Történelmi ÉRDEKESSÉGEK, FURCSASÁGOK....

Pintér Miklós dunakeszi magyar lovasember 1999. augusztusban megdöntötte Buffalo Bill 1861-ben felállított, 24 órás, váltott lovakkal végrehajtott 483 kilométeres távlovaglási rekordját. A magyar sportember 23 óra 55 perc alatt 486 kilométert lovagolt.

1892-ben Gróf Stahremberg huszár főhadnagy a Bécs-Berlin közötti úton 576 km távot 71 óra 27 perc alatt teljesített Athos nevű angol félvérén - tehát nem váltott lovakkal.

Paraszti ünnepnapok:
Az esztergomi provinciális zsinat 1493. évi végzése a vasárnapon kívül 52 ünnepnapot írt elő. A húsvét és a pünkösd 2-2, a karácsony 3 napos volt. Ezeken kívül ünnepnek kellett tekinteni a patronus (a templom-alapító) és a templom védőszentjének napját, valamint a templom védőszentje részére történő felajánlás (felszentelés) napját. A XI. században a vasárnapok és ünnepnapok megülését
és a munkától való tartózkodást törvények követelték meg, de később ezt csak az egyház szorgalmazta.

Angliában hivatalosan szintén 50 körül volt az ünnepnapok száma, viszont Franciaországban 20 körüli munkaszünetes ünnepnap volt a vasárnapokon kívül.

Zsinati végzések szerint legfeljebb 3 keresztszülő lehetett, fiúnak két
férfi és egy nő, lánynak egy férfi és két nő.

(Adatok:
Szabó István: A középkori magyar falu)

faris (fárisz)
arab: lovas, lovag.

A 11-14.sz. arab, mameluk, oguz/szeldzsuk török hadban: elit lovas harcos, mint az európai lovag.

Elvárt képzettsége:
- harc gyalog és lóháton, kard, lándzsa, buzogány és/vagy csatabárd, számszeríj, íj használata, birkózás; versenylovaglás, díszlovaglás, lovaspóló, vadászat;
- kulturális és társadalmi ismeretek.

"Becsületkódexük" szerint harcban nem az európai idealizált "lovagiasság", hanem a hatékonyság számít. A lovas harci ismeretek elnevezése: furuszijja, furusiya.

A fáriszok szolgálatuk idejére kaphattak javadalom-birtokot (ikta), és/vagy felvehették őket az "állami" fizetési listára (diván).
A "született" arab harcosok ugyan elitebbnek tartották magukat, és néha érvényesült a törzsi összetartás (aszábija) is, de a hadban nem számított a származás, csak a teljesítmény.
A leghíresebb fárisz, Szaláh ad-Din (Szaladin) kurd származású volt. A turkomán (nomád török), a mameluk, vagy a szudáninak nevezett fekete-afrikai ugyanúgy kerülhetett bármilyen katonai vagy közigazgatási pozícióba.
A nem arab törzsből származó harcosok eleinte "tiszteletbeli" tagként kerülhettek a törzsbe (mawáli: kliens, védenc, kísérő), később, a hódítások során ez is érdektelenné vált.

adab
arab: műveltség, kulturális ismeretek, amelyeket az arab lovagtól (és minden tanult embertől) elvárnak:
- nyelv (arab) magas szintű ismerete
- költészet
- retorika, a világos és logikus beszéd és írás művészete
- az iszlám és a Korán alapos ismerete

furusiyya (furuszijja)
arab: harci erények összessége, amelyeket az arab lovagtól elvárnak:
- lovaglás, a ló gondozása
- íjászat
- lándzsahasználat (lovon)
(A 14. századtól a kard használatát is ide sorolták, azelőtt a lándzsát lovasharcban sokkal többre tartották.)

muruwwa
arab: virtus, bátorság, hősiesség, ill. a "társadalmi" erények összessége, amelyeket az arab lovagoktól elvárnak:
- bátorság
- kitartás
- józan ítélőképesség
- önmérséklet
- vendégszeretet
- többi személy társadalmi helyzetének ismerete és tiszteletben tartása

csador
perzsa: sátor, takaró

Muszlim asszonyok egész testet fedő öltözete: ha viselik a "sátrat", el sem hagyták azt, vagyis megilleti őket az otthonukban élvezett védelem!

A szó csak perzsa és török nyelvterületen használatos, az Arab-félszigeten nem.

Akit érdekel a téma keresgélhet az alábbi fogalmak használatával:
chador, abaya (abaja), niqab (nikáb), burqa (burka)

(csadir, csatir: sátor, török nyelvjárásokban)

csardak

Postaállomás, lóváltó hely "hivatalos" futároknak, őrtorony.
A perzsa csárták (négyszögletes erkély vagy szoba) szóból, ami csar (négy) és ták (boltív) elemekből áll.

A magyar csárda szó korábbi jelentése is őrtorony volt.

Egy királyi hírvivő ("cursor") küldetése alatt bárkinek elkobozhatta a lovát, hogy pihent állathoz juthasson korábbi, félholtra hajszolt hátasa helyett. 1093-ban I. László rendeletben szabályozta, hogy a várispánok és papok szekerei elől ne vegye el a hírvivő a lovakat. A parasztoktól kapott lovat legfeljebb az úton következő harmadik faluig használhatta a hírvivő, ott ismét lovat kellett váltania. Ez a lórekvirálási jog csak Anjou királyaink idején szűnt meg. Akkora kiépült az országutak mellett a "lóváltó helyek" hálózata.

A lóváltó helyek latin neve: "mutatio posita". Ebből, ill. a pihenőhely, megálló, állomás jelentésű "mansio posita" kifejezésből ered a magyar "posta" szó.

Seherezádé

Az alacsony származású (kurtizán, rabnő) Sirin ("édes") gúnyneve Csihrázád ("nemes születésű"). Sirin a perzsa uralkodó ( II. Khoszrau, 590-628 ) szerelme lett.
Ez a legenda volt az Ezeregyéjszaka egyik forrása.

Al-Dzsazíra

dzsazíra, dzsezíra:
arab: sziget, félsziget, folyóköz, pl. Mezopotámia arab neve is ez.

Algír arab neve Al-Dzsazair (szigetek), mert régen szigetek voltak Algír kikötője helyén. (A g-dzs esetén az eltérő kiejtés a maghrebi arab beszéd egyik jellegzetessége. Pl. Egyiptomban Gezíra, al-Gazyrah: sziget.)

Dzsazíra, al-Dzsazíra = a "szent körzet" (Mekka és Medina vidéke), ill. katari központú arab tv neve

dzsinn

Az arab/perzsa legendák szelleme, de "testi" lény is, pl. eszik és iszik, van "hím" és "nő" dzsinn (az angyalokkal ellentétben). Lehet jó és rossz, Allahban hívő vagy hitetlen szellem. Minden ember mellett található egy jó vagy rossz dzsinn, de erős hittel uralható. (Dzsinn: többes számú, dzsinni vagy dzsini: egyes számú alak).
A dzsinneknek öt "osztálya" van:
- dzsenn: legkisebb hatalmú, többnyire ártalmatlan szellemek,
- dzsinn: "közönséges" szellemek, jók vagy rosszak,
- sejtan: ördögök (uralkodójuk a bukott angyal "Iblisz", egyben ősapjuk is)
- ifrit: rendszerint gonosz, ártó szellemek,
- márid: legnagyobb hatalmú ártó szellemek.

Perzsa eredetű szóval az ártó szellem neve: "dív" vagy "ghul", az ártalmatlan, vagy "jó" szellemek neve: peri. A peri többnyire "nőnemű", a "hímnemű" szellemek perzsa neve: "nura".
(Érdekesség: a Nura egyben gyakori arab NŐI név.)

Whisky

A whiskey szó a usquebaugh alakból rövidült, amely jövevényszó az angolban, az ír nyelv uisce beatha és a skót gael nyelv uisge beatha kifejezésből ered, amelyek jelentése az élet vize. Így ez ugyanaz a kifejezés, amit például Franciaországban alkalmaztak a lepárolt mámorító italokra a középkorban: a latin aqua vītae illetve a francia l'eau de vie. Írországban először egy krónika, a Clonmacnoise-i annales említi a whiskyt az 1405-ös évnél, miszerint ekkor egy király belehalt abba, hogy túl sok aqua vītae-t ivott. Skóciában az első írásos bizonyíték 1494-ból való, amikor az adólisták szerint egy John Cor nevű szerzetesnek a király parancsára aqua vītae készítése céljából malátát utaltak ki.​

Mi a jelentősége a Magyarok eredet-mondáiban a turulmadárnak?

Eredeti formájában a mondás úgy hangozhatott, hogy Álmos anyját egy turulmadár termékenyítette meg. A természeti népek, mint az ősmagyarok is, gyakran vezették vissza eredetüket az őket ténylegesen körülvevő, vagy képzeletük szülte állatfajra, hogy annak összes jó tulajdonságaival rendelkezzenek. A keresztény történetírók visszariadtak az állattal történő nász gondolatától, így aztán a későbbi krónikákban már úgy jelenik meg, hogy Emesére ("Emes"-re), aki akkor már Elődtől volt terhes, a turulmadár álmában "rászállt", ezzel átadva jó tulajdonságait.
Álmos fia később Árpád lett, így a turulmadár (valószínűleg a kerecsensólyom) tehát az Árpád-házi uralkodók vérvonalának (kiterjesztett értelmezésben a magyarságnak) az őse.

II. József a magyar nyelv hivatalossá tételéről
1784-ben II. József elrendelte, hogy a Magyarországon a hivatalos nyelv az addigi latin helyett a német legyen. A birodalom más területein már "leváltotta" latin nyelvet, s az élő nyelvek váltak hivatalos nyelvvé. Magyarországon viszont problémát jelentett II. József számára, hogy az ország lakosságának több mint 50 %-a nem magyar nemzetiségű, ezért áthidaló megoldásként a németet vezette be. A rendelet kiadása előtt azonban a kancelláriával megvizsgáltatta, hogy a magyar nyelv alkalmas-e a hivatalos nyelv szerepére. Mivel elutasító választ kapott, ez megerősítette abban, hogy a német nyelv lesz a legalkalmasabb erre a feladatra. Természetesen ez óriási felháborodást váltott ki, de ami meglepő, hogy a leginkább nem a magyar lakta területek lakói tiltakoztak, hanem a Felvidék többségében nem magyar lakta területeinek jobbágyai.

Elmaradt a méltó büntetés
1213-ban a halicsi hadjáratba igyekvő II. András feleségét, Gertrúdot Pilisszentkereszt közelében Péter ispán és Simon, Bánk veje összekaszabolták. A merénylők Gertrúd mellett számos németet is megöltek, bár testvére, Berthold megmenekült. A hazatérő király viszont nem torolta meg véresen a gyilkosságot, csak Péter ispánt húzták karóba, a többi merénylő egyelőre büntetlen maradt. Maga Bánk elvesztette ugyan a nádorságot, de nemcsak életét mentette meg, hanem befolyását, tekintélyét is. Ugyanis 1217-ben már ismét II. András szűkebb környezetében találjuk, ekkor bán, később pedig királyi udvarbíró, több megye ispánja lett. II. András azért nem tudta határozottan megtorolni a gyilkosságot, mert II. András helyzete nem volt stabil, olyannyira, hogy 1210 körül egy főúri összeesküvés is kibontakozóban volt ellene. 1214-ben pedig már fia, a későbbi IV. Béla mögé sorakoztak fel a királlyal elégedetlenkedő főurak.

Kedves Történetírók, ne hagyjátok abba!
Nagyon jó itt olvasgatni.)

"Say your name nigger!"



Először ragadta meg tömegesen az amerikai közvélemény figyelmét néger szemszögből bemutatott rabszolgasors. Vetítése idején állítólag Amerika-szerte jelentősen visszaesett a bűncselekmények és a közlekedési és háztartási balesetek száma.
1776 Egyesült Államok, a Függetlenségi Nyilatkozat éve, Toby vs Kunta Kinte képtelen elfogadni az új életét, nem beszéli a nyelvet, és az amerikai feketéktől is elzárkózik, többször is megszökik, súlyosabb és súlyosabb büntetéseket szabnak ki rá, beleértve korbácsütést. Az utolsó alkalommal hivatásos rabszolgavadászok kapják el akik választás elé állítják: vagy kiherélik, vagy levágják az egyik lábfejét.
Ugyanekkor Magyarországon, Mária Terézia: a "Regulatio Cigarorum" kiadott rendelete,( a cigányok erőszakos integrálása és asszimilálása), megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. megtiltotta és büntette a döghúsevést

http://youtu.be/H7Aa7zP502w

Híres emberek – kedvenc ételek





































A Táplálkozás és Tudomány
írásai nyomán.

Az A. J. Goddard gőzhajó














<EMBED height=385 type=application/x-shockwave-flash width=640 src=http://www.youtube.com/v/DPjTrc0JI7c?fs=1&hl=hu_HU allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true">

</EMBED>

Turulmadár

hardapa írta:

Eredeti formájában a mondás úgy hangozhatott, hogy Álmos anyját egy turulmadár termékenyítette meg. A természeti népek, mint az ősmagyarok is, gyakran vezették vissza eredetüket az őket ténylegesen körülvevő, vagy képzeletük szülte állatfajra, hogy annak összes jó tulajdonságaival rendelkezzenek. A keresztény történetírók visszariadtak az állattal történő nász gondolatától, így aztán a későbbi krónikákban már úgy jelenik meg, hogy Emesére ("Emes"-re), aki akkor már Elődtől volt terhes, a turulmadár álmában "rászállt", ezzel átadva jó tulajdonságait.
Álmos fia később Árpád lett, így a turulmadár (valószínűleg a kerecsensólyom) tehát az Árpád-házi uralkodók vérvonalának (kiterjesztett értelmezésben a magyarságnak) az őse.

Kattints a kibontásához...

És azt tudja-e valaki, hogy hol van a három turulmadár?
Egy Tatabányán, a másik kettő Erdélyben, illetve a Felvidéken, de ott pontosan hol?
érdekelne, ha valaki választ tudna adni kérdésemre!

A zsebkendőhöz még annyit,hogy divat volt a a 18.században,hogy az orruk,nők is és a férfiak is a ruhaujjukba törölni.Ezt megakadályozandó varrtak a ruhaujjak csuklórészére gombokat.

dor2000 írta:

És azt tudja-e valaki, hogy hol van a három turulmadár?
Egy Tatabányán, a másik kettő Erdélyben, illetve a Felvidéken, de ott pontosan hol?
érdekelne, ha valaki választ tudna adni kérdésemre!

Kattints a kibontásához...

***

Magyarországon összesen legalább 195 szobor áll 183 településen.
Felvidék szlovákiai részén 8,
Ukrajnai részén 5
Erdélyben 32,
Partiumban 16,
Délvidéken 7 szobor áll legalább.
Az ausztriai Burgenlandban Rábakeresztúron van az egyetlen turulszobor.

Április bolondja





akit általános népszokás szerint április 1-én tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják.
Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé,.
Az Április bolondját
a francia «poisson d"avril» -nak,

<SCRIPT type=text/javascript src="http://download.divx.com/hiQ/hiQSupported.json"></SCRIPT>


az angol «Aprilfool»-nak

<SCRIPT type=text/javascript src="http://download.divx.com/hiQ/hiQSupported.json"></SCRIPT>


az olasz «Calandrino»-nak,

<SCRIPT type=text/javascript src="http://download.divx.com/hiQ/hiQSupported.json"></SCRIPT>


a német «Aprilsnarr»-nak hívja.

<SCRIPT type=text/javascript src="http://download.divx.com/hiQ/hiQSupported.json"></SCRIPT>


Honnan ered a tréfás szokás, nem tudják biztosan.
Mondják, hogy az április hónap csalfa, változó volta adja magyarázatát; mondják, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek; mondják, hogy IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az uj esztendőt április 1-éről áttette január 1-ére.
Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
Szigligeti Edének van ilyen cimű vígjátéka.


A Pallas Nagylexikon felhasználásával.