Ezoterikus világkép
Egy minden - minden egy
A smaragdtábla legtöbbször idézett mondata: Ami lent van ugyanaz, mint ami fent van, és ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van. Így viheto végbe az Egyetlen csodálatos muve.
Mikrokozmosz és makrokozmosz közötti összefüggésrol szól a mondat. Osrégi, alapeszme ez. A világ és az ember összetartozását, egynemuségét fejezi ki. A mikrokozmosz-makrokozmosz elmélet az ezoterikus alapelméletek egyike. A világon mindenütt ismerték. Európában hosszú évszázadokra periféria szorította a keresztény egyház. Panteista beütései miatt szembe került a dogmával. A reneszánsz idején, a 14-16. században, amikor a természettudományok és a filozófia önállóságot nyertek az egyházzal szemben, számos gondolkodó fordult újra az ezoterikus hagyományok felé.
Paracelsus, teljes nevén Theophrasus Bombastus von Hohenheim, (1493-1541), korának egyik leghíresebb orvosa, természettudósa és ezoterikusa. Bejárta egész Európát, rendszerint gyalog. Alkimistaként is tevékenykedett. Tanítása szerint a természetet kell tanulmányoznunk, mert benne felfedezhetjük a kozmosz minden bölcsességét.Paracelsus hitte azt, hogy a természet minden teremtménye az egésznek a tükörképe. Az univerzum, a makrokozmosz, Isten alkotása, mindent magába foglal. A mikrokozmosz az egyes dolgok hatásköre, csak részben különül el az egésztol.
A makrokozmosz valóságosan is tartalmazza a mikrokozmoszt, és a mikrokozmosz a makrokozmoszt. Így kap értelmet Hermész Triszmegisztosz mondata: amint lent, úgy fent.
Az embereket, fákat, csillagokat az ezoterikus is látja, éppen csak hisz abban, hogy ugyanabból a közös szellembol ered minden, s a dolgok az isteni szellem külso megjelenési formái.
A filozófus Plotinosz (204-269) tanítása szerint Isten, minden valóság osforrása önmagából fakadóan teremti a dolgok sokaságát a világba. Isten mindenben jelen van, az egészben és a legparányibb részben is, amint a Nap sem veszíti el fényét a sugaraiban, hanem azonos marad önmagával, és benne mindenben. A világ olyan, mint a fa, amit gyökerétol a virágáig és gyümölcséig ugyanaz az isteni életnedv táplál és alakít. A hindu tanításokban is megtalálható ez az alapeszme: Brahman, a mindenség szelleme átman formájában nyilvánul meg az ember lelkében. A világot a kínaiak is egységesként értelmezik: a tao, a világ szellemi alapja éppúgy jelen van az egészben, mint a részben.
A New Age mozgalom ezt a világképet holisztikusnak nevezi. A holisztikus világkép a teljességet hangsúlyozza, a valóság dolgainak összefüggését, s ez igen nagy hatással van az egyes ember életére. Ha minden dolog az egész, és ez által Isten tükörképe, akkor az embernek megvan a lehetosége, hogy magában is ezt a tükröt lássa. Isten képmását hordjuk magunkban, a szellemi szikrát, mely az elmélkedés nyomán sugárzó fénnyé, Isten világosságává válik. Ezen a tudáson alapul a meditáció minden formája - írja könyvében a már említett Hans Peter Waldrich. Kinde Annamária