Karsay István
Kitiltott (BANned)
<TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 100%; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">Tíz kiló vegyszert esz meg évente egy átlagos európai
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 2"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm; mso-table-lspace: 2.25pt; mso-table-rspace: 2.25pt; mso-table-anchor-vertical: paragraph; mso-table-anchor-horizontal: column; mso-table-left: left" cellSpacing=0 cellPadding=0 align=left border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 3.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 3.75pt; PADDING-BOTTOM: 3.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 3.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top><?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" oreferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><vath o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></vath><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 78pt; HEIGHT: 59.25pt" alt="" type="#_x0000_t75"></v:shape>
</TD></TR></TBODY></TABLE>A különböző adalékanyagok és színezékek miatt mintegy tíz kiló vegyszert eszik meg évente egy átlagos uniós polgár.
2007.01.11 11:47 reggel.hu
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 3; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">
</TD></TR></TBODY></TABLE>
<o> </o>
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">Egy átlagos európai felnőtt évente mintegy tíz kilogramm vegyszert fogyaszt el az élelmiszerekkel együtt - derül ki az Európai Unió tagországaiban végzett felmérésekből. Ezek általában az adalékanyagok, állományjavítók, színezékek, szermaradékok,
állatgyógyászati szerek és mesterséges édesítők formájában jelennek meg. A felsorolt szerek alapjában véve nem feltétlenül mérgezőek, de túlzott mennyiségben, illetve gyakorisággal fogyasztva károsak lehetnek. <o></o>
Az állatoknak adott hozamfokozók (ez a tejhozam fokozására is igaz), tömegnövelők is benne maradnak a levágott állatok húsában, vagy a tej- és tejtermékekben. Ezek az anyagok a szervezetben lévő sejtmegújulási folyamatra is hatnak, elősegítik a sejtburjánzást. Miért is terjed egyre jobban a rák minden fajtája? Ma egy tojásból kikelt csirkének 42 nap alatt el kel érnie a vágósúlyt, e ugyanez van a sertéseknél, vágómarháknál is, s így óriási mennyiségű növekedésgyorsító szer marad a szervezetében. Én nem eszek húst, nem iszok tejet és bio növényeken élek, de még így is sok méreg jut a szervezetembe, amit sokkal könnyebben tudok méregteleníteni, mint azok, akik mérgek garmadájával terhelik szervezetüket, immunrendszerüket. Nem kellene talán kevesebb húst termelni és akkor nem kellene átcímkézni a raktárakban büdösödő húsokat? A hagyományosan, természetes takarmányon tartott állatok szervezete sokkal tisztább. Igaz így kevesebb feldolgozott étel kerülne a boltokba, de talán azok el is fogynának, és nem maradnának a kereskedők nyakán.<o></o>
A szennyező anyagok több forrásból, egyebek között a mezőgazdaságból, a nem megfelelő állattartásból, az elsődleges feldolgozás hiányosságaiból, s nem utolsó sorban a csomagolóanyagokból kerülhetnek a táplálékokba. Ez utóbbi probléma egyre jelenősebbé vált az elmúlt években. Ezt mutatja, hogy az Európai Unió gyorsriasztási rendszerének adatai szerint 2000 és 2006 között a csomagolóanyagokból eredő problémák miatti bejelentések aránya 1,1-ről hét százalékra emelkedett.<o></o>
A raktározás során is sok méreganyag belekerül az élelmiszerekbe. A gabonatároló helyeken a rágcsáló- és patkányirtó mérgeket nem teljesen tisztítják fel és ezekből belekerül a liszt- és pékárukba, tésztafélékbe. Az élelmezési szabvány is megengedi bizonyos mennyiségű egérszőr és egérszar, rovarürülék, száraz rovarpor, madárürülékek (veréb, galamb, stb), penészgombák, gomba-toxinok, stb jelenlétét a feldolgozott élelmiszerekben.
Kezdetben a különböző kerámiák máz- és festékanyagaiból, valamint a fém konyhai edényekből, berendezésekből kioldódó nehézfémeket tartották veszélyesnek és egészségre ártalmasnak a szakemberek. Az utóbbi időkben pedig az újrahasznosított csomagolóanyagok - például a papír és a karton -, valamint a nyomdai festékanyagok, valamint a konzerv lezáró fedél műanyag tömítőjéből kioldódó vegyi anyagok vizsgálata kapott nagy hangsúlyt. <o></o>
A teflonedényekből kioldódik a kadmium, ami veszélyes méreg. A zománcozott edények festékanyaga is belekerül az ételekbe és a zománc színezőanyagául használt anyagok mérgezik a szervezetet, kivétel a fehér zománc, mindaddig, amíg sértetlen a zománc felületete. A zsugorfóliákból, a zacskós tejekből és a dobozos tejek belső felületéről dioxin oldódik ki az állati zsiradék hatására, s a dioxin nagyon veszélyes méreg, nehezen tudja a máj eltávolítani és feldúsul a szervezetben. Az alumínium főzőedényekből az ételekbe került alumínium gyorsítja az Alzheimer-kór kifejlődését! Jók a rozsdamentes edények, a régi vas-serpenyők, a jénai edények és a titán bevonatú edények. A dobozos italok (sör, kóla, üdítők,stb) szintén alumíniumot „ adnak” az italozók szervezetének! A kerámia edényekből, akár mázasak, akár nem azok, szintén sok méreganyag oldódik ki. A polietilén Pet-palackokból is sok méreganyag oldódik ki, míg a pvc-k jól bírják, azokban lehet élelmiszert tárolni. Különösen veszélyesek a pet palackos borok, mert a bor több méreganyagot von ki a palack falából, mint az ásványvíz. Azok a zsírtaszító papírok, amelyekbe a párizsit és a szalámit csomagolják, úgyszintén dioxint „adnak” a szervezetünknek. Az alu fóliás élelmiszerek, csokoládék, desszertek szintén tovább növelik az amúgy is magas alumínium szintet a szervezetben, s ezzel is az Alzheimer-kórt gyorsítják. Sok felnőtt szervezetében még az óvodai, iskolai, honvédségi konyhák alumínium főzőedényeiből, evőeszközeiről, stb kioldott alumínium, ma is kimutatható, mert a folyamatos alumínium pótlás miatt az nem tud kiürülni a szervezetéből. Minél túlsúlyosabb valaki, annál több méreganyagot tárol a szervezete, s az így elraktározott méreganyagok, még a tisztítókúrák alkalmával sem mindig, csak bizonyos gyógynövények segítségével és főleg desztilláltvíz, vagy reverz (fordított) ozmózisos eljárással tisztított víz ivásával és ilyen vizekkel készített élelmiszerek fogyasztásával sikerül elindítani a méreganyagok kiürülését.<o></o>
Az ellenőrzések során kiderült, hogy a különböző gyártási, tárolási folyamatok során a csomagoló anyagokból bizonyos vegyületek beoldódhatnak az élelmiszerekbe. Ez azonban nagyon sok mindentől függ, így az élelmiszer típusától, annak zsírtartalmától, hőmérsékletétől. De alapvető szabály az, hogy nem oldódhatnak ki belőlük olyan mennyiségben összetevők, amelyek az egészségre ártalmasak vagy az élelmiszer kedvezőtlen elváltozását okozzák.
Ezt is úgy vizsgálják, hogy egy adott terméknél úgy nézik meg a veszélyes összetevők mennyiségét, hogy azt csak arra az adagra vonatkozatják. Arra már nem tér ki a vizsgálat, hogy az ilyen „ételek” rendszeres fogyasztásával bekerült sokféle mérgező anyag hogyan kumulálódik (a raktározódás során feldúsul) a gyermekek, nők, férfiak szervezetében.<o></o>
A homogénezett tej- és tejtermékek estében a homogénezéssel mikrocseppekké szétcsapott tejzsiradék becsapja a sejthártyát és beépül minden sejtbe, legelőször a máj és az érbelhártya sejtjeibe, szép lassan eldugítva azokat. Senki nem jön rá, hogy a homogénezett tejzsiradék okozza a bajt, mert még a biotejet is homogénezik, Igaz így gusztusos lesz, nem rakódik fel a tejzsiradék a csomagolóanyag belső falára. Az meg senkit nem érdekel, hogy mi fog lejátszódni a szervezetében a bio, vagy nem bio homogénezett tejtől, joghurttól vagy más tejterméktől. Amelyik ételbe tejpor van abban is homogénezett tejnek a pora van, tehát így is dugítja az ereket. Minden betegség az adott beteg szerv rossz keringése miatt alakul ki!!! Tehát minden betegség kezelését az érrendszer tisztításával kellene kezdeni (desztilláltvíz ivás, szőlőmagolaj, áfonya, fekete berkenye, vörösfenyőmag-olaj, dió-olaj, medvehagyma olaj, fokhagyma-olaj, lenolaj, kendermagolaj, máristövismag-olaj, stb).<o></o>
Ugyanakkor a fogyasztó nem sokat tehet azért, hogy a vásárlásnál ne válasszon olyan terméket, amelybe káros anyag oldódott a csomagolásból. Ezek jeleit ugyanis a laikus nem veszi észre. A szakemberek csak annyit tudnak ajánlani, hogy ne fogyasszanak olyan termékeket a vásárlók, amelyeknek idegen ízűek, kellemetlen szagúak. Ennek ugyanis valószínűleg az élelmiszer romlása az oka - mondta el érdeklődésünkre Simkovits Gabriella, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa.
Nemrégiben számos újdonság jelent meg: így például az intelligens, vagy az aktív csomagolás. Előbbiek közé tartozik például a termék hőmérsékletét elszíneződő felülettel jelző sörös doboz. Az aktív csomagoló anyagok bizonyos anyagok kibocsátásával, vagy az élelmiszerekből származó káros komponensek elnyelésével képes meghosszabbítani az eltarthatóságot. Magyarországon azonban még várni kell ezeknek az elterjedésére.
Egyelőre kevesen táplálkoznak tudatosan
A magyar lakosságnak csak kis hányada figyel oda a kiegyensúlyozott táplálkozásra, s választja meg gondosan az ételeit - derül ki a GfK Hungária felméréséből. A kutatásban résztvevők közel háromötöde véli úgy, hogy "teljesen normálisan étkezik, így szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges". <o></o>
( a táplálékok vitamin-és nyomelem tartalma az utóbbi 15 évben a talajt kizsigerelő gazdálkodás következtében 50-80 százalékkal esett vissza, ezért ma már sajnos szükségesek a mindennapi vitamin- és nyomelem táplálékkiegészítők a szervezet számára.) Ennyit az automatikus bekerülésről!!
A válaszadók mintegy harmada "csak olyasmit eszik, ami ízlik neki, még akkor is, ha az állítólag kevésbé egészséges". Csupán tizenhárom százalék azoknak az aránya, akik "nagyon odafigyelnek az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra és gondosan választják meg ételeiket". A megkérdezettek csupán szembeni leggyakoribb elvárások közé tartozik a vegyszermentesség, a természetesség és az egészségre gyakorolt pozitív hatás.<o></o>
Sajnos a vércsoportszerinti táplálkozást hivatalosan nem akarják elterjeszteni, mert akkor a „jó üzemanyagtól” meggyógyulnának az emberek és válságba kerülne a gyógyszeripar!<o></o>
A kiegészítéseket írta: Weixl-Várhegyi László életmód-és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, fitoterapeuta természetgyógyász<o></o>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
folyt.köv...
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 2"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm; mso-table-lspace: 2.25pt; mso-table-rspace: 2.25pt; mso-table-anchor-vertical: paragraph; mso-table-anchor-horizontal: column; mso-table-left: left" cellSpacing=0 cellPadding=0 align=left border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 3.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 3.75pt; PADDING-BOTTOM: 3.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 3.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top><?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" oreferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><vath o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></vath><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 78pt; HEIGHT: 59.25pt" alt="" type="#_x0000_t75"></v:shape>
</TD></TR></TBODY></TABLE>A különböző adalékanyagok és színezékek miatt mintegy tíz kiló vegyszert eszik meg évente egy átlagos uniós polgár.
2007.01.11 11:47 reggel.hu
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 3; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">
</TD></TR></TBODY></TABLE>
<o> </o>
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">Egy átlagos európai felnőtt évente mintegy tíz kilogramm vegyszert fogyaszt el az élelmiszerekkel együtt - derül ki az Európai Unió tagországaiban végzett felmérésekből. Ezek általában az adalékanyagok, állományjavítók, színezékek, szermaradékok,
állatgyógyászati szerek és mesterséges édesítők formájában jelennek meg. A felsorolt szerek alapjában véve nem feltétlenül mérgezőek, de túlzott mennyiségben, illetve gyakorisággal fogyasztva károsak lehetnek. <o></o>
Az állatoknak adott hozamfokozók (ez a tejhozam fokozására is igaz), tömegnövelők is benne maradnak a levágott állatok húsában, vagy a tej- és tejtermékekben. Ezek az anyagok a szervezetben lévő sejtmegújulási folyamatra is hatnak, elősegítik a sejtburjánzást. Miért is terjed egyre jobban a rák minden fajtája? Ma egy tojásból kikelt csirkének 42 nap alatt el kel érnie a vágósúlyt, e ugyanez van a sertéseknél, vágómarháknál is, s így óriási mennyiségű növekedésgyorsító szer marad a szervezetében. Én nem eszek húst, nem iszok tejet és bio növényeken élek, de még így is sok méreg jut a szervezetembe, amit sokkal könnyebben tudok méregteleníteni, mint azok, akik mérgek garmadájával terhelik szervezetüket, immunrendszerüket. Nem kellene talán kevesebb húst termelni és akkor nem kellene átcímkézni a raktárakban büdösödő húsokat? A hagyományosan, természetes takarmányon tartott állatok szervezete sokkal tisztább. Igaz így kevesebb feldolgozott étel kerülne a boltokba, de talán azok el is fogynának, és nem maradnának a kereskedők nyakán.<o></o>
A szennyező anyagok több forrásból, egyebek között a mezőgazdaságból, a nem megfelelő állattartásból, az elsődleges feldolgozás hiányosságaiból, s nem utolsó sorban a csomagolóanyagokból kerülhetnek a táplálékokba. Ez utóbbi probléma egyre jelenősebbé vált az elmúlt években. Ezt mutatja, hogy az Európai Unió gyorsriasztási rendszerének adatai szerint 2000 és 2006 között a csomagolóanyagokból eredő problémák miatti bejelentések aránya 1,1-ről hét százalékra emelkedett.<o></o>
A raktározás során is sok méreganyag belekerül az élelmiszerekbe. A gabonatároló helyeken a rágcsáló- és patkányirtó mérgeket nem teljesen tisztítják fel és ezekből belekerül a liszt- és pékárukba, tésztafélékbe. Az élelmezési szabvány is megengedi bizonyos mennyiségű egérszőr és egérszar, rovarürülék, száraz rovarpor, madárürülékek (veréb, galamb, stb), penészgombák, gomba-toxinok, stb jelenlétét a feldolgozott élelmiszerekben.
Kezdetben a különböző kerámiák máz- és festékanyagaiból, valamint a fém konyhai edényekből, berendezésekből kioldódó nehézfémeket tartották veszélyesnek és egészségre ártalmasnak a szakemberek. Az utóbbi időkben pedig az újrahasznosított csomagolóanyagok - például a papír és a karton -, valamint a nyomdai festékanyagok, valamint a konzerv lezáró fedél műanyag tömítőjéből kioldódó vegyi anyagok vizsgálata kapott nagy hangsúlyt. <o></o>
A teflonedényekből kioldódik a kadmium, ami veszélyes méreg. A zománcozott edények festékanyaga is belekerül az ételekbe és a zománc színezőanyagául használt anyagok mérgezik a szervezetet, kivétel a fehér zománc, mindaddig, amíg sértetlen a zománc felületete. A zsugorfóliákból, a zacskós tejekből és a dobozos tejek belső felületéről dioxin oldódik ki az állati zsiradék hatására, s a dioxin nagyon veszélyes méreg, nehezen tudja a máj eltávolítani és feldúsul a szervezetben. Az alumínium főzőedényekből az ételekbe került alumínium gyorsítja az Alzheimer-kór kifejlődését! Jók a rozsdamentes edények, a régi vas-serpenyők, a jénai edények és a titán bevonatú edények. A dobozos italok (sör, kóla, üdítők,stb) szintén alumíniumot „ adnak” az italozók szervezetének! A kerámia edényekből, akár mázasak, akár nem azok, szintén sok méreganyag oldódik ki. A polietilén Pet-palackokból is sok méreganyag oldódik ki, míg a pvc-k jól bírják, azokban lehet élelmiszert tárolni. Különösen veszélyesek a pet palackos borok, mert a bor több méreganyagot von ki a palack falából, mint az ásványvíz. Azok a zsírtaszító papírok, amelyekbe a párizsit és a szalámit csomagolják, úgyszintén dioxint „adnak” a szervezetünknek. Az alu fóliás élelmiszerek, csokoládék, desszertek szintén tovább növelik az amúgy is magas alumínium szintet a szervezetben, s ezzel is az Alzheimer-kórt gyorsítják. Sok felnőtt szervezetében még az óvodai, iskolai, honvédségi konyhák alumínium főzőedényeiből, evőeszközeiről, stb kioldott alumínium, ma is kimutatható, mert a