Kedves Daibo!
Valóban igazad van, nem tudom megfogalmazni, hogy mi lehet a probléma. Ha tudnám, akkor egyszerűbb lenne a dolgom, mert a megoldást is könnyebben megtalálnám. Azt gondoltam, hogy vannak olyanok a fórumozók között, akik hasonló cipőben jártak, mint én, de megtalálták a számukra megfelelő megoldást, amiből én is tanulhatok.
Viszont azt hiszem Te is sokat segítettél a felvetéseiddel. Rájöttem, hogy van valami ellenérzésem a szuperolvasással kapcsolatban, nem tudom/merem magam teljesen az ösztöneimre bízni a merülés során. És ha belegondolok, ez az érzés már a kulcsszavak keresésénél is jelentkezik. Köszi a segítséget, már csak a megoldást kell megtalálnom, de így talán az is könnyebb lesz
Kedves Bigeleo!
A szuperolvasás-merülés egy nagyon egyszerű, és könnyen végezhető része a villámolvasásnak.
Ha más oldalról közelítesz, mint az ösztön.
Szóval:
- Van egy erős célod az irománnyal kapcsolatban.
- A fotóolvasással "bevitted" az egész anyagot
- Az elmeszondázással - kérdések feltevésével - irányt mutattál az agyadnak, mire vagy
kíváncsi, mik azok, amik a legfontosabbak Neked a szövegből.Az elmeszondázás célja:tedd magad kíváncsivá.
- Ha ez meg van, akkor ezután a szuperolvasás merülés már úgy működik, mintha mondjuk egy képeslapból keresnéd a számodra/célod alapján fontos részeket.
Szóval ne gondolj itt semmiféle ösztönös tevékenységre! EZ MÁR NAGYON IS TUDATOS tevékenység.
Ilyenkor az aktiválásnál már a TE KÍVÁNCSISÁGOD irányítja a folyamatot. Hisz ekkorra már TUDOD mire van szükséged a könyvből, és a részleteket keresed.
És ebben az a szép, hogy a fotóolvasásnak köszönhetően a kíváncsiságod iránymutatása alapján szépen összeáll a kép, méghozzá úgy, hogy a tudatalattidban lévő kapcsolódó ismeretek is a helyükre kerülnek az asszociációk révén.
Én egyébként az elmeszondázás után CSAK szuperolvasok-merülök az egész könyvben gyorsan, és csak utána csinálom az elme térképet.
Így pazarul összeáll a tudás!
