Vizsgaanyagok, tételek, szakdolgozatok

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
A temperamentum

A TEMPERAMENTUM
A személyiség csakis egészében írható le, figyelembe véve stabil, kikristályosodott összetevőit: a temperamentumot és a jellemet.

Egy ember személyiségének, jellemvonásainak megismerése összetett folyamat. Megfigyelhetjük, hogyan viselkedik másokkal szemben, milyen gyorsan ért meg és old meg valamely feladatot, mennyire aktív, milyen a mimikája, és hogyan áll helyt hosszabb ideig tartó terhelés esetén.
A személyiség megismerése azon a felismerésen alapszik, hogy a személyiség néhány központi vonás köré strukturálódik. Ezek egy része öröklött, másik része pedig leginkább tanulás útján elsajátított, társadalmilag meghatározott. A túlnyomórészt öröklött, genetikailag meghatározott vonások esetén temperamentumról (vérmérsékletről) beszélünk, a szociális eredetű vonások esetén jellemről (vagy karakterről). Gyakran keverik a két fogalmat, mivel sok esetben a temperamentum és a jellem együttesen határozzák meg viselkedésünket.
S. Rubinstein szerint a temperamentum a személyiség dinamikai, energetikai összetevője. A temperamentum a tevékenység és a viselkedés dinamikájában, valamint a személy pszichofiziológiai energetikai rendszerének működésében nyilvánul meg.
G. Allport úgy véli, hogy a temperamentum az emberi természet alapvető vonásainak kifejeződése. Ezek a vonások emocionális ingerekre adott reakcióinkban, viselkedésünk gyorsaságában és intenzitásában nyilvánulnak meg. A viszonylagos stabilitást mutató érzelmi állapotoknak a temperamentum alakulásában jut meghatározó szerep. A ránk legjellemzőbb érzelmi állapotok, azok stabilitása és intenzitása a temperamentum központi paramétereit képezik. A viselkedés energetikai oldalút, a temperamentumot, a központi idegrendszer működése határozza meg. Így azt feltételezik, hogy a temperamentum életünk során viszonylagos stabilitást mutat. Azonban a központi idegrendszer működése is változik a fejlődés során, éppen ezért beszélhetünk a temperamentum fejlődéséről is. A képességek és a változatos készségek fejlődése, jellemünk alakulása sokszor temperamentumunk által meghatározott
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
Az óvodáskor jellemzői

Az óvodáskor jellemzői
A kisgyermekkort követi az óvodáskor, mely 3-6 éves korú gyermekeket jelent. A gyermek ebben a korban egyre jobban kiteljesedik, egyre önállóbb lesz, egyre nyitottabbá válik a világra.
Az óvodás korú gyermek életében jelentős szerepe van az érzelmeknek. Tetteit, cselekedeteit gyakran ez irányítja, mondhatni "szíve szerint" dönt sokmindenben.
A megismerő folyamatok közül kiemelkedő szerepe van a képzeletnek, fantáziának, melyek segítségével a számára ismeretlen dolgokra magyarázatot próbál adni. (Fantáziájával kiszínezi a valóságot.) Mivel életében döntő szerepet kap az érzelem és a képzelet, így ezen alapul élénk meseszeretete is.
Elősorban arra tud figyelni és visszaemlékezni, ami őt érzelmileg valamiért megragadta, így a tevékenységekben elengedhetetlenül fontos szerepe van a motiválásnak is. ( Ez nem más, mint egyfajta "kedvcsinálás" a tevékenységekhez)
Legfőbb tevékenysége a játék, melynek során előszeretettel utánozza a felnőtteket. A játék útján próbálja átélni azokat az élményeket, számára vonzó felnőtt tevékenységeket, melyek egy gyermek számára a valóságban sokáig elérhetetlenek. Ezt nevezzük szerepjátéknak.
Az óvodás gyermek mozgásigénye, cselekvési vágya rendkívül nagy, ezeket pedig ki kell elégítenie a felnőttnek. Mindig sok lehetőséget kell adni a változatos mozgásformák gyakorlására (persze csak életkori adottságaiknak megfelelően, a biztonságot maximálisan szem előtt tartva)
Ebben az életkorban válik igazán igényévé a kortársi kapcsolatok kialakítása, ebben a korban van ténylegesen jelentősége a közösségnek, a közösségbe tartozásnak. Helyes tehát, ha 3-4 éves korban megkezdheti a csemete az óvodába járást.
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
Az ovodas legfobb foglalkozasa : a játék

Az ovodas legfobb foglalkozasa : a játék
Szinte belegondolni sem lehet, végigzongorázni is alig lehet, mennyi mindenre jó a játék. Elöljáróban, néhány szóban összefoglalva: a játék a legfőbb eszköz az óvodáskorú gyermek személyisgfejlődésében. Mit jelent ez konkrétan?
- A játékban átélheti, ill. újraélheti a valóságban megtapasztalt élményeket. Pl: buszon utazik, ezért otthon vagy az oviban buszost játszik. Székekből berendezi a buszt, kezébe vesz egy műanyag kormány-alkalmatosságot (pl. tányért) és indulhat a helyi járat. Ebben a játékban lehetősége van arra, hogy újra átélje az utas szerepét, de még arra is, hogy végre ő legyen a sofőr vagy akár az ellenőr. A játékban, - a valósággal ellentétben, - bármi lehetséges, még az is, hogy egy kisgyerek a felnőtt bőrébe bújjon és pl. vezessen.
- Játék közben aktívan fejlődnek interperszonális kapcsolatai. Játszótársaival való társas kapcsolatai egyre jobban kiteljesednek: együttműködnek, beszélgetnek, barátkoznak egymással, és a játékélmények mind jobban öszekovácsolják őket. Egy-egy jól sikerült közös játék után szinte borítékolható, hogy a játszótársak legközelebb is keresni fogják egymás társaságát.
- A játéktevékenység kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy általa egyre hatékonyabban formálódjon a gyermek magatartása.Pl: a szerepjátékban újra és újra kijátszhatja azt az élményt, mikor egy idős néninek vagy egy kisbabát toló anyukának átadhatja ülőhelyét, vagy megtanulja, hogy pl. a hangjelzés, csengetés után már nem szabad le-, és felszállni a járműre. Mi a felnőtt dolga ebben a folyamtban?
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
Gyakorlójáték:

- GYAKORLÓJÁTÉK:
Ennek a játékfajtának a célja leginkább a mozgás, a funkció öröme. Pl: minden különösebb célzatosság vagy ok nélkül, pusztán a tevékenység öröméért fűzi fel a gyöngyöket, tölt homokot a vödörbe majd borítja ki azt, épít egymásra kockákat, gurigázik egy kerékkel. Ennek látszólag nincs különösebb haszna, ám ez csak a látszat! A gyakorlójáték hihetetlenül fontos alapot ad minden későbbi tevékenységhez: kézügyessége, figyelme fejlődik, tapasztalatokat szerez környezetéből: pl. a gömb gurul, ezért nem lehet az építmény tetejére rakni vagy ráépíteni, ...stb.
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerepjáték:-

- SZEREPJÁTÉK:
Ezen játékfajta során a gyermek eljátszhatja, kijátszhatja a való életben látott szerepeket, élményeket. Amit a valóságban gyermekként nem tehet meg, azt a játékában, a felnőtt bőrébe bújva kipróbálhat, részesévé válhat. Pl: ő lehet a buszvezető, a postás, a zöldséges néni, a pilóta a repülőn, az eladó néni, stb.
A szerepjátéknak a korábban említetteken kívül más haszna is van, ezek közül az egyik legfontosabb a szorongásoldó-, feszültségcsökkentő hatás. Legjobb példa erre az orvosos szerepjáték. A gyermek orvosi vizsgálaton vesz részt, ahol netán még szurit is kap. A fehér köpenyes nénitől, a tű látványától és a kisebb-nagyobb fájdalmaktól való félelmet muszáj feldolgozni. A negatív élmények játékban való újraélése hihetetlenül sokat segít a szorongások oldásában, így pl. a következő orvoslátogatásnál egyre kisebb ellenállásra, félelemre számíthatunk.
Nagyon hasznos lehet, ha a gyermek szerepjátékában, - amennyiben azt a csemeték igénylik, - a felnőtt is részt vegyen. Ő ugyanis észrevétlenül csempészhet egy-egy új mozzanatot, ötletet, eszközt a játékba, tovább bővítvén ezzel a szerepjáték tartalmát.
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
Szabályjáték:

- SZABÁLYJÁTÉK:
Mi is az a szabályjáték? Mint a neve is mutatja, minden olyan játéktevékenység, amelyben valamilyen szabályhoz, szabályokhoz alkalmazkodni kell. Ez lehet akár értelemfejlesztő szabályjáték ( Pl: társasjátékok, barchoba) vagy akár mozgásos szabályjáték is, pl: fogócska, bújócska, kint a bárány bent a farkas, stb. A szabályjáték játszásához elengedhetetlenül szükséges a szabálytudat, mely kb. 5 éves kor táján kezd körvonalazódni. Nagycsoportban ez már az iskolaérettség egyik kiemelkedő feltétele is, így nagyon hasznos lehet, ha ezen játékfajtákra 5 éves kortól kiemelt hangsúlyt fektet a felnőtt. Biztosítsa a játékhoz szükséges eszközöket ( pl: társasjátékokat, fejlesztőjáátékokat, mozgásfejlesztő eszközöket), erősítse meg a gyerekekben a szabályokat, tartassa be azokat és ha igény van rá, ő személyesen is vegyen részt a vidám játékokban
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
3. A tantervek típusai- veglegesito vizsgara

3. A tantervek típusai
A tanulási folyamat tervezését szolgáló tantervi dokumnetumok töbféle típust és műfajt
képviselnek. Tanterv az óratervet tartalmazó oktatásszervezési dokumentum, amelyet a
tantárgyak tartalmának le írása egészíti ki, ugyanakkor tanterv egy tantárgy
követelményrendszerének, tananyagrendszerének , értékelési rendszerének részletes terve
is. Ezen aszéles skálán a tanterveket a következő
szempontok szerint osztályozhatjuk:
q hivatalosság függvényében
q tervezés szintjei szerint
q műfajuk szerint
q a tantervek kiterjedése szerint
q tartalmi súlypontjuk alapján
q szabályozási mechanizmusok alapján
Tekintsünk át néhány fontosabb osztályozási szempontot:

3.1. Hivatalosság függvényében:
Ballér Endre a tantervek négy fajtáját különbözteti meg (Ballér, 1996)
§ Deklarált tanterv: a hivatalosan kiadott szabályozó dokumentum
§ Értelmezett tanterv: azt tükrözi, hogy a pedagógusok, a gyakorlati szakemberek
hogyan értelmezik maguk számára a deklarált tantervet

§ Megvalósított tanterv: a gyakorlatban realizált, vagyis megvalósított tanterv
§
Rejtett tanterv: azokat a hatásokat (iskolán kívüli tényezõk, tömegkommunikáció,
család, társak) gy
ûjti egybe, amelyek a deklarált és értelmezett tanterv mellett
befolyásolják a tanterv gyakorlati megvalósulását.
A négy értelmezés közül a továbbiakban a tanterv fogalmát mindig az els
õ
értelmezésben használjuk.
3.2. A tervezés szintjei szerinti tantervtípusok:
A tervezés szintjei szerinti kategorizálás alapján különítjük el a következõ tantervtípusokat
(Káldi
¾Kádárné 1996:19):
- az iskolarendszer közös terve az alaptanterv
2;
- a fenntartó, az iskolát finanszírozó, illetve mûködtetõ intézmény saját kibocsátású terve
a regionális, fenntartói tanterv;
- a tanterv egy-egy részének megvalósításához, részletezéséhez szükséges, szakért
õk,
hivatásos fejleszt
õk által felkínált tantárgyi tervek, programok
- az iskola, a tagozat, a szak tanterve, amely rendszerint a helyi igények
figyelembevételével kidolgozott helyi tanterv;
- a pedagógus egyéni tervei: a kalendarisztikus terv, tematikus terv, óravázlat;
- a tanuló tanterve (abban az esetben, ha helyi tantervek szerint folyik az oktatás, és a
tanuló többféle választható tantárgyat tanul, illetve lehet
õsége van emelt szinten
tanulni).
A romániai gyakorlatban ismeretlen a regionális, fenntartói tanterv (még a magán
oktatási formákban is alkalmazkodni kell az állami dokumentumokhoz), az alternatív
tantárgyi tervek és programok. A szabályozás módja nem kedvez a helyi, illetve tanulói
tantervek differenciálódásának sem

3.3. Műfaj függvényében:
a) Az alaptantervek műfajai
Ballér (1996. 14-16) az alaptanterveket műfajuk szerint három típusba sorolja:
§ A mag-tanterv (core curriculum) a kiemelt tartalmak legfontosabbnak,
meghatározó jelent
õségûnek ítélt, továbbépíthetõ alapjait, rendszerét foglalja
magában.

§ A kerettanterv a tartalomnak, a tananyagnak a helyi tervezés számára irányadó
vázára, rendszert alkotó kereteire összpontosít. A „keretek” a tantárgyi vagy
m
ûveltségi területek, évfolyamok, fejlettségi, fejlesztési szakaszok, ellenõrzési
csomópontok. (A romániai alaptanterv is a kerettanterv m
ûfajába tartozik, de a
nemzetközi gyakorlathoz viszonyítva túlzottan „el
õíró” jellegû).
§ Az absztrakt tanterv a tervezés elvi alapjait, értékeit és céljait állítja a
középpontba.

b) A pedagógiai dokumentumok műfajai
Báthory (1992.157-159) a pedagógiai dokumentum műfaja szerint a következõképpen
csoportosítja a tanterveket:
- A szillabus vagy tananyagvázlat olyan tervdokumentum, amely a nevelési célokat, az
egyes tanítására fordítandó óratervet és a tananyag vázlatos leírását tartalmazza.
Többféle tankönyv tartozhat hozzá.
- Az adagoló tanterv el
õíró jellegû, hasonlít a szillabushoz, de részletesebb
tananyagleírást és a tananyag tanításának id
õbeli beosztását is tartalmazza. Egyetlen
tankönyvsorozat tartalmi vázlataként fogható fel. - A kerettanterv az oktatás részletes tervezésének keretet adó, időbeli tananyagfelosztást
nem tartalmazó dokumentum, amelyhez értelemszerűen többféle tanterv és
tankönyvcsalád készülhet.
- A curriculum vagy folyamatterv a tanulási folyamat teljes és részletes leírása. A
tanterv egységei: a) a társadalmi igényekből levezetett nevelési és képzési célkitűzések;
b) a követelmények (tanítási célok); a tananyag szerkezete, a tanulási tevékenységek; c)
a tanításra, tanulásra tervezett idő; d) az értékelésre vonatkozó tervek; e) módszertani
javaslatok.
Az oktatási rendszer tűlszabályozott hagyomáynaiból fakadóan Romániában az
adagoló, analitikus tanterv műfaja ismert. Ez a tantervi műfaj amiatt volt alkalams a
szigorú tantervi szbályozásra, mert a tananyag részletezésével és a tananyag tanításának
időbeli beosztásával nemcsak a kronológiai, hanem a tartalmak rendszerezéséből fakadóan
szemléleti (pedagógiai, szaktudományos) kötöttséget is eredményezett.
Ha összevetjük a tantervek Ballér, illetve Báthory szerinti osztályozását, észre kell
vennünk, hogy a kerettantervnek azt a dokumentumot nevezzük, amely a tanítási folyamat
nyitott kereteként, vázaként működik. Ennek a tantervtípusnak tehát a lényegi jegye az
iskolában folyó munka tényleges befolyásolása szempontjából közelíthető
meg: milyen
mértékben szabályozza a tanulási folyamatot. A szabályozás, előírás mértéke attól függ,
hogy mennyire részletes a tanterv. Minél részletesebb, kidolgozottabb a tanterv, annál
inkább szabályoz. A tanterv keretjellegének köszönhető, hogy lehetővé teszi a tervezést,
ugyanakkor tartalmilag is befolyásolja azt. Ennek a tartalmi befolyásolásnak kétféle
súlypontja lehet: a célok és követelmények, illetve a tananyag. Ha a kerettaterv a célok és
egységes követelmények közös alapjait határozza meg, a tervezés szabadsága a tananyag
és tanulási tevékenységek megválasztására vonatkozik. Ha a kerettanterv a tanítási
témákat, a tanítás sorrendjét szabályozza, akkor helyi, iskolai szinten kell megtervezni és
részletezni a célokat és követelményeket.
Ebben a megközelítésben (az iskola, illetve a tanár tervezési szabadságának
szempontjából) a tantervek újabb rendszerezése lehetséges.
Ha a kerettanterv a tanítás tartalmának (tananyag, témák) keretét tartalmazza szillabus
típusú tanterv; ha a célokat és követelménystandardokat foglalja magában
követelményrendszer típusú alaptanterv. A szabadság-kötöttség skálán a tartalom
szempontjából a szillabus típusú kerettantervhez az adagoló tanterv, illetve a tanmenet
kapcsolódik, hisz a különböző
tervezési szinteken mindhárom tervtípus a tananyag
rendszerezését állítja előtérbe; a követeleményrendszer típusú kerettantervhez pedig a

képességfejlesztési terv, illetve a tanítási program illeszkedik, amelyek a tanulóval
szemben támasztott követelmények, teljesítményszintek és teljesítményleírások rendszerét
részletezik (Káldi
¾Kádárné 1996. 69)
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
Az új kerettanterv sajátosságai:

Az új kerettanterv sajátosságai:
A kerettanterv lehetővé teszi a javasolt tartalmak interdiszciplináris, integrált szemléletű

megközelítését; illetve a pedagógus szabadságának biztosítását a napi tevékenységek tervezésében.
A tanterv újdonságai közé tartozik a két szintre való strukturálás, megpróbálva különbséget
tenni az óvodai tevékenységben létező két alszakasz között:
§​
I. szint: 37-60 hónap (3-5 év): a szocializálódás szakasza

§​
II. szint : 61-84 hónap (5-7 év): az iskolaelőkészítés szakasza
Ez a két szintre való strukturálás a valós helyzetet tükrözi, a létező vegyes csoportokat,
ugyanakkor szorgalmazza a homogén csoportok létrehozását.
Másik sajátossága, hogy különböző felépítésű az óvodák típusától függően: külön tanterv
vonatkozik a rövid programú óvodákra, illetve a napközis és hetes programmal működő óvodákra.
Csökkent a tevékenységtípusok száma is: csak a tapasztalati területek szerinti tevékenységek

(activităţi pe domenii experienţiale) maradtak meg, a szabad tevékenységek, játékok (jocuri şi
activităţi didactice alese) és a személyes fejlődést célzó tevékenységek (activităţi de dezvoltare
personală).
Az új óvodai tanterv a tapasztalati területekre épül.
Az óvodai tantervben található tapasztalati területek a következők:
§​
Esztétikai és kreatív terület: zene, képzőművészet, dárma, euritmia
§​
Ember és társadalom terület: ember, életmód, kapcsolatok, erkölcsi normák,
technológia

§​
Nyelv és kommunikáció terület: memorizálás, ritmizálás, nyelvtörők, irodalmi alkotások
§​
Tudományok terület: matematika tapasztalat révén, természet megismerése

§ Pszichomotoros terület:mozgás, anatómiai ismretek, élettani ismeretek
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
Az új óvodai curriculum szerkezete és tartalma

Az új óvodai curriculum szerkezete és tartalma
D`Hainaut szerint a curriculum központi eleme a tanuló és nem a tananyag, és mikor a
curriculum tartalmáról beszélünk, meg kell értenünk, hogy nem tanulási tartalmak kifejtéséről van szó,
hanem kompetenciák, cselekvési módok és általános ismeretek formájában kifejezett célokról.
A 2 szintre (3-5 év, 5-6/7 év) strukturálódó óvodai curriculum szerkezeti elemei a következők:
§​
követelmények

§​
magatartási modellek

§ tartalomjavaslatok
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
A tartalmak helye a modern tantervelméletben

1. A tartalmak helye a modern tantervelméletben<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
. Az oktatási tartalom meghatározása<o:p></o:p>

Hagyományosan az oktatás tartalmán a különböző tantárgyak ismeretanyagát, azaz tananyagot értünk, amelyet a tanulóknak el kell sajátítaniuk iskoláztatásuk során. Ezt az értelmezést igazolta az előíró, adagoló tanterv részletesen kidolgozott egysége, az úgynevezett tantervi rész is, amely témákra, altémákra, fejezetekre, leckékre, fogalmakra bontotta a tanítandó tananyagot, elsajátítandó ismereteket (művek, alkotások; tények, fogalmak, összefüggések, törvényszerűségek, szabályok stb.)<o:p></o:p>
Az iskolai tananyag az emberiség által felhalmozott tudásanyag „lekicsinyített” része, az emberi kultúra és civilizáció teljességéből kiválasztott, a tanulás szempontjából hatékonynak minősített elemek (Prohászka 1948 alapján Káldi−Kádárné 1996. 147.).<o:p></o:p>
Van azonban a tananyagnak egy másik, az eddigi tantervekben rejtetten megjelenő, így az oktatási gyakorlatban is perifériára szoruló rétege, valójában alapja, amit összefoglalóan olyan képességrendszernek nevezhetünk, amelynek segítségével a gyermek maga veszi birtokába az emberi kultúra és civilizáció tudásanyagát. Ezen képességrendszer összetevőit eszköztudásnak nevezzük.[1] Káldi−Kádárné a következőképpen hangsúlyozza a tudás eme rétegének jelentőségét: „A készségek és képességek a tudás legstabilabb elemei, amelyek révén az ember tevékeny megismerő és feladatvégző, együttműködésre képes személyiséggé válik. Elsajátított kultúrtechnikáink teszik lehetővé, hogy a kultúra és civilizáció ré<o:p></o:p>

<HR align=left SIZE=1 width="33%">[1
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
A tartalmak strukturálási lehetőségei: intra és interdiszciplináris, moduláris, multidiszciplináris az óvodai oktatásban.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
A tartalmak tantervi kiválasztásában és elrendezésében többféle szemlélet érvényesülhet:<o:p></o:p>
1. interdiszciplináris szemlélet<o:p></o:p>
2. integrálás<o:p></o:p>
3. moduláris elrendezés<o:p></o:p>
Az interdiszciplinárisszemlélet érvényesítésének alapja az, hogy a tanítás tartalmai nem a tudományos diszciplínák rendszerét követő tantárgyak szerint rendeződik, hanem olyan témakörök köré csoportosul, amely egyidejűleg több tantárgyhoz/tudásterülethez is kapcsolódnak, alapja maga az élettér, a környezet valamely eleme. (Például egészséges életmód, környezetvédelem, lelki egészségtan stb. mint interdiszciplináris témakörök).<o:p></o:p>
A tartalmak integrálása szemléletmódjában rokon az interdiszciplináris megközelítéssel abban az értelemben, hogy több tudományágat érintő tematikára épül. Abban különbözik ettől, hogy míg az interdiszciplinaritás alapelve az élettér, környezet valamely eleme, addig az integrálás alapja valamilyen alapelv, gondolat, amely új szempontból közelíti meg és rendszerezi az ismereteket.<o:p></o:p>
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
Az intradiszciplinaritás

A tartalmak integrálásának különböző szintjeit különböztetjük meg:<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
    • intradiszciplinaritás<o:p></o:p>
    • multi- vagy pluridiszciplinaritás<o:p></o:p>
    • interdiszciplinaritás<o:p></o:p>
    • transzdiszciplinaritás<o:p></o:p>
Az intradiszciplinaritás a hagyományos tanterv rendező elve. Alapja: „egyazon terület két vagy több összefüggő tartalmi elemét összevonjuk valamely probléma megoldásának, valamely téma tanulmányozásának, vagy valamely készség fejlesztésének érdekében. Például különböző országok történelmi adatainak, eseményeinek integrálása annak érdekében, hogy a tanulók tágabb összefüggésben értsék meg egy adott történelmi kor változását”. (Dictionnaire actuelle de l’education, Guerin, 1993, idézi Potolea – Manolescu 2006.) A példában a tantárgyi terület azonos, a történelem, az integrálás két különböző ismeret, esemény integrálása valamilyen összefüggés megértése érdekében.<o:p></o:p>
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
A multi- vagy pluridiszciplináris - veglegesito vizsgara

A multi- vagy pluridiszciplináris megközelítésmód azt jelenti, hogy adott tantárgy tartalmait a területnek megfelelő megközelítésmódban tanítjuk, de folyamatosan hivatkozunk más tantárgyak tárgyalás- és érvelésmódjára. Ez a megközelítés tehát egy téma lebontásához több tudományágat kapcsol.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
Vass Vilmos (2004)[1] a következőképpen láttatja a multidiszciplináris tantervfejlesztésben a különböző tudományterületek kapcsolódási pontjait: valamely kiválasztott témát tartalmától függően több nézőpontból közelítünk meg (például irodalom, zene, képzőművészet, természetismeret, dráma, földrajz, matematika, családi ismeretek, tervezés és gyártás, üzlet stb. Ilyen jellegű megközelítésben szervezik meg a napi tevékenységet az óvodában, elemiben. A mereven tantárgyi rendszerre tagolt felsőbb tagozatokon az integrálás e formája a tanárok közötti együttműködést feltételezné.<o:p></o:p>

<HR align=left SIZE=1 width="33%">http://canadahun.com/forum/newreply.php?do=newreply&noquote=1&p=3084346#_ftnref1<o:p> </o:p>
 

aureli

Állandó Tag
Állandó Tag
Az interdiszciplinaritás

Az interdiszciplinaritáskét vagy több tantárgyterület összevonását feltételezi úgy, hogy a tantárgyak közötti szoros összefüggésekre épít. „A tartalmak interdiszciplináris elrendezésekor kiválasztjuk a természeti, társadalmi környezet egy területét, csoportosítjuk mindazokat az ismereteket, amelyeket a különböző tudományok kínálnak a kiválasztott területtel, jelenséggel kapcsolatban, és amelyek relevánsak az integrált megismerés és az emberi tevékenység/cselekvés szempontjából”. (Potolea−Manolescu 2006.) Ebben a megközelítésben tehát nem „a témák tantárgyi területekhez kapcsolása a lényeges rendező elv, hanem a tudományágak közös területeinek a feltérképese” annak érdekében, hogy ezek milyen kompetenciák, képességek fejlesztésére alkalmasak. Az interdiszciplinaritás tehát a hangsúlyt a megakonitív folyamatokra és a tanulási stratégiákra helyezi. (Wass Vilmos 2004).<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
 

bozgor

Állandó Tag
Állandó Tag
Az óvónői def tételekben a morális-állampolgári nevelést kéri. Ez ugye az erkölcsi nevelés akar lenni?
Előre is köszi a vsegitséget.
 

Tiburcius

Új tag
Egyre közeledik a vizsga és még még néhány tételem nincs meg, ha valakinek van valami anyaga ezekhez a témákhoz megkérem segítsen:
1. Curriculum elmélet
- Célok- tartalmak- módszerek-tanítás/tanulás-értékelés viszony
2. Differenciálás és individualizálás a játék és a választott tevékenységek keretén belül
3. Nevelési viszonyok az óvodában.
- A nevelési befolyásolás jellemzői
- A gyermek személyisége és szociális implikáció: csoporthatások
- Az interperszonális vonzalom
- Interperszonális kommunikáció
- Az óvoda nevelési légköre
4. az óvodapedagógus személyisége
- Az óvodapedagógusok szelektálása és képzése
- Didaktikai karrier
- Pedagógiai deontológia
 

monicika

Állandó Tag
Állandó Tag
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tabel Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman";} </style> <![endif]--> Tóth Árpád egyre hangosabban és bátrabban tör pálcát az igazságtalan háború felett, az első világháború külső és belső pusztításai között írta meg egyik legkiemelkedőbb békeversét Elégia egy rekettyebokorhoz (1917) címmel. Ez a nagy vers a teljes kiábrándulás halálvíziójával, az emberi faj kipusztulása után megvalósuló béke reménytelenségével tiltakozik a háborús vérontás ellen. A vers helyzetrögtönzéssel indul: a természetbe olvadó lírai hős figyelme egyenlőre a föléje boruló rekettye sárga virágaira irányul. A vers szerkezete világos: az egyszerűtől halad a bonyolult felé, a közelitől a távoliig, a látványoktól a látomásig. Az a kivételes ebben a meneteles versben, az a magasság, amit a rekettyevilágtól az emberiség sorsának víziójáig bejár Az elégia logikai-érzelmi menetét az alapmetafora, a hajó-kép megtalálása és továbbfejlesztése teremti meg. Az első strófában a rekettye még nem is kép. Az első három versszak még csak a boldog, gond nélküli, tudattalan létezését állítja szembe az emberrel. A természeti létezés öntudatlan örömét valóságos jelzőpazarlással fejezi ki a költő, s ezt a boldogságot zavarja meg az "árva szörny" sóhaja. A hajó-kép továbbfejlődése a harmadik szakasz utolsó sorában figyelhető meg. Az öntudat, ez a "konok kapitány" űzi az embert (embereket) lehetetlen vágyak felé. A negyedik versszakban kezdődik a voltaképpeni vízió, a vers második része. Az emberi öntudat egyértelműen negatív értékelést kap. A személyes sors és szenvedés gyötrelmei is a kibontott képhez igazodnak: a hajótest minden izét a "kínok vasszöge" szorítja össze, ezt pedig - a középkori elképzelést felelevenítve - a "létentúli lét" "mágneshegyének szelíd deleje vonzza" a végső állomás, a halál fele. A metaforák su-gallata szerint az élet kegyetlen hányódásaival szemben a nem-lét békés és óhajtott állapotként jelenik meg a strófa utolsó két sorában. A továbbiakban a kiszélesedő látomás már az emberiség egészét fogja át: a többiek, a testvér-emberek is hajók. Mindannyiuk közös sorsa a remény nélküli, értel-metlen szenvedés, s talán mindenkire pusztulás vár. A záró rész komor pesszimizmusa az emberiség apokaliptikus pusztulásától, az "ember-utáni csendtől" reméli csak a béke vágyott megvalósulását. Az utolsó szakasz ünnepélyes, himnikusan emelkedett hangneme az immár ember nélküli, a kínoktól megszabadult ősanyag boldog, pihenő nyugalmát zengi. Tóth Árpád keserű megállapí-tása - az emberi faj még a természetnek, az ősanyagnak is ártalmára van.



Az impresszionista költészet egyik mintadarabja a vers. Az impesszionistákat vonzották a hajnal benyomásai, az alkony fényei, hangulatai, amikor elmosódnak az élet kontúrok, új színeket, árnyalatokat kapnak a tárgyak, lebegőbbnek tűnik minden. A KÖRÚTI HAJNAL a Pesti zaj ébredésének három mozzanatát ragadja meg:1) A még derengő színeket kioltó szürkeséget ragadja meg.2) Az első fény felragyogásának néhány perces ünnepi csodáját3) Nappali élet kijózonító valóságát. Az első versszakban a jelzők (vak szennyes, szürke, lomha, álmos rossz kedvű), a metaforák (a város utcája - vad kővidék), a hasonlatok (S lomhán söpörtek a vad kővidék/Felvert porában az álmos vicék,/Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.) közömbös színteleség képzetét árasztják.Kísérteties hangulat uralkodik. A hajnal vak és szennyes, a boltok üveg szemeikkel olyanok, mint a mozdulatlanságba dermedt halottak. Az "utca vad kővidék ", a lomha vicék is ártó démonokként félelmet, rossz érzést keltenek."Egyszerre", hirtelen változik meg az utca képe, s egyben az addigi nyomasztó hangulat és a vers hősének érzelmi világa . A nagy városi környezetben, a horizonton csak két csupasz tűzfal között megjelenik, "kigyúl" a "Végtelen Fény" a hajnal égbolt első sugárcsóvája. A ritkán használt "zsarát" és a régiesnek ható "millió karát" ünnepivé teszi a stílust, választékossá.Az asztfalt szennye emlékeztet csak az első szakasz szürkeségére, ridegségére. A hajnali fény bűvöletét, pillanat szépségét fokozza az áhitatos csend és a földihang hiánya. A napfényben ragyógni kezdenek a színek: zöld, fehér,lila. A szinesztéziás érzékelésnek megfelelően ezek zenei motívumokkal zengnek össze: "a színek víg pacsirtái zengnek", a nyakkendő a kirakatban "lila dalra kel". Mindez a csoda csak egy pillanatig tart, az életre kelt színek boldog kórusát földihangok kezdik elnyomni, egyelőre csal felmereng a harang tompa kondulása, majd bántó kellemetlen hangok szüntetik meg az áhítatos csendet : "Gyári szíréna búg", "a villamos jajdulva csikorog a kopott síneken". Végképp elmúlt a hajnali percek mámora, nappal lett, megkezdődött a józon robot. A vers utolsó motívumában, a napnak a munkás lányt megtiszetelő arany kézcsókjában: "a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére...". A költő együttérzése szólal meg.
 

bozgor

Állandó Tag
Állandó Tag
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->

A fejlődéslélektan alapvető kérdése: a személyiség érésének és fejlődésének viszonya

Érés: egy bizonyos fajta önmozgás
Alapja: a pszichofiziológiai érési folyamatok és funkciók kialakulása
Ezért lesz képes az egyén a tanulásra, információk befogadására. Ha a körny-ben nem megfelelőek a hatások, akkor is érvényesül a tanulás, csak lassabb folyamat során alakul ki.

Fejlődés: az érési és tanulási folyamatok együttese, spirális vonal mentén szokták ábrázolni (érés, tanulás, fejlődés spirál)

Az életkor előrehaladtával érnek a fiziológiai tényezők. – állás, járás, futás, látás, hallás.
A környezeti hatásokra szükség van, ezáltal jut mindig egy magasabb érettségi szintre, amint a spirál újraindul.

A fejlődés 2 alapvető folyamata van:
- differenciálódás -> kialakulatlan pszichikus működések (megismerő
folyamatok) részekre bomlanak, majd ott funkcióhoz jutva, a már kialakult
részfunkciókkal egyesülnek (integrálódnak, és alkalmassá válnak egy
magasabb szintű tevékenység elvégzésére)
- integrálódás

(Analízis-szintézis)

A fejlődés menetének elméletet Piaget és Wallon vizsgálta.

Piaget elmélete alapján: fejlődés szakaszos, mert a tanult funkciók struktúrák kialakulásának
menete állandó

Pl.a mozgásfejlődés során mindig megkerülhetetlen, hogy előbb nagymozgások után fejlődnek a finommotorikus mozgás

A szakaszosság mellett megfigyelhető egy folyamatosság is. A szakaszosság magában foglalja a folyamatosságot is. A nagymozgások mellett igénye van a gy-nek a finommozgásokra is.

Wallon elmélete szerint: robbanásszerű és ugrásszerű a fejlődés.
A fejlődés szaggatott, minden fejlődési szinten van egy válság, ebből a válságból való kikerülés igénye hozza a robbanásszerű fejlődést.

Fejlődés hajtórereje: Piaget szerint -> alkalmazkodás – asszimiláció és akkomodáció révén
valósul meg

Asszimiláció: újonnan szerzett tapasztalatokat a már meglévő ism-tekhez építi be.(sémák)
Akkomodáció: meglévő ism-eket igazítja a körny-hez.

A pszichikai fejlődés törvénye:
1.) struktúra és dinamika törv.-e: bizonyos működési szint eléréséhez szükség van
bizonyos érettségi szintre is
2.) koegzisztencia törv.-e (együtt létezés): ismeretlenek megismerése nem teljesen
egyszerre történik
Emberek nem minden képességükben fejlődnek egyformán. A fejlődés során megfigyelhető, hogy a fejlődésben időbeni eltolódás van.

3.) transzfer törvénye (átvitel): tanult funkciók más az eredetihez kapcsolódó
szituációkban is lehet alkalmazni, mivel ez a törv. A fejl. és fejlesztés ált-os törv.szerűsége.

