Magyar őstörténet

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
najahuha

najahuha

Állandó Tag
Állandó Tag
.


Egyáltalán nem vagyok kibékülve a a magyar szavak jelentős részének SZLÁV szójövevényesítésével, eredeztetésével.

Többhelyütt ki is tértem rá, illetve a RÉDEI recenzióban hoztam is VÁMBÉRY ugyanezen aggályát.

Most ezt a Vámbéry anyagot ideteszem ELGONDOLKODTATÓ gyanánt:


".„..Tekintve a szláv nyelvnek e rendkivül intensiv hatását a magyarok nyelvére, valóban nagyon csudálatos, hogy a magyar történetírás Julián szerzetes apokryph tudósításának még mindig hitelt ad, a ki 1237-ben Nagy-Magyarországban a Volga partján állítólag megtalálta a magyarok pogány testvéreit és magyarul beszélt velök. Hiszen még azt a szót, hogy beszélni, sem érthették volna meg e régi magyarok, mert beszél tiszta szláv kölcsönszó, a mint hogy kezdetleges beszélgetésekben még sok más szláv kölcsönszó is előfordul. Olyan magyar nyelv, a milyent ma ismerünk és a milyen a XIII. évszázadban is
volt, Ázsiában soha sem létezett, és ha Julián atya valóban meglátogatta a Volga vidéket és az ottani nomádokkal megérttette magát, az csak a török nyelvjárás segítségével volt lehetséges. Ámde az nagyon kétséges, hogy volt-e még akkor Magyarországon olyan ember, a ki egyenesen Árpáddal hazánkba jött és török nyelvét megőrzött embertől származott......” (Vámbéry Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása, Franklin-Bp, 1895. 51.p.)..."




.
 
Magam la

Magam la

Állandó Tag
Állandó Tag
JoLajos írta:
Az ősmagyarokról mit lehet megtudni olyan 10-20 ezer éves távlatba tekintve, vallás, népcsoport, nyelv a rovásírással kapcsolatban is, a hagyományok, ami nem keveredik semelyik, főleg nem a keresztény vallással pl.?
Kattints a kibontásához...
Kedves Lajos!
Ilyen távoli időkben még nem beszélhetünk ősmagyarokról.
Nagyjából 8000 éve jött létre az a többiektől már elkülöníthető népcsoport, amelyet ma a magyarság őseinek tekinthetünk. Ezt a népességet a vonaldíszes kultúra jellemezte, és már akkor is itt élt, a Kárpát-medencében. (Vonaldíszes kultúra=fejlett földművelés, házépítés, vonaldíszes kerámia.)
Na persze sokan még mindig úgy hiszik, hogy a magyarok csak a honfoglalással kerültek be ide. Ők az ősöket máshol keresgélik.
 
Magam la

Magam la

Állandó Tag
Állandó Tag
najahuha írta:
.
Egyáltalán nem vagyok kibékülve a a magyar szavak jelentős részének SZLÁV szójövevényesítésével, eredeztetésével.
Többhelyütt ki is tértem rá, illetve a RÉDEI recenzióban hoztam is VÁMBÉRY ugyanezen aggályát.
Most ezt a Vámbéry anyagot ideteszem ELGONDOLKODTATÓ gyanánt:


".„..Tekintve a szláv nyelvnek e rendkivül intensiv hatását a magyarok nyelvére, valóban nagyon csudálatos, hogy a magyar történetírás Julián szerzetes apokryph tudósításának még mindig hitelt ad, a ki 1237-ben Nagy-Magyarországban a Volga partján állítólag megtalálta a magyarok pogány testvéreit és magyarul beszélt velök. Hiszen még azt a szót, hogy beszélni, sem érthették volna meg e régi magyarok, mert beszél tiszta szláv kölcsönszó, a mint hogy kezdetleges beszélgetésekben még sok más szláv kölcsönszó is előfordul. Olyan magyar nyelv, a milyent ma ismerünk és a milyen a XIII. évszázadban is
volt, Ázsiában soha sem létezett, és ha Julián atya valóban meglátogatta a Volga vidéket és az ottani nomádokkal megérttette magát, az csak a török nyelvjárás segítségével volt lehetséges. Ámde az nagyon kétséges, hogy volt-e még akkor Magyarországon olyan ember, a ki egyenesen Árpáddal hazánkba jött és török nyelvét megőrzött embertől származott......” (Vámbéry Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása, Franklin-Bp, 1895. 51.p.)..."
.
Kattints a kibontásához...
Elgondolkodtam.
Vámbérynek részben igaza van. Ha valóban a szlávoktól vettük volna át szavaink nagyobbik felét a honfoglalás után,(?) Juliánus nem beszélhetett volna "újmagyarul" a keleten maradt "magyarokkal".
Ebből azonban nem az következik, hogy akkor a magyar nyelv török, mert ezzel ugyanabba a zsákutcába kerülünk: átvételnek kell minősítenünk mindent, ami nem török eredetű.
A magyar és a szláv szókincs kétségtelenül tartalmaz számtalan közös eredetű szót. Nagyságrendileg többet a török és a finnugor rokonításoknál. Ezek azonban (legnagyobb részt) nem átvételek, hanem az egykori közös ősök nyelvéből örökölt szavak, amelyeket egyikünk így, másikunk úgy "fejlesztett" tovább.
 
J

JoLajos

Állandó Tag
Állandó Tag
Magam la írta:
Kedves Lajos!
Ilyen távoli időkben még nem beszélhetünk ősmagyarokról.
Nagyjából 8000 éve jött létre az a többiektől már elkülöníthető népcsoport, amelyet ma a magyarság őseinek tekinthetünk. Ezt a népességet a vonaldíszes kultúra jellemezte, és már akkor is itt élt, a Kárpát-medencében. (Vonaldíszes kultúra=fejlett földművelés, házépítés, vonaldíszes kerámia.)
Na persze sokan még mindig úgy hiszik, hogy a magyarok csak a honfoglalással kerültek be ide. Ők az ősöket máshol keresgélik.
Kattints a kibontásához...

Mit lehet tudni a kultúrájukról, főleg a vallásról, mert sokat hallani a kereszténység hatásait belekuszálva.... A rovásírást sokan tízezer évesnek is tartják, tényleg ilyen régi és sok nép írásaira hatott?
 
thetrinity

thetrinity

Állandó Tag
Állandó Tag
JoLajos írta:
Az ősmagyarokról mit lehet megtudni olyan 10-20 ezer éves távlatba tekintve, vallás, népcsoport, nyelv a rovásírással kapcsolatban is, a hagyományok, ami nem keveredik semelyik, főleg nem a keresztény vallással pl.?
Kattints a kibontásához...

Szia Lajos!
Nezd az en ismereteim ezen a teren (sajnos, mint szinte mindenkinek) elegge korlatozottak:rolleyes:.
Viszont Magyar Adorján - Ősműveltség cimu (nagyon tomor!:cool:, de evtizedes kutatasokra alapozott) munkajat ajanlanam a figyelmedbe. Termeszetesen, mint minden massal kapcsolatban, ennek sem hittel kellene nekimenni:wink:...
 
Magam la

Magam la

Állandó Tag
Állandó Tag
JoLajos írta:
Mit lehet tudni a kultúrájukról, főleg a vallásról, mert sokat hallani a kereszténység hatásait belekuszálva.... A rovásírást sokan tízezer évesnek is tartják, tényleg ilyen régi és sok nép írásaira hatott?
Kattints a kibontásához...
Kedves Lajos!
Petzsoéknak természetesen igaza van Magyar Adorjánt illetően, de én attól tartok, túl nagy falat az elsőre. Én inkább a következőt ajánlanám, aztán visszatérhetsz az Ősműveltségre is:


De ha lesz elég időm, röviden összefoglalom neked a lényeget én is.
 
Magam la

Magam la

Állandó Tag
Állandó Tag
JoLajos írta:
Mit lehet tudni a kultúrájukról, főleg a vallásról, mert sokat hallani a kereszténység hatásait belekuszálva.... A rovásírást sokan tízezer évesnek is tartják, tényleg ilyen régi és sok nép írásaira hatott?
Kattints a kibontásához...
Grandpierre Attila írja a következőket:

"Európa első kőkörei a mai Magyarország területén, Polgár-Csőszhalom környékén épültek 7000 évvel ezelőtt, a vonaldíszes kerámia szülőföldjén (lásd sorozatunkat: Kőkörök és szkíták, KAPU 2005. 06-07, A kőkörök eredete és az emberiség eltemetett őskori magaskultúrája, 1.-3. rész, KAPU 2005. 03-04-05). Mesterházy (2003, 324) részletesen leírja, hogy közösségi ünnepek céljára szolgáló építmény nyomaiként ötszörös körárokrendszert találtak, amelynek építéséhez 30-40 000 köbméter földet munkáltak meg, azaz óriási szervezőerőt kellett mozgósítani. Zalai-Gaál István, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa, a történettudomány (régészet) doktora az Archaeológiai Értesítő-ben (1990, 117: 3-24) megírja, hogy "A közép-európai vonaldíszes kerámia elterjedési területein szinte mindenhol nagyobb számban találtak árokrendszereket, körárkokat légifotózással, illetve az ahhoz kapcsolódó magnetométeres mérésekkel." Feltételezhető, hogy ezek a közösségi ünnepek céljára épülő körárokrendszerek, amelyekben például Polgár-Csőszhalomnál is Napisten-tiszteletre utaló tárgyakat találtak (lásd A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője, Kr. e. 400 000-Kr. u. 804, Magyar Nemzeti Múzeum, 2002, 42), Nap-szentélyek voltak. Tájolásuk csillagászati alapon történt..."


Kezdetben tehát a napot tisztelték, erre utalhat az is, hogy a Polgáron feltárt település minden háza keletre nézett.
 
najahuha

najahuha

Állandó Tag
Állandó Tag
Magam la írta:
Elgondolkodtam.
Vámbérynek részben igaza van. Ha valóban a szlávoktól vettük volna át szavaink nagyobbik felét a honfoglalás után,(?) Juliánus nem beszélhetett volna "újmagyarul" a keleten maradt "magyarokkal".
Ebből azonban nem az következik, hogy akkor a magyar nyelv török, mert ezzel ugyanabba a zsákutcába kerülünk: átvételnek kell minősítenünk mindent, ami nem török eredetű.
A magyar és a szláv szókincs kétségtelenül tartalmaz számtalan közös eredetű szót. Nagyságrendileg többet a török és a finnugor rokonításoknál. Ezek azonban (legnagyobb részt) nem átvételek, hanem az egykori közös ősök nyelvéből örökölt szavak, amelyeket egyikünk így, másikunk úgy "fejlesztett" tovább.
Kattints a kibontásához...


Kedves "Magam la" !

Vámbéry a saját korlátain belül mondta amit mondott, de az ő tudományossága még akkor is "fényévnyire" meghaladja az akkori finnugristákét.

Ha most élne, föltehetően a nézete is szélesedett volna, illetve a TÜRK vonalat csak mint egy ETNIKAI ALKOTÓelemet jelölt volna meg feltehetően. ( Ahogy mondjuk ma már a cigányság is államalkotó szerepű --- Romániában 3 millió !! ( ott a magyarok száma 1,5 millió ---> 2millió ) , Szlovákiában az összlakossághoz képest is durván közelít a magyar arányhoz: magyarok 10 % (500 ezer), cigányság 6-8 % 300 - 400 ezer).....


És így van: a szláv nyelv gyakorlatilag a sztyeppei közlekedőnyelv (ennek egyenesági leszármazottja a magyar) és az ÓGÖRÖG keveréke, egy kis germán behatással.. ( Mint a JIDDISnél láthatjuk..)

 
Magam la

Magam la

Állandó Tag
Állandó Tag
JoLajos írta:
Mit lehet tudni a kultúrájukról, főleg a vallásról, mert sokat hallani a kereszténység hatásait belekuszálva.... A rovásírást sokan tízezer évesnek is tartják, tényleg ilyen régi és sok nép írásaira hatott?
Kattints a kibontásához...
Ami a rovásírás ősiségét illeti, Radics Géza: Eredetünk és őshazánk c. könyvében olvashatók az alábbiak:
„A legújabb régészeti ásatások és leletek azt mutatják, hogy Európában, de elsősorban a Balkánon és a Kárpát-medencében léteztek olyan ősműveltségek, ahol Mezopotámiától függetlenül, sőt azt esetenként megelőzve korszakváltó felismerések és újítások születtek. A nemzetközi tudományos világ egyre nagyobb érdeklődéssel tekint az Al-Duna és a Kárpát-medence irányába, mert olyan ősműveltség leleteire találtak, amelyek egyidősek vagy megelőzik Mezopotámia leletanyagát. A Vaskapu környékéről több mint nyolcezer éves kőszobrok – fejek – kerültek elő. A legnagyobb meglepetést azonban az 1963-ban a Maros menti Alsótatárlakán előkerült írásos táblácskák keltették, melyek kora és eredetisége heves vitákat váltott ki a világ tudományos köreiben. A hagyományosak úgy vélték, hogy azok Mezopotámiából kereskedők révén kerültek Erdélybe. Mikor kiderült, hogy helyi agyagból készültek, akkor azt mondták: egy mezopotámiai írástudó vetődött a Maros völgyébe, és ő készítette a táblácskákat. De mikor a rádióizotóp vizsgálatok közel hétezer (7000) évesnek mutatták ki a cserepekkel azonos helyen talált szerves anyagokat, akkor lecsitultak a kedélyek, mint a 19. században, mikor Rawlinson szittya nyelvet ismert föl a sumérok nyelvében. A tárgyilagos tudósok természetesen figyelembe veszik a korszerű vizsgálatok eredményeit, és azok ismeretében fogalmazzák meg nézeteiket, álláspontjaikat. Bár meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi szakvélemény e kérdésben továbbra is megosztott. Figyelemre méltó azonban az orosz Borisz Perlov közleménye, melyről Bárczy Zoltán tudósított Tatárlaka üzenete címmel a kecskeméti Forrás 1981. novemberi számában. Perlov közli, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémia Régészeti Intézete Laboratóriumának sumerológusa öt pontba foglalta észrevételeit, megállapításait. A két első pontból a következőket tudhatjuk meg:
1. A tatárlakai táblácskák helyi eredetű, széles körben elterjedt írásbeliség rendszeres darabjai.
2. Egy táblácska szövege hat ősi totemet sorol fel, amelyek megegyeznek a Dzsemdet Naszr sumer városból származó ’listával’, valamint a magyar Körös-kultúrához tartozó temetési pecséttel."
Perlov szerint több szovjet sumerológus tartja ősibbnek a tatárlakai táblácskákat, mint a legrégibb mezopotámiai írásos leleteket. Hasonlóan vélekedik J.A.S. Evans az Archaeology 1977. márciusi számában a Történelem előtti idők újraértékelése Európában (Redating Prehistory in Europe) című írásában. Ennek kapcsán írja Perlov; "Így kik voltak Tatárlaka ősi lakói, akik az i.e. 5. évezredben ’sumérul’ írtak, akkor, amikor a sumérok még nem is léteztek?”


A tatárlakai írásjelek egy része valóban megegyezik a székely-magyar rovásírás betűivel, így a lelet valóban tekinthető a rovásírás legkorábbi leletének.
 
J

JoLajos

Állandó Tag
Állandó Tag
Magam la írta:
Ami a rovásírás ősiségét illeti, Radics Géza: Eredetünk és őshazánk c. könyvében olvashatók az alábbiak:
„A legújabb régészeti ásatások és leletek azt mutatják, hogy Európában, de elsősorban a Balkánon és a Kárpát-medencében léteztek olyan ősműveltségek, ahol Mezopotámiától függetlenül, sőt azt esetenként megelőzve korszakváltó felismerések és újítások születtek. A nemzetközi tudományos világ egyre nagyobb érdeklődéssel tekint az Al-Duna és a Kárpát-medence irányába, mert olyan ősműveltség leleteire találtak, amelyek egyidősek vagy megelőzik Mezopotámia leletanyagát. A Vaskapu környékéről több mint nyolcezer éves kőszobrok – fejek – kerültek elő. A legnagyobb meglepetést azonban az 1963-ban a Maros menti Alsótatárlakán előkerült írásos táblácskák keltették, melyek kora és eredetisége heves vitákat váltott ki a világ tudományos köreiben. A hagyományosak úgy vélték, hogy azok Mezopotámiából kereskedők révén kerültek Erdélybe. Mikor kiderült, hogy helyi agyagból készültek, akkor azt mondták: egy mezopotámiai írástudó vetődött a Maros völgyébe, és ő készítette a táblácskákat. De mikor a rádióizotóp vizsgálatok közel hétezer (7000) évesnek mutatták ki a cserepekkel azonos helyen talált szerves anyagokat, akkor lecsitultak a kedélyek, mint a 19. században, mikor Rawlinson szittya nyelvet ismert föl a sumérok nyelvében. A tárgyilagos tudósok természetesen figyelembe veszik a korszerű vizsgálatok eredményeit, és azok ismeretében fogalmazzák meg nézeteiket, álláspontjaikat. Bár meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi szakvélemény e kérdésben továbbra is megosztott. Figyelemre méltó azonban az orosz Borisz Perlov közleménye, melyről Bárczy Zoltán tudósított Tatárlaka üzenete címmel a kecskeméti Forrás 1981. novemberi számában. Perlov közli, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémia Régészeti Intézete Laboratóriumának sumerológusa öt pontba foglalta észrevételeit, megállapításait. A két első pontból a következőket tudhatjuk meg:
1. A tatárlakai táblácskák helyi eredetű, széles körben elterjedt írásbeliség rendszeres darabjai.
2. Egy táblácska szövege hat ősi totemet sorol fel, amelyek megegyeznek a Dzsemdet Naszr sumer városból származó ’listával’, valamint a magyar Körös-kultúrához tartozó temetési pecséttel."
Perlov szerint több szovjet sumerológus tartja ősibbnek a tatárlakai táblácskákat, mint a legrégibb mezopotámiai írásos leleteket. Hasonlóan vélekedik J.A.S. Evans az Archaeology 1977. márciusi számában a Történelem előtti idők újraértékelése Európában (Redating Prehistory in Europe) című írásában. Ennek kapcsán írja Perlov; "Így kik voltak Tatárlaka ősi lakói, akik az i.e. 5. évezredben ’sumérul’ írtak, akkor, amikor a sumérok még nem is léteztek?”


A tatárlakai írásjelek egy része valóban megegyezik a székely-magyar rovásírás betűivel, így a lelet valóban tekinthető a rovásírás legkorábbi leletének.
Kattints a kibontásához...


Érdekesek ezek, kár, hogy még nincs teljes képünk az őseinkről, honnan jöttek és kiktől származnak...
 
A

albiro

Állandó Tag
Állandó Tag
A véleményeteket szeretném kérni! A magyar "ármány" és az iráni Ahriman szavakkal kapcsolatosan, mert amit a NET-en TALÁLTAM, enyhén szólva komikus!
 
A

albiro

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak a 100 éves magyarázatok vannak fenn, pl. Révay Lexikon.
"A nyelvujítás koránál aligha régibb az Á. szó, mely a XVIII. században még általán «gonosz, elvetemült, istentelen» jelentésü ármányos szóból gyökelvonás utján keletkezett s az utóbbinak «ravaszúl gonoszat forraló, alattomosan fondorkodó» mellékértelme után induló következtetés útján a «Kabale» és «Intrigue » jelentését nyerte." Van utalás Otrokócsi Fóris Ferencre és Cornides Dániel, de mind a kettőről lekicsinylően ír.

Horger Antal szerint például az Ármány szó onnét ered, hogy a török háborúk idején a hazánkban tevékenykedő német zsoldosok legnagyobb ellensége a „szegény ember” volt, az „armmann”, aki mindenképpen próbált a szegény katonával kitolni, például nem akarta utolsó falatját sem odaadni (a többire nézve lásd Grimmelshausen regényét a harmincéves háborúról), aztán a huncut német a magyar -os képzővel látta el az armmannt, így lett a furfangos paraszt ármányos és ebből a –kodó magyar romantikus elvonja az Ármány szót, Hadúr – a „civakodó rongy”, azaz ribanc – párját.

Ezek már mást mondanak, de nem etimologizálnak:
(Az Ahura eredeti alakja a szanszkritban: Asura, jelentése: az Úr. Ariman pedig már szinte magyarul maradt fenn: Ariman, vagyis Ármány.)
 
Magam la

Magam la

Állandó Tag
Állandó Tag
albiro írta:
Csak a 100 éves magyarázatok vannak fenn, pl. Révay Lexikon.
"A nyelvujítás koránál aligha régibb az Á. szó, mely a XVIII. században még általán «gonosz, elvetemült, istentelen» jelentésü ármányos szóból gyökelvonás utján keletkezett s az utóbbinak «ravaszúl gonoszat forraló, alattomosan fondorkodó» mellékértelme után induló következtetés útján a «Kabale» és «Intrigue » jelentését nyerte." Van utalás Otrokócsi Fóris Ferencre és Cornides Dániel, de mind a kettőről lekicsinylően ír.

Horger Antal szerint például az Ármány szó onnét ered, hogy a török háborúk idején a hazánkban tevékenykedő német zsoldosok legnagyobb ellensége a „szegény ember” volt, az „armmann”, aki mindenképpen próbált a szegény katonával kitolni, például nem akarta utolsó falatját sem odaadni (a többire nézve lásd Grimmelshausen regényét a harmincéves háborúról), aztán a huncut német a magyar -os képzővel látta el az armmannt, így lett a furfangos paraszt ármányos és ebből a –kodó magyar romantikus elvonja az Ármány szót, Hadúr – a „civakodó rongy”, azaz ribanc – párját.

Ezek már mást mondanak, de nem etimologizál
(Az Ahura eredeti alakja a szanszkritban: Asura, jelentése: az Úr. Ariman pedig már szinte magyarul maradt fenn: Ariman, vagyis Ármány.)
Kattints a kibontásához...
Én azt gondolom, hogy az ármány és az Ariman egy és ugyanaz a szó, amit az avar-hunok, vagy a honfoglalók hoztak magukkal.
Nem hiszem ugyanakkor, hogy a magyarban elvonással keletkezett volna bármilyen szó, ez egy nyakatekert nyelvészi elgondolás. Olvastam valahol, hogy pl. a kapa szavunk a szerb nyelv "kapálni" értelmű szavából van, (pontosan nem emlékszem a kifejezésre) ebből lett a kapa. Biztos vagyok benne, hogy előbb volt a kapa, aztán lett a kapál, meg a kapálni.
Ugyanígy az ármányból lett az ármányos, és nem az ármányosból az ármány.
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére