Doorcinak még két Szalai-télapós
Szalai Borbála: Pille szálldos, ezer pille
Pille szálldos, ezer pille,
Szárnya mindnek hófehér,
Kavarognak, táncot járnak:
Esik a hó, itt a tél!
Hulljatok csak, hópihécskék,
Kicsiny fehér csillagok,
Lombja vesztett kopár fákra
Díszes köntöst adjatok!
Pille szálldos, ezer pille,
Nagy pelyhekben hull a hó…
Csengős szánon útnak indul
Dérszakállú Télapó.
Hegyek között visz az útja,
S fenyvesekbe is betér:
A sok hamvas fenyőfácska
Szánkójába alig fér.
Pille szálldos, ezer pille,
Minden fehér, csupa hó,
Ajándékkal megrakodva
Jön már, itt van Télapó!
Csilingelő szánkójával
Most állt meg a ház előtt:
S hozza már a csillagszórós,
Fényben úszó zöld fenyőt.
Pille szálldos, ezer pille,
Gyémántfényű lett a hó…
Örömtűz ég minden szemben,
Sziporkázó, ragyogó.
Szalai Borbála: Bőkezű volt Télapó
A sok gépnek most van ám csak melege!
Valóságos hegyet tol a hóeke.
Mert az idén bőkezű volt Télapó,
Nagy zsákjából csak úgy zúdult, dőlt a hó!
Hol szerzett ily töménytelen sok havat!?
Azt is szórta, ami tavaly megmaradt?
Essen a hó! Essen, ahogy belefér!
Az se baj, ha olyan lesz, hogy térdig ér!