vannak kezdemenyezesek
A valsag nagyon is letezik, es odahaza meg csak most kezdik majd el erezni - sajnos.
http://www.maipiac.hu/index.php/2009-majus/580-a-honap-hire/3281-az-onkentes-szabalyozas-utjan
Az önkéntes szabályozás útján
Ez év második felétől várhatóan az eddiginél több magyar áru kerül majd a nagyobb áruházláncok polcaira, azt követően, hogy április 9-én az érintett szakmai szervezetek képviselői aláírták az Élelmiszer Termékpálya Kódexet. A résztvevők meghatározták a visszatérítéseket, a számlareklamációt, a kötbért, illetve mind a magyar termék, mind a kiemelt jelentőségű hazai termékek fogalmát, valamint azt, hogy a mostanában sokat emlegetett nyolcvan–húsz százalékos polckihelyezési arányt polcterületben mérik, de csak a kiemelt jelentőségű hazai termékek esetében. Az ez év július 1-jétől érvénybe lépő kódex betartását egy, az aláírókból álló ellenőrző bizottság felügyeli, működésének technikai feltételeit pedig az agrártárca garantálja. A szakmai szervezetek által kidolgozott kódex szerint járnak el a résztvevők, és csak akkor folyamodnak a törvényi szabályozás eszközéhez – amivel azonban az etikai kódexben tárgyalt kérdéseknek körülbelül a negyedét lehetne csak szabályozni –, ha mégsem működnek ezek az irányelvek a gyakorlatban.
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a Gazdasági Versenyhivatal nem indított vizsgálatot abból a szempontból, hogy versenytörvény-ellenes-e a kódex, de Vámos György (OKSZ) főtitkár szerint bármikor indíthat: „A GVH mindenekelőtt tanulmányozni kívánja a dokumentumokat, hogy hivatalból indítson-e eljárást.”
Önkorlátozás és kötelezettség
Vámos György úgy látja, hogy az etikai kódexnek számos hozadéka lehet a továbbiakban, mert a tárgyalásokon mélyebb elemzésekre került sor e területen, és törekedtek a másik szempontjainak megértésére, befogadására, beépítésére. „A tizenegy oldalas dokumentum pontjainak fele önkorlátozás, vagyis a szereplők által önállóan vállalt kötelezettség, az aláírók azonban ezzel együtt is vállalták az együttműködést. A kódex minden élelmiszer-kereskedelmi láncra vonatkozik, ugyanis az eljárási rendnek az a lényege, hogy nyilatkozniuk kell, hogy panasz esetén alávetik-e magukat az eljárásnak vagy sem.”
A jelentősebb kiskereskedelmi élelmiszer-hálózatok közül nem mindegyik írta alá a dokumentumot: a Lidl, az Aldi és a CBA nem tagja a szövetségnek, így rájuk nem vonatkoznak a kódex előírásai, ellenben a nagy kiskereskedelmi láncok folyamatosan részt vettek a kódex kidolgozásában. Az Auchan vezérigazgatója, Jean-Paul Filliat véleménye szerint kiemelten fontos az etikai kódex létrejötte: „A jelenlegi válság időszakában még fontosabb a magyar gazdaság támogatása.” A francia tulajdonban lévő hipermarketlánc vezérigazgatója úgy véli, hogy a célkitűzés jó, s a jövőben termékcsaládról termékcsaládra kell dolgozni azon, hogy kedvezőbb helyzetbe kerüljön a magyar mezőgazdaság.
Ellentmondások
Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke véleménye szerint önmagában az, hogy a termelői és feldolgozói oldal mellett az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) is úgy érezte, hogy a termékpálya problémái, amelyek alapvetően a termékpálya mentén keletkező jövedelem igazságtalan felosztásából fakadnak, adminisztratív jellegű kezelést igényelnek, jól jelzi azt, hogy valamit tenni kellett. Ezenkívül az alkuerő jelentős eltéréséből fakadó problémák kezelésének kérdése nemcsak magyar, de uniós kérdéssé is vált: mind a Bizottság mind az Európai Parlament (EP) aktívabban foglalkozik vele.
Egyesek szerint a „tervgazdasági időket” idézi az, hogy a kódex két önálló, független piaci partner szerződéses kapcsolatai¬ba akar túlzottan is beleszólni. Mások a kódex gyengeségét kritizálják, mert az nem tartalmaz jó néhány olyan szabályt, amely a termelői és feldolgozói oldal vállalkozásainak többsége szerint kiemelten fontos lenne. Ugyanők, a kódex szabályainak megsértése esetére kilátásba helyezett retorziót, vagyis az etikátlanul viselkedő cég nevének és a „cselekménynek” a nyilvánosságra kerülését is enyhe következménynek tartják és leginkább a jogszabály keretei között való rendezést látnák szívesen.
„A feldolgozói oldal végül is azért fogadta el a korábbi elképzeléseit csak részben tartalmazó megállapodást, mert arra a véleményre jutott, hogy egy gyengébb megállapodás még mindig jobb, mint a semmilyen. Arra pedig nem láttunk reális esélyt, hogy a jelenlegi rendkívül törékeny helyzetben a parlament a területre vonatkozó törvénykezésbe fogna a következő egy évben” – mondta az ÉFOSZ elnöke. Egyetértve Gráf József megjegyzésével, Vámos György, az OKSZ főtitkára szerint pedig az egész világon példa nélküli, hogy az élelmiszer-ágazat képviselői együtt tesznek kísérlete az ágazatot sújtó problémák megoldására.
KIBELBECK MARA
Mai Piac
Önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként fogja szabályozni a hazai termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kiskereskedők működését az etikai kódex. Az elmúlt félév során érdekegyeztető tárgyalásokon a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), a Magyar Agrárkamara, a Tej Terméktanács, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Baromfi Terméktanács, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) egy több mint 90 pontból álló, a gazdasági folyamatok széles körét érintő kérdéssorozatról egyeztetett és rögzített dokumentumban.