Életkori periódusok:
Általános felfogás
1.) perinatális (magzati) kor – intrauterin élet –méhen belüli
2.) újszülött kor – születéstől amíg a feltétlen reflexeket felváltják a feltételes reflexek (~6 hét)
3.) csecsemőkor ->7 hetes kortól- 1 éves korig
4.) kisgyermekkor – > 1-3 éves kor
5.) óvodás kor-> 3- 6-7 éves korig
6.) kisiskolás kor-> 6-7 – 10 kor
7.) pubertás –> lányoknál előbb kezdődik ~ 10 éves-18 éves korig, fiúknál 12 éves- 18 éves korig
8.) ifjúkor -> lányoknál 17-18 – 21 éves korig, fiúknál 20-25 korig
9.) felnőttkor -> 21-65 éves korig
10.) öregkor
11.) aggkor -> 80 éves kor felett

Freud szerint: (pszcihoszexuális fejlődés)
Orális – 0-1 éves kor->szájon át meg tud ismerni, ismerkedni
Anális – 1-3 éves kor -> szobatisztaságra szoktatás
Korai genitális v. fallikus – óvodás kor-> nemek közötti különbségek megértése
Latencia – iskolás kor -> sikerélmény
Prepubertás – serdülőkor-> elsődleges nemi jelleg, és annak elfogadása
Pubertás – másodlagos nemi jelleg

Erickson: (pszichoszociális fejlődés)
1.) bizalom az ősbizonytalansággal szemben (az ősbizalom az anyai öl melege, a
terhesség alatti időszak)
2.) autonómia a kétellyel és szégyennel szemben (meg kell tanulni az önállóságot
autonómia=önállóság)
3.) kezdeményezés a bűntudattal szemben (ovis kor)
4.) teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben (ált. isk. kor)
5.) identitás a szeretetdiffúzióval szemben (serdülőkor, hogyan tud felnőtté válni?)
6.) intimitás az izolációval szemben (párkapcsolat)
7.) alkotóképesség a stagnálással szemben (mennyire találja meg a számítását a munkájában?)
8.) énidentitás a kétségbeeséssel szemben

Krízisek:
- bizalmatlanság és kötődési zavar
- szégyen és kétség (ágybapisi)
- bűntudat (genitális) nemiségi problémák
- kisebbrendűség érzése
- szerepzavar –>inkongruens (nem hiteles) szerepfelvétel
- kapcsolatzavar, magányosság –> nincs megfelelő kortárscsoport
- stagnálás -> pl. nem megfelelő bérezés
- kétségbeesés -> elmagányosodás veszélye

Fejlődésbeli eltérések és különbségek:
- akceleráció -> felgyorsult fejl.
- hospitalizáció -> kórházi ártalom
- regresszió -> előző fejlődés menetbeli visszacsúszás (pl kistestvér születése)


2008.03.07.

A szenzomotoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése

A.) A szenzomotoros fejlődés:a mozgás és az érzékelőrsz-ek fejl.-e

B.) A kognitív fejlődés : a megismerési foly.-ok fejl.-e


A.) Az érzékszervi mozgásos értelmi fejlődés

Ezek egymástól elválaszthatatlanok.
Az anyaméhben lévő magzat meghatározott időrendben fejlődik:
- A 3.hét után már kialakulnak az emberre jellemző jellegzetességek (pl agy, szem,
végtagok).
- A 3. hónap végéig kialakul a magzat teste és belső szerveinek végső formája. A
szülés utáni mozgásfejl.-re a szinkinézis (együttmozgás – mindene mozog) a jellemző.
A velő hüvelyesedése még nem fejeződött be, azért van együtt mozgás.
A körny.-hez való alkalmazkodás során ebből a szinkinézisből fokozatosan
kiszabadul, és kialakulnak a speciális, finom mozgásformák.

1 hónap - felemeli fejét
2. hónap - felemeli mellkasát
3. hónap – kezével nyúl és keres
4. hónap – ül, ha fogják
5. hónap – ölben ül és fog
6. hónap – magastámlájú széken ül
7. hónap – egyedül ül
8. hónap – segítséggel feláll
9. hónap – vmilyen tárgy segítségével feláll
10. hónap – mászik
11. hónap – kis segítséggel jár
12. hónap – önállóan feláll, vagy kis segítséggel feláll
13-14. hónap – kapaszkodás nélkül áll
15. hónap – jár

Sok befolyásoló tényező van: pl, genetikai

3 éves korra igazán kialakul a test súlypontja. A totyogós bizonytalan járást felváltja a függőleges háttal, párhuzamos lábbal való biztos járás.

Mozgás szerepe a gy.fejlődésében

Wallon elsődleges motoros térnek nevezi azt a helyet, ahol a mozgás történik. A személyi körny. felszólító jellege kiváltja a gy. orientációját, orientációs reakcióját.

Ezután alakul ki a fogalmi, szemléleti tér. -> A motoros tér bázisán alakul ki.
(Minél több és gazdagabb inger éri, annál gyorsabban/hatékonyabban fejlődik a gondolkodása. Az az inger hat rá, amelyik felkelti az érdeklődését.)
1.) fejlődik a kéz-szem koordinációja – célirányos nyúlás
2.) a szemléleti tér átstrukturálása – átteszi a játékot másik helyre (átrendez)
3.) helyzetváltoztató mozgás – jár, és hozza-viszi a játékait


B.) Kognitív vagy mentális/értelmi fejlődés

Piaget 3 nagy fejlődési periódust különböztet meg

I.) az érzékszervi mozgásos értelem időszaka: a megszületéstől a beszéd megjelenéséig tart (0-2 éves korig)
Fő jellemzője: a cselekvése probléma és a helyzetmegoldás
Élmény megélése. A külvilággal együtt, hogy tud az élményekhez alkalmazkodni.

6 szakaszra bontotta: 1.) reflexek gyakorlása – ~1 hónapos korig
2.) első szokások kialakulása – 5 hónapos korig
3.) tárgyakkal kapcsolatos sémák gyakorlása
4.) másodlagos sémák koordinálása – 1 éves korig
5.) cselekvési sémák differenciálódása – 18 hónapos korig
6.) új eljárások kialakítása gondolati úton – 2 éves korig
(séma= feladatmegoldás)

II.) A gondolkodás tárgyakhoz és cselekvéshez kötött. Bizonyos fokú identifikáció figyelhető meg. Elvont gondolkodás.

1.) képzeletalkotás műveletek előtti szakasza (2-8 éves korig)
2.) konkrét műveletek szakasza (8- 12 éves korig)
1.)
a.) 2-4 éves korig korai képzeletalkotás. Szimbólikus funkció –tömbösíti a tárgyakat.
b.) Óvodáskor vége felé megjelenik az egyszerű szabályalkotás.
c.) Tagolt képzetszabályozás 8 éves korig tart.
Vannak viselkedésbeli különbségek, normák, amiket akkor is be kell tartani, ha nincs, aki felügyel.

2.)
Kisiskolás kor – prepubertás kor.
a.) egyszerű elemi műveletek szakasza (10 éves korig) – megtanul sorbarendezni
b.) komplex idő és téri rendszerek kialakulása (12 éves korig) – látja az összefüggéseket



III.) Formális műveletek kialakulása
A gondolkodás teljes egészében a szimbólumok útján nyilvánul meg.

1.) formális műveletek keletkezése (14 éves korig) – érti az elvont fogalmakat
2.) formális műveleti struktúrák kialakulása (16 éves korig) – használja az elvont fogalmakat


Beszédfejlődés

Bühler foglalkozott a gy-i beszédfejlődéssel.
A beszédnek 3 funkciója van: - megjelölés
- érzelem kifejezés
- társak cselekedeteinek befolyásolása

A hangadásra való felkészülése az intrauterin életben kezdődik. Az anya terhességre avló felkészülése, lelkiállapota befolyásolja a gy hangadó szerveinek fejlődését.

A megszületés utáni hangadás formái:
1.) síró hangok – szükségleteit –> éhes, unatkozik (anya kell), külső körülmény, beteg
2.) nem síró hangok – keletkezése a szinknézisnek köszönhető

Preverbális időszak - beszéd előtti időszak a gőgicsélés és gyagyogás.
Gőgicsélés
(3-6 hónap)
Vagy csak mgh-t vagy csak msh-t ejt ki.
Egy-egy sikeres hangadás után a gy. játszik a hangjával.
Az a jó, ha az anya is bekapcsolódik, mert így kialakul egy dialógus köztük.


Gagyogás
(6. hónaptól az első értelmes szó megjelenéséig)
A mgh-k és msh-k keverednek egymással
1.) Egyszerű gagyogás: 8 hónapos korig -> mama, papa
2.) Összetett gagyogás: 10 hónapos korig -> több szótagú szavak
3.) Variált gagyogás: beszéd előtti -> hottentotta nyelv


12 hónapos kortól jelenik meg a szituatív beszéd. Egyszavas mondatok- szómondatok. Egész gondolasort fejeznek ki. Csak az érti, aki abban a szituációban részt vesz.
Pl. ikerbeszéd is. Egész kisiskolás korig tart. Ikrek között alakul ki.

A kisgyermekkor végéig fokozatosan alakul ki az elsődlges általánosítás. A beszédfejlődése szoros kapcsolatban van a mozgásfejlődéssel. Ahogyan tágul a világ, úgy egyre több inger éri. Kialakul a tárgynév kapcsolat, amelyet Mi ez? Korszaknak neveznek. Első szómondatokból folyamatosan kialakul a grammatizálódás folyamata. Az anyanyelvre jellemző helyes grammatika 3-4 éves korra tehető. Nyelvtanilag helyesen kezd el beszélni -> egocentrikus beszéd. Az óvodáskorú gyermek beszédét az érzelmi állapot határozza meg. Az óvodáskor végére kialakul a nyelvtanilag helyes beszéd, a tiszta hangképzés, és bővül az aktív és a passzív szókincs.


Kommunikáció: közlés – az adó a vevővel információt cserél

Verbális kommunikáció– beszéd
Nonverbális kommunikáció – Vegetatív jellegű (izzad, piros, gyomorgörcs, remegés)
Szemkontaktus
Végtaggal és testtartással.
Vokális, nonverbális csatorna –mimika -> hanglejtés, fejtartás, mosoly (ami a fejen történik)
Metakommunikáció – közlés a közlésben -> érzelmek a szavakban

1,5 -2 éves korban megjelenik a nonverbális kommunikáció.
Serdülőkorban a nonverbális 80 %-ra tehető a kommunikációban egy nap során.

Kreativitás fejlődésének kezdetei

Önkifejlesztés, aminek segítségével nyitottá válik, és előítéletek nélkül tájékozódik a világban. Legyen képes mérlegelni, különböző megközelítési módokat, amelyek a saját tapasztalatainak variálásából származnak.

A kreativitás fejlődésének 1. lépcsőfoka : utánzás-> fejleszti az alkalmazkodóképességet. Az alkalmazkodó képességből alakul ki a rugalmasság, a spontaneitás, a céltudatosság és a feladatvállalás.

Gyermeki világkép és gondolkodás

A gy.korban olyan sajátos jellegzetes észleleti képek alakulnak ki, amelyek sokban hasonlítanak a természeti népek képzeti kategóriájára. Mivel a gy-i világlátás saját tapasztalataira épül. Felületes információfeldolgozás.

Főbb jellemzői: (fejlődés menete szerint)
1.) animizmus: élet – a gy. minden tárgynak és jelenségnek életet tulajdonít
2.) artificilizmus: a gy. úgy véli, hogy minden ami őt körülveszi ember készítette
3.) mágikus szemlélet: a gy. úgy hiszi, hogy bizonyos cselekvési formák megismétlésével befolyásolhatja a körny.-ezetét és hathat arra
4.) finalizmus(célosság): a gy. úgy gondolja, azért van pl. meleg, hogy az ő céljai képviselje
5.) szinkretizmus: a gy. a körülötte lévő dolgokat tagolatlan egészében szemléli és észleli, a számára fontos dolgok mentén helyezi el a világot.
6.) juksztapozíció: a gy. észleli a jelenséget/jelenségeket, csak az egymás mellettiség alapján és nem a logikai összefüggések szerint kapcsolja össze
7.) transzduktív (átvezető) következtetés: megjelenik a fogalmak közötti koordináció
(-izmus = nézet)




Énkép és éntudat fejlődése

Énkép kialakulása
A tulajdonságok azon kognitív szerveződésére utal, amelynek alapját az önmagunkról szerzett tapasztalatok és ismeretek adják.

Éntudat: a saját testünkről, képességeinkről és élményeinkről megőrzött tudás

Az énkép csírái a szeparációs félelem idején keletkeznek (6-8 hónapos kor).
Azt, hogy én vagyok, csak a külső minta közvetítésével lehet megtanulni. (2-2, 5 éves)

Az én és a körny. különválásának folyamata:
1.) testséma kialakulása – saját testünkről alkotott kép
2.) én leválás –megjelenik a társas eredetű én-élmény, ezzel együtt az én érvényesítésének igényével (óvodás kor) -> dackorszak => szülőtől függ - Hogy reagál rá?

A szociálos én kialakulása után a gy. a személyeket a szociális szerepei szerint fogja megkülönböztetni. Kifejlődik az a képessége, amellyel felveheti a másik ember szerepét, és képes lesz különféle tulajdonságokat megjelölni (képes lesz a szerepjátékra).
Bölcsödés szerepjáték: funkciógyakorlás – rakosgat, autózgat maga a cselekvés okoz örömet
Óvodai szerepjáték: szabályok betartása, kitaláció

Gyermekrajzok és megismerési folyamatok kapcsolata

Első, ami megjelenik, az emberábrázolás iránti igény. – nyakigláb ember (~ 3 éves kor körül)


2008-04-19

Tanulás és a viselkedés

A motoros tapasztalatnak rendkívül nagy hatása van a viselkedés módosulására.
-> A mozgás révén szerzett tapasztalati megismerés.
Minél tágabb a körny. annál több inger hat, ami befolyásolja a viselkedést.

A viselekedéstanulás folyamatát a korai szülő-gy. kapcs. minősége a testi és a kommunikatív érintkezés gyakorisága, és milyensége segíti vagy gátolja.

Minél időt szán a szülő a gy-re, annál gyorsabban fejlődik.

Tanulási formák:
1.) klasszikus kondícionálás
2.) operáns vagy instrumentális kondícionálás
3.) modell vagy kognitív kondícionálás (csak emberre jellemző)

Szociális tanulás

1.) utánzás (imitációa): szociális tanulás elemi formája, nem ösztönös, hanem tanult viselkedésminta. A gy. megfigyeli a körny.-ében lévő viselkedést, és azzal azonos vagy hasonló reakciókat produkál. A beszéd előtti utánzás az első értelmi megnyilvánulás. Ált. 2 éves korig tart. És a beszéd megindulásában is ezek a reflexsémák segítenek. 2 éves kor után beszélünk közvetlen utánzásról -> keveredik az önutánzás és a mások utánzása. Képhez kötött utánzás -> a gy. képes arra, hogy késlelteve hajtsa végre a korábban látottat. Ált . 7 éves korig tart. Az óvodáskort öleli fel.
A minta megfigyelésének hatásai: - alakító hatás -> mintakövetésnél ellesi a viselekedéseket, nem muszáj közvetlenül látnia
- gátló vagy felszabadító hatás -> szabad v. nem szabad
- kiváltó hatás -> belülről fakadóan jön az utánzás

2.) empátia (+ elfogadás) beleérzőképesség. A kommunikációs (információátadás) folyamatban való részvétel feltétele a szociális befolyásolás eszköze. A tanulási folyamat szerves része a jelentéstanulás fontos tényezője. Érzelmi kísérettel jelzett mondanivaló.
A tudatos empátia kialakításában a körny-i hatásoknak elsődleges szerepe. A gy-mek meg kell tanulnia mások érzéseinek és gondolatainak megértését, és az olyan + interperszonális reakciókat mint az együttérzés és az altruizmus. Az empátia és az utánzás 8 éves kor tájékán egyyütt jelenik meg, és beleépül az élettapasztalatokba. Mivel ezáltal sikerül felfedezni a motivációkat, érzelmeket és ezeket értelmezi pszichológiai szempontból.

3.) identifikáció (azonosulás): a gy. az utánzás és az empátia alapján megtanulja a pedagógusok és a szülők által közvetített magatartásformákat és viselkedésmintákat. Serdülőkorban fokozatosan átveszi a számára fontos személyek értékeit, attitűdjeit, és a kognitív sémáit. Az identifikáció fokozza a nonverbális komm. iránti érzékenységet.

4.) interorizáció (belsővé válás): az előzőekben leírtak válnak belsővé. Kialakul a belső sémák szemléleti képe. Ez teszi lehetővé a formális műveletek gördülékeny végrehajtását. A megszerzett ism.eket úgy használja, hogy a személyiségének része lesz.

A szociális tanulás segíti az érdeklődés fejlődését, mivel ez igen fontos motivációs tényező. A megismerési folyamatok fejlődésének irányába mutatnak és kölcsönösen erősítik egymást. A gy. fejldőse során 2 fő korszakot különítünk el:
1. szakaszban az érdeklődés kp-jában a saját tevékenysége áll.
2. szakaszban a szellemi tevékenység és ennek tárgyai állnak.

Az érdeklődés fejlődésének 5 szakaszát különböztetjük meg:
1.) érzéki érdeklődés – csecsemő és kisgy.kor
2.) szubjektív érdeklődés kora – óvodáskor
3.) objektív érdeklődés kora – kisikolás kor
4.) állandó érdeklődés kora – serdülőkor
5.) logikai érdeklődés – ifjúkor

Érzelmi és akarati élet fejlődése

I.) Motivációs bázis kialakulása és a motiváció fejlődése

Az ember rendkívül gazdag motívumrsz-el rendelkezik. Legalapvetőbb a biológiai, mint pl táplálkozás, szexuális, alvás. A személyiség fejlődéséen igen nagy jelentősége van az egyéni motivációs rsz kialakulásának. A felnövekvő gy-nek olyan viselkedésmintákat és reakciókat kell megtanulnia, amelyekkel megjelenő motívumait sikeresen kielégítheti.
Motívumtanulás lépései:
1.) vágy
2.) kívánság
3.) akarás
4.) törekvés
Fázisai: létrejön egy optimális feszültség, amely egyensúlybomlást eredményez. Létrehozza a vágyat, ebből kialakul egy célelővezetés, mely kívánságot eredményez. Ennek hatására létrejön egy motivált viselkedés, amely törekvésben fejeződik ki, és csökkenti az optimális feszültséget, és egyben létrehoz egy újabb optimális feszültséget.

Motiváció területek fejlődése
- érzelmi és szociális motívumok fejlődése: már csecsemőkorban is megjelenik az igény arra, hogy kontaktust teremtsen a felnőttekkel, felhívjuk a figyelmet a személyiségére. Később elfogadtassa magát. Kialakul a vkihez való tartozás szükséglete (gyökerek).
- kognitív és az aktivitással kapcsolatos motívumok fejlődése: alkalmazkodóképesség, kíváncsiság fejlődése, ideológiák, társ-ilag fontos értékek kialakulása, racionális gondolkodóképesség, nyitottság, rugalmasság, kompetencia, ítéletalkotóképesség.
- morális motívumok fejlődése (erkölcsi ítélőképesség): körny.i normák, lelkiismeret, csábíthatóság, becsületesség.


Galambos Katalin: Fejlődéslélektan és a szocializáció alapjai
--||-- Általános és személyiséglélektan alapjai (Műszaki Könyvkiadó)
Bánlaky Pál: Családpszichológia


II.) Érzelmek és az akarat fejlődése

Az érzelmi-akarati fejl. már az intauterin életben elkezdődik. A megszületéstől 1 éves korig kialakulnak az affektív viselkedési sémák. Érzelmi egymásrahangoltság. 12 hónapos korig.
1 éves kor után kezdetét veszi az érzelmi differenciálódás, amely meghatározó jellegű a további fejlődésben (kialakul az érzelmi kötődés, függőség, megkapaszkodás). A függőség látványos megnyilvánulási formája a szeparációs félelem. Felismeri, hogy az interperszonális kapcsolat elveszíthető, és ebből fakadóan kialakul a félelemérzés. Kisgy.korban a függőség erőssége lazul, rájön, hogy ha az anya kilép a látótérből, attól még nem veszíti el, ennek köszönhetően elindul az én leválása. Az én-leválás ráébreszteni az önérvényesítésre, ami kibontakoztatja az akaraterőt. Amikor a kigondolt cselekvés akadályba ütközne, heves tiltakozó jellegű, érzelmi reakciókat vált ki -> dac. Életkori sajátosság.

Alapérzelmek:
- félelem
- harag, düh
- bánat
- undor
- megvetés
- kíváncsiság
- öröm
- szeretet


Alapérzelmek fejlődése az óvodáskorban:

- dackorszak – fiúknál hevesebb, lányoknál mérsékeltebb
- félelem – értelmi működésk fejlődésével párhuzamosan növekszik, 2-4 éves korban -> félelem a sötétségtől, haláltól; 5 éves kortól azoktól, akik fájdalmat okoznak pl, orvostól.
- öröm – óvodás korban megnövekszik az örömmegnyilvánulások számai, nemcsak tárgy vált ki örömet, hanem szociális tényező is. Óvodáskor végére a szeretettel együtt interorizálódik az érzelem -> a kisiskoláskorúak érzelmei kiegyensúlyozottak.
Serdülőkor elején heves érzelmi kitörérek figyelhetőek meg. Megjelenik a szerelem, az intellektuális érzelmek, esztétikai érzelmek.

III.) Korai anya-gy kapcsolat jelentősége

Az újszülött és a csecsemő egészséges fejl.-ében elengedhetetlen az anyával való szimbiózis (együttélés, együttlétezés). A gy. az aktuális fejlettségi szintjétől függően váltja ki a szülőből az aktivitást.
Az anya szerepe, hogy megértse gy-e aktivitását és jelzéseit, kielégítse vágyait és konformos/konfortos körülményeket biztosítson számára. Ebben az esetben igen korán megmutatkozik a csecsemő interakciós törekvései. Pl. anyára néz, elfordul, mosolyog, hangokat ad, stb.
A fejlődést nagyban elősegíti a szoptatás, amivel egyszerre elégít ki fizikai és érzelmi szükségletet is. A biztonságérzet fejlesztése az érintéssel – bekapcsolja a jelzőapparátusát -> sír, megkülönböztető közeledéssel -> gőgicsél, mosolyog; helyzetváltoztató képességét fejleszti.

Harlow és Spitz
(Mérei-Binét féle gyermeklélektanban benne található.
Nagy fejlődéslélektanban található a Spitz kísérlet. )

A két vh között megfigyelték, hogy a hosszas kórházi kezelésben részesült kisgyermekeknél fiziológiás, pszichés és szociális ártalmak jelentkeztek. Összefoglalóan ezért ezeket az ártalmakat hospitalizációs ártalmakban nevezték. A II. vh után nagyon sok gy. maradt árván. A róluk való gondoskodás állami feladattá vált. Az állam által nevelt gy-t állami gondozottaknak nevezték el. Az első nevelőotthonok ált. elhagyott kastélyokba szerveződtek, emberektől távoli majorságokban. Ugyanazokat a tüneteket figyelték meg ezeknél a gy-eknél is, mint a hosszasan kórházi kezelésben részesült gy.eknél azzal a különbséggel, hogy a tünetek manifesztálódtak. A tünetegyüttes kialakulását jól mutatja be Harlow és Spitz tudósok.
Harlow: majomkísérlet
Spitz: börtönanyák kísérlet.

IV.) Apa szerepe

A fejlődésben lévő gy.nek mindkét szülőjére egyformán szüksége van. Az apaszerep a gy. 3.hónapos korától kezd el kiteljesedni, amikor megjelenik a gagyogás és a nagymozgás. Ettől az időtől megnő a szituációs érzékenység, és a differenciált mosoly. Mindkét szülőkre vonatkoznak. Az új atmoszférájú családmodellben megváltozott az apaszerep is a gy. nevelése során. Egyre gyakoribbá válnak az apás szülések. Az apák egy része már az első pillanattól bekapcsolódik a gy-ekek fizikai gondozásába vagy vásárot, tehermentesíti az anyát. Sajnos még napjainkban is előfordul a helytelen társ-i konvenciók -> okozta helytelen beidegződés. Az apa ugyanolyan érzékenyen képes felfogni a csecsemő jelzéseit, csak másképp reagál rájuk. Az apák munkából való hazaérésüket követően ált. felszabadultan játszik a gy-kel, erőteljesebb fizikai játékokakt játszanak pl. dobálás, gyömöszölik, bírkóznak. A gy. szempontjából azért jelentősek, mert magasabb aktivációs szintet érnek el vele. A harmonikus apa-gy. kapcsolat feltétele, hogy az apa rsz-esen vegyen részt a mindennapi feladatok szervezésében is. A jól működő családban a gy. felé való fordulásban és kommunikációban az apa és az anya komplementer szerepet tölt be (kiegészítő).

V.) Pszichoszexuális fejlődés

Pszichoszexuális identitás és a nemi szerepek kialakulását foglalja magába. Már az 1 éves gy. is felfedezi az erogén zónáit. A nemi szerepek kialakulásának imprinting korszaka az én kialakulásával esik egybe. A 2-3 éves fiúkat már fiúknak és nem babának nevezik.
A fiú és a lány kifejezésre a körny.től kap visszajelzést. Pl a fiú nem sír, nem babázik.

VI.) Játéktevékenység fejlődése

A játék a viselkedés egyfajta irányultsága, amely mindig:
- öncélú tevékenység
- spontán végzett tevékenység
- örömért folytatott tevékenység
- hiányzik belőle a szervezettség
- konfliktusmegoldó és feszültségcsökkentő hatású.

A játék motivációs tényezői:
- az érzékszervi és az értelmi működések fejletlensége
- indulati robbanékonyság
- érzelemvezérelt gy-i beállítottság
- dolgoktól, emberektől való félelem.

Játék típusai:
- gyakorló játék
- szimbólikus játék
- szabályjáték

VII.) A gyermekkori rajzok és az ábrázolás fejlődése

VIII.) Mesék világa

2008-09-26 Életkorok szerinti fejlődés

Születés előtti fejlődés
Újszülöttkor
Csecsemőkor
Kisgyermekkor
Óvodáskor
Kisiskolás kor
Serdülőkor
Ifjúkor
Felnőttkor
Öregkor
Aggkor

Erickson és Freud féle életkori periódusok

Születés előtti fejlődés (Intrauterin fejlődés)

Szorosan összefügg az anyai szervezet állapotával, és az anya életmódjával. Meghatározza a későbbi személyiség fejlődését.
3.-4. hónapban megindul a méhen belüli mozgás. Ilyenkor realizálódik az édesanyában, hogy új életet hordoz. Terhesség 6. hónapjában kialakul a pszichikum fejlődésének alapja, az érzékelés. A negatív behatásokra negatív módon válaszol. (szociális - életmód, fizikai, pszichikai – stressz, szenvedélybetegség).

Újszülöttkor

Megszületéstől a feltételes reflexek megjelenéséig tart, 6 hét.
Feltétlen reflex:
- pille
- szopó
- csukló és tüsszentő
- Moró féle átkaroló
- tónusos nyaki
- fogó (megkapaszkodási) – kézfogás, biztonságot adó kéz

Színlátás: 4. héten indul el, a kék színt látja először.
Tapintás: születést követő napokban.
Hangadás: sírás mellett, születést követő 3. hét , ösztönös hangok
Feltételes reflexek a 4.-6. hét között jelennek meg az első feltételes reflexek. A szopásnál. Nem kell, hogy lássa az anyát. Pavlov.
A reakció az egész test mozgatásában nyilvánul meg. Nagy jelentősége van az anya válaszadásának.
Szociális mosoly 1. hónapos kortól. Valaki kiváltja. Általában anya.

Csecsemőkor (1 éves korig)

6. hét után a feltételes reflexek továbbfejlődnek. A 3.-4. hónap után már a cumisüveg látványa, vagy az anya hangja is kiváltja a szopórelfexet.
Fejlődik a tájékozódási reflexe. – egy tárggyal huzamosbb ideig manipulál.
Fejlődik a hallási és látási koncetnráció. 3 hónapos kortól 4-7 m távolságig képes követni a mozgó tárgyat. Ezáltal elindulnak a megismerési folyamatok. Érzékelés mellett az észlelés is megjelenik, ennek hatására pedig a figyelem.
Fontos fejlődési állomás a látás és a mozgás koordinációja - szem-kéz koordináció. A kéz mozgása, a fogás kell, hogy jól fejlődjön.
Manipuláció: 4 hónapos kezd nyúlni a tárgyak felé. 5 hónapos korban megérinti, megfogja. 6 hónapos kortól megszorítja a tárgyat –éntudat és énkép is fejlődik.
7 hónapos korra biztos a tenyérfogás.
Utánzás – szociális tanulás első lépcsőfoka – 1 éves kor végén.
Beszédfejlődés: gőgicsélés, gagyogás, 1 év végére pedig a felnőtt beszédének megértése, szituatív beszédismeret.
2. félévtől egyre inkább aktiválódnak a gyermek érzelmei. Az örömszerzés fontos motiváció.


Kisgyermekkor (1-3 éves kor)

Fejlődésnek indul az utánzása, a játéktevékenysége, a kognitív fejlődése, beszéde. Kialakul a kezdetleges számfogalom.
Ez a korszak elvezet a gondolati általánosítás megjelenéséhez.
A beszéd még szituatív jellegű.
Megjelenik a Mi az? korszak.
A dialógusok hatására fejlődik szókincse, a mondatszerkesztése és a ragozása.
3 éves kor végére a legtöbb gyermek tisztán beszél.
Kialakul a járás, a lépcsőn való közlekedéssel a gyermek előtt kitárul a világ.
Fejlődik a gyakorlati készsége, öltözködik, egyedül eszik kanállal, zsebkendőt használ. Törekszik az önállóságra.
Kialakul a testkép. Ezt követően pedig az Én tudat.
Érzelmi szinten képes elkülöníteni az értékelési formákat. Öröm és bánat, csúnya-szép, jó-rossz. Érzelmei egyre differenciáltabbak.
Érti a kommunikációt.

Óvodáskor (3-6 éves kor)

Legfőbb jellemzője a játék. A gyakorló (funkcionális) játékból eljut a szabályjátékig.
Ábrázolás: szívesen foglalkoznak a különböző mozzanatokkal, módozatokkal.Szívesen rajzol fest, tép, vág, gyurmázik.
Differenciálódik és fejlődik a látás élessége. Színek megkülönböztetése.
Javul a hallási küszöb.
Tapintási érzékelése is fejlődik. Dolgokat, tárgyakat egészükben ragadják meg. Óvodáskor végére alakul ki az analízi szintézis.
Fejlődik az emlékezete és annak terjedelme.
Nagy ütemben fejlődik a képzelet. – mese Óvodáskor végére a valóság és a fantázia elkülönül.
Fantáziahazugság kialakul, nem szabad érte büntetni.
Kialakul egy sajátos világkép.
Miért? korszak. Magával hozza a dackorszakot. -> oka: önállósodási tendencia. Ezáltal differenciáltabbak lesznek az érzelmi megnyilvánulások.
Óvodáskor végére fejlődik akarata, egyre inkább uralkodik az érzelmein.

Kisiskolás kor (prepubertás kor, 7- 12 éves kor)

Iskolába kerülés feltétele az iskolaérettség -> biológiailag, pszichológiailag, szociailag is elég fejlett ahhoz, hogy iskolába lépjen.
Fizikailag: 16 kg felettiek, magasság 90-120 cm.
Idegrendszer ingerületi és gátlási folyamatok kiegyenlítettsége. – ülni, állni, figyelni.
Pszichológiai és szociológiai: óvónő ad jellemzést, majd nevelési tanácsadó.
Viszgálja: - stabil mozgáskoordináció
- szem-kéz koordináció
- finommozgás fejlettsége (finommotorika)
- látás és hallás differenciálódása
- térészlelés – jobbra-balra, egyenesen
- időészlelés
- reproduktív emlékezés akarati fejlődése

Helyes ceruzafogás.
Figyelem tartóssága: 5 perc. 10-15 perc
Halk beszédre tudjon figyelni.
Tő- és sorszámneveket tudja.
Késleltetett feladatmegoldás. Házi feladat.
Akarat fejlődése a feladattudat, kötelességtudat.
Érzelmeiben megjelenik az intellektuális érzelem (versengés, vetélkedés), tudásvágy. (latencia). Érdeklődés, akarás.
Kialakul a Mi tudat. Fiúk és lányok élesen elkülönülnek egymástól.
Veszít jelentőségéből a szimbolikus játék, a természethez való fordulás jellemzi őket, a kíváncsiság, a megismerés vágya. Gyűjtési szenvedélyek.
Fejlődik az esztétikai érzékenység. Képes összekapcsolni az önkifejezés (ő rajzol) és a befogadás (amit lát) esztétikai élményét.
Interperszonális kapcsolatokban megjelenik a betyárbecsület. Más tetteiért való felelősségvállalás.
Javul a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség. Naplóvezetés.

Serdülő kor (Pubertás kor, 12-18 éves kor)

A szexuális érés folyamata. Válságokkal teli időszak.
Biológiailag kifejlődnek, érnek a gyerekek, a viselkedésük (szociális, pszichológiai fejlődésük) kitolódik. Postpubertás időszak. ->Társadalom kitolta a tankötelezettség korát, 18 éves korig. Az iskoláztatás 19 éves korban fejeződik be. Nagy szerepe van a társadalomnak.
Érzékelési folyamatai. Elérik a felnőttek szintjét, de észlelésük kiegyensúlyozatlan.
Személypercepcióban (interperszonális kapcsolatok) a mintakövetés jut elsődleges szerephez. Mások viselkedésének megfigyelése, s azokat összehasonlítja saját viselkedésével. Erősen introvertált (befelé fordulás). Kritikusan figyeli a belső változásokat. Önértékelését, önismeretét fejleszti.
Serdülés: lányok menstruáció, fiúk első magömlés. Elsődleges, másodlagos nemi jellegek kialakulnak.
Túlsúlyba kerül a verbális emlékezet. Megjelenik az emlékezeti anyag logikai összefüggésének átdolgozása. A megtanult anyagot részekre bontja, és előző ismeretanyagokkal együtt egésszé alakítja. Összefüggéseket lát.
Gondolkodásra a formális műveletek szakasza jellemző.
A reproduktív képzelete fejlett – alkotásban és kritikai gondolkodásban jelenik meg. Álmodozás, ábrándozás.
Erkölcsi fejlődését a szubjektivizmus jellemzi. Elsősorban az, ami nekem jó.
Kirajzolódik a képesség, állandósul az érdeklődés. -> Szerelem
Visszatér az önállósodás igénye - leválás. Második dackorszak.
Fontos a stabil családi háttér, és abban neki legyen helye. Létszükséglete, hogy időnként hagyják elmenni, hagyják, hogy a kortárscsoporthoz tartozzon. Legyen lehetősége a problémái megoldására.
A környezeti elvárások, az érzelmek szubjektivitása kihat az esztétikai érzelmek fejlődésére. A csoportnorma határozza meg az esztétikai érzelmeit. Öltözködés, beszédstílus – egymás között használnak és értenek, zenei áramlat.
Ha nagyon szélsőséges az esztétikai érzelem, akkor ezzel az érzelmi leválást igyekszik kifejezni. Nem tudatos, nem szándékosan jelez.
Akarata kitartása, céltudatos viselkedése erősödik, stabilizálódik.
Ifjúkor (18-21 éves kor)

Legfontosabb a társadalomba való beilleszkedés. Pályaválasztás, önálló élet kezdete.
Önállóság és az öntudat áthatja az egész személyiséget.
Intellektuális tevékenységében megjelenik az egyéni stílus.
Akaratát a kitűzött cél vezérli.
Haverságot barátság váltja fel, számuk kevesebb, érzelmi kapcsolatai erősebbek.
Szerelem érzésében is változás van, mérlegeli a testi és a lelki szerelem közötti különbséget, keresi az azonosságot. Legyen közös téma, képes legyen a társ a bizalomra, tudjon rangsorolni a tevékenységében és képes legyen az utódok elfogadására.
Családalapítás.

Felnőttkor (21- 65 éves korig)

3 nagy szakasz: korai, középső és kései
Összességében a választott életútnak, élethivatásnak és az életszerepnek való megfeleléséről szól.

21-25 – 45 éves korig – korai felnőtt kor
Célok megvalósítása, egy kitűzött életszínvonal megteremtése, családalapítás, gyermeknevelés, új szakma tanulás, továbbképzések, partnerkapcsolat megszilárdítása.
Nagyon sok a szerepjátszma – házasságon kívüli kapcsolat.

45 - 55 éves korig – középső felnőtt kor
„Üres a fészek”
Megszűnik a gyerekekről való teljes gondoskodás.
Partnerek/házastársak közötti feszültség növekedhet. Több idő jut egymásra.
Az emberi szervezetben komoly változások mennek végbe. Korábban jelentkezik a testi és lelki fáradtság. Megjelenik a klimax, de eltérő formában a nőknél és a férfiaknél. Klimax idején csökken a testi, szellemi és szexuális teljesítmény, amely kellemetlen pszichés melléktüneteket eredményez.
Gyakori az alvászavar, hangulatingadozás, hőmérsékletingadozás, feledékenység, szétszórtság.

55 – 65 éves kor – kései felnőtt kor
Felkészülés a nyugdíjazásra.
Lelki megpróbáltatások időszaka.
Felborul a ritmikus életrend.
Gyengül a fizikai erőnlét, megjelennek a betegségek.
A kritikus lelkiállapotot fokozza a társ elvesztése, vagy az attól való félelem.
„Megjelenik a kapuzárás előtti pánik”
Nyugdíj előtt állók egy része elfogadja, van aki ellenáll.

Öregkor (65-80 éves korig)

Legfőbb jellemzője a nyugdíjazás.
Visszavonulás a társadalmi élettől. Megszakadnak a korábbi társadalmi kapcsolatok.
Folyamatát felgyorsíthatják a kompetencia- és a presztizsveszteség.
Legnagyobb lelki probléma az elmagányosodás.
Okai: romlik a fizikai állapota (betegség), egyedül marad (társas kapcsolatai elszegényesednek), lazulnak a családi kapcsolatok, gyász (társ elvesztése).

Reichard szerinti öregkori beilleszkedési stratégia:
1.) konstruktív – beilleszkedik, elfogadja, tudomásul veszi a helyzetét
2.) függőségi – igényli, hogy foglalkozzanak vele, pl társ meghal, újabb kapcsolatot létesít
3.) védelembe vonuló – nagyon ragaszkodik a régi szokásokhoz, nem enged segítséget
4.) rosszindulatú – ellenséges, agresszív, utálja a fiatalokat
5.) öngyűlölő – befelé forduló, mindenért ő a hibás

Aggkor (80 év felett)

Elsődleges a meglévő energiák megőrzése.
Gyakran szóba kerül a halál.
Visszatérő probléma a gondozás megoldási lehetősége.
Segítség elfogadása.
Társadalomnak nagy a szerepe. Jó hálót építsen ki.


2008.10.10.
A szocializáció

Fogalma: az egyén a külső kapcsolatai segítségével és a saját tapasztalatai által, elsajátítja a társas, társadalmi élet szabályait, normáit, megtanulja a beszédet, a kommunikáció egyéb fajtáit, a társas érintkezés és együttműködés elveit.

A későbbi személyiségére hatással lesznek ezek a dolgok. Fontos a szocializálódás. Sokszor a bölcsődének át kell vállalni a család szerepét.
Verbális és non verbális: -vokális csatorna – hangszín, hangsúly, nyelvtanilag
7% - 93 % helyes beszéd, tempó, hangmagasság, hangmélység;
- szemkontaktus arány
- mozgás
- mimika
-vegetatív.

Tartalma és eredménye: hogy a gyermek egy sajátos szociális személyiséggé formálódjon. Ha megsérül, akkor a sikertelen szocializáció deviáns (normaszegés) személyiségfejlődéshez vezethet.
Pl.: gyermekeknél: csavargás, dohányzás, agresszió, szenvedélybetegségek, öngyilkosság, lelki betegségek – társas környezetre káros hatású -> skizofrénia, hiszteroizmus.

Főbb területei:
I.) dependencia
II.) agresszió
III.) altruizmus
IV.) utánzás, azonosulás, empátia
V.) testkép
VI.) énkép
VII.) nemi szerepek szocializációja
VIII.) moralitás
IX.) társas kapcsolatok
X.) családi- és intézményes szocializáció
XI.) önkontroll
XII.) deviancia

I.) Dependencia (Kapcsolódás, kötődés)
A dependens viselkedés célja, hogy az egyén másoktól gondoskodást kapjon. Ennek elérése érdekében kifejlődik egyfajta bizalom is a másoktól kapott segítségben. A szocializáció folyamatában a dependencia a társas befolyásolásra való fogékonyságot, a személyes kötődést, a függő viselkedést jelenti.
Életkorokkal változik. Independenssé (függetlenné) válik ifjúkorra.

II.) Agresszió
Minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbólikus formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet, fájdalmat okoz.
Megnyilvánulhat: testi vagy verbális erőszak formában. Lelki terror.
A nem szándékos, véletlen, gondtalan cselekedeteket el kell különíteni a szándékos agressziótól.
Az agresszív viselkedés hullámzó. Óvodás korban intenzív tud lenni. A latencia alatt stagnál, aserdülőkorban felerősödik, felnőtt korra stagnál.
Harapás, hajhúzás, rúgás, csapkodás, kínzás, fenyegetés.
Létért való küzdelem, alapösztöneink között van. A kultúrális evolúciónak köszönhetően a gének moralizálódtak.

A szociális tanulás menete (lépcsőfokai):
1.) utánzás
2.) pozitív elfogadás
3.) identifikáció (azonosul)
4.) interiorizáció (belsővé válás - személyiség része lesz)

III.) Altruizmus
Önzetlenül segíti másokat. Fontos feltétele: a segítségnyújtásért nem vár ellenszolgáltatást, azt teljesen önzetlenül teszi. A gondozónő fő törekvése kell legyen a másik ember szorultságát, problémáját, és képes legyen arra, hogy azt enyhítse vagy megszűntesse.
Proszociális magatartásként említi. Pl. anyaság.
Közel áll az empátiáhóz. Megerősíthető, kondícinálható. Tanítható.
Motiváció fejlesztése: egyén motivációk alapján segít a bajba jutottakon.
Formái: 1.) reciprocitás normája: rajtam segítőn alkalomadtán nekem is segítenem
kell. Megbízhatóság.
2.) Szociális felelősség normája: azon kell segítenem, aki tőlem függő
helyzetben van.
3.) Igazságosság érzése:

IV.) Utánzás és azonosulás
A szociális tanulás lépcsőfoka. A szociális interakciók elemi formája. Minden szociális kapcsolatban megjelenik, mindenhol tetten érhető.
Az egyes életkori szakaszok krízisei legyenek megoldva. Sikerélménnyel kell segíteni.
A minta/a modell a gy. szocializációs szempontjából fontos, mert formálja a magatartását, ezáltal tanulja meg a társ.-i normákat, és ezáltal alakul magatartása. A mintának szociális fölénye van, erőt biztosít (függ a személy szakértelmétől, személyiségétől, státuszától és hatalmi pozicíójától, büntetést vagy jutalmazást részesíti-e előnyben).

V.) Testkép kialakulása
A testélmények sorozata által létrejött dinamikus képződmény, amely részben tudatos, részben tudattalan elemeket tartalmaz. Kialakulására hatással van a kultúrális és szociális jelenségek, valamint az idegrendsz. élettani sajátosságai. Megértéshez ismernünk kell a testvázlat különböző oldalainak megismerését.
- A világgal állandó kapcsolatban van.
- A saját testi érzékelés tárgya.
- A spontán aktivitás szerve
- Önkifejezés szerve
- Összeköttetést tart az én és a világ között.
- A testi én érzése saját magunk észlelésének kp-i magvát alkotja.


VI.) Énkép
Egy kognitív képződmény tartalmazza a testi, lelki élmények megélését, ezek egységét, a saját és mások kategorizálásában fejlődik ki, és ezek segítségével értékeli önmagát és másokat.
Az én és a tudat igen szoros kapcsolatban van egymással. Kialakulásánál az a döntő, amikor a gy. képes különbséget tenni az én és a másik között.
3 lépcső vezet a tudatos társ és én-élmény megjelenéséig.
1.) anya-gyerek szimbiózis: nincs társ
2.) helyzetváltoztatás ideje (1 életév vége felé)
3.) társ élmény, mikor képes önmagát és másokat megkülönböztetni

A helyes énképből serdülőkorban kialakul az én identitás -> elkötelezettséget, azonosságot képes vállalni az új szereppel. Megjelenik az én identitás krízise is. Különböző szintjei vannak.
- identitás diffúzió (nincs teljes elkötelezettség)
- korai zárás (elfogadja mások döntéseit, pályaválasztás idején)
- moratórium (önállóan keresi a megoldásokat)
- identitás kivívott szakasza (alternatívákat választ)

Zsarnok típusú szülők: nem engedi a leválást.
Túlszerető szülők: leválás igénye sem alakul ki
Rideg szülők: gy. nem meri megkísérelni a leválást
Sürgető szülők: sietteti a leválást.
Következetlen szülők: nem tudja a normákat.
Szülői én azonosság probléma: mikor a szülő is serdülőként akar viselkedni.

VII.) Nemi szerepek szocializációja
A 2 és 2,5 éves gy. kezdi felismerni a nemi különbségeket, de ez még nem a nemi azonosságtudat. A nemi identitás csak 5-6 éves korra alakul ki, amikor a gy. nemének megfelelően viselkedik. A gy. kezdetben mindkét szülőt utánozza, de a jutalmazás, esetleg büntetés hatására megtanulja, hogy a vele azonos nemű szülő viselkedését használja fel. Ezt befolyásolja a környezet hatása pl. felnőtt magatartása, saját testéről alkotott kép.
A nemi identitás olyan belső érzés és meggyőződés, amely meghatározza, hogy melyik nem tagjai közé tartoznak. A nemi szerepet már normákat és előírásokat is tartalmaznak.

VIII.) Moralitás
Az erkölcsiség az intellektuális fejlődéssel párhuzamosan fejlődik. Pl tilalmak megszegése, a szégyen - csökkentértékűséget fejez ki.
Ellenállás a csábításnak: 6-8 éves kor
Önbüntetés képessége

IX.) Társas kapcsolatok szocializációja
Társakkal való interakció csírái már csecsemőkorban megjelennek. 6-10 hónapos korban az érintés célja az exploráció (figyelemfelhívás). Imitatív játákokban utánozzák egymás hangját, megcirógatják egymást
10 hónaptól kiegészítő szerepeket tanulnak. Nyújtja a játékot, akkor elveszi, vagy visszahúzza a kezét
2 éves korú gy. sokat tanul a nála idősebb gy-ektől, figyeli a játékukat. Kifejezőkézséget eltanulja. Igényli a társak jelenlétét, de erős egocentrizmusa miatt nem érdekli a társ.
Iskoláskorban a valakihez való tartozás szükséglete
Serdülőkorban kortárscsoportra tevődik
A személyiségfejlődés szempontjából a barátság kiemelt jelentőségű a szocializáció folyamatában.

Fokozatai:
- fizikai kapcsolat
- egyoldalú barátság
- reciprop jellegű barátság - nem mély kapcs., de megfigyelhetők benne a tudatosság (óvodás kor)
- intim és kölcsönös barátság – szoros érzelmi kötődés (iskolás kor)
- autonóm és interdependens barátság


X.) Családi és intézményes szocializáció
A család olyan szociálpszichológiai egység, amelyben mindenki a másik szociális szükségleteit elégíti ki. A családban megtalálhatók a szerepek, meghatározott szereposztás van. A családban is, és az intéményben is a családi identitás hatására a gyermekek észrevétlenül, spontán megtanulják a különböző szerepeket. A nevelők is és a szülők is tudatosan irányítják, formálják a gy-ek magatartását és értékrendjét. Ha stbail környezet veszik körül, akkor megvan az esély arra, hogy a gy. stabil felnőtté váljon.
Ha a család és az intézmény működése hibás, akkor a zavar kihat a gy. személyiségfejlődésére.
A család szocializációs jellemzői:
1.) egyik családtag saját szerepét aláveti a családtagok szerepének
2.) a családtagok között olyan finom kommunikáció és összjáték van, hogy rajtuk kívül ezt senki nem érti
3.) a család kiviszi a problémát és kívülről várja a megoldást.
4.) a család történetéből különböző mítoszok alakulnak ki.
A gy. egészséges szocializációjának alapvető feltétele, a tisztázott elvárások és normák. A rejtett elvárások nagyon veszélyesek. (a kommunikáció és a metakommunikáció nincs összhangban) pl. egyik gy-et jobban szeretik, mint a másikat, rideg-elutasító magatartás.

XI.) Önkontroll
A szocializáció és az önkontroll kialakulása szinoním folyamat, mivel a szocializáció folyamata az önkonrtollfunkciók megjelenésével zárul. Erikson nem így véli.
A viselkedés és a magatartásszabályozás alakulása a szociális normák elsajátításának függvényében viszgálhatók.
3 egymásra épülő fejlettségi foka van:
1.) szociális normák elsajátításának elemi szintje (azért vagyok jó, hogy dícsérjenek, és félek a büntetéstől – csecsemőkor)
2.) tapasztalat alapján való normaelsajátítás – előbbihez kapcsolódik, de fejlettebb; tudati szinten fél a büntetéstől
3.) normakövető magatartás jutalom reménye nélkül is fennmarad – ebben az esetben az önkontroll mozgatóivá a szociális értékek válnak
Elemi formái a késleltetés és az önjutalmazás képessége.

XII.) Deviancia
Társadalmi normaszegés.
Felnőtt kori: bűnözés, drog, alkohol, lelki betegségek
 

bozgor

Állandó Tag
Állandó Tag
A szenzomotoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése

<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> A szenzomotoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése

A.) A szenzomotoros fejlődés:a mozgás és az érzékelőrsz-ek fejl.-e

B.) A kognitív fejlődés : a megismerési foly.-ok fejl.-e


A.) Az érzékszervi mozgásos értelmi fejlődés

Ezek egymástól elválaszthatatlanok.
Az anyaméhben lévő magzat meghatározott időrendben fejlődik:
- A 3.hét után már kialakulnak az emberre jellemző jellegzetességek (pl agy, szem,
végtagok).
- A 3. hónap végéig kialakul a magzat teste és belső szerveinek végső formája. A
szülés utáni mozgásfejl.-re a szinkinézis (együttmozgás – mindene mozog) a jellemző.
A velő hüvelyesedése még nem fejeződött be, azért van együtt mozgás.
A körny.-hez való alkalmazkodás során ebből a szinkinézisből fokozatosan
kiszabadul, és kialakulnak a speciális, finom mozgásformák.

1 hónap - felemeli fejét
2. hónap - felemeli mellkasát
3. hónap – kezével nyúl és keres
4. hónap – ül, ha fogják
5. hónap – ölben ül és fog
6. hónap – magastámlájú széken ül
7. hónap – egyedül ül
8. hónap – segítséggel feláll
9. hónap – vmilyen tárgy segítségével feláll
10. hónap – mászik
11. hónap – kis segítséggel jár
12. hónap – önállóan feláll, vagy kis segítséggel feláll
13-14. hónap – kapaszkodás nélkül áll
15. hónap – jár

Sok befolyásoló tényező van: pl, genetikai

3 éves korra igazán kialakul a test súlypontja. A totyogós bizonytalan járást felváltja a függőleges háttal, párhuzamos lábbal való biztos járás.

Mozgás szerepe a gy.fejlődésében

Wallon elsődleges motoros térnek nevezi azt a helyet, ahol a mozgás történik. A személyi körny. felszólító jellege kiváltja a gy. orientációját, orientációs reakcióját.

Ezután alakul ki a fogalmi, szemléleti tér. -> A motoros tér bázisán alakul ki.
(Minél több és gazdagabb inger éri, annál gyorsabban/hatékonyabban fejlődik a gondolkodása. Az az inger hat rá, amelyik felkelti az érdeklődését.)
1.) fejlődik a kéz-szem koordinációja – célirányos nyúlás
2.) a szemléleti tér átstrukturálása – átteszi a játékot másik helyre (átrendez)
3.) helyzetváltoztató mozgás – jár, és hozza-viszi a játékait


B.) Kognitív vagy mentális/értelmi fejlődés

Piaget 3 nagy fejlődési periódust különböztet meg

I.) az érzékszervi mozgásos értelem időszaka: a megszületéstől a beszéd megjelenéséig tart (0-2 éves korig)
Fő jellemzője: a cselekvése probléma és a helyzetmegoldás
Élmény megélése. A külvilággal együtt, hogy tud az élményekhez alkalmazkodni.

6 szakaszra bontotta: 1.) reflexek gyakorlása – ~1 hónapos korig
2.) első szokások kialakulása – 5 hónapos korig
3.) tárgyakkal kapcsolatos sémák gyakorlása
4.) másodlagos sémák koordinálása – 1 éves korig
5.) cselekvési sémák differenciálódása – 18 hónapos korig
6.) új eljárások kialakítása gondolati úton – 2 éves korig
(séma= feladatmegoldás)

II.) A gondolkodás tárgyakhoz és cselekvéshez kötött. Bizonyos fokú identifikáció figyelhető meg. Elvont gondolkodás.

1.) képzeletalkotás műveletek előtti szakasza (2-8 éves korig)
2.) konkrét műveletek szakasza (8- 12 éves korig)
1.)
a.) 2-4 éves korig korai képzeletalkotás. Szimbólikus funkció –tömbösíti a tárgyakat.
b.) Óvodáskor vége felé megjelenik az egyszerű szabályalkotás.
c.) Tagolt képzetszabályozás 8 éves korig tart.
Vannak viselkedésbeli különbségek, normák, amiket akkor is be kell tartani, ha nincs, aki felügyel.

2.)
Kisiskolás kor – prepubertás kor.
a.) egyszerű elemi műveletek szakasza (10 éves korig) – megtanul sorbarendezni
b.) komplex idő és téri rendszerek kialakulása (12 éves korig) – látja az összefüggéseket



III.) Formális műveletek kialakulása
A gondolkodás teljes egészében a szimbólumok útján nyilvánul meg.

1.) formális műveletek keletkezése (14 éves korig) – érti az elvont fogalmakat
2.) formális műveleti struktúrák kialakulása (16 éves korig) – használja az elvont fogalmakat


Beszédfejlődés

Bühler foglalkozott a gy-i beszédfejlődéssel.
A beszédnek 3 funkciója van: - megjelölés
- érzelem kifejezés
- társak cselekedeteinek befolyásolása

A hangadásra való felkészülése az intrauterin életben kezdődik. Az anya terhességre avló felkészülése, lelkiállapota befolyásolja a gy hangadó szerveinek fejlődését.

A megszületés utáni hangadás formái:
1.) síró hangok – szükségleteit –> éhes, unatkozik (anya kell), külső körülmény, beteg
2.) nem síró hangok – keletkezése a szinknézisnek köszönhető

Preverbális időszak - beszéd előtti időszak a gőgicsélés és gyagyogás.
Gőgicsélés
(3-6 hónap)
Vagy csak mgh-t vagy csak msh-t ejt ki.
Egy-egy sikeres hangadás után a gy. játszik a hangjával.
Az a jó, ha az anya is bekapcsolódik, mert így kialakul egy dialógus köztük.


Gagyogás
(6. hónaptól az első értelmes szó megjelenéséig)
A mgh-k és msh-k keverednek egymással
1.) Egyszerű gagyogás: 8 hónapos korig -> mama, papa
2.) Összetett gagyogás: 10 hónapos korig -> több szótagú szavak
3.) Variált gagyogás: beszéd előtti -> hottentotta nyelv


12 hónapos kortól jelenik meg a szituatív beszéd. Egyszavas mondatok- szómondatok. Egész gondolasort fejeznek ki. Csak az érti, aki abban a szituációban részt vesz.
Pl. ikerbeszéd is. Egész kisiskolás korig tart. Ikrek között alakul ki.

A kisgyermekkor végéig fokozatosan alakul ki az elsődlges általánosítás. A beszédfejlődése szoros kapcsolatban van a mozgásfejlődéssel. Ahogyan tágul a világ, úgy egyre több inger éri. Kialakul a tárgynév kapcsolat, amelyet Mi ez? Korszaknak neveznek. Első szómondatokból folyamatosan kialakul a grammatizálódás folyamata. Az anyanyelvre jellemző helyes grammatika 3-4 éves korra tehető. Nyelvtanilag helyesen kezd el beszélni -> egocentrikus beszéd. Az óvodáskorú gyermek beszédét az érzelmi állapot határozza meg. Az óvodáskor végére kialakul a nyelvtanilag helyes beszéd, a tiszta hangképzés, és bővül az aktív és a passzív szókincs.


Kommunikáció: közlés – az adó a vevővel információt cserél

Verbális kommunikáció– beszéd
Nonverbális kommunikáció – Vegetatív jellegű (izzad, piros, gyomorgörcs, remegés)
Szemkontaktus
Végtaggal és testtartással.
Vokális, nonverbális csatorna –mimika -> hanglejtés, fejtartás, mosoly (ami a fejen történik)
Metakommunikáció – közlés a közlésben -> érzelmek a szavakban

1,5 -2 éves korban megjelenik a nonverbális kommunikáció.
Serdülőkorban a nonverbális 80 %-ra tehető a kommunikációban egy nap során.

Kreativitás fejlődésének kezdetei

Önkifejlesztés, aminek segítségével nyitottá válik, és előítéletek nélkül tájékozódik a világban. Legyen képes mérlegelni, különböző megközelítési módokat, amelyek a saját tapasztalatainak variálásából származnak.

A kreativitás fejlődésének 1. lépcsőfoka : utánzás-> fejleszti az alkalmazkodóképességet. Az alkalmazkodó képességből alakul ki a rugalmasság, a spontaneitás, a céltudatosság és a feladatvállalás.

Gyermeki világkép és gondolkodás

A gy.korban olyan sajátos jellegzetes észleleti képek alakulnak ki, amelyek sokban hasonlítanak a természeti népek képzeti kategóriájára. Mivel a gy-i világlátás saját tapasztalataira épül. Felületes információfeldolgozás.

Főbb jellemzői: (fejlődés menete szerint)
1.) animizmus: élet – a gy. minden tárgynak és jelenségnek életet tulajdonít
2.) artificilizmus: a gy. úgy véli, hogy minden ami őt körülveszi ember készítette
3.) mágikus szemlélet: a gy. úgy hiszi, hogy bizonyos cselekvési formák megismétlésével befolyásolhatja a körny.-ezetét és hathat arra
4.) finalizmus(célosság): a gy. úgy gondolja, azért van pl. meleg, hogy az ő céljai képviselje
5.) szinkretizmus: a gy. a körülötte lévő dolgokat tagolatlan egészében szemléli és észleli, a számára fontos dolgok mentén helyezi el a világot.
6.) juksztapozíció: a gy. észleli a jelenséget/jelenségeket, csak az egymás mellettiség alapján és nem a logikai összefüggések szerint kapcsolja össze
7.) transzduktív (átvezető) következtetés: megjelenik a fogalmak közötti koordináció
(-izmus = nézet)




Énkép és éntudat fejlődése

Énkép kialakulása
A tulajdonságok azon kognitív szerveződésére utal, amelynek alapját az önmagunkról szerzett tapasztalatok és ismeretek adják.

Éntudat: a saját testünkről, képességeinkről és élményeinkről megőrzött tudás

Az énkép csírái a szeparációs félelem idején keletkeznek (6-8 hónapos kor).
Azt, hogy én vagyok, csak a külső minta közvetítésével lehet megtanulni. (2-2, 5 éves)

Az én és a körny. különválásának folyamata:
1.) testséma kialakulása – saját testünkről alkotott kép
2.) én leválás –megjelenik a társas eredetű én-élmény, ezzel együtt az én érvényesítésének igényével (óvodás kor) -> dackorszak => szülőtől függ - Hogy reagál rá?

A szociálos én kialakulása után a gy. a személyeket a szociális szerepei szerint fogja megkülönböztetni. Kifejlődik az a képessége, amellyel felveheti a másik ember szerepét, és képes lesz különféle tulajdonságokat megjelölni (képes lesz a szerepjátékra).
Bölcsödés szerepjáték: funkciógyakorlás – rakosgat, autózgat maga a cselekvés okoz örömet
Óvodai szerepjáték: szabályok betartása, kitaláció

Gyermekrajzok és megismerési folyamatok kapcsolata

Első, ami megjelenik, az emberábrázolás iránti igény. – nyakigláb ember (~ 3 éves kor körül)
 
Oldal tetejére