Vezess Naplót!

Edit1958

Állandó Tag
Állandó Tag
gyermekkoromban írtam, szüleim elolvasták titokban, aztán később idéztek belőle, mikor haragudtak rám. Mikor férjhez mentem odaadták, és elégettem, mert szégyelltem
 

moanitama

Állandó Tag
Állandó Tag
Én többször próbáltam naplót írni, aztán valamiért mindig félbehagytam. Nincs sok türelmem hozzá. Mostanában azért észreveszem, hogy néha jól esik kiírni dolgokat magamból, de attól is félek, hogy valaki elolvassa. Szerintem a napló írás ugyanúgy személyiségtől függ, valakinek bejön, valakinek nem.
 

bíborszél

Állandó Tag
Állandó Tag
Nos látom,hogy megoszlik a vélemény napló írás terén:)
Nem írhatom,hogy jobb lesz bármi is ha mesélünk titkos gondolatainkról,azokról a dolgokról,amit talán soha nem mondanánk el senkinek.
De néha igen is könnyebb ha kicsit kiöntjük a lelkünk,ha nincs más hirtelen,hát a naplónknak.
Az évek során sokat segített ez a naplócska,volt hogy leírtam dolgokat és vissza olvasva tisztábban láttam helyzeteket.
Azt nem hiszem hogy okosabb lettem,de talán gyáva sem ha lemerem írni a napjaim,az érzéseim:még akkor is ha pontosan tudom,,számomra idegen olvassa-e sorokat..
Néha egy idegennek könnyebb kiönteni a lelkünket,mint a családnak,rokonoknak.
Mióta nem írtam ide,tényleg nagyot változott a világ és egy cseppet sem bánom,hogy életem ide írtam,így amíg él ez a naplócska:mindig tudni fogom,mikor,hol és mit éreztem és főleg miért:)
Bár soha nem tartottam utolsó szalmaszálnak,ha nincs hová vissza térni:de mindig szerettem itt időzni...
Aki naplót ír huzamosan,pontosan tudja:hogy már nem nem fáj annyira vissza olvasni,mint ott akkor,mikor született egy-egy történet.
Az idő lassan őszbe fordul és minden napért hálás vagyok hogy a ch megtartotta ezt a néha feleslegesnek tűnő zugot nekem:)
Hűtlen nem lettem,csak az időm lett kevés mint minden évben mikor jön a nyár,meg a munka-munka ezerrel..
Vigasztal a tudat,hogy lassan érkezik a tél is,amikor majd nagyon ráérek mesélni,milyen mozgalmas volt a múló idő és mennyi minden változott bennem egy-egy nap leforgása alatt.
Érzések,gondolatok olyasmi amik fontosan ahhoz hogy ember maradjon az Ember..
Tény hogy azt sem tartom szegény lelkünek aki nem ír naplót:valakinek erre nincs szüksége,de az nem Én vagyok..
Nekem olyan mint egy titkos barátnő akinek sutyiban elkottyantom,melyik fiúnak volt éppen hhú de folyik a nyálam feneke:)
Persze ebből már el is lehetne kanyarodni a pletyka felé,,,de ez sokkal több annál,mert itt nem konkrétan arról van szó,hogy "hallottad,mi volt tegnap?"..
Aki azt gondolja,hogy ez nálam pótcselekvés nagyot téved:Én tudok mesélni arról mit érzek...elmondom ha bajom van valakivel és nem a háta mögött ha nem egyenesen bele a szemébe..
Persze van olyan is hogy ez éppen csak az Én bajom és megkaptam már azt is hogy ne akarjam már megváltoztatni,ha Ő ilyen..
Szóval mások tulajdonságai,nem biztos hogy rosszak csak éppen véletlen vagy nem véletlen nekem szúrnak szemet..
De nem is baj hogy nem hasonlítunk és nem vagyunk tökéletesek:hiszem hogy a maga mondján pont így tökéletes minden,mert nem unalmas..
Jöhetnék a fenkőlt dumával,hogy szép az élet:csak hát ez nem ilyen egyszerű...
Vagy lehet hogy egyszerű,csak mi bonyolítjuk túl???
Azt hiszem ez hozzá állás kérdése,,mit minek,hogy látsz..
Én lehet éppen nagynak,a Te szemedben meg semmiség:)
És itt kezdődik az a földi igazság,hogy mindenkinek igaza van és senkinek sincs:)
Én így látom a világot,Te meg úgy és ez így van jól:)
Tehát mindig lesz egy olyan tábor aki érti miért ír naplót és lesz egy olyan is aki nem ír,mert feleslegesnek tartja...
Hogy melyik tábor jár jobban Én nem tudhatom:de az biztos,hogy aki ír,az nyomot hagy:)
Így vagy úgy:marad valami a múltból,ami szempillantás alatt köddé válik s csak a sorok őrzik,hogy nem álom volt..
 
Oldal tetejére