Könyvkiadás
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Akkor hát legyen
Látom, nem nagy itt a mozgolódás. Bizonyára a kedves alkotó-társaknak elment a kedve, vagy talán már találtak kiadót maguknak?
Szóval hosszú időn keresztül amolyan iróasztalnak dolgozó irodalmi segédmunkás voltam. Próbálkoztam pályázatokkal, volt amin díjat is nyertem, de a kiadásra vonatkozó ajánlatok egyre csak késtek. No, gondoltam, magad uram, ha másként nem megy (és miért is menne)!
Letöltöttem a magyar kiadók teljes listáját, és tematikájuk alapján bemutatkozó levelet, valamint szinopszist, regényrészletet küldtem mintegy 40-50 kiadónak. Nem vártam fergeteges sikert, de az eredmény mégis meglepett.
A kiadók több mint fele még csak nem is válaszolt. Néhányuk közölte, hogy ők saját alkotógárdával dolgoznak, azaz mást nem fogadnak be maguk közé.
Néhány válasz biztatott, és ide-meg oda irányított, magyarán leráztak magukról.
Egyetlen kiadó volt, akinek szerkesztője érdeklődött, igaz nem a küldött regény iránt, hanem a felsorolt terveim között szereplő kalandregény iránt.
Nos, ezt három hónap alatt megírtam (napi 8-10 óra munkával), és kiadták.
Ezzel azonban nincs vége, mert most jön a fekete leves.
Ez a kiadó - aki úgy tájékoztatott, hogy a nagy forgalmazókkal, üzletláncokkal (Libri, Líra és Lant stb.) áll kapcsolatban - végül is a saját házaló ügynökeivel terítette a könyvemet, s az ilymódon nem került könyvesboltokba. Mivel itt "átvertek", nem tartom etikátlannak, hogy ide írjam a nevét: a debreceni Tóth Kiadóról van szó. (Meg kell jegyeznem, hogy a szerződéses honoráriumot becsülettel kifizették.)
S ha már a pénznél vagyunk, hagy írjak erről is. Megkérdezték, mennyit kérek a 207 oldalas regényért. Mivel fogalmam sem volt, mit kóstál egy ilyen alkotás, elkezdtem számolni. Három hónap napi 8 órával, az annyi mint annyi, óradíjammal szorozva (igen alacsony volt akkor egy általános iskolában), az ennyi meg ennyi. Szó sem lehet róla!-válaszolták, ennyit fizetnek pl. Nemerének, aki ugye mégis csak országosan ismert író. No, megállapodtunk az összegnek valamivel kevesebb, mint a felében. (Kiszámoltam, az óradíjam így nem érte el az 1000.- forintot. Ennyiért egy cigány meg sem fogja az ásót, he fel akarom ásatni a kertet.) Ez tökéletes irodalmi rabszolgamunka. De a regényemet megjelentették, valamennyi biztos fogyott is belőle, csak én nem értem el a célomat, hogy valamennyire is ismertté váljak. Mert ugye ez azért kellene a továbblépéshez.
Hát így történt.
Van mégegy történetem a novumVerlag kiadóval, akin azért akadt meg a szemem, mert osztrák kiadó, és német, meg svájci piacra is dolgozik. Hát elküldtem nekik a Lucrezia Borgia éltéről szóló regényemet. Ó, megfelel, válaszolta az ítész - mert azért pro forma valamilyen színvonalbeli mércéjük is van - meg is jelentetik ilyen és ilyen paraméterekkel, csak a kiadáshoz járuljak hozzá egy egyszeri összeggel. És itt egy hatszámjegyű összeg szerepelt, körülbelül a nyomdai költségek 80-90 százaléka (mert időközben azért tájékozódtam). Közölték hol mindenhol fogják forgalmazni, de egy róluk szóló blogban - több is van, keressen rá aki akar - azt olvastam, hogy kiadásukból még egy könyvet sem látott könyvesboltokban. De az én problémám nem is ez volt. Megírtam nekik, hogy itt én vagyok az, aki letesz egy produktumot az asztalra, én dolgoztam, és én is várom a munkám ellenértékét. Nem pedig én akarok fizetni. (Persze, szép táblázatban elém tárták, hogy amennyiben elfogy az ennyi meg ennyi könyv, hány százezer, meg millió fogja ütni a markomat. Ha... ha... hahaha!)
Nos, ezek eddigi tapasztalataim, most egy többé-kevésbé korrekt pesti kiadónak írok útikönyveket, mert erre van igény, mondták ők, illetve ezt el lehet adni. Persze bagóért dolgozom, és a megjelenés is esetleges, a piaci helyzettől függ.
Sajnálom, hogy szebbel-jobbal nem szolgálhatok, úgy néz ki ez a helyzet most országosan.
Azért ne veszítsétek el a reményt, én is így teszek.
Látom, nem nagy itt a mozgolódás. Bizonyára a kedves alkotó-társaknak elment a kedve, vagy talán már találtak kiadót maguknak?
Szóval hosszú időn keresztül amolyan iróasztalnak dolgozó irodalmi segédmunkás voltam. Próbálkoztam pályázatokkal, volt amin díjat is nyertem, de a kiadásra vonatkozó ajánlatok egyre csak késtek. No, gondoltam, magad uram, ha másként nem megy (és miért is menne)!
Letöltöttem a magyar kiadók teljes listáját, és tematikájuk alapján bemutatkozó levelet, valamint szinopszist, regényrészletet küldtem mintegy 40-50 kiadónak. Nem vártam fergeteges sikert, de az eredmény mégis meglepett.
A kiadók több mint fele még csak nem is válaszolt. Néhányuk közölte, hogy ők saját alkotógárdával dolgoznak, azaz mást nem fogadnak be maguk közé.
Néhány válasz biztatott, és ide-meg oda irányított, magyarán leráztak magukról.
Egyetlen kiadó volt, akinek szerkesztője érdeklődött, igaz nem a küldött regény iránt, hanem a felsorolt terveim között szereplő kalandregény iránt.
Nos, ezt három hónap alatt megírtam (napi 8-10 óra munkával), és kiadták.
Ezzel azonban nincs vége, mert most jön a fekete leves.
Ez a kiadó - aki úgy tájékoztatott, hogy a nagy forgalmazókkal, üzletláncokkal (Libri, Líra és Lant stb.) áll kapcsolatban - végül is a saját házaló ügynökeivel terítette a könyvemet, s az ilymódon nem került könyvesboltokba. Mivel itt "átvertek", nem tartom etikátlannak, hogy ide írjam a nevét: a debreceni Tóth Kiadóról van szó. (Meg kell jegyeznem, hogy a szerződéses honoráriumot becsülettel kifizették.)
S ha már a pénznél vagyunk, hagy írjak erről is. Megkérdezték, mennyit kérek a 207 oldalas regényért. Mivel fogalmam sem volt, mit kóstál egy ilyen alkotás, elkezdtem számolni. Három hónap napi 8 órával, az annyi mint annyi, óradíjammal szorozva (igen alacsony volt akkor egy általános iskolában), az ennyi meg ennyi. Szó sem lehet róla!-válaszolták, ennyit fizetnek pl. Nemerének, aki ugye mégis csak országosan ismert író. No, megállapodtunk az összegnek valamivel kevesebb, mint a felében. (Kiszámoltam, az óradíjam így nem érte el az 1000.- forintot. Ennyiért egy cigány meg sem fogja az ásót, he fel akarom ásatni a kertet.) Ez tökéletes irodalmi rabszolgamunka. De a regényemet megjelentették, valamennyi biztos fogyott is belőle, csak én nem értem el a célomat, hogy valamennyire is ismertté váljak. Mert ugye ez azért kellene a továbblépéshez.
Hát így történt.
Van mégegy történetem a novumVerlag kiadóval, akin azért akadt meg a szemem, mert osztrák kiadó, és német, meg svájci piacra is dolgozik. Hát elküldtem nekik a Lucrezia Borgia éltéről szóló regényemet. Ó, megfelel, válaszolta az ítész - mert azért pro forma valamilyen színvonalbeli mércéjük is van - meg is jelentetik ilyen és ilyen paraméterekkel, csak a kiadáshoz járuljak hozzá egy egyszeri összeggel. És itt egy hatszámjegyű összeg szerepelt, körülbelül a nyomdai költségek 80-90 százaléka (mert időközben azért tájékozódtam). Közölték hol mindenhol fogják forgalmazni, de egy róluk szóló blogban - több is van, keressen rá aki akar - azt olvastam, hogy kiadásukból még egy könyvet sem látott könyvesboltokban. De az én problémám nem is ez volt. Megírtam nekik, hogy itt én vagyok az, aki letesz egy produktumot az asztalra, én dolgoztam, és én is várom a munkám ellenértékét. Nem pedig én akarok fizetni. (Persze, szép táblázatban elém tárták, hogy amennyiben elfogy az ennyi meg ennyi könyv, hány százezer, meg millió fogja ütni a markomat. Ha... ha... hahaha!)
Nos, ezek eddigi tapasztalataim, most egy többé-kevésbé korrekt pesti kiadónak írok útikönyveket, mert erre van igény, mondták ők, illetve ezt el lehet adni. Persze bagóért dolgozom, és a megjelenés is esetleges, a piaci helyzettől függ.
Sajnálom, hogy szebbel-jobbal nem szolgálhatok, úgy néz ki ez a helyzet most országosan.
Azért ne veszítsétek el a reményt, én is így teszek.
Kedves Nicola, bizony a Tóth kiadóval én is majdnem megjártam a kilencvenes évek végén. Két verses foglalkoztató kifestőkönyvemet akartak kiadni nevetséges jutalékért, (hétezer forintért egy könyvet) és ráadásul mindenféle jogról le kellett volna mondanom a javukra. A küldött anyagot is csak akkor méltóztattak visszaküldeni nekem, amikor törvénybeadással fenyegettem meg őket.
Nekem nagyon sok (gyermek) könyvem jelent meg itthon Erdélyben magyar nyelven, viszont sem a magyarországi sem a az itteni román nyelvű kiadók nem válaszoltak a hozzájuk cimzett bemutatkozó levelemre. Próbálkoztam az Egyesült Államokban is meg Angliában, az angolra forditott meséimmel, ott meg az volt a baj, hogy nem volt hibamentesen leforditva (pedig majdnem egy évet keresgéltem egy jó magyar-angol fordito után)
Nem értem miért megy ez olyan nehezen, ... ja, hogy nem olvasnak mostanában a gyerekek, emberek? Ez is kérdéses szerintem.
Nekem nagyon sok (gyermek) könyvem jelent meg itthon Erdélyben magyar nyelven, viszont sem a magyarországi sem a az itteni román nyelvű kiadók nem válaszoltak a hozzájuk cimzett bemutatkozó levelemre. Próbálkoztam az Egyesült Államokban is meg Angliában, az angolra forditott meséimmel, ott meg az volt a baj, hogy nem volt hibamentesen leforditva (pedig majdnem egy évet keresgéltem egy jó magyar-angol fordito után)
Nem értem miért megy ez olyan nehezen, ... ja, hogy nem olvasnak mostanában a gyerekek, emberek? Ez is kérdéses szerintem.
Kedves Adrora, bizony nem könnyű ma egy "írástudó" helyzete. Régen sem volt egyszerű megjelentetni egy könyvet, de talán nem volt ez akkor annyira klikk-szellemű.
Emlékszem, magam a Lucrezia Borgia életregényemmel kapcsolatban egyszerűen levelezésbe kezdtem az akkor még élő Passuth Lászlóval, és amolyan atyai barátommá vált. Meglátogattam, beszélgettünk, s bár a regénytémámra csak annyit mondott: bastard-műfaj, de támogatott, biztatott. Azért beajánlott a Magvető kiadónak, s bizony csak rajtam múlt, hogy elaludt az ügy (ugyanis előbb meg kellett írnom). Ma már kész ez a regény, de nem kell senkinek. (Csak az anyaggyűjtés, forrásanyag-fordítás egy évembe tellett.)
Erről jut eszembe, az egyik karácsonyon feleségem meglepett egy könyvvel, Roberta Gellis: Lucrezia Borgia és a mérgek anyja c. művével. A fülszöveg agyondícséri, nem tudom miért. Nos, ez a könyv amolyan irodalmi-történelmi ponyva, több mint 350 oldalas, szép színes borítóval. Jóllehet a szereplők nagy része hiteles személy, ám a sztori merőben légből kapott. Azaz fikció.
Köztudomású, hogy még ma is emlegetik a Borgiák mérgét, rettenetes tetteiket, amik jórészt igazak, de semmivel sem borzasztóbban, mint a maga korában szinte bármelyik szuverén környezetének tettei (lásd: pl. Baglioni-k vérnásza).
Tehát ez a kedves hölgy meglovagolva a Borgia nevet, szerepeltetve a címben is a mérget, előre vetítette, hogy itt egy sikamlós reneszánsz krimit várhatunk. Hát mit mondjak? Nem sikerült valami fényesen. De nálunk gyorsan lefordították, díszbe öltöztették, és felmagasztalták, mint valami különlegességet. Pedig ahogy mondom, csak egy ponyva.
Persze ez magánvélemény, de ismerjük a mai magyar könyvkiadás "komoly" irodalmi vénáját.
Emlékszem, magam a Lucrezia Borgia életregényemmel kapcsolatban egyszerűen levelezésbe kezdtem az akkor még élő Passuth Lászlóval, és amolyan atyai barátommá vált. Meglátogattam, beszélgettünk, s bár a regénytémámra csak annyit mondott: bastard-műfaj, de támogatott, biztatott. Azért beajánlott a Magvető kiadónak, s bizony csak rajtam múlt, hogy elaludt az ügy (ugyanis előbb meg kellett írnom). Ma már kész ez a regény, de nem kell senkinek. (Csak az anyaggyűjtés, forrásanyag-fordítás egy évembe tellett.)
Erről jut eszembe, az egyik karácsonyon feleségem meglepett egy könyvvel, Roberta Gellis: Lucrezia Borgia és a mérgek anyja c. művével. A fülszöveg agyondícséri, nem tudom miért. Nos, ez a könyv amolyan irodalmi-történelmi ponyva, több mint 350 oldalas, szép színes borítóval. Jóllehet a szereplők nagy része hiteles személy, ám a sztori merőben légből kapott. Azaz fikció.
Köztudomású, hogy még ma is emlegetik a Borgiák mérgét, rettenetes tetteiket, amik jórészt igazak, de semmivel sem borzasztóbban, mint a maga korában szinte bármelyik szuverén környezetének tettei (lásd: pl. Baglioni-k vérnásza).
Tehát ez a kedves hölgy meglovagolva a Borgia nevet, szerepeltetve a címben is a mérget, előre vetítette, hogy itt egy sikamlós reneszánsz krimit várhatunk. Hát mit mondjak? Nem sikerült valami fényesen. De nálunk gyorsan lefordították, díszbe öltöztették, és felmagasztalták, mint valami különlegességet. Pedig ahogy mondom, csak egy ponyva.
Persze ez magánvélemény, de ismerjük a mai magyar könyvkiadás "komoly" irodalmi vénáját.
Ez a könyvkiadás tényleg egy nehéz téma. Én próbálkoztam egy-két könyvet kiadatni, nem mint író, hanem angol könyveket magyarul, de sajnos nem kecsegtettek sikerrel.
érdekes
Épp a minap gondolkoztam el azon, hogy miért van ez a nagy árkülönbség egyes kiadók között. Elég sok könyvet veszek, főleg online rendelem meg őket, mert úgy még 15-20 százalék kedvezményt kapok rájuk. A múlt héten két General-Press által kiadott könyvet vettem, 2100 forintért darabját. Nagyon szép munka, kemény borítás, porvédő borító, fűzött könyv. A szerzők is népszerűek: Karen Hawkins és Catherine Anderson. Ellenben ott van az Ulpius-Ház a maga ragasztott könyveivel, puha borítójával 3500 és 4000 forint között. A Gaboé is hasonló minőségű de legalább ők 1500és 2000forint között adnak ki. Legutóbb Nora Roberts könyveket vettem tőlük, de ők adják ki Julie Garwoodot is.
Szóval az ár nem feltétlenül arányos a minőséggel és én szeretem, ha könyveim nem esnek szét egy olvasás után.
Épp a minap gondolkoztam el azon, hogy miért van ez a nagy árkülönbség egyes kiadók között. Elég sok könyvet veszek, főleg online rendelem meg őket, mert úgy még 15-20 százalék kedvezményt kapok rájuk. A múlt héten két General-Press által kiadott könyvet vettem, 2100 forintért darabját. Nagyon szép munka, kemény borítás, porvédő borító, fűzött könyv. A szerzők is népszerűek: Karen Hawkins és Catherine Anderson. Ellenben ott van az Ulpius-Ház a maga ragasztott könyveivel, puha borítójával 3500 és 4000 forint között. A Gaboé is hasonló minőségű de legalább ők 1500és 2000forint között adnak ki. Legutóbb Nora Roberts könyveket vettem tőlük, de ők adják ki Julie Garwoodot is.
Szóval az ár nem feltétlenül arányos a minőséggel és én szeretem, ha könyveim nem esnek szét egy olvasás után.
könyvek-árak
Én meg azt nem értem, hogy lehet, hogy angol nyelven megkapok valamit 1500 Ft-ért, nálunk meg 3000 körüli áron, ugyanakkor ha megnézem a fizetéseket, semmi sem indokolja ezt a nagy árkülönbséget. Komolyan mondom, érdemesebb angolul olvasni. Az Ulpiusos könyvekkel nekem is van bajom, ha nem akarom, hogy szétessenek, alig hajthatom ki őket, amikor olvasom, és mivel nem egy könyvük pokoli vastag -- lásd Wardok --, nem éppen élvezetes így olvasni őket! Ugyanez érvényes egyébként a Könyvmolyképző könyveire, de csak részben, azok is jó nehezek, de valamivel könnyebben olvashatóak.
Szóval, akárhogy is nézem, az e-könyv nyerő lesz, és ez, sajnos, sok ember munkájába kerül majd.
Én meg azt nem értem, hogy lehet, hogy angol nyelven megkapok valamit 1500 Ft-ért, nálunk meg 3000 körüli áron, ugyanakkor ha megnézem a fizetéseket, semmi sem indokolja ezt a nagy árkülönbséget. Komolyan mondom, érdemesebb angolul olvasni. Az Ulpiusos könyvekkel nekem is van bajom, ha nem akarom, hogy szétessenek, alig hajthatom ki őket, amikor olvasom, és mivel nem egy könyvük pokoli vastag -- lásd Wardok --, nem éppen élvezetes így olvasni őket! Ugyanez érvényes egyébként a Könyvmolyképző könyveire, de csak részben, azok is jó nehezek, de valamivel könnyebben olvashatóak.
Szóval, akárhogy is nézem, az e-könyv nyerő lesz, és ez, sajnos, sok ember munkájába kerül majd.
Csak pár ötlet: az angol nyelvű piac sokkal nagyobb, mint a magyar, ezért több könyvet is lehet eladni. Így pedig kisebb hasznot is elég realizálni egy-egy példányon, hogy a végén ne legyen veszteséges a könyv megjelentetése. Másrészt pedig a külföldi művek itthoni kiadására még plusz költségként nehezedik a jogdíj és a fordító is.
Amúgy jah, az e-könyv nyerő és érdemes angolul (is) olvasni
Valahol valakitől valami olyasmit hallottam, hogy egy könyvnél, ha eladnak 300 db-ot, már bejön az ára. /Vagy 1000-et?, pontosan nem emlékszem./ A lényeg, hogy a terjesztőkhöz megy a könyv árának legalább 60 %-a. Érdekes módon mégis tudnak adni 20-25, sőt, olykor 80 % kedvezményt, viszonylag új könyvekre, mert nálunk rengeteg kiadvány jelenik meg. Ugyanakkor, ahogy a könyvpiacot figyelem, azt látom, hogy ugyanazokat a -- sokszor klasszikus -- műveket jelentetik meg, magas áron. De előfordul ez a lektűröknél is, pl. Evanovichnak harmadszor, Edgar Wallace-nak legalább negyedszer rugaszkodnak neki. Rossz kiadási politika, rossz árpolitika... És mi a vége? Az emberek neten rendelnek, ahol eleve megkapják a 20-25 % kedvezményt, a terjesztő-hálózatok pedig tönkremennek, megint csak sokan elveszítik a munkájukat. Ha kevesebb kiadvány lenne, valószínűleg több példány fogyna, főleg ha csökkentenék az árakat -- kevesebb papírfelhasználással nagyobb bevételt eredményezhetne, de persze a kiadók mindig terjeszkedni akarnak, csak mintha elfeledkeznének arról, hogy válság van.
Egyelőre kicsi a választék, és drágák, úgy rémlik, a Fapados könyvkiadó próbálkozik velük és a Kossuth, de még gyerekcipőben járunk. Papír- és nyomdaköltség valóban nincs, de az előállításuk is pénzbe kerül, és a netes hálózati ügyintézés, stb., legalábbis erre hivatkoztak, amikor egyesek kifogásolták a magas árakat. Az angol e-könyvek sokszor alig néhány centtel kerülnek kevesebbe, mint a papír alapúak, de valószínűleg itt is jön majd egy nagy áresés, mint az olvasóknál.
Az angol nyelvű kiadói e-könyvek újonnan $10-13 között jelennek meg általában és idővel ebből az árból engednek lefelé. Tehát átszámítva olyan 2-2,5e Ft az áruk és maximum 1-1,5e Ft-ig csökkennek le. Ha ennél olcsóbb könyvet látsz az vagy valami akció vagy a legtöbb esetben szerzői kiadású (self-published) könyv.
Az itthoni árak elég változóak, a jellemző az a 990 Ft-os plafon. Kivéve az első piaci szereplőt az eKönyv Magyarországot náluk drágábbak a könyvek és még DRM-mel (másolásvédelemmel) is keserítik az életed. Más hazai terjesztők: a sukiaki által már említett Kossuth kiadó – multimediaplaza néven található – és a fapadoskönyv – ők olcsóbbak a többieknél –, a Digitalbooks, az Adamo Books és Sci-fi fronton az SFportál és a Galaktika (99 Ft-os novellák is vannak).
Az igaz, hogy nincs papír és nyomdaköltség viszont van tranzakciós költség (egy paypal utalás pl. 90 Ft) és az áfa nem 5%, hanem 25% – nyilván egy e-könyv nem képvisel olyan kulturális értéket, mint a nyomtatott társa (/szarkazmus). Sukiaki pedig már említette az előállítást, ami elvileg maximum! pár óra alatt megvan, ha rendelkezésre áll a könyv tartalma digitálisan. Ha nem, akkor marad a scannelés és a proofreading.
Amúgy a print könyvek árában nem a papír és nyomdaköltség a legdurvább, hanem a terjesztő 50-60%-os árrése. Ezen saját webbolttal számottevő forgalom mellett már lehet spórolni. De ha egy nagyobb internetes terjesztőt választasz még akkor is jobban lehet járni. Pl. az Amazon és a B&N bizonyos feltételek teljesülése mellett "csak" 30 illetve 35% jutalékot kér a saját kiadású könyved árából. Gondolom a kiadóknak nem jelenthet különösebb gondot megállapodni, akár kedvezőbb feltételekről.
Szerintem azért ez erősen függ attól, hogy milyen minőségben készült a könyv – lásd kemény és puhafedeles –, és hogy mekkora árréssel árulják.
Szerintem a kedvezményeknek több céljuk is van. Egyik, hogy a rájuk rohadó könyveket el kell adniuk – hacsak nem bizományiban van benn, mert akkor a kiadó megszívta –, a másik, hogy a vevőket becsalogassák a boltba. Mint ahogy a szupermarketek is csinálják, amit az egyik kedvezményes terméken elbuknak azt másik kettőn, amiket mellette megveszel simán behozzák.
Ahogy én láttam az itthoni netes terjesztő-hálózatok gyakran megegyeznek a bolti terjesztőkkel (Alexandra, Libri). A 20-25% kedvezményt meg akár ki is spórolhatják, mivel az online hálózat valószínűleg nem kerül annyiba, mint egy könyvpalota.
A könyvek ára sajnos nem csak a minőséggel vannak relációban, hanem a példányszámmal is. Népszerű szerzőt/könyvet megkaphatsz jó minőségben is olcsón, de ha szűk réteget érintő könyvet olvasol, akkor meg kell fizetned a minőséget.
KristineHolt
Új tag
Nos, én is megjártam a magam kálváriáját a kiadókkal...
Több éves kilincselés, menetközben kiatanult korrektúra - stilisztika, nyomdakész kézirat beadása ellenére is -, a legkedvezőbb kiadói ajánlatban ki kellett volna fizetnem a teljes nyomdai költséget, és még a saját borító tervemet sem fogadták volna el.
Akkor úgy döntöttem bosszút állok!
Végigjártam az összes idevonatkozó hivatalt, beszereztem a szükséges engedélyeket és megcsináltam a saját kiadómat...)))
Természetesen ,,csak" elektromos könyveket adok ki, hiszen nem vagyok miliomos. Nem tudtam volna beruházni a hagyományos nyomdatechnikához kellő berendezésekre.
De az e-kiadó is kiadó. Ebben a formában is eljut a könyvem, és már másoké is az olvasókhoz.
Igaz, addig amíg az állam nem módosítja az e-könyvek mostani 25%-os ÁFÁ-ját a hagymányos könyvekéhez hasonlóan 5%-ra addig nem igen lehet ezek árait igazán alacsonyan tartani - de reménykedem.
Az viszont biztos, hogy az e-könyvek bekerülési költségei messze alulmaradnak a hagyományos könyvekéhez képest!
Több éves kilincselés, menetközben kiatanult korrektúra - stilisztika, nyomdakész kézirat beadása ellenére is -, a legkedvezőbb kiadói ajánlatban ki kellett volna fizetnem a teljes nyomdai költséget, és még a saját borító tervemet sem fogadták volna el.
Akkor úgy döntöttem bosszút állok!
Végigjártam az összes idevonatkozó hivatalt, beszereztem a szükséges engedélyeket és megcsináltam a saját kiadómat...)))
Természetesen ,,csak" elektromos könyveket adok ki, hiszen nem vagyok miliomos. Nem tudtam volna beruházni a hagyományos nyomdatechnikához kellő berendezésekre.
De az e-kiadó is kiadó. Ebben a formában is eljut a könyvem, és már másoké is az olvasókhoz.
Igaz, addig amíg az állam nem módosítja az e-könyvek mostani 25%-os ÁFÁ-ját a hagymányos könyvekéhez hasonlóan 5%-ra addig nem igen lehet ezek árait igazán alacsonyan tartani - de reménykedem.
Az viszont biztos, hogy az e-könyvek bekerülési költségei messze alulmaradnak a hagyományos könyvekéhez képest!
Jómagam nem sok többletinformációval tudok hozzájárulni a könyvkiadásról szóló diskurzushoz, még nem próbáltam kiadni egy könyvet sem...
De véleményem azért volna. Főként elméleti, filozófiai, ha úgy tetszik... Ez a könyvkiadás, könyveladás helyzet eldurvulni látszik, hogyha csupán az internetes kalózpéldányok számára és keresettségére gondolunk is. A könyvek ára az egekben. A minőségük kérdéses vagy említésre sem méltó, tartalmi és kivitelezési egyaránt. Az ipar - vagy hogy is nevezzem azon emberek csoportját, akik a könyvkiadás hasznát számlálgatják a bankszámlájukon - már nem győzi negatív jelzővel illetni azokat, akik kalózpéldányokban gondolkoznak... Pedig van azért ok-okozati összefüggés is a világon! Én színt vallok: ha megtetszik egy könyv témája, először kalózpéldánynak keresek utána. Miért? Megmondom kerekperec: nincs pénzem, de igényelném az intellektuális kihívást, sőt szakmám szerint kötelező, hogy naprakész legyek. Elég sokszor nagyot csalódok, hogy "na, ennek is csak az alapötlete volt jó", hatásvadászat az egész... De ha valami megtetszik, akkor kerítek rá módot, és megveszem az eredeti példányt! Nálam ez gyakran több havi/ féléves projekt, de Isten a tanúm, ha megéri, megveszem... Mert számomra a papír szent!
Van egy másik tendencia, amin én nagyokat szoktam derülni. Hobbiírók csoportja szórakoztatja egymást és a nagyérdeműt az interneten, álnéven, ingyen, ahogy az amerikai mondja "just for the hell of it". Ezek gyakran angolul íródnak. Ilyen projekteket szinte gyakrabban olvasok, mint úgymond "irodalmat", mert vannak sutácska művek, amiknek örülök, hogy nem került papírra (már említettem a hozzáállásomat), ugyanakkor örülök, hogy hétköznapi emberkék, gyakran tinik bontogatják a szárnyaikat.
És vannak olyan művek is, amiktől eláll a lélegzetem, olyan zseniálisak! Újra és újra elolvasom, és rácsodálkozok a reményre, hogy igen, a tehetség ott van, és eljut egyik embertől a másikig. Számomra ez az irodalom csodája! Lehetne tökéletesebb a világ, hogy ez kenyeret is adjon a művész szájába, de ahogy belegondolok: ez soha nem volt feltétlenül így...
Elnézést kérek az ömlengésért, hajlamos vagyok rá, de úgy éreztem, ezt meg kell osztanom...
További minden jót kívánok Mindenkinek!
De véleményem azért volna. Főként elméleti, filozófiai, ha úgy tetszik... Ez a könyvkiadás, könyveladás helyzet eldurvulni látszik, hogyha csupán az internetes kalózpéldányok számára és keresettségére gondolunk is. A könyvek ára az egekben. A minőségük kérdéses vagy említésre sem méltó, tartalmi és kivitelezési egyaránt. Az ipar - vagy hogy is nevezzem azon emberek csoportját, akik a könyvkiadás hasznát számlálgatják a bankszámlájukon - már nem győzi negatív jelzővel illetni azokat, akik kalózpéldányokban gondolkoznak... Pedig van azért ok-okozati összefüggés is a világon! Én színt vallok: ha megtetszik egy könyv témája, először kalózpéldánynak keresek utána. Miért? Megmondom kerekperec: nincs pénzem, de igényelném az intellektuális kihívást, sőt szakmám szerint kötelező, hogy naprakész legyek. Elég sokszor nagyot csalódok, hogy "na, ennek is csak az alapötlete volt jó", hatásvadászat az egész... De ha valami megtetszik, akkor kerítek rá módot, és megveszem az eredeti példányt! Nálam ez gyakran több havi/ féléves projekt, de Isten a tanúm, ha megéri, megveszem... Mert számomra a papír szent!
Van egy másik tendencia, amin én nagyokat szoktam derülni. Hobbiírók csoportja szórakoztatja egymást és a nagyérdeműt az interneten, álnéven, ingyen, ahogy az amerikai mondja "just for the hell of it". Ezek gyakran angolul íródnak. Ilyen projekteket szinte gyakrabban olvasok, mint úgymond "irodalmat", mert vannak sutácska művek, amiknek örülök, hogy nem került papírra (már említettem a hozzáállásomat), ugyanakkor örülök, hogy hétköznapi emberkék, gyakran tinik bontogatják a szárnyaikat.
És vannak olyan művek is, amiktől eláll a lélegzetem, olyan zseniálisak! Újra és újra elolvasom, és rácsodálkozok a reményre, hogy igen, a tehetség ott van, és eljut egyik embertől a másikig. Számomra ez az irodalom csodája! Lehetne tökéletesebb a világ, hogy ez kenyeret is adjon a művész szájába, de ahogy belegondolok: ez soha nem volt feltétlenül így...
