Hellinger terapia

szildike · 2010 Április 24

Saját szüleink vagyunk IV.

Mindemellett az embereket és a lehetőségeiket ezekben a társadalmakban sokkal inkább a család és a klán határozta meg, mint minket. Mégsem jutott senki arra a megállapításra, hogy a családja korlátozza őt, hogy túl szűkre szabja kibontakozása lehetőségeit. Ezzel szemben mi úgy tartjuk, hogy minden jogunk megvan panaszkodni amiért nem kaptunk több lehetőséget, hogy elnyomták a bennünk rejlő lehetőségeket, és így tovább.

Ahelyett, hogy ajándékként....

szildike · 2010 Április 28

Saját szüleink vagyunk V.

Ahelyett, hogy ajándékként fogadnánk el azt a szabadságot, hogy túl szabad nőnünk az őseink életét meghatározó kereteken, tovább fejlődhetünk annál, mint amit az ő számukra adott térbeli, társadalmi vagy vallási megkötöttségek lehetővé tettek, azt gondoljuk, hogy felettük állunk, panaszkodunk rájuk, vagy pedig mélyen lenézzük, őket. Mellesleg a számunkra adott lehetőségeket éppen előttünk járó generációk munkájának köszönhetjük Különösen Németországban esik meg egész generációkkal, köztük is leginkább az úgynevezett értelmiséggel, nekiesnek apáik és anyáik nemzedékének, és elkezdik igazgatni őket. Aztán a következő nemzedék megint elkezdi igazgatni a korábban igazgatót - mint a kilencvenes évek fiatal karrieristái a hatvanas és hetvenes évek aktivistáit.
Tény az, hogy mindenki a szülei gyereke. Akárkik legyenek is a szülők, akármit tettek is vagy hagytak megtörténni, akárhogy jöttek is ki egymással, akármilyenek a nemzés körülményei, akármi is történt azóta, annyi bizonyos, hogy lelki, szellemi és testi alkatunkat két szülőnknek köszönhetjük. Az az első és legfontosabb,hogy ez a két ember a két szülőnk. Ebből valami nagyon egyszerű következik: aki ezt a tényt nem fogadja el, aki ezeket a szülőket nem fogadja el úgy, ahogy vannak, az önmagát nem fogadja el. És amíg így tesz, önmagával sem lesz békében. A saját szüleink vagyunk. Ez a legelemibb - mi vagyunk a kapcsolatuk megtestesülése, hús a húsukból. Ha ennek ellenszegülünk, nemcsak hogy semmire nem megyünk, hanem még saját magunktól is elidegenedünk.

tavaszi napsütés · 2010 Április 28

Szia Ildi!
Megnéztem a május 16-ai családállítást a honlapon.
Én szívesen elmennék segítőnek, de ha tényleg egész napos (10-18-ig), akkor lehet hogy a páromat is vinném szintén segítőnek. Az gond, ha kettőnk közül csak én érdeklődöm a téma iránt? Fogunk tudni úgy segítők lenni, hogy még sose voltunk családállításon?

Köszi, szép napot!

vilcsa · 2010 Április 28

Sziasztok! Segítséget kérnék. A volt barátom nagyon megbántott, átvert (nem megcsalás, rosszabb). Szakítottunk, ennek már egy éve, de megint tartjuk a kapcsolatot. Szakitásunk után visszamentem egy előző baratomhoz egy rovid időre. Kérdésem, hogy elmondjam e neki, (Hellinger szerint ugye ha rosszat tesznek veled, vissza kell adnunk kevésbé rosszat) vagy elég ha megtettem, és így is hat? Mert ugye fájna neki ha megtudná, de mégsem olyan nagy kaliberű, mert akkor már szakítottunk. Tud ebben valaki valami okosat?
köszönöm

szildike · 2010 Április 29

tavaszi napsütés írta:
Szia Ildi!
Megnéztem a május 16-ai családállítást a honlapon.
Én szívesen elmennék segítőnek, de ha tényleg egész napos (10-18-ig), akkor lehet hogy a páromat is vinném szintén segítőnek. Az gond, ha kettőnk közül csak én érdeklődöm a téma iránt? Fogunk tudni úgy segítők lenni, hogy még sose voltunk családállításon?

Köszi, szép napot!

Szia "tavaszi napsütés"! (Ma nagyon élveztem a melegségedet

Ha a párod is hajlandó részt venni ilyenen, természetesen jöjjön. Rajta múlik.
Persze, hogy tudtok úgy is segítők lenni, hogy még nem voltatok családfelállításon. Mindenki így kezdte!!

