Kell még folyóírást tanulni a gyerekeknek a 21. században? Érvek pro és kontra

Finnországban, Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államok több államában jó ideje eltörölték a folyóírást a nemzeti alaptantervből, csak a nyomtatott kisbetűs, illetve nagybetűs írás kötelező. Vajon jót tesz, ha a feleslegesnek tartott folyóírást kiiktatjuk az életünkből?

A szavakat alkotó betűk összekapcsolása helyett viszont a tízujjas gépelést oktatják a tanulóknak, mivel ennek sokkal több gyakorlati hasznát veszik a jövőben, kevesebb időt is vesz igénybe megtanulása, így olyan, a jövőre nézve fontos készségeket is elsajátíthatnak, mint a programozás.

Európában egyáltalán nem örülnek a finnek döntésének

Hasonlót a kontinensen eddig egyedül Franciaország engedett meg magának, akkor is csak ideiglenesen. A legtöbben attól félnek, hogy a folyóírás híján a diákok nem tudják majd elolvasni a régen, kézzel írt dokumentumokat, és nem lesznek majd képesek hitelesen aláírni egy szerződést, a reformhívők szerint viszont folyóírást tanítani olyan elavult, mintha a diákok még abakusszal számolnának matematika órákon, a szerződések egyedi azonosítását pedig meg lehet másképp is oldani.

Ugyanakkor a folyóírás pártolói a gyerekek finommotorikai fejlődését érzik veszélyben az írástanulás elmaradásával – természetes a reformpártiak szerint ezt is ki lehet váltani más, aprólékos, koncentrált mozdulatok ismétlésével.

Egy kutatás szerint folyóírás közben a matematikai készségek is fejlődnek

Jean-Francois Démonet és kutatócsoportja a memória, a tanulási képességek, az iskolai teljesítmény, és a hagyományos folyóírás kapcsolatát vizsgálták, ekkor kiderült, hogy kézírás közben az agynak nem ugyanazok a finommotoros mozgásért felelős területei aktiválódnak, mint gépelésnél, mivel kézírás bekapcsolja a helyesírásért, a szövegértésért, a hangformálásért és más nyelvi feladatokért felelős agyi területeket. Egyes amerikai eredmények ennél is tovább mennek, szerintük a matematikai, illetve a zenei készségei is kevésbé fejlődnek a csak gépelő gyerekeknél.

Magyarországon a tízujjas gépelés oktatását egyelőre nem tartják fontosnak

Érdekes módon abban azonban mindegyik párt egyetért, hogy a folyóírás tanítását nem szabadna elkapkodni, a diákokat pedig kifejezetten káros időkorlátok közé szorítani. Egyesek szerint engedni kéne, hogy a gyerekek kialakítsák a rájuk jellemző, jól olvasható, saját folyóírás-változatukat, arról nem is beszélve, hogy emellett meg kéne tanítani őket helyesen gépelni is, hiszen bár hazánk folyóírás-oktatásban nem ismer tréfát, sajnos a szemet kímélő, gyors, tíz ujjas gépelést, a számítógépes kultúrát kevés kivételtől eltekintve egyáltalán nem oktatja, csak szakirányú iskolákban.

Lemon

I love.jpg
 
A tízujjas gépelést tényleg tanítani kellene, mert valóban hasznos, de úgy gondolom, hogy nem a folyóírás rovására. A magam példájából kiindulva: én imádok írni, sokkal jobban, mint gépelni, és imádom különböző emberek különböző kézírásait nézegetni. Szerintem egy szép folyóírás összehasonlíthatatlanul más, mint ha "csak" nyomtatott betűket pakolászunk egymás mellé (kézzel is), bár megtanulni tényleg időigényes. De ugyanúgy időigényes megtanulni járni, rajzolni, zenélni... Lehet, hogy szentimentálisan hangzik, de számomra az írás mindig is egyfajta művészet marad, amit örülök, hogy megtanulhattam :)
 
Igen művészet , de épp ezért mindenki művész legyen?
Miért ne lehetne megtanulni, csak egy okot mondj. Ha valaki nem akarja, akkor később úgy sem fogja használni... Megoldja máshogy. De mitől lesz kevesebb/több egy ember, ha megtanul folyóírással írni, és mellette tanulja a gépelést is? Miért rossz az? Lehet, hogy szeretni fogja mind a kettőt, lehet, hogy jobban húz egyikhez vagy másikhoz, ez idővel úgy is elválik. Igen, úgy gondolom ilyenben legyen művész, és majd eldönti, hogy élteti-e, vagy sem. (Olyanra, hogy diszgráfia nem szeretnék kitérni, mert az egy teljesen más témába tartozik, de azt természetesen figyelembe kell venni. Én mindössze azt mondtam/írtam, hogy szerintem egyáltalán nem lenne rossz mind a kettővel foglalkozni, és megfelelő időt hagyni arra, hogy egy gyerek meg is tudja tanulni ezt is azt is.) Magánvéleményként mondtam, hogy én ÖRÜLÖK annak, hogy megtanultam a folyóírást. Lehet, hogy más nem szereti/nem tetszik/nem akarja/stb. OKÉ. Ismerkedjenek meg mindkettővel, aztán majd eldöntik, hogy melyik áll közelebb hozzájuk. Mert ugye dönteni csak úgy lehet, ha minimum két választási lehetőséged van ;)
 
Én meg jobban szeretek gépelni, mint kézzel írni (sose tudtam szépen), de nem bánom, hogy meg kellett tanulni a folyóírást. Egy csomó "nem szeretem" dolgot kell tanulni, amelyek között biztos akad pár, aminek kevesebb hasznát veszi később az ember.
Tényleg, ha egy nap már senki nem ír kézzel, mit csinálnak majd szegény grafológusok?
 
Nekem személy szerint kínlódás a kézzel írás, ami abba gyökeredzik, hogy vélhetően balkezes vagyok, csak a szokásos átnevelés miatt lettem jobbkezes. Így nem csoda, hogy nem csak nehezen írok, de nagyon csúnyán is. Ennek ellenére nem több fent említett ok miatt én sem támogatom a folyóírás tanításának kivezetését. Sok más dologét igen, de ez szükséges.
Nem teljesen egyező, de hasonló helyzet van a matematikával és egyéb olyan tárgyakkal, aminek a legtöbb felnőtt számára már nincs jelentősége, legalábbis direktben nincs. Viszont ezek a tárgyak, amik valójában segítenek alapvető készségek elsajátításban, idegi pályák kialakításában. Ahogyan a felolvasást majd később az olvasást nem tudjuk filmekkel helyettesíteni, ugyanígy a folyóírásnak is megvan a maga helye a saját civilizált egyedfejlődésünkben. Az, hogy jelenleg a tízujjas gépelés komoly fontossággal bír még nem jelenti azt, hogy valami korábbi dolog okafogyottá vált.

És még valamit ne felejtsünk. Jelenleg úgy tűnik nem kell arra készülnünk, hogy egy mai fejlettségi szint alatti társadalomban kell élnünk. De mi van, ha mégis? Mi van ha mégis beugrik valami, ami a legvadabb posztapokaliptikus rémálmainkat teljesíti be? Akkor első dolgunk majd az írásoktatás lesz?
 
Nekem személy szerint kínlódás a kézzel írás, ami abba gyökeredzik, hogy vélhetően balkezes vagyok, csak a szokásos átnevelés miatt lettem jobbkezes. Így nem csoda, hogy nem csak nehezen írok, de nagyon csúnyán is. Ennek ellenére nem több fent említett ok miatt én sem támogatom a folyóírás tanításának kivezetését. Sok más dologét igen, de ez szükséges.
Nem teljesen egyező, de hasonló helyzet van a matematikával és egyéb olyan tárgyakkal, aminek a legtöbb felnőtt számára már nincs jelentősége, legalábbis direktben nincs. Viszont ezek a tárgyak, amik valójában segítenek alapvető készségek elsajátításban, idegi pályák kialakításában. Ahogyan a felolvasást majd később az olvasást nem tudjuk filmekkel helyettesíteni, ugyanígy a folyóírásnak is megvan a maga helye a saját civilizált egyedfejlődésünkben. Az, hogy jelenleg a tízujjas gépelés komoly fontossággal bír még nem jelenti azt, hogy valami korábbi dolog okafogyottá vált.

És még valamit ne felejtsünk. Jelenleg úgy tűnik nem kell arra készülnünk, hogy egy mai fejlettségi szint alatti társadalomban kell élnünk. De mi van, ha mégis? Mi van ha mégis beugrik valami, ami a legvadabb posztapokaliptikus rémálmainkat teljesíti be? Akkor első dolgunk majd az írásoktatás lesz?


Én is így vagyok, hogy a macskakaparás talán olvashatóbb, mint az én kézírásom. Ugyan akkor nem hiszem, hogy az ember minden esetben amikor gondolata támad elő tudd kapni egy szgépet amibe bepötyögi a gondolatait. Én se. Sokaknak hihetetlen, de még nem annyira elterjedt a szgép, hogy az ember mindig és mindenhova magával hurcolja. De egy jegyzetfüzet az mindig itt van nálam és egy ceruza. Arról nem beszélve, hogy az írás és az olvasás elválaszthatatlan ikrek számomra. Nem is tudom mi lenne velem és még jópárunkkal, ha nem lennének könyvek amiket elolvashatunk és jegyzetek amiket valamikor, valami okból, akár mi vettettünk pappírra.
 
Szerintem a folyóírás tanulása hasznos lehet.Nálam pl. sokkal jobban rögzülnek azok a dolgok, amiket kézzel leírok. A magyar tanárom anno sokszor elmondta, hogy egy ember kézírása sokat mondhat...és az sem véletlen, hogy a mai napig rengeteg helyen kérnek kézzel írott önéletrajzot az álláshírdetésekben.
Viszont matekból a suli óta nem vettem hasznát 2ismeretlenes egyenleteknek vagy a sin, cos, tg-nek.
 
Finnországban, Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államok több államában jó ideje eltörölték a folyóírást a nemzeti alaptantervből, csak a nyomtatott kisbetűs, illetve nagybetűs írás kötelező. Vajon jót tesz, ha a feleslegesnek tartott folyóírást kiiktatjuk az életünkből?

A szavakat alkotó betűk összekapcsolása helyett viszont a tízujjas gépelést oktatják a tanulóknak, mivel ennek sokkal több gyakorlati hasznát veszik a jövőben, kevesebb időt is vesz igénybe megtanulása, így olyan, a jövőre nézve fontos készségeket is elsajátíthatnak, mint a programozás.

Európában egyáltalán nem örülnek a finnek döntésének

Hasonlót a kontinensen eddig egyedül Franciaország engedett meg magának, akkor is csak ideiglenesen. A legtöbben attól félnek, hogy a folyóírás híján a diákok nem tudják majd elolvasni a régen, kézzel írt dokumentumokat, és nem lesznek majd képesek hitelesen aláírni egy szerződést, a reformhívők szerint viszont folyóírást tanítani olyan elavult, mintha a diákok még abakusszal számolnának matematika órákon, a szerződések egyedi azonosítását pedig meg lehet másképp is oldani.

Ugyanakkor a folyóírás pártolói a gyerekek finommotorikai fejlődését érzik veszélyben az írástanulás elmaradásával – természetes a reformpártiak szerint ezt is ki lehet váltani más, aprólékos, koncentrált mozdulatok ismétlésével.

Egy kutatás szerint folyóírás közben a matematikai készségek is fejlődnek

Jean-Francois Démonet és kutatócsoportja a memória, a tanulási képességek, az iskolai teljesítmény, és a hagyományos folyóírás kapcsolatát vizsgálták, ekkor kiderült, hogy kézírás közben az agynak nem ugyanazok a finommotoros mozgásért felelős területei aktiválódnak, mint gépelésnél, mivel kézírás bekapcsolja a helyesírásért, a szövegértésért, a hangformálásért és más nyelvi feladatokért felelős agyi területeket. Egyes amerikai eredmények ennél is tovább mennek, szerintük a matematikai, illetve a zenei készségei is kevésbé fejlődnek a csak gépelő gyerekeknél.

Magyarországon a tízujjas gépelés oktatását egyelőre nem tartják fontosnak

Érdekes módon abban azonban mindegyik párt egyetért, hogy a folyóírás tanítását nem szabadna elkapkodni, a diákokat pedig kifejezetten káros időkorlátok közé szorítani. Egyesek szerint engedni kéne, hogy a gyerekek kialakítsák a rájuk jellemző, jól olvasható, saját folyóírás-változatukat, arról nem is beszélve, hogy emellett meg kéne tanítani őket helyesen gépelni is, hiszen bár hazánk folyóírás-oktatásban nem ismer tréfát, sajnos a szemet kímélő, gyors, tíz ujjas gépelést, a számítógépes kultúrát kevés kivételtől eltekintve egyáltalán nem oktatja, csak szakirányú iskolákban.

Lemon

Csatolás megtekintése 1381235
A folyóirás elsajátitása is olyan készség ami szerintem hozzátartozik a gyermekek fejlödéséhez.Ha bedöglik a tablet vagy az okostelefon már egy üzenetet se tudnának irni a szülöknek (akik esetleg éjt nappallá téve dolgoznak szó szerint)?
 
Én is így vagyok, hogy a macskakaparás talán olvashatóbb, mint az én kézírásom. Ugyan akkor nem hiszem, hogy az ember minden esetben amikor gondolata támad elő tudd kapni egy szgépet amibe bepötyögi a gondolatait. Én se. Sokaknak hihetetlen, de még nem annyira elterjedt a szgép, hogy az ember mindig és mindenhova magával hurcolja. De egy jegyzetfüzet az mindig itt van nálam és egy ceruza. Arról nem beszélve, hogy az írás és az olvasás elválaszthatatlan ikrek számomra. Nem is tudom mi lenne velem és még jópárunkkal, ha nem lennének könyvek amiket elolvashatunk és jegyzetek amiket valamikor, valami okból, akár mi vettettünk pappírra.
Az én irásom külalakja is távol volt valaha a gyöngybetüktől...aztán tudatosan fejlesztettem rajta.
S nálam is mindig van papir és ceruza ha valami érdekes dolog jut eszembe :)
 
Szerintem ennek a folyamatos kézírásos dolognak köze van a fene nagy technikai fejlödésnek is. Egyetlen amerikai gyerek sem ír folyamatos kézírással a környezetemben sem. De amikor én úgy írok le valamit nekik az ismeröseim körében az mindig nagyon tetszik nekik. De ne csodálkozzunk ezen. Hol van ma már az az érzés amit szerettünk, amikor a tollad hegyének a sercegését hallod a levélpapíron írás közben . Vagy egyáltalán a szépséges borítékok, levélpapírok világában éltünk, vagy a tinta illatát kedveltük. Még a mártogatós tollal is szerettem gyöngybetükkel írni. Ma már arra sem emlékszünk lassan amikor a csodálatos Magyar nyelvünk úgy fejezte ki magát, hogy " papírra vetette a gondolatait". Ebböl a világból már elköltöztünk az E-mail világába és a gyerekeket sem érdekli már semmi a mi nosztalgiánkból. Nekik oly mindegy hogyan tanulnak meg írni ebben a rohanó világban. Lehet, hogy hamarosan írni sem kell majd , mert nem lesz rá szükség. Aztán kommunikálhatunk majd a mindent körülvevö gépeinkkel egy nagy falanszter világban. Azért a Madách Imre tudott valamit ........
 
Én meg jobban szeretek gépelni, mint kézzel írni (sose tudtam szépen), de nem bánom, hogy meg kellett tanulni a folyóírást. Egy csomó "nem szeretem" dolgot kell tanulni, amelyek között biztos akad pár, aminek kevesebb hasznát veszi később az ember.
Tényleg, ha egy nap már senki nem ír kézzel, mit csinálnak majd szegény grafológusok?
De gondolom te se hurcolsz minden hová laptopot vagy legalábbis irógépet nemde?
Egyébként van egy mondás:Én megtanultam irni,más meg tanuljon meg olvasni ;)
 
Múltkor került szóba egy baráti beszélgetős estén, hogy mi még értettük a nagymamáink "nyelvét". Viszonylag ritkán kellett magyarázniuk, mert abba nőttünk bele, ugyanakkor prímán boldogultunk a trendi kifejezésekkel is. 30 éves vagyok, én még bakelitet hallgattam gyerekkoromban, aztán kazettát, CD, MP3..... A mai fiatalok meg sem ismernék már a kazettát. A rég mángorlót, szövőszéket, dézsát és egyéb használati tárgyat pedig már csak múzeumban fognak látni. És ez sajnos nem csak a rohanó világ, és a technikai fejlődés hibája, hanem a miénk is! A mi felelősségünk lenne, hogy ezeket a dolgokat, mint a pl. folyóírást is, ha nem is tanítják, mi mégis átadjuk nekik. Gyerekként haragudtam kicsit, mert a nyári program többnyire abból állt, hogy az ország bizonyos tájegységeit végigjártuk, felfedeztük és míg az osztálytársaim a külföldi utazásokról meséltek, én rosszul éreztem magam.
Felnőtt fejjel persze teljesen máshogy látom és örülök, hogy apu annak idején ezzel a tudással indított a saját utamra.
A nagyszüleim olyan szépen, gyöngy betűkkel írtak...Fontos a folyóírás, ne engedjük elveszni!
 
Én megtartanám a folyóírás oktatását, mint alap képességet. Ártani biztosan nem árt.
A tízujjas gépelést pedig Magyarországon is tanítanám az általánosban (mondjuk felső tagozatban), mert tényleg praktikus, és nem is vesz igénybe túl sok időt. Annyi fölösleges dolgot oktatnak, valamelyik helyett érdemesebb lenne ezt.
Ebben egyetértek.Én se tudtam gépelni mig nem vettem meg a laptopom 2 éve.A szükség nagy úr.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,800
Tagok
615,337
Legújabb tagunk
dublikaty_leKt
Oldal tetejére