Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország...

hangya1944

Állandó Tag
Állandó Tag
Budapest, Keleti pályaudvar (folytatás)

Művészi alkotások díszítik a Baross téri homlokzatot.


3d007cdada7d8684c8c7.jpg



A vasút allegóriáját megjelenítő szobrok az egész világon egyedi kombinációban jelennek meg a homlokzaton: a tetőn látható szoborcsoport tagjai a tűz és víz isteneit jelképező férfialakok, illetve a közöttük álló nőalak, amely a gőz születését jeleníti meg. Ez a csúcsszobor eredetileg bádogból volt, azonban annyira tönkrement, hogy alumíniumból újraöntötték. Ma ez látható az épületen.

A közlekedés allegóriája Bezerédi Gyula alkotása:


8723_(7401)_a_kozlekedes_allegoriaja_keleti_palyaudvar_budapest_bezeredi_gyula_1884_2.jpg




A saroktornyokon Strobl Alajos James Wattot és Vasadi Ferenc George Stephensont ábrázoló szobrai láthatók.



A négy fülkeszobor pedig négy allegorikus alakot ábrázol, ezek a bányász (a nehézipar megtestesítője), fonónő (könnyipar), marokszedő nő (mezőgazdaság) és kereskedő (kereskedelem) alakjai, amelyek a vasútnak a gazdasági élet különféle területeihez való erős kapcsolódására utalna.

Csatolás megtekintése 496595Csatolás megtekintése 496596Csatolás megtekintése 496601Csatolás megtekintése 496602


A szobrok története kalandos: ezek ugyanis rejtélyes módon eltűntek a homlokzatról. Eredetileg arra gyanakodtak, hogy az oroszok vitték el 1945-ben a szobrokat. Szabó Péter, a Képzőművészeti Egyetem docense azonban kutatásokat végzett a témában, és arra jutott, hogy a szobrok másként tűnhettek el. Ezután hosszú kutatások folytak, egybevetettek számos archív felvételt, régi tévéhíradókat, és arra a következtetésre jutottak, hogy míg egy 1935-ös felvételen láthatók a szobrok, 1936-ban már nem. Valószínűleg tehát a kőanyag tönkremenetele miatt távolították el azokat. A fényképek alapján Janzer Frigyes és Gyurcsek Ferenc szobrászművész által újraalkotott művek 2003-tól díszítik újra a homlokzatot.

Művészi igényességgel készült a Baross tér felüli főbejárat kovácsoltvas kapuzata 1884-ben kovácsolta Jungfer Gyula.

A kapu a csarnok felől nézve:


keleti.JPG

A kapuszárnyak bentről kifelé:
Csatolás megtekintése 496614

És a váróterem ajtajain látható, vasutat jelképező szárnyas kerékkel díszített kulcscímerek is kovácsolással készültek.
 

hangya1944

Állandó Tag
Állandó Tag
Budapest, Keleti pályaudvar (befejezés)

2006 és 2008 között restaurálták a Lotz Károly és Than Mór freskóival díszített, Lotz-teremnek nevezett csarnokot, amely eredetileg a pénztárterem volt.



Lotz Károly nyolc falképében a vasút születésének körülményeit, annak társadalmi, gazdasági, infrastrukturális hátterét - a kohászatot, bányászatot és hídépítést - görög istenek módjára jelenítette meg.


Csatolás megtekintése 498205Csatolás megtekintése 498206

Csatolás megtekintése 498207Csatolás megtekintése 498212Csatolás megtekintése 498213

A vele együtt dolgozó Than Mór pedig a vasút allegóriájaként, angyalok vontatta ősszerelvényt festett központi jelenetként.



Kevesen tudják, hogy ez az ország második legnagyobb alapterületű, értékes freskókkal díszített helyisége. Akár egy múzeum: szobrok, szimbólumok, és 55 ezer aranyfüst lap. Érdemes megfigyelni, hogy még a világítótesteket is az eredeti minták alapján gyártották.
Petrucy a pps topikban 24 gyönyörű képet tartalmazó anyagot töltött fel a Lotz teremről. http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=1491863&postcount=7562
Ennek kisebb felbontású videováltozata:


<EMBED height=385 type=application/x-shockwave-flash width=480 src=http://www.youtube.com/v/w_udFbb35ZY&hl=hu_HU&fs=1 allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always"></EMBED>



Ha arra jártok, a Baross tér felől belépve a csarnokba, a baloldali (Thököly út felé eső) szárnyban van. Érdemes megnézni.
 

lilla64

Állandó Tag
Állandó Tag
Újszentmargita

A XI. század végén, a XII. század elején, a mai Koponya - halmon épült fel az a kistemplom, amelynek véd&otilde;szentje antiochiai Szent Margit volt, ahonnét a település a Szentmargita nevet kapta. A középkori templom körül temetkeztek, s e helyen szántáskor az eke emberi csontokat forgatott ki. Innen ered&otilde; a halom neve, amely a középkori falu emlékét &otilde;rzi. Az Árpád - kori település sorsa a török megszállás idején pecsétel&otilde;dött meg, pusztulását az 1600-as évek elejére teszik. Polgárral együtt 1501-t&otilde;l az egri káptalan birtoka.

A török megszállás után Margita lakossága is református hitre tért. Amikor 1608-ban a hajdúkat Polgárra és Szentmargitára is betelepítették, noha néhány család lakott még Margitán, mégis pusztahelyként tartották számon. A hajdú kiváltságot és városi rangot nyert Polgár hajdú lakói a margitai birtokot els&otilde;sorban legel&otilde;ként és kaszálóként hasznosították, és csak kisebb mértékig szántották. A régi falu határában a kint telel&otilde; jószág számára úgynevezett szállások épültek. Ezek nagyobb ólak voltak, ahol a jószágot &otilde;rz&otilde; pásztorok is tartózkodtak. A hajdú város el&otilde;ljárósága a Margitai nagykiterjedés&ucirc; erd&otilde;t védte, tilalomban tartotta. Ennek az erd&otilde;nek ma is használatos Tilalmas neve innét ered&otilde; lehet.

A Rákóczi -féle szabadságharc után megszünt Polgár hajdú kiváltsága és az egri káptalan egykori birtokait, igy Szentmargitát is 1717-ben visszaszerezte. A település ekkor már a Szentmargita - puszta nevet viselte. A hatalmas területen a káptalan f&otilde;leg a legeltetésre alapozott állattartásra rendezkedett be. Bödönháton építette ki a majorközpontját és Szentmargita mai helyén voltak a cselédházak, ahová templomot is építtetett. A majorközponthoz a kiegyezés évében /1867/ még harminchét kisebb tanya is tartozott, nagyszámú cselédnépség lakott.

A közigazgatásilag Polgárhoz tartozó nagykiterjedés&ucirc; puszta " roppant legel&otilde;in és rétjein" 1851-ben 412 ember élt, akiknek a száma a XIX. század végén meghaladta az ezer f&otilde;t. Az egységes káptalani birtoktest felosztására a második világháború után 1945-ben került sor. A földosztáskor született meg a gondolat, hogy Szentmargita-puszta helyén Újszentmargita néven község létesüljön. Ezért a volt tanyai lakosok között 4290 kh. földet kiosztottak, összesen 615 család részesült a földosztásban. Az egykori káptalani majorközpontban - Bödönháton állami mintagazdaság létesült. Margitához csatolódott Tuka, Nagyszög, Örvényszög népes tanyai lakosságával együtt.

Újszentmargita néven 1947. január 1-vel jegyz&otilde;séggel nagyközség alakult. Az id&otilde; óta számos közigazgatási átszervezést vészelt át ( például Tiszacsegével néhány évig közös tanácsú község volt), mígnem 1990-ben megválaszthatta önkormányzatát és els&otilde; polgármesterét.


Újszentmargita kulturális örökségeinek eredete a középkorig nyúlik vissza. Igy a Tilalmas nev&ucirc; erdeje, amely relictum, az egyik legnevezetesebb alföldi maradványerd&otilde;nek számít. Botanikai feltárását követ&otilde;en, 1973-ban védetté nyilvánították. Az erd&otilde; egyuttal a nemzetközi biológiai program (IBP) kutatási mintaterülete is. Az eredetileg 381 hektáros bioszféra - rezervátum magterülete 1978-ban 416 hektárra b&otilde;vült. Ez a szikes pusztai tölgyes együttes, amely a legépebb állapotban van, kiegészül még azokkal az erd&otilde;vel ben&otilde;tt területekkel, amelyek eredetileg az &Otilde;s - Tisza medrét, majd mint holtágak, az árterületet képezték. Ezeket az ártéri ligeterd&otilde;ket a szabályozás el&otilde;tt a Tisza járta. A mai helyzet a szabályozás után alakult ki.

Mint említettük a régi falu helyét jelöli a Koponya-halom. A falu pusztulása utáni id&otilde;ben itt épült fel a Hortobágy szerte híres-hirhedt, népdalokban is megénekelt, pásztorok és betyárok látogatta Koponya - csárda.
 

Gyongyi54

Állandó Tag
Állandó Tag
Augusztus 20. 2011

http://www.youtube.com/watch?v=WuQTlQoij3k&feature=related


2273065418_0675e89cc3.jpg


<TABLE border=0 width="100%"><TBODY><TR><TD width="100%">

ARANY JÁNOS

A LEGSZEBB VIRÁG





</TD><TD></TD><TD></TD><TD></TD></TR></TBODY></TABLE>Szép virág a rózsa, hát még a bimbója!
Mert az ég harmatja mindennap mosdatja;
Szép virág a szűz lyány innepnapra kelve:
De legszebb virág a haza szent szerelme.

Nem terem a kertbe', a fekete földbül,
Sem a virágágyból soha ki nem zöldül:
Csak terem az épen az ember szivében
Az ember szivének legislegmélyében.

A gyökere pedig vértől nedvesedik,
Ha lankadni kezd is vérrel öntözgetik:
Öntözzük, locsoljuk ezt a szép virágot!
Ez gyümölcsöz nekünk édes szabadságot.

(1848 )

http://www.youtube.com/watch?v=elu7ml3GswQ&feature=related
 

Kertecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Balatonakarattya

Balatonakarattya Balatonkeneséhez tartozó belterületi településrész.
Közvetlenül a Balaton partján helyezkedik el, a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca vasútvonal itt éri el a Balatont. A település nevezetes arról, hogy a területétől egészen Balatonkeneséig a Balaton magaspartján jelentős tömegmozgások léptek, lépnek fel. A település középpontjában állt a több mint 400 éves Rákóczi-szilfa. Ez a fa jelölte egykor Zala és Somogy vármegyék határát a tavon halászóknak. A fa, amelyhez a legenda szerint a névadó fejedelem is lovát kötötte, 1968-ban száradásnak indult, utoljára 1987-ben zöldellt ki. A kidőlt fa ma emlékmű.
 

börzsöny

Állandó Tag
Állandó Tag
Békésmegye - Battonya

1961-ben a Battonya 37-es gázkút vadkitörése következtében krátertó keletkezett, a komplett fúróberendezést elnyelte a mélység
Az 1814-ben eredetileg egytornyúnak épített Római katolikus (Szentháromság-) templomot 1934 és 1938 között építették át kéttornyúra
1890-ben épül szecessziós stílusban a Városháza. Az emelete és a tornya 1911-ben épült rá.
Hármashatárhalom földpiramis, i. e. 2000 körüli időből





Feneketlen-tó.JPG Hármashatár-halom - Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és Battonya eg.JPG Hármashatár-halom - Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és Battonya eg.JPG Rk templom.JPG Városháza.JPG
 

börzsöny

Állandó Tag
Állandó Tag
Békés-megye - Békéscsaba
A megye központja egy szimpatikus város, ahol a kiránduló jól érezheti magát, nincs nagy nyüzsgés. A fővárossal jó a vonat összeköttetés.
Pár kép a városról a teljesség igénye nélkül.


Árpád Fürdő.JPG Bank épülete volt .JPG Jókai Színház.JPG Nemzeti Bank Békéscsaba.JPG Régi Posta épülete.JPG Rk templom.JPG Városháza.JPG
 

börzsöny

Állandó Tag
Állandó Tag
Békés-megye - Póstelek-Békéscsaba

A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastély. 1906-1909 közt épült. A kastélyhoz impozáns kert és park létesült.A kastélyban gáz és villanyvilágítást használtak.1944 után a tulajdonosok külföldre menekültek és az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.Az államosított lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották



Kastélypark 1.JPG Kastélypark.JPG Wenckheim kastély romja 01.JPG Wenckheim kastély romja.JPG
 

börzsöny

Állandó Tag
Állandó Tag
Békés-megye - Békéssámson

Török-híd - A híd a hagyomány szerint a török időkből való. Építésére vonatkozó írásos adat nem maradt fenn, valószínűleg az 1720-as években épült a Száraz-ér felett.


Békéssámson - Török-híd 1.JPG Békéssámson - Török-híd 2.JPG
 

börzsöny

Állandó Tag
Állandó Tag
Békés-megye - Csorvás

Környékén sok kastély volt, de mára csak ez maradt. Pár kép a látnivalókból.
Petőfi-pusztán a Wenckheim-kastélyt csak használták,de nem törődtek vele így életveszélyessé vált ezért 1977-ben felrobbantották, már csak a kiskastély látható a fák közt

Csorvási uradalmi kisvasút emlékműve .JPG Kiskastély - Petőfipuszta - Nagymajor.JPG Római Katolikus templom falán Bartók emléktábla.JPG Szent István Millenniumi díszkút .JPG Városháza.JPG Wenckheim-kastély - Rudolf major.JPG Ybl tervezte magtár - Károlymajor.JPG


 

börzsöny

Állandó Tag
Állandó Tag
Békés-megye - Dombegyház
Hollósy Kornélia - örmény származású magyar opera-énekesnő, korának egyik legismertebb és legsikeresebb művésznője, a „magyar csalogány” itt halt meg Dombegyházán 1890-ben
Két kép a településről



Dombegyházi községháza .jpg Csatolás megtekintése 1004692
 

börzsöny

Állandó Tag
Állandó Tag
Békés-megye - Gyula-József szanatóriumEgykor Lugas-erdőnek nevezett részen található az 1914-ben létesített és általában József szanatóriumnak ismert Pulmonológiai és Rehabilitációs Szakkórház, melynek 19 hektáros parkja 1944 óta védett. A szanatórium létesítésének célja az Alföldön pusztító tüdővész enyhítése, a betegek gyógyítása volt.




Csatolás megtekintése 1004703Csatolás megtekintése 1004704
 
Oldal tetejére