Egy kis befelé figyelésre van csak szükség.

Ildikó

szildike · 2010 Április 30

vilcsa írta:
Sziasztok! Segítséget kérnék. A volt barátom nagyon megbántott, átvert (nem megcsalás, rosszabb). Szakítottunk, ennek már egy éve, de megint tartjuk a kapcsolatot. Szakitásunk után visszamentem egy előző baratomhoz egy rovid időre. Kérdésem, hogy elmondjam e neki, (Hellinger szerint ugye ha rosszat tesznek veled, vissza kell adnunk kevésbé rosszat) vagy elég ha megtettem, és így is hat? Mert ugye fájna neki ha megtudná, de mégsem olyan nagy kaliberű, mert akkor már szakítottunk. Tud ebben valaki valami okosat?
köszönöm

Kedves "vilcsa"!

Amikor egy egyenrangú kapcsolatban vagyunk (baráti, partneri) és a másik elkövet valamit ellenünk, alá-fölé rendeltségi viszonyba kerülünk. Tettes- áldozat. Az áldozat kerül felülre, mert ő tűnik az ártatlannak. A tettes tűnik bűnösnek. Ha az áldozat is megbántja a tettest, akkor ő is tettessé válik, (vagyis bűnössé) tehát az alá-fölé rendeltségi viszony megszűnik. (Két bűnös jobban megérti egymást) Ez az elmélet.
Gyakorlatban azt kérdezed, hogy elmond-e a barátodnak amit tettél, vagy így is hat-e. Pontosan mire gondolsz? Arra, hogy fájdalmat érez-e? Vagyis azt szeretnéd, hogy azt érezzen? Azt gondolom, hogy nem az a lényeg, hogy ő mit érez, hanem az, hogy Te mit érzel? Elégtételt érzel arra gondolva, amit tettél? Vagy van még benned tüske, fájdalom? Ha elégtételt érzel, úgy gondolod, hogy 1-1, és tudod úgy folytatni vele a kapcsolatot, hogy elfelejted az egész történetet, vagy nem? Ez itt a nagy kérdés.

Ha szeretnél a dologból tanulni, akkor még azon is érdemes elgondolkodni, hogy miért „vonzottad” be őt? Mit akar a viselkedésével a tudomásodra hozni? Milyen tükröt tart eléd?

Szeretném ha tudnád, hogy nem azért tettem fel ezeket a kérdéseket, hogy itt „kiteregesd” a gondolataidat, hanem azért, hogy magadban elgondolkozhass rajta. Hátha előrébb visz.

Üdvözlettel, Ildikó

vilcsa · 2010 Május 1

Kedves Ildikó!
Köszönöm a választ, sokat segített!
Hogy miért vonzottam be őt? Jó kérdés. Van egy olyan tulajdonsága, amit az emberekben utálok. De ettől még nem tudom mit kell ebből megtanulnom..
És lehet úgy folytatni egy kapcsolatot, hogy nem bízunk a másikban, mert már eljátszotta a bizalmunkat...?
vilcsa

szildike · 2010 Május 1

vilcsa írta:
Kedves Ildikó!
Köszönöm a választ, sokat segített!
Hogy miért vonzottam be őt? Jó kérdés. Van egy olyan tulajdonsága, amit az emberekben utálok. De ettől még nem tudom mit kell ebből megtanulnom..
És lehet úgy folytatni egy kapcsolatot, hogy nem bízunk a másikban, mert már eljátszotta a bizalmunkat...?
vilcsa

Kedves "vilcsa"!

Azt mondod, van egy olyan tulajdonsága, amit az emberekben utálsz. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy mindenki, akivel találkozunk, tükröt tart elénk, akkor érdemes megvizsgálnod, hogy az a bizonyos utált tulajdonság hol van benned? Most lehetséges, hogy tiltakozol, hogy benned nincs ilyen, és ez rendben is van. Ez csak egy játék.
Ha benned volna az a tulajdonság, hol találnád?
A tested melyik részén?
Milyen a formája?
Mekkora?
Milyen színű?
Mi történne, ha köszöntenéd?
Ha érdeklődéssel fordulnál hozzá? Mi változna? Ne feledd, ez csak játék.

Hogy lehet-e bizalmatlanul folytatni egy kapcsolatot? Lehet-e gyanakodva élni? Azon gondolkozni folyamatosan, hogy ....? Erre fordítani az energiánk nagy részét? Nyugtalanul tölteni napjainkat?Hogyne lehetne. A Te döntésed. Csak tudatosítsd magadban, mit teszel.

Ildikó

ani02 · 2010 Május 1

nehéz lecke

szildike írta:
Kedves "vilcsa"!

Azt mondod, van egy olyan tulajdonsága, amit az emberekben utálsz. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy mindenki, akivel találkozunk, tükröt tart elénk, akkor érdemes megvizsgálnod, hogy az a bizonyos utált tulajdonság hol van benned? Most lehetséges, hogy tiltakozol, hogy benned nincs ilyen, és ez rendben is van. Ez csak egy játék.
Ha benned volna az a tulajdonság, hol találnád?
A tested melyik részén?
Milyen a formája?
Mekkora?
Milyen színű?
Mi történne, ha köszöntenéd?
Ha érdeklődéssel fordulnál hozzá? Mi változna? Ne feledd, ez csak játék.

Hogy lehet-e bizalmatlanul folytatni egy kapcsolatot? Lehet-e gyanakodva élni? Azon gondolkozni folyamatosan, hogy ....? Erre fordítani az energiánk nagy részét? Nyugtalanul tölteni napjainkat?Hogyne lehetne. A Te döntésed. Csak tudatosítsd magadban, mit teszel.

Ildikó

szia Ildikó

én is köszönöm a válaszodat

ez az egyik legnehezebb lecke-nekem legalább is-:egyáltalán megismerni, elfogadni, hogy amit másokban nem szeretünk, azt magunból vetitjük ki...nagyon nehéz volt tudatosan oda figyelnem a kapcsolataimra-mit üzennek a "nemszeretemek"-ahol a legnagyobb az ellenállás, ahol a legtöbb az indulat...ott a saját méllyre süllyesztett, nem szeretem tulajdonságom.
ez az állandó figyelem sok tudatosságot, és kényelmetlen érzést okoz, amit nem nagyon szeretünk ugye...viszont ha az ember már tud "dolgozni" a tükörrel, az felér egy "fél pszichoterápiával"

és nagyon jó a munka az érzéssel

-ügyes vagy nagyon

)

a

Verona76 · 2010 Május 1

Sziasztok! Egyszer voltam családállításon, két hónapja. Lenne egy kérdésem. Minden, ami elhangzik az állításon, az igaz, még akkor is, ha éppen akkor nem tudjuk az igazi választ?
Konkrétan: Nekem az jött, hogy nem élek, nem csinálok semmit, felesleges dolgokkal foglalkozom, és időnként "ki szeretnék menni a teremből". Az állítás vezetője végigkérdezte, hogy van-e halottam, akit nem engedtem el, nem várt gyerek voltam-e, volt-e komplikáció a születésemnél, meg egy sor kérdést, amitől ez lehet. Mindenre nem volt a válaszom, így abban maradtunk, hogy mások hibáztatása helyett ki kell lépnem a tehetetlenségből, és élnem kell, amit ott meg is tettem. Pár hete voltam egy tisztánlátónál, és az volt az egyik első dolog, amit megjegyzett, hogy nekem magzati korból való blokkom van. Szerintem ez összefügg az állítással, de nem tudom összerakni, hogyan. Másrészt meg, ha az állításon úgyse hazudok, akkor mégse függ össze. Tudnátok segteni, hogy melyik gondolatom az igaz?

sisne* · 2010 Május 1

Verona76 írta:
Sziasztok! Egyszer voltam családállításon, két hónapja. Lenne egy kérdésem. Minden, ami elhangzik az állításon, az igaz, még akkor is, ha éppen akkor nem tudjuk az igazi választ?
Konkrétan: Nekem az jött, hogy nem élek, nem csinálok semmit, felesleges dolgokkal foglalkozom, és időnként "ki szeretnék menni a teremből". Az állítás vezetője végigkérdezte, hogy van-e halottam, akit nem engedtem el, nem várt gyerek voltam-e, volt-e komplikáció a születésemnél, meg egy sor kérdést, amitől ez lehet. Mindenre nem volt a válaszom, így abban maradtunk, hogy mások hibáztatása helyett ki kell lépnem a tehetetlenségből, és élnem kell, amit ott meg is tettem. Pár hete voltam egy tisztánlátónál, és az volt az egyik első dolog, amit megjegyzett, hogy nekem magzati korból való blokkom van. Szerintem ez összefügg az állítással, de nem tudom összerakni, hogyan. Másrészt meg, ha az állításon úgyse hazudok, akkor mégse függ össze. Tudnátok segteni, hogy melyik gondolatom az igaz?

Szia kiss

Mindkettő igaz lehet egyidejűleg, ha elveszítetted méhen belül az ikertestvéredet.
Már ajánlottam előzőleg 1 éve Neked ezt a könyvet, de Te úgy látom: nem olvastad még el.
#85
Pedig most már Hajninak és Aninak is köszönhetően elektronikus formában itt a kanadán is meglelheted:
#504

Minden út Rómába vezet - a magzati korodba - de ez olyan erős blokkot vált ki Benned, hogy bár a felszínen teljes gőzzel dolgozol a megoldáson; közben még mélyebbre ásod az igazságot.

Priviben is jelezték, hogy kerestél és én is olvastam a belső utazás topikban a hozzászólásodat.
A kislányom ballagott és ez kötötte le az utóbbi napokban az időmet.
De valójában az tartott vissza eddig a választól, hogy senki szeme nem nyitható fel erőszakkal.
Mivel látom, hogy mekkora energiát adsz ennek: mégis írok számodra pár gondolatot.

Én amint elolvastam a Dráma az anyaméhben c. könyvet, rengeteg minden megvilágosodott előttem.
Elég jellegzetesen víz alatt szoktam általában belső utazást vagy családállítást végezni.
Néha használom a Tarot Kártyát is.
Ezen módon is megtaláltam az elveszített ikertestvéremet és a Mesteremet is megkértem, hogy nézze meg. Ő ugyancsak megerősített ebben.

Utólag helyükre kerültek a kirakó darabkái is és tudatosodott bennem, hogy a FiúTestvérem nemcsak képességeit hagyta rám, hanem Angyalként mellettem is áll.
Utóbbi kiderítésében az ÁlomVarázsló segített.

Ez a problémakör nálam nem a nem_vagyok_elég_jó komplexushoz vezetett.
Hihetetlenül döbbenetes program vésődött belém öntudatlanul:
akit szeretek, azt elveszítem
Erre a képletre 1 spirituális gyógyító ébresztett rá 1 írásával.

Tehát kialakult 1 megrendítő paradoxon.
Tele voltam szeretettel,
elveszített testvéreim miatt pedig (egy bátyám, akinek létezéséről 14 évesen értesültem és éveken át kerestettem: örökre eltűnt, édesanyámnak pedig spontán vetélése volt egyik terhessége harmadidejénél) mindenféle szeretet fölé a testvérit helyeztem.
Mindenhol azt a beazonosítatlan iker szeretetet kerestem, ami az anyait is felülmúlja.
Ez után sóvárogtam, ezt kutattam mindenütt: ugyanakkor ha valaki megszeretett, fejvesztett menekülésbe kezdtem...
Emiatt rengeteg galibába belekeveredtem.

Dr. Czeizel Beatrix meditációi és az Új Germán Medicina segítségével belső utazással a fogantatásig visszamentem.
A gyógyítás kulcsa c. meditációval pedig az energiaburkomban az életközpontom fölött kb. 15 centivel fekete foltokat találtam. Életem 3 legfájdalmasabb eseménye és eközött valamiféle összefüggés létezik...

A gyógyítás miatt ezt a meditációt rendszeresen lenne érdemes hallgatnom, de közben hangos zokogás rázta a testemet...
Szinte sokkot kaptam, amikor azt az iszonyúan fájó blokkot megtaláltam és értelmezni tudtam...
A foltok azt jelképezték, hogy méhen belül végig kellett néznem (az embrióknak egésztest érzékelésük van!), ahogyan a testvérem a halála után szétesik...
Ezek a méhen belüli emlékek elemi erővel törtek fel...

Éppen emiatt senkinek nem ajánlom, hogy ilyen problémakört egyedül utazzon meg!!!!

Még sok a tennivalóm az öngyógyítás terén.
A Testvérem, a Földi Angyalaim és az ősi ismeretelméletek segítenek: hálásan köszönöm Nekik

Verona76 · 2010 Május 1

Szia! Nagyon örülök, hogy megtaláltalak!!! Letöltöttem a könyvet... kicsit olyan érzésem van, mint mikor egy fontos meditáció előtt kitakarítom a lakást. Lehet, hogy jövök majd kérdezni, mert nem vagyok egy agytröszt, időnként olyan érzésem van, hogy eddig kevés földi életem volt, az egyértelmű dolgok nekem nem olyan egyértelműek.
Az iker dolgot talán azért hanyagoltam eddig, mert bőven van oka a blokkjaimnak életem első 14 évében is.
Köszönöm a türelmedet!
Vera

