Felsősök, középiskolások: Tankönyvek, szemléltetőanyagok, kötelező olvasmányok.. -

Mátyás király hadserege--1. fejezet - B Tanári útmutató Szövegértés-szövegalkotás 6.

Mátyás király hadserege

A 15. században az urak seregei gyakran korszerűtleneknek, megbízhatatlanoknak számítottak.
Mátyás is tapasztalhatta, hogy uralma mindaddig ingatag, amíg saját rendelkezésű fegyveres ereje kicsi.
1464-ben a 2500 királyi zsoldossal szemben a főuraknak 12 000 katonájuk volt.
Ezért Mátyás egy tőle függő, jól fi zetett sereg felállítására törekedett. (A „fekete sereg” jelzőt csak a király halála után kezdték használni a sereg megnevezésére. A feltételezések szerint a király temetésén viselt fekete szalag miatt.)
A sereg magvát cseh, lengyel és német zsoldosok alkották, de voltak közöttük rácok, svájciak és természetesen magyarok.
Mátyás négy fegyvernemet alakított ki: nehéz- és könnyűlovasság, gyalogság, tüzérség és a dunai hajóhad.
A haderő magva körülbelül 6 000 fő volt, amely háborúban 15–20 000 főre növekedett.
Mátyás bevételei jelentősek voltak, kb. 700 000 aranyforint évente (egy forint egy szarvasmarha ára). Ez a had azonban óriási kiadást jelentett a kincstárnak.
Egy páncélos havi 3, egy gyalogos pedig 2 aranyat kapott zsoldként.
A korszak legfontosabb fegyverneme a lovasság volt. Mátyás csatáit elsősorban ők nyerték meg.
Szerepe alapján kettős felépítésű: nehéz- és könnyűlovasság.
A nehézlovasok fő fegyvere a lándzsa és a kard volt. Kiegészítette a buzogány, a bárd, a tőr és védőfegyverként a pajzs.
A hadsereg egyik legérdekesebb és legnagyobb létszámú fegyverneme a könnyűlovasság lett, akiket Mátyás huszároknak nevezett. Hadászati elképzeléseiben fontos szerepet kaptak. Felismerte, hogy nehézlovasságát nem kockáztathatja minden ütközet során, gyalogsága pedig eleinte nem volt elég erős.
Az egyetlen lehetséges megoldást választotta: a török hadszíntér barbár, kegyetlen harcmodorát, a portyázást honosította meg a nyugati hadszíntereken is.
A könnyűlovasság fő fegyverei a szablya, a kopja és az íj. Ezek kiegészültek buzogánnyal, csákánnyal. Védőfegyverként pajzsot, sisakot és láncinget használtak.
A fekete sereg volt az első magyar hadsereg, ahol lényeges szerep jutott a gyalogságnak, melynek védelmét a harci szekerek biztosították.
A husziták kétlovas, oldalt deszkapalánkkal védett, fegyverekkel felszerelt harci szekerekkel törték meg a lovagi seregek erejét. Mátyás átvette és továbbfejlesztette ezt a harcmodort. Seregében körülbelül 10 000 szekér volt.
Gyalogságában négy féle fegyverzetű katona küzdött.
Elsőként a puskások vették fel a harcot az ellenséggel, majd a
pajzsos és páncélos gyalogosok következtek. Az ellenség támadásának megállítása után a könnyű szálfegyverrel harcoló, ún. drabantok támadtak az ellenségre.
Ezek között voltak a király híres számszeríjász és parittyás katonái.
A tüzérség tudatos fejlesztését már Hunyadi János elvégezte.
Mátyás megőrizte ezeket az eredményeket, de várostromnál a könnyebb fa ostromgépeket, vagyis a faltörő kosokat és a hajítógépeket fontosabbnak tartotta az ágyúknál.

Huszárok




Mátyás hadvezére:

Mátyás állandóan fejlesztette flottáját. 1476-ban a teljes dunai
flottának 364 hajója volt, közöttük 16 nagyméretű, 44 evezős gálya és 34 naszád.
Egy-egy gályáról 4 db ágyú és 300 kézi lőfegyver okádta a tüzet.
A naszádot 18 evezős mozgatta, egy ágyút helyeztek el rajta.
A tűzerőt 18 kézifegyver növelte. Az egész hajóhad személyi állománya 7300 főből állott, közülük 2600 hajós volt.

FELADATLAP

1.
Mátyás király híres hadsereget hozott létre. Mit olvastál, hallottál már róla? Írd le két-három mondatban, majd mondd el társaidnak!
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

2. Olvasd el a címet, a kiemelt szavakat, mondatokat, nézd meg a képeket! Miről fog szólni a szöveg?
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

3. Dolgozzatok csoportokban! Olvassátok el a kijelölt szövegrészt, és minden mondat mögé írjátok oda a következő jelek egyikét!
√ már ismerted, tanultad
+ új ismeret, de érted, amit olvasol
- nem így tudod, nem így emlékszel
? nem érted, amit olvasol, kérdéseid vannak
* ki szeretnéd egészíteni az olvasottakat

4. Beszéljétek meg a csoportban, hogy kinek mely ismeretek voltak újak!

5. A szöveg segítségével magyarázd meg a következő szavak jelentését!
a) harci szekér
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
b) drabant
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
c) faltörő kos
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
d) naszád
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

6. Foglald össze minden bekezdés tartalmát egy-egy mondatban!
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

7. Beszéljétek meg a csoportban, ki hogyan fogalmazta meg a bekezdések tartalmát!

8. Az előbb megfogalmazott mondatok segítségével írjátok le a szöveg vázlatát!
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

9. A képekhez készíts 2–3 mondatos magyarázatokat, vagy írj rövid kémjelentést Mátyás seregéről! (A két feladat közül csak az egyiket oldd meg!)
1.,
2.,

..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

10. I vagy H betűvel jelöld, hogy az alábbi megállapítások igazak vagy hamisak!

Fekete sereg zászlaja

Fekete Sereg

A fekete sereg Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magja. Először csak Mátyás király halála idején (1490) nevezték így, nevét talán az egyik vezetőjéről, Lehoczky János vitézről kapta, aki 1459-ben állt Mátyás szolgálatába, ekkortól számítjuk a fekete sereg fennállását. Más elméletek szerint a „fekete” nevüket onnan kapták, hogy Mátyás halálakor a katonák vállukon fekete szalagot viseltek. Mások szerint, azért lett fekete sereg a fekete sereg, mert fekete páncélt viseltek. Bizonyos emberek szerint meg azért fekete a fekete sereg, mert a holló ami Mátyás címerállata volt, az is fekete.



A fecskefarkú zászló a Corvinák egyikében, a Philostratus krónikában fennmaradt miniatúra alapján készült, amely Mátyás fiának Corvin Jánosnak 1485-ös bécsi bevonulását ábrázolja. A zászlón a fekete szín valójában fehér (ezüst), de a képen az ezüst festék oxidálódott. A rekonstrukció a hagyományos színezést őrzi.

Szervezete
Az első zsoldoshadsereg felállítása Franciaországban történt 1445-ben. Ezt követte Mátyás király híres fekete serege, amely 1459-60-ban jött létre, így a korabeli Európában a maga nemében páratlan hadseregnek bizonyult.

Állományának nagy részét szétszóródott husziták és Giskra morva zsoldosvezér felvidéki seregének maradványai tették ki.
Szolgáltak még a seregben lengyelek, németek és az 1480-as évektől kezdve egyre több magyar is.
Rendkívül jól szervezett, korszerű hadászati elveken alapuló hadsereg volt, megfelelt Mátyás király központosító politikájának és hódító szándékainak.
Állandó létszáma 8-10 ezer fő volt, de hadjáratok idején ennek kétszeresére duzzadt fel.
Főbb alakulatai a támadásra is alkalmas gyalogság, a tüzérség, a nehéz páncélzatú lovasság és a könnyűlovasság voltak.
A mozgékony könnyűlovasság balkáni eredetű, nagy részük szerb származású. Hírneves vezérek voltak például Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthory István, a szerb Jaksics és Brankovics, a török trónkövetelő Bajezid Callixtus Ottomanus, vagy a román Vlad Tepes – Dracula is.

Mátyás királynak az idegen zsoldosokon kívül hatalmas magyar hadserege is volt, melynek száma megközelítette a 90.000 főt, csak a székelyekből 16.000 könnyű lovasa és 16.000 gyalogos katonája volt.

„ Minden hadoszlopnak megvoltak a maga zászlai, amelyek leginkább a keresztény vallás, aztán a Corvinus-ház, továbbá a győzhetetlen magyar nemzet, valamint Dalmácia, Csehország és az ausztriaiak jelképeit ábrázolták; de a lovas- és gyalogoskapitányok zászlai sem hiányoztak, sőt minden egyes lovas is lobogót vitt a kopjájára tűzve, ami a katonai parádét nagyon megemelte.”

(Antonio Bonfini: Magyar történet, részlet)

Hadi taktika
Mátyás király 1480-ban – a római követnek – írt leveléből megismerhetjük a fekete sereg harcmodorát. Ez év tavaszán ugyanis erős török csapatok szálltak partra Itáliában. A király segítséget ígért és küldött a pápának és apósának, a nápolyi uralkodónak. Mátyás így ír a levelében:

„ …a vérteseket mi falnak tekintjük, kik soha a helyüket föl nem adják, még ha egy szálig lemészárolják is őket azon a helyen, ahol állnak. A könnyűfegyverzetűek az alkalomtól függően kitöréseket intéznek, s ha már elfáradtak vagy súlyosabb veszélyt szimatolnak, a vértesek mögé vonulnak vissza, s soraikat rendezvén és erőt gyűjtvén, mindaddig ott maradnak, míg adandó alkalommal ismét előtörhetnek. Végül a gyalogság egészét, meg a puskásokat vértesek és pajzsosok veszik körül, éppen úgy mintha azok bástya mögött állnának. Mert az egymásnak vetett nagyobb pajzsok kör alakban erődítmény képét mutatják, és falhoz hasonlítanak, melynek védelmében a gyalogosok és az összes középütt állók szinte bástyafalak vagy sáncok mögül harcolnak, és adott alkalommal törnek elő on.”

„ Sehol a világon nem lehet látni meleget, hideget, fáradságot, nélkülözést jobban tűrő katonát, aki a parancsot pontosabban teljesíti, aki a jelre szívesebben indul csatába, aki a halált készségesebben vállalja, aki jobban viszolyog a katonai zendüléstől, a táborban békésebben és tisztességesebben viselkedik, aki vallásosabb, aki távolabb tartja magát a zavargástól és ramazúritól, akiben több az önmérséklet és a szemérem, akitől messzebb áll az istentelenség, a szószegés, a tisztátalan szerelmeskedés.(…) Télen is, nyáron is a táborban élnek. És amit a saját szememmel láttam többször is, hogy a megkezdett ostromot föl ne adják, teljes nyugalommal telelnek a hó alatt a földön.(…) És ha legtöbbjük tagjai elgémberednek is a kegyetlen fagyban, rendíthetetlenül tűrnek mindent; a gyermekeket a táborban nevelik, és ott oktatják a katonamesterségre. Ezért van az, hogy a hadban edzett magyar nemzet Corvinus intézkedései, vezérlete és irányítása segítségével úgy megerősödött, hogy míg azelőtt csak a hazai rögöt birtokolta Pannóniában, sőt ellenséges zónák között vér nélkül magát is alig tartotta fenn, most akkora előmenetelt tett, hogy a szarmatáktól az Adriai-tengerig, a mysusoktól és a macedónoktól a noricusokig és a germánokig terjesztette ki a hatalma alá eső birodalmat. (Antonio Bonfini: Magyar történet, részlet)”

Mátyás halála után
Mátyás király halála után a fekete sereg nem Corvin János, Mátyás törvényen kívüli gyereke, hanem a bárók oldalára állt, így nagy szerepet játszott Corvin János trónra kerülésének megakadályozásában. Az új király, II. Ulászló igyekezett megtartani a sereget, ám zsoldot nem tudott biztosítani, így egy részük abbahagyta a katonáskodást, más részük Habsburg Miksa német-római király zsoldjába szegődött. A maradékot a török fenyegetés elhárítására a délvidékre küldték, de mivel továbbra sem fizettek zsoldot, a katonák rabolni, fosztogatni kezdtek. A vidéket fosztogató sereg maradékait Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitány verte szét királyi beleegyezéssel. 1492 augusztusában a Száva-folyó melletti Szegednic városánál teljesült be Mátyás seregének végzete. A megmaradtak kis része Nándorfehérvárra került, ahol a törökökkel összejátszva Nándorfehérvár átadását a törökök javára szerették volna elérni. Velük Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitány véresen és kegyetlenül leszámolt. A fekete sereg 1494 tavaszára végleg megszűnt létezni.

Magyarország Mátyás korában

Magyarország Mátyás korában






Buda vára Mátyás korában. Schedel világkrónikája metszete után rajzolta

A végvárrendszer kialakulása, élet a végvárakban --Tanulói munkafüzet

A végvárrendszer kialakulása, élet a végvárakban


A végvárrendszer kialakítása Zsigmond király nevéhez kapcsolódik. A törököktől elszenvedett nikápolyi vereség után rendelte el a déli védelmi rendszer kiépítését.
A végvárak láncszerűen, sorban húzódtak Nándorfehérvártól keleti irányba. A pénzforrást ehhez a rendkívüli adók és az elzálogosított királyi birtokok szolgáltatták.
Mátyás király uralkodásának idején fejeződött be a kettős végvárvonal kiépítése.
1541 után a törökök egymás után foglalták el a végvárakat, ezért új végvári rendszert kellett létrehozni az ország belsejében.
Ennek védhetősége azon is múlott, hogy mennyire tud alkalmazkodni a természeti környezethez.
A várak nagyjából a síkság és a hegyvidék találkozásánál alakultak ki, és a várépítők felhasználták a folyók, tavak, mocsarak adta lehetőségeket is.

A kisebb erősségek nem kővárak, hanem pallók közé vert agyagból készített palánkvárak voltak.
A végvárrendszer kiépítése, fenntartása óriási pénzösszegeket emésztett fel. Ehhez rendszeres pénzügyi segítséget nyújtottak a német fejedelmek és a pápa.
A végvári katonák megjelenésével új társadalmi réteg alakult ki. Életük nemcsak a harcok miatt volt nehéz, hanem amiatt is, hogy
fizetségük gyakran elmaradt.
A végvári vitézek életéhez hozzátartoztak a párviadalok, valamint a portyázás a törökök által elfoglalt területeken.
A párviadalokat ugyan tiltották mind a török, mind a habsburg feljebbvalók, mégis rendszeresek voltak.
Kölcsönösen cselt vetettek egymásnak a magyarok és a törökök, így kényszerítve ki a párviadalt. A bajvívásnak kialakult szabályai voltak. Megegyeztek a viadal helyében, idejében, a kísérő csapat létszámában.
Kihívásként fegyvert, süvegre való tollat küldtek, de gyakran durva hangú levelekben sértegették egymást. A magyarok kihívásként rókát vagy a törökök által tisztátalannak tartott disznó fülét, farkát küldték az ellenfélnek. Elképzelhetetlen gyávaság lett volna a kihívásra nem elmenni vagy nem felelni.
Szinte bevett szokás volt az ellenséges falvakat, városokat megsarcolni, vagy „megütni” egy-egy vásárt.
A gyakran elmaradó zsold miatt a zsákmányszerzés rendszeres jövedelemforrássá vált.
Ezekhez a sok mozgást, gyorsaságot igénylő harci feladatokhoz alkalmazkodott a kialakuló magyar végvári könnyűlovasság. Fegyverzetét (kopja, szablya, íj, pajzs), sőt még az öltözékét is részben török ellenfelétől, a szpáhiktól vette el.
A könnyűlovasság minden tisztje és altisztje nemesember volt, de a gyalogság tagjai között sem volt ritka a nemes, aki elmenekült török kézre került birtokáról.
Minden katona tisztté lehetett, mert vitézségével bárki nemességet szerezhetett. A férfi as élet, a próbatételek, a kaland sokakat vonzott a végvárakba.
A végvárak katonaságának többféle feladata volt. A vár közvetlen védelme a gyalogosokra és a pattantyúsokra hárult, míg a vár körzetének ellenőrzése, az átmenő utak biztosítása és a lakosság védelme a lovasság kötelessége volt.
Számos irodalmi alkotásban olvashatunk a végvári katonák hősiességéről, helytállásáról.
Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg Eger várának 1552-es ostromát, a magyar vitézek bátorságát az Egri históriának summája című versében
.„Summáját írom Eger várának, Megszállásának, viadaljának, Szégyenvallását császár hadának, Nagy vigasságát Ferdinánd királynak. A tömlöcbástyánál Dobó vala, Ott ő apródját ellőtték vala, Ő keze, lába sebesült vala, Ott asszonynépek vitézkednek vala.”


Magyar Királyság bevételei és hadikiadásai

A végvári élet, vitézség megéneklője Balassi Bálint, aki életének jelentős részét végvári katonaként élte le. Egyik legismertebb versében, az Egy katonaének címűben így ír a végvári katonák életéről:„Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?... Veres zászlók alatt lobogós kópiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik, Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, Forgókkal szép mindenik…. Az jó hírért névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn mint jó sólymok mezőn széllyel járnak, vagdalkoznak, futtatnak.”

FELADATLAP

1. Fekete István egyik regényének a címét rejti a szórejtvény. A mű a végvári vitézek életéről szól. Mi a regény címe?
Amutnematsetagaiynáppoka
..................................................................................................................................................................................................

2. Olvasd el a szöveg címét, a kiemelt szavakat, mondatokat, fi gyeld meg a táblázatot!
Ezeknek az információknak a birtokában fogalmazz meg három-négy kérdést a szöveggel kapcsolatban!
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

3. Olvasd végig a szöveget, és keresd meg az Értelmező kéziszótárban, mit jelentenek a következő szavak! Írd le a szócikkek rövid tartalmát!
a) palánkvár
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
b) portya
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
c) bajvívás
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
d) megsarcolni
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

4. Nézd meg egy szakkönyvben, lexikonban vagy a Ki kicsoda a magyar irodalomban című könyvben, ki volt Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint. Írd le néhány művük címét is!
Tinódi Lantos Sebestyén
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
Balassi Bálint
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

5. Párosítsd az összetartozó elemeket!




6. Figyeld meg a táblázat adatait! Fogalmazd meg, miért volt szükség a német fejedelmek és a pápa pénzügyi segítségére?
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

7. Milyen hadikiadások lehettek még a végvári katonák zsoldján kívül?
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

8. Írd be az egyenlőségjelet a megfelelő helyekre!




11. Ha olvastad az Egri csillagok című Gárdonyi-regényt, akkor válaszolj a kérdésekre!
 A Tinódi által megénekelt Dobó milyen szerepet játszik a regényben?
..................................................................................................................................................................................................
 Hogyan „vitézkedtek” az asszonyok?
..................................................................................................................................................................................................

12. Balassi verse szerint miért jó végvári vitéznek lenni?
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

13. Egészítsd ki az alábbi hiányos vázlatot!
1. A végvárrendszer kialakulása Zsigmond uralkodásának idején kezdődött.
2.
..................................................................................................................................................................................................
3. 1541 után
..................................................................................................................................................................................................
4. A végvárrendszer kiépítése, fenntartása óriási összegeket emésztett fel.
5. A végvári katonák megjelenésével
..................................................................................................................................................................................................
6. A végvári könnyűlovasság alkalmazkodott a sok mozgást, gyorsaságot igénylő feladatokhoz.
7. A katonák az elmaradt zsoldjukat a következő módokon pótolták:
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
8. A katonák feladatai voltak:
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
9. Több irodalmi alkotás is megörökítette a végváriak életét.

14.A XVI. században élsz. Írj rövid buzdító beszédet vagy levelet, amellyel szerinted meg tudod győzni gyerekkori pajtásodat, hogy álljon be végvári vitéznek. Választhatod az ellenkezőjét is.
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
15. Gyűjtsd össze azokat a tulajdonságokat, amelyek szerinted fontosak a végvári katonák számára!
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................................

Jó munkát!

Budapest fejlődése:Tanári mellékletek

Budapest területi fejlődése

A 13. században Magyarországon kialakultak az árutermelés és a városiasodás feltételei.
A tatárjárás (1241) után Pest és Buda megmenekült lakóit és az új betelepülőket IV. Béla a budai Várhegyre telepítette. Ott magának
palotát, a polgároknak templomot emelt – a mai Mátyás-templomot –, és az új várost fallal kerítette be.
A Várhegy déli harmadán Zsigmond és Mátyás uralkodása alatt épült ki a
királyi palota.


2–3. ábra: Buda és Pest a középkorban







A 15. századra vált a 15 ezer lakosú Buda az ország igazi fővárosává. Itt éltek az ország gazdag polgárai 1-2 emeletes gótikus, majd reneszánsz városi polgárházaikban. A török előrenyomulás 1541-ben vetett véget a fénykornak.
A törökök csak az erődítményeket tartották karban és fürdőket építettek, a város többi épülete folyamatosan pusztult.
Buda visszafoglalása (1686) után jórészt német anyanyelvű telepesek tüntették el a romokat.
A 18. század végén Pest és Buda lélekszáma együttesen megközelítette az 50 ezret.





Jó munkát!

Arany János - Toldi (olvasónapló)

ARANY JÁNOS - TOLDI (OLVASÓNAPLÓ)
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK:

Szerző: Arany János
A mű címe: Toldi
Műfaj: elbeszélő költemény
A mű keletkezése: Arany János 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára írta „Készíttessék költői beszély, melynek hőse a nép ajkán élő történeti személy, például Toldi Miklós,Kádár vitéz…Forma és tartalom népies legyen.”



RÖVID TARTALOM:

Toldi Miklós özvegy anyjával él Nagyszalontán. Miklós a béresekkel együtt dolgozik, nem érezteti velük, hogy ő nemesi származású, ám rejtett álma és vágya a seregben való harcolás. Testvére, György Budán él a király udvarában, számára a külcsíny fontosabb mindennél. Magát családjától magasabbra tartja. Ezt érzékelteti akkor is, amikor hazalátogat Nagyszalontára, s mind anyjával, mint testvérével lekezelően bánik. A cselédség sürgését-forgását pedig természetesnek veszi. Szócsatába keveredik György Miklóssal, s a tettlegességet az anya előzi meg. AZ összezavart Miklóst György vitézei tovább piszkálják, s amikor sikerült kihozni a fiút a béketűréséből, akkor egy malomkővel véletlenül agyonütött egy vitézt. Önként menekült Miklós a nádasba, ahová Bence, a család hű szolgája követte. Ám Miklós nem tért haza az anyai hívó szóra. A nádasban két farkassal verekszik meg, majd az éj leple alatt mégis hazamegy elköszönni az anyjától. Buda felé indul, de nem tudja, hogy valósítsa meg álmát. Egy temetőben találkozik egy özveggyel, akitől megtudja, hogy Duna szigetében egy erős cseh minden bátor magyar legény életét kiontja. Szeretne kiállni ellene, de se pénze, se ruhája. Ráadásul a pesti emberek nem híresek az idegenekkel való bánásmódjukról, még akkor sem, ha az a fiú az életüket mentette meg a dühöngő bikától.

Bence ismét megtalálja hű gazdáját, s az anyai gondoskodásnak köszönhetően a cipóból száz arany kerül elő. Így minden adott egy bajvívásra. Eközben György ármánykodása sem ér célt a királynál, sőt a királyban felmerül a gyanú is. A bajvívás győztese az ismeretlen vitéz lett, aki nem más volt, mint Miklós. Végül György elnyeri büntetését a királytól, Miklós vágyát pedig teljesíti a király.




OLVASÓNAPLÓ:


Első ének

Az elbeszélő költemény a nyári pusztán henyélő béreslegények képével nyit. Egyedül Toldi nem lustálkodik: a látóhatárt kémleli, ahonnan egy sereg közeledik. Megtudjuk, hogy Toldi nemesi családból származik, de csak bátyja, György részesült ennek megfelelő neveltetésben, hiszen a királyi várban, a királyfi mellett tölti napjait. Toldi Miklósban ezért sok keserűség és düh van bátyja iránt. Szeretne ő is inkább katona lenni. A sereg Laczfi nádor vezetésével a közelbe ér, és a nádor Miklóstól kér útbaigazítást Buda felé. Miklós zokon veszi, hogy a nádor parasztnak szólította, ezért az utat egy hatalmas farúddal mutatja meg. A katonák elképednek rajta, mekkora ereje van. Sajnálkoznak felette, hogy Miklós csak egy paraszt, hiszen, ha nemes lenne, kitűnő katona válna belőle.


Második ének

Eközben nagy a sürgés-forgás Nagyfaluban a Toldi-házban, mert hazaérkezett György, s vele negyven cimborája. Miklós, mikor megérkezik, meg akarja ölelni bátyját, de az durván elutasítja a köszöntését, és semmirekellőnek nevezi. Majdhogynem kenyértörésre kerül a dolog: Miklós felajánlja, hogy távozik a háztól, ha megkapja a vagyon neki kijáró részét. Erre György jól pofon csapja, mondván, hogy ez a neki kijáró rész. A fiúk erre majdnem egymásnak esnek, édesanyjuk azonban közéjük áll. Miklós borúsan félrevonul.


Harmadik ének


György arra buzdítja vitéz barátait, hogy Miklóssal incselkedjenek. Miklós tűri egy ideig, de mikor egy dárda a vállát éri, kitör belőle a düh, megragadja a malomkövet, amin ült, és a vitézek közé hajítja. A súlyos kő az egyik vitéz halálát okozza. Miklósnak ezért menekülnie kell a háztól, György kiadja a parancsot katonáinak, hogy kerítsék kézre.


Negyedik ének


Miklós három napig bujdosik, nehezen talál élelmet magának. Három nap múlva talál rá hű cselédje, Bence, ennivalót és bort hoz neki. Megpróbálja rávenni Miklóst, hogy térjen haza, mikor bátyja visszamegy Budára, Miklós azonban hajthatatlan. Egyedül anyja iránti szeretete tartaná vissza, ám csak egy üzenetet küld neki: hallani fog még róla, és büszke lesz rá.


Ötödik ének


Miklós a nádasban bujkálva véletlenül két kisfarkasra bukkan. Megsimogatja őket, ám rosszul teszi, mert az anyafarkas kölykei védelmében rátámad. Óriási dulakodás kezdődik az anyafarkas és Miklós között, ráadásul a hím is hamarosan megérkezik. Végül mégis Miklós kerül ki győztesen. A nagy küzdelem után elgondolkodik, vajon nem kéne bátyját is éppen így megölnie. Ettől azonban visszatartja a lelkiismerete. Tovább folytatja útját, a két kimúlt farkast azonban magával viszi.


Hatodik ének


Miklós az éj leple alatt hazalopakodik, hogy anyjával beszélni tudjon. A házban mindenki alszik. Alvó bátyját meglátva Miklósnak megint eszébe jut, hogy most megölhetné, de nem teszi: csak az ágya mellé fekteti a két kimúlt farkast, hogy ezzel adja tudtára, hogy itt járt. Majd felkelti édesanyját, hogy elbúcsúzzon tőle: közli vele, hogy felmegy Budára, hogy vitéz legyen belőle. A búcsúzkodásnak az vet véget, hogy a kutyák a háznál felriadnak a farkasok szagára, és felverik a házat. Miklósnak így azonnal távoznia kell.


Hetedik ének


Négy napos út után Miklós a Rákos mezejére érkezik, egy temető mellé. Látja, hogy a temetőben keservesen sír egy asszony, aki az édesanyjára emlékeztette őt. Megkérdezi tőle gyászának okát, az asszony pedig elmondja, hogy két vitéz fiát siratja, akiket egy cseh vitéz ölt meg. A Duna szigetén ugyanis egy cseh vitéz állandóan becsmérli a magyarok vitézségét, ezért sok magyar megverekszik vele, ám eddig mindenkit megölt.


Nyolcadik ének


Eközben György azon mesterkedik, hogy kiforgassa öccsét a családi vagyonból. Felmegy Budára Lajos királyhoz, és előadja neki, hogy az öccse világ életében egy nagy korhely volt, nemrégiben pedig megölte egyik szolgáját. A király felajánlja Györgynek, hogy hozza fel öccsét Budára, s ha Miklós legyőzi a cseh vitézt, megkegyelmez neki. György azonban közli a királlyal, hogy Miklós a gyilkosság után világgá ment. S minthogy eltűnt, a törvény előtt halottnak számít. Alakoskodva felajánlja Miklós vagyonát a királynak, hogy rendelkezzék vele (persze arra számít, hogy a király úgyis neki adja). Azonban meglepetés éri: a király úgy rendelkezik, hogy annak adja csak oda a vagyont, aki megverekszik a csehvel és győztesen kerül ki.


Kilencedik ének


Miklós eközben felér Pestre. Egy utcai padon üldögélve nagy lármára lesz figyelmes: a vágóhídról elszabadult egy bika, s a vágóhídi legények kutyákkal próbálják megfogni, ám a bika mindegyik kutyát megöli. Az egész utcában nagy a rémület, senki nem mer közelíteni az állathoz. Miklós azonban az utca közepén elébe áll az állatnak, egy nagy dobbantással és kurjantással lecsillapítja, majd szarvánál fogva visszavezeti a vágóhídra. Nagy csodálatot kelt az emberekben, de nem hálásak érte: egy darab májat vetnek oda neki, és nem hagyják, hogy a vágóhídnál aludjon. Miklós ezért a temetőbe megy, hogy felkeresse az özvegyasszonyt és elkérje tőle halott fiai fegyverzetét. Az asszonyt azonban nem találja sehol, s végül a temetőben hajtja álomra a fejét.


Tizedik ének


Miklós lódobogásra ébred, s a közeledő lovasban öreg szolgáját, Bencét ismeri fel. Bence elmondja, hogy édesanyja küldte utána, hogy találja meg, s maradjon vele, segítve és szolgálva őt. Egy cipót is küldött Miklósnak, amelybe egy szelence volt belesütve, a szelencében pedig arany volt. Nagyon megörült ennek Miklós, mert ebből a pénzből tud magának fegyvereket vásárolni. Bencével felkeresnek egy fogadót, ahol Miklós jókedvében egy kanna bort megiszik, s táncol is.


Tizenegyedik ének

Ahogy megvirradt, Miklós egy csónakkal átkelt Budára, és megvett mindent, amire szüksége volt a viadalra. Az édesanyjától kapott pénzből jutott szép aranyos fegyverre, ruhára és cifra, új, ezüstös-aranyos, sallangos szerszámra Rigó lovának. Ahogy visszatért a csárdába, rögtön magára öltötte ékes lovagi viseletét, így indult a küzdelembe. Budán már minden készen állt a viadalra, a cseh lovag elbizakodottan várta új ellenfelét.

"Egyszer jön a nagy cseh Buda vára felől,

Táncol nagy lovával a korláton belől;

Káromkodik csúnyán, a magyart böcsmérli:

Hogy nincs, aki merje magát vele mérni."

Ám a pesti oldalon feltűnt egy ismeretlen lovag, akit a tömeg örömujjongások közepette köszöntött. Az ismeretlen lovag a szokásoknak megfelelően leveszi fehér sisaktollát, amelyet a király vitézei azonnal átvisznek a bajnoknak, így megtörtént párbajra hívás. A hírnökök azonnal tudatják a királlyal, hogy egy magyar vitáz párbajra hívta a cseh lovagot, aki kíséretével rögtön a párbaj helyszínére siet. Közben a két lovag egyszerre indul a párviadalra, Miklós Pestről, a cseh bajnok Budáról. Egyszerre érnek a párviadal helyszínére, Miklós ahogy partra ér, rögvest elrúgja a csónakot. Hiszen a párviadalból csak egyikük távozhat élve.

A bajvívás előtt Miklós kezét nyújtja a lovagnak, és úgy megszorítja a vitéz vaskesztyűs kezét, hogy a vér serken ki belőle. Igazi bajvívásra nem is került sor.

"Elszörnyedt a bajnok Toldi erősségén.

Aztán megragadta Toldi csak úgy kézzel,

Rángatá a csehet szörnyű erejével."

A cseh lovag életéért könyörgött Miklósnak, aki megkegyelmezett neki. A felajánlott vagyont azért fogadta el tőle, mert azt a két fiát gyászoló özvegynek szánta. A cseh azonban nem viselkedett lovaghoz méltón.

"Mindent felfogadott a bajnok ijedten,

S békével mentek a csónak felé ketten:

Hát egyszer a nagy cseh, nekihúzakodva,

Toldihoz hátulról nekivág orozva.

Szerencse, hogy Toldi a Duna tükrében

Meglátta s megkapá a kardot kezében.

Leborult a nagy cseh: "Kegyelem! irgalom!"

"Eredj, kérd Istentől: utad megmutatom.""

Miklós már nem kegyelmezett ellenfelének, levágta az alattomos vitéz fejét. Mikor Miklós felmutatta a cseh bajnok levágott fejét, nagy üdvrivalgás fogadta mind a két parton.



Tizenkettedik ének


A király teljesen elképed az ismeretlen vitéz erején, s parancsot ad ki, hogy hozassák elé, hadd adja neki Toldi György öccsének vagyonát. A király előtt Miklós felfedi kilétét, s fény derül György mesterkedéseire. A király igazságot akar szolgáltatni, s György részét is Miklósnak akarja adni, ő azonban lebeszéli róla, mondván, hogy nem vagyonra szeretne szert tenni, hanem katona szeretne lenni a király hadseregében. A király örömmel katonái közé veszi, s kardot ajándékoz neki. Nemsokára megérkezik Toldi édesanyja is, és nagy boldogan borulnak egymás nyakába. Minthogy a király Györgyöt kitagadta udvarából, György megy Nagyfalura lakni, Miklós és az édesanyja pedig a király mellé kerül. Toldiból az idők során pedig rettenthetetlen és híres vitéz lett.





A SZEREPLŐK FELSOROLÁSA ÉS RÖVID JELLEMZÉSE:

Toldi Mikós: erős, a munkát nem szégyellő férfi, akit a nemesi erényei mellett nyes ereje is jellemez. Önzetlen, empatikus, törvénytisztelő, lelkiismeretes, akit mindig az igazságosság vezérel.

Toldi György: ellentéte testvérének, nagyon anyagias, a családi kötelékeket rég elfelejtette. Nagyon hiú és önző, csak magára gondol, s közben mindent és mindenkit letipor. Furfangos, ám nem bátor.


Toldi Györgyné: az özvegyasszony anyaként mindkét fiát szereti, jószívű. Ő is a jót támogatja, de anyai szíve Györgyöt is védelmezi

Bence: a család hű szolgája, aki elég idős ahhoz, hogy tapasztalt legyen. Tiszteli gazdáit, nagyon érzékeny lelkű.

A király: olyan uralkodó, akit érdekel az igazság, tehát erénye az igazságosság.





A MŰ JELENTŐSÉGE:

A mű 12 énekből és egy előhangból álló egységes világképű nagyobb terjedelmű elbeszélő költemény. Miklósban azt a „pórsuhancot” ábrázolja, aki lerázza magáról élete gondjait és felfelé tör: rosszindulatú ármánykodáson, különböző akadályokon át eléri célját: a paraszti-jobbágyi sorból értékes tulajdonságai révén felküzdi magát a királyi vitézek közé. Nemcsak eszményi hős, a nemzeti jellem példája (rendkívüli testi erő, becsületesség, érzelmi melegség, öntudat és erkölcsi tisztaság a főbb vonásai), hanem a nemzeti egység megtestesítője is: nemes is, jobbágy is, olyan földbirtokos arisztokrata, aki a királyi udvarban lebzselő bátyja elnyomása következtében parasztként él és dolgozik.

A Kisfaludy Társaság Arany János pályázatát olyannyira értékelte, hogy a kitűzött pályaművet 15-ről 20 aranyra emelte. Ezzel a művével tört be annak idején az irodalmi életbe Arany János és nyerte el Petőfi barátságát. Toldi története, melyet korábban csak a néphagyomány őrzött, végérvényesen a szépirodalom része lett. Köszönhető ez népies témájának és főleg nyelvezetének, valamint mondanivalójának

A mű meghallgatható itt
http://vmek.oszk.hu/03300/03309/mp3/index.html

A művet összefoglaló powerpoint diasorozat
A szerző életéről szóló powerpoint diasorozat
Zip file

Matek szakkör

Újra itt vagyok.

Matek szakkör

Még egyet!

Az emberi test (The Human Body)-BBC-Discovery

Az emberi test (The Human Body)

Leírás:

Az emberi test a valaha készült legnagyszerűbb,legigényesebb természettudományos film:az emberi szervezetet az abszolút kezdetektől,megtermékenyített petesejt-korától kezdve mutatja be egészen odáig, mikor már tízmilliárd,tökéletes harmóniában együttműködő sejtből áll.

Kiderül, hogy hol vannak az emberi test lehetséges határai erőnlét és külső felépítés tekintetében,de a leépülés és a halál - általában szemérmesen elhallgatott - természetébe is bepillantást nyerhetünk.A sorozat művészi és különleges orvosi-anatómia felvételek segítségével illusztrálja,hogyan is működik valójában az emberi test,és az élet hét korszakán vezeti át a nézőt.A két éven keresztül készített sorozat műsorvezetője Nagy-Britannia vezető termékenységi szakértője,Robert Winston professzor. A fejlődés minden egyes lépcsőfokát egy-egy valódi történet teszi életszerűvé.A kamera rögzítette,ahogy a kicsi Zach első lépéseit és első szavait próbálgatta;láthatják,ahogy a 12 éves Beatrice serdülőkorba ér;részesei lehetnek Phillippa és Jeff életének Philippa terhességének hírétől a gyermekük megszületéséig;a hetvenes éveiket taposó Bud és Viola arról mesélnek,milyen volt együtt megöregedni;az operálhatatlan gyomorrákban szenvedő Herbie életének utolsó hónapjait nyomon követve pedig a fokozatos leépüléstől a halálig tartó időszakról kaphatunk valós képet. Az újszerű,kifejezetten ehhez a sorozathoz kifejlesztett technikáknak köszönhetően a néző közvetlenül a test belsejében tehet utazást -a kamera a koponya belsejébe kerülve láthatóvá tette az agyat és az arcot felépítő temérdek izmot;soha nem látott felvételeket készített a peteérés pillanatáról,és sikerült elkapnia azt a momentumot is,mikor egyetlen agysejt elektromos impulzust bocsátott ki.

Epizódok:49 perc/Epizód

01. Az élet története
02. Egy hétköznapi csoda
03. Az első lépések
04. Tomboló tizenévesek
05. Agyunk csodája
06. Szállnak az évek
07. Az életút vége

Ide gondoltam ami érdekes lehet
04. Tomboló tizenévesek
05. Agyunk csodája



Az élet története

A Földön élő emberek közös jellemzője,hogy mindnyájan emberi testben élünk,lélegzünk és táplálkozunk.Ha velünk tartanak, egy különös utazás során láthatják majd az emberi testet mindenféle formában,a születéstől életünk befejezéséig.A sorozat az emberi test története,azoknak a fantasztikus változásoknak és meghökkentő képességeknek a meséje,amely a törzsfejlődés évmilliói alatt íródott,és amelyet szervezetünk újból elregél egyéni életünk folyamán.A következő hetekben úgy láthatják majd testüket,ahogyan még sohasem láthatták ezelőtt...

Egy hétköznapi csoda

Az abszolút csoda maga a terhesség.Kövessük figyelemmel a fejlődés előtti fogantatástól a születés végkifejletéig.Hihetetlen milyen keveset is tudunk, hogy mi történik,és valójában milyen kockázatos az egész folyamat.Csak hat petesejt képes ténylegesen túlélni a tíz centiméteres utazást a fogantatástól a külvilág felé.Feltárja elénk a születés csodáját és a kockázatott amit szülő gyermek együttesen élnek át.


Az első lépések

A születéssel megtettük életünk legveszélyesebb utazását.A gyermekkor első négy éve a bravúros teljesítések időszaka.Az újszülött megtanul mászni,aztán totyog,sétál, gügyög és beszél, egyszóval személyiséggé válik.Soha többé nem változunk annyit és olyan gyorsan,mint életünk első éveiben.Ez a rész ezt a bámulatos időszakot mutatja be.


Tomboló tizenévesek

Nem tudjuk,mikor kezdődik és azt sem,hogy meddig tart. Izgalmas és veszélyes,hol fenn,hol lenn vagyunk.Mi kényszeríti állandó változásra testünket?Aztán mire az ember azt hinné,úrrá lett szervezetének szeszélyein, ismét történik valami...A sorozatnak ez a része a serdülőkor során végbemenő döbbenetes változásokról mesél,és azt is megmutatják a kamasz fiúk és lányok,milyen érzés tizenévesnek lenni...


Agyunk csodája

A serdülőkor zűrzavara és az öregkori hanyatlás között az emberi test csúcsformában működik.Biológiai szempontból már beléptünk a felnőtt korba,és most itt az idő,hogy ne csak készülődjünk,hanem éljük a valódi életet.Van valami a testünkben,aminek a működése egyedülálló és egész életünket,sőt személyiségünket is meghatározza.Az agy működéséről szól ez a rész...


Szállnak az évek

Mi a közös bennünk egy űrszondával?Miért halljuk másképpen az ismerős hangokat az idő múlásával?Életünk első szakaszain átjutva,szervezetünk egyre újabb kihívásokra válaszol.Miközben állandóan változunk,megöregszünk.Igazából nem sokat értünk az öregedés folyamatából,de amit tudunk,az igen érdekes.A sorozat hatodik filmjéből sok minden kiderül,többek között például az,hogyan befolyásolják nemi hormonjaink az öregedést...

Az életút vége

A hétköznapok forgatagában úgy telik életünk,hogy alig jut eszünkbe sorsunk végállomása.Pedig szinte minden pillanatban körülvesz bennünket a halál.Vonakodva nézünk szembe saját halandóságunkkal,azzal az igazsággal, hogy az élettel együtt a halál is elkerülhetetlen.Sorozatunknak ebben a részében megmutatjuk,mi történik akkor,amikor testünk sokféle biológiai tevékenysége megszűnik.

A sejtmagvas egysejtűek országa

A sejtmagvas egysejtűek országa


A sejtmagvas egysejtűek országába növényi, azaz fotoszintézisre képes, és állati, azaz más élőlényekkel táplálkozó, fogyasztó szervezetek is tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy testüket mindig egyetlen sejt építi fel, amelyben a sejtplazmától hártyával elhatárolt, valódi sejtmag található. A sejtmag tartalmazza a sejt örökítő anyagát, irányítja a sejt életműködéseit. A sejtmagvas egysejtűek vízben vagy nedves környezetben (pl. talajban ) élnek. A vízi szervezetek a plankton tagjai.

Az állati egysejtűek sejtjét csak sejthártya határolja, sejtfaluk nincs. Sejtplazmájukban sohasem láthatók színtestek. Kisebb növényi és állati egysejtűekkel, baktériumokkal, szerves törmelékekkel táplálkoznak.

A növényi egysejtűek sejtjét a sejthártya mellett szilárd sejtfal is határolja. Sejtplazmájukban zöld színtestek találhatók. Ezekben a sejtalkotókban játszódik le a fotoszintézis. A növényi egysejtűek általában ostorral mozognak.

Az állati egysejtűek ismert képviselői, az amőbák édesvizek aljzatán, növényeken élnek. Állábakkal mozognak. Az állábak a sejtplazma áramlásával jönnek létre, ezért az amőbák alakja állandóan változik. A táplálékfelvétel sejtjük bármely pontján megtörténhet. Az amőbák osztódással szaporodnak. Az óriás amőba sejtje akár 1 mm-es is lehet.

A papucsállatkák állati egysejtűek. Testüket sűrűn beborító csillóikkal mozognak. Táplálékukat sejtjük csillómentes részén, a sejtszájon keresztül veszik fel. Osztódással szaporodnak. A tápanyagokban gazdag vizek lakói. Sejtjük 0,1-0,3 mm hosszú.

Az ostorosmoszatok édesvízi egysejtűek, amelyek fényben fotoszintézist folytatnak, fény hiányában szerves anyagokkal táplálkoznak. Sejtjeiket nem határolja sejtfal, sejtplazmájukban zöld színtestek láthatók. A szerves tápanyagokat sejtszájukon keresztül veszik fel. Ostoruk segítségével változtatják helyüket. Sejtfaluk nincs. Egyik legismertebb képviselőjük hazai vizekben is gyakori zöld szemes ostoros.

A rendszerezés alapelvei, az élővilág országai
A rendszertan a biológia egyik tudományága. Feladata az élőlények csoportosítása, tudományos rendszerbe foglalása. Az élőlények csoportosításakor a tudósok olyan rendszert próbálnak felállítani, amely a lehető legjobban tükrözi az élővilág kialakulásának menetét, az egyes csoportok rokonsági és származási kapcsolatait.

A rendszerezés alapegysége a faj. Azokat az egyedeket soroljuk egy fajba, amelyek külső és belső felépítésükben lényegében megegyeznek, és egymás között szaporodva önmagukhoz hasonló, termékeny utódokat hoznak létre. Az egy fajba tartozás legfontosabb feltétele a termékeny utódok létrehozása. Ennek megfelelően egy fajba soroljuk például a rendkívül változatos alakú, testméretű és színű kutyafajtákat. A hasonló megjelenésű ló és szamár egyedei viszont külön fajba tartoznak, mivel utóduk, az öszvér terméketlen.

