Nincs nagyobb boldogság, mintha szeretnek bennüket? -De hisz szeretnek! Legfeljebb nem mindenki hajlandó tudomásul venni.
Szerintem nincs kis-boldogság, meg nagy-boldogság. Azt érezhetjük kisebb vagy nagyobb boldogságnak, amilyen mértékben át tudjuk élni. Mert a boldogságot nem is lehetnetne fokozni igazából. Ha valaki teljesen és tökéletesen boldog, akkor hogyan is lehetne még boldogabb.Ha boldogságnak hívjuk azt, mikor kevesebb hiányunk van valamiben, és boldogabbnak nevezzük azt, ahol még kevesebb akkor a boldogtalanság csökken, és nem a boldogság nő. A boldogtalanság megszüntével lehetünk boldogok. A boldogság teljesség. (Valószínű, hogy eleve boldogok voltunk, mert ennek ellenkezője, a boldogtalanság, amit a BOLDOG szó fosztóképzővel való ellátásával tudunk csak kifejezni).Én ezt is olyannak érzem mint a jóság fogalmát. Ha valami jó, az azt jelenti, hogy abban semmi hiba nincsen. Akkor hogy lehet valami jobb, és legjobb? Csak akkor, ha hibásan értelmezzük. Ha valaminél lehet valami jobb, akkor az a valami nem lehet jó, mert tökéletlen, nem makulátlan. Ezért is mondhatta Jézus az őt "jóember"-nek szólítónak, hogy "......Ne nevezz engem jóembernek, mert, egyedül csak az Atya jó"
Lehet, hogy így van a boldogsággal is.
Tehát amit az előző beírásomban írtam, hogy "...legtöbbször boldog vagyok", ez is téves megállapítás. Inkább megfelelő lenne, a "ritkán vagyok boldogtalan". Már úgy megszoktuk a boldogtalanságot, hogy az tűnik a természetes állapotnak, és csodálkozunk, mikor szünetel.
- - -
Vinky! Köszönöm az felvilágosítást.