Verona76 · 2010 Május 2

Kitöröltem, amit az előbb írtam, nagyon összezavarodtam. A könyv harmadánál járok. Az jutott eszembe, hogy mikor családállításon voltam, és egy másik jelenlévőnek csináltuk az állítást, én voltam a siker vagy a sors, nem emlékszem, és mögöttem sorakozott több családtag. Hiányzott egy kulcsfontossággú ember, akire az állító nem emlékezett, de az megjelent a képben úgy, hogy mindannyian éreztük a jelenlétét. Nekem a bal vállamnál teljesen érezhető volt, hideget éreztem, mintha megfogta volna a vállam. Hihetetlen érzés volt...
Nem beszélem magamba ezt az iker dolgot, mert már eldöntöttem, hogy visszafelé haladok, úgy gondolom van egy sorrend. Először azokkal foglalkozom, amire konkrétan emlékszem, és gondot okoz. Azt hiszem, nem volt véletlen, hogy az állításomon az jött ki, hogy ne másokat hibáztassak, nőjek fel. Ez volt az első lépés... aztán majd eljutok a magzati emlékekhez... Ezt már úgyse felejtem el, sorra fog kerülni.
Folytatom a könyvet.

sisne* · 2010 Május 3

Marie Feesche: Kő az úton

Gondolod, kerül életed útjába
egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike
Hidd el, ahol van, ott kell lennie.
De nem azért, hogy visszatartson téged,
Se hogy lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.
Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg: milyen üzenetet
Küld ezzel az akadállyal neked.
S ha lelked Istennel találkozott,
Utadba minden kő áldást hozott.

szildike · 2010 Május 3

Kedves "Verona"!

Csatlakozom "sisne"-hez. Mindkettő igaz. Az egyik tudatos szinten (amikor kérdezgetik az embert, különböző információkról), a másik tudattalan, vagyis mélyen a lélek szintjén működik.

Üdvözlettel, Ildikó

aerinne · 2010 Május 3

Sziasztok!
Én is voltam már Hellingeren, segítőként és állítóként is. Mindegyik alkalom megdöbbentő volt. Az is, ahogy érzem a saját életembe a változást. Mindenképp nagyon hasznosnak tartom.

szildike · 2010 Május 7

„Muszáj ezt lenyelnem?" - kérdezte néhány hónappal ezelőtt egy nő W. Nelles egyik előadása után. - „Nem muszáj - válaszolta -, de úgy véli, hogy ez változtat majd a tényeken?" Lemondóan mosolygott, és megrándította a vállát: „Aligha."
A tényeken nem lehet változtatni, de ha „lenyelné", akkor az ő számára megváltozna valami, méghozzá erőteljesen. Azonban nem úgy kell lenyelni, mint egy keserű tablettát, hanem mint egy korty jó bort: „Hú, ez jó..., azonos vagyok a szüleimmel!"
Mi történne vajon? Mi történik, ha azt mondja az ember: „Hú de jó, azonos vagyok a szüleimmel!" Egy szempillantás alatt összhangba kerül a saját valóságával. Összhangba kerül azzal, valóban, így akármilyen is az ember, nyugodtan lehet az, ami, azaz saját maga, és nem kell már sehová menekülnie. Nem kell küzdeni, nem kell veszekedni, nekirontani annak, amit egyébként sem lehet megváltoztatni, mert mozdíthatatlan valóság. „A saját szüleim vagyok. Igen!" Aki ezt ki tudja mondani, szabadnak és könnyűnek fogja érezni magát.

Dodababa · 2010 Május 7

Én voltam családállításon. Kiderült, hogy egy ikertestvérrel indultam, de csak én születtem meg. Amikor átöleltem őt, akkor éreztem életemben először az egységet. Azóta jobban mennek a dolgaim.

Ébredés · 2010 Május 10

Én is voltam családállításon többször is, és megdöbbentő élményekben volt részem minden alkalommal.

Verona76 · 2010 Május 10

Sziasztok! Lehet, hogy elsőre úgy tűnhet, hogy nem jó helyre írom a kérdésem, de azt gondolom, van kapcsolat... Már egy másik oldalon meséltem az esetet, és kíváncsi lennék a véleményetekre. Tegnap a kádban ülve csukott szemmel relaxáltam, és egyszer csak egy nagy fekete valamit érzékeltem, ahogy a falhoz nyom. Kinyitva a szemem, a két éves fiam mosolygott rám. Én arra gondoltam, az aurája tolt arrébb, de miért éreztem ijesztőnek és sötétnek??? Van esetleg ötlete valakinek, hogy mi lehetett ez? Köszönettel: Vera

Hellinger terapia

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

sisne*

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

sisne*

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák