Mindenkivel egyetértek, de:
ez az ellentmondás felvidított!
1. A kiadóknak is fizetni kell minden reklámért. Ha a HVG-n reklámoz - az az egyik legnézettebb online lap MO-n - több százezer forintot kell fizetnie érte. Ezt rögtön rá fogja verni a szerzőre. Tehát senkinek nem éri meg (kivéve a HVG-nek, pl.) Vagy olyan magas lesz miatta a könyv ára, hogy nem fogják megvenni még annyian sem, mint most.
– Azt gondolom, hogy pont ez az a látásmód, amin változtatni kell! a HVG nyomtatott sajtó. Függetlenül attól, hogy van elektronikus változata. Hiba lenne ilyen kicsiben gondolkozni, mert az internet ennél sokkal nagyobb teret kínál, sokkal nagyobb potenciál rejlik benne. Gondolok itt elsősorban az olyan reklámra, ami egy fillérbe sem kerül. Pl közösségi oldalak; facebook, twitter, saját blog, rajongói blogok. Sokkal nagyobb közönséget lehet elérni, mint egy HVG hirdetéssel, ami ráadásul pénzbe is kerül.
2. Ha nem jó megoldás, hogy a kalózkodó oldalakat bezárják, akkor valóban nincs is megoldás, mert ez lehet az egyetlen visszatartó erő. De legyünk őszinték, ez is inkább csak jelzés, mert mindannyian tudjuk, hogy már aznap tud más néven, más emailcímről, más számítógépen végtelen számú másikat csinálni ugyanaz az ember.
– Pont ezért nem jó megoldás, mert amikor levágnak egy fejet, kettő nő a helyére. Egy közgazdász barátom szerint, ha az adókat minimálisra csökkentenék, akkor is lennének adócsalók, mégis kevesebb, mert az emberek azért alapvetően törekednek a törvényességre, bár szerintem ez meg sokkal összetettebb kérdés, és a kulturális különbségekben is keresendő a megoldás.
3. Jelenleg kb. 50 könyvem van, ami kalózfordítás. Egyenként kb. 150-250 oldalasok. Nem elég terjedelmes? És ugyanazt lehet tenni a kalózfordításokkal, mint a weboldalakkal, aki közzétesz ilyet, azt bezáratják. Persze személyek küldözgethetik így is egymásnak, az nem bcs., de a legjobb lenne inkább a kiadóknak beszervezni az ilyenekkel foglalkozókat, így ingyen jutnának gyors nyersfordításokhoz.
– Nekem egy kalózfordításom sincsen. Pedig elég sok e-könyvem van, de ez lehet az érdeklődési körünk miatt is, szóval elhiszem, hogy léteznek. Azt hiszem el nehezebben, hogy ilyen sokan, sokat dolgoznak a semmiért, mások örömére, még ha a sajátjukra is.
4. Én egy szürkepiacnak számító oldalról szoktam letölteni könyveket, és ott a kiadók terjesztik el a dömpingkönyveiket, amiket közben azért máshol pénzért árulnak. És letöltöttem véletlenül, tényleg nem tudtam, mi az, amíg ki nem nyitottam, egy olyan fájlt, amiben a kiadók 2014-re tervezett könyveit tartották. Ezeket a fájlokat elküldik kiválasztott 200 embernek, akik véleményezik, javítják, stb. Azt hiszem, ezeket régen az aranykori boldog békeidőkben otthon olvasószerkesztőknek, illetve lektoroknak nevezték. Ezek egyike volt olyan aljas, és feltöltötte a netre. Hát én biztos megvonnám tőle a jogot, hogy belenézhessen a későbbiekben bármelyik kiadó tervezett könyveibe. Magyarországon is vannak kiadók, egyre többen, akik alkalmaznak, persze ingyen, ilyen olvasókat, akiknek elküldik kiadás előtt a könyveiket. Én jelenleg kb. 100-ról tudok, aki ezt teszi, főként egyetemisták, akik bölcsészkaron tanulnak, vagy amatőr illetve hivatásos kezdő írók.
– Ezzel meg nem vitatkozom, nagyon más kiadói tapasztalataim vannak. Nem is közelítenek.