Vizsgaanyagok, tételek, szakdolgozatok

gmcsilla témája a 'Pedagógusoknak' fórumban , 2010 Június 1.

  1. kukuu

    kukuu Állandó Tag

    Véglegesítős társaim,van néhány tétel amihez nincs anyagom,és segítségeteket kérem: 5.2.Az oktatási célok-tartalom-módszer közti kapcsolatok
    5.3A curriculum kidolgozását meghatározó tényezők rendszere
    5.5. Tantervi változások új irányai: interdiszciplin.integrált megközelítése, differenciált-egyéni tanterv
    5.6A curric.kapcs.óvodai dokumentumok: alaptanterv,kerettanterv,óvodai programok,egyéb kiegészítő anyagok alkalmazásának metodológiája
    7.4 Differenciálás és egyéniesítés a különbözőjátékokban és szabadon vál.tevékenységekben
    10.2. Erkölcsi nevelés és társ.intézm.kapcsolódási pontjai és meghatározottsága
    10.4.Erkölcsi nyelvezet használata és következményei az óvodai nevelés tevékenységében
    10.7 Erkölcsi önnevelés,mint az erkölcsi nevelés része
    10.8Az erkölcsi nevelés célja-módszerei és ért.formái az óvodai nevelésben

    Ha bárki bármilyen segítséget tudna nyújtani szívesen fogadom! Köszönöm előre is,itt van néhány tételhez szükséges anyag,remélem valakinek segítségére válik!
     
  2. kukuu

    kukuu Állandó Tag

    • Az óvodáskorú gyermek beszédének jellemzői:
    Az óvodáskorú gyermek 10-15 szóból 5-5 szót el tud ismételni. Rövid mondókákat,meséket hallás után megtanul. Gyorsan tapasztalható jelenség az önkényes jelentésadás. Egy ötéves kislány előtt elhangzott a “pszichopata” szó. Erre ő megkérdezte:”mondd,én is egy pici hópata vagyok?”A két szó hasonló ritmusa ,hosszúsága,hangzása magyarázza az ismeretlen szó “alkotó értelmezését”.
    Érzelmeiről ritkán tud szavakban beszámolni az óvodáskorú. Még nincsenek szavai az érzelmek megnevezésére,kifejezésére. Csak az eseményekről beszél. Az óvodapedagógus, a szülő azonban tudja,hogy a gyermek szavai nem mindig azt jelentik,ami ezeknek a szavaknak az egyezményes tartalma. Az óvodai beszédnevelés során a kisgyermek beszéde minőségileg rohamosan javul. Kezd kialakulni a szituativ beszéd, a több összefüggő mondat alkotásának képessége. Óvodáskor végére 2500-5000, vagy még ennél is több szót ismer. Mondataiban helyesen használja a toldalékokat,ragokat,megtanulja az igei személy ragok helyes alkalmazását. Összetett mondataiban előbb a mellérendelő viszonyban álló tagmondatok jelennek meg,ezután az alárendelő mellékmondatok. Kedvvel alkalmazza a jelzős szószerkezeteket is. Beszéde, kifejezésmódja egyre árnyaltabbá, változatosabbá ,igényesebbé válik az óvodáskor végére.
    A környezet példát ad a gyermeknek tartalom, forma, és a közlés járulékos eszközeinek(mimika,gesztikuláció,testhelyzet,stb.) használata tekintetében egyaránt.


    • Beszédfejlesztés a szókincs, a mondat és a szövegszintjén:
    Az óvodában az anyanyelvi nevelés egyik fontos feladata a szókincs gazdagítása. Az óvoda színes, változatosan vezetett élete magában hordozza a szókincs gyarapításának feltételeit, hiszen a gyermek napról-napra újabb meg újabb fogalmakkal találkozik a gondozás, nevelés-oktatás és a játék során.
    Nagyon fontos feladat, hogy különböző alkalmakkor elsajátított szavakat és szókapcsolatokat a gyermek használja beszédében, építse be aktív szókincsébe. A program a következő feladatokat írja elő:
    - használja tudatosan a gyűjtő főneveket
    - az érzelem megnyilvánulására vonatkozó főnevek jelentését értse és használja
    - a környező világ tájainak, jelenségeinek, tulajdonságainak és a közöttük fennálló viszonynak a felismerése és megnevezése (méretek,alakok,mennyiség,számnevek,sorszámnevek)
    - határozószók használata
    - térbeni viszonyok felismerése,megnevezése: lenn,fenn,előtt,kívül,stb.
    - időbeni tájékozódás
    - jellembeli és akarati tulajdonságok : jó-rossz,bátor-félénk
    - a névmások különböző fajai:személyes,vonatkozó,visszaható,kérdő,határozatlan névmások helyes használata
    - fedezzék fel az alapszínek,majd a kiegészítő színek széles skáláját,vegyék észre hogy bármerre,bárhova néznek milyen színes a világ
    - tudjanak gyönyörködni a természet ezernyi színárnyalatában
    - ki kell alakítani bennük a társas kapcsolatok igényét, a társakkal, a felnőttekkel való érintkezés szokásait, a megszólítás,a búcsúzás, a köszönés,stb. nyelvformáit
    - tudjanak dialógusban beszélni egymással és a felnőttekkel is
    A párbeszéd kiválóan alkalmas a nyelvtani szerkezet egyes elemeinek,az igemódok,a határozószók és határozóragok, a névelők és névutók,stb. elsajátítására és gyakorlására.
    A szókincsgyarapítás legfontosabb eljárása a szómagyarázat. Óvodában történhet konkrét tárgyak bemutatásával, képekkel, illusztrációk bemutatásával, ezek gyakorlásával, ritkábban szinonimák vagy antonímák segítségével. Az új szót ismételtessük többször is, majd helyezzük mondatba, alkossunk vele mondatot. Gondoskodni kell arról,hogy a gyermek ne csak értse(passzív szókincs), hanem használja is(aktív szókincs) az új szavakat. A szókincs aktivizálása, állandó ébrentartása csak a sok-sok beszédhelyzettel, beszéltetéssel érthető el, és csak így valósítható meg a szókincsfejlesztés.
    Szógyűjtés elsősorban tárgykörönkénti gyűjtő- és egyednevek elsajátítására alkalmas. A cselekvésneveket bemutatással,cselekdtetéssel kapcsoljuk. Jók az olyan játékok, amelyek során a cselekvést a bemutatás alapján kell megnevezniük:”Ki vagyok?”
    Mondatszerkesztés
    A gyermek beszédfejlettségének egyik mutatója az,hogy mennyire fejezi ki magát a helyzetnek megfelelően. Megfigyelhető,hogy a gyermekek többségénél az összefüggő beszéd még mindig nehézkes, beszédükben sok az ismétlés,kapkodás,megszakítás,gyakori a kötőszó halmozás.
    A mondatszerkesztés gyakorlatai változatosak:
    -mondatalkotás képek alapján egyszerűbbtől haladva az összetettebb képek felé „Mondj valamit róla!”
    -mondatfűzés, szósorokból, szóhalmazokból válogatással
    -mondatkiegészités,szavak,képek segítségével Pl:esik(az eső,a hó)
    -játékos mondatalakítások Pl. „Most mondjuk úgy mintha régen történt volna!”
    Szövegalkotás:
    -az óvodapedagógus modellje alapján pl. „Ma reggel vidáman ébredtem. Örültem a napsütésnek, a jó időnek. Alig vártam,hogy találkozzam veletek! Nektek hogyan kezdődőtt a napotok?” Néha elég csak megkezdeni a gondolatsort.
    -képsorozat alapján szívesen alkotnak összefüggő szöveget,történetet,mesét,jártasságuk is van benne, a képolvasás foglalkozásain szerezték. Történhet adott vagy általuk megállapítható logikai rend alapján. Vigyázni kell ilyenkor a nyelvi helyességre, tapintatosan javítunk, nem szakítjuk félbe gyakran az óvodást, mert elmehet a kedve a megnyilatkozástól.


    • A kommunikációs képességeket fejlesztő anyanyelvi játékok
    A beszélni tanuló gyermek ritmusok, dallamok, hangzóviszonyok szerint, spontán módon szerkeszti a nyelvét. A maga elemi fokán, alkotónak mutatkozik, a beszélt nyelvben, próbálgat, új formákat hoz létre, kalandozik.
    Ehhez a spontán tevékenységhez igen közel állnak a népi mondókák, dúdolók, csiklandozók, höcögtetők, tapsoltatók és más játékok. Anyanyelvi j. elősegitik a nyelvi ismeretek alkalmazását és rendszerezését, céljuk, h. az óv. gy. játékos formában, élményeket szerezve ismerje meg anyanyelvét, fejlődjön a besz. észlelése, besz.megértése és besz.produkciója. Játékfeltételek tudatos választása, eszközök biztositása, direkt, indirekt iranyito a ped.- a játék minden esetben szabályjáték. többféle tevékenység keretében alkalmazhato, a nap barmely szakaszában., mar kis.cs. célszeru a fejlesztés, betartva a fokozatosság elvet.


    • A gyermek és az irodalom kapcsolata. Az életkori sajátosságnak megfelelő irodalmi alkotások kiválasztása:
    A ma gyermeke a múlt és a jelen irodalmi örökségének részese. A könyv kisgyermekkorától szerepet játszik életében. A könyv képei a világ megismerhetőségének, az ismert dolgok újraidézésének forrásai. Később a gyermekirodalom, a népköltészet és a műköltészet harmóniájával teremt érzelmi alapot irodalomszeretetéhez..
    Az óvodában a kisgyermek életkori sajátosságaihoz simuló, művészi gyermekirodalmi alkotásokkal kell megéreztetni a költészet, a széppróza érzelmi telitettségét,gazdagító erejét. Az óvodai gyermekirodalom műfaja a mondóka,népi gyermekjátékok, a vers, a mese,a verses mese, a gyermekekről,állatokról szóló elbeszélés, a lazább szövetű meseregény.
    A gyermekirodalmi élménye a valóság sokoldalú, irodalmi-művészi visszatükröztetésének eredményeként jöhet létre. A gyermekirodalom a valóság esztétikai megjelenítése. A művészettel irt alkotás, fejlesztheti a gyermek m-vészi gondolkodását,látásmódját. A gyermekirodalom megérintő élményei nyomán támad fel benne a vonzalom, a szeretet az irodalom iránt. Az óvodáskorú gyermekirodalmi élményei befolyásolják az irodalommal való későbbi kapcsolatának alakulását. Az irodalmi élmény befogadó képessége a kisgyermeknél is a beleélés, az átérzés mélységét jelenti, s ennek nyomán a mű továbbélését érzelmi és értelmi síkon.
    Amikor egyik vagy másik gyermekirodalmi mű mellett döntünk, nagy körültekintéssel kell eljárnunk. Figyelembe kell venni az óvodai csoport életkori , egyéni sajátosságait, azokat a nevelői és beszédnevelési célokat,amelyek szolgálatába igyekszik állítani a kiválasztott művet. A feldolgozás körülményei sem érdektelenek: osztatlan(vegyes) vagy osztott csoporttal dolgozunk, vegyes csoport esetén milyen foglalkozás típus társításában, a mű közvetítésének milyen lehetőségei adottak.
    Az óvodáskor a mesék korszaka. Fokozatosan kell áttérnünk a legegyszerűbbektől a bonyolultabb mesékre. Az irodalom legfontosabb feladata az önmegismerés, a beavatódás a körülöttünk lévő világba. A népmesékkel elsődlegesen nem ismereteket adhatunk át, hanem heurisztikus élményt nyújthatunk. Azt kell a gyerekekkel megéreztetnünk, hogy az irodalom nem megtanulandó szövegek tárháza, hanem az óvodapedagógustól hallott történetek, mesék, versek róluk szólnak, nekik szólnak, segítenek eligazodni a világban, a lelkükben kaotikusan kavargó érzelmekben, indulatokban
     
  3. kukuu

    kukuu Állandó Tag

    • Fata babei şi fata moşneagului de Ion Creangă constituie o infăţişare veridică a
    realităţii printr-o permanentă interferenţă intre elementul real şi cel fantastic. Profilul fizic şi spiritual al personajelor se conturează treptat, pe măsura derulării firului epic, printr-o gamă
    bogată de procedee artistice.
    In Fata babei şi fata moşneagului de Ion Creangă, fata moşneagului este frumoasă,
    harnică, ascultătoare şi bună la inimă. Ea, deşi “horopsită” de maşteră ş de fata ei, “era o fată răbdătoare, căci altfel ar fi fost vai şi amar de pielea ei”. Era copleşită de o mulţime de treburi, fără să mulţumească totuşi pe babă şi pe “odorul de fiică-sa”. “Fata moşneagului la deal, fata moşneagului la vale; ea după goteje prin pădure, ea cu trebăluitul in spate la moară, ea in sfarşit, in toate părţile după treabă. Cat era ziulica de mare nu-şi mai strangea
    picioarele; dintr-o parte venea şi in alta se ducea.” Fata moşneagului, ajunsă la Sf. Duminică, o slujeşte cu credinţă, gătind, spălandu-i şi hrănindu-i “copilaşii” (balauri şi tot felul de jivine de care “foigăia” pădurea). Modestă din fire, fata işi alege ca răsplată “cea mai veche şi mai urată” ladă din podul stăpanei. Cuptorul, fantana, părul şi căţeluşa (mai degrabă fiinţe şi obiecte
    personificate, decat elemente fanoastice) o răsplătesc din belşug cu, plăcinte crescute şi rumenite, cu “apă limpede cum ii lacrima, dulce şi rece cum ii gheaţa”, cu “pere galbene, ca ceara de coapte ce erau şi dulcica mierea” şi cu o salbă de galbeni.
    Lăcomia şi invidia o determină pe fata babei să-şi ia “inima-n dinţi” şi să plece şi ea in lume. Spre deosebire de fata moşneagului, “porneşte cu ciudă trăsnind şi plesnind”. Reface itinerariul fetei moşneagului, dar peste tot “s-a purtat totul hursuz, cu obrăznicie şi prosteşte”. A oprit copii Sf. Duminici, a făcut bucate afumate, arse şi sleite, incat Sf. Duminică “şi-a pus mainile in cap de ceea ce a găsit” . Drept răsplată, işi alege lada cea mai nouă şi mai frumoasă, pe măsura lăcomiei ei.

    • “Capra cu trei iezi” este ilustrarea iubirii de mamă. In povestea animalieră “Capra cu
    trei iezi” se narează despre o capră care avea trei iezi cărora le-a spus să nu deschidă uşa nimănui cat timp ea va fi după mancare. Pentru a o recunoaşte pe ea, le-a cantat un cantec. Insă lupul auzind acest cantec, a mers şi şi-a ascuţit dinţii şi le-a cantat iezilor. Cel mare sărind să deschidă uşa, a fost primul pe care lupul l-a mancat. Cel mijlociu s-a ascuns sub o
    covată, iar cel mic după horn . Lupul după ce a mancat iedul cel mare, se aşază pe covată pentru a se odihni. Dar strănutand lupul, iedul cel mijlociu i-a spus sănătate. Descoperindu-l, l-a mancat şi pe acesta. Cand se intoarce capra şi vede că numai iedul cel mic a mai rămas, se gandeşte cum să-l păcălească pe lup şi să răzbune moarte iezilor săi.
    Atunci ea pregăteşte o masă cu multe bunătăţi, sapă o groapă mare peste care pune un covor şi masa. Chemandu-l pe lup la masă, acesta cand manca mai bine cade in groapa care era plină se foc. Spunand lupului că aceasta e pedeapsa pentru că i-a mancat iezii. Capra apare in două ipostaze cea de mamă grijulie şi de bună gospodină pricepută şi harnică. Ea e sensibilă, duioasă, dar işi urăşte duşmanul perfid şi e neinduplecată in actul justiţiar:
    “- Ba nu cumetre, aşa mi-a ars şi mie inima după iezişori …”
    Lupul e de la-nceput un “duşman de lup”......care de mult pandea un prilej ca să pape iezii, incărcat de vicii, indiscret, trăgea cu urechea la păretele din dosul casei cand vorbea capra cu danşii, credştiu că i-aş carmăşi şi i-aş jumuli -.....cruzimea lui mergand pană la acte gratuite(acela de a pune capetele iezilor morţi la fereastră şi de a umple pereţii cu sange) E un artist al disimulării cu gustul vorbirii protocolare, silenţioase, ca din scripturi: “Apoi dă, cumătria, se vede că şi lui D-zeu ii plac puştii cei mai tineri, perfid, insinuand că nu el ar fi
    vinovatul. Lăcomia lui e zugrăvită plastic. Atunci lupul nostru incepe a manca şi gogalţ, ii mergeau sarmalele intregi pe gat. Pornind de la un motiv de largă circulaţie in folclorul naţional şi universal, Creangă a creat această poveste in care prezintă drama mamei ai cărei copii au fost ucişi fără milă şi care va pedepsi după merit pe cel care a călcat in picioare legile nescrise ale omenirii.



    • Fetiţa cu chibriturile de H.C.Andersen prezintă drama copilului sărman si a copilariei
    nefericite din mediul citadin. Basmul ilustează prin situarea acţiunii intr-un timp bine precizat, noaptea de An Nou, cand contrastele sociale apar şi mai pregnant. Un timp al schimbarilor, descrierea de la inceputul povestirii anticipeaza sfarsitul acesteia- nu e doar cea din urma noapte a anului, este cea din urma noapte a fetitei, a existentei acesteia.. Personajul principal al povestirii este o fetita „saraca, desculta sic u capul gol” care colinda strazile inzapezite ale orasului in speranta ca v aputea vinde cateva cutii de chibrituri. Cititorul ramane impresionat inca de la inceput de soarta fetitei: „Avusese ea pantofi cand plecase, dar la ce folos!” Fiind prea mari pentru ea, i-a pierdut cand a traversat strada. Acum cu pcioarele invinetite, tremurand de frig si flamanda cauta „un ungher intre doua case” pentru a se adaposti. Se temea sa se intoarca acasa, caci n-a vandut nici o cutie de chibrituri, iar tatal ar fi batut-o daca n-aducea bani. Relatarea da impresia de autenticitate prin confesiunea fetitei.Dorinta fetitei de a se incalzi invinge teama si aprinde un bat de chibrit. Odata cu aprinderea chibritului ea este capabila sa treaca in lumea imaginara.Epitetul dublu si comparatia contribuie la realizarea unei imagini feerice. Asistam la trecerea de la starea de veghe la cea de vis, de la real la oniric, prin folosirea conjunctiei „si” inaintea adverbului „deodata”. Imaginea de vis a avut durata arderii unui bat de chibrit, pentru cateva clipe fetita n-a mai suferit de frig. Se refugiaza iar in lumea visului, aprinzand un nou bat, iar noua imagine ce i se releva este cea a unei odai cu masa pusa. Stingerea chibritului echivaleaza cu revenirea i lumea reala, cea a zidului gros si rece- o lume neinduratoare care distruge copilaria celor incercati de soarta. Fetita isi cauta alinare in lumea visului, aprinzand un chibrit se vede stand langa un pom de Craciun. Bradul impodobit isi inalta luminarile spre cer, transformandu-le in stele, iar una din stele cade lasand in urma ei o dara de lumina. Aici apare lait motivul stelei cazatoare care in credinta populara inseamna moartea cuiva. Gandul acesta reinvie imaginea bunicii, singura fiinta care a iubit-o. Dorind sa-si revada bunica, fetita aprinde chibrit dupa chibrit, hiperbola chibriturile lumineaza ca soarele prevesteste moartea. Moartea fapt neacceptabil de copiii este prezentata ca un vis placut.
    Alternanta real – oniric este sugerata prin contrastul intuneric-lumina, frig-caldura, noapte-ziua, aprinderea fiecarui chibrit transpunand fetita „intr-o lume neobisnuita” intr-o alta lume, mai blanda, mai primitoare. Sunt reprezentate, astfel bucuriile elemntare ale vietii, de care sunt privati copiii saraci. Finalul povestirii ne readuce la realitatea tragica, inevitabila. Relatarea este sobra, concisa, iar mesajul artistic al operei se evidentiaza clar prin folosirea confesiunii ca modalitate artistica fundamentala.
    Fetita aprinzand chibriturile, incearca sa-si creeze o lume proprie in care dispar frigul,foamea,oboseala,teama, in care domina caldura, belsugul,odihna,linistea pe care nu le poate gasi insa in viata de toate zilele, dobandindu-le doar cu pacea eterna.
    Prin intreaga desfăşurare epică, scriitorul işi exprimă compasiunea faţă de destinul nefericit al tuturor copiilor sărmani, lipsiţi de cele mai elementare bucurii ale vieţii.


    • Vulpea si psica –
    Fraţii Grimm (Jacob şi Wilhelm Grimm) au fost folclorişti, lingvişti, filologi, doctori în drept, cunoscuţi în toată lumea pentru colecţia de basme publicată în două volume, care conţine, printre multe altele, Albă ca zăpada, Cenuşăreasa şi Hansel şi Gretel (primul volum în a apărut în 1812, iar al doilea volum în 1814).
    Textul ne rezintă în antiteză cele două personaje (animal domestic/animal sălbatic) calităţile fiecăruia (modestie/ lăudăroşenie) abilităţile de care dispune fiecare, realizează o asociere de calităţi pentru a contura personajele- pisica este domestică, modestă, are o singură abilitate, aceea de a se urca în copaci. Vulpea este sălbatică, lăudăroasă , vicleană, afişează un aer de superioritate.
    Mesajul textului este acela că lăudăroşii, încrezuţii sau cei care au un aer de superioritate faţă de alţii o încurcă (li se întâmplă ceva rău) mai devreme sau mai târziu în viaţă.(educă modestia)


    • Stejarul din borzeşti de Eusebiu Camilar face parte din volumul “Povestiri eroice”
    evocand frămantările din vreamea domniei lui Bogdan Voievod şi apoi a fiului său Ştefan.
    Portretele se incheagă devenind simboluri ale iubirii de patrie – Viitorul domn Ştefan cel mare va rămane credincios sfatului părintesc, apărand cu vitejie pămantul ţării.
    Legenda este o specie a literaturii populare, mai ales in proză, dar şi in versuri, dee obicei redusă ca dimensiune, care, utilizand evenimente miraculoase şi fantastice, tinde să dea explicaţie genetică şi in genral cauzală unor fenomene, intamplări, caracteristici ale
    plantelor, animalelor, omului, etc. După basmul fantastic şi poveşti, legenda ocupă locul al
    doilea in proza epică populară şi cultă pentru copii. Legenda este o povestire, de obicei de dimensiuni reduse, avand uneori elemente fantastice şi miraculoase, bazate pe fondul real
    al unei intamplări sau pe miezul imaginar, mitic al acesteia.
    Legende etiologică, cuprinde legende explicative despre creator şi facerea lumii,despre lume, geneza lucrurilor, fenomene naturale, formaţii geologice, manic, varfuri de manic, deluri, stanci, coline, peşteri, rapi, stramtori, trecători, poieni, lacuri, rauri, mări despre natura vegetalelor, animalelor şi insectelor, despre om, despre popoare. Acest material epic reprezintă o experienţă acumulată şi transmisă oral de-a lungul mai multor generaţii.
    Legendele istorice sunt o oglindire a trecutului, uneori povestiri despre lucruri petrecute, aşa cum au fost luate de la inaintaşi, bazate pe amintiri sau pe inchipuirea faptelor descrise. De cele mai multe ori aceste intamplări au şi un nucleu veridic, deşi nu se identifică cu
    istoria. Legendele istorice vorbesc despre figurile istorico-fantastice, in mică măsură despre personaje istorice străine, despre figurile istorice naţionale, haiduci şi căpetenii de răscoale,
    domnitori, figuri feminine ce au rămas in istorie, personaje locale şi diferite alte intamplări care
    zugrăvesc trecutul.
     
  4. kukuu

    kukuu Állandó Tag

  5. kukuu

    kukuu Állandó Tag

    Povestea gastelor

    :)
     

    Csatolt fájlok:

  6. kukuu

    kukuu Állandó Tag

    5.3A curriculum kidolgozását meghatározó tényezők rendszere
    5.5. Tantervi változások új irányai: interdiszciplin.integrált megközelítése, differenciált-egyéni tanterv
    5.6A curric.kapcs.óvodai dokumentumok: alaptanterv,kerettanterv,óvodai programok,egyéb kiegészítő anyagok alkalmazásának metodológiája
    7.4 Differenciálás és egyéniesítés a különbözőjátékokban és szabadon vál.tevékenységekben
    10.2. Erkölcsi nevelés és társ.intézm.kapcsolódási pontjai és meghatározottsága
    10.4.Erkölcsi nyelvezet használata és következményei az óvodai nevelés tevékenységében
    10.7 Erkölcsi önnevelés,mint az erkölcsi nevelés része
    9.1 A pedagógiai tervezés fogalma,funkciói
    9.2 A pedagógiai tervezés szakaszai, szintjei

    KÉRLEK HA BÁRKI SEGÍTSÉGET TUD NYÚJTANI TEGYE FEL,NAGYON HASZNÁT VENNÉM!
     
  7. farkaspiroska

    farkaspiroska Állandó Tag

    kinga! itt van nehany dolog esetleg valogass beloluk ha vmit hasznosnak talalsz...jo tanulast.....en mar nagyon unom....:(,
    u.i. azt hiszem a 9.1, 2 eshez vannak dolgok.. 68-75ig talalod
     

    Csatolt fájlok:

    kinga89 és cs.krisztina78 kedveli ezt.
  8. farkaspiroska

    farkaspiroska Állandó Tag

    meg néhány dolog a Nevelési határok és kapcsolatok az óvodában tetelhez;)
     

    Csatolt fájlok:

    Yalan kedveli ezt.
  9. kukuu

    kukuu Állandó Tag

    Valaki tud segíteni : Differenciálás és egyéniesítés a különböző játékokban és szabadon választott tevékenységekben
    Óvodai nevelés általánossá válása(pszichopedagógiai következményei)
    Egységesség és változatosság a tervezésben. A nevelési tevékenységek tervezés modelljei
     
  10. meseház

    meseház Állandó Tag

    Van-e valakinek anyaga a következő témákhoz óvoda- pedagógiából:
    -Értékelési rácsok
    -A curric. reformjának elméleti és gyakorlati problémái
     
  11. bozgor

    bozgor Állandó Tag

    A játék szerepe az óvodáskorú gyerek személyiségfejlődésében




    Az óvodás kor a játék kora- szoktuk mondani. A játszás, ha nem is kizárólagos, de legfontosabb, elsődleges tevékenysége az óvodás gyermeknek. A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetőségnek tekintjük, melynek tudatos érvényesítése, fejlesztése formálja a gyermek személyiségét. A játék elsődleges tevékenység abban az értelemben is, hogy a magasabbrendű tevékenységek, a munka, a tanulás a játékból fejlődnek ki. A gyermek játszva kezd tanulni.
    A játék fejleszti a gyermek mozgását, kézügyességét, értelmi képességét, elsősorban azonban az aktív képzelet folyamatai alakulnak ki.
    A gyermekek a játék során ismerkednek a világgal, annak tárgyaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, a tárgyak és élőlények tulajdonságaival.
    A játék és a környezet között szoros kapcsolat van. A gyermek játékában tükröződik környezetének hatása. A gyermek nem játszik olyant, amit még nem látott vagy hallott. Leggyakrabban a közelében lévő személyek, szülők, testvérek, nagyszülők tevékenysége szolgáltat játéktémát és szerepkört.
    Ugyanakkor a játék segíti a gyermeket környezetének megismerésében. A megismerésnek ez az útja megfelelő és vonzó számára.
    A játék a gyermek számára a legfőbb örömforrás. Bizonyos szerepek átélése, a sikerélmény, a közös játék öröme által gazdagodik a gyermek élményvilága, érzelemvilága. Az a kislány, aki többször eljátsza az édesanya szerepét, átéli azt a gyöngéd érzelmet, szeretetet, amit az anya érez gyermeke iránt.
    A játékban nagymértékben megnyilvánul a gyermek alkotó képzelete. Megszemélyesítí a tárgyakat. Ugyanaz a kocka egyszer lehet baba vagy puska, majd később telefonkagyló. A hiányzó szereplőket képzeletbeli alakokkal helyettesíti, beszél hozzájuk mintha ott volnának. Így például vásáról a nemlétező elárusítótól, telefonál a nemlétező személynek. Erre vonatkozóan Móra Ferenc megható közvetlenséggel írja le ezt a gyermekvilágot: „én akkoriban még a kukoricacsutkáról is azt hittem, hogy valaki, és az ajtókilinccsel is úgy el tudtam beszélgetni, mint a mozsártörővel. Nekem a világon minden élt, és én mindig tisztán megértettem még azt is, hogy mit ketyeg az óra, és és mit gondol magában az oroszlán, aki oda van festve az óra számlapjára, kétszer akkora pipacsvirágok közé, mint ő maga.”[FONT=&quot][1][/FONT]
    A játékcselekvések formálódása során jönnek létre a gyermekek gondolkodási tevékenységeinek kezdeti formái. Játék közben elkerülhetetlenül probléiahelyzettel találkozik a gyermek, amit maga old meg a felnőttek segítsége nélkül. Ilyenkor gondolkozik, kitalál, keresi a megoldást, bizonyos kombinációkat alkalmaz, hogy minél közelebb álljon a valósághoz. Így a játék hozzájárul a gondolkodás fejlesztéséhez.
    Játék közben fokozódik a gyermek beszédkedve, közlési vágya, beszédkészségének fejlődése.
    Játék közben ismerik meg és értik meg az együttéléssel, együtt játszással járó jogokat és kötelességeket. Például: más gyermektől nem elvenni, hanem kérni kell a játékot, hozzá kell szokni mások kérésének teljesítéséhez, tiszteletben kell tartani mások játékát.
    A közös játék, a közös munkatevékenységek különböző formái a sajátos óvodai tanulással együtt biztosítják a közösségi vonások fejlődését, képessé teszik a gyermeket egy fejlettebb közösségben, az iskolában való eredményes munkára, az iskolai közösségben való aktív részvételre.
    Az óvodáskorú gyermek játéka szoros kapcsolatban áll a munkajellegű tevékenységekkel. Ez a kapcsolat az óvodai oktatás során elmélyül, kifejezettebb lesz. E két tevékenység közötti hsonlóság mindenekelőtt a tevékenységre késztető indítékok, „motivációk” tekintetében jelentkezik. Számtalan tapasztalat bitonyítja, hogy az óvodás gyermek nem érzi terhesnek a munkát, és nem feltétlenül részesíti előnyben a játékot. Például: éppen olyan örömet él át, ha megteríti az asztalt, mint amikor a babaszobában terít.
    A gyermek életében a játék hasonló a munkához, mert örömteli átélése is hasonló. Az elért eredmény, a cselekvés feletti siker érzése szintén összekötő kapocs.
    Az örömteli játék a gyermek komoly és nagyon fontos tevékenysége. A játék kísérletezés a gyerek számára: a környezet megismerése , új hatások kiválasztása, tapasztalatszerzés-érzékeléssel, mozgással, emocionálisan és intellektuálisan.A játékban formálódnak a gyereknek mindazok a képességei, készségei, tulajdonságai, amelyek segítik, hogy különböző területeken a fejlődés magasabb szintjére jusson el. [FONT=&quot][2][/FONT]
    A gyermekek a játékon keresztül is ismerkednek a világgal, tárgyaival, tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. A játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá az erkölcsi követelmények, és nyílik lehetöség ezek értelmének elfogadására és helyes magatartás gyakorlására. Hatással van a játék a gyermekek esztétikai ízlésének és alakítóképességének fejlődésére.[FONT=&quot][3][/FONT]
    A játék másik lényeges sajátossága, hogy önkéntes, szabadon választott tevékenység, önállóság igénylése is fűti. A játék komolysága- ilyenkor ő nem Tibike, hanem orvos, gépkocsivezető stb.- serkentően hat, és a játékhoz felhasznált tárgyakat a játék funkciójának megfelelően alkalmazza.
    A játék az a tevékenység, amelynek során szabadon, eredeti mivoltában nyilvánul meg a gyermek személyisége, adottságai, képességei, jellembeli tulajdonságai. Ha megfigyeljük tehát a gyermekek játékát, meglehetősen pontos képet kapunk pszichikai fejlettságükről, erkölcsi normáiknak szintjéről. Ezért a játék a gyermek alapos megismerésének fontos eszköze.
    Minden egészséges kisgyerek természetes és nélkülözhetetlen tevékenysége, hogy játszik. Játékát- ha erre lehetőséget adunk kötetlenség, őnálló kezdeményezés jellemzi. Játéktevékenységét önként választja, a vele járó fokozatosan alakuló szabályokat, szerepeket , a szükséges kellékeket önállóan alakítja.
    Meg kell őriznünk a játék önkéntességét.
    A játék, az óvodás korú gyerek legfontosabb fejlesztési lehetősége. [FONT=&quot][4][/FONT]
    A személyiségfejlődés szempontjából különösen jelentős, hogy a játékban jelentkeznek és fejlődnek a gyermekek közötti társas kapcsolatok. A közös játék igénye és körülményei olyan bonyolult kölcsönös kapcsolatokra késztetik a gyermekeket, amilyenekre a játékon kívül még nem képesek. Így a játék a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze.
    A játék nevelő hatását emelik azok a pozitív érzelmek, amelyek folyamatát kísérik. A játék derűjén, vidámságán, örömén átszűrve minden hatás felfokozódik, és pozitív érzelmek között épül be minden új vonás a gyermekek személyiségébe. [FONT=&quot][5][/FONT]
    Nemcsak az óvodában, de a családban is fontos, hogy a gyermek számára biztosítsák a játékidőt, a megfelelő helyet és játékszereket. A család tanusítson kellő figyelmet, érdeklődést és törődést a gyermek játéka iránt.
    Az óvodáskorra jellemző, hogy az alkotó játék a többi játéktípusok és formák között az első helyen áll, mert az óvodáskorú gyermek sajátos játékformája.
    Megfigyelhetjük, hogy az alkotó játék az óvodáskor folyamán, a kiscsoporttól a nagycsoportig igen nagy változáson, fejlődésen megy át. A hároméves gyermek alkotó játéka utánzásszerű, elszigetelt cselekvések ismétlése. Például utánozza az autó vezetését, a kormánykerék forgatását, a motorberregést, de nem vesz föl utasokat, nem határozza meg az útirányt. Megelékszik a cselekvés örömével és a szerep átélésével. Közép és nagycsoportban az értelmi fejlődés, a tapasztalatok és élmények gazdagodása által fokozatosan bővül, bonyolódik a szerep-játékok tartalma és témája. Megjelennek a filmek, diafilmek, tévé-műsorok élménye alapján szervezett alkotó játékok, az indiánosdi, űrhajósdi stb.
    A nagycsoportosok már otthonosan mozognak a játékszerek és eszközök megválasztásában, a játék tervezésében, a szerepek kiosztásában. A játék során érvényesül a szabály. A szabály mindig kapcsolatban van a valósággal és a gyermek élettapasztalatával. A gyermekek a játék kedvéért csodálatos módon betartják a szabályokat. Például az „orvosi rendelőt”játszó gyermekcsportban a „betegek”csak egyenként lépnek a rendelőbe, a többiek kint türelmesen várakoznak. A „vonatosdi”-nál a vezető felháborodik, ha valaki menet közben száll le, mert az szabálytalan. Ha a beteg vagy sebesült szerepét játszó gyermek hirtelen föláll, a többiek rászólnak: „te most nem tudsz járni, mert beteg vagy!”
    A szerep-játékok legfontosabb eleme maga a szerep. A gyermekek a játékban alakított személyeknek nemcsak cselekvéseit, hanem tulajdonságait is híven bemutatják. Átélik, élményszerűen gyakorolják a magatartási formákat. Így a játékban az eladó és a vásárló, az utas és a gépkicsivezető viszonyára utalva az udvariasságot és a figyelmességet gyakorolják.
    A játékot befolyásolyák mindazok a körülmények, feltételek, amelyek között a gyermekek élnek, amelyek között a játék lezajlik. Ezért azokat a feltételeket is biztosítanunk kell a gyermekek számára, amelyek kedvezően hatnak a játék kialakulására, a gyermekek játékkedvére, amelyek ösztönzik őket, és amelyek segítségével tartalmasabbá és sokldalúbbá válhatnak játékaik. [FONT=&quot][6][/FONT]
    Meg kell teremteni a megfelelő nyugodt, derűs légkört, mert csak így fog megnyilvánulni a gyermek kezdeményező kedve, fokozódik biztonságérzete, önállósága. A kedvező légkörben elmélyültebben és nyugodtabban játszik a gyermek .
    A gyermek szabad mozgása, a játék térbeli kibontakozása, valamint az egymás mellett játszó csoportok és egyének számára meg kell teremteni a legmegfelelőbb helyet. A mozgtható bútorokat a játék idejére összerakjuk, engedjük, hogy a gyermekek a szőnyegen is játszhassanak. Alakítsunk, rendezzünk be ideiglenes és állandó játéksarkokat. Ezáltal megteremtjük a lehetőséget, hogy a gyermekek egymást ne zavarják játék közben.
    A nagycsoportos gyermekeket arra szoktassuk, hogy önállóan alakítsák ki maguk számára a játékhoz szükséges helyet, hogy rendezzék át ennek érdekében a csoportszobát, majd a játék befejezése után állítsák vissza eredeti formájában.
    A napirendben megszabott játékidőt minden korcsoport számára következetesen be kell tartani. Az alkotó játékok számára lehetőleg összefüggő, huzamosabb időszakot kell bitosítani. Számolni kell azzal hogy amíg a gyermekek a megfelelő helyet megtalálják, összeszedik a szökséges játékszereket, közösen megteremtik a játékhelyzetet, időre van szükség.
    Ahoz, hogy a gyermekek a választott játéktémát megvalósíthassák, szükséges, hogy biztosítsunk számukra bizonyos mennyiségű játékszert, különböző felszereléseket, öltözékeket.
    Mind a kötelező foglalkozások, mind a séták, látogatások, kirándulások, filmek, bábszínház látogatások járuljanak hozzá az alkotó játékok gazdagításához, változatossá tételéhez.
    Bár a játék során biztosítjuk a gyermek önállóságát és szabadságát, vannak olyan esetek, amikor szükség van az óvonő közvetlen irányítására, a játékba való beavatkozásra. [FONT=&quot][7][/FONT]
    Bár az óvodai nevelés folyamán a játékból önálló tevékenységi formák -munka, tanulás- alakulnak ki, a játék az óvodáskort végigkíséri, és a gyerekek fő tevékenysége marad.
    Az aktív, önálló, tartalmas, érzelemmel telített játék kibontakozása sokoldalúan alakítja a gyerek egész személyiségét.
    A játék hatására változik a gyerek érzelmi, képzeleti világa, ami visszahat közérzetére, testi állapotára, mozgására. Fejlődnek értelmi képességei, erkölcsi, esztétikai érzelmei, megindul a kapcsolatteremtés folyamata. Megkezdődik a barátkozás, alakulnak a társas kapcsolatok, fejlődik a gyerek közösségi magatartása. A játék tehát mint a gyerek alaptevékenysége áthatja minden megnyilvánulását.
    A játék a gyerek életében, már elkezdődik akkor, amikor a csecsemő rámosolyog a szeretett felnőttre vagy például öltözködés közben eltakarja a szemét, „elbújik”. Ezek a játékok egyúttal a gyerek első társas megnyilvánulásai is.
    A játékban fejlődik, biztosabbá válik a gyerekek mozgása.
    A gyerk mozgásbiztonsága különféle változó helyzetekben fejlődik. Ezért kell számára olyan változatos játékeszközöket dni, amelyeket kedvére rendezhet, formálhat. Fontos, hogy alklma legyen új meg új ötletek kitalálására, változtatásra, a képzelet munkájára is.
    Játék közben veheti észre az óvónő egy-egy gyerek estleges mozgászavarát, ami egyéb zavarokat, sérülést jelezhet.
    Mozgásos játékok, rajzolás, barkácsolás közben deríthetjük fel az átmeneti vagy egyéb zavarokra utaló mozgási rendellenességeket.
    Kisebb mozgászavarok sokszor éppen játék közben oldhatók fel. Például vannak félénk, kevest mozgó vagy éppen túlmozgékony gyerekek, akik egyéni bánásmódot, sajátos segítséget, bátorítást igényelnek. A jóízű játékon belüli mozgás élménye, öröme hozzásegíti a gyereket átmeneti mozgászavarának leküzdéséhez. [FONT=&quot][8][/FONT]
    A játék értelmi képességekre gyakorolt hatása az érzékszervek működésének pontosabbá válásában, az észlelés, a megfigyelőképesség, az önkéntelen és szándékos figyelem, az emlékezetbe vésés és felidézés, a szabadon szárnyaló képzelet működésének gyakorlásában, a gondolkodás fejlődésében mutatkozik meg.
    Az értelmi nevelés szinte azon áll vagy bukik, hogy a gyerek milyen módon kamatoztatja ismereteit a játékban, hogyan képes azokat képzeletében továbbgondolni. Nagy szerepe van tehát a játéknak a gyerek képzeletének fejlődésében, valamint a képzetalkotásban. A lényeg az, hogy a gyerek új helyzetekben minél találékonyabb legyen. Képzelet nélkül elvont gondolkodás sincs. Akik nem eleget vagy nem elég szabadon játszanak, azok később, lehet hogy megszerzik az ismeretanyagot, de gondolkodásuk szegényes lesz.
    A játékon keresztül kerülnek közel a gyerekek az erkölcsi magatartás, az erkölcsi szokások elfogadásához, a közösségi magatartási követelményekhez. Az együttes játék folyamán gyakorolják a helyes magatartást. Kisebbeknél a viselkedési szabályok még nem tudatosak, de játékukban gyakorolják azokat, és figyelik, tanulják, társaik sajátos magatartási formáit.
    A játék –mint örömforrás- a gyerek érzelmi nevelésének fontos eszköze. Az átélt játékörömök és kudarcok erős érzelmeket váltanak ki ami a gyerekeket érzéseik és gondolataik kifejezésére bírja, serkenti beszédkedvüket, fejleszti beszédkészségüket és egyébb kommunikációs tevékenységüket.
    A játék a közösségi magatartás, az egész közösségi élet fejlesztésének nagyszerű eszköze. Az együttes játékban a gyerek felfedezi magának a másikat, és más képet alakít ki önmagáról is.
    A gyerek játékának és személyiségének fejlődése egymással szorosan összefügg, kölcsönhatásban áll. A gyerek testi, érzelmi, közösségi, értelmi fejlődése teremti meg a lehetőségét annak, hogy a gyerek jól játszik.
    Különböző játékfajták járulnak hozzá a gyerekek személyiség fejlődéséhez. A manipulációból, az önkéntelen örömteli mozgásból átmenő gyakorlójátékban a gyerek egyfajta játékszernek, eszköznek vagy saját magának meghatározott mozgását ismétli, gyakorolja.
    A szerepjáték az óvodáskorúak játékának nevelési szempontból a legértékesebb fajtája. A játékban betöltött szerepeken keresztül, amelyeket a gyerek magára ölt, alakul és fejlődik személyisége, a gyerek maga. A játékban előálló helyzetek lehetővé teszik a gyerek számára érzelmeinek jelképes átélését, konfliktusainak feloldását, indulatainak szimbolikus cselekvésekbe történő levezetését.
    A szerepjáték témájának forrása a környező valóság, gyakran az otthoni élet, a legjobban szeretett személyek: anya és az apa személye, tevékenysége, viselkedése. Utánozzák a szülők magatartását, és sokszor azt, ahogy vele bánnak. Játékukból sokmindent megtudhatunk otthoni életükről, családtagjaikról.
    A játék tartalmát azok, a gyerekek számára fontos mozzanatok adják, amelyek legnagyobb hatással voltak rájuk.
    A szerepjátékban formálódnak a társas kapcsolatok, a kölcsönös alá és fölérendelés készsége, az együttműködés képessége.
    A gyerekek szerepjáték közben gyakran irodalmi élményeiket is eljátszák, illetve a mesék, versek, filmek számukra leghatásosabb részeit kötetlen módon adják elő, dramatizálják. A szerepjátékot gazdagító dramatizálás feltételeit is meg kell teremteni. Vezessük rá a gyereket arra, hogy benyomásaikat saját elgondolásaik, eredeti, esetleg furcsa, szokatlan ötletei szerint hogyan adhatják elő. A dramatizálásban rejlő improvigációs lehetőségek szárnyakat adnak a gyerek alkotó képzeletének.
    A gyerek bábjátéka az óvónő bábjátéka által keltett hangulat hatására indul meg. A bábozás talan még a dramatizálásnál is szabadabb önkifejezési lehetőség.
    A barkácsolás –az óvónő ösztönzésére- a bonyolultabbá váló továbbjátszás igényéből nő ki. A barkácsolás irányítása közben az óvónő csak annyit segítsen, amennyiben a gyerekeknek szükségük van.
    A konstruálló játékban a gyerekek kockákból és más játékelemekből, anyagokból épitményeket, játékelemeket, különféle egyéb targyakat alkotnak, szerkesztenek. A konstruálás gyakran megy át szerepjátékba és összefonódik vele, kiegészíti azt.[FONT=&quot][9][/FONT]

    <hr align="left" size="1" width="33%"> [FONT=&quot][1][/FONT]Nagy Erzsébet, Péter Anna: Óvónők Kézikönyve. Editura didactică şi pedagogică Bucureşti-1981

    [FONT=&quot][2][/FONT] Nagy Hedvig, Kovásznai Kató: Pedagógia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 154. old.

    [FONT=&quot][3][/FONT] Az óvodai nevelés programja Tankönyvkiadó, Budapest, 1983

    [FONT=&quot][4][/FONT] Nagy Hedvig, Kovásznai Kató: Pedagógia I., 155.old.

    [FONT=&quot][5][/FONT] Az óvodai nevelés programja 78.old.

    [FONT=&quot][6][/FONT] Az óvodai nevelés programja 79.old.

    [FONT=&quot][7][/FONT] Nagy Erzsébet, Péter Anna: Óvónők Kézikönyve. 32.old.


    [FONT=&quot][8][/FONT] Nagy Hedvig, Kovásznai Kató: Pedagógia I.,157.old.

    [FONT=&quot][9][/FONT] Nagy Hedvig, Kovásznai Kató: Pedagógia I. 225.old.
     
  12. OrsYkAa

    OrsYkAa Állandó Tag

    • § [FONT=&quot]A mese megjelenése az óvodai anyanyelvi nevelésben[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A népi gyermekjátékok szerepe az óvodai anyanyelvi nevelésben[/FONT]
    • § [FONT=&quot]Az óvodai anyanyelvi nevelésben használt eszközök[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A megfigyelés szerepe az óvodai környezeti nevelésben[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A vizuális nevelésben használt szervezési formák (közös, kiscsoportos, egyéni)[/FONT]
    • § [FONT=&quot]Az óvonő megfigyeléseinek rendszeres rögzitése[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A beszédhangok helyes formálásának nevelése az anyanyelvi nevelésben[/FONT]
    • § [FONT=&quot]Az anyanyelvi nevelés sajátosságai az iskola előkészitő csoportban[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A beszélgetés szerepe az óvodai anyanyelvi nevelésben[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A testnevelési tevékenységek tantervének bemutatása egy fejlődési szint számára[/FONT]
    • § [FONT=&quot]Az önértékelési képesség fejlesztése[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A számfogalom kialakitása az óvodai matematikai tevékenységek során[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A zenei játékok és szerepük az óvodai nevelésben[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A szókészlet gyarapitásának lehetőségei az óvodai anyanyelvi nevelésben[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A verstanitás sajátosságai az óvodai oktatásban[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A számitógép használata az óvodai oktatásban[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A testnevelési tevékenységek szerkezete az óvodai oktatásban[/FONT]
    • § [FONT=&quot]Az óvodai oktatásban használt értékelési formák[/FONT]
    • § [FONT=&quot]Az oktató játék szerepe az óvodai nevelésben[/FONT]
    • § [FONT=&quot]Az óvónő szerepe a játék irányitásában[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A heti tervezés jelentősége az óvodai oktatásban[/FONT]
    • § [FONT=&quot]A kreativitás fejlesztése az anyanyelvi nevelés folyamán[/FONT]

    [FONT=&quot][/FONT]
    [FONT=&quot]esesetleg ezekhez a tetelekhez vmi otlet???":)
    [/FONT]
     
    Vásárhelyi Ibolya kedveli ezt.
  13. OrsYkAa

    OrsYkAa Állandó Tag


    Az első óvodai foglalkozásokon halmazokat vizsgálunk és hasonlitunk össze. Az adott halmazok elemeit összehasonlitjuk egymás között, igy sikerül megválaszolni a Melyik halmazban van több?? kérdést. A több vagy kevesebb megállapitása párositással történik, azaz az egyik halmaz elemeit megfeleltetjük a másik halmaz elemeivel. Ezután következik a tárgyak megszámlálása ( az egészet számoljuk, nem egyenként). A számfogalom akkor teljes amikor a gyerek megfeleltet egy számnak egy halmazt, a halmaznak egy számjegyet, és a számjegynek egy számot, illetve mikor tudja a szám helyét a számsorban, ismeri a szám szomszédait, felbontja a számot.
    Egy szám tanitásánál a következő lépéseket tartjuk be:

    • előző ismeretek ellenőrzése (történhet játék segitségével)
    • halmazalkotás amely ugyan annyi elemet tartalmaz mint az előző tevékenységen tanult szám
    • egy elemmel többet tartalmazó halmaz alkotása
    • megfeleltetéssel megállapitjuk, hogy 1-el több eleme van
    • az igy keletkezett halmaz számosságának megnevezése
    • más, ugyan annyi elemet tartalmazó halmazok képzése
    • a számjegy bemutatása(meglehet beszélni mihez hasonlit, felbontjuk alkotó elemeire, mondókát is mondhatunk)
    ;):p:D
     
    ibikecske, Yalan és farkaspiroska kedveli ezt.
  14. bozgor

    bozgor Állandó Tag

    orsikának ha jó lesz
    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> 10. Az oktatói-nevelői tevékenység hatékonyságának értékelése (Didaktika/Értékeléselmélet)
    ! integrálása az óvodai fejlesztő-nevelő tevékenységbe
    A nevelés szempontjából az értékelés /elismerés, jutalmazás, elutasítás, büntetés, stb./ a nevelés módszerek közé tartozik és külső szabályozó szerepet tölt be a személyiségfejlődésben /fejlesztésben. Bábosik-Zrinszky
    Az értékelés meghatározza, konkretizálja a tanulmányi munkában elért eredményt, szemléletesen megmutatja a siker fokát vagy a lemaradás mértékét, elemzéséből következik az oktatás eredményeinek hatása. A pedagógusnak a gyermek egész tevékenységét figyelemmel kell kísérnie s ezért a mimika, gesztusok, a hangszín, hanglejtés, mint értékelési formák jelentkeznek.
    A minősítéshez kapcsolódóan más értékelési funkciók is érvényesültek, illetve érvényesülnek ma is, így a tanulók szelekciója (az évről évre történő haladás elbírálása, a következő iskolafokra vagy más iskolába való felvétel stb.) és ezzel szorosan összefonódva a tanulók motiválása. A
    Az értékelés funkciói: informálás, motiválás, ellenőrzés, diagnózis, szelektálás, prognózis, szabályozás-önszabályozás
    Nagy mértékben befolyásolja ezeket a funkciókat az értékelés célja, amely nem szorítkozhat bizonyos információk összegyűjtésére, az ellenőrzésre vagy értékítéletek megfogalmazására,hanem lényegük,hogy a nevelési folyamat állandó optimalizálásához járuljanak hozzá.
    1.Informáló funkció: azt jelenti,hogy az értékelés adatokat,információkat szolgáltat a gyermeknek,szülőknek, a pedagógusnak a gyermek teljesítményeiről,a pedagógus munkájának eredményességéről.
    2. Diagnosztizáló funkció, amely tulajdonképpen az elért eredmények felmérését, megállapítását jelenti. Ez vonatkozik tehát, egyrészt az elért eredmények megállapítására, másrészt a folyamat sikerességét biztosító elemek kimutatására
    3. Prognosztizáló funkció, amely azt jelenti, hogy a felmérés és diagnosztizálás olyan adatokat és információkat nyújt, amelyek megszabhatják a további tevékenység javítását célzó döntéshozatalt, és előrevetíti a várható eredményeket.
    4. Motiváló funkció
    Az értékelés (megerősítés – elmarasztalás) befolyásolja a tanuló tanulási motivációját, viszonyulását az iskolához, a tanuláshoz, az illető tantárgyhoz, a pedagógushoz. Meghatározza bizonyos tanulási szokások rögzülését. A sikerélmény biztosítása megerősíti a tanulók motivációját, a sorozatos kudarcélmények pedig közömbössé teszik a gyermeket az illető tantárgy iránt
    5. Mintanyújtó funkció
    Az értékelés mintát ad a gyermekeknek az önértékeléshez és mások értékeléséhez. Egyfelől meghatározza azokat az értékeket, amelyek egy-egy tanulócsoporton belül működnek, másfelől meghatározzák az önértékelés és mások értékelésének stílusát, hangnemét, eszközeit, formáit.
     
  15. bozgor

    bozgor Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> ! A gyermekek eredményének és fejlődésének értékelési formái, típusai
    Az értékelés formái az oktatási folyamatban:
    - kezdeti értékelés: a tudásszint felmérése az ismeretek közlése előtt, - befolyásolja a további tanítási-tanulási folyamat jellegét
    - mennyiségi értékelés - az oktatási folyamatba beépített részleges felmérések, amik hosszabb időtartamot ölelnek fel, az ismeretanyag elsajátításának szintjét mutatja, pl. szúrópróbás ellenőrzés
    - folyamatos (formatív) értékelés - rendszeres ellenőrzés mind az ismeretanyagra, mind a tanuló elsajátítási szintjére vonatkozóan
    - szummatív (lezáró-összegző) értékelés - nagyobb időszakok lezárásakor a tantervi követelmények elérésének átfogó felmérése, magába foglalja a tanulók teljesítményének, fejlődésének minősítését (összehasonlítás, osztályozás, az eredmények kategorizálása
    Az óvodai oktatást most az átstrukturálás és átértékelés folyamata jellemzi, a nemzetközi viszonyokhoz való adaptálás törekvése. Az értékelést illetően fontos szem előtt tartani néhány aspektust:
     
  16. bozgor

    bozgor Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Az értékelés formái:
    q Kezdeti értékelés: Minden év elején az első két hét a gyermekekre vonatkozó adatok gyűjtésére van szánva. Az óvónők megfigyelik a gyermekekeket a napi program különböző időpontjaiban, elbeszélgetnek mind a gyermekekkel, mind a szülőkkel, annak érdekében, hogy minél reálisabb képet alakíthassanak ki a csoportban lévő gyermekek pszichofiziológiai fejlődési szintjére, illetve ismeret- és képességszintjére vonatkozóan (értelmi fejlettség, érdeklődés, előzetes ismeretek, intellektuális készségek).

    q Folyamatos értékelés: Évközben az óvodai értékelés nem követi az iskolai értélés struktúráját. Mivel az óvodában folyamatosan történik az értékelés, nem szükséges külön erre szentelt időszak ennek megvalósítására. Ugyanakkor az óvodapedagógusok számos lehetőséggel rendelkeznek a napi program során egy helyes, releváns értékelés megvalósításához, mely a csoportban lévő gyermekek reális ismeret- és képességszintjét tükrözze.
     
  17. bozgor

    bozgor Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> q Szummatív értékelés: Az év vége, illetve a ciklus vége a gyermekek alaposabb kiértékelését igényli, a következő lépések meghatározására a következő tanévben, vagy az iskolába léspéshez szükséges pszichopedagógiai értékelő lap elkészítéséhez. E célból ajánlott egy legkevesebb két hetes időszak beiktatása a gyermekek felmésére, értékelésére. Azonban fontos kihangsúlyozni, hogy nem lehet túlzásba vinni az értékelési feladatlapok és tesztek használatát. Ajánlatos ebben az időszakban minél változatosabb értékelési eszközök használata.
    A játékok, választott tevékenységek, kiterjesztések és opcionálisok együtt értékelődnek ki a közös kötelező tevékenységekkel, mert nehéz volna elkülöníteni, hogy a gyermek teljesítményéből mennyi tulajdonítható külön-külön mindenik tevékenységi formának.
    A gyermekek lassan képesek lesznek arra, hogy önmagukat értékeljék, hogy felfedezzék, mit dolgoztak jól és helyesen, illetve hogy mit hibáztak, milyen hiányosságokat kell pótolniuk.
    Ugyanakkor a szülők tájékozódnak az értékelés eredményeiről különféle formákban:
    q időszakos találkozások
    q kiállítások
    q tematikus levelek
    q a gyerekek hazavitt alkotásai: rajzok, képeslapok, üdvözlőlapok
    q az óvodában berendezett szülősarok, ahol kifüggesztik a gyerekek alkotásait, a tanult verseket, a feldolgozott meséket és a tematikus tervet
    Az óvodai értékelésben kizárt a jegyekkel történő értékelés. Köznyelvben használatos minősítéseket kell alkalmazni (nagyon jó, jó, elégséges, elégtelen, stb.), -ami az oktatási reform óta egyezik az elemi oktatás minősítéseivel-, anyagi vagy szimbolikus ösztönzőket (piros pont, piros golyó a jutalmazásra, fekete a büntetésre; apró kis jutalmak: pecsételt formák, kivágott figurák, stb)
     
  18. bozgor

    bozgor Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Értékelési módszerek és technikák
    Az óvodai értékelés megvalósítási módjai
    q Megfigyelés
    q Beszélgetés (gyermekkel, szülővel)
    q Alkotások értékelése es Tesztek

    Minden tevékenységtípusnak megvannak a speciális értékelési módjai:
    q Matematikai tevékenységek: feladatlapok, munkafüzetek
    q Mesélés, beszélgetés, képolvasás: mesejelenetek felismerése, sorrendbe helyezése, tárgyak, személyek felismertetése
    q Kézimunka, rajz: alkotások elemzése
    q Zene, szerepjáték: szerepek, ünnepségek szervezése a szülők részére
    q Társadalmi nevelés, gyakorlati nevelés: takarítási akciók szervezése, zöldövezetek karbantartása, terem díszítése
    q Testnevelés: mozgáspróbák, kitartás-, ellenállás-próbák
     
  19. bozgor

    bozgor Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Az óvodai értékelést gátló tényezők, az értékelés hibái, javítási lehetőségek
    A nem megfelelő értékelés például téves önértékeléshez, alulmotiváltsághoz, szélsőséges esetekben neurózishoz, vegetatív idegrendszeri elváltozások stb. kialakulásához vezethet
    Az értékelésben megjelenő hibaforrások legnagyobb hányada személypercepciót torzító mechanizmusra vezethető vissza.
    Halo-effektus – vagy más néven holdudvarhatáson – azt a jelenséget értjük, amikor az első benyomás illetve észrevett jellemző az összes többi benyomásra is kihat. alapja, hogy az emberek hajlamosak egy személlyel kapcsolatos pozitív vagy negatív információ alapján azt feltételezni, hogy az illető többi tulajdonsága is ezzel összhangban áll. Például: a jó kinézetű ember becsületes, tisztaságszerető, megbízható, stb.
    Pygmalion effektus”, melynek értelmében a pedagógus értékelését befolyásolja a tanulóról kialakult előzetes negatív véleménye. A tanítási gyakorlatban a Pygmalion-effektus úgy nyilvánul meg, hogy a pedagógus diákokkal szembeni elvárásait tudattalanul (rejtett üzenetek formájában) állandóan közvetíti a diákok felé, ami lehetővé teszi az elvárás valóra válását: a diák olyan teljesítményt fog produkálni, amilyet a pedagógus elvár tőle. Szerencsés eset, amikor a pedagógus pozitívan viszonyul a diákokhoz, és a lehető legjobb teljesítményt várja el minden diákjától. Azonban az általános tapasztalat azt igazolja, hogy a pedagógus az első benyomás alapján (öltözködés, viselkedési mód stb.) dönt arról, hogy a diák milyen teljesítményre lesz képes, és ezt az elképzelését a továbbiakban éreztetni fogja minden diákkal
     
  20. bozgor

    bozgor Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Kontraszt effektus - a tanulók teljesítménye közötti különbséget emeli ki.
    Kognitív disszonancia – ha olyan jelenségekkel találkozunk, amelyek nincsenek összhangban előzetes tapasztalatainkkal, akkor ezt a létrejövő disszonanciát próbáljuk különböző módon redukálni.
    Projekció – Freud mutatott rá, hogy saját negatív gondolatainkat, érzéseinket vagy ezek okait, hajlamosak vagyunk másokban felfedezni, azaz másokra kivetíteni.
    Tudattalan rokonszenv vagy ellenszenv
     

Megosztás