Kedves Loveday!
Részemről az nem ál-indok, hogy a Waldorf iskolát elkezdők átlag fele sem jut el az érettségi vizsgáig.
Ezek tények. Meg kell nézni a kezdő és a végzős osztálylétszámokat.
Igen, valóban vannak az állami oktatásban is úgynevezett nulladik évfolyamok. Ezek célja általában egy speciális ismeret előképzése. Leginkább a nyelvismeret megszerzése a kéttannyelvű oktatáshoz.
A nagy különbség ott van, hogy a Waldorf iskolák nagy részében, legalábbis Magyarországon a tanulók egy éven át kiscsoportos foglalkozásokon csak az érettségire készülnek. Egy állami iskolában mellette a többi tantárgyra is tanulnak, új anyagot is vesznek a felkészülés mellett, és kb. 30 tanuló jut egy tanárra, nem 8-10. Ezért nem hitelesek a statisztikai összehasonlítások.
A magam részéről alaposan beleástam magam Steiner elméleteibe. Részletesen áttanulmányoztam több könyvét.
Pl. :
"A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei"
"Általános embertan, mint a pedagógia alapja"
"Hogyan juthat az ember a magasabb világokról való megismeréshez?"
"A nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai"
"Emberismereten alapuló nevelés és oktatás"
"Bevezetés az antropozófiába" , stb.
Ahogy én egy Waldorf iskolában megtanultam, a Waldorf pedagógia célja nem az, hogy "mindenkiből azt hozza ki, amennyi benne van potenciálisan".
Kálmán Istvántól hallottam a következőket:
"A Waldorf pedagógia célja nem tudás átadása, nem képességek fejlesztése, a Waldorf pedagógia nem oktatási módszer.
A Waldorf pedagógusnak azt kell tudnia, hogy azok a gyerekek, akik ma születnek le a Földre, azok már születésükkor rendelkeznek minden tudással és képességgel, amelyekre ahhoz van szükségük, hogy feladatukat végre tudják hajtani. A mai gyerekeknek az a feladatuk, hogy legyőzzék a gonoszt, a sötétséget a Földön. Ők lesznek a világ megmentői.
A pedagógia feladata az, hogy minden elébe kerülő akadályt elsöprögessen a gyermek elől, ami megakadályozza, hogy a benne lévő tudást, képességeket a felszínre tudja hozni."
Ez nagyon szépen hangzik, de véleményem szerint hibás elképzelés.
Magam láttam olyan bemutató órát, ahol a gyerekeknek esélye nem volt arra, hogy egy fogalmat ne értsenek meg. Ez csodálatos eredmény lett volna, ha közben nem érzem azt, hogy olyan szintig meg van rágva, le van bontva az anyag számukra, hogy agytevékenység, gondolkodás nélkül eljuthattak a helyes megoldásra. Nem volt lehetőségük tévedni, nem volt lehetőségük más utat találni, csak azt, amit a pedagógus előre előkészített számukra.
A középiskolás epoha rendszert is megfigyelhettem a gyakorlatban.
Az epohák részekre tagolják az egységes tudományok rendszerét. Ez főként a természettudományoknál különösen nagy hiba.
Önálló témakörökkel ismerkednek meg, de nem kapcsolódnak össze az ismeretek. Nem alakul ki az egységes gondolkodásmód és nem fedezhetik fel a rendszert. Pl. aki nem választja mondjuk a fizikát érettségi tárgynak, az csupán a fizika egyes egymástól különálló kisebb fejezeteit ismeri meg. Nem értheti meg a fizikai törvények egységes rendszerét, határfeltételeit. Nem alkotnak fizikai fogalmakat, mennyiségeket. Nem tanulnak törvényeket, így nem értik meg a különböző fizikai mennyiségek közötti összefüggések rendszerét. Jelenségeket ismernek meg, emberi alkotásokat, de a működésük mélyebb okait nem. A pontos fogalomalkotási készség nem alakulhat ki, mert nincs szükségük fogalmak kimondására, definíciók megértésére. Az egyik év tananyagára nem lehet ráépíteni a következőt, nem függ össze vele, hiszen egy év is lehet két fizika epocha között. A tanulók még egy nyári szünet alatt is képesek elfelejteni az előző év anyagát, nemhogy egy év alatt.
Steinerre visszatérve én természettudományos alapképzettséggel és valóban racionális alapokon olvastam műveit.
Nem materialista, csak racionális. Még azt sem mondanám, hogy logikát vártam minden részében, mert a logika csak azt tudja vizsgálni, ami logikus.
Steiner saját maga egyetlen tudományban sem mélyedt el a tudós szintjéig. A tudós szint azt jelenti számomra, hogy legalább egyetemi szintig eljut és átfogó, rendszerezett ismereteket szerez.
Steiner valóban tanult a bécsi Műszaki Főiskolán természettudományokat, matematikát összesen három évig. Ezzel párhuzamosan irodalmat, filozófiát és történelmet is. Mindenről szerez ismereteket, de a természettudományokban több a lelkesedése, mint a megalapozott, elmélyedt ismerete.
Így a későbbi elméletei leginkább ezoterikus ismeretek lelkesedésével átitatott felszínes következtetések. Sokszor bizonyítottnak tekint állításokat, csupán azért mert ő maga nem ismer ellenpéldákat. Általános törvényszerűségeket von le az emberi fejlődésre csupán a saját tapasztalataira, nyelvismeretére alapozva. De ebbe tényleg nagyon messze bele lehetne menni.
Gond ma inkább az, hogy elméleteit ma ugyanolyan szentírásnak tekintik követői, mintha Biblia lenne. Pedig halála óta eltelt több mint 80 év. Sok állítását a tudomány mára egyértelműen megcáfolta.
Ezoterikus állításait egyrészt a legtöbb ember nem érti, másrészt pedig szintén nem igazak.
Ebből kifolyólag rengeteg a félreértés.
Gondoljunk csak arra az egyszerű állításra, melyet Steinerre hivatkozva szoktak idézni Waldorf-körökben.
"A gyermek 14 éves korában szüli meg az asztrál-testét." Erre hivatkozva fedik el a Waldorf iskolákban tanító pedagógusok saját tehetetlenségüket, azt, hogy nem tudnak fegyelmezni, nem tudják a kamaszkor szélsőségeit kezelni.
Ha egy gyermeknek 12-13 évesen nem lenne asztrál teste, akkor halott lenne.
Igen, csecsemőkorban még a saját asztrálteste azonosnak látszik az anya asztráltestével, annak védelmében erősödik és fokozatosan válik külön, de ez már jóval 14 éves kor előtt megtörténik.
Kedves Loveday!
Megértem lelkesedését a Waldorf iskolák és Steiner iránt. Látszólag valóban képes az embernek oly fontos lelki-szellemi ismereteket beintegrálni a tudományos ismeretek köré, de ez csak látszat. Valódi elmélyedt értelmezés azonban feltárja elméleteinek hiányosságait és a felszín alatti veszélyeit.
Nehéz megfogalmazni, de egy látszatelégedettséget, látszatbizonyosságot kelt.
A mai hagyományos iskolai oktatást ismerve, még azt is mondanám, hogy annál még a Waldorf iskola is jobb. De a mélyben én olyan problémákat látok, melyek hatásait még el sem tudjuk ma képzelni. A látszateredmények mellett elsikkadhatunk olyan romboló hatások felett, melyek következményeit valószínű, hogy később kell megszenvednünk.
Érdemes lenne belegondolni abba, hogy Steiner eredeti célja nem az oktatás, a nevelés volt. Az ő célja az antropozófia terjesztése, a saját szellemi utazásainak tapasztalatainak, saját ideológiájának elterjesztése volt. Először a pénzügyi, közgazdasági területen igyekezett hatalomhoz jutni, és ott bevezetni, kamatoztatni elveit, illetve a művészeti életet átmosni a saját ideológiájával. Hamar belátta, hogy itt nem érhet el sikereket. Pénzügyi területen túl sok ellenérdek és túl nagy hatalom állt vele szemben. A művészek pedig túl öntörvényűek ahhoz, hogy egy kívülről rájuk erőltetett ideológia egyszerre lépő képviselői legyenek. Az oktatásban kapott lehetőséget, mivel ez egy olyan terület, amiből a vezető hatalom, nem tud direkt módon túl sok pénzt kivenni, illetve a saját korának történelni eseményei megkívántak egyfajta iskolai "termelés-fejlesztést. "
10 éves korig még a gyermek számára egy meleg, szerető környezet bármit el tud érni. Addig az érzelmek, a mesevilág, a játék a fontos. Írni, olvasni, számolni szinte minden módszerrel meg lehet tanítani a gyermeket. A lényeg, hogy emberi módon történjen.
De a felső tagozaton vagy a középiskolában már nem csak erre van szüksége a gyermeknek. Ott már fontos, hogy valódi ismereteket kapjanak és megtanuljanak önállóan ítéletet alkotni mire kilépnek a felnőtt életbe. Többek közt ezt sem látom biztosítottnak a Waldorf iskolákban. Döbbenten olvastam pl. középiskolás ismerősön biológia és kémia epoha füzetében a töménytelen ezoterikus ismereteket a tudományos megállapítások helyett. Mintha középkori alkímiát tanultak volna kémia helyett.
Hozzátéve, hogy továbbra is nagyon tisztelem a Waldorf iskolákban tanító pedagógusokat. Ők vállalták, hogy egy általuk jobbnak tartott módszert alkalmaznak és ezért komoly többletenergiát fektetnek be, rengeteg többletmunkát vállalnak a gyerekek érdekében.