A fajokat testfelépítésük, rokonsági és származási kapcsolataik alapján egyre nagyobb rendszertani csoportokba sorolják a kutatók. Az egymással közeli rokonságban álló fajok egy nemzetségbe, a rokon nemzetségek egy családba, a közös származású családok egy rendbe, a hasonló fejlődési vonalba tartozó rendek egy osztályba, az egymással származási kapcsolatban álló osztályok egy törzsbe, a közös származású törzsek egy országba tartoznak. Az országok együttese jelenti az élővilágot. A rendszertani csoport rangjának növekedésével értelemszerűen egyre kevesebb az odatartozó fajok megegyező tulajdonsága, de azok a tulajdonságok alapvetők. A gerincesek törzsébe tartozó állatok közös sajátsága például a belső váz, amelynek tengelye a gerincoszlop. Ugyanakkor a vízi életmódú halak és a szárazföldi emlősök nagyon sok tekintetben eltérnek egymástól.

Az élővilág különböző törzseit sejtjeik felépítése és jellemző anyagcseréjük alapján országokba soroljuk. A legegyszerűbb élőlényeket, a baktériumokat a sejtmagnélküliek országába soroljuk. A baktériumok sejtjeiben ugyanis nincs valódi, a sejtplazmától hártyával elhatárolt sejtmag. Valószínűleg a mai baktériumokhoz hasonló, egyszerű felépítésű élőlények lehettek az első élő szervezetek a Földön. Az összes többi élőlény sejtjeiben megtalálható a sejtmag, ezért ezeket sejtmagvasoknak nevezzük. A sejtmagvas élőlényeket két nagy csoportra osztjuk: egysejtűekre és többsejtűekre. Az egysejtűeket a sejtmagvas egysejtűek országába, a többsejtűeket pedig a növények, az állatok és a gombák országaiba soroljuk. A növények fotoszintetizáló, vagyis a napfény energiáját hasznosító termelő szervezetek. Az állatok más élőlényekkel táplálkozó fogyasztók. A legtöbb gomba pedig szerves hulladékok, elhalt élőlények szerves maradványainak lebontásából nyer energiát, azaz lebontó szervezet. A három élőlénycsoport eltérően, de ugyanakkor egymást kölcsönösen kiegészítve hasznosítja a rendelkezésre álló életteret és táplálékforrásokat.

A sejtmagnélküli élőlényeket szakkifejezéssel prokariótáknak nevezik, a sejtmagvas élőlényeket pedig eukariótáknak. (Pro- = elő-; eu- = valódi; karyon = sejtmag ).

A moszatok törzsei

A moszatok törzsei


A moszatok, más néven algák közé tartoznak a legegyszerűbb növények. Elsősorban vízi szervezetek, de megtalálhatók a talaj felszínén és a kőzetek repedéseiben is. A vízi életközösségek legfontosabb termelő szervezetei. Környezetükből teljes testfelületükön át veszik fel az anyagokat. A legkezdetlegesebb felépítésű moszatok testében a sejtek sejttársulást alkotnak. A sejttársulásban a sejtek között nincs számottevő működésmegosztás, a sejtek alakja és felépítése alig különbözik egymástól.
A fejlettebb moszatfajokra telepes testszerveződés jellemző. Sejtjeik között kisebb-nagyobb működésmegosztás van. Egyes sejtek rögzítik a telepet, mások fotoszintetizálnak, megint mások osztódnak, és ezzel a növekedésben játszanak szerepet. A telepes testszerveződésű moszatok között vannak egyszerűbb
felépítésű fonalas és elágazó fonalas szervezetek. A fejlettebbek lemezes telepeket vagy teleptestet alkotnak.
Lemezes telepű moszat

Teleptestű moszat

A tengeri saláta

Fonalas moszat

A zöldmoszatok törzsébe tartozik a legtöbb moszatfaj. Főleg az édesvizekben élnek, de gyakran láthatók a tengerek partközeli, napfényes területein is. Színanyagaik összetétele a magasabb rendű szárazföldi növényekéhez hasonló. Az élővilág fejlődésében kiemelkedő szerepük volt, mivel belőlük alakultak ki a mai szárazföldi növények, a mohák és a harasztok első képviselői.

Vörös moszat

Barna moszat

A gyűrűsférgek törzse-Az orvosi pióca és a folyami rák

A gyűrűsférgek törzse

A gyűrűsférgek szelvényezett felépítésű állatok, testük szabad szemmel is jól láthatóan hasonló részekre, úgynevezett szelvényekre tagolódik.

A gyűrűsférgek bőrizomtömlővel mozognak, és nyálkás bőrükön keresztül lélegeznek.

Bélcsatornájuk három szakaszra, elő-, közép- és utóbélre tagolódik. Két nyílása a szájnyílás és a végbélnyílás. Az előbél feladata a táplálék felvétele, aprítása, átmeneti tárolása. A középbélben történik a szerves tápanyagok emésztése. A megemésztett tápanyagok felszívódnak a bélcsatorna falán keresztül, és a vérkeringéssel eljutnak a test minden részébe. Az emészthetetlen salakanyagok a végbélnyíláson át távoznak a testből.

A gyűrűsférgek a legegyszerűbb olyan állatok, amelyek testében megtalálható a sejtek, szervek közötti anyagszállítást végző keringési rendszer. Az érhálózatban áramló testfolyadék, a vér többek között tápanyagokat és légzési gázokat – oxigént és szén-dioxidot – szállít.

A gyűrűsférgek legismertebb képviselői, a földigiliszták a talajban élnek, szerves törmelékekkel táplálkoznak, tehát korhadékevők.

Földigiliszta

Fontos szerepük van a talaj összetételének és szerkezetének kialakításában, a humuszképzésben.
Hosszúkás, hengeres testük ismétlődő részekből, gyűrűkből áll. Mozgás közben testük egyik szakasza megnyúlik, majd összehúzódik, és maga után húzza a következő, megnyúlt szakaszt. A megnyúlás és az összehúzódás végigfut az egész testen. A mozgásnak ez a fajtája a féregmozgás. A földigiliszták petékkel szaporodnak. A peték lerakásában van szerepe a vastagabb és sötétebb gyűrűkből álló testrésznek, a nyeregnek.

Az orvosi pióca gerinces állatokon élősködő vérszívó.

Teste feji és farki végén található tapadókorongjaival kapaszkodik meg a gazdaszervezeten, és állkapcsával sebet ejt annak bőrén. A seben keresztül kiszivattyúzott vért előbelének kitágult tasakjaiban raktározza.
Ha elegendő táplálékot vett magához, leválik a gazdaszervezetről. Lassú folyású folyókban, tavakban él. A part menti kövek között rejtőzik.


A rákok osztálya

A rákok osztályának tagjai csaknem kivétel nélkül a tengerek és az édesvizek lakói. Testük két testtájra: fejtorra és potrohra tagolódik. Kitinpáncéljuk a magas mésztartalomnak köszönhetően szilárd, kemény, így hatékony védelmet nyújt a víz fizikai hatásaival szemben. A kitinváz nem növekszik együtt az állat testével, ezért a fejlődő, növekedő állatok időnként levetik páncéljukat, és újat, nagyobbat hoznak létre a régi helyett. Ez a folyamat a vedlés. A rákok ragadozók vagy mindenevők. Táplálékukat rágószájszervükkel morzsolják szét. Légzőszervük erekkel sűrűn átszőtt kopoltyú. A magasabb rendű rákoknak 5 pár lábuk van, amelyek közül az első pár a táplálék megragadására szolgáló olló. Fejükön két pár csáp található, ezeknek a tapintásban és a szaglásban van szerepük. Összetett szemeikkel meglehetősen jól látnak.
A rákok hazai képviselője, a folyami ráka tiszta vizű folyók, patakok lakója. Az európai tengerpartokon gyakoriak a tarisznyarákok.

A vizekben sok apró, szabad szemmel alig látható rák él. Ezek közé tartozik a vízibolha, amely hosszú csápjával hajtja előre magát a vízben. Halivadékok, szitakötőlárvák tápláléka. Akváriumi halak etetésére tenyésztik is, így állateledelt árusító üzletekben beszerezhető. A vízibolhákhoz hasonló méretű és testfelépítésű, ún. alacsonyabb rendű rákok a tengeri és az édesvízi plankton jellemző állatai.

Középkor irodalma:A középkori lovagi irodalom

Világi irodalom:

I. Lovagi irodalom:

Lovagi eposzok: Roland-ének(Francia), Niebung-ének(Német),

Igor-ének(Orosz)

Lovagregények: Trisztán és Izolda története

Lovagi költészet: Walter von der Vogelveide


A lovagi líra állandó témája a szerelem.
A lovagi szerelem, a legtöbb esetben nem az átélt, a megélt szerelem, hanem a „plátói”, vágyakozó, be nem teljesedő szerelem, melyben fontosabb maga az érzés, mint annak beteljesedése. Ennek oka a lovagi eszményben keresendő: a hős lovag egyik meghatározó erénye a nők védelme és tisztelete (nőkultusz). A legtöbb esetben a szeretett nő nem független, hanem előkelő, férjes asszony, így a trubadúr számára elérhetetlen. A szerelem erkölcsi érték, az imádott nő nem a lovag szerelmese, kedvese, netán múzsája, hanem misztikus, éteri lény. A lovag és az imádott nő viszonya hűbéri viszony. A lovagi szerelem lényegét jól érzékelteti például Trisztán és Izolda története is.
Egyik műfaja a vita (tensons) a szerelemről. Ebben a vitázó felek arról beszélnek, mi az igazán fontos a szerelemben: a megvalósulás vagy a szenvedés.

A lovagi líra alapműfaja a sablonos, stilizált hajnali dal, az alba. Lényege a szerelmes vallomása az imádott nőhöz. Fontos eleme a „figyelmeztetés”: lovag és imádottja kapcsolatának véget vet a hajnal, a napfelkelte, erre gyakran valaki kívülálló figyelmezteti a szerelmeseket.

Eszmény és valóság élesen szemben áll egymással, de igen ritka, hogy a lovagi költő ezt tudomásunkra hozná. Ezért igazán értékes pl. Walter von der Vogelweide (e. valter fon der fógelvejde; 1170 k.–1230 k.) költészete. A trubadúrköltő ( német párhuzama: minnesänger ) két híres verse, A hársfaágak csendes árnyán... és az Ó, jaj, hogy eltűnt minden... arról tanúskodik, hogy a lovagi lírában is élt az „igazi” költészet, a személyesség, a humor, a realizmus.

Fogalmak:

trubadúr: a lovagi erényeket és az udvari szerelmet megéneklő provanszál költő; udvari költő, lovag-költő

alba: hajnali dal; középkori lírai műfaj, a szerelmesek hajnali elválását megéneklő forma, a provanszál trubadúrok kedvelt költői formája

Lovagi eposz

A középkori lovagi irodalom feltámasztotta és új fénybe öltöztette a korábbi évszázadokból származó hőskölteményeket. A lovageposz virágkora a 12. és a 13. század. Hőse rendszerint távoli országokban harcol a „pogányok”, a törökök, mórok, szaracénok ellen, s így válik igazi, tökéletes lovaggá, a kereszténység bajnokává. Kötelessége a gyengék, az üldözöttek, a szegények oltalmazása és az eszményi szerelem (a hűbérúr felesége iránt).

A lovagi epika verses és prózai alkotásai elsősorban francia és német nyelvterületen születtek. A 13. század folyamán osztrák és bajor földön is számos költemény keletkezett. Ezek a lovagi eposz modorában – lazán összefüggő kalandok során – ősi germán mondákat adtak elő.

Középkori lovag képe


Szent László legenda

Fogalmak:

Lovageposz: híres uralkodóról vagy hősről szóló, eposzi méretű és fenségességű középkori epikai műfaj, a cselekmény középpontjában a kalandok, a bajvívás állnak.

Lovagi irodalom: a középkori világi irodalom elnevezése; epikus és lírai alkotások egyaránt beletartoznak (pl. trubadúrének, lovageposz ). Virágkora a 11-15. század időszaka, témája a lovagi élet, eszmény és értékrend, különösen a nő tisztelete.


lovageposz (Irodalom):
Roland-, Nibelung-, Igor-ének. A lovageposzok jellemzői: cselekményük többrétű, kalandos; szerkesztésük epizodikus; lovagjaik egyéni hősi vállalkozásokra, sőt kalandokra indulnak, szerelembe esnek és attól indíttatva cselekszenek; tündérekkel, sárkányokkal.

Roland ének

A francia irodalom születését egy remekmű jelzi, a Roland-ének. Ma ismert formáját valamikor a 11-12. században nyerte el, régebbi eseményt elevenítve meg: Nagy Károly hispániai hadjáratát. A francia nemzeti eposz Roland, Olivér és a többi frank hős haditetteiről szól, önfeláldozó küzdelmükről, amelyet a szaracén túlerő ellen vívnak, Ganelon gróf árulásáról, a császár bosszújáról, kereszténység és pogányság élethalál küzdelméről. Az emberfeletti hősiesség lenyűgőző példái mellett a legmélyebb emberi érzések szólalnak meg a költeményben: a hit, a hűség és a barátság, a bajtárs halála feletti fájdalom és a gonoszság gyűlölete. Egy rég elmúlt világ gondolkodása, magatartása tárul elénk a Roland-énekben, a lovagvilág még őszinte, romlatlan eszményei mozgatják a szereplőket. Valamikor egész Európában elterjesztették az énekmondók ezt a hőskölteményt, Roland alakja legendássá vált, számos későbbi költőt is megihletett. A világ eposzirodalmában ma is a legnagyobbak között tartjuk számon.


CLI

látja Roland barátját holtában
teste elnyúlt arca föld porában
siratja is szíve bánatában
„szánhatom már vitézséged társam!
együtt kivel évek sorát jártam
nem sértettél s okát én sem adtam
fáj az élet hogy itt fekszel holtan”
szavát mondja s szédül lelke nyomban
Éber nevű ménjén ül aléltan
arany kengyel tartja csak szilárdan
hogy ne bukjék járjon bár tudatlan

CLII

alig éled Roland gróf ocsudva
ájultából alig tér még vissza
látja immár míly szörnyű nagy kára
elhullt a frank jutott mind halálra
érsek maradt s Valtér csupán állva
ki megtért ím hegyekből leszállva
hispánokkal dúlt kemény csatája
embereit pogány mind levágta
völgy felé fut nincs más választása
segítségül Rolandot így hívja
„jó gróf! hol vagy? vitézlő dalia!
hol te harcolsz nem félek én soha!
Valtér vagyok Mélgut hódítója
ősz Drohonnak öccse atyjafia
kit jó szívvel vittél sokszor hadba
lándzsám törött pajzsom is hasadva
páncélomnak szétfoszlik sodronya
belém hatolt pogánynak vasa
ím meghalok nagy volt ám az ára”
e szavakat Roland hogy meghallja
tusázva jő lovát sarkantyúzza

CLIII

gyászol Roland búsul keservesen
új tusát kezd hol legtöbb az ellen
huszat vág le gaz hispán szerecsent
Valtér hatot érsek ötöt menten…
szól pogány nép „bitangolnak itten
ne engedjük őket elevenen
urak! hitvány ki rájuk nem megyen
s gyáván hagyja szökjenek sértetlen”
vad üvöltés hangzik fel éktelen
minden felől pogány rájuk megyen

CLIV

jó Roland gróf lám míly nemes bajnok
hummi Valtér hős lovag jó harcos
érsek úr is sok próbát kiállott
társukat hogy elhagyják nincs oly ok
dúló harcban sűrűk a csapások
ezer pogány áll ellenük gyalog
s negyvenezren lovon szaracénok –
közelítni nincs ám bátorságok
karjuk lándzsát dárdát meg kopját dob
vetnek gerelyt s nyiluk is röppen sok
meg is ölik Valtér jó lovagot
rejmszi Türpin ékes pajzsa romlott
sisakja hull vas zúz fején csontot
mállik vértje sodronya is foszlott
négy lándzsa üt sebet testén nagyot
ménje holtan alatta összerogy
esik Türpin! soha íly bánatot!

CLV

rejmszi Türpin midőn érzi estét
s négy lándzsarúd hogy átveri testét
talpra szökik nem késik a derék
Roland felé szaporázza léptét
röviden szól „verve nem vagyok még!
vitéz míg él nem hagyja, hogy győzzék!”
vonja Almaszt szép rőt kelevézét
ezerszer sújt dúlja harc sűrűjét
szól majd Károly: lám senkit sem kímélt
s leli véle négyszáz holt tetemét
ezt sebezte annak szelte testét
sok közűlük ott vesztette fejét –
gesta mondja s ki csatát látón néz
Szent Egyed úr isteni csodaképp
Lanban rótta klastromban jegyzését –
ki ne tudná? volt róla szó elég!

CLVI

jó Roland gróf hősként vívja harcát
verejtékzik forró láz járja át
szörnyű fájás gyötri koponyáját
kürt fúvása tépte halántékát
jön-e Károly áhítja tudását
fogja kürtjét gyönge halk hangot ád
torpan császár hogy meghallja szavát
„urak! – így szól – nyögjük sors csapását
Roland öcsém éri ma végnapját
kürt szavából hallom halódását
ki segélyt hoz gyorsan vágtasson hát!
fújjatok meg mindahány harsonát!”
hatvanezret fújnak meg – hadd hallják!
fölzeng a hegy völgyek is harsogják
szaracénok tréfának nem tartják
„jő mireánk Nagy Károly!” kiáltják

CLVII

szól pogány nép „visszajő a császár!
halljuk hangját frank had mint trombitál
Károly ha jő ránk itt ma nagy vész vár
Roland ha él újul harcunk immár
Hispániánk elvesztjük – míly nagy kár!”
sisakosan négyszáz ím előáll
jobbat senki e hadban nem talál
Roland ellen mind ádáz harcba száll
dolgából gróf ki nem fogy soha már

CLVIII

látja Roland mint jőnek feléje
erőt merít éled büszke kedve
meg nem hátrál míg csak tart élete
jó ménjén ül Éber annak neve
sarkantyúnak színarany tüskéje
hol csata dúl tör az ellenségre
s Türpin érsek szintúgy együtt vele
szólnak azok „bőrét ki-ki mentse!
halljuk hangját zeng a frank sok kürtje
hatalmas úr Károly tér meg ide”

CLIX

gyávát Roland nem szívelt sohasem
dölyfösszívűt és hamislelkűt sem
s lovagot sem ha nem küzd keményen
érsek úrhoz Türpinhez szól fennen
„gyalog harcolsz míg én ülök ménen
kedvellek ám s melletted a helyem
jó sors rossz sors minket együtt érjen
nem hagylak el bárki ember kérjen
pogányokra menjünk mind a ketten!
Dürendálom tusáz igen szépen!”
szól az érsek „ki nem küzd becstelen
jő már Károly s értünk bosszút veszen”

CLX

szól pogány nép „balsorsra szült anyánk!
felvirradt ím szörnyűség napja ránk
sok vezérünk pusztult meg daliánk
bajnok Károly hadával jő reánk
halljuk immár frank kürtszó míly harsány
Örömhegye! hallik át zsivaján
Roland gróf meg oly dühödt kapitány
hús-vér ember meg nem győzi csatán
vegyük célba s hagyjuk itt azután”
lándzsát kopját dárdát dob valahány
vetnek gerelyt s nyíl röppen: rajta szárny
nagy rést ütnek Roland gróf tört pajzsán
szakad a szem szétroncsolt páncélján
ám teste ép nincs benne csepp hiány
harminc mély seb tátong Éber lován
holtan rogy le gróf ült eddig hátán
elhagyják már menekül a pogány
egymagában áll Roland gróf talpán

CLXI

fut a pogány bús haraggal szívén
szaporán lép iszkol hispán földjén
marad Roland őket nem űzhetvén
elpusztult már Éber jó csatamén
járhat gyalog restelli bármiként
érsekhez megy Türpinhez segítvén
aranymívű sisakot old fején
fehér vértjét fejti róla gyengén
selyemingét szalagokra tépvén
kötést pólyál vérző sok mély sebén
átöleli viszi széles mellén
zöld pázsitra nyugtatja le szegényt
s kedves szóval szól hozzá kérlelvén
„ó nemes úr! ekként hadd tegyek én:
sok hű társunk kit szerettünk egyként
ne hagyjuk itt szerte holtan fekvén
lelném őket s híven fölismerném
te elébed szép sorba helyezném”
„menj el s térj meg – érsek úr szól ekként –
Úrnak hála tiéd e föld s enyém”
Rajnavölgyi Géza fordítása

Roland-ének (La Chanson de Roland)

A szöveg elektronikus átirata az alábbi kiadás alapján készült:
Roland-ének; Bp., Eötvös József Könyvkiadó, 1996.

Nibelung ének


A XII. század végére tehető a középfelnémet nyelven írt hősi eposz keletkezési ideje. A IV–V. századból való ősi germán történeteket a szájhagyomány őrizte meg a lejegyzés koráig. A ismeretlen szerző valószínűleg a mai Ausztria területéről származott. Eredeti kézirat nem maradt fenn, de három, némileg eltérő szövegváltozatból rekonstruálható a mű. Babits Mihály meghatározása szerint műfaja regényes lovagi költemény, de rokon a hősi eposzokkal is.

A Nibelung-ének három réteget épít egymásra:

1. Ősi mitikus-mondai réteg: a bosszú barbár világa, szereplői óriások, törpék, kellékei kincs, bűvös sapka, sárkányviadal.

2. Történelmi mondavilág: a germán mondakör történeteit egészíti ki a hun Attiláról szóló regékkel.

3. Udvari-lovagi réteg: a költő a maga idejének, a lovagvilág fénykorának szellemiségével, erkölcsével itatja át, s az udvari életforma jellegzetes külsőségeivel köríti a történetet: lovagi torna, ünnepségek, lakomák, fegyver- és öltözetleírások.

A történet kettős pilléren nyugszik.
Az első a Nibelung–burgundi–frank Siegfried-mondakör, a második a Nibelungok pusztulásának története, Krimhilde bosszúja és a hun Detre-mondakör összekapcsolása.
A Nibelung-ének a két rész egyesítésével jött létre. A történet központi mozgatója a nők tiszteletének és szolgálatának lovagi kötelessége, valamint a vazallusi hűség, a hűbérúr iránti szolgálatkészség.

A történet A főhős, Siegfried királyfi számos hőstett végrehajtója, igazi lovag.[/B][/B] Álruhában érkezik Gunther király udvarába. Legyőzi a Nibelung királyfiakat, megszerzi a kincset. Megöl egy sárkányt, megfürdik a vérében, és sebezhetetlenné válik, csak a válla marad védtelen. Gunther feleségkérőbe küldi Siegfriedet Izlandra Brünhilde királynéhoz. Siegfried Gunther képében kiállja a próbát, és megszerzi urának Brünhildét. Hazatérve jutalmul Gunther feleségül adja Siegfriedhez Krimhildét. De a két nő összevész egymással. Brünhilde Hagennel megöleti Siegfriedet. Krimhilde bosszút esküszik. Hagen javaslatára Gunther békét ajánl Krimhildének, hogy megszerezhesse a Nibelung-kincset, amely Krimhilde nászajándéka volt. Krimhilde beleegyezik, hogy a kincseket Wormsba szállítsák, egy részét azonban idegen lovagoknak ajándékozza. Hagen elrabolja a kincset, és a Rajnába süllyeszti. Tizenkét év múlva Krimhilde feleségül megy Etzel (Attila) hun királyhoz, és férjét is felhasználja a bosszú kivitelezéséhez. Meghívja Gunthert és kíséretét a hunok országába. Azok, bár vonakodnak, mégis vállalják az utat. Velük tart Hagen is. A barátságos fogadtatás azonban csak álca. Hatalmas vérontás zárja a történetet. Krimhilde bosszúja beteljesül, de maga is áldozatul esik. A keresztények és a pogányok együtt siratják halottaikat.

A versforma A Nibelung-ének négysoros, páros rímű versszakokból áll ( Nibelung-strófa ). A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a verses szöveg ritmusát.

Fogalmak:

Nibelung-strófa: a Nibelung-ének versszaktípusa; négysoros, páros rímű hangsúlyos verselésű strófa, az első három sorban 4/3; a negyedikben 4/4 az ütembeosztás, a félsorokban az utolsó szótag mindig hangsúlyos. A magyar fordítás általában jambikus sorokkal adja vissza.

Nibelung-ének - szöveggyűjtemény

Nibelung-ének
Előhang. Kriemhilda álma

I. ének

Számos csodát regélnek a régi énekek,

dicséretes vitézek híréről zengenek,

víg ünnepség fénye, panaszló gyász homálya,

lovagság hős erénye megírva hajdani krónikába.

Virult Burgundiában egy szép, nemes leány,

különb nem volt nála a föld hajlatán,

Kriemhiltnek nevezték, erényes, büszke, szép,

kiért sok hadverő hős áldozta testét, lelkét,

...

Kriemhilt im álmot látott, jóslattal terheset:

erős, szép vad sólymot magasba röptetett,

és két sas széttépte és nem segíthetett.

Nagyobb csapást szívére a földi kín nem mérhetett.

Anyjának mondja álmát aggódással teli,

hallgatja Ute asszony s csak egyképp fejtheti:

„A sólyom, melyet láttál: egy férfi, jó, nemes;

kívánom, Isten óvja: rá titkos balszerencse les.”

„Mért említesz férfit, édes jó anyám?

az életet pár nélkül könnyebben élem ám,

nem vágyom én szerelemre, mélyén gond lakik,

azt ákarom: szűz maradjak örökre, mindhalálomig”

De anyja e szókra rávág: „Ne mondj ilyet nekem!

óhajtom és remélem, szíved boldog legyen,

s derék lovag szerelme a nőnek üdvöt ád,

Isten ne szánja tőled egy hű vitéz csodálatát.”

„Nem mondhatok mást, édes jó szülém,

lemértem már sok asszony megtört tekintetén,

hogy minden szerelemnek zsoldja gyötrelem,

mindkettő elkerüljön, szívemben békesség legyen.”

Kriemhilt tisztasága mátkát megtagad,

gond nélkül így szállt, így tünt napra nap,

találgatták, ki légyen, kit elfogadni kész,

míg elnyerte végül egy messzi, tündöklő vitéz.

Ő volt a sólyom, kit megjósolt az álma

s kit néki szánt az anyja s kinek gonosz halála

sok bosszúvért kivánt, sok testvért, rokont

s még mennyi anya könnye, még mennyi lovag vére folyt.


„Világ-híres csodákat beszélnek ős-regék
Dics-teljes daliákat, harczok történetét,
Zaját víg ünnepeknek, siralmas bánatot,
Bosszut, mely földet renget: most ily csodákat halljatok!”
-A kezdő strófa Szász Károly fordításában

„Virult Burgundiában egy szép, nemes leány,
Különb nem volt nála a föld hajlatán,
Kriemhiltnek nevezték, erényes, büszke, szép,
kiért sok hadverő hős áldozta testét, életét.”
-A második strófa Weöres Sándor fordításában

A Nibelung-ének
A legjelentősebb lovageposz a Nibelung-ének (1200 körül), amely az alsó-frank, a burgund, a keleti gót és a hun mondakör hőseinek egymásba fonódó történetét énekli meg (39 énekben).

A történet középpontjában a Nibelungok mesés kincsének megszerzéséért folyó küzdelem áll. Ez a kincs és vele együtt a Nibelung név a szép, fiatal burgund királyfira, a sárkányölő Siegfriedre (szigfríd) száll. Siegfried feleségül veszi Krimhildét, s tíz évig boldog házasságban élnek, mégis – akaratlanul – az ifjú hitves lesz férje halálának okozója. Gyanútlanul – mert cselszövéssel ráveszik – kereszttel jelöli meg Siegfried ruháján azt a helyet, ahol férje teste sebezhető (ott ugyanis nem érte egykor a sárkány vére). Vadászat ürügyén Siegfriedet ellenségei orvul megölik. – Krimhilde később, 13 évi özvegység után, Attila hun király felesége lesz, de éveken át csak férje halálának megbosszulására és a Nibelungok elrablott kincseinek visszaszerzésére gondol. Ez a mértéken felüli bosszú vezet a burgundok pusztulásához, a kíméletlen kegyetlenség pedig Krimhilde halálához.

A magyar költők közül a legnagyobb hatást Arany Jánosra gyakorolta a Nibelung-ének. Ez főként a Buda halála című elbeszélő költeményében figyelhető meg.


Metszet


A Nibelung-ének kéziratának első oldala, 1220-1250 körül



Siegfried halálának ábrázolása a kéziratban, 1480-1490 körül


Lovagregény
A 12-13. században divatos regénynek nevezett műforma, amely lovagi eposzok prózai átírásából keletkezett. Pl.: A Trisztán és Izolda, amely a középkor egyik leghíresebb lovagregénye volt. A lovagregények hősei még nem valódi személyiségek, egy meghatározó.

Malory
Arthur király történetének máig legismertebb változata az ő Le Morte d'Arthur (Arthur halála) című műve (1485).

Cervantes
Saavedra Miguel ( 1547-1616) Spanyol író. A lepantói csatában ( 1571) megsérült. Fő műve Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha ( 1605-1615) c. regény.

lovagregényparódia
A lovagregény műfaját kiparodizáló, jellemző jegyeit a végletekig fokozó, és ezáltal nevetségessé tevő alkotás. Pl. Cervantes Saavedra, Miguel de: Don Quijote.


A középkor egyik leghíresebb lovagregénye ( prózai formájú), illetve lovageposza ( verses ) a Trisztán és Izolda szomorú történetét feldolgozó irodalmi alkotás.
Régi francia és német nyelven maradtak fenn ezekből terjedelmes töredékek. – Trisztán a kornwalli Márk király unokaöccse, követség élén Írországból hozza unokabátyjának feleségül a királylányt, Aranyhajú Izoldát. A hajón – tévedésből – isznak az örök szerelem italából, s ezzel megpecsételődik sorsuk: a fellángoló szenvedély ellen most már képtelenek védekezni. Titkuk napvilágra kerül, s Trisztánnak menekülnie kell. Hiába vesz feleségül egy másik leányt, a Fehérkezű Izoldát,első és egyetlen szerelméhez hű marad. Amikor újra súlyosan megsebesül, Izoldáért üzen, mert csak ő tudná meggyógyítani, mint ahogy már korábban megmentette a haláltól. Aranyhajú Izolda azonban a vihar miatt késve érkezik, Fehérkezű Izolda pedig féltékenységből félrevezeti a haldokló hőst: azt mondja, hogy a várt fehér vitorla helyett fekete vitorla lobog a hajón. E hírre Trisztán meghal, szerelmese pedig követi őt a halálba.



Trisztán és Izolda

Cornwall (Kornwall): helység Walesben.

Trisztán és Izolda - szöveggyűjtemény
Trisztán és Izolda - Részlet: Izolda siratja halott kedvesét


„Hogy halva látlak, Trisztánom,

Nem élhetek tovább, tudom.

Megölt értem a szerelem,

Engem pedig a gyötrelem,

Hogy nem jöhettem hamarabb

Meggyógyítani bajodat;

Hogy te halott vagy, kedvesem;

Meg nem vígasztal senki sem,

Föl nem vidíthat senki sem;

A szélvész átkozott legyen!

Miatta volt, hogy késlekedtem,

S időben hozzád nem jöhettem.

Ha partot érhetek elébb,

Új életet öntök beléd;

És gyöngéden beszélhetek

Kettőnk szerelméről neked,

Elmondhatom szomorúságunk,

Minden örömünk, boldogságunk,

Minden jájdalmunk, gyötrelmünk,

Mit csak okozott szerelmünk;

Felidézhetjük mind együtt

Sok csók és ölelés között.

Ha meg nem gyógyíthattalak,

Hát véled együtt meghalok;

Hogy nem jöttem hozzád időre,

És sorsod nem láttam előre,

S már csak holttested láthatom,

Hát véled egy italt iszom;

Értem vesztetted életed,

Kedveshez illően teszek:

És én is éretted halok.”

Trisztán teste mellé lerogy,

Csókólja ajkát, homlokát,

S oly szorosan öleli át,

Hogy egészen ajkán az ajka,

S lelkét az Úrnak visszaadja.

Ekképp mellette fekve hal meg

Fájdalmában, mit érte érzett;

Trisztán meghalt, úgy áhította,

S mert későn jött, meghalt Izolda.

Így halt Trisztán a szerelemtől,

S a szép Izold a gyötrelemtől.


Fogalmak:

Lovagregény: a lovagi életről, harcról, eszményről, szerelemről szóló kalandos történet; a 15-16. század divatos epikus műfaja. Leghíresebb képviselői közé tartozik Thomas Malory Arthur halála című regényével; később megszületik a lovagregény paródiája is Cervantes Don Quijote című művével.

Diákköltészet,vágánsköltészet,Francois Villon

Diákköltészet


Diákköltészet, más néven vágánsköltészet a 12-13. szd-ban élte virágkorát. A világi lírának egy harsányabb hangú ága. A művelt városi vándordiákoknak a költészete volt.
Minden hangja az egyéniség és az ösztönök szabad kibontakozásáért száll síkra a feudális kötöttségekkel, és az egyház túlzásaival szemben. Ezt nevezzük lázadó poézisnak.
Költeményeikben keserű indulattal ostorozzák a középkori társadalmi rend mindhárom képviselőjét: a papot, a nemest és a parasztot. Legfőbb témájuk az életörömök hirdetése, a tavasz, a bor és a szerelem dicsérete, az ifjúság magasztalása.
A szerelmi versek azonban vágyakozásukban, bánatukban és örömükben is kollektív jellegűek. Még hiányzik belőlük a későbbi reneszánsz dalciklusainak nagy lelki regénye, halhatatlan gazdagsága, érzelmi finomsága.
A főleg latinul írt versek rendkívül változatos formájú, többször refrénnel is ellátott, rímes alkotások. Gyakran himnuszok ritmusára és dallamára komponálták őket. A leghíresebb gyűjtemény, a 13. szd-ból való Carmina Burana, ami több mint kétszáz latin nyelvű diákéneket tartalmaz.

Műfaji, formai szempontból a világi líra sokrétű: a komoly, filozófiai, meditatív művek éppúgy megtalálhatók benne, mint a gúnyversek, tréfás epigrammák, bensőséges szerelmes költemények vagy az ókori költészetre visszavezethető életöröm-versek.

Az ókori szerzőkhöz való kötődés a vágánsirodalomban a legerőteljesebb. A vágánsok csavargó, vándorló diákok (goliard). Művelt, egyetemet végzett, tudós emberek, akik nem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni a társadalom rendjébe. Vándorolnak, csavarognak, éppúgy jelen vannak a köznép kocsmáiban, mint a főúri, királyi udvarokban. Szabad és független szellemű lázadók. A lázadás motívuma költészetüket is meghatározza. Szabadosak, szabadszájúak, nem ismernek el semmiféle tekintélyt. Tisztelik, követik az ókori szerzőket (főképp Ovidiust), kigúnyolják az egyházat, a papokat, az ostoba nemeseket, de van öniróniájuk, realitásérzékük is.


A vágánslíra legnagyobb teljesítménye a Carmina Burana és Villon költészete. A Carmina Burana középkori latin nyelvű versgyűjtemény, amelynek szerzői vágánsok (vándordiákok), valamint korabeli neves költők. A kétszáznál több dal világi témákat szólaltat meg. Carl Orff a gyűjtemény 24 versére oratóriumot írt (1935–36).

A vágánslíra műfaji sokszínűsége mellett igen fontos formai változatossága is. A Carmina Burana verseiben (és Villon költészetében) uralkodó a rímes forma, gyakran élnek a költők az ismétlés eszközeivel, az alakzatokkal ( anafora, refrén ), illetve egyéb formai remeklésekkel (pl. akrosztichon ). Alapműfajai a dal, az epigramma, a táncvers (középkori francia ballada ), a himnusz (pl. vallásos himnuszok átiratai). A vágánslíra egyaránt kötődik a kortárs vallásos lírához, a lovagi lírához, a népköltészethez és az antik hagyományokhoz.

Fogalmak:

kantáta: ének- és zenekarra írt lírai jellegű zenemű

akrosztikon: „versfőbe rejtés” (gör.), névrejtés; a vers sorainak vagy szakaszainak első betűi egy névvé vagy mondássá olvashatók össze

anafora: előismétlés (gör.); retorikai és stilisztikai alakzat, amelyben az egymást követő mondatok, sorok, versszakok azonos szóval kezdődnek

vágáns dal: a középkori vándordiákok által szerzett szabados stílusú és életszemléletű ének

refrén: a versszakok végének ismétlődő része, ritkán előfordul a versszak elején is; stilisztikai szerepe az ismétlés tartalomerősítésében vagy hangulati meghatározottságában rejlik; a ballada és a rondó versformának alkotóeleme


Vágáns költészet - szöveggyűjtemény


Félre, könyvek, doktrinák,


1.
hív az édes dáridó!

kivirult az ifjuság,

szűzi csokrát szedni jó,

vénhez illik a komolyság,

neki már csak az való!

Ránk dohosul az idő

könyvek börtönében,

tréfa és csók, nóta, nő

az igazi éden!

2.

A tavasznak lába kél,

és a testet gond nyüvi,

küszöbünkön áll a tél,

életünket hergeli,

vérünk szárad, szívünk fárad,

fogy az öröm, elmarad,

öregedő nyavalyáknak

pereputtya riogat.

Ránk dohosul az idő

könyvek börtönében,

tréfa és csók, nóta, nő

az igazi éden!

3.

Éljünk, mint az istenek:

régi tanács, bölcs tanács!

A szerelem integet,

rajta fiúk, indulás:

mozogjunk hát a piacra,

az utcára ízibe,

viszket már a lányok talpa,

táncra cincog a zene.

Ránk dohosul az idő

könyvek börtönében,

tréfa és csók, nóta, nő

az igazi éden!

4.

Ingó-bingó, karcsu szűz

akad ott száz, ezer is,

arca, szeme csupa tűz,

karja gyors és lába friss;

hej, hogy perdül az a szőke,

az a barna hogy hajol,

a szemük, míg nézem őket,

lelkemtől is megrabol.

Ránk dohosul az idő

könyvek börtönében,

tréfa és csók, nóta, nő

az igazi éden!



Tavasz édes mámorában
l.

Tavasz édes mámorában,

nem májusban, még korábban

mikor teljes napsugár van,

nemes arcú szüzet láttam

gyenge lombok sátorában,

száján szólt bürökduda.

2.

Sors akarta rájalelnem,

nimfában nincs ennyi kellem,

hogy vele versenyre keljen;

s mihelyt megpillanta engem,

hangos nyájával a berken

megriadva elfuta.

3.

Ér remegve a karámba,

én, kérlelve, a nyomába;

nem kell néki gyöngy, se násfa,

csak csitítom, ám hiába,

s ajándékom dobva sárba,

szól a szűzek csillaga:

4.

„Amit adtál, nem kell, tessék,

szándékodban nincs tisztesség!”

Kis szilkével védi testét.

Megragadom a szüzecskét,

bőre hó-tündökletesség,

és rejti darócruha.

5.

Ő viseli a nehezet,

én pedig a kellemeset.

„Mit műveltél? jaj, megesett!

gonosz, mégis hála neked,

csak titkold el szégyenemet,

hogy ne tudják meg soha.

6.

Mert ha sejtené apácskám,

avagy Márton testvérbátyám,

akkor jönne rossz világ rám,

vagy ha megtudná anyácskám,

rosszabb az négy kígyónál ám,

nagy vesszőzés hangzana.”


CARMINA BURANA
XIII-XIV. századbeli versek a
Kloster Benedictbeuer 112 lapos gyűjteményéből
Pödör Ferenc fordítása

Ó, FORTUNA
(O Fortuna)

O FORTUNA (Chorus)

O Fortuna
velut luna
statu variabilis,
semper crescis
aut decrescis;
vita detestabilis
nunc obdurat
et tunc curat
ludo mentis aciem,
egestatem,
potestatem
dissolvit ut glaciem.
Sors immanis
et inanis,
rota tu volubilis,
status malus,
vana salus
semper dissolubilis,
obumbrata
et velata
michi quoque niteris;
nunc per ludum
dorsum nudum
fero tui sceleris.

Sors salutis
et virtutis
michi nunc contraria,
est affectus
et defectus
semper in angaria.
Hac in hora
sine mora
corde pulsum tangite;
quod per sortem
sternit fortem,
mecum omnes plangite!


1

Ó, Fortuna,
mint a Luna
egyre-másra változol:
majd nagyobbodsz,
majd meg elfogysz;
hej, az élet ronda sor:
gabalyítja
s igazítja
játszva az ember fejét:
mind szegénység,
mind kevélység
olvad tőle, mint a jég.

2

Ó, cudar sors,
esztelen gyors
szeszéllyel forgó kerék!
Rút állapot,
s látszatra jobb,
foszlik, mint a búborék.
Ködfátyolban
alattomban
környékeztél engem is;
tréfád által
csupasz háttal
nyögöm mostan vétkeid.

3

Jószerencse
kegyes kedve
engem immár cserbehagy,
nyom a bánat
s nyavajának
kénye-kínja fojtogat.
Még ez órán
a lant húrján
dalt zendítsen ujjatok,
s a balsorson,
mely tör folyton,
vélem együtt sírjatok!

Fordította: Szedő Dénes


Szedő Dénes fordítása
FORTUNE PLANGO VULNERA

Fortune plango vulnera
stillantibus ocellis
quod sua michi munera
subtrahit rebellis.
Verum est, quod legitur,
fronte capillata,
sed plerumque sequitur
Occasio calvata.
In Fortune solio
sederam elatus,
prosperitatis vario
flore coronatus;
quicquid enim florui
felix et beatus,
nunc a summo corrui
gloria privatus.

Fortune rota volvitur:
descendo minoratus;
alter in altum tollitur;
nimis exaltatus
rex sedet in vertice
caveat ruinam!
nam sub axe legimus
Hecubam reginam.

Fortúna megcsalt, összetört,
átkom utolérje.
E hűtlen, rossz, csalfa nőt
verje bosszúm érte.
Mint két kedves együtt élt,
úgy éltünk mi csendben.
Míg velem volt, el nem ért
semmi gond, baj engem.
Fortúna mellett szép az út,
könnyű sor az élet.
szíve ha érted lángra gyúlt,
rád hoz minden szépet.
Ám ha egyszer másra néz,
mást fog át a karja,
rád tör menten minden vész,
gyűlik baj a bajra.

Fortúna mindig változó:
csókja rövid álom.
Hiába hívja őt a szó:
újra sosem látom.
Új kedvessel messze jár,
azt is majd megúnja,
állhatatlan kedve már
azt is bajba húzza.


vágánsok
Középkori vándorénekes, vándordiák. A vágánsköltészet a XII-XIII. században élte virágkorát, jellemző jegyei: elítélik az egyházi világnézet túlzásait, a pénz hatalma ellen lépnek fel, nem ismerik el a születési nemességet. Témáik az életöröm hirdetése, a

goliárd
( "vágáns" , kóborló) költő) az iskoláit félbehagyó vagy azokat befejező, de papi hivatást mégsem vállaló személy, aki járatos az irodalomban, de az önérzete már fejlett, szemlélete kritikus, hangja olykor metszően gúnyos.

Orff
A 20. század német zenéjének egyik legsikeresebb személyisége. Orff legismertebb alkotásai színpadi művek. Első nagy sikere az 1937-ben, Frankfurtban bemutatott Carmina Burana volt.

oratórium
Drámai elbeszelő mű, mely legtöbbször vallásos tárgyú. Több tételből áll, előadásában énekkar, magánénekszólam, zenekar vesz részt.

anafora
( gör) Több egymás után következő mondatnak vagy mondattani egységnek ugyanazzal a szóval vagy szócsoporttal történő kezdése. pl. és amikor meglátták és amikor meghallották és amikor tudomásukra jutott.

refrén
(fr.=visszacsengés) Több szakaszból álló dal vagy vers szakaszainak végén található utolsó sor, sorok, illetve dallamrészek többé-kevésbé változatlan formában történő ismétlése.

akrosztichon
névrejtés - olyan vers, melyben a versszakok vagy sorok kezdőbetűi összeolvasva egy nevet adnak ki.

kantáta
( lat) Egytételes, vagy rövid többtételes énekelt zenemû, hangszerkísérettel.


http://mek.niif.hu/00300/00347/00347.htm#5


Francois Villon - Bevezető
Villon (e. vijon; 1431–?) a francia irodalom első világirodalmi rangú szerzője.
Bár a XV. század már a reneszánsz időszaka Európában, Villont mély vallásossága, halálfélelme és bűntudata, az isteni kegyelemben való reménykedése, városi vágáns költészete a középkori irodalomhoz kapcsolja.

A kor Franciaországát folyamatos háborúk jellemzik (százéves háború). Az angol–francia vetélkedés eredménye társadalmi, politikai és gazdasági anarchia Franciaországban. Nyomor, éhínség, járványok, banditizmus. Ebben a világban az értékek megkérdőjeleződnek, a szellem kiváltságosainak helyzete is megrendül.

Fogalmak

százéves háború
Több mint száz évig, 1339-1453-ig tartó háborúskodás. Eredménye az lett, hogy a Franciaország jó részét elfoglalva tartó angolokat kiverték az országból.

Mészöly Dezső
Műfordító, író, Mészöly Gedeon nyelvész fia. Othello-fordításáért 1953-ban József Attila-díjat kapott. Rendkívül sokat fordított, főleg drámai műveket.

Sorbonne
Híres francia egyetem, pl. József Attila is megfordult ott.

testamentum
Végrendelet, végrendelkezés.

Charles d'Orleans
( 1394-1564) Francia királyi herceg, költő. Korának jelentős francia lírikusa Villon mellett. Témái a szerelem, a magány, a honvágy, hagja őszinte, közvetlen.

XI. Lajos
1461-1483 között uralkodó francia király, aki híres volt ravaszságáról és hűtlenségéről. Nagyon céltudatos uralma idején kialakult az egységes, központi kormányzatú Franciaország. Állandó zsoldossereget állítottak fel, míg a főnemeseknek megtiltották a ma



Amit Villonról tudunk, azt részben őtőle, verseiből, részben pedig egykorú rendőri aktákból tudjuk” ( Mészöly Dezső ). Már életében legendák kapcsolódtak nevéhez. Párizsban született 1431-ben. Apja korán meghalt, Villon valószínűleg nem is ismerte. Anyja egyedül nevelte. Eredeti családi neve Montcorbier vagy des Loges lehetett. A Villon nevet Guillaume de Villontól, anyai nagybátyjától, egy jómódú, a gyermek nevelését magára vállaló paptól kapta. Iskoláit is az ő támogatásával kezdhette meg. Később a Sorbonne egyetem hallgatója. 1449-ben megszerzi a baccalaureatust, 1452-ben pedig a maîstre és arts fokozatot. Egyetemi tanulmányainak színvonaláról eltérően vélekednek az irodalomtörténészek. Maga Villon „hitvány iskolakerülő”-nek mondja magát. De túlzás volna pusztán költői zsenialitásnak tartani a fegyelmezett és pontos versformákban alkotott életművet. Valószínűleg az igazság a kettő között lehet. Annyi bizonyos, hogy az „egyetemi életet” teljességgel átélte az ifjú költő.

A XV. századi egyetem nem csupán oktatási intézmény, hanem egy életforma biztosítására szolgáló keret is volt. Szinte külön államként működött, önálló rendőrséggel, önkormányzattal és költségvetéssel. A diákélet szélsőséges és vad volt: a könyvtári tanulástól, az értekező vitáktól a kocsmai életig, verekedésig, sőt a diáklázadásig terjedt. 1453-ban egy ilyen diákmegmozdulás miatt tíz hónapra be is zárták a párizsi egyetemet. Villon a Testamentumban tudósít az efféle eseményekről. Elveszett művét, az Ördögi szellet című verses regényét is ezek az élmények ihlették. Villon nemcsak szemtanúja, hanem részese is effajta eseményeknek.

1455 júniusában egy utcai csetepaté során Villon megsebesített egy Philipe Chermoie nevezetű papot, aki nem sokkal később meghalt. Menekülnie kellett a városból, élete menthetetlenül félresiklott. Csak 1456 januárjában térhetett vissza Párizsba. Az év végén azonban újra menekülnie kellett. Néhány társával kifosztotta a Sorbonne teológiai fakultásának pénztárát. A rendőrség előtt immár nem ismeretlen Villonnak el kellett hagynia a várost. Először Angers-be utazott, egy rokonánál húzta meg magát. Feltehetően itt készült a Hagyaték, az utókor ezt nevezi Kis Testamentumnak. Verses végrendelet ez, a középkor divatos műfaja szerint. Barátainak és ellenségeinek szóló szellemi végrendelet.

1456–61 közé esik a „vándorlás” időszaka. Pontos útvonalat, állomásokat az irodalomtörténet nem ismer. Egy-egy versében felbukkannak helynevek, de ezek csak töredékesen tájékoztatnak a viszontagságokkal teli időszakról. Rövid időre Charles d' Orleans herceg vendége volt Blois-ban, majd Jean II. de Bourbon mecénás támogatását élvezte. 1461 nyarán d' Aussigny püspök Meung-sur-Loire-ban lopás miatt bebörtönözte. A Testamentumban Villon részletesen ír a börtönben átélt szenvedésekről. Szerencséjére még ez évben az új francia király, XI. Lajos uralkodói körútján érintette a várost, így Villon is részesült a szokásos közkegyelemből. Visszatért Párizsba, de életmódján semmit sem változtatott. Szinte törvényszerű, hogy újabb bajba keveredett. Ebben az évben készült fő műve, a Testamentum (Nagy Testamentum ).

1462 novemberében egy újabb utcai verekedés pecsételte meg sorsát ( Villon nem vett részt benne, kardot rántó társa viszont kegyelmet kapott). A rendőrség körözést adott ki ellene, elfogták, s mint rovott múltú egyént „kötélre és megfojtásra” ítélték. A halálos ítélet árnyékában írhatta Epitaphium (Akasztottak balladája) című versét. Villon azonban a szerencsével sem állt hadilábon, kilátástalannak látszó kegyelmi kérvényét elfogadták, a bíróság a halálos ítéletet száműzésre változtatta, tíz évre száműzték Párizsból. 1463. január 8-án „kilép Párizs kapuján, s hirtelen és örökre eltűnik szemünk elől, mint aki immár elmondotta üzenetét a világnak” ( Mészöly Dezső ).

Villon fennmaradt költői életművét négy csoportba szokás sorolni.

1. Hagyaték (Kis Testamentum)

2. Testamentum (Nagy Testamentum )

3. Vegyes költemények

4. Le Jargon et Jobelin (Mészöly Dezső fordításában: Hadova és Hamuka versek )

Villon világirodalmi rangját a Testamentum verseinek köszönheti, irodalomtörténeti érdekessége és különlegessége azonban Hadova és Hamuka verseknek van.

Fogalmak:

testamentum: végrendelet (lat.); irodalmi értelemben a költő szellemi végakaratának kifejezése, létösszegzés, számvetés lehet; legismertebb példái: Villon: Hagyaték és a Testamentum, József Attila: Kész a leltár

1. Hagyaték (Kis Testamentum)

A verscsoport 1456-ban keletkezett. A verses végrendelet középkori műfaj. „A költő, mielőtt messzi útra indul, ünnepélyesen kinyilvánítja végső akaratát, s ezzel az ürüggyel jól megmondja véleményét ellenségeinek és barátainak. Villon műve telve van ma már homályos hajdani aktualitásokkal” ( Mészöly Dezső ). A hagyaték szétosztásának okáról a lírai életrajz 2–7. szakaszában tudósít Villon: a szerelmi bánat gyötrelmei elől kénytelen menekülni, így hát szétosztja mindenét az utazás előtt. Valójában azonban az igazságszolgáltatás elől kell menekülnie.

A végrendelet hagyományozó része a IX. szakasszal kezdődik. Minthogy Villonnak nincs semmilyen értékes személyes hagyatéka, mindaz, amit másokra testál, költői fikció vagy gúnyos élcelődés tárgya csupán. Így kaphat buggyos gatyát Robert Vallée, sapkát és cipőt Fournier vizsgálóbíró. Így hagyja nevelőapjára hírét, vagy kardját arra, aki kifizeti érte a zálogdíjat. Pókhálós ágyát egy ispotály, levágott tincseit örökre egy borbély tarthatja meg. „Bőkezűségében” Villon kocsmákat, várakat, rablótanyákat is elosztogat. A Hagyatékot kettős befejező formula zárja. Mivel a tinta megfagyott, a gyertya elfogyott, az adományozást a költő bezárja. A dátum szerepe a hitelesítés.

A Hagyaték nyolcsoros jambikus lejtésű szakaszokból áll ( oktáva ). A sorok nyolc szótagosak, s általában egyező a rímképlet is: ababbcbc

Fogalmak:

oktáva: jambikus lejtésű nyolcsoros szakasz; a sorok nyolc szótagosak, rímképlete: ababbcbc


Francois Villon - Hagyaték - szöveggyűjtemény
I.

Ezt négyszázötvenhatban írom,

Én François Villon deák,

Ki már zablámat jól kibírom,

Fogamra csusztatván vasát,

S megjegyzem a szentenciát,

Mit Vegetius hirdetett;

Ki dolgáról számot nem ád,

Tulajdonmagát csalja meg.

II.

Azévben, melyet fönt jeleztem,

Karácsonytájt, zord ég alatt,

Oly farkasorditó hidegben,

Mikor mindenki bent marad,

Fölszítva jól a parazsat:

Világgá menni vágytam én,

Hogy ne sinylődjem, mint a rab

Gyötrő szerelmem börtönén.

III.

Eldöntöttem, hogy így teszek,

És nem tekintek többet arra,

Ki tétlen nézi vesztemet,

Pedig belőle semmi haszna:

A Mennyekig megyek panaszra:

Szerelmek sok kisistene

Kínom megtorlatlan ne hagyja,

S megtört szivem kötözze be!

IV.

Hiába volt becéznem Őt,

Az édes arcot, szép szemet,

Mert észrevétlen vetve tőrt,

Míg feltüzelte véremet,

Nekem még jó szót sem vetett,

S nagy kínomban cserben hagyott;

Bölcsebb, ha másnál zörgetek,

S új földbe vetek új magot.

V.

Épp annak bűvölt el szeme,

Ki szívtelen, ki csapodár!

Bár nem vétettem ellene,

Kínpadra ítél, s arra vár,

Mikor jön értem a halál!

Csak az segít, ha elhagyom.

Majd megszakad köztünk a szál,

S Ő meg se hallja bús jajom.

VI.

Jobb útra kelnem, míg tudok,

Hogy elkerüljem vesztemet.

Agyő! Angers-be indulok,

Mert Ő örökre elvetett,

S már semmit sem remélhetek:

Halott vagyok — bár testem ép —

Mint szent rajongó szenvedek

Mártírhalált szerelmemért.

VII.

Akárhogyan fáj is, bizony

Válásra int az óra már.

Csekély eszemmel is tudom:

Más az, kit Ő szivébe zár.

A sós hering nem oly szikár,

Mint én, ki érte asztam el!

Kiáltó szóm az égre száll,

Hogy dolgom Isten fogja fel.

VIII.

És mert nagy útra indulok

— S ki tudja, visszatérek-e? —

(Tudom, hogy vasból nem vagy)

S a lelkem bűnökkel tele,

S múló az ember élete,

S a síron túl, „nincs több foga”

Hát készülődvén messzire,

Elvégzem Hagyatékomat.

IX.

Atya, Fiú, Szent Lélek Isten,

S az örök kárhozat felett

Győzelmes Szűz Anya nevébe

Ki által élnek mindenek: —

Ihol, testálom híremet,

Magister Vilhelmus Villonnak,

Kit méltán övez tisztelet:

Meghajtom néki lobogómat.

X.

Item, az említett leánynak,

Ki eltaszított ridegen,

Hogy egyre érte öl a bánat,

És nincs azóta örömem:

Fakó, halott, meredt szivem

Hagyom ereklye-tokba téve.

Akármit vétett ellenem,

Isten ne verje őt meg érte.

XXXIX.

Ám most, hogy elmém szárnyra kap

S agyamban ujra fény ragyog,

Bevégezném a dolgomat:

De tentám közben megfagyott,

És gyertyacsonkom elfogyott,

S úgysem lelek taplót, kovát...

Vackot vetek s elszunnyadok:

Ha nincs tovább — hát nincs tovább.

XL.

Kelt jelzett év karácsonyán

Jó Villon testamentuma,

Ki nem él fügén-datolyán:

Szikár, sötét, mint piszkafa;

Se birtoka, se holmija:

— Megkapták mind a cimborák —

S ha még maradt egy-két vasa:

Holnapra már nyakára hág.



A Testamentum 1461-ben született. 173 nyolcsoros strófából, 15 ballade -ból (e. bállád), egy panaszból, egy rondóból, egy tanításból, egy dalból és egy sírfeliratból áll. A börtönből alighogy kiszabadult Villon lírai számvetést készít. „Az élet szépségei, örömei és súlyos viharai negatív módon jelennek meg, mint örökre elveszett és visszasírt értékek vagy fájdalmas őszinteséggel megbánt bűnök” ( Mohácsy Károly ). Villon, az esendő ember hisz az isteni megbocsátásban, keresi a feloldozást. Ugyanakkor ott van verseiben a kicsapongó, bűnös élet vállalása is. A mű szerkezetét meghatározza a hagyományozó formula, a lírai önéletrajzi elemek, az elmélkedések és a beékelt önálló versek váltakozása.

A kompozíció leglényegesebb eleme az ellentét: vallásos áhítat bűnös élet; haláltudat életszeretet; halálfélelem életöröm.

A halál központi téma Villon költészetében. A kor általános felfogása ez. Az élet mulandósága és a halál könyörtelensége a való világ értékeinek relativizálódásához vezet. Erről tanúskodnak az irodalomban és a társművészetekben megjelenő haláltánc motívumok is. A haláltánc (dance macabre) allegorikus és egyben valóságos jelenet is. A temetők falán vagy fametszeteken látható képek a halált ábrázolják, amint utolsó táncra kéri fel az élőket, mielőtt elragadná őket. A megborzongni vágyó ember a temetőkertben sétálva láthatta a sűrűn kihantolt emberi csontok halmait. A vasketrecbe zárt emberi maradványok társadalmi rangra, életkorra vagy nemre való tekintet nélkül hevertek egymáson. A való világ hierarchiáját eltünteti a halál, de megszünteti a földi élet szépségeit és az ember számára biztató értékeket is.

Az elmúlás gondolatából születő fájdalom érzését szólaltatja meg Villon költészete. A Testamentumba illesztett ballade -ok közül talán az Ének a hajdanvaló hölgyekről és az Ének a hajdanvaló urakról vagy A hajdanszép csiszárnénak vénségén való siralma című versek érzékeltetik ezt a legjobban.

Nagy Testamentum

A Testamentum ballade-jai közül naturalisztikus stílusával kiemelkedik az Ének avagy recipe című. A lírai önjellemzés és helyzetrajz az Ének Villonról meg a Duci Margóról címűben a legsikerültebb. A középkori vallásos himnuszköltészet sémáira leginkább az Ének, melyet Villon anyja kérésére szerzett című ballade -ja épül.

A Testamentum záródarabja a Záróballada vagy Búcsúzó ének. A vers egyes szám 3. személyben búcsúztatja az életből immár kilépő Villont. A „nagy hagyományozás” is véget ért már. Összegző vers ez is, mint megannyi társa a Testamentumban. De a végső összegzés önironikus. A halál okaként újra csak a szerelmet jelöli meg Villon. A gyászos hangulatot azonban átszínezi a játékosság. Az élettől búcsúzó költő így borral köszön rá az itt maradókra, a vers ajánlása feloldja a feszültséget.

Hasonló szellemű sírfelirata is:

„Örök időkre itt pihen meg

Egy ágrul szakadt kis deák,

kit Francois Villonnak neveztek,

s kit Ámor a szívén talált.

Zsebében nem volt egy peták,

De szétosztotta mindenét:

Asztalt-ágyat, subát-gubát-

Bucsúztassátok így szegényt:” Mészöly Dezső fordítása

Majd egy rondó zárja imával az elképzelt szertartást.

Fogalmak:

haláltánc: középkori műfaj, groteszk vízió arról, hogy a „halál” utolsó táncba hívja az embereket nemre, korra és társadalmi rangra tekintet nélkül

ballade: e. bállád; „tánc, táncdal” (fr.) szóból; provanszál táncdalformából önállósult lírai műfaj, versforma; 3 db 8-12 soros rímes és refrénes szakaszból áll, melyet egy 4-6 soros ajánlás követ (pl. Villon versei)

Francois Villon - Testamentum - szöveggyűjtemény
Testamentum
I.

Már harminc évem elhagyott,

S fenékig ittam szégyenem.

Se bölcs, se bolond nem vagyok:

Kínszenvedés lett életem.

Hogy így kijutott énnekem,

Azt d’Aussigny-nak köszönöm...

(Áldást oszt úton-útfelen,

De még attól nem püspököm!)

II.

Se nagyuram, se szentatyám!

Sosem hallotta eskümet!

S hiába vadászik reám:

Sutája, bakja nem leszek!

Egy nyáron át kényeztetett

Kenyéren-vízen börtöne.

Ahogy rám gondot ő viselt,

Úgy bánjon Isten ővele!

III.

S ha szemrehányást tenne bárki,

Hogy illetlenség Villon átka:

Figyeljen és be fogja látni,

Nem mondok én rosszat reája:

Csak kérem, hogy a menny Királya

Kegyelmes véle úgy legyen,

Amint Őeminenciája

A Püspök Úr volt énvelem.

X.

Én meg, mivelhogy elfogyott —

Ha nem is erőm, de a pénzem —

Míg elmém tiszta és nyugodt,

(Bár nem sok van belőle nékem,

Mástól meg kölcsön sose kértem)

Megállapodva, józanon,

Magam végakaratja képpen,

Megírom Testamentumom.

XI.

Ezt jegyzem négyszáz hatvanegyben,

Mindőn királyunk Meung-be jött,

S megkeresett irgalma engem

Rideg börtönfalak mögött,

...

Ének avagy jó tanács rosszéletűeknek
Áruld a bűnbocsánatot;

Szerezz vagyont cinkelt lapon;

Rossz pénzzel csald az államot,

Hogy üstben főjj egy szép napon

Gaztettedért a vérpadon;

Vagy tolvaj légy, utak betyárja:

Bármennyit lopsz, rabolsz vakon,

Elúszik végül borra, lányra.

Légy kókler, légy táncos bolond;

Játssz passiót a búcsukon;

Danolj, dudálj pojácamód;

Komédiázz a színpadon;

Forogj, ha szól a cimbalom;

Vagy nyerj, ahol a kugli járja —

Hová kerül a kis haszon?

Elúszik végül borra, lányra.

Az ocsmány hasznot nem birod?

Kapálja, vagy szánts az ugaron!

S kefélj, vakarj öszvért, csikót,

Ha nem tanultál! (Mondhatom,

Megél, ki nem ugrál nagyon.)

De bár csépelsz, takarsz rakásra,

A béred odavész, tudom:

Elúszik végül borra, lányra.

Ajánlás

Díszköntös, csizma, sok vagyon,

A drága hímes holmik ára

— Ha túl is juttok száz bajon —

Elúszik végül borra, lányra.

Ének Villonról meg a duci Margóról
Mért tartanátok hitványnak s veszettnek

Ha szépleányt szolgálok, mint lovag?

Van rajta bőven, amit megszeressek!

Kezem hiven kardot, pajzsot ragad;

S lábom — ha pasi jön — borért szalad.

Hozom a sajtot, gyümölcsöt s a zsemlét,

Nem morgok, sőt ha jól fizet a vendég:

Bene stat — súgom — ne feledje házunk!

Ha nőszhetnék, keressen csak meg ismét

E bordélyházban itt, ahol tanyázunk!

Hanem, ha Margó üres kézzel tér meg,

Van akkor bezzeg halálos harag!

Ha csak ránézek, már elönt a méreg:

Ingét, övét kapom egy perc alatt,

S fogadkozom, hogy zálogban marad.

Bőg a boszorka, majd’ kiadja lelkét,

Krisztusra esküszik, hogy soha, nem még

Ha megveszek se! Jól egymásra mászunk:

Úgy szájon vágom, elharapja nyelvét —

E bordélyházban itt, ahol tanyázunk.

Majd elcsitul, de orrom alá szellent,

S közben, mint mérges dongó, úgy dagad;

Majd meg bunkómhoz nyúl, kaccantva egyet:

„Mi lesz, Gogo?” — azzal combomra csap.

S alszunk végül, beszopva, mint a csap.

Ha gyomra kordul reggel, mert ehetnék,

Ő hengerül fölébem — félti terhét —

S lepényre nyom, míg tart a hancuzásunk:

Kiszíjja velőm minden árva cseppjét —

E bordélyházban itt, ahol tanyázunk.

Ajánlás

Van jó kenyerem — nagy télben mi kell még? —

Ily rongyalakhoz ringyót ád a bölcs ég.

Lám zsák a foltját megtalálja mindég:

Lelhetsz-e bárhol illőbb párt minálunk?

Ocsmányok egymást ocsmányul szeressék!

Nem bánt a Virtus (mink se őkegyelmét)

E bordélyházban itt, ahol tanyázunk.

Ének avagy recipe
Végy arzénes savat, salétromot,

S avas faggyút habos lúggal maratva;

Hozzá olvadt ólombul egy csomót,

Forró szurokkal, kénnel elhabarva,

Zsidónő piszkát is hozzá vakarva;

S vedd leprás ember lábmosó levét,

Meg ócska bocskor átizzadt belét

Áspis kigyó sürű vérébe mártva;

Tégy hozzá róka-, farkas-, borz-epét,

Az irigy nyelvet ebbe főzd puhára!

Szedd egy halászni rest, öreg, kopott,

Fogatlan macska agyát száz darabra;

Végy vén, veszett eb ínyéről habot,

Öszvér turháját hozzá aprogatva

— Ha már az ollód szeletekre szabta —

S kell hozzá még csatorna-hordalék,

Amelybe patkány dugja orrhegyét,

Folyik zöld és varangyos-béka nyála,

Fut kígyó-, gyík-had s más ily büszke nép:

Az irigy nyelvet ebbe főzd puhára!

Míg élő sikló köldökét rakod

— Kézzel nem érve — gyilkos szublimátba,

S holdtöltekor a vért hozzá csapod,

Mely megalvadt a borbély-tálban állva,

S egy részin barna, másutt hagyma-sárga:

Végy piszkos teknőbül pelenka-lét,

Adj hozzá vedlő rossz sebet, fekélyt,

Egy szajha öblitő-vizébe hányva,

(Nem járt lebújban az, ki meg nem ért):

Az irigy nyelvet ebbe főzd puhára!

Ajánlás

Jó Herceg, törd át mind e csemegét,

Ha szitád, rostád, zsákod nem elég,

Egy sárga üllepű gatyán, vigyázva,

— De disznó-szarral ízesítsd elébb —

Az irigy nyelvet ebbe főzd puhára!

Ének melyet Villon anyja kérésére szerzett, hogy azzal könyörögjön Miasszonyunkhoz
Ki égen-földön tartod trónusod,

S pokol fertőjét fennen ülve nézed,

Szent Szűz, ne vesd meg az alázatost:

Tiéid közzé bocsásd bé a vétkest!

Bármily esendő s gyarló is e vén test,

És lelkem bármily sok teher nyomasztja,

Száz annyi a Te irgalmad malasztja!

Kinek Te kincsed ingyen nem adod,

Az mennybe nem jut — esküszöm szavamra —

E hitben élek, e hitben halok.

Mondd meg Fiadnak: hittel áldozok,

S váltságot én csak általa reménylek,

Adjon hát nékem bűnbocsánatot,

Mint amaz Égyiptomi nőszemélynek,

S mint Theophilnak, kit nem vert itélet,

Bár önként szánta lelkit a pokolra —

Te óvj, hogy én ne bukjam így botolva! —

Ó, Szűz, kiben tisztán fogantatott

Az Ő szent teste, az Oltári Ostya —

E hitben élek, e hitben halok.

Én csak szegény kis vénasszony vagyok,

Oly együgyű, a betühöz sem értek;

De templomunkban, festve látom ott,

Hogy zeng a mennyben lantszó, hárfa, ének,

Míg a pokolban kárhozottak égnek:

Ez elborzaszt, az ád reményt vigaszra —

Te vígasztalj és Te emelj magasba,

Mi Asszonyunk! Hiszem, Te hallgatod

A bűnöst is, ha benned van bizalma —

E hitben élek, e hitben halok.

Ajánlás

Viselted Őt méhedben, Isten Anyja,

Isten Fiát, ki trónját odahagyva,

Lelkét miértünk szolgaságra adta,

Leszállt a mennyből, s veszni nem hagyott;

Ontotta vérét, értünk élve, halva;

Nagy Isten Ő, örökkön áll hatalma —

E hitben élek, e hitben halok.

Ének a hajdanvaló hölgyekről
Ki tudja már, hol lelni meg

Szép Flórát, Róma asszonyát?

Archippiáda hová lett?

Vagy kérdjem Thaist, jó hugát?

S tündér Echó hol szól tovább,

A tapsolásra riadó,

Túlzengve minden földi lányt?

De hol van a tavalyi hó?

Tudós Héloďse hol lehet,

Kiért szerelmes Abélard

Fönn Saint-Denis-ben szenvedett

Én lőn herélt és lőn barát?

Hol a királyné, a csalárd,

Ki zsákba varrva mély folyó

Vizébe ölte Buridánt?

De hol van a tavalyi hó?

Hóarcu Blanche hogy énekelt!

Szava sziréndal volt, ha szállt!

S Lúdlábkirálynét se feledd,

S Haremburgist, Maine asszonyát,

S Bietrist, Alist, s a drága Jeanne-t,

Kit fölperzselt angol bakó!

Hol vannak, hol mind, Szűz Anyánk?

De hol van a tavalyi hó?

Ajánlás

Herceg, ne is kutasd nyomát

Annak, ki eltünt — mire jó?

Csupán a refrén zeng tovább:

De hol van a tavalyi hó?


Francois Villon: Ellentétek

Francois Villon - Ballade
A versek műfaja ballada, ez Villon gyakran visszatérő műformája. Eredetileg provanszál eredetű táncdal. Elsősorban versformát jelent, de tágabb értelemben műfaj-kategóriaként is használhatjuk. Terjedelme alapján kétféle lehet. Az egyszerű ballada három nyolc-tizenkét soros versszakból áll. A szakaszzáró sorok refrénként ismétlődnek, rímképlete általában ababbcbC. Ehhez tartozik egy négy-hat soros strófa, az ajánlás. Szerepe összegzés, s gyakran megszólítással („Herceg”, „Uram” stb.) kezdődik, rímképlete változó. A kettős ballade abban különbözik az előzőtől, hogy hat strófából áll, és hiányzik az ajánlás. A szakaszok hossza és rímképlete megegyezik az egyszerű ballade -éval.

Villon ballade-jainak műfaja (gyakran balladának nevezik) nem azonos az irodalomelmélet ballada műfaj-kategóriájával, például Arany János balladáival sem. Ez utóbbiak összetett, tragikus tárgyú, verses, kisepikai alkotások, melyekben párbeszédes és lírai részek egyaránt megtalálhatók („tragédia dalban elbeszélve”).

A középkor irodalma
A középkor elnevezésében bizonyos leértékelés rejlik, hiszen a reneszánsz jelölte meg így a közte és a példaképnek tekintett antikvitás között eltelt, átmenetinek és meglehetősen barbárnak tartott időszakot. Ezt az egyoldalú minősítést a felvilágosodás is magáévá tette, s jórészt csak a középkor negatív jelenségeit volt hajlandó tudomásul venni. A reneszánsz és a felvilágosodás elfogultsága érthető, hiszen részben olyan új értékeket akartak megvalósítani, amelyek csak a hagyományos szemléletmód lerombolása révén jöhettek létre. A középkor még ma is gyakran felbukkanó, egyoldalú megítélését azonban felesleges volna mentegetni, hiszen már régen rendelkezünk azzal a történelmi távlattal, amely alapján a tárgyilagos megítélés joggal elvárható.

A középkor kifejezés használata csak Európára vonatkoztatva értelmes, tévedés arab vagy japán középkorról beszélni. A fogalom ugyanis nem egyszerűen egy időintervallumot jelöl, hanem egy sajátos kultúra, értékrend és társadalmi szerkezetet stb. együttesét. A középkor datálásakor megjelölt évszámok természetesen szimbolikusak, mert egyrészt minden új korszak kialakulása hosszú folyamat eredménye, másrészt pedig a különböző országok, területek esetében komoly eltérés mutatkozik abban, hogy meddig állnak fönn azok a viszonyok, amelyek még döntően a középkorra jellemzőek. Ezeket figyelembe véve a középkor kezdetének jelképes meghatározására a Benedek-rend alapításának éve, az i.sz. 529 a leginkább alkalmas. A középkor végének jelölésére pedig leggyakrabban Amerika felfedezésének éve, 1492 használatos.

A középkor műveltségének egésze - így az irodalom is - lényegében három forrásból táplálkozott: a keresztény - és az ezt megalapozó zsidó - hagyományból, az antikvitásból és az Európába beáramló népek saját kultúrájából. A középkor mindent átható transzcendens világértelmezésének következményeként e három kultúraalkotó tényező közül a legerősebb s egyben integráló elem a keresztény hagyomány volt. Ami ennek ellentmondott, vagy amelyet ez nem építhetett magába aligha emelkedhetett a hivatalos kultúra rangjára. Ennek ellenére a régi, kereszténység előtti szokások egy része változott formában ugyan, de tovább élt. Az antik hagyományt részben az ókeresztény irodalom közvetítette a középkor számára, részben - de lényegesen kevésbé jelentékeny módon - a fennmaradt és apátsági könyvtárakban megőrzött eredeti művek. Kezdetben ezek száma nagyon csekély (a középkor például csak három Platón-dialógust ismert ) később azonban egyre több szöveg vált ismertté részben arab részben bizánci közvetítéssel. A középkor legnagyobb teológiai teljesítménye, a skolasztika nem születhetett volna meg Arisztotelész ismerete nélkül.

A középkor műveltségének hordozója és fenntartója elsősorban az egyház, ugyanakkor a keresztény szemlélet a társadalom egészét áthatotta, ezért az irodalom elsősorban vallásos célokat szolgált, a lélek épülése, a hitbeli elmélyülés elősegítése volt legfontosabb feladata. Az egyházi irodalom műfajai (prédikáció, legenda, himnuszköltészet) mellet azonban lassan a kultúrának egy új rétege fejlődött ki. A lovagi kultúra megszületése ugyan nem volt teljesen független az egyházi irodalomtól, s a lovagi erények között is első helyen szerepelt a keresztény hit védelme, a lovagi irodalom mégis világibb jellegű volt az egyházi irodalomnál. A lovagi líra - bár részben a Mária-kultusz nyomán haladva - létrehozta a trubadúrköltészetet, amelynek középpontjában a szerelmi szolgálat állt. Az elérhetetlen úrnő iránti szerelem ugyan nem mentes szakrális, vallási vonatkozásoktól, de az amor sanctushoz viszonyítva mégis profánabb, földibb szerelemértelmezést mutat. A lovagi epikában újjászületik a hírnév kultusza, amely összekapcsolódik a miles Christianus vallásos öntudatával. Az elfogadott kultúrarétegek alatt a középkorban létezett egy másik kultúra is, amely nem nyert hivatalos rangot vagy elismerést. A vásárokon előadott szabadszájú komédiák, a népszerű vaskos történetek, a fabliau-k mégis részei a középkor irodalmának, akárcsak a magas irodalom műfajai.

Matematika gyakorló

Matematika gyakorló
(bocs ezelőtt nem ment el)

Szövegértés 3

Szövegértés 3

Programozás gyakorló

Programozás gyakorlás

Matek gyakorló feladat

Matek gyakorló feladat

Matek gyak.

Matek gyak.

Matek gyak. 1

Matek gyak. 1