Akkor még egyszer: azért indítottam a beszélgetést, hogy a 21. században létezik-e,
létezhet-e olyan Isten, Akiben/amiben hihetünk anélkül, hogy ellentmondásba
kerülnénk a világról megszerzett, megszerezhető ismereteinkkel....
na, némi bóklászás után prominor csak-csak visszakanyarodott az eredeti témához,
(mondja szandi aki szerint a fölöttünk(?), a bennünk lévő megnevezhetetlen megismerésmerésének
három útjából a tudomány - ez a legfiatalabb falevél -, nemcsak annyira fejletlen, de szeleburdi, öntelt,
és beképzelt is... Azt gondolja, hogy ő fingta a Passzát szelet...)
nem állítom, hogy arra nem jó, hogy a Holdra (Marsra stb) szálljunk
vagy, hogy tönkretegyünk a nevében és a segítségével mindent ami élhető, lakható...
vagy, hogy izgága görbékkel ne tudná kimutatni, szívünk(ritmus)zavarait... de!
ő is zavarodottságot kelt... például ha az "Isten-keresésbe" beleüti az orrát, mert!
"... nem szűnik a zavarodottság amiatt, hogy
olyasvalamit próbálnak külsőleges módszerekkel tanulmányozni, aminek belső változás a lényege..."
(persze ezért a tudomány nem hibás, mint ahogyan a vallások sem, hogy az idők során az ember visszaél(t) vele, velük)
hogy van-e Isten, vagy nincsen...
és, hogy szandi hisz-e benne vagy sem...
Nem. Nem. Nem hisz.... ó, ő egyikben sem hisz...
mert biztos, hogy több van!!! Többnek kell lennie, tuti, mert!
Egy nem bírná ki és el mindazt amit az ember(iség) folyton összekutyul...
kicsit komolyabbra is fordítva, de az nélkül hogy megpróbálnám
bármilyen irányba is eltolni a még alakulgató témácskát.
Mégis...
hitbéli kérdésekben nem árt néha egy-egy gyakorló hívőt is meghallgatni,
most például Pált, aki nagyon eccerűen ezt találta mondani:
"A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk."
létezhet-e olyan Isten, Akiben/amiben hihetünk anélkül, hogy ellentmondásba
kerülnénk a világról megszerzett, megszerezhető ismereteinkkel....
na, némi bóklászás után prominor csak-csak visszakanyarodott az eredeti témához,
(mondja szandi aki szerint a fölöttünk(?), a bennünk lévő megnevezhetetlen megismerésmerésének
három útjából a tudomány - ez a legfiatalabb falevél -, nemcsak annyira fejletlen, de szeleburdi, öntelt,
és beképzelt is... Azt gondolja, hogy ő fingta a Passzát szelet...)
nem állítom, hogy arra nem jó, hogy a Holdra (Marsra stb) szálljunk
vagy, hogy tönkretegyünk a nevében és a segítségével mindent ami élhető, lakható...
vagy, hogy izgága görbékkel ne tudná kimutatni, szívünk(ritmus)zavarait... de!
ő is zavarodottságot kelt... például ha az "Isten-keresésbe" beleüti az orrát, mert!
"... nem szűnik a zavarodottság amiatt, hogy
olyasvalamit próbálnak külsőleges módszerekkel tanulmányozni, aminek belső változás a lényege..."
(persze ezért a tudomány nem hibás, mint ahogyan a vallások sem, hogy az idők során az ember visszaél(t) vele, velük)
hogy van-e Isten, vagy nincsen...
és, hogy szandi hisz-e benne vagy sem...
Nem. Nem. Nem hisz.... ó, ő egyikben sem hisz...
mert biztos, hogy több van!!! Többnek kell lennie, tuti, mert!
Egy nem bírná ki és el mindazt amit az ember(iség) folyton összekutyul...
kicsit komolyabbra is fordítva, de az nélkül hogy megpróbálnám
bármilyen irányba is eltolni a még alakulgató témácskát.
Mégis...
hitbéli kérdésekben nem árt néha egy-egy gyakorló hívőt is meghallgatni,
most például Pált, aki nagyon eccerűen ezt találta mondani:
"A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk."