Évfordulók kapcsán

platon

Állandó Tag
Állandó Tag
Canadahun will not allow the display of content protected by copyright law, unless they have the necessary legal rights to display or direct traffic to that content.

A canadahun nem enged, bemutatni, vagy a megtalálásához irányítást adni olyan tartalmú anyagoknak, amelyek a copyright (szerzői jog) által védettek,
csak akkor ha a szükséges legális engedély megvan rá.






Móra Ferenc


A Wikipédiából, a szabad lexikonból.ffice:office"
Jump to: navigation, search
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus.
Élete

Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 19131919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a város Somogyi Könyvtárának és a Városi Múzeumának tisztviselője, könyvtárosa. Tömörkény István1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója.
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926). Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt. Tagja volt a Petőfi (1915) és a Kisfaludy Társaságnak (1931).
Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, Szeged, 1902; Szegénysoron, Szeged, 1905), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, Budapest, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden, 1956-ban pedig Hannibál tanár úr címmel filmre vitték.
1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a m. ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók.
 

platon

Állandó Tag
Állandó Tag
Emlékezzünk

Florida az Egyesült Államoké lett
1819. február 22-én az Egyesült Államok Spanyolországtól megvásárolta Floridát, a napfény államát. Az USA 27. államaként számon tartott Florida ma a legismertebb amerikai államok egyike.

A nagy földrajzi felfedezések során a spanyolok léptek először Florida partjaira, amit azonnal birtokba is vettek. Miután a Spanyol Birodalom hegemón szerepéből veszíteni kezdett, az angolok egyre nagyobb konkurenciát jelentettek a térségben. A spanyolok el is vesztették Florida egyes részei felett az ellenőrzési jogot, és az angolok jutottak vezető szerephez a tengerparti területen.

Miután a 13 amerikai állam kivívta függetlenségét, Anglia nem tudta többé a Florida feletti kontrolljogot megtartani, így a napfényes terület 1783-ban a párizsi béke értelmében újból spanyol tulajdon lett néhány évtizedre.

A függetlenségi harcok befejezése után az akkor 13 államból (New Hamphsire, Rhode Island, Connecticut, New York, Vermont, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, Virginia, Kentucky, Észak-Karolina, Tenessee, Dél-Karolina) álló Egyesült Államok lendületes fejlődésnek indult. Az USA diplomáciai eszközökkel, erőfölénnyel és pénzzel egyaránt gyarapította tagállamai számát.


<CENTER>
4927.jpg
</CENTER>
Amerika a 19. század elején jutott hozzá az egyik legértékesebb területéhez. Az 1800-as évek elején a spanyolok szorult helyzetbe kerültek, nagyhatalmi státuszukat elveszítették és 1819. február 22-én kénytelenek voltak Floridát szimbolikus áron átadni az amerikaiaknak. A napfény állama néven emlegetett Florida 1845 tavaszán az Egyesült Államok 27. állama lett.

A legismertebb amerikai államok közé tartozó, 17 millió lakosú Florida évente turisták millióit látja vendégül. Az állandó napsütés, az óceánpart, a számtalan szabadidőpark vonzó nyaralóhellyé teszi Floridát a világ különböző tájairól érkezők számára.
2006.Február 22. platon
 

Tinoru

Állandó Tag
Állandó Tag
Jeles napok, évfordulók

Minden naptári naphoz kapcsolódik valami jeles nap, neves ember születése vagy haklála, egy csata napja stb...Természetesen egy naptári naphoz több ilyen esemény is kapcsolódhat. Jó lenne ha a témához valami ilusztrációt is csatolni.
Például:
Ma 106 éve 1902. október.8.-án adták át Steindl Imre építész alkotását a Parlament épuletét.
budapest2.jpg
 

Tinoru

Állandó Tag
Állandó Tag
Október.9. DÉNES napja.
Ez a postai világnap.
7 éve, 2001. október 9-én hunyt el Simonyi Károly mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár, legendás műegyetemi professzor, Charles Simonyi atyja, A fizika kultúrtörténete címmel 30 éve, 1978-ban megjelent és világsikert aratott mű szerzője (született: 1916).

Október.10 Gedeon napja. Ez a nap a lelki egészség napja.
195 éve született Giuseppe Verdi olasz zeneszerző.
Verdi.jpg


Október.11. Brigitta napja.
Ma 45 éve hunyt el Edith Piaf
BIGedithpiaf.jpg.jpg


Október.13. Kálmán napja.
101 éve született Dayka Margit színművésznő.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
1764. január hetedike<o:p></o:p>
A madéfalvi veszedelem <o:p></o:p>

Madéfalva Csíkszeredától néhány kilométerre található Gyergyószentmiklós irányába. Neve az 1764-es tömegmészárlás következményeként került be a köztudatba. Az ártatlanul legyilkolt áldozatok sírja előtt nemzedékek óta kegyelettel emlékeznek meg azokról a csíki, kászoni és háromszéki székelyekről, akik azért gyűltek össze Madéfalván, hogy tárgyaljanak a határőrséget szervező bizottság képviselőivel. Nem harcolni akartak a felvonultatott katonasággal, hanem kifejezni azon elhatározásukat, hogy inkább adót fizetnek, mintsem a központi hatalom által megszabott feltételek között beálljanak a hadseregbe.
1764. január 7-én hajnalban mintegy 1300 katona vette körül Madéfalvát. Hajnali három órakor megszólaltak az ágyúk és elkezdődött a vérengzés. A menekülők pánikba estek, fegyveres ellenállásra senki sem gondolt. A falu az ágyútűztől kigyulladt, a lezárt utak miatt szinte lehetetlen volt a menekülés. Voltak, akik a befagyott Olton át próbálták menteni életüket, de a jég beszakadt és a folyóba fulladtak. A Madéfalván talált háromszékiekkel különös kegyetlenséggel jártak el. A mészárlás befejezése után a feldúlt falu a katonaság szabad prédájává vált.
E véres epizód a "madéfalvi veszedelem " néven került a köztudatba s már akkor megszületett rá az elnevezés is: SICULICIDIUM, azaz a székelyek legyilkolása.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
1764. január hetedike
A madéfalvi veszedelem
Madéfalva Csíkszeredától néhány kilométerre található Gyergyószentmiklós irányába. Neve az 1764-es tömegmészárlás következményeként került be a köztudatba. Az ártatlanul legyilkolt áldozatok sírja előtt nemzedékek óta kegyelettel emlékeznek meg azokról a csíki, kászoni és háromszéki székelyekről, akik azért gyűltek össze Madéfalván, hogy tárgyaljanak a határőrséget szervező bizottság képviselőivel. Nem harcolni akartak a felvonultatott katonasággal, hanem kifejezni azon elhatározásukat, hogy inkább adót fizetnek, mintsem a központi hatalom által megszabott feltételek között beálljanak a hadseregbe.
1764. január 7-én hajnalban mintegy 1300 katona vette körül Madéfalvát. Hajnali három órakor megszólaltak az ágyúk és elkezdődött a vérengzés. A menekülők pánikba estek, fegyveres ellenállásra senki sem gondolt. A falu az ágyútűztől kigyulladt, a lezárt utak miatt szinte lehetetlen volt a menekülés. Voltak, akik a befagyott Olton át próbálták menteni életüket, de a jég beszakadt és a folyóba fulladtak. A Madéfalván talált háromszékiekkel különös kegyetlenséggel jártak el. A mészárlás befejezése után a feldúlt falu a katonaság szabad prédájává vált.
E véres epizód a "madéfalvi veszedelem " néven került a köztudatba s már akkor megszületett rá az elnevezés is: SICULICIDIUM, azaz a székelyek legyilkolása.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
JANUÁR 12. – MOLNÁR FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1878
csik.gif



Molnár Ferenc arcképe (levelezőlap; Budapest, 1918) - Országos Széchényi Könyvtár (fotó: Uher Ödön)​





MOLNÁR FERENC (Bp., 1878. január 12. – New York, 1952. április 2.): drámaíró, író, publicista.
Jómódú orvos fia. 1896-ban jogot hallgatott Genfben, 1897-től hírlapíró lett Budapesten, megjelent első novelláskötete. 1902-ben bemutatták első színdarabját, A doktor urat. Gyors írói sikereit prózában A Pál utcai fiúk (1907), színpadon A testőr (1910) tetőzte be. Az I. világháborúban haditudósító volt. 1939-ben a fasizmus elől Svájcba, majd az USA-ba költözött. Első felesége Vészi Margit, a második Fedák Sári, a harmadik Darvas Lili volt.
Tiszta szerkezetű, villogó stílusú korai írásaira hamar felfigyeltek az olvasók. Naturalizmussal és némi költőiséggel keverte a kritikai realizmust. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, mégis érezhető, hogy inkább a siker, a hatásosság, mint a maradandó teljesítmény vonzotta.
A századfordulón újra felfedezett gyermeklélek, a gyermekmotívum indította A Pál utcai fiúk megírására: a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regényét alkotta meg, az esendőbbek győzelméről az erőszak képviselői fölött. Különféle műfajú prózai kötetei (Egy haditudósító emlékei, 1916; Az aruvimi erdő titka, 1916; Andor, 1918) mindig újra igazolták emberismeretét, humanizmusát.
Csattanókra kihegyezett stílusa eleven, életteli; de jellegzetes színházi ember, akinek a színpad deszkái valóban a világot jelentik, darabjai mindinkább fölébe nőttek epikájának. A doktor úr eredetileg a Nemzeti Színháznak készült, ám a Vígszínház lett az otthona, mint még oly sok színművének: e társulat sajátos stílusának kialakításához nagyban hozzájárult. Franciás vígjátéktechnikája magyar színpadon is tökéletesen bevált. 1907-ben Az ördög sikere átütő, gondolatait áthatja a freudi lélektan, az I. világháború előtti esztendők izgatottsága, a századelő modernsége, de vigyáz arra, hogy semmiben se legyen radikálisabb a fricskázásnál. Legjelentékenyebb és legproblematikusabb színműve a Liliom (1909), amely először keveseknek tetszett, és premierjének hűvös fogadtatásával óvatosságra intette Molnár Ferencet. A „kültelki” történet hemzseg a szándékolt magyartalanságoktól, a szöveg báját és érzelmi telítettségét azonban épp a jassznyelv tarkálló virágainak köszönheti. Molnár Ferenc kritikusai sem vitatják el, hogy a helyenként már-már giccsesnek tetsző darab megragadó értékekkel, az emberábrázolás finomságaival és társadalomkritikai felhangokkal is kitűnik. Későbbi darabjai közül a legértékesebbek: Az üvegcipő (1924), melyben közvetve Fedák Sárival való házastársi csetepatéit írja meg; a Játék a kastélyban (1926), mely kitárulkozón önmagát és közönségét bírálja; s az Olympia (1928), mely ismét a pazar darabépítés mesterének mutatja Molnár Ferencet. A magyar irodalom külföldön is széles körben ismert kevés íróinak egyike.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Tarján Tamás szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)




Kedves barátom,
mindenek között – és ezt mindazzal az őszinteséggel mondom, amire képes vagyok – a te néhány sorod volt számomra a legnagyobb öröm és megtiszteltetés. Dicsőség nekem a te szereteted, aki köztünk legtöbbet szenvedtél a mi közös fiatalságunkért. Engedd meg, hogy elfogódott szívvel köszönjem meg neked ezt a váratlan és meleg üzenetet.
Szeretettel üdvözöl​

tisztelőd és barátod​


Molnár Ferenc​





Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

(részlet)​

Rácz tanár úr rágyújtott egy szivarra, s a füstöt a levegőbe fújta.
– Hát menjünk szép sorjában – mondta. – Először is mondd meg nekem, mi az a gitt?
Felelet helyett Weisz kivett a zsebéből egy hatalmas gittet, és letette az asztalra. Egy ideig nézte, aztán olyan halkan, hogy alig lehetett hallani, kijelentette:
– Ez a gitt.
– És mi ez? –kérdezte a tanár.
– Ez egy olyan pép, amivel az üvegesek az ablakot beragasztják a fába. Az üveges bekeni oda, és az ember a körmével kikaparja az ablakból.
– És ezt te kapartad ki?
– Nem, kérem. Ez az egyleti gitt.
A tanár úr tágra nyitotta a szemét.
– Mi az? – kérdezte.
Weisz most már nekibátorodott egy kicsit.
– Ezt a tagok gyűjtötték – mondta –, és a választmány rám bízta, hogy én őrizzem meg. Mert azelőtt Kolnay őrizte, mert ő volt a pénztárnok, de nála elszáradt, mert ő sohasem rágta.
– Hát ezt rágni kell?
– Igen, mert különben megkeményedik, és nem lehet nyomkodni. Én mindennap megrágtam.
– Miért éppen te?
– Mert benne van az alapszabályokban, hogy az elnök köteles mindennap legalább egyszer megrágni az egyleti gittet, mert különben megkeményedik...


Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk


(részlet)​

Építeni fognak.
– Itt?
– Igen. Hétfőn gyünnek munkások, felássák grundot... csinálnak pince... fundamentum...
– Mi?! – kiáltott Boka. – Ide házat építenek?
– Házat – mondta egykedvűen a tót –, nagy, háromemeletes házat... akié a grund, az csináltatja házat.
És bement a kunyhóba.
Bokával fordult egyet a világ. Most már előtörtek a szeméből a könnyek. Sietett, aztán rohanvást futott a kapu felé. Menekült innen, erről a hűtlen darab földről, amelyet ők annyi szenvedéssel, annyi hősiességgel védtek meg, s amely most hűtlenül elhagyja őket, hogy egy nagy bérkaszárnyát vegyen a hátára örök időkre.
A kapuból még visszanézett egyszer. Mint aki a hazáját hagyja el örökre. És abban a nagy fájdalomban, mely erre a gondolatra a szívét összeszorította, csak egy csöppecske, csak egy nagyon kicsi vigasztalás vegyült. Ha már szegény Nemecsek nem érte meg azt, hogy a gittegylet bocsánatkérő küldöttségét fogadhassa, legalább nem érte meg azt sem, hogy elveszik tőle a hazáját, amiért meghalt.
És másnap, mikor az egész osztály néma, ünnepies csöndben ült a helyén, és Rácz tanár úr komoly léptekkel, lassan, ünnepélyesen ment föl a katedrára, hogy onnan a nagy csöndben halk szóval emlékezzék meg Nemecsek Ernőről, és felszólítsa az egész osztályt, hogy holnap délután három órakor valamennyien fekete vagy legalábbis sötét ruhában gyülekezzenek a Rákos utcában, Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.


Ady Endre: Molnár Ferenc színpada


(részlet)​

Bolond dolog ez: engem, az avas színház-lenézőt, gyalázatosan érdekel a Molnár Ferenc színpada, s kezd érdekelni általában Molnár Ferenc révén és által a színpad. Ennek a kiválóan és különösen budapesti intellektusnak, a Molnár Ferencének, valamikor, egykoron, nem is régen majdnem bámész rabja lettem, s e gyöngeségemért ma se pirulok. Varázsos, nagyszerű ember, akiről hirdetve hirdettem amaz említett időben (s hirdetném ma is, ha egészségem, időm és alkalmam volna hozzá), hogy nyolcvan író lakik benne, s hogy nyolcvanszor többet adhatna, mint ad. Fölsülne s fölsül az a rosszindulatú valaki, aki itt s e bizarr mondásban valami orvot, becstelent szimatol: Molnár Ferencnek egynyolcvanad része is nyugtalanítóan ragyogó, hatalmas talentum.


Molnár Ferenc: A testőr


(részlet)


Első felvonás​


SZÍNÉSZ: A szabó persze ismert, rám ismert, mosolygott, hajlongott, a dolgot roppant
természetesnek találta, és azt mondta: Bizonyára valami új szerep. Mondom neki: Igen. Kérdezi: Nagy szerep, jó szerep? Mondom neki: Uram, ez a legnagyobb, a legjobb, amit valaha játszottam. Így még nem féltem szereptől soha. Mondhatom neked, öregem, még soha szabóval ember ilyen mélyen őszinte nem volt.
KRITIKUS: Nos, és aztán?
SZÍNÉSZ: Aztán mértéket vettek, egy hét múlva próbáltam, és egy csütörtöki napon a kész
egyenruha és a teljes fölszerelés megérkezett, ide a szomszéd házba, Arnóthfáyhoz, aki be van avatva, mint most már te is. Az ő lakásán van a ruha.
KRITIKUS: Na és, volt már rajtad?
SZÍNÉSZ: Volt.
KRITIKUS: Mikor?
SZÍNÉSZ: Egyszer, amikor nagyon elkeseredtem. Mert sokáig hevert itt. Tudtam, hogy fel
fogom egyszer venni, csak azt nem tudtam, mikor jön el a napja. Egyszer aztán egy nagyon kétségbeesett napon felvettem az uniformist, kimaszkíroztam magam aranyszőkére, finomra, fiatalra, kis bajusszal, fehér kesztyűvel, és itt, ez alatt az ablak alatt,úgy alkonyatkor, fél hatkor, fenszterpromenádot adtam a feleségemnek.


(részlet)​

Ugyanabban a szobában lakom, amelyikben laktam akkor, amikor először jöttem Párizsba. Felébredéskor, szemben a falon most is azt a szép Matisse-festményt látom, jobb sarkában dedikációval a vendéglátómnak. A változás csak annyi, hogy most tengerészkékre vannak festve a falak, s a könyvespolcon más könyvek sorakoznak. Akkor 63-ban, a család valamelyik egyetemista gyermeke használhatta a szobát, a polcokon a legújabb irodalom és szociológia volt. Most a két háború közti színházi kiadványokkal vannak megpakolva a polcok, dupla sorokban. Csupa dedikált könyv. Kétszavas baráti dedikációk, az egész címoldalt betöltő hosszú hódolatok. Egy Molnár Ferenc-kötetet is találok, amerikai díszkiadás, 1929-ből. A dedikáció benne tíz évvel későbbről. Hónapot, napot nem írt, csak ennyit: 1939. Sajnálom, hogy nem értek a grafológiához. Szeretném kiolvasni a szűkszavú ajánlás, s a még szűkszavúbb dátum és az aláírás vonalaiból, hogy milyen szorongással látta a jövőt Molnár, s mennyire tudhatta, mennyire tudta, hogy most lezárul egy korszak, amelynek ő is a csillaga volt.

(részlet)​

Ki ne emlékezne az Üvegcipő kültelki kislányára? Annak idején a Petőfi Színház adta elő a színmű musicalváltozatát. Úgy tetszik fel bennem az akkori Domján-alakítás, mint ahogy a zenére emlékszik az ember: harmóniába foglalt teméntelen hangra, hangzatra, felidézhetőre, és mégis – gazdagsága miatt – felidézhetetlenre. Csodálatos kompozíció volt. Fel-felcseng néhány akkordja, mely sejteti a többit, az egész muzsikát. Fel-felhangzik a főmotívum, ami megrendített: a kedvesség, az emberszeretet a mélységek mélyéből felmerítve. Bizonyára a szerző, Molnár Ferenc is boldog lett volna, ha látja, mivé lett megírt alakja egyszer csak, évtizedek múlva (a darab 1925-ben keletkezett) egy ifjú színésznő tehetsége révén. El kellett volna ismernie, hogy Domján teremtő ereje ragadta ki a veszendőségből a figurát.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Kalendárium
január
Farsang


masker17.gif




A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot hívják farsangnak, amelynek három utolsó napja "a farsang farka" a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszelőző ünnepség, mely a nagyböjttel ér véget. A tél és a tavasz szimbolikus küzdelme, amely már az óév temetésével kezdődik, a farsangban ér a tetőpontjára. A telet jelképező bábot valami módon elpusztítják: vagy a vízbe "fojtják" vagy elégetik. Ez a télkihordás, téltemetés. A Magyarországon közismert farsang elnevezés a

bajor-osztrák Fasching szóból ered. Ez a fogalom - akárcsak a karnevál - a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját megelőző, húshagyókeddi éjszaka elnevezése volt.

http://www.csukalib.hu/kalendarium.php?92
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Albert Schweitzer


alias Oganga, avagy Nagy Fehér Varázsló (Kaysersberg, Németorszég (ma Franciaország 1875. január 14. – Lambaréna, Gabon , 1965. szeptember 4.) elzászi német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos; Nobel-békedíjas (1953)<o></o>

1875 januárjában az Elzász-Lotharingiában található Kaysersbergben született Albert Schweitzer, a 20. század híres polihisztora. Schweitzer az érettségi után a strassbourgi egyetemen folytatta tanulmányait, ahol teológiát és filozófiát hallgatott.
A tehetséges orgonaművész hírében is álló Schweitzer 1905-ben azonban új életcélokat fogalmazott meg: Gabonban misszionárius orvos kívánt lenni. Ennek jegyében szakított az elméleti tudományokkal, és beiratkozott az orvosi karra.

Miután befejezte orvosi tanulmányait és megnősült, 1913. március 21-én Albert Schweitzer feleségével, Helenével együtt elhagyta németországi otthonát és Közép-Afrikában vállalt munkát. A fekete kontinensen található Lamberénében kórházat alapított.

Noha Albert Schweitzer nem kezelte egyenrangú félként az afrikaiakat, vitathatatlan, hogy az évtizedek során sokszáz ember életét mentette meg. Schweitzert nehéz természete miatt sokan nem kedvelték, ezért ismeretlen személyek éjszakánként rendszeresen a következő üzenetet firkantották a kórház falára: „Schweitzer, menj haza!”

Albert Schweitzer önfeláldozó tevékenysége sokak számára követendő példaként szolgált. A polihosztort áldozatos munkája elismeréseképpen 1953-ban Nobel béke-díjjal tüntették ki.

A 90 éves korában elhunyt Albert Schweitzert a 8 évvel korábban meghalt felesége mellé, a lamberénéi temetőben helyezték örök nyugalomra.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Schweitzer
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
A Csillagászat Éve 2009 bemutatása

galilei-portre_270px.jpg



Bevezetés


2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve. Az ENSZ és az UNESCO által meghirdetett év nagyszerű alkalom arra, hogy minél szélesebb körben megismertessüka csillagászat eredményeit. Négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet csillagászati megfigyelésekre, és a teleszkóppal történő legelső távcsöves megfigyeléseket elsősorban Galilei nevéhez kötjük. Amint az általában lenni szokott a nagy újítások esetében, természetesen Galilei kortársai is folytattak csillagászati megfigyeléseket, azonban Galileo Galilei volt az, aki a leghatásosabban interpretálta a távcsőben látottakat. Megfigyelései Kopernikusz napközéppontú világképét igazolták. A Hold korábban nem ismert felszíni alakzatai, a Vénusz fázisváltozásai, a Jupiter holdjai és a Nap foltjai mind-mind egy új világ felfedezésének első lépéseit jelentették, mégpedig egy olyan világét, melynek immár nem az apró Föld a középpontja.
galilei-tavcso-1609_580px.jpg

Galileo Galilei egyik távcsöve (Istituto e Museo di Storia della Scienza, Firenze


A Galilei-élmény


gyereksziget_270.jpg


A Galilei-élmény átadása volt a XX. század legnagyobb hatású magyarországi csillagászat-népszerűsítője, Kulin György legfontosabb célkitűzése. A távcsövön át, „élőben” megszerzett tapasztalatok ma, az internet korában is fontosak, hiszen nincs semmi ahhoz fogható, mint amikor valaki életében először távcsövön át megpillant egy új világot – akárcsak Galilei. Alapítónk, Kulin György szellemében a Magyar Csillagászati Egyesület is mottójának tekinti a Galilei-élmény átadását, és feladatának a csillagászati ismeretek terjesztését.
"Az iskolából kikerülő minden fiatal legalább annyit lásson a távcsövön át az égboltból, amennyit Galilei látott." Kulin György hat évtizeddel ezelőtti célkitűzése ma, az űrkorszakban talán még aktuálisabb, mint megfogalmazása idején. Ennek szellemében hirdették meg hazai csillagászati intézmények a Galilei- és a Kepler Országos Diákvetélkedőt, továbbá a 400 éves a távcső elnevezésű rajzpályázatot. A tehetséggondozás jegyében indítottunk csillagászati gyermekszakkört a Polaris Csillagvizsgálóban.


http://www.csillagaszat2009.hu/csillagaszat-nemzetkozi-eve-bemutatkozas.html
 

Frenegonde

Állandó Tag
Állandó Tag
Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Szklabonyán született, 1847. január 16-án.

Apja Mikszáth János bérlő és kisbirtokos, anyja, Veres Mária családjából jeles evangélikus lelkész ősöket mutathat fel.
Tízéves koráig szülőfalujában élt, boldog gyermekkorának élménye egész pályáját végigkísérte.
1857-63-ban a rimaszombati protestáns algimnáziumban, 1863-66-ban a selmecbányai evangélikus líceumban tanult. Részt vett az önképzőkör munkájában, verseket, elbeszéléseket írt. Az érettségi után néhány félévig „<CITE>mezei</CITE>” joghallgató a győri jogakadémián (budapesti jogászkodása dokumentálhatatlan).
1869-ben a Fővárosi Lapokban kezdett publikálni, népies-didaktikus írásokat közölt az Igazmondóban és egyéb budapesti, illetve nógrádi lapokban.
Az 1870-es évek elejétől Mauks Mátyás szolgabírónál volt esküdt, majd ügyvédgyakornok Balassagyarmaton. 1871-ben meghalt apja. Ami a lelket megmérgezi című novellájával megnyerte az Igazmondó pályázatát.
1873-ban Pestre költözött, július 13-án titokban, a Mauks család beleegyezése nélkül összeházasodott Mauks Ilonával, korábbi principálisa leányával.
1873-74-ben újságíró és szerkesztő Budapesten (Hasznos Mulattató, Lányok Lapja, Magyar Néplap stb.). 1874-ben jelent meg első kötete (Elbeszélések), és halt meg néhány hetes korában első gyermeke.
1875-ben írásaira nem talált kiadót, anyagi gondjai egyre nőttek. Felesége megbetegedett, s hazautazott szüleihez. Mikszáth ekkor, hogy a nélkülözésektől megkímélje, kierőszakolta a válóper megindítását.
1875-78-ban magányosan, betegen és hihetetlen nyomorban élt a fővárosban. 1878. augusztus 1-jétől a függetlenségi párti Szegedi Napló újságírója lett. Kákay Aranyos No. 3. álnéven kiadott két publicisztikai kötetet (Még újabb fény- és árnyképek 1878; Szeged pusztulása 1879).
1880 decemberében Pestre költözött. 1881-től negyedszázadig a Pesti Hírlap munkatársa.
1881-82-ben megjelent két sorsfordító novelláskötete: A tót atyafiak és A jó palócok.
1882-től a Petőfi Társaság, 1883-től a Kisfaludy Társaság tagja.
1882. december 31-én újra feleségül vette Mauks Ilonát. Házasságukból három fiúgyermek született: Kálmán, Albert és János.
1887-től kormánypárti képviselő Illyefalván, 1892-tól Fogarason.
1889-től az MTA levelező, 1905-től tiszteleti tagja.
1896-ban a Budapesti Újságíró Egylet elnöke. Önállóan is próbálkozott lapkiadással: Magyarország és Nagyvilág, Magyar Ifjúság, Országos Hírlap. 1888-tól a Singer és Wolfner-féle éves Almanach, 1902-1910-ben a Magyar Regényírók Képes Könyvtára szerkesztője.
1904-ben megvette Szontagh Pál horpácsi birtokát.
1910. május 16-án tartották országos jubileumát.
1910. május 28-án hunyt el Budapesten.
Politikai nézeteit nem is közszereplése, hanem egész életműve, s különösen karcolatai, rövid írásai rajzolják ki: a nemzetiségi kérdés megoldatlanságából adódó feszültségek, ebből következően a monarchia szükségszerű felbomlása, illetve a háború kitörése. Felmérte azt is, hogy nincs igazán erős, karakterisztikus vezető rétege az országnak.
Magyar prózatörténeti megközelítésben a Jókai-hagyomány folytatója, de kiszűri Jókaiból, ami annál idejétmúltan romantikus, s azt teszi fő prózaszervező elvvé, ami Jókainál másodlagos, az epizódelemeket, az életképet és legfőképpen az anekdotát. Az anekdota, illetve az anekdotikusság meghatározza a műfajválasztást: legértékesebbek kisepikai alkotásai, melyeknek középpontjában egy-egy hosszabb-rövidebb anekdota áll; szerkesztésmódját: nincs szigorú zárt kompozíció, regényei többnyire anekdoták laza füzérének hatnak, összefüggésben a folytatásokban történő megjelenéssel is; stílusát, mely az élőbeszéd imitációján alapul, a szóbeli előadásmód stilizációja. Nyelvében eltávolodik a romantika pátoszától, de távol áll tőle a naturalizmus kilúgozott beszédmódja is. Vonzódik a népnyelv fordulataihoz is (közlésmódok, népi bölcsességek), anélkül, hogy mindez modorossá válna.
Művészete nem állja a versenyt a XIX. századi nagyepika klasszikusaival, hiányzik Mikszáthból e regények társadalmi és emberi teljessége, a zárt kompozíció, a lélekrajz és jellemváltozás árnyaltsága és analízise, de a XIX. század utolsó harmadának Magyarországáról Mikszáth műveiből kapjuk a legpontosabb képet. Sorra veszi a különböző társadalmi rétegeket, s akarva-akaratlanul azt vizsgálja, melyik képes helytállni az országért. Az összes réteg közül leginkább a dzsentri, a középnemesség foglalkoztatja. A reformkorban, illetve a szabadságharcban játszott szerepe folytán ez az a réteg, mely leghitelesebben vezethetné az országot. A passzív ellenállás, illetve az önkényuralom ezt a réteget lehetetlenítette el legjobban. Az újrapolgárosodó Magyarországon tőke híján az adminisztrációban kaphattak helyet, s ebből fakad ellentmondásos szerepük is. Mikszáth viszonya kettős a dzsentrihez. A polgárosodó Magyarországon egy élhető kultúra és életforma hordozói, ellentétben a polgári világ racionális és merkantil szemléletével életvitelének egyhangú szürkeségével. Szatirikusan ábrázolja viszont azt a törekvést, igyekezetet, ahogy a történelem fordultán is felszínen akarnak maradni, fogyó erkölcsi és még kevesebb anyagi tőkéjükkel. A mikszáthi világlátás kettősségéből („<CITE>Más szemével másként is lehet látni</CITE>”) fakad a többi társadalmi réteg megítélése is. Elismeréssel adózik a Tóth Mihály-i polgártípus töretlen munkakedvének, erkölcsi puritanizmusának és tisztességének. A fekete városban viszont fölmutatja a látszólag következetes polgárerkölcs árnyoldalát, a sokszínű világot elszürkítő, az életet egyirányúsító törekvést.
A parasztságot - különösen első két kötetében - abban a történetfejlődési pillanatban ábrázolja, amikor az első világ természetes, panteisztikus világába betör a második világ, a pénz hatalma, s erre a kihívásra a hősök különböző módon válaszolnak.
A XIX. század utolsó negyedének meghatározó epikai műfaja már nem elsősorban a nagyregény, hanem az egység hiányát, a dolgok viszonylagossá válását jobban tükröző novella. Mikszáth életművének művészileg legértékesebb vonulatát a kisepikai alkotások adják. Ily módon az írói törekvés párhuzamba állítható a világirodalom fő áramlatával.
A modern próza ízlésirányának változásával, az újfajta regénytechnikák megjelenésével Mikszáth művészetét az irodalomtörténészek visszautalták a megkésett magyar fejlődés címszó alá. Mikszáth újrafelfedezése az 1970-es évek elején induló fiatal magyar prózaírók részéről történik meg. Az idejétmúltnak tartott anekdotikusság, nyelvi és világképi intimitás rehabilitálta - kiegészülve természetesen a modern próza vívmányaival - az anekdotát. Esterházy Péter Termelési regény - kisssregény című művének a főszöveget értelmező jegyzeteiben feltűnik Mikszáth alakja is, együtt sörözve az íróval. Temesi Ferenc Por című szótárregénye a múlt és jelen Szegedének anekdotákban fölvázolt históriája. Mészöly Miklós - másfajta írói és világképi attitűddel - filozofikus mélységűvé tágítja az anekdota lehetőségeit.
Első elbeszéléseiben még erőteljesen jelen van a pesti utca, a nagyvárosi nyomorúság. Kísérletezett az egzotikummal, a népies tónussal, a nyelvi drasztikummal. De már megjelentek a későbbi jellemző témák: a pusztuló nemesség, a „<CITE>lengyelkedés</CITE>”, a megyei adomák, az értékek viszonylagossága, az anekdotikus ábrázolás stb.).
A tót atyafiakban a népélet tragikus és artisztikus szemlélése sokkal inkább rokonítható a kései Arany balladaköltészetével, mint bárminemű regionalizmussal, folklorizmussal vagy szociális igazságkereséssel. A jó palócok kis történetek tudatos kompozíciója. Számos forrásból eredő és több helyszínhez köthető zsánertörténetek szerveződnek egységes ciklussá. Azt az írói meggyőződést sugallják, hogy a halál nem egyenlő a pusztu1ással, de azt is, hogy a sors független az emberi akarattól. A palóc történetek gyűjteménye a romantikus népiesség záró darabja.
Ezután fordult Mikszáth a számára legizgatóbb és legjobban ismert réteg, a nemesi középosztály felé, hogy ennek tragikus vagy humoros hanyatlástörténeteiben fogalmazza meg mindazt, amit a magyar történelemről és az ember lehetőségeiről írói tapasztalatként önmagában fölhalmozott. Ekkortól vált uralkodóvá az a hangnem és stiláris jelrendszer, amely a hagyományos magyar adomázó-társalgási és ironizált mesélő stílust, az élőszó utánzását tekinti az ábrázolás legfőbb meghatározójának.
Első idevágó kísérlete a Nemzetes uraimék 1882-83, ahol már megjelent a „<CITE>különc</CITE>” típusa mint az idő és az érték ellentmondását tükröző történelmi és társadalomlélektani szerep. A különc a jelenben élő múlt, akinek erényei és vétkei csak a melankólia és az irónia, az elégia és humor egyidejű jelenlétével szemlélhetők és ábrázolhatók méltányosan.
A Beszterce ostroma 1894 attól élesebb paradigma, hogy itt a társadalmi (kisvárosi és vármegyei) közeg olyan környezetként jelenik meg, amely egy bizonyos határig hajlamos elfogadni a rögeszmét (ha megfelelő presztízs és hatalom képviseli), s csak akkor fordul ellene, amikor az már alapvető érdekeit sérti.
Az utolsó századnegyed jókais és népszínműves-operettes ízléséhez is igazodva - folyamatosan írt történelmi tárgyú regényes műveket (A két koldusdiák 1885; A beszélő köntös 1889; Szelistyei asszonyok 1901; Akli Miklós 1903 stb.). A múltban egyrészt az idillt kereste, gyakran hangsúlyozva, hogy a történelem csak kulissza a meséhez és a meséléshez. Másrészt jellemző, hogy nem választott heroikus pillanatokat és helyzeteket a múltból: számára az „<CITE>álló idő</CITE>” és az ott termő abszurditások az izgalmasak. 1905-ben írta azt a művét, melyben a romantika eszköztárából vett elemek (titkok, kincskeresés, homályos származás, legendák, fétis, fenyegetett idill stb.) a legharmonikusabban elegyednek azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a felvidéki kisvárosi létmódról felhalmozott: a Szent Péter esernyője világszerte népszerű volt.
Publicisztikájában Mikszáth a századvégi parlamentarizmus legkiemelkedőbb krónikása. Parlamenti tudósításaival utánozhatatlan műformát alakított ki. A polgári erkölcs, plebejus érzület, a demokrata és liberális alapeszmék határozták meg szemléletmódját. Az Új Zrínyiász 1898 zsurnaliszta teljességét adja Mikszáth korkritikájának: itt a fantasztikum mint epikus fikció lehetővé teszi azt, hogy mellőzze a lélektani hitelesítést és árnyalást, valamint a Don Quijote-izmussal együtt járó elégikusságot - ezáltal az idősíkok szembesítése kíméletlenné válik. Mikszáthot foglalkoztatta a valóság és a mesélés viszonya, az igazság és a szépség együttállása vagy ellentéte és a nyelv magyarossága (mint a nemzeti észjárás tükrözője). Kedvvel állította szembe a „<CITE>fotográfus-féle rideg igazságot</CITE>” a művész igazságával. Jókai-életrajza 1906 is elsősorban az íróegyéniség összetevőit elemzi, és az írás titkait kutatja.
Legjellemzőbb művei, a nemesi középosztály értékvesztését és lecsúszását bemutató regények, egyszerre állnak az adomázó mesélés és a kíméletlen létkritika jegyében. Három legfontosabb idevonható nagyobb munkája: a Gavallérok 1897, a Kozsibrovszky üzletet köt 1905 és a Noszty fiú esete Tóth Marival 1906-07. Mindhárom mű témája a házasság -a szegény , de presztízsértékekkel még rendelkező dzsentri „<CITE>reparációjának</CITE>” legkézenfekvőbb módja. Mikszáth az utóbbiban vall a legkeserűbben a kor szerepkényszereiről, presztízs és korszerűség, tradíció és morál ellentétéről, a humánum kiszolgáltatottságáról, arról, hogy egyetlen olyan társadalmi réteg sem létezik, amely távlatot és viselkedési mintát kínálhatna.
Utolsó korszakának, a századelő tragizálódó világképéhez és szecessziós ízléséhez is kapcsolható alkotói szakaszának nyitányát olyan regények jelzik, mint a Különös házasság 1900 és a Sipsirica1902. Mikszáthban mindig volt hajlam a valóság kegyetlen és morbid elemei iránt, de ezeket korábban legfeljebb stiláris ellenpontokként hagyta érvényesülni. Kései írásai viszont egy olyan tragikus világképet körvonalaznak, amelyben egyszerre vannak jelen a hagyományos 19. századi magyar végzettudat és a modern polgári katasztrofizmus elemei.
Utolsó nagy műve, A fekete város 1910 olyan örökös csapdahelyzetként ábrázolja a magyar történelmet, amelyben a végzetes boldogtalanság legalább annyira természetes, mint a mindennapok kiszámíthatatlan abszurditása.
Kései novellái - jóllehet zömük falusi közegben játszódik - a polgári civilizáció egyetemes válságáról beszélnek, a lét permanens fenyegetettségéről, az ártatlanság és a szépség kiszolgáltatottságáról (Méretlen hús Tóthéknál, Maguktól támadt mesék, Piros harangok).
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
c:%5CDOCUME%7E1%5CApu%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5C%5Catt541ff.jpg



Vajda János (Pest, 1829. máj. 8. – Bp., 1897. jan. 17.):
<o></o>
a 19. század második felének jelentős költője, publicista. Apja uradalmi erdész volt Válon. Középisk. tanulmányait Székesfehérváron és Pesten végezte. Első verse 1844-ben jelent meg az Életképekben. 1845-ben megszökött az isk.-ból, vándorszínész lett. 1846 nyarától egy Fejér vm.-i kasznár fiának nevelője, majd Alcsúton gazdatiszt-gyakornok. 1847-ben Pesten a Gazdasági Egyesület hivatalnoka. Versei ez időben már rendszeresen megjelentek. Petőfi baráti körébe került, az írók Pilvax-beli társaságába. Részt vett az 1848. márc.-i eseményekben. 1848. aug.-ban jelentkezett katonának, később vörössipkás hadnagy lett. A szabadságharc összeomlása után, 1849. dec.-ben besorozták közlegénynek a császári hadseregbe; egy évig katonáskodott Stájero.-ban és Itáliában. Hazatérése után Kiskunhalason és Budán dolgozott a földbecslő hivatal napidíjasaként. Reménytelen szerelem fűzte házigazdája leányához, a nagyravágyó Kratochwill Georginához, aki egy dúsgazdag gróf kedvese lett. Ez az élmény a lírájában nagy szerepet játszó Gina-versek forrása. 1855-től a Magyar Sajtó munkatársa. 1857 – 1863 között a Nővilág c. hetilap, 1861 – 62-ben a Csatár c. hetenként kétszer megjelenő politikai néplap, 1863 első felében a Magyar Sajtó szerk.-je. Röpirataiban a polgárosodásért küzdött, 1864-től 1866 nyaráig Bécsben a kancelláriai sajtóirodában dolgozott. A kiegyezést mind költeményeiben, mind publicisztikai írásaiban élesen elítélte, ezért a politikai és irodalmi Deák-párt üldözését vonta magára. 1867-ben a Kossuth párti Magyar Újság, 1868-ban A Nép Zászlója c. hetilap munkatársa. 1870-ben a Kisfaludy Társ. tagja. 1870-től haláláig a Vasárnapi Újságban és melléklapjában, a Politikai Újdonságokban jelent meg legtöbb írása. Politikai és szerelmi költészetének legszebb alkotásai a hetvenes-nyolcvanas években születtek. 1880-ban feleségül vette Bartos Rózát, de csak rövid ideig éltek együtt. A nyolcvanas évektől sokat betegeskedett. 1896-ban Palágyi Menyhért Jelenkor c. lapjának volt főmunkatársa. Mély fájdalom érződik verseiből. Költészete tömör és erőteljes merész képzelőerővel. Komor magánya mélyén a népi és nemzeti felemelkedés vágya élt, mint Adynál, aki ~t „szent elődjének” tekintette. – M. Költemények (Pest, 1856); Vészhangok (költemények, Pest, 1860); Polgárosodás (Arisztidesz álnéven, Pest, 1862); Önbírálat (Arisztidesz álnéven, Lipcse, 1862); Egy honvéd naplójából (Pest, 1869); Kisebb költemények (Pest, 1872); Újabb költemények (Bp., 1876); Találkozások (Budapesti életképek versekben, Bp., 1877); Összes költeményei (I – II., Bp., 1881); Újabb munkái (Bp., 1887); Költeményei (I – II., Bp., 1895); Magyarság és nemzeti önérzet. Kóros áramok (Bp., 1896); Összes művei (sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor, Bp., 1940); Vajda János válogatott művei (Sajtó alá rendezte Komlós Aladár, Bp. 1951): Válogatott politikai írásai (Összeállította és bevezette Komlós Aladár, Bp., 1954): Vajda János Összes versei (Sajtó alá rendezte es bevezette Kozocsa Sándor, Bp., 1955): Összes műveinek kritikai kiadása (1969–1982) Berta János gondozásában jelent meg. – Irod. Kerekes György: V. J. élete és munkái (Bp., 1901); Endrődi Sándor: V. J. emlékezete (A Kisfaludy. Társ. Évl. 1905 – 06); Schöpflin Aladár: V. J. (Nyugat, 1912. I.); Rubinyi Mózes: V. J. (Bp., 1921 és 1922); Ignotus: V. J. (Nyugat, 1927); F:ildessy Gyula: Ady nagy elődje: V. J. (Újabb Ady-tanulmányok. Berlin, 1927); Kéky Lajos: V. J. (Bpesti Szle, 1927. 207. sz.); Németh László: V. J. nyomain Válban (Literatura, 1934. szept. 1. sz.); Bóka László: V. J. (Bp., 1941); Komlós Aladár: V. J. (Bp., 1954 és 1956): Bisztray Gyula: A pályakezdő V. J. (Irod. tört. 1956); Barta János: V. J. pályakezdése (Irod. tört. 195Rónay György: Petőfi és Ady között (Bp., 195 Szabad György: V. J. politikai elszigetelődésének történetéből (Irod. tört, 1960); Sőtér István: Nemzet és haladás (Bp., 1963). – Szi. Ady Endre: Néhai V. J. (vers); Tóth Árpád: Száz év után (vers); Fodor József: V. J. (vers); Pásztor Árpád: Gina és Rozamunda (életrajzi r., Bp., 1927).<o></o>
<o></o>
Szerelem átka<o></o>

Én gyötrelmem, szép leányom!
Hogy te, mint a nap, olyan vagy,
Oh, az való! - de nem csupán
Mivelhogy szépséged oly nagy.<o></o>
A te pályafutásod is
Ahhoz olyan hasonlatos:
Szeszélyesen derűs-borús,
Egynek égő, másnak fagyos.<o></o>
És mint a nap, midőn fölkél,
Lenyugszik egy más világnak:
Mikor nekem föltámadtál,
Lenyugodtál - hűtlen! - másnak!<o></o>
(1855) <o></o>
<o></o>
Gina emléke<o></o>

Szeretsz-e te, vagy szeretél-e már -
S ha nem - szeretsz-e valaha?
Forró-é a nap keble, vagy csupán
Visszaverődő sugara?<o></o>
Lehet-e az, hogy csak egyet szeress
Te, kit egész világ szeret?
Talán - talán - hisz csak az bizonyos:
Szeretni nem fogsz engemet.<o></o>
Méltatlanabbat fogsz szeretni majd,
Mint ez történik rendesen;
Ez átok az, mi végett soha nincs
Egész mennyország idelenn...<o></o>
Ha engemet szeretnél! - oh hisz úgy
Kijátszanád a végzetet:
Az örökkévaló is irigyel
Ilyen mulandó örömet!...<o></o>
(1856)<o></o>
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30. – Kolozsvár, 1639. jan. 17.):

<o></o>
ref. pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. ~ János apja. Nagyapja Mátyás király katonája volt, a Székelyföldről került Pozsony vm -be, hol molnár lett, apja is az volt. 1584-től Szencen, 1586-ban Győrben, 1587-től Göncön, 1588-tól Debrecenben tanult. 1590-ben Kassán volt nevelő. 1590-től Wittenbergben, 1592-ben Heidelbergben, 1593-tól 1596-ig Strassburgban, 1597-től 1599-ig Heidelbergben tanult. Majd 1600-ig Szencen tartózkodott és bejárta a Felvidéket. 1600-tól Herbornban tanult. 1601-ben corrector volt Frankfurtban, 1602-ben Ambergben házitanító. 1603-ban Altdorfban latin-magyar szótárát kezdte el írni. 1604-ben Nürnbergben tartózkodott, hogy szótára kinyomtatását gondozza. Prágában a Rudolf kir.-nak ajánlott munkát személyesen adta át az uralkodónak, ott megismerkedett Keplerrel is. 1605-től Altdorfban, 1607- től Marburgban, 160-től Oppenheimben élt Móric hesseni fejedelem pártfogoltjaként. 1612-től Rohoncon udvari pap volt gr. Batthyány Ferenc dunántúli főkapitánynál. 1614-ben rövid ideig Komáromban pap. 1614-ben beutazta Erdélyt. A Bethlen Gábor fejedelem által felajánlott tanári állást nem fogadta el, 1615-ben visszament Németo.-ba, Ambergben segédtanító lett. 1615-től Oppenheimben kántor és iskolamester, 1619-től Heidelbergben, 1622-től Hanauban lakott. 1624-ben hazajött Kassára, ahol Bethlen Gábor gondoskodott ellátásáról, s így kizárólag tudományos és írói tevékenységet folytatott. 1626-tól haláláig Kolozsvárt élt. Céltudatos tudós volt, ki egész élete művével használni akart. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a 19. sz. közepéig használatban volt, megnyitotta a m. értelmiség előtt az utat az európai tudományosság felé. Latin nyelvű m. nyelvtanával Sylvester János után elsőnek ismertette meg Európával a m. nyelv sajátosságait. A ref. egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi-bibliával, Kálvin Institutiója fordításával, a Heidelbergi Kátéval, a Scultetus-féle prédikációgyűjteménnyel. Hatása a m. irodalmi nyelv, a m. verselés fejlődésére korszakalkotó. – F. m. Dictionarium latino-ungaricum és Ungaro-latinum (Nürnberg, 1604); Psalterium ungaricum… (Herborn, 1607); Kis Cathechismus (Heidelberg, 1607); Szent Biblia.. . (Hanau, 160Novae grammaticae ungaricae … lifbri duo (Hanau, 1610); Postilla Scultetica… (Oppenheim, 1617); Az keresztényi religióra és igaz hitre való tanítás… (Hanau, 1624). – Irod. Jancsó Benedek: Sz. M. A. (Kolozsvár, 187Dézsi Lajos: Sz. M. A. Naplója, levelezése és irományai (kiadta Dézsi Lajos, Bp., 189 Varga Bálint: Sz. M. A. élete és írói működése (Bp., 1932); Árokháty Béla: Sz. M. A. és a genfi zsoltárok zenei ritmusa (Kecskemét, 1934); Kerékgyártó Elemér: Sz. M. A. zsoltárai magyar verstörténeti szempontból (Bp., 1941); Turóczi-Trostler József: Sz. M. A. Heidelbergben (Bp., 1955); Gálgi László: Sz. M. A. zsoltárverse (Bp., 195 Tolnai Gábor: M. A. éneke (Bp., 195 Szathmári István: Sz. M. A. és irodalmi nyelvünk (Bp., 1964); Herepei János: Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez (I. Bp., Szeged, 1965).




<center>Szenczi Molnár Albert portréja
Száz rejtély a magyar irodalomból. Szerkesztette: Halmos Ferenc.
Gesta Könyvkiadó, Budapest, 1996, 28. oldal</center>
[FONT=&quot]<!--[if gte vml 1]><v:shapetype id="_x0000_t75" coordsize="21600,21600" o:spt="75" o:preferrelative="t" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f"> <v:stroke joinstyle="miter"/> <v:formulas> <v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"/> <v:f eqn="sum @0 1 0"/> <v:f eqn="sum 0 0 @1"/> <v:f eqn="prod @2 1 2"/> <v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"/> <v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"/> <v:f eqn="sum @0 0 1"/> <v:f eqn="prod @6 1 2"/> <v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"/> <v:f eqn="sum @8 21600 0"/> <v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"/> <v:f eqn="sum @10 21600 0"/> </v:formulas> <v:path o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"/> <o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"/> </v:shapetype><v:shape id="_x0000_i1025" type="#_x0000_t75" style='width:322.5pt; height:429.75pt'> <v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\Apu\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.png" o:title=""/> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><!--[endif]-->[/FONT]
b_268.jpg

A zsoltárköltő Szenci Molnár Albert síremléke Kolozsvárt a Házsongárdi temetőben

<o>
</o>
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
a1.jpg

1919 Január 27. (90 éve történt)
Meghalt Ady Endre költő, újságíró.
<object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/biB1jdMjZKM&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/biB1jdMjZKM&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>

<table align="left" background="keplm/dthttr.gif" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="560"> <tbody> <tr> <td>
</td></tr></tbody></table>
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
<table border="0" width="100%"> <tbody> <tr> <td width="100%"> BÉKE

</td> <td>
</td> <td> </td> <td>
</td></tr></tbody></table>
Hágában konferenciáznak,
Párisban helyreállt a csend.
Nálunk csak úgy dühöng a béke,
Csendes, nyugodt a parlament.
A vén világrész vesztét érzi,
Minden lecsendesült, nyugodt,
Ilyen botrányos békességről
A történet még nem tudott.
Észak ködös, fagyos mezőjén
Egy nép rabláncban görnyedez,
A germánok büszke Cezárja
Szabad sziveknek tőrt szegez,
A gall hajó hullámban táncol,
Egy uj Marseillaise hangja cseng,
Kenyeret kér a népek ezre -
S mégis dühöng a béke, csend.
Farkasszemet néznek egymással
Országok, népek, nemzetek,
Ezer törekvés, ezer eszme
Igázza le a szellemet;
Földrészünkön nagy tisztulás kell,
Vihar, mely messze-messzezeng,
Harc kell, mely igaz békét szüljön,
Mert most hazug a béke, csend!...
1899 június 15
Ady Endre
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
EMBER_1279.jpg
o.gif


<!--ADAT KEZDETE--> <center></center> <table align="left" background="keplm/dthttr.gif" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="560"> <tbody> <tr> <td>
</td><td valign="top" width="50">
</td> <td align="left" valign="top" width="560"><!--ADAT KEZDETE--> <center></center> <table align="left" background="keplm/dthttr.gif" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="560"> <tbody> <tr> <td> 1844 Január 27. (165 éve történt)
A Nemzeti Színházban megtartották Erkel Ferenc: Hunyadi László c. operájának ősbemutatóját.
</td></tr></tbody></table></td></tr></tbody></table>
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag


Csokonai Vitéz Mihály


(1773.november 17 -1805.január 28.)

a magyar felvilágosodás legnagyobb költője.


Családja dunántúli eredetű, nagyapja ref. lelkész. Apja ~ József képesített sebész-borbély, művelt ember, történelmi és sebészi jegyzetei maradtak fenn kéziratban. ~ a debreceni kollégiumban kezdte isk.-it, s az első osztályokban kitűnt verselési készségével. 1789-től a főisk.-i osztályokat végezte. Kisebb isk.-i fegyelemsértései ellenére megbecsülték és 1793-ban az egyik alsóbb osztály tanításával bízták meg. Tanítványaival baráti viszonyban volt, közös sétáikat, mulatságaikat a tanári kar nem nézte jó szemmel. Első isk.-i perében többszörös fegyelemsértéssel vádolták; az 1794. dec. 9-től 17-ig tartott tárgyalás a püspök közbenjárására enyhe ítélettel zárult. Már diákkorában kapcsolatba került az irodalmi élettel Kazinczy Ferenc és Földi János révén. 1794-ben a Magyar Hírmondóban közzétette kiadandó húsz kötet művének jegyzékét, amelyek nagyrészt csak tervbe vett fordítások. Legjelentősebb eredeti műve ebben az időszakban a Békaegérharc c. vígeposz (1791) és A méla Tempefői c. szatírai játék (1793). Korai szerelmes verseit feltehetően Földi Jánosné, Weszprémi Juliskának írta. Politikai és felvilágosult filozófiai versei jelzik világnézetének kibontakozását. Debrecenből baráti látogatások és legációk alkalmával gyakran kiutazott távolabbi helyekre is. 1795-ben Kiskunhalason, Kecskeméten és Pesten járt. Pesti és budai tartózkodása Martinovics és jakobinus társai kivégzésének idejére esett. Közvetlenül ezután folyt le második kollégiumi pöre, amely kicsapatásával végződött (1795. jún. 20.). Fél évig özvegy édesanyjánál maradt, dec. végén Sárospatakra ment jogot tanulni. Innen 1796. júl. 12-én Pestre, majd Pozsonyba utazott. Pozsonyban kiadta a Diétai Magyar Muzsa c. verses újságot 1796. nov. 1-től dec. végéig. 1797 tavaszától Komáromban tartózkodott, de többször utazott innen barátaihoz, Kovács Sámuelhez Bicskére, Édes Gergelyhez Nagyvázsonyba. Lillának nevezett szerelme komáromi lány volt, Vajda Julianna, aki 1798 tavaszán Lévai István kereskedő felesége lett. A csalódott ~ Keszthelyen próbált tanári állást szerezni, ezért Somogy vm.-i barátainál vendégeskedett Csökölyben, Hedréhelyen, Nagybajomban, Kisasszondon és Kiskorpádon. Közben súlyos tüdőgyulladáson esett át. 1799. jún.-tól a csurgói gimn.-ban helyettes tanár. Tanítványaival előadatta A cultura és Az özvegy Karnyóné c. színdarabját. 1800. febr.-ban elhagyta Csurgót, s Pécsen, Baján át visszatért Debrecenbe. 1801. júl.-ban a Felvidékre utazott, szept.-tőt Pesten az egy.-en mérnöki tanulmányokat akart kezdeni, majd a tél egy részét (jan.-febr.) Komáromban töltötte, s ápr.-ban tért vissza Debrecenbe. 1802. jún. 12-én a nagy tűzvészben ~ék háza is leégett. Ezután építkezéssel és verseinek nyomda alá rendezésével foglalkozott. 1804. ápr. 15-én Váradon felolvasta a Rhédey Lajosné temetésére írt Halotti verseket. Útközben meghűlt, s egészsége már nem állt helyre. A felvilágosodás (különösen Rousseau) eszméiből táplálkozó, antifeudális, antiklerikális, materialista elemeket is tartalmazó világnézete, valamint népies és rokokó vonásokat egybeötvöző kivételes nyelv- és formaművészete egyaránt a 19. sz. plebejus és demokratikus irodalmi törekvéseinek legjelentősebb előfutárává avatja. Líráját – közvetlenül filozófiai és közéleti tárgyú verseit ugyanúgy, mint szerelmi költészetét – rendkívüli gondolati és érzelmi gazdagság, hangulati változatosság, kifinomult zeneiség jellemzi. Művészi fejlődésének tetőpontját Lilla és Ódák c. (csak halála után megjelent) versgyűjteményeiben érte el. Komédiáiban, továbbá Dorottya c. komikus eposzában hol enyhébb, hol élesebb szatírával mutatja be a nemesség kisszerű, provinciális életformáját. – M. Összes művei (Bp., 1922); Összes versei (I-II, Bp., 1956). – Irod: Domby Márton: Cs. V. M. élete (Pest, 1817); Haraszti Gyula : Cs. V. M. (Bp., 1880); Horváth János: Cs. költő barátjai: Fazekas Mihály és Földi János (Bp., 1918); Elek István: Cs. versművészete (Bp., 1937); Klenner F.: Cs. és a preromantika (Pécs, 1938); Pelle E.: Un poète cosmopolite du XVIII siècle: Michel Cs. et la litterature française (Szeged, 1933); Vargha Balázs: Cs. V. M. (Bp., 1954); Pukánszkyné Kádár Jolán: A drámaíró Cs. (Bp., 1956); Cs.-emlékek (szerk. Vargha Balázs, Bp., 1960). – Szi. Szigligeti Ede: Csokonai szerelme (színmű, 1854); Rákosi Jenő:- Tempefői (Bp., 1903, operett Erkel Elek zenéjével); Csathó Kálmán: Földiekkel játszó égi tünemény (r., Bp., 1924); Mészöly Gedeon: Földiekkel játszó... (r., Bp., 1936); Tápay Szabó László: Cs. (regényes életrajz, Bp., 1941); Tóth Árpád: Invakózió Cs. V. M.-hoz. (vers).

DOROTTYA
vagyis a dámák diadalma a fársángon

Első könyv

EBÉDIG
Summaya. Mikippen az Carneval nagi pompával Kapos Várott be menvén, holoth is ebidöl vala és az Matricullat föll nittatia vala; kin a Dorotthia kis Azzonnak löön nagi buffulása.
Éneklem a Fársáng napjait s Dorottyát,
Ki látván a dámák bajos állapotját,
Carnevál s az ifjak ellen feltámada,
S diadalmat is nyert pártára únt hada.
Olly lármát, zerdűlést, viadalt beszéllek,
Amillyet nem láttam, miolta csak élek,
Amillyet nem említ semmi istória,
Meg nem merne tenni maga a francia:
Miként insurgála amazon módjára
Egy nagy dámatábor Carnevál hadára.
Vajha méltóképpen le tudnám rajzolni,
Millyen vitézséggel tudtak ők harcolni,
S miket vittek véghez felforrott mérgekbe. -
Hát férhet illy harag angyali szívekbe?
Igazán, hogy minden századnak a végén
Nagy dolgok esnek meg a főld kerekségén! -

Fársángi jó borral habzó butellia!
Mellytől a múzsákban gyúl a fántázia,
Te tőlts bé engemet élő spiritussal,
Hadd danoljak harcot én is Enniussal.
És te, Nanét, tőllem szívességgel vedd el,
Ha munkámnak becset szerzek szép neveddel:
Legalább, ha könyvem végig nem olvasod,
Megpróbálhat'd rajta frizérozó vasod.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Deák Ferenc

deakf.jpg

Söjtör, 1803. október 17. - Budapest, 1876. január 28.





www_forintportal_hu_20ft_deak_ferenc.jpg





20 forintos - Deák Ferenc emlékérem díszcsomagolásban


Politikus. A haza bölcse. A kanizsai és a pápai gimnáziumi évek után 1817-ben iratkozott be a Győri Királyi Tudomány-Akadémiára.

<dd>A 15 éves ifjút Hertelendy György ughi (Ukk) földbirtokos, Deák gyámja hozta Győrbe, aki a Városház utcai Argay-házban (Magyar Ispita mellett) helyezte el kvártélyra. Rövid idő után Deák átköltözött Józsa József táblabíró Megyeház utcai barokk palotájába (a Zichy-palotába), s itt töltötte akadémista éveit 1821-ig.
</dd> <dd>Az akadémia bölcseleti karát 1817-1819-ben végezte el. Tanára volt Czinár Mór Maár Bonifác és a főigazgató Fejér György. A jogi kart 1819-21-ben végezte el. Itteni tanárai: Kmethy András, Szibenliszt Mihály,stb. Győri diáktársai voltak Bretzenheim Ferdinánd herceg, Faiszi Ányos József, Veszprém megye későbbi főbírája. Jó barátja volt Rohonczy Ignác későbbi soproni főispáni adminisztrátor, akitől elhidegült annak Bach-rendszer idején vállalt magas tisztsége miatt. Barátságban maradt viszont Zichy Jánossal és Sárkány Miklóssal, a későbbi neves teológussal, bakonybéli apáttal. A győri akadémia elvégzése után Pestre ment patvaristának, s nemsokára letette az ügyvédi vizsgát.
</dd> <dd>Édesanyja Sibrik Erzsébet, aki a Győr megyei Csécsényben (ma Rábacsécsény) született, és Sibrik Antalnak, Győr megye alispánjának volt elsőszülött leánya. Bátyja Deák Antal József, kehidai (Söjtör, 1789. április 15. - Kehida, 1842. június 20.): politikus. Zala vármegye alispánja (1809-1821) és országgyűlési követe (1825-1827, 1830, 1832-1833) volt, a mérsékelt liberális párt híve, aki 1804 és 1808 között a győri akadémián jogi tanulmányokat folytatott, majd 1809-ben hadnagyként részt vett a Napóleon elleni nemesi felkelésben.
</dd> <dd>Deák Ferenc élete végéig szívélyes rokoni kapcsolatot tartott a győri rokonsággal, a Petz, a Sibrik és a Józsa-családokkal, különösen unokahúgával, Petz Adolfnéval és annak leányával, Petz Vilma tanárnővel. Győrött utcát neveztek el róla (ma Aradi Vértanuk útja). Józsa József házán márvány emléktáblát helyeztek el Deák győri tartózkodásának emlékére.
M.: Adalékok a magyar közjoghoz (Pest, 1865.) - Deák Ferenc beszédei 1-6. köt. (Bp., 1882-97.) - Magyarország alkotmányos joga (Debrecen, 1861.)
(T.L. - T.G
</dd> <dd>
Deák Ferenc mauzóleoma (Budapest, Fiumei úti temető)


</dd> <dd>
</dd> <dd>
</dd> <dd>
brake.jpg

</dd> <dd>
</dd> <dd> Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.(Deák Ferenc)
</dd>
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
<center>GÖRGEY ARTÚR
(1818 január 30 - 1916 május 21)

gorgey.jpg

</center>





Görgey Artúr (Görgey)1818. január 30-án a Szepes megyei Toporcon született az a magyar kémikus, aki a szabadságharc hadvezéreként szerzett magának hírnevet. Honvédtábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére. Nevét 1848-tól írta „Görgei”-nek.
Az ifjú Görgey tanár szeretett volna lenni, de édesapja katonatiszti pályára kényszerítette. Tulinban végezte az utászakadémiát. Apja halála után az egyhangú tiszti szolgálatból 1844-ben kilépett s régi vágyát követve Prágában Redtenbacher professzor tanítványa lett. Hamar önálló tudományos munkát is végzett, megoldotta a zsírsav homológok elválasztását (sóik alkoholban való különbözõ oldékonysága révén). A kókuszdió olajának zsírsavairól írott dolgozata 1848-ban két elõkelõ folyóiratban is megjelent.
Magyarországon akart kémikusi képzettségének megfelelõ beosztást kapni. Megpályázta az átmenetileg megüresedett mûegyetemi kémiai tanszéket. Professzori kinevezés helyett azonban az ismert hadvezéri karrier várt rá.
"Én katonai sikereimnek legnagyobb részét chemiai tanulmányaimnak, a búvárkodás révén szerzett értelmi fegyelmezettségemnek köszönöm... Chemiai tanulmányaim közben tanultam meg azt, hogy puszta okoskodásaiban, sôt megfigyeléseiben is mily sokféleképpen csalódhatik az ember a valóság felôl: de egyúttal azt is megtanultam, miféle módon lehet csalódásait sikeresen ellenôrizni, így a valóság felismeréséhez biztosan eljutni."
A szabadságharc szörnyû bukása után még csaknem 70 évig figyelemmel kísérte a kémia fejlõdését, de nem válhatott újra e tudomány aktív mûvelõjévé. Az elsõ világháború közepén, 1916-ban halt meg.
"Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári."


Nemzeti Sírkert
 
Oldal tetejére