Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

Szilágyi Domokos: Karácsony

...

És szorongva szól a vendég:
„Ma Karácsony van, Karácsony,
Emlékszel a régiekre?”

És bámulva és vidáman
És kacagva mondom én majd:
„Ma Karácsony van, Karácsony.”

...

Ady Endre: Egy jövendő karácsony

&&&

"Jőjj, jőjj közelebb, így hajtsd reám fejed,
Hadd tomboljon a szél, rossz szűrünk felett,
Szálljon a hó, itten vad dühe nem ér." - -
S ím leszáll közéjük enyhadó tündér,
Édes álomképet sző rájok keze,
S boldogok mindhárman, férj, nő s gyermeke."

Madách: Karácsonykor
------------------------------

"Sokan gondolják, még a nálunknál fényesebb birodalmakban is, hogy mennél
fenségesebb vidéken élnek az emberek, annál fenségesebbek a gondolataik,
annál tisztább a lelkük, s melegebb a szívük. Bár némiképp hihetõ ez -
itáliai utam során magam is megtapasztalhattam, mennyire nyitva a szíve
az ottlakosoknak, s ez magyarázható azzal a tünde napvilággal, ami ott
bearanyozza a tájat -, de itt Sándorpusztán, ahol nem kevésbé fenséges a
vidék, mint a latinoknál, mindez nem mondható el. Hiába a dúszöldû erdők
s a halban bõvelkedõ folyók, amelyekrõl Galeotto is sokat mesélt
(mondván: könnyebb azokból halat merni, mint egy sajtár vizet), a falusi
népség semmivel sem volt különb, mint a törökfogta nagyvárosok lakói."

Háy János: Dzsigerdilen

&&&

"Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
Én vagyok az a kíváncsi csillag,
mely rád kacsingat
és rád ragyog."

Wass Albert: Mert szeretlek nagyon

-----------------------------------------------

"Habár könyvtárakat írtak már róla össze, a szerelmi szenvedély forrásvidéke még mindig föltérképezetlen terület. Homály födi azt a titokzatos valamit melynek e nagy érzés a szüleménye. Minden bizonnyal azért, mert ez a valami megfoghatatlan, néven nevezhetetlen, és ráadásul minden embernél más és más."

????

"Kik bölcs árnyékán enyhelyet kerestek,
ág-bogain meg-megpihentek,
a levegőben hontalan körözve
rémült madárnép repdes most fölötte,
fenyőrigó, pirók, rossz szárnyú holló
sírván-siratja: nincs Hozzá hasonló,
s többé nem is lesz Hozzá fogható nagy,
égrenövő sudara a vadonnak,
jaj, hol búvunk meg, hol ülünk meg,
ha a tél viharai jönnek?"

Jékely Zoltán: Egy kidőlt fenyőszálra
-----------------------------------------------

"Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás,
hogy rab vagyok és nem vagyok szabad.
Nem az enyém már a kezem, a lábam,
és a fejem, az is csak egy adat."

Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe


???



"majd megtudtuk: Napunk nem a mindenség
központja s ne kívánjuk játszani
a lét urát; kis pont vagyunk; köröttünk
a csillagképek milliárdjai;
s most új elmélet jött: az anyag régen
egy helyre szorult össze, majd csodás
módon szétvitte s egy egész világot
teremtett a váratlan robbanás."

Faludy György: Csillagászok

????

<table width="100%" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-left: 10px; padding-right: 10px;" width="98%">"Fák, költők emeljétek égbe
a sarat, a fekete éjt,
szűrjétek virággá, gyümölccsé
a földi szennyet és ganéjt,
pompázzatok, májusi fák, hős
testvéreim, s biztassatok,
hogy bármilyen hosszú a tél, a
tavasz mégiscsak felragyog.

S mikor már nem fogok élni,
és mocsokká rágott a föld,
ti néma varázslók, megváltók,
emeljetek ki drága zöld
véretekkel, emeljetek föl
a sár fölé és írjatok
poromból szebb verset az égbe,
mint amilyet ma én tudok."</td> <td width="1%"> </td> </tr> <tr> <td colspan="3" width="100%"></td></tr></tbody></table>

Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz


?????

Gyóni Géza: Jó öreg eperfa

???

"

Kosztolányi Dezső: Számadás

???

"Kiterítem mezítlen lelkem,
Hadd járja holdfény, anda szél,
Zengjen, mint árva aeol-hárfa,
Amely az éjféllel beszél.

Meghaltam én, vagy nem is éltem"

Tóth Árpád:Szeretnék örökké így ülni

???????

"Ismeritek az évek vonulását,
az évekét a gyűrött földeken?
És értitek a mulandóság ráncát,
ismeritek törődött kézfejem?"

Pilinszky János: Apokrif


?????

"Könnyes, miként északra nyíló völgy.
Könnyes, mint könnyes a szem ürege.
Könnyes, miként a kő alatt a föld.
Könnyes, miként az ablak üvege.

Sír, mint ahogy a vízben sír a mész.
Sír, mint a víz sír a fedő alatt.
Sír, mint a holt fa, melyet tűz emészt.
Sír, mint csarnokban a futószalag."

József Attila: Egy kisgyermek sír ( 1933)

???

"Későn kel a nap, teli van még
csordúltig az ég sűrü sötéttel.
Oly feketén teli még,
szinte lecseppen.
Roppan a jégen a hajnal
lépte a szürke hidegben."

Radnóti Miklós: Naptár
Január

?????

"Dió-tetten ért egy kis
mókust a gazda.
Ketrecre ítélte, de nem
bántalmazta.
Majd meg is kedvelte
szegény rabfiókát,
s megetette vele az összes
dióját.
Mikor mind felfalta a
mohó mihaszna,
gazdánk egy nagy zsákkal
rohant a piacra."

Romhányi József: Mókusmese

???????

"Én vagyok a láthatatlan ember.
Kinyújtott, merev jobbkezemen
nyugodtan ül és örök csendben alszik
a magányosság szentelt madara."

Dsida Jenő : A láthatatlan ember

???
"a fáradtsággal véges ész
bűneként (s mert nem pihenés
a halál sem, hisz ébredés
nem követi) - : fohászkodik,
maradandóbb tavaszokig
szava hogy jutna végre el;
viselhesse - viselni kell -
a rászabott bőr-, gond-, ideggúnyát;--
s hogy végre értse meg
aszú szavát jobbik felének
- az újulást, az örök érvet -
e meggyötört,
e Janus-arcú Föld."

Szilágyi Domokos: (Koratavasz) Emeletek avagy a láz enciklopédiája (1967)

????

"felkötnek vagy meggyaláznak
megölnek vagy gyilkolok
választásra ítéltettem
szemgödrödben meghalok

tenyeredben minden úton
otthon jártam - nincs hazám
tenyered is földi csillag
földalatti koponyám

börtönszemű már az ég is
halálod is meglopott
homlokomon szögesdrótra
tűzött árva csillagok"

Hervay Gizella: Választás

?????


"Már voltam botránkoztató
s botránytól rettegő is;
tudom, hogy néha bűn a szó,
a hallgatás megőriz,

de inkább vádoltam magam,
mint hogy megbújva éljek,
míg beragyognak súlyosan
negérdemelt erények.

Válaszoltam mindenkinek:
mikor, miben hibáztam.
De nem sok jóságban hiszek
– s nem minden lázadásban."