Vers mindenkinek!

bari erzsébet témája a 'Mit irnal a CanadaHun életéről?' fórumban , 2016 Szeptember 21.

  1. bari erzsébet

    bari erzsébet Új tag

    A két szemed szeretett legtovább
    Be furcsa szerelem.
    A szád már néma volt, de a szemed,
    Az még beszélt velem.

    A kezed már hideg volt, jéghideg,
    Nem is adtál kezet,
    De a szemed még megsimogatott,
    nálam feledkezett.

    És lándzsákat tűztél magad köré
    Hideg testőrökül,
    De a szemed még rámleselkedett
    A zord lándzsák mögül.

    Ellebegtél és csak a hegyes
    Lándzsák maradtak ott,
    De a szemed mégegyszer visszanézett,
    És mindent megadott.

    A két szemed szeretett legtovább,
    Még mostan is szeret,
    Még éjszakánként zöldes csillaga
    Kigyúl ágyam felett. Nadányi Zoltán Verse
     
    Terleth Ibolya, zsani68 és Lacika69 kedveli ezt.
  2. Szép vers!
     
  3. Judit Horváth

    Judit Horváth Állandó Tag

    Bárhol
    Hulló cseppek szemeimnek
    Puha érintése kezeidnek
     
  4. Judit Horváth

    Judit Horváth Állandó Tag

    Szerető, s féltő szavaidat,
    Kívánja lelkem, mint ajkaidat.
     
  5. Judit Horváth

    Judit Horváth Állandó Tag

    Lehetek bárhol, bármerre,
    Örzöm emléked szívembe.
     
  6. Judit Horváth

    Judit Horváth Állandó Tag

    Hangod hallom, ha fülelek,
    Csendben ágyamon feküdve.
     
  7. Judit Horváth

    Judit Horváth Állandó Tag

    Némám, a tiszta ürességben,
    Egyedül Te vagy az elmémbe.
     
  8. Judit Horváth

    Judit Horváth Állandó Tag

    Bárhol.......bármerre..........
    Csat Téged Szeretve.
     
  9. Judit Horváth

    Judit Horváth Állandó Tag

    Írta: Sánta János
     
  10. Kubai Ritmusvagymi

    Kubai Ritmusvagymi Állandó Tag

    álmos vagyok bár nem tudok aludni
    bárcsak ne tudnánk többé hazudni
     
  11. Vilus

    Vilus Állandó Tag

    Ady Endre: Őrizem a szemed

    Már vénülő kezemmel
    Fogom meg a kezedet,
    Már vénülő szememmel
    Őrizem a szemedet.

    Világok pusztulásán
    Ősi vad, kit rettenet
    Űz, érkeztem meg hozzád
    S várok riadtan veled.

    Már vénülő kezemmel
    Fogom meg a kezedet,
    Már vénülő szememmel
    Őrizem a szemedet.

    Nem tudom, miért, meddig
    Maradok meg még neked,
    De a kezedet fogom
    S őrizem a szemedet.
     
  12. Vilus

    Vilus Állandó Tag

    Dsida Jenő: Az én kérésem

    Az ábrándok, mik itt élnek szívemben,
    Immáron tudom, hogy nem maradhatnak itt.
    Minden, ami szép, gyorsan tovalebben,-
    Az élet erre lassan megtanít.

    Mert mi az élet? Percek rohanása;
    fagyos viharként száguld mindenik,
    Mögöttük sír a kertek pusztulása,
    S a rózsabokrot földig letörik.

    Illatos szirmok, zöldellő levélkék!
    A vihar szárnyán mindez elrepül,
    Aztán ragyoghat, nevethet a kék ég.
    Ott áll a kert siváran, egyedül.

    Én nem számítok semmi kegyelemre,
    Énfelettem is végigzúg a szél,
    Lelkemnek alvó, rózsaszirmos kertje
    Jobban megvédve nincs a többinél.

    Én készen állok minden fájdalomra
    Nem hall ajkamról senki panaszt,
    De most szívemnek még egy vágya volna,
    S ha jó az Isten, meghallgatja azt:

    Ne vágtassanak szegény rózsakerten
    Az összes szelek, mind, egyszerre át,
    Ne várjon rájok elfásulva lelkem,
    Ne törjenek le minden rózsafát;

    Tépjék szirmit egyenként le, lassan;
    Mind külön fájjon, sajogjon nekem,
    És mindegyiket nagyon megsirassam
    És minden könnyem egy-egy dal legyen.
     

Megosztás