Szeretem a napközit!
Sziasztok!
2.éve vagyok napközis tanár gyógypedagógiai általános iskolában.
Tavaly felsőtagozatos voltam, 6.-s osztályom volt, többségében magatartás zavaros fiúkkal. Nekem nem volt sok fegyelmezési gondom velük, mert mindig lefoglaltam őket valamivel. Nagyon szerettek színezni, a munkáikat rendszeresen kiraktam a beépített szekrények ajtajára. (Genotermbe, hogy cserélhető legyen a kép benne.) Együtt készítettük az évszaknak megfelelő teremdekorációt, és együtt is raktuk fel. Alsósoknak való egyszerű, aranyos, szép színes dolgokkal díszítettük fel a termet és ez láthatóan jót tett a hangulatuknak is, sokkal kevesebb lett az osztályban az agresszív viselkedés.
Tanulásnál szigorú voltam, a leckét és az óravázlatok pótlását mindig megcsináltuk, addig nem mehettek szakörre, néptáncra, edzésre. Naponta rendszeresen gyakoroltunk elsős füzetben helyesírást, az "egy szó-egy sor" szisztémát vezettem be, egy alkalommal 1 oldal volt a penzum, azaz 13 szó + a javítás.
Ha fáradtak voltak, kaptak 10 perc pihenőt, ilyenkor zenét is halgattunk, de sokszor zenés tanulást is rendeztünk. Instrumentális popszámokból készítettem erre a célra cd lemezt nekik, melyre Enya, Vangelis, Masters of Chants és egyéb relaxáló zenéket írtam fel.
Tanulás után társasjátékoztunk, (malom, sakk, uno, stb.) vasalható gyöngyöztünk, erőszakmentes mesefilmeket néztünk, vagy bevittem őket a számtech terembe heti 1 alkalommal játszani. Pénteken csak a matek leckét csináltuk meg, a többit otthon kellett.
Még arra is sikerült rávenni őket, hogy az iskolai farsangra smiley-s osztály jelmezt készítsünk, mindenki a saját jelmezét és álarcát sk. készítette, meg is nyertük vele a különdíjat. (Az anyagköltséget osztálypénzből fedeztük.)
Már félév végére sokat javult az osztály magatartása, nyugodtabbak lettek, még a tanulás is jobban ment, mint előtte. Azt mondták a kollégák, hogy az iskola 2. legproblémásabb osztálya volt. Sajnos nem lehettek az enyéim erre az évre is, mert a 7. osztály már összevontan tanulószobás a 8. osztállyal.
Idén 4. osztályos napközis lettem... A kicsik teljesen mások, aranyosak, kedvesek, kötelességtudóak, segítenek egymásnak. Ismerem már őket tavalyról, mert betanítottam hozzájuk rajz és kézművességet, heti 1 órában. (Az volt tavaly a hetem fénypontja!
)
Velük is fogok erőszakmentes rajzfilmeket nézni és a vasalható gyöngyözés sem fog elmaradni. Már előszedtem a saját gyerekeim (5 gyermekem van) régi mesekönyveit, de majd hoznak a gyerekek is, abból mesét olvasunk. Ők is nagyon szeretnek színezni. Tegnap épp verses színezőt töltöttem le nekik a netről.
Tervezem, hogy régi diafilmeket is fogunk vetíteni, az is működőképes még... Szabad játékra lesz öltöztetős baba, most varrtam épp kettőt az ovinak, de a saját osztályomba is lesz 1 fiú és egy lány baba, ezen tanuljuk majd az évszaknak megfelelő öltözködést. Ők is szeretnek zenét hallgatni, közben színeznek, rajzolnak.
Uzsonna után olyan fejlesztőjátékokat adok a kezükbe, (puzzle, memoria, kirakós, stb.) amivel szívesen foglalkoznak. Testreszabottan, kinek milyen fejlesztésre van szüksége. Ehhez szerencsére van pár saját fejlesztőjátékom, így nem függök az iskolai készlettől. Bár a mi iskolánk elég jól el van látva eszközökkel, igazán nem panaszkodhatok.
