Tulajdonképpen ideje, hogy legyenek ilyen könyvek és megmutassák a gyerekeknek miminden van a világon, egyszerüen és érthetöen elmondják azt amit professzorok és gender-tanulmányokkal foglalkozo személyek már evtizedek ota megprobálnak velünk megértetni.
-
Mi van abban, hogy két királyfi egy "szivárvány-családot" alapit és egy ikerpárt - egy fiut és egy lányt - felnevel? Ilyesmi megtörténik heteroszexuális párokkal is nemde?
-
Ernő, még egy szuperszámítógépbe se lehet betáplálni minden adatot EGYSZERRE. Idő kell, amíg a receptorai beolvassák a teljes adatfolyamot!
Ehhez hasonlóan - sőt még inkább, mert az ember lassabban dolgozza fel az információt mint a gép - a gyerekeknek is IDŐ kell, míg tisztába jönnek a világ és az emberi társadalom főbb szerveződési elveivel. Na most emiatt nyilvánvaló, hogy először a LEGFONTOSABB információk oktatásával kell kezdeni a nevelésüket, nemde? Aztán jöhetnek a kevésbé fontos infók, majd a még kevésbé fontosak...
Na most sajnos én úgy látom, az utóbbi évtizedek alatt divat lett (irodalomban is, filmben is, politikában is) eszeméltelenül sokat foglalkozni mindenféle hülye idiótasággal és részletkérdéssel, hatalmas feneket keríteni olyan dolgoknak, amik csak a népesség csekély törtrésze számára fontosak, magyarul divat lett a SZÉLSŐSÉGEK, az ABNORMITÁS, a DEFEKTUSOK, az EXTREMITÁSOK reklámozása s a velük való foglalkozás, és ez sajnos odáig fajult, hogy már az oktatást is kezdik arra kihegyezni, hogy a gyerekeknek azt mutatják be ami igenis NEM NORMÁLIS és NEM HÉTKÖZNAPI!
S habár én is híve vagyok annak, hogy a gyerekek ismerjék meg a világot, s legyen lehetőségül hozzáférni minden infóhoz, beleértve a szexualitás területét is (én már 5-6 éves kora körül felvilágosítottam a lányomat a lényegről, persze a normális szexről, nem a mindenféle... hm... "másságokról"...) de minden területről (családi élet, szex, társadalmi élet, gazdaság, környezetvédelem, stb) a leginkább normálisnak, érted, a NORMÁLISNAK megfelelő viselkedési mintákat kell szántszándékkal a gyerek elé tárni!
A mindenféle extrém furcsaságokat nagyon ráér sokkal később megismerni, ha már tudja, mi az a normális, s így megvan a kellő viszonyítási alapja. Érted?!
Aztán persze kiderülhet róla hogy ő is a "furcsa bácsik/nénik" sorába tartozik mert az vonzza ami azokat. Oké. De nem kell direkt a pofájába tólni az infót erről már 6-10 évesen, semmit se veszít ha akár csak 20 évesen tudja meg magáról, hogy ő is „olyan”.
Mostanában azonban minden olyan dolgoktól hangos, aminek köze sincs a normalitáshoz, s azt szuggerálják mindenkibe hogy benne van a hiba ha normális, és tulajdonképpen szégyenkeznie kell amiért ő csak egy „hétköznapi átlagpolgár”.
Na és ez nekem baromira nem tetszik. Nekem semmi bajom senki - mondjuk - buzival, amíg ő nem buzi csak „meleg”. E disztinkció alatt azt értem, hogy nekem ne tolja a képembe ezt az infót magáról, hogy ő a fiúkhoz vonzódik, mert engem baromira NEM ÉRDEKEL, és nincs közöm hozzá, mert ÉN nem vagyok efféle hajlamú. Ha véletlen megtudom ezt róla, vállat vonok. Oké, ő meleg, nem izgat, ettől még lehet jó kollégám, sőt lehet akár barátom is valami akármiben, mondjuk szoftverfejlesztésben vagy bélyeggyűjtésben vagy akármi. Ha azonban ő elkezd ezzel a BETEGSÉGÉVEL (mert szerintem az) KÉRKEDNI, mondjuk hogy úgy jön be a munkahelyére hogy fekete macskanadrág van rajta de erre külön ráhúz kívülről egy vörös nejlonbugyit ami feszül a szeméremtestén, és férfi létére kirúzsozza a száját, (hogy más egyebekről ne is beszéljek) akkor már UNDORODOM tőle, akkor a szememben ő már nem „meleg”, hanem egy rohadt köcsög szemét BUZI, aki direkt meg akar botránkoztatni engem meg a NORMÁLIS többségi társadalmat, s akkor meg is botránkozom rajta, de akkor készüljön is fel hogy úgy viselkedem mint aki meg van botránkozva! Emiatt is van az hogy ezesetben nem melegnek hanem buzinak sőt rohadt buzeránsnak fogom nevezni!
Nem azért mert a saját neméhez vonzódik, hanem mert KÉRKEDIK ezzel, direkt igyekszik felháborítani másokat! Az ilyeneknek legyenek külön klubjaik, ez nagyon rendben van, legyen mittudomén saját újságjuk, weboldaluk, tőlem még tévécsatornájuk is, hogy aki effélére érez kedvet, annak könnyen lehessen megtalálni a neki való közösséget. Ezellen mind nekem semmi kifogásom. Tőlem még lehet egy efféle illető akár államfő is, az se zavar. DE AZESETBEN például ne úgy jelenjen meg egy estélyen, hogy... szóval értitek, remélem nem kell tovább ragoznom. Különítse el a politikai/szakmai életét az intimitásaitól! Már amiatt is mert ha valamiféle politikai funkcióba kerül, mondjuk államfő lesz, akkor a TÖBBSÉGIEKNEK is államfője lesz, azoknak tehát akik nem osztják az ő "furcsa", azaz a normálistól erősen eltérő (hogy finoman fogalmazzak...) szexuális irányultságát, s elvárható éppezért hogy igenis igyekezzék ne megbotránkoztatni azok többségét, akik őt megválasztották!
Szóval, engem az zavar hogy már minden az extrém dolgoktól harsog, a normalitást meg egyre kevésbé oktatják a gyerekeknek. Aztán meg mindenki csodálkozik azon, hogy a gyerekek így nem lesznek normális felnőttek. Sőt, már gyerekként is abnormálisan viselkednek, például lövöldöznek. Pedig ezek után ezen nem is kell csodálkozni, mert várható. Ha a gyerek mindenhol csak azt látja ami nem normális, akkor ennek NORMÁLIS következménye az lesz, hogy ő maga se lesz normális.