rabló
tó-ra
tó-ra
rab-ló
ez ugye látszik?
rab-ló
zónaragadozó
posvány vagy posta
posvány vagy posta
arcátlan
ar-cát-lan nem jó sajnavanyarc (község)
A szótagolás szerinti elválasztás
Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni, illetőleg a következő sorba átvinni
A magyar helyesírás szabályai, Akadémia kiadó
224. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős, ragos, jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el.
A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők.
– Minden szó annyi szótagú, ahány magánhangzó van benne: bál, font, György, Pest; asz-tal, há-zig, ka-to-na, ma-gá-nyos, me-ta-fo-ra, te-ker-vé-nyes, Csil-la, De-zső, Be-rety-tyó, Ke-re-csend; stb.
– A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi, fi-a-i-é, É-va, Le-ó stb. [De vö. 226. a)]
– A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik, vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval:
le-ány; vá-szon, bugy-gyos, asz-tal, lajst-rom. pró-ba; stb.
– A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül, rendü-letlenül, rendületle-nül; fia-tal, fi-atal; stb.
Magyar Tudományos Akadémia
A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
tizenegyedik kiadás
második (változatlan) lenyomat
Akadémiai kiadó, Budapest 1985
http://mek.oszk.hu/01500/01547/01547.pdf 65. oldal.
tőmondatmenthető