kissDrága Boni!
Amikor olvastam arról,hogy nem a szüleink azok,akiktől származunk,kissé meglepett,de mégsem annyira mint várható lett volna :1:,talán azért,mert mindig öntörvényű voltam,sohasem birtam elviselni,ha bárki beleszólt a dolgaimba- ezért úgymond kicsit megkönnyebbültem
Igy aztán keserves utat kellett megjárnom ahhoz,hogy idáig eljussak. Mostmár elmondhatom,hogy jól érzem magam.Nem mondom,hogy nem érintenek meg a külső dolgok,de nem azonosulok velük,de még mindig tudatositani kell magamat,hogy el ne vigyen a málnásba 1-1 gondolat
Mostmár csak annak a bizonyos függönynek kellene eltünnie,hogy megpillanthassam (végre) azt a "dimenziót",amit annyira várok...!!!
Miért van az,hogy tudom,hogy itt van...,mert ha belenézek az emberek szemébe valami különleges,nem "kézzelfogható" csodát látok,és ez kiterjed a virágra,és az állatokra is...pedig nem vagyok szentimentális.
Bocsáss meg,hogy nyaggatlak
,mégis fel kell tennem a kérdést,hogy mikor jön el a teljes felébredés?