Pár évvel ezelőtt Izland azzal került be a hírekbe, hogy a világ egyik első országaként vezette be a négynapos munkahétet méghozzá nem szokványos módon: nem törvényi szabályozással, hanem kollektív szerződések és megállapodások útján - ez körülbelül 2 500 alkalmazottat – az ország munkaképes lakosságának kicsivel több mint 1%-át érintette. A kísérleti szakasz (2015–2019) eredményei rendkívül pozitívak voltak (a részt vevő dolgozók 86%-a támogatta azt), ami megerősítette, hogy a rövidebb munkaidő nem rontja, sőt javíthatja a dolgozók elégedettségét és hatékonyságát - írja a Farmingdale Observer.
Ma már az izlandi munkavállalók közel 90%-a élvezheti a csökkentett, 36 órás munkahetet a korábbi 40 óra helyett ugyanazért a fizetésért.
Bár a négynapos munkahéttel szemben korábban sokan szkeptikusak voltak – főként a termelékenység, költségek és szolgáltatási színvonal miatt –, az izlandi gyakorlat bebizonyította, hogy ezek az aggodalmak alaptalanok voltak. A produktivitás nemhogy csökkent volna, hanem bizonyos ágazatokban még nőtt is.Ennek egyik fő oka a dolgozók mentális egészségének javulása, amit a Z generáció előrelátó módon már korábban is hangsúlyozott. A jobb életminőség, kevesebb stressz és kiegyensúlyozottabb életvitel nemcsak a munkavállalók számára előnyös, hanem hosszú távon a munkaadók számára is, mivel nő az elkötelezettség, csökken a kiégés, és stabilabb lesz a munkaerő. Ez alátámasztja, hogy a munkaszervezési reformok nemcsak lehetségesek, hanem sok esetben kifejezetten előnyösek is.
A négynapos munkahét nemcsak gazdasági és egészségügyi szempontból volt sikeres Izlandon, hanem társadalmi hatásaiban is pozitív változásokat hozott – különösen a nemek közötti egyenlőség terén. A kevesebb munkaidő lehetővé tette a férfiak számára, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a családban, ami korábban főként a nőkre hárult.
Emellett fontos különbséget emel ki más országokhoz képest: Izland nem követelte meg, hogy a munkavállalók hosszabb napokat dolgozzanak a rövidebb munkahétért cserébe. Ehelyett a termelékenységnövekedés, valamint a digitális megoldások bevezetése (automatizálás, online ügyintézés stb.) tette lehetővé a rövidebb munkahétet a korábbi bérek és munkafeltételek megtartása mellett. Ez mutatja, hogy a technológia nem csak eszköz, hanem stratégiai tényező is lehet a társadalmi és gazdasági reformok sikeres megvalósításában.
Az izlandi kormány jelentős összegeket fektetett be a digitális infrastruktúrába, és ma az ország a világ egyik legjobb internetkapcsolatával rendelkezik – beleértve a vidéki területeket is. Ez az erős technológiai háttér lehetővé tette a távmunka támogatását és a termelékenység fenntartását annak ellenére, hogy csökkentették az irodai munkaórák számát.
Ráadásul a Z generáció, amely digitális környezetben nőtt fel, természetes módon alkalmazkodott ehhez az új munkamódszerhez, így zökkenőmentessé vált az átállás a négynapos munkahétre.
Példamutató modell a világ többi része számára
A négynapos munkahét hatása nem korlátozódik csupán a munka világára. Az izlandiak jelentős életminőség-javulásról számolnak be: több idejük jut szabadidőre, családra és barátokra. A stressz csökkent, és az emberek összességében boldogabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzik magukat.María Hjálmtýsdóttir, aktivista és tanár, így nyilatkozott: „A rövidebb munkahét hatalmas siker volt Izlandon, és megváltoztatta a családom életét. Az izlandiak 90%-a számára a 36 órás munkahét kevesebb stresszt, nagyobb munkával való elégedettséget és több szabadidőt jelent.”
Az izlandi tapasztalat inspiráló példaként szolgál más országok számára, amelyek a négynapos munkahét bevezetését fontolgatják. Jelenleg kísérleti projektek zajlanak Németországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban, míg Belgiumban törvényben szabályozták a négynapos munkahetet, ám ott a ki nem dolgozott órákat hosszabb munkanapokkal kell kompenzálni, ami gátolja a széles körű elterjedését.
Montenegró és Lengyelország is a munkaidő csökkentését fontolgatja: előbbi a napi hétórás munkarendet, utóbbi 2026-tól a négynapos munkahetet is tesztelné. Itt olvashat róla!
Izland példája megmutatja, hogy a négynapos munkahét nemcsak megvalósítható, hanem jelentős előnyökkel is jár a munkavállalók és a társadalom egésze számára. Azáltal, hogy az egyéni jóllétet a döntéshozatal középpontjába helyezték, Izland egy humánusabb és fenntarthatóbb munkamodellt hozott létre, amely más országokat is arra ösztönözhet, hogy kövessék a példáját.
A Z generáció ebben kulcsszerepet játszott: a munkavégzés emberi igényekhez való alakítását képviselve utópisztikusnak hitt elképzeléseik valóra váltak. Izland sikere bizonyítja, hogy mélyreható változás a munkához való viszonyunkban nemcsak lehetséges, hanem kívánatos is.
HR