Elnézést kérek az ömlengésért, hajlamos vagyok rá, de úgy éreztem, ezt meg kell osztanom...
További minden jót kívánok Mindenkinek!
KristineHolt
Új tag
Runa!
Igazi valóságot írtál!
Elsőkőrben azért mert ma, legalábbis itthon - az emberek minimum fele, kalóz fordításokat olvas, azért írtam fordításokat, mert a magyar műveket általában maguk a szerzők osztják meg a neten.
A kiadók általában tényleg csak a bevétellel foglalkoznak - azzal, hogy az eladható könyv tartalmilag is minőséget hordozzon, azzal már nem.
Másodszor pedig a neten fellelhető úgymond amatőr írók.
Talán egyre kevesebbükre illik az amatőr jelző. Én is sok, úgynevezett fandomban olvasok - sőt bevallottan írok is, nem is keveset.
Ismerek jó pár embert akik fanfictionnal kezdték - mára már saját kiadott kötetük van. Tényleg igazi gyöngyszemeket lehet találni közöttük...)))
Igazi valóságot írtál!
Elsőkőrben azért mert ma, legalábbis itthon - az emberek minimum fele, kalóz fordításokat olvas, azért írtam fordításokat, mert a magyar műveket általában maguk a szerzők osztják meg a neten.
A kiadók általában tényleg csak a bevétellel foglalkoznak - azzal, hogy az eladható könyv tartalmilag is minőséget hordozzon, azzal már nem.
Másodszor pedig a neten fellelhető úgymond amatőr írók.
Talán egyre kevesebbükre illik az amatőr jelző. Én is sok, úgynevezett fandomban olvasok - sőt bevallottan írok is, nem is keveset.
Ismerek jó pár embert akik fanfictionnal kezdték - mára már saját kiadott kötetük van. Tényleg igazi gyöngyszemeket lehet találni közöttük...)))
érdeklődés
Érkelne ez az e-kiadó dolog. Mi kell a létesítéshez, és a tied hol tekinthető meg?
Elég sokat írok, már megjelent két könyvem (papíralapú), de én is gondolkodom valami megoldáson a kiadást illetően. Talán még össze is dolgozhatnánk.
Ha bővebben akarsz írni, írj az emilemre: [email protected]
Várom válaszod
üdvözlettel
Nicola
Érkelne ez az e-kiadó dolog. Mi kell a létesítéshez, és a tied hol tekinthető meg?
Elég sokat írok, már megjelent két könyvem (papíralapú), de én is gondolkodom valami megoldáson a kiadást illetően. Talán még össze is dolgozhatnánk.
Ha bővebben akarsz írni, írj az emilemre: [email protected]
Várom válaszod
üdvözlettel
Nicola
KristineHolt
Új tag
Nicola!
Küldtem mailt...)))
Küldtem mailt...)))
Sziasztok!
Én boltban dolgoztam, bár már nem most, tehát nem tudom, hogy most mennyire változott a dolog, de amikor én könyvesboltban dolgoztam, akkor nálunk úgy ment, hogy a könyvek nem kerültek a bolt tulajdonába, csak bizományban voltak kint. Ha eladtad, akkor kifizetted a könyv X%-át. Ez változó volt. Volt olyan könyv, amit 20%, de volt olyan is, amit akár 40% -kal olcsóbban "kaptunk meg". Ritka volt az olyan könyv, amit csak akkor lehetett elhozni a nagykerből, aminek a 100%-át ki kellett fizetni. Ezért tudják az online könyvesboltok megtenni azt, hogy 10%-25% kedvezményt adnak. Nekik ez meg sem kottyan, hiszen nem a teljes árat kell visszahozni, hogy haszon legyen.
Én boltban dolgoztam, bár már nem most, tehát nem tudom, hogy most mennyire változott a dolog, de amikor én könyvesboltban dolgoztam, akkor nálunk úgy ment, hogy a könyvek nem kerültek a bolt tulajdonába, csak bizományban voltak kint. Ha eladtad, akkor kifizetted a könyv X%-át. Ez változó volt. Volt olyan könyv, amit 20%, de volt olyan is, amit akár 40% -kal olcsóbban "kaptunk meg". Ritka volt az olyan könyv, amit csak akkor lehetett elhozni a nagykerből, aminek a 100%-át ki kellett fizetni. Ezért tudják az online könyvesboltok megtenni azt, hogy 10%-25% kedvezményt adnak. Nekik ez meg sem kottyan, hiszen nem a teljes árat kell visszahozni, hogy haszon legyen.
Hasonló témák
