Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

zsurkenyer

Állandó Tag
Állandó Tag
A pillanatnyi szünetet kihasználva Bunkó és a Főorvos felborították a likőrökkel megrakott
állványt, hogy elzárja az üldözők útját, azután egy lendülettel kitörték a vendéglős szobájába
vezető ajtót, onnan az ablakon át az utcára értek. A sarkon még látták Rozsdást befordulni a
fiúval. Egy sötét tárgy röpült utánuk, néhány milliméterrel eltévesztette a fejüket, és csöröm-
pölve a kövezetre zuhant. Azután rohantak. Az irányt már tudták, ugyanis régen megállapod-
tak mind a hárman abban, hogy komolyabb nézeteltérés után törzskávéházukban találkoznak...
 

zsurkenyer

Állandó Tag
Állandó Tag
A kávéház a szárazdokk közelében volt, közönsége a környék ismertebb személyiségeiből állt,
és neonbetűkkel egy szép cégtábla függött az ajtón:
KÁVÉHÁZ ÉS ÉTTEREM
„A Négy Döglött
Patkányhoz”
AZ ÚRI KÖZÖNSÉG TÁNCOL!
 

zsurkenyer

Állandó Tag
Állandó Tag
- Ezek után sürgősen el kell tűnnünk Pireuszból - jelentette ki Rozsdás, miután mindannyian
együtt ültek.
A fiatalember rémülten nézte három marcona barátját, a „Négy Döglött Patkányhoz” címzett
étterem és kávéházban, ahol az úri közönség táncol. („Dining room, Man spricht deutsch.”)
 

zsurkenyer

Állandó Tag
Állandó Tag
A táncoló úri közönség nagy része munka nélküli díjbirkózókból és szórakozni vágyó csarnoki
árusokból, valamint a társaságukat képező, vegyes fajtájú (néger, maláj, fehér) hölgyek
csoportjából állott. A hölgyek igen kivágott és feltűnően rövid ruhában voltak, valamennyien
nagyon részegek.
- Én is azt hiszem, hogy okos lesz, ha eliszkolunk innen - mondta a Főorvos Úr. - A Hóhérok
sokan vannak. Nem is tudom, hogy miért vitatkoztunk olyan hevesen ezért a nyeszlett fiúért.
- Kérem, én őszintén köszönöm... - hebegte hálásan, még mindig remegő hangon a fiatalember,
de Rozsdás jóindulatúan legyintett:
 

zsurkenyer

Állandó Tag
Állandó Tag
- Ugyan, hagyd! Nem vagyunk tánciskolában. Nekem már rég gusztusom volt odasózni egyet
ennek a baromnak. Különben is elég már Pireuszból. Fel tehát! Menjünk a vidám Észak-
Afrikába! Halihó! Gyerünk a festői Port Szaidba! Téged pedig ezentúl Kölyöknek nevezünk,
mert úgy nézel ki, mint aki most szökött meg a rövidnadrágból.
Ezzel a fiatalember végérvényesen a „Kölyök” lett. Így történt itt a keresztelés. Nem lehet az
embereket azzal a kényelmetlen kérdéssel zaklatni, hogy mondják meg a nevüket. Inkább
adnak új nevet, amit a másik kikötőben egyszerűen ledobhat. Az igazi nevét jóformán senkinek
sem tudják. Ha valaki jól szurkál, azt elnevezik „Bicskának”, és akinek csúnya a bőre, az
természetesen „Ragyás” néven lesz közismert. Egy széles vállú, tömzsi apacsot Bivalynak
hívtak. Midőn egy késszúrás következtében soron kívül elhunyt, semmiféle módon se lehetett
kideríteni az igazi nevét. A fejfáján az állt, hogy ismeretlen. A szeretője idővel mégis
összegyűjtött egy sírkőre valót, és most egy szép gránitlap fekszik az apacs sírján, ezzel a
felirattal:
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére