megyerendszert követő várispánsági szervezet irányába, majd amikor az a XIII. században felbomlott, átadta helyét egy újabb védelmi szisztémának, amely a különálló határvárak (immár kővárak!) láncolatára épült.
A megyeszervezettől független határispánság (marchia) feladata az országba be- illetve az országból kilépő; legfontosabb távolsági utak ellenőrzése volt. Egy ilyen útvonal, a Nyugat-Európából a Balkánra vezető dunai út két pontján - nyugaton a későbbi Moson megye területén, délen pedig a Szerémségben - feltételezhető a legnagyobb valószínűséggel egy-egy határispánság. E területek védelmében szerepet kaptak idegen eredetű katonai segédnépek; a mosoni területről oroszokra és besenyőkre, a Szerémségből pedig mohamedán népességre utaló adatok maradtak fenn. A határispánságok legkésőbb a XII. század folyamán megszüntek, de velük rokon szerveződést mutat az egész középkoron át működő székelyispánság intézménye.
A határvárispánságok feladatát tulajdonképpen az ország határvidékén fekvő vármegyék várispánságai látták el. Ezekben a megyékben az ispáni vár az országból kivezető út mentén épült fel, és az ispán alá a várnépekmellett speciális határvédő népek is - őrök, lövők stb. - tartoztak (lásd a Vas megyei Ôrség). A határvármegyék területén az ispáni vár mellett egyéb, szintén az ispán irányítása alatt álló határvárak is működhettek (például a Sopron megyei Kapuvár).
Ahol a védelem indokolttá tette, ott kisebb várispánságok is létrejöttek; e várak biztosítását külön erre a feladatra rendelt várnépek látták el. Ezeknek a kiegészítő; ispánságoknak a megyei háttérrel működő várispánságokhoz fűződő viszonya még nincs tisztázva, földjeik és népeik azonban a későbbiekben minden esetben a területileg illetékes megyébe olvadtak. Ilyen határvédő feladatot ellátó ispánságok is ismertek a nyugati határvidékről (például Locsmánd).

Illyéd vár - Krassó-Szörény megye

zsorsec írta:

Székelyföldi Árpád-kori kővárak

Kattints a kibontásához...

**************

Kicsit részletesebben.



A vár az Illyéd szomszédságában levő Szakalár falu mellett fekszik, egy 659 m magas sziklatetőn.
A tetőt mindössze dél felől lehet megközelíteni, és a vár egyetlen megmaradt fala ezen a szakaszon húzódik.
A várfal két végében egy-egy négyzetes torony helyezkedik. Ezek közül az északit régészetileg is megkutatták.

Illyéd Árpád-kori település volt, királyi birtok.
1248-ban Lőrinc erdélyi vajda innen keltezi egyik oklevelét, a 14. század eleji források pedig az illyédi ispánságot említik. A 13. század közepi adat esetleg az Illyéd közelében feltárt korai kőépítménnyel (toronnyal?) áll kapcsolatban.
Várnagyát 1326-ban említik először az írott források, ami arra utal, hogy a 14. század elején már állhatott a vár. Királyi vár volt, Krassó vármegyéhez tartozott. A hét román kerülethez tartozó illyédi kerület központja.
1428-ban Zsigmond király Illyéden várta be seregének egy részét és vonult az aldunai Galambóc vár ostromára.
1429-ben az ország déli határának védelme érdekében az aldunai várakat a király a német lovagrendnek engedte át. Így került Illyéd vára is a lovagrend birtokába.
1435-ben azonban Zsigmond többet nem tartott igényt szolgálatukra és a várakat visszavette.
1437-ben a szörényi bán volt a honorbirtokosa. A 16. század közepén Palatics János birtokában volt, aki Illyédinek is nevezte magát.
1551 szeptember végén foglalta el Malkocs bég.
Későbbi sorsa nem ismert.


Förrás:castrumbene.hu/erdelyivarak

A prázsmári erődtemplom

Árpád-házi II. András király idejére kialakult az a településlánc, amelyet az országba hívott szász telepesek hoztak létre Erdély addig gyéren lakott vidékein.
Az északi területeken Beszterce, míg délen Brassó jelentette ezek központját.
De természetesen a földműveléssel, állattenyésztéssel és fejlett kézművesiparral foglalkozó lakosság még számos kisebb-nagyobb helység alapjait vetette meg.
Prázsmárról először egy 1235-ös oklevél emlékezik. A Szent Kereszt tiszteletére emelt plébániatemplomát a tatárjárás pusztításai után újjáépítették.
1454-ben mezővárosi rangra emelkedett, vásári napokon messze földről sereglettek ide az emberek.

Regéc

A regéci vár megközelítése :
http://www.regec.hu/images/regec_terkep.jpg

A vár autóval is és gyalog is kitűnően megközelíthető,
a faluban több helyen táblák jelzik.
Tavaly jártam ott.

Pilisborosjenőnél van a várrom, ahol az Egri csillagokat forgatták. Vadregényes környezetben, egy kellemes kirándulás során lehet megközelíteni. A közelben vannak a Teve-sziklák is. A természetjárást kedvelőknek érdemes rászánni egy délutánt.

Kanta vár - a Mecsekben

A mohácsi vész után a Mecsek északi oldalán álló elhagyott sziklavárban egy rablólovag, Kanta ütött tanyát. Innen járt szörnyű kalandokra, s itt rejtegette a sok kincset és a messzi vidék leggyönyörűbb leányát, akit szintén úgy rabolt el szüleitől. Valamelyik gazdag töröknek készült eladni, de közben maga szerette meg. De hiába halmozta el a leányt a kincsek özönével, az nem viszonozta a rablóvezér szerelmét, mert volt már kedvese, aki a törökök ellen harcolt. Kanta úgy lett rablóvezér, hogy kisgyerek korában öccsével együtt elrabolták anyjától. Egy aranylánc és rajta anyjának képe volt minden, ami származására emlékeztette. Egy nap ismeretlen ifjú harcos kért éjszakai szállást a várban. Elmondta, hogy egy magyar várból jön, és menyasszonyát akarja meglátogatni. Kanta így tudta meg, hogy ez az a férfi, akihez az ő foglya nem akar hűtlen lenni. Felbérelte egy bizalmas emberét, aki másnap a Mecsek rengetegében továbbsiető ifjút meggyilkolta. A szerencsétlen ifjú gyűrűjét és nyakláncát az orvgyilkos magával vitte bizonyítékul. A nyakláncról és a rajta levő képről tudta meg Kanta, hogy tulajdon testvérét gyilkoltatta meg. Holttestét a vár tövében temettette el. Az ifjút nemsokára menyasszonya is követte a halálba. Kanta is megváltozott. Nem rabolt, nem hatalmaskodott többé, kincseit szétosztotta a szegények közt, ő maga pedig magányos remeteként gondozta a két szerelmes sírját, amíg nem követte őket az örök nyugalom honába. Nevét azonban mind a mai napig megőrizte a romjaiban meglévő Kanta-vár.

Máré vár - a Mecsekben

Magyaregregytől délre, a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz. Márét a király hadba szólította. Elbúcsúzott feleségétől, akit arra kért, hogy várjon rá hűségesen. Múltak az évek, s Máré nem jött haza. Felesége már elsiratta, halottnak hitte, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át a bánatos asszonyhoz. Máré-vár asszonya már nem törődött urának tett ígéretével. Addig-addig, míg az asszonynak és Miklósnak szép lányuk született. A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá. Mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt. Lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta. Az átokkal sújtott leány a hegy megközelíthetetlen barlangjában rejtőzik és várja szabadulását. Minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát. Eddig még nem akadt ilyen vadász. Az elvarázsolt leányt tovább őrzi az ott álló három kőkatona.

Pécsváradi vár - a Mecsekben

A pécsváradi bencés apátság, a török kiűzése után uradalmi központként működött, jelenleg múzeum és szálloda. Az altemplom apszisában található freskó Árpád-kori művészetünk egyik legkorábbi emléke (1158). Az 1955-1988 közötti időben zajlott régészeti feltárás a Szent Benedek Regulája szerinti bencés monostort mutatja be a pécsváradi vár udvarán.
A vár észak-nyugati szárnyán a földszinten található a Géza fejedelem korabeli udvarház korjelző lőrésszerű ablakaival. Trónra lépése előtt, 998-ban ezt adományozta Szent István az egyháznak. A Rómából a koronát elhozó Asztrik volt a monostor első apátja.
A középkori felvonóhídon, a farkasverem felett lép ma a látogató a X. századi monostor területére. Jobbról a monostor, balról annak kápolnája, az előterében múzeum található. Továbbá a monostor épségben megmaradt egyik temploma a X. század végéről. A monostor további részeit az udvaron, a romkertben szemlélhetjük: nagyméretű gótikus csarnoktemplomhoz vezet a lépcsőfeljáró a kapubejárattal szemben. A templomhoz oldalról kápolnák csatlakoznak. A templomtól délre a XIV. században kerengős gótikus kolostort alakítottak ki. Látható az 1351-ben épült nagyméretű apáti palota első szintje, továbbá a gótikus kolostor közösségi helyiségei.
A monostort már alapításától fogva várszerűen megerősítették. Erről nevezték a helyet Váradnak, Pécsváradnak. Több bástyája közül a legkésőbb, a török ellen 1490-es években épített torony maradt meg. A török ideérkezte, 1543 júniusa előtt a kolostorvárat utolsó apátja, Martinuzzi Fráter György felrobbantatja, s ekkor megsemmisülnek az udvaron álló pompás építmények.
A török után Közalapítványi Uradalmi központ lesz a vár. Megtartják és kiegészítik a középkori alapú várfalakat. A barokk kor építkezéseit őrzi a kovácsműhely, emeletén Kígyós Sándor állandó kiállítása látható. Továbbá az István Király Szálló földszintje, amelyre az 1980-as években épített két emelettel alakítják ki a mai szállodát, s összekötik a XV. századi toronnyal.
A kapu feletti évszám szerint 1754-ben nyitották a középkori falakon a vár gazdasági bejáratát. Ettől balra áll Borsos Miklós István király-szobra.
Az államalapítás-kori monostor emeleti szintjén ma reprezentatív termek szolgálnak konferenciák, esküvők, ünnepségek, koncertek céljára.

Caernarfoni vár



A 13. században I. Eduárt angol király építette. A Caernarfoni vár egyike a legimpozánsabb középkori építményeknek az Egyesült Királyság területén. A vár, valamint Caernarfon falakkal körülvett óvárosa a Seiont és Cadnant folyók torkolata közötti félszigeten terül el a Menai-szoros délnyugati végében, mely Walest választja el Anglesey szigetétől. A vár alaprajza a nyolcas számjegyhez hasonlítható, két részre osztott: felső udvarra (nyugati oldalon), illetve alsó udvarra (keleti oldalon). A két udvart összekötő épületek azonban az évszázadok során elpusztultak. Az udvarokon napjainkban csak az egykori épületek alapjai láthatók, mivel az elsősorban fából készült helyiségeket vagy elbontották, vagy pedig az elhanyagoltság miatt romba dőltek, és nem építették őket újjá.

Főbb részei, melyek még ma is láthatók: (képek sorban)

A Király kapuja külön várnak tekinthető a váron belül. Mivel ez volt a legfontosabb bejárata a várnak, különösen jól védhető volt. A kétemeletes kaput két oldalról lőrésekkel tarkított bástyák szegélyezik. A biztonságról öt, fából készült vasalt kapu is gondoskodott.

A Kút-bástya a főkaputól nyugatra található, nevét az alagsorában levő kútról kapta, mely a vár egyik fő ivóvízforrása volt. Az eredetileg négyemeletes bástya belseje ma üres, mert a mennyezeteket tartó faszerkezetek beomoltak. Ezeket a helyiségeket, melyekhez latrinák is tartoztak, a királyi őrség használta.

A Sas-bástya a vár elsőnek megépült és egyben legnagyobb bástyája. A kétemeletes, 10,5 m átmérőjű bástya a vár legnyugatibb pontja, innen figyelték a Menai-szorosban zajló tevékenységeket. Valószínűleg e lakosztályokban született II. Eduárd angol király is. A bástya nevét az oromzatát díszítő sas-szobrokról kapta.

A Királynő bástyáját, mely a kikötőre néz, kétszintes kerítésfal köti össze a Sas-bástyával. A toronyban alakították ki Kasztíliai Eleonóra, I. Eduárd angol király feleségének lakosztályait, amikor a királyi pár ellátogatott Caernarfonba (innen származik a bástya elnevezése is). A bástya tetején 34 méter magas, hatszögű fiatorony áll.

A Kincstárnok bástyája szintén a kikötőre néz. A 6,7 m átmérőjű toronyban volt a királyi kincstár, innen származik neve is. Kétszintes kerítésfal köti össze a Királynő bástyájával és a Fekete-bástyával. A főkapuval szemben áll; a két bástyát összekötő belső falat, mely korábban az alsó és felső udvarokat választotta el, az idők során elbontották. Napjainkban a Walesi Királyi Lövész Hadosztály múzeumának ad otthont.

A Fekete-bástya kizárólag a kerítésfalakon keresztül érhető el, a belső udvarról nem. A kétemeletes bástya tetején egy fiatorony található. Szorosan mellette áll a Ciszterna-bástya, melybe az esővizet gyűjtötték össze. A második emelet magasságában egy túlfolyó is látható, melyen keresztül a felesleges víz a Seiont folyóba ömlött.

A vár második kapuja az úgynevezett Királynő kapuja a délkeleti oldalon. Ez sokkal robusztusabb és masszívabb, mint a főkapu, mivel a vár sebezhetőbb részén épült, a kikötőre néző oldalon. A szintén két bástya által körbevett kaput kizárólag egy rámpán, valamint egy felvonóhídon keresztül lehetett megközelíteni, melyeket az idők során elbontottak. A kétemeletes kapu város felé néző homlokzatán erkély található, melyet ceremoniális célokra használnak a várban rendezett különféle ünnepségek idején. (forrás: Internet)

Várpalota , Thury - vár

Pár kép a megújult Várpalotai várról.
Weben is megtekinthető :
http://3dvalosagvilag.hu/szolgaltat.../thury-var-tortenelmi-bemutato-r20310654.html

Alsómicsinye


A család ezen ősi fészkét Beniczky Tamás és felesége, Meerwaldt Anna építtette egy – azóta megsemmisült – felirat szerint 1667-ben.
A nagy gonddal emelt és karbantartott épület a 18. század végén új tetőt kapott, ablakait is átalakították.
Itt született Beniczky Lajos 48-as honvédezredes, kormánybiztos.
A várkastély a Beniczky családé maradt egészen az 1900-as évek kezdetéig.





Sajnos a kastély másfél évtizede ismét lakatlanná vált, belseje omladozik, pusztul.
Híres kandallóját ismeretlenek kibontották és elszállították. Bár az épület tetőzete viszonylag ép, azonban állagmegóvás híján így is hamarosan a pusztulás szélére kerülhet.


Forrás:jupiter.elte.hu

Kinizsi vár - Nagyvázsony

A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár lakótornya.




Építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família volt, akik Zádorvár perben való elvesztése után, a XV. század közepén emeltették a várat.
Ebben az időszakban viszonylag békés vidéknek számított, ezért elsősorban középnemesi rezidencia, mint erős védőművekkel rendelkező épület volt.
Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta.





Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal védelmezett várat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárny övezte, sarkában várkápolnával, míg a bejárata elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőművet (barbakánt) emeltek.




1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosserege megszállta a várat, és csak a következő esztendőben ellenük hadjáratot vezető Kinizsi tudta fegyvereseivel visszafoglalni.
Mivel Kinizsi Pál főnemes általában az ország veszélyeztetett vidékeit védelmezte seregével, vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta, aki Kinizsi halála után rövidesen újra férjhez ment.
Második ura, Horváth Márk a lóról leesve a nyakát törte, harmadszor is igent mondott.
Férje, Kereky Gergely azonban erőszakos, durva ember hírében állott, így Benigna úrnő sokat szenvedett tőle, végül 1519-ben megelégelte férje viselkedését és bizalmasa híveivel megölette, majd holttestét a vázsonyi várárokba dobatta.
A gyilkosság azonban kiderült és a királyi bíróság csak Kinizsi Pál érdemeire való tekintettel nem ítélte el, végül örökös száműzetéssel büntették, amit a távoli felvidéki Zsolnalitva várában kellett elviselnie.





A XVI. század második harmadától a már elhunyt Magyar Benigna második férjének rokonsága, a Horváth nemesi família szerezte meg a várat, akik megvastagíttatták falait, ennek érdekében felrobbantva a közeli Pálos kolostort, hogy innen nyerjenek építőkövet.







A Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, majd az uradalom börtönéül használták lassan pusztuló épületeit.
Ez idő alatt a Zichyek felépíttették a patak túlpartján új kastélyukat, így használaton kívüli lett a vár.




Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek.
Ilyen állapotban kezdődött meg 1955-ben régészeti feltárása és megóvása.


Forrás: Magyar várak
és a galeria.organic.hu

Burgenlandban megújultak a magyar várak - Léka vára

Így is lehet/ne csinálni máshol is!




Nyugat-Magyarországról már csupán egy lépés Ausztria, s bár egykori magyar területen járunk, mégis alapvető különbségek fedezhetők fel.
Rendezett utak, kertek, szántóföldek mellett a helyi nevezetességek fenntartására is alapos gondot fordítanak.
Nem véletlen, hogy a csodálatos kőszegi óvárosban található Jurisics-vár látványa után a határtól mindössze tíz kilométerre található Léka várkastélya elkápráztatja a Burgenlandba utazókat.




Léka (németül Lockenhaus, horvát Likva) vára kiemelkedik a faluképből, a hegyen található impozáns épület piros-sárga zsalugáterei messziről csalogatják a turistákat.
A 13. század elején német betörések ellen épült vár a nyugati határvidék első kővára volt.
A helység neve először 1254-ben, IV. Béla nyugati hadakozása idején merült fel az oklevelekben.




A XIII. században a Németújváriak (más néven a Kőszegi grófok) szerezték meg, Károly Róbert tőlük vette vissza, a XIV. század végén a Kanizsai-családnak adta Zsigmond király.
1535-ben Kanizsai Orsolya hozományaként




Nádasdy Tamás kapta meg, így kezdődött a Nádasdy-korszak, amelynek idején a vár 1605-ben sikeresen visszaverte a török rohamot, majd rövid ideig a rémtettek legendája is behálózta.
A család tagja volt ugyanis Báthori Erzsébet is, akit fiatal lányokon elkövetett kéjgyilkosság vádjával előbb halálra, majd életfogytiglan börtönre ítéltek. A bűntetteket Báthori a csejtei és a sárvári várban követte el, ám a szóbeszéd szerint orgiák színtere lehetett a lékai vár is.



A család utolsó tulajdonosa, Nádasdy Ferenc (1622-1671) volt, akit a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért fő- és jószágvesztésre ítélték, elkobzott birtokait 1676-ban herceg Esterházy Pál vette meg, s a vár a 20. század elejéig Esterházy-tulajdonban is maradt

Az osztrák államszerződés aláírása és a megszálló csapatok kivonulása után 1956-ban Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg a várat, ahol múzeumot, és szállót rendezett be. A vár 1980 óta a Prof. Paul Anton Keller Alapítvány tulajdona.
A felújítási munkák eddig mintegy 15 millió eurót emésztettek fel.

Az alsóvár jelentős része szállodaként üzemel, a 160 ágyas várhotelben az egyágyas szoba 60, a kétágyas 45, a háromágyas 40, a négyágyas pedig 35 euróba kerül éjszaka/fő.




Ugyanezek az árak apartman esetén 50, 35, 30, 25 eurót kóstálnak.
A szállodából külön feljárat vezet a várba, amelynek belső udvara folyamatos felújítás alatt áll.
Található ott szabadtéri színpad, játszótér, sőt igazi, "korabeli" tekepálya is.




A kastély minden helysége felújított, az első szinten korabeli konyha, étkező és ivó található, de van kultuszterem és lovagterem is (utóbbi már egy szinttel feljebb), ahol feltételezhetően a templomosok és/vagy a johanniták tartottak titkos gyűléseket.




A felső várudvart az ötszögletű, ötszintes, sátortetős öregtorony, a karcsú kápolnatorony és az úgynevezett palota övezi.
Az udvaron látható 2 méter széles és 114 méter mély kutat 1548-49-ben Nádasdy Tamás nádor készíttette, a monda szerint a kútból földalatti titkos folyosó nyílik a külvilágba.


Az .origo.hu cikke nyomán

A sümegi vár:

IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen.A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét.

Boldogkő




A XIV. század elején Aba Amadé tartományúr fegyveresei foglalták el, majd 1317-től Anjou Károly király mondhatta magáénak. A meredek sziklacsúcson trónoló erősség egy váruradalom központjaként működött.

A régi krónikákat lapozgatva sorra idézhetjük fel egykori urait: a Czudar főúri családot Lazarevics István szerb despota követte, később Hunyadi Mátyás királyunk törvénytelen fia, Corvin János herceg birtokolta.
A törökkel vívott 1526-os vesztes mohácsi csata utáni anarchikus belháború idejében, többször is gazdát cserélt az egymással háborúzó Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok párthívei között.
Bebek Ferenc báró, a korszak hírhedt rablólovagjainak egyike, még egy hamispénzverő műhelyt is berendeztetett falai között, melynek egykori olvasztókemencéjét feltárták a múlt titkait kereső régészek. Ahmed, váradi pasa 1685 őszén elfogatta Thököly Imre felső-magyarországi fejedelmet azzal a szándékkal, hogy a bécsi udvarnak kiszolgáltatva békét vásároljon az egyik vereségét a másik után elszenvedő töröknek. Erre a hírre a még megszállás alatt lévő várak őrségei sorra meghódoltak az előrenyomuló császári katonaságnak, így Boldogkő vára is kardcsapás nélkül jutott a Habsburg zsoldosok kezére.

Pusztulása 1701-ben következett be, mikor a kiküldött császári különítmény puskaporral részben felrobbantotta a védőműveit. A kuruc szabadságharcban nem játszott hadi szerepet, mivel azonban a lőcsei jezsuiták birtokolta épületekben gabonaraktárt rendeztek be, nem bontották el falait.
1753-ban megvásárolta Pécsújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos, aki nem itt, a kényelmetlen és romossá vált erődítményben, hanem a völgybeli jobbágyfalu területén építtetett barokk stílusú kastélyában lakott.

A XIX. század végén a földbirtokos Péchy család a középkori erősségben helyreállítási munkálatokat végeztetett, aminek során a lerombolt várfalak egy részét kiegészítették és a palota ablak-, ajtónyílásait csúcsívesre cserélték ki.
Romjainak helyreállítását az 1960-as években kezdték el .....