A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak felépíteni a gízai nagy piramist. Régészek egy csoportja most felfedte azt a rámparendszert, amellyel 4500 éve a köveket mozgathatták.
A rendszer maradványai egy ősi kőfejtőben, az Arab-sivatagban fekvő Hatnubnál kerültek elő – írja a Live Science. A Francia Keleti Régészeti Intézet és a Liverpooli Egyetem munkatársai szerint a szerkezetet arra használták, hogy hatalmas alabástromdarabokat mozgassanak meg.
A kutatók úgy vélik, hogy a rendszer a gízai nagy piramis építésében is segíthetett.
A rendszer egy központi rámpából áll, melyet két, számos tárológödörrel rendelkező lépcsősorral láttak el
– mondta Yannis Gourdon, a Hatnubnál folyó projekt egyik vezetője. A szakértő hozzátette, a korabeliek egy szánkószerű eszközt használhattak a kövek szállítására, a szánkót pedig kötelek segítségével emelték ki. A rendszernek köszönhetően jóval kevesebb erőfeszítésre volt szükség az alabástromok megmozgatásához.
Gourdon szerint efféle berendezést még sehol máshol nem fedeztek fel.
A kutatók onnan tudják, hogy a rendszer a nagy piramis korából származik, hogy a környéken korabeli eszközöktől származó nyomokat, illetve Hufura, a nagy piramis építtetőjére utaló feliratokat találtak. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet Hufu idejében már bizonyosan állt, és így a piramis létrehozásához is felhasználhatták.
A gízai piramisok közül Hufujé a legnagyobb, egyben ez Egyiptom legmagasabb piramisa, magassága 146 méter lehetett, amikor megépítették. A régészek régóta sejtik, hogy a létrehozásakor az egyiptomiak valamilyen rámparendszert használtak, eddig azonban nem tudták megállapítani, hogy a rendszer pontosan hogyan működött.
24
A rendszer maradványai egy ősi kőfejtőben, az Arab-sivatagban fekvő Hatnubnál kerültek elő – írja a Live Science. A Francia Keleti Régészeti Intézet és a Liverpooli Egyetem munkatársai szerint a szerkezetet arra használták, hogy hatalmas alabástromdarabokat mozgassanak meg.
A kutatók úgy vélik, hogy a rendszer a gízai nagy piramis építésében is segíthetett.
A rendszer egy központi rámpából áll, melyet két, számos tárológödörrel rendelkező lépcsősorral láttak el
– mondta Yannis Gourdon, a Hatnubnál folyó projekt egyik vezetője. A szakértő hozzátette, a korabeliek egy szánkószerű eszközt használhattak a kövek szállítására, a szánkót pedig kötelek segítségével emelték ki. A rendszernek köszönhetően jóval kevesebb erőfeszítésre volt szükség az alabástromok megmozgatásához.
Gourdon szerint efféle berendezést még sehol máshol nem fedeztek fel.
A kutatók onnan tudják, hogy a rendszer a nagy piramis korából származik, hogy a környéken korabeli eszközöktől származó nyomokat, illetve Hufura, a nagy piramis építtetőjére utaló feliratokat találtak. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet Hufu idejében már bizonyosan állt, és így a piramis létrehozásához is felhasználhatták.
A gízai piramisok közül Hufujé a legnagyobb, egyben ez Egyiptom legmagasabb piramisa, magassága 146 méter lehetett, amikor megépítették. A régészek régóta sejtik, hogy a létrehozásakor az egyiptomiak valamilyen rámparendszert használtak, eddig azonban nem tudták megállapítani, hogy a rendszer pontosan hogyan működött.
24
