Sziasztok. 15 éves fiú vagyok, és félig-meddig egyet kell hogy értsek veletek. Sajnos az én korosztályom nagyon félreértelmezi a buli fogalmát. Számomra már az is kikapcsolódás, ha néhány barátommal elmegyünk a Margitszigetre sétálni, vagy futni egy szigetkört. Nem egy ismerősöm jár rendszeresen buliba, és másnap az iskolában mesélik röhögve, hogy mennyire berugtak, meg hogy mennyit hánytak. És ettől ők menők. Én még életemben nem cigiztem, és nem is ittam anyit, hogy éreztem volna a hatását. Csak azt sajnálom, hogy azok miatt, akik a buszokon hangoskodnak, és káromkodnak, elfelejtik az emberek azokat a fiatalokat, akik normálisan viselkednek és csendben utaznak a busz hátuljában.
Mai fiatalok
- Téma inditó Ingridimola
- Kezdés dátuma
Sziasztok!
Azzal kezdeném, hogy 14 éves vagyok. Pont erről a korról szól ez a topic. Igazat adok abban, amit leírtatok, de vannak kivételek. Én nem süllyedtem le arra a szintre, hogy ne írjak helyesen a neten, vagy nyelvtan órán… Viszont egyre több ilyen van, és ez az én szememet is bántja. Látom, hogy egyik barátom folyton azt írja, hogy jáccók, a másik meg azt, hogy láttyuk.
A másik…a piálás. Fogalmam sincs, hogy miért kell leinni magad (nem csak ilyen fiatalon, hanem felnőtt korban is). Pár nappal ezelőtt voltunk osztálykiránduláson, ahol az osztályom fele (komolyan mondom a felét!) teljesen leitta magát, köztük a barátnőm is. Mondtam neki, hogy ne igyon többet, de hallgatott rám!?... Azt hittem, hogy ott fogom felpofozni, hogy térjen végre észhez, de végülis nem tettem. Jó… persze, én is ittam, de éreztem, hogy hol kell megállnom, és hogy meddig esik jól. A buli kedvéért nem erőltettem le. Az éjszaka végén pedig a józanoknál kötöttem ki, akikkel nagyon jót beszélgettünk, és bosszankodtunk, hogy milyen bolondok egyesek…Azt el kell, hogy mondjam, a józanok között olyanok voltak, akikre álmomban sem gondoltam.
A másik másik
D) a cigi. Egyszerűen utálom! Múlt nyáron belekerültem egy barátom ,,bandájába” egy délutánra. Elkezdtek cigizni…na mondom pá… és elmentem. Egyszerűen nem bírom.
A disco. Nem tudom, hogy mi a baj vele. Ha normális keretek között megy, akkor miért ne mehetne? Én már nagyon várom azt az időt, amikor végre én is elmehetek, mert bízok annyira magamban, hogy nem fogok bedrogozni, alkoholmérgezésig inni, vagy füstmérgezésig cigizni.
A lényeg, amit ki akarok hozni ebből: én is kipróbáltam a cigit, a piát, de mindig csak addig, ameddig jól esett. És csak úgy mondom…a cigit kb 7 évesen próbáltam ki Apukám térdén, és ezért nagyon hálás vagyok neki, mert így rettentett el tőle. Ha iszok alkoholt, akkor azt otthon teszem, csak nagyon ritkán máshol, és ha máshol, akkor is csak addig, ameddig tudok magamról.
Ja...és ,,az egymás nadrágjában turkálás"... Valamikor azt is el kell kezdeni, akkor, amikor megérettek rá az emberek, és amikor tényleg van olyan pár mellette, akiben maximálisan megbízik. Csak úgy mondom, hogy én még nem is csókolóztam...
Üdv! kiss
Azzal kezdeném, hogy 14 éves vagyok. Pont erről a korról szól ez a topic. Igazat adok abban, amit leírtatok, de vannak kivételek. Én nem süllyedtem le arra a szintre, hogy ne írjak helyesen a neten, vagy nyelvtan órán… Viszont egyre több ilyen van, és ez az én szememet is bántja. Látom, hogy egyik barátom folyton azt írja, hogy jáccók, a másik meg azt, hogy láttyuk.
A másik…a piálás. Fogalmam sincs, hogy miért kell leinni magad (nem csak ilyen fiatalon, hanem felnőtt korban is). Pár nappal ezelőtt voltunk osztálykiránduláson, ahol az osztályom fele (komolyan mondom a felét!) teljesen leitta magát, köztük a barátnőm is. Mondtam neki, hogy ne igyon többet, de hallgatott rám!?... Azt hittem, hogy ott fogom felpofozni, hogy térjen végre észhez, de végülis nem tettem. Jó… persze, én is ittam, de éreztem, hogy hol kell megállnom, és hogy meddig esik jól. A buli kedvéért nem erőltettem le. Az éjszaka végén pedig a józanoknál kötöttem ki, akikkel nagyon jót beszélgettünk, és bosszankodtunk, hogy milyen bolondok egyesek…Azt el kell, hogy mondjam, a józanok között olyanok voltak, akikre álmomban sem gondoltam.
A másik másik
D) a cigi. Egyszerűen utálom! Múlt nyáron belekerültem egy barátom ,,bandájába” egy délutánra. Elkezdtek cigizni…na mondom pá… és elmentem. Egyszerűen nem bírom. A disco. Nem tudom, hogy mi a baj vele. Ha normális keretek között megy, akkor miért ne mehetne? Én már nagyon várom azt az időt, amikor végre én is elmehetek, mert bízok annyira magamban, hogy nem fogok bedrogozni, alkoholmérgezésig inni, vagy füstmérgezésig cigizni.
A lényeg, amit ki akarok hozni ebből: én is kipróbáltam a cigit, a piát, de mindig csak addig, ameddig jól esett. És csak úgy mondom…a cigit kb 7 évesen próbáltam ki Apukám térdén, és ezért nagyon hálás vagyok neki, mert így rettentett el tőle. Ha iszok alkoholt, akkor azt otthon teszem, csak nagyon ritkán máshol, és ha máshol, akkor is csak addig, ameddig tudok magamról.
Ja...és ,,az egymás nadrágjában turkálás"... Valamikor azt is el kell kezdeni, akkor, amikor megérettek rá az emberek, és amikor tényleg van olyan pár mellette, akiben maximálisan megbízik. Csak úgy mondom, hogy én még nem is csókolóztam...
Üdv! kiss
Kihagytam
Tegnap este kihagytam egy részt, ami ma délelőtt jutott eszembe.
Nem hiszem, hogy csak a fiatalokról kéne így beszélni. Nap, mint nap tapasztalom, hogy az öregek (direkt nem időseket írtam) milyen megvetően néznek rám, mert fiatal vagyok. Normálisan öltözködöm, nincsen piercingem, és nincsen kék hajam, szóval nem értem, hogy miért. Talán azért, mert fiatal vagyok, és ők ezt irigylik? Vagy miért? Nem is ismernek, és úgy néznek rám, hogy huhh...
A másik: köszönök nekik tisztán és érthetően, és nem köszönnek vissza. Lehet, hogy nem hallották (pedig ahogy az előbb mondtam: érthetően köszöntem), de mégis lesújtó pillantásokat vetnek rám, és nem köszönnek vissza. Arról, hogy ők nem hallanak rendesen, én nem tehetek.
Most általánosítottam, ahogy itt a legtöbben tették a fiataloknál, pedig mind a két korcsoportban vannak kivételek. A fiatalok körében pl én, az idősek körében pedig ismerek nagyon kedves, és barátságos embereket.
Szóval erről ,,ENNYIT"...
Tegnap este kihagytam egy részt, ami ma délelőtt jutott eszembe.
Nem hiszem, hogy csak a fiatalokról kéne így beszélni. Nap, mint nap tapasztalom, hogy az öregek (direkt nem időseket írtam) milyen megvetően néznek rám, mert fiatal vagyok. Normálisan öltözködöm, nincsen piercingem, és nincsen kék hajam, szóval nem értem, hogy miért. Talán azért, mert fiatal vagyok, és ők ezt irigylik? Vagy miért? Nem is ismernek, és úgy néznek rám, hogy huhh...
A másik: köszönök nekik tisztán és érthetően, és nem köszönnek vissza. Lehet, hogy nem hallották (pedig ahogy az előbb mondtam: érthetően köszöntem), de mégis lesújtó pillantásokat vetnek rám, és nem köszönnek vissza. Arról, hogy ők nem hallanak rendesen, én nem tehetek.
Most általánosítottam, ahogy itt a legtöbben tették a fiataloknál, pedig mind a két korcsoportban vannak kivételek. A fiatalok körében pl én, az idősek körében pedig ismerek nagyon kedves, és barátságos embereket.
Szóval erről ,,ENNYIT"...
Sziasztok....
...húúú...de jó témát boncolgattok.
Számomra szinte hihetetlen hogy valaki megmeri említeni ezt a hatalmas kontrabontot előidéző témát.
Végig olvastam az írásokat és mindenkinek igaza van,mert az igazság annyiféle amennyi az ember maga.
De akárhogyan latolgatom és keresem a megoldást még mindig sajnos a szülőkhöz kerülök vissza ...szóval én a következetességben látom a megoldást,persze ha egyáltalán megakarja oldani valaki a kontrabontokat maga körül.....ha nem szeretné hogy a gyermeke ki legyen közösítve az osztályában vagy hasonló konfliktusok elé nézzen...
nem tehetek róla,de ...véleményem szerint olyan gyerek vagy tini fiatal nincsen akit nem lehet nevelni,aki ne hallgatna a szép szóra,vagy a megfelelő időben elcsattanó Apai szigorra és utolsó sorban a pofonra is,amennyiben szükséges.
Igen sokan most felhördülnek..jajj! pofon..rögtön ütni?..milyen dolog az?....erre elmesélek 2 édes storyt:
...csatolom mert itt hosszú lenne:
...húúú...de jó témát boncolgattok.
Számomra szinte hihetetlen hogy valaki megmeri említeni ezt a hatalmas kontrabontot előidéző témát.
Végig olvastam az írásokat és mindenkinek igaza van,mert az igazság annyiféle amennyi az ember maga.
De akárhogyan latolgatom és keresem a megoldást még mindig sajnos a szülőkhöz kerülök vissza ...szóval én a következetességben látom a megoldást,persze ha egyáltalán megakarja oldani valaki a kontrabontokat maga körül.....ha nem szeretné hogy a gyermeke ki legyen közösítve az osztályában vagy hasonló konfliktusok elé nézzen...
nem tehetek róla,de ...véleményem szerint olyan gyerek vagy tini fiatal nincsen akit nem lehet nevelni,aki ne hallgatna a szép szóra,vagy a megfelelő időben elcsattanó Apai szigorra és utolsó sorban a pofonra is,amennyiben szükséges.
Igen sokan most felhördülnek..jajj! pofon..rögtön ütni?..milyen dolog az?....erre elmesélek 2 édes storyt:
...csatolom mert itt hosszú lenne:
Szia
Woodooman...
Mit értesz ebben a korban gyerekességnek?..most én gondolok hirtelen a lányok:
apró nevetésére,
össze sugásra-bugásra,
csacsogására,
csiripelésére,
csicsergésére
viháncolására,
jókedvük valamilyen módon való kifejezésére.
...ami általában akkor tör elő belőlük ha megjelenik a környéken egy,a számukra érdekes Fiú..a Fiú....
..ilyenkor nagyon édes szerepjátékok kezdődnek el minkét fél részéről,aminek általában a leggyakoribb forrása a:
- kommunikációs zavar-
pont ez a kor az amikor keményen tanulja minkét fél a másik nemmel való érintkezés szabályait,mikéntjeit,azért hogy megszülessenek az -Igenek-....aztán hogy ennek mi lesz a vége?...kitudja?...azt lehet tudni hogy mit szeretnénk belőle kihozni,de hogy mit sikerül?..-azt majd az idő és a folyamatos
'tanács kérése 'megmondja...tanácsot meg bárkitől kaphatsz...legfeljebb nem jőn be.De akkor is hasznos volt ,tanultál abból is .
Szóval,hidd el,normális még 16 évesen a viháncolás,az a baj ha nincs meg,mert akkor idejekorán kellett felnőnie a lánynak és az majd később visszaüt valahol,válásba,kicsapongásba..stb.
Aerensiniac
Kitiltott (BANned)
Egy szó: TV
Nem örvendetes ahogyan a gyerekek beszélnek. Nem örvendetes a helyesírásuk katasztrofális alakulása. De én inkább azon gondolkodnék, hogy a nagyszülők és szülők generációja mit is csinált rosszul, hogy ilyenek lettek. Mert bizony minden ilyen gyerek a mi példánkon nőtt fel.
Még felnőtt ember agya sem tesz különbséget abban hogy a feldolgozott információ valós vagy nem valós forrásból származik-e, mert ilyen nincs a biológiában. Az agy azzal dolgozik amit kap, és a mai gyerekek fejébe bizony elég sok olyan dolog belekerült aminek a későbbiek során még nagyon nagy kárát fogja látni ez a világ.
Egyébként nem tudok egyetérteni a "minden generáció öregjei ugyan ezt mondják" típusú közelítéssel, hiszen bár teljesen igaz, azért akkoriban egy cigaretta elég volt ahhoz hogy úgy megbotránkoztassa a szülőket hogy eltörték rajtad a petrencés rudat, ma meg már az sem hogy 15 évesen szexelnek a csemetéik.
Az árnyalati különbségekre nem árt odafigyelni, mert én a magam 24 évével is csak azt tudom mondani hogy nagyon felgyorsult az élet elértéktelenedése és az erkölcs (mint olyan) egyre kevésbé észrevehető a mai fiatalokban.
Persze ez a téma nem most aktuális. Viszont nem szeretném megélni azt a világot amiben a mostani 5 éves, mobilos, joshi barátot meg big brothert kitárgyaló óvodások államfőkké meg vezetőkké lépnek elő.
Aerensiniac...
...annyira igazad van.......eszembe jutatál egy haonló párositást:
Drága nagyanyámék vettek maguknak egy-egy biciklit,úgy az 50-es években,megtanultak biciklizni nagyapámmal.
Falusi középosztálybeliek voltak,egyszer lejött a papa nővére Budapestről,és 1 hétig nem állhattak meg Marcsa néni előtt amikor meglátta hogy a mamám is biciklivel ment elébe a vonathoz...
1 hétig azt hajtotta neki:..
- Mi vagy Te Matildka?... k****?...hogy biciklizel?....Laci?..miért engeded meg a feleségednek?....hát csak a .....azok ülnek biciklire....
1hetet háborgott drága Marcsanénénk ezen.....de még hónapok múlva sem tudta megemészteni hogy látta a mamát biciklizni.
Ugyan akkor, pár évvel ez elött:.. volt 14 éves a keresztlányom,aki egyik napról a másikra összeköltözött egy nála,12-15 évvel idősebb legénnyel.....a szavam elakadt,mit szóljak én erre?...egyszer megkérdeztem az édesanyát szépen,csendben kávézgatás közben...
-Hogyan éled meg ezt hogy a kislány elköltözik itthonról hetekre,és máshol alszik, eszik..és él napokig...?...más asszony kelti reggel iskolába?..és ad neki ebédet?..gondoskodik rola?
( a fiú a szüleinél lakott)
Na?...hogy én mit kaptam?...csak ippeg a keresztvizet le nem szedte rolam....
"elöször:semmi közöm nincs a történethet,
másodszor: nem ismerem a teljes elözményeket,
harmadszor: Ő ezt már kivesézte a gyerekekkel,és ez a gyerekek karmája,elöző életbeli tetteiket így hozzák helyre...stb."
Ilyeneket kezdett el,mondani Nekem......hát akkor jöttem rá,lehet jobb helyen van ez a gyereklány egy másik nő keze alatt.Mint később bebizonyosodott,igazam lett,jobb helyen volt a mai anyosa kezeiben,megtanitotta főzni,és minden másra amit az Édesanya elfelejtet....és senki nem mondta a kislányra hogy k****....Ő volt a menő a suliban mert már volt pasija-autóval-motorral-és ráadásul hűséges is volt hozzá....igy tisztességes lány maradt.
...annyira igazad van.....
..eszembe jutatál egy haonló párositást: Drága nagyanyámék vettek maguknak egy-egy biciklit,úgy az 50-es években,megtanultak biciklizni nagyapámmal.
Falusi középosztálybeliek voltak,egyszer lejött a papa nővére Budapestről,és 1 hétig nem állhattak meg Marcsa néni előtt amikor meglátta hogy a mamám is biciklivel ment elébe a vonathoz...
1 hétig azt hajtotta neki:..
- Mi vagy Te Matildka?... k****?...hogy biciklizel?....Laci?..miért engeded meg a feleségednek?....hát csak a .....azok ülnek biciklire....
1hetet háborgott drága Marcsanénénk ezen.....de még hónapok múlva sem tudta megemészteni hogy látta a mamát biciklizni.
Ugyan akkor, pár évvel ez elött:.. volt 14 éves a keresztlányom,aki egyik napról a másikra összeköltözött egy nála,12-15 évvel idősebb legénnyel.....a szavam elakadt,mit szóljak én erre?...egyszer megkérdeztem az édesanyát szépen,csendben kávézgatás közben...
-Hogyan éled meg ezt hogy a kislány elköltözik itthonról hetekre,és máshol alszik, eszik..és él napokig...?...más asszony kelti reggel iskolába?..és ad neki ebédet?..gondoskodik rola?
( a fiú a szüleinél lakott)
Na?...hogy én mit kaptam?...csak ippeg a keresztvizet le nem szedte rolam....
"elöször:semmi közöm nincs a történethet,
másodszor: nem ismerem a teljes elözményeket,
harmadszor: Ő ezt már kivesézte a gyerekekkel,és ez a gyerekek karmája,elöző életbeli tetteiket így hozzák helyre...stb."
Ilyeneket kezdett el,mondani Nekem......hát akkor jöttem rá,lehet jobb helyen van ez a gyereklány egy másik nő keze alatt.Mint később bebizonyosodott,igazam lett,jobb helyen volt a mai anyosa kezeiben,megtanitotta főzni,és minden másra amit az Édesanya elfelejtet....és senki nem mondta a kislányra hogy k****....Ő volt a menő a suliban mert már volt pasija-autóval-motorral-és ráadásul hűséges is volt hozzá....igy tisztességes lány maradt.
Hú, elég jól kiveséztétek ezt a témát. Egy pár gondolatot azért hozzá tennék.
Kettő felnőtt fiam van és bizony mi is megszenvedtük azt a bizonyos kamaszkort. Nem is annyira a pia, cigi miatt (módjával ittak, soha nem láttuk Őket részegnek, bár nem is nagyon jártak el szórakozni) hanem a minden ellen való lázadás miatt.
Így utólag visszagondolva a mai fiatalok viselkedéséhez képest elenyészőek voltak a problémáink.
Ami engem aggaszt mostanság az a mérhetetlenül trágár beszéd, buszon, buszmegállóban,utcán. És szörnyű hallani mikor ez fiatal lányok szájából jön elő. Semmi szégyenérzet nincs bennük, hogy idegenek előtt kitárgyalják, hogy ki kivel, mikor, hányszor, és ki mennyit ivott,hányt stb.
Amit még aggódva és csodálkozva figyelek, hogy a kisebbik fiam (22 éves) fiatal 19 éves barátnője jön hozzánk és nem fordítva. Rendszeresen megjelenik hétvégeken, el vannak mint befőtt, én meg főzzek, mosogassak, takarítsak utánuk is. Na meg persze agyaljak, hogy mi legyen a kaja ennyi embernek, hiszen a nagy fiamnak aki 25 éves, 3 éve van egy komoly kapcsolata - a barátnő szinte már családtagnak számít - tehát már lassan 6 fős családdá válunk.
Az én időmben a fiú járt a lányhoz udvarolni, de az, hogy ott is aludjon az teljességgel kizárt volt. A mai világban meg kiröhögnének ha nem engednénk meg, hogy a barátnő itt aludjon nálunk. Nekik ez már teljesen természetes.
(Mondjuk mindig megkérdezik, hogy nem okoz-e gondot nekünk.)
De csodálkozom, hogy a lány édesanyja nem hiányolja pici lányát, hiszen nyári gyakorlaton van hétközben messze a lakhelyétől, és hétvégeken nem haza jár, hanem hozzánk.
Kettő felnőtt fiam van és bizony mi is megszenvedtük azt a bizonyos kamaszkort. Nem is annyira a pia, cigi miatt (módjával ittak, soha nem láttuk Őket részegnek, bár nem is nagyon jártak el szórakozni) hanem a minden ellen való lázadás miatt.
Így utólag visszagondolva a mai fiatalok viselkedéséhez képest elenyészőek voltak a problémáink.
Ami engem aggaszt mostanság az a mérhetetlenül trágár beszéd, buszon, buszmegállóban,utcán. És szörnyű hallani mikor ez fiatal lányok szájából jön elő. Semmi szégyenérzet nincs bennük, hogy idegenek előtt kitárgyalják, hogy ki kivel, mikor, hányszor, és ki mennyit ivott,hányt stb.
Amit még aggódva és csodálkozva figyelek, hogy a kisebbik fiam (22 éves) fiatal 19 éves barátnője jön hozzánk és nem fordítva. Rendszeresen megjelenik hétvégeken, el vannak mint befőtt, én meg főzzek, mosogassak, takarítsak utánuk is. Na meg persze agyaljak, hogy mi legyen a kaja ennyi embernek, hiszen a nagy fiamnak aki 25 éves, 3 éve van egy komoly kapcsolata - a barátnő szinte már családtagnak számít - tehát már lassan 6 fős családdá válunk.
Az én időmben a fiú járt a lányhoz udvarolni, de az, hogy ott is aludjon az teljességgel kizárt volt. A mai világban meg kiröhögnének ha nem engednénk meg, hogy a barátnő itt aludjon nálunk. Nekik ez már teljesen természetes.
(Mondjuk mindig megkérdezik, hogy nem okoz-e gondot nekünk.)
De csodálkozom, hogy a lány édesanyja nem hiányolja pici lányát, hiszen nyári gyakorlaton van hétközben messze a lakhelyétől, és hétvégeken nem haza jár, hanem hozzánk.
Igen, Belfi, ez nagyon ismerős helyzet.
Sajnos megszünt a lányokban az az egészséges tartás, az önbecsülés, ami miatt nő a nő.
Az én ismerőseim között is vannak olyanok akik ezzel a problémával küzdenek.
Amikor az apuka reggel megy az illemhelyre ,a kislány pedig mesztelenül sétál a fia szobájából a fürdőszobába, egyáltalán nem zavartatva magát attól, hogy csupasz, és attól sem, hogy nem otthon van. Ráadásul még az apuka szégyenkezik a lány előtt, hogy a saját házában mer mászkálni. Elég torz ez a helyzet, amikor reggel szembesülsz azzal a ténnyel, hogy valaki idegen is van a házban. Az meg pláne furi, hogy te érzed kellemetlenül, és zavarban magad a saját házadba. Arról nem is beszélve, hogy a kislány szülei meg vannak győződve arról, hogy az ő kis tündérkéjük ártatlan, mint a ma született bárány.
Nem tudom ki, hogy van vele, de én minig úgy gondoltam, hogy a fiúnak kell udvarolni, és törnie magát azért, hogy a szeretett lány a kegyeibe fogadja. Ma sajnos ez fordítva van. Vagy egyáltalán sehogy, mert mindenki megy azzal aki kéznél van.
Igen, nevelés kérdése az egész, mondhatnám én is , ha nem találkoztam volna már mind a két példával. Hiába próbáljuk terelgetni a gyerekeket az általunk helyesnek tartott irányba, ha azoknak nincs meg a helyes önbecsülésük, és a józan paraszti eszük.
Nem tudom az én gyerekeimmel mi lesz a helyzet, fiú is van és lány is , de még szerencsére kicsik. Mindenesetre próbálom a józan ész felé terelgetni őket, hogy ne alakuljon ki náluk az a kényszer a mindenáron megfelelni a környezetemnek/ haveroknak, ami a legtöbb fiatalban megvan.
Nos ez egy kicsit sok lett, de szerintem ez igen összetett probléma, amit nemigen lehet itt megoldani, de nézőpontot és tapasztalatot cserélni igen. Bár általában már az is jó az embernek, ha kibeszélheti/ írhatja magából a sérelmeit, félelemeit.
Sajnos megszünt a lányokban az az egészséges tartás, az önbecsülés, ami miatt nő a nő.
Az én ismerőseim között is vannak olyanok akik ezzel a problémával küzdenek.
Amikor az apuka reggel megy az illemhelyre ,a kislány pedig mesztelenül sétál a fia szobájából a fürdőszobába, egyáltalán nem zavartatva magát attól, hogy csupasz, és attól sem, hogy nem otthon van. Ráadásul még az apuka szégyenkezik a lány előtt, hogy a saját házában mer mászkálni. Elég torz ez a helyzet, amikor reggel szembesülsz azzal a ténnyel, hogy valaki idegen is van a házban. Az meg pláne furi, hogy te érzed kellemetlenül, és zavarban magad a saját házadba. Arról nem is beszélve, hogy a kislány szülei meg vannak győződve arról, hogy az ő kis tündérkéjük ártatlan, mint a ma született bárány.
Nem tudom ki, hogy van vele, de én minig úgy gondoltam, hogy a fiúnak kell udvarolni, és törnie magát azért, hogy a szeretett lány a kegyeibe fogadja. Ma sajnos ez fordítva van. Vagy egyáltalán sehogy, mert mindenki megy azzal aki kéznél van.
Igen, nevelés kérdése az egész, mondhatnám én is , ha nem találkoztam volna már mind a két példával. Hiába próbáljuk terelgetni a gyerekeket az általunk helyesnek tartott irányba, ha azoknak nincs meg a helyes önbecsülésük, és a józan paraszti eszük.
Nem tudom az én gyerekeimmel mi lesz a helyzet, fiú is van és lány is , de még szerencsére kicsik. Mindenesetre próbálom a józan ész felé terelgetni őket, hogy ne alakuljon ki náluk az a kényszer a mindenáron megfelelni a környezetemnek/ haveroknak, ami a legtöbb fiatalban megvan.
Nos ez egy kicsit sok lett, de szerintem ez igen összetett probléma, amit nemigen lehet itt megoldani, de nézőpontot és tapasztalatot cserélni igen. Bár általában már az is jó az embernek, ha kibeszélheti/ írhatja magából a sérelmeit, félelemeit.
Szerintem az apuka arra gondolhatott (nekem tuti ez lenne az első gondolatom), hogy meghaltam és a Mennybe kerültem! Huszonéves lánykák szaladgálnak pucéran - MENYORSZÁÁÁÁÁÁÁÁG!!!!
Ne hidd!!
A férjemet nagyon zavarja, hogy a saját házában nem tudja úgy élni a mindennapokat mint eddig. Nem rohangál pucéran senki, de hát mégis, ha egy idegen van itt, azért Ő sem mászkálhat egy alsógatyóba a fürdőbe és hát rengeteg apró dolog van, amit nem tehet (ünk) meg!
S bár pucéran nem szaladgált eddig egyik barátnő sem, de az alig ruhák láttán bizony a férjem időnként hüledezik, s ilyenkor gyakran mondja, hogy nagyon örül, hogy csak fiai vannak, mert szégyelné magát, hogy az Ő lánykája így öltözködik.
Így is meg lehet közelíteni a dolgot, de ha jobban beleképzeled magad a helyzetbe, szerintem te is zavarba lennél, elvégre a te fiad barátnőjéről van szó. És igencsak az lenne, hogy te próbálnád kerülni a hasonló helyzeteket. Ami hosszútávon szerintem nem működőképes. Ja, és nem huszonéves, hanem tizenéves a lányka. Igaz már nagykorú. :2:
Sziasztok mindenki
Én sem vagyok már mai csirke(33), de becsülőm azokat a fiatalokat akik ebben a világban emberek képesek lenni,maradni illetve válni. És sajnos nagyon sok gyerek azért kezd el csúnyán beszélni és viselkedni, mert nem akar kirekesztet lenni. Az én korosztályomba aki így viselkedet azt kirekeszteték a többiek.
Még azt is hozzá teszem, nagyon sokszor azt mondják, hogy a gyerek otthonról viszi ezt magával. Nálunk a nagyobbik gyerek (9) az óvódában a hülyét is félve monta ki. Ma meg olyan cifra szótárral rendelkezik, hogy én hülők el ha hallom. Ilyenkor a szájára is csapok. Ja és itt szögezemle, hogy nem mindent lehet sarokba állásal elintézni. Úgyan ez a fiam még soha nem lopott, és ha hazudik még nagyobb bűntetést kap mint egyébként. Igy megtanulta, hogy érdemes igazat mondani, még akkoris ha azért amit tett nagyon mérgesek vagyunk. A kisebbik fiam próbált lopni is és hazudni is. Mikor rendre szembesitettük a tettével rájött, hogy nem érdemes ezt tenni. Most 7 éves és már tudja milyen nagy bűn más játékát elvenni. És ha hazudik is pár perc múlva magától bevalja.
Ja és a mi korosztájunkról is egy pár szót. Mikor a tanár megjegyeszte az apukának, hogy a gyereket azért nem engeték le a délutáni discoba, mert a gyerek trágár kifejezéseket írt a másik gyereknek egy lapra. Akkor fel volt háboródva és elment panaszt tenni az igazgatónőnél. A másik gyerek az én fiam volt. Én egyet értetem a tanárral. Délután a gyerek még huszonötször leírta, hogy nem írunk és beszélünk csúnyán.
Az ivás és a cigizést pedig egyszer mindenki kipróbálja. De nem mindegy milyen körülmények közöt. Amikor a bátyámat 14 évesen apám rajta kapta a cigizésen olyan fülest kapott, hogy a fal adta neki a másikat / szó szerint és itt hozzá teszem hogy életében akkor kapott fülest a testvérem előszőr/. Azóta sem nyúlt cigihez. De én sem. Apám úgyanis nem vette észre, hogy én is mindent látok. Ja és berugnom is csak egyszer sikerült, de úgy hogy majdnem elment a kedvem egy egész életre az italtól.
Tehát mindent összevetve a mai fiatalok sem rosszabak mint mi voltunk, csak nem mindegy, hogy vannak nevelve. És itt nem a pofonokra hanem az odafigyelésre gondolok.
Üdv mindenkinek : ariel76
Én sem vagyok már mai csirke(33), de becsülőm azokat a fiatalokat akik ebben a világban emberek képesek lenni,maradni illetve válni. És sajnos nagyon sok gyerek azért kezd el csúnyán beszélni és viselkedni, mert nem akar kirekesztet lenni. Az én korosztályomba aki így viselkedet azt kirekeszteték a többiek.
Még azt is hozzá teszem, nagyon sokszor azt mondják, hogy a gyerek otthonról viszi ezt magával. Nálunk a nagyobbik gyerek (9) az óvódában a hülyét is félve monta ki. Ma meg olyan cifra szótárral rendelkezik, hogy én hülők el ha hallom. Ilyenkor a szájára is csapok. Ja és itt szögezemle, hogy nem mindent lehet sarokba állásal elintézni. Úgyan ez a fiam még soha nem lopott, és ha hazudik még nagyobb bűntetést kap mint egyébként. Igy megtanulta, hogy érdemes igazat mondani, még akkoris ha azért amit tett nagyon mérgesek vagyunk. A kisebbik fiam próbált lopni is és hazudni is. Mikor rendre szembesitettük a tettével rájött, hogy nem érdemes ezt tenni. Most 7 éves és már tudja milyen nagy bűn más játékát elvenni. És ha hazudik is pár perc múlva magától bevalja.
Ja és a mi korosztájunkról is egy pár szót. Mikor a tanár megjegyeszte az apukának, hogy a gyereket azért nem engeték le a délutáni discoba, mert a gyerek trágár kifejezéseket írt a másik gyereknek egy lapra. Akkor fel volt háboródva és elment panaszt tenni az igazgatónőnél. A másik gyerek az én fiam volt. Én egyet értetem a tanárral. Délután a gyerek még huszonötször leírta, hogy nem írunk és beszélünk csúnyán.
Az ivás és a cigizést pedig egyszer mindenki kipróbálja. De nem mindegy milyen körülmények közöt. Amikor a bátyámat 14 évesen apám rajta kapta a cigizésen olyan fülest kapott, hogy a fal adta neki a másikat / szó szerint és itt hozzá teszem hogy életében akkor kapott fülest a testvérem előszőr/. Azóta sem nyúlt cigihez. De én sem. Apám úgyanis nem vette észre, hogy én is mindent látok. Ja és berugnom is csak egyszer sikerült, de úgy hogy majdnem elment a kedvem egy egész életre az italtól.
Tehát mindent összevetve a mai fiatalok sem rosszabak mint mi voltunk, csak nem mindegy, hogy vannak nevelve. És itt nem a pofonokra hanem az odafigyelésre gondolok.
Üdv mindenkinek : ariel76
fiatalok
(attól még itt is ellehetnének) ha koncertre vagy más programra mennek ott is alszik. Én kérdezem nem,zavar-e, meg elég ciki az egész nekem...de azt mondja, a fiú anyjáéknak nagy házuk van, elférnek, nem zavarnak.(csak engem a tudat,hogy ott van) Ha megy valahova,nem kéretzkedik,csak bejelenti,és kész.Ha tiltanám, lehet,hogy elszökne,vagy csinálna magával valamit Egyszerűen nem tudom ,mit csináljak vele....( A fiammal szerencsére,(vagy nem) nincsenek ilyen gondok, régebben volt egy barátnője, de azóta nincs senkije.20 éves.) Nagyon nehéz....
Szia ! Én fiús,és lányos anya vagyok is egyben.Mint fiús anya teljesen egyetértek veled.Hogy a fiú járjon a lányhoz.De: Az én majdnem 17 éves kislányommal nem lehet bírni. 1 éve van barátja,hétközben is tudnak találkozni suli után, (mivel tőlünk 40 km.van a suli, bejáró,és a busz indulása előtt taliznak) hétvégén pedig ő megy a fiúhoz,azaz a megyeszékhelyen találkoznak,ott sok lehetőség van programokra, utána elmennek a fiuhoz,aki onnankb 15 km-re lakik. Néha,ritkábban nálunk is vannak. Hiába mondom neki,inkább a fiú járjon hozzánk,buszozik hétközbenis eleget 1 óra oda, 1 vissza, ő inkább felkel hétvégén is,és utazik reggel,este jön haza. Lehet,hogy szégyelli a mi kis 2 szobás házunkat,ahol neki nincs külön szobája?
(attól még itt is ellehetnének) ha koncertre vagy más programra mennek ott is alszik. Én kérdezem nem,zavar-e, meg elég ciki az egész nekem...de azt mondja, a fiú anyjáéknak nagy házuk van, elférnek, nem zavarnak.(csak engem a tudat,hogy ott van) Ha megy valahova,nem kéretzkedik,csak bejelenti,és kész.Ha tiltanám, lehet,hogy elszökne,vagy csinálna magával valamit Egyszerűen nem tudom ,mit csináljak vele....( A fiammal szerencsére,(vagy nem) nincsenek ilyen gondok, régebben volt egy barátnője, de azóta nincs senkije.20 éves.) Nagyon nehéz....
Sziasztok.
Felnőtt korú és egy nagyon kicsi gyermekem van, sőt még arra is emlékszem én milyen voltam gyermeként kamaszként.
Bizton állíthatom minden generáció más.
Az hogy milyenek lesznek az utódaink nagyrészt rajtunk múlik.
Mi felnőttek alakítjuk a világunkat (gazdaság politika,család).
A gyermekeink lelkünk rezdülését a legkisebb negatív cselekedeteinkeit észreveszik, elfogadják és magukévá teszik beépítve hétköznapjaikba vagy teljes mértékkel elutasítják.
A lényeg ha akad köztetek olyan felnőtt aki mindig tiszta életet élt sohasem hibázott nos az ítélkezhet,de ha ez nem így van keressük meg az okot miért olyan a mai fiatal amilyen, és mi mit tettünk annak érdekében hogy ne így legyen?
Pl: csapból is a celeb szó hangzik a magyar médiában vajon melyikünk índított kampányt ez ellen, és kérdőjelezte meg bármelyik közszereplő erkölcsi példát nem követendő magatartását.
Felnőtt korú és egy nagyon kicsi gyermekem van, sőt még arra is emlékszem én milyen voltam gyermeként kamaszként.
Bizton állíthatom minden generáció más.
Az hogy milyenek lesznek az utódaink nagyrészt rajtunk múlik.
Mi felnőttek alakítjuk a világunkat (gazdaság politika,család).
A gyermekeink lelkünk rezdülését a legkisebb negatív cselekedeteinkeit észreveszik, elfogadják és magukévá teszik beépítve hétköznapjaikba vagy teljes mértékkel elutasítják.
A lényeg ha akad köztetek olyan felnőtt aki mindig tiszta életet élt sohasem hibázott nos az ítélkezhet,de ha ez nem így van keressük meg az okot miért olyan a mai fiatal amilyen, és mi mit tettünk annak érdekében hogy ne így legyen?
Pl: csapból is a celeb szó hangzik a magyar médiában vajon melyikünk índított kampányt ez ellen, és kérdőjelezte meg bármelyik közszereplő erkölcsi példát nem követendő magatartását.
Sziasztok!
Én nem hiszem, hogy egy egész generációról beszélhetnénk, aki amit otthonról hoz, azzal tud gazdálkodni. A mi gyerekkorunkban / 41 éves vagyok/ is voltak ilyen-olyan gyerekek, nem a kortól függ, ki milyen lesz. Emlékszem nekem is volt tanárom aki sírva rohant ki az óráról általánosban, mert olyan szemtelen volt vele az egyik diák. Igaz, az én időmben a tanároknak is több eszköz volt a kezükben és nem rohantak be a kedves szülők, hogy verekedjenek az iskolában, ha a gyerek intőt kapott. Volt tekintélyük a tanároknak és volt tisztelet az idősebbek felé is.
Más. Egyik héten hallgattam két középiskolást a trolin. Az Ember tragédiájáról beszélgettek. Épp dolgozatra készültek az iskolában belőle, de még az sem volt teljesen tiszta egyiküknél, hogy ez valami vers, vagy próza :shock: !?! Egy ismerős kislány pedig egyest kapott gimnáziumban, mert a Rómeó és Júliából írt dolgozatba beírta, hogy a végén főbe lőtték magukat főhőseink. Nem tehetett róla szegény gyerek, olvasni nem olvasta a művet és a tévében a modern feldolgozást adták. Nagy baj a fiatalokkal, hogy sajnos eljutnak akár több diplomáig is úgy, hogy a műveltségük nulla. Igaz, ha a tévéadókon legfeljebb éjfél után adnak valami nézhető, ne adj isten még színvonalas műsort, nincs min csodálkozni, mert ugye az olvasás ma már nem divat.
Azért sok a nagyszerű fiatal is, én még ne adtam fel a reményt a helyzet javulására
Én nem hiszem, hogy egy egész generációról beszélhetnénk, aki amit otthonról hoz, azzal tud gazdálkodni. A mi gyerekkorunkban / 41 éves vagyok/ is voltak ilyen-olyan gyerekek, nem a kortól függ, ki milyen lesz. Emlékszem nekem is volt tanárom aki sírva rohant ki az óráról általánosban, mert olyan szemtelen volt vele az egyik diák. Igaz, az én időmben a tanároknak is több eszköz volt a kezükben és nem rohantak be a kedves szülők, hogy verekedjenek az iskolában, ha a gyerek intőt kapott. Volt tekintélyük a tanároknak és volt tisztelet az idősebbek felé is.
Más. Egyik héten hallgattam két középiskolást a trolin. Az Ember tragédiájáról beszélgettek. Épp dolgozatra készültek az iskolában belőle, de még az sem volt teljesen tiszta egyiküknél, hogy ez valami vers, vagy próza :shock:
!?! Egy ismerős kislány pedig egyest kapott gimnáziumban, mert a Rómeó és Júliából írt dolgozatba beírta, hogy a végén főbe lőtték magukat főhőseink. Nem tehetett róla szegény gyerek, olvasni nem olvasta a művet és a tévében a modern feldolgozást adták. Nagy baj a fiatalokkal, hogy sajnos eljutnak akár több diplomáig is úgy, hogy a műveltségük nulla. Igaz, ha a tévéadókon legfeljebb éjfél után adnak valami nézhető, ne adj isten még színvonalas műsort, nincs min csodálkozni, mert ugye az olvasás ma már nem divat. Azért sok a nagyszerű fiatal is, én még ne adtam fel a reményt a helyzet javulására
Én földrajz-történelem szakos tanárnak tanulok, most vagyok első éves, szóval még viszonylag elevenen élnek bennem a gimnáziumi évek.
A mai fiatalokkal több szinten is probléma van. Az első és talán a legnagyobb, hogy ma lenézik azt aki tanul. Aki tanul az stréber, az meg nem dicsőség. Az számít elismerésnek, hogy valaki tanulás nélkül tud eredményt felmutatni. Azt (még) elismerik. Nagyobb dicsőség puskázással ötöst írni, mint kemény munkával négyest. Sajnos a tömegoktatás hibája, hogy a tanárnak nincs ideje kellőképpen lefeleltetni a diákot, hogy ellenőrizni tudja a diák valós tudását.
A másik hasonló kaliberű probléma a tanár tekintélyének elvesztése. Nincs meg a lehetősége, jogköre, hogy hasson, ha más nincs, akkor kényszerítse a gyereket a tanulásra. Ma már csak mérsékelten lehet beszélni a szülőkkel, mert jobb esetben egész nap güriznek, és azért nem tudnak figyelni a gyerekre, vagy akik otthon vannak, azok meg leordítják a tanárt, hogy mit képzel magáról meg minek hívatja be őket, stb, esetleg meg is veri a tanárt, pedig az csak a gyerekének akar jót. Apropó tanárverések. Az új kormánynak oktatásügyben ezt kell először rendbetennie. Az én javaslatom ez ügyben a következő lenne: a tanár legyen hasonló besorolású, mint a rendőr - s aki közalkalmazottat bántalmaz, fenyeget, stb, az akpjon letöltendő börtönbüntetést. A gyereket meg rúgják ki az iskolából, azonnal. Továbbá, bár 18 éves korig kötelező tanulni, ettől függetlenül ha olyan a magatartása, akkor rúgják ki az iskolából, máshova ne vegyék fel és rójanak többletadót ki a családra, amit különböző segélyekből is le lehessen vonni.
Fontos probléma, hogy sok helyen középszinten, de általánosban is 35-45, vagy akár még több gyerek van egy osztályban. Tudok olyan iskolát, ahol az átalogs osztálylétszám 60 fölött van! Egymás hegyén-hátán vannak a gyerekek, mert az osztálytermekben egyszerűen nem férnek el. Törvényben kéne szabályozni, hogy általánosban 20, középszinten 30 főben maximalizálják a tanulók létszámát.
Az iskolák fejlesztése szánalmas. Csak számítógépekre, interaktív táblákra lehet pályázni, holott sok helyen angol wc sincsen, mállik a vakolat, a falak penészesek, a nyílászárók hőszigetelése nulla, télen fűtés alig, közben a gyerekek tömegkőzlekedési eszközökön ingáznak akár napi 30-40 km-eket. Ilyen körülmények közt nem lehet tanítani. S ez hatványozottan igaz alsóban. Mikor egy elsős-másodikos gyereknek hajnali ötkor kell kelnie, iskolában csak azért nem alszik el, mert egy 40 osztályban akkora a ricsaj, aztán délután újabb órás utak haza - így nem lehet tanulni.
Hatalmas baromság volt, hogy a 70-es IQ-nál alacsobb inteligenciaszintű gyerekeknek is normál osztályokba kell járni. Ezt hívják svéd/skandináv modellnek. Ez fent északon nagyon szépen mutat, valóban szép eredményeket lehet elérni, csak egyvalamiről elfeledkeztek idehaza - kint minden ilyen gyerek mellet áll egy gyógypedagógus is, aki segít neki. Nálunk nem hogy elég pénz, de elég gyógypedagúgus sincs ehhez. Így meg csak azt érték el, hogy mindenkinek szar - szar a gyengébb felfogású gyereknek, mert nincs idő arra, hogy rendesen foglalkozzanak vele, szar a normál gyereknek, mert nem tudnak haladni, így lemaradnak, s hiába lenne jobb képességű, a többiek lehúzzák, s szar a tanárnak, akit fingja sincs, hogyan tanítsa ezeket a gyerekeket, külön csoportba nem választhatja őket, így meg nem tudnak haladni. Vagyis szar mindenkinek. És nem csoda, hogy annyi diszkalkóliás és diszleksziás gyerek van.
Ezek az oktatásügy legégetőbb problémái, amiket a legsürgetőbben orvosolni kell. És ez még cska a jéghegy csúcsa.
A mai fiatalokkal több szinten is probléma van. Az első és talán a legnagyobb, hogy ma lenézik azt aki tanul. Aki tanul az stréber, az meg nem dicsőség. Az számít elismerésnek, hogy valaki tanulás nélkül tud eredményt felmutatni. Azt (még) elismerik. Nagyobb dicsőség puskázással ötöst írni, mint kemény munkával négyest. Sajnos a tömegoktatás hibája, hogy a tanárnak nincs ideje kellőképpen lefeleltetni a diákot, hogy ellenőrizni tudja a diák valós tudását.
A másik hasonló kaliberű probléma a tanár tekintélyének elvesztése. Nincs meg a lehetősége, jogköre, hogy hasson, ha más nincs, akkor kényszerítse a gyereket a tanulásra. Ma már csak mérsékelten lehet beszélni a szülőkkel, mert jobb esetben egész nap güriznek, és azért nem tudnak figyelni a gyerekre, vagy akik otthon vannak, azok meg leordítják a tanárt, hogy mit képzel magáról meg minek hívatja be őket, stb, esetleg meg is veri a tanárt, pedig az csak a gyerekének akar jót. Apropó tanárverések. Az új kormánynak oktatásügyben ezt kell először rendbetennie. Az én javaslatom ez ügyben a következő lenne: a tanár legyen hasonló besorolású, mint a rendőr - s aki közalkalmazottat bántalmaz, fenyeget, stb, az akpjon letöltendő börtönbüntetést. A gyereket meg rúgják ki az iskolából, azonnal. Továbbá, bár 18 éves korig kötelező tanulni, ettől függetlenül ha olyan a magatartása, akkor rúgják ki az iskolából, máshova ne vegyék fel és rójanak többletadót ki a családra, amit különböző segélyekből is le lehessen vonni.
Fontos probléma, hogy sok helyen középszinten, de általánosban is 35-45, vagy akár még több gyerek van egy osztályban. Tudok olyan iskolát, ahol az átalogs osztálylétszám 60 fölött van! Egymás hegyén-hátán vannak a gyerekek, mert az osztálytermekben egyszerűen nem férnek el. Törvényben kéne szabályozni, hogy általánosban 20, középszinten 30 főben maximalizálják a tanulók létszámát.
Az iskolák fejlesztése szánalmas. Csak számítógépekre, interaktív táblákra lehet pályázni, holott sok helyen angol wc sincsen, mállik a vakolat, a falak penészesek, a nyílászárók hőszigetelése nulla, télen fűtés alig, közben a gyerekek tömegkőzlekedési eszközökön ingáznak akár napi 30-40 km-eket. Ilyen körülmények közt nem lehet tanítani. S ez hatványozottan igaz alsóban. Mikor egy elsős-másodikos gyereknek hajnali ötkor kell kelnie, iskolában csak azért nem alszik el, mert egy 40 osztályban akkora a ricsaj, aztán délután újabb órás utak haza - így nem lehet tanulni.
Hatalmas baromság volt, hogy a 70-es IQ-nál alacsobb inteligenciaszintű gyerekeknek is normál osztályokba kell járni. Ezt hívják svéd/skandináv modellnek. Ez fent északon nagyon szépen mutat, valóban szép eredményeket lehet elérni, csak egyvalamiről elfeledkeztek idehaza - kint minden ilyen gyerek mellet áll egy gyógypedagógus is, aki segít neki. Nálunk nem hogy elég pénz, de elég gyógypedagúgus sincs ehhez. Így meg csak azt érték el, hogy mindenkinek szar - szar a gyengébb felfogású gyereknek, mert nincs idő arra, hogy rendesen foglalkozzanak vele, szar a normál gyereknek, mert nem tudnak haladni, így lemaradnak, s hiába lenne jobb képességű, a többiek lehúzzák, s szar a tanárnak, akit fingja sincs, hogyan tanítsa ezeket a gyerekeket, külön csoportba nem választhatja őket, így meg nem tudnak haladni. Vagyis szar mindenkinek. És nem csoda, hogy annyi diszkalkóliás és diszleksziás gyerek van.
Ezek az oktatásügy legégetőbb problémái, amiket a legsürgetőbben orvosolni kell. És ez még cska a jéghegy csúcsa.
Hasonló témák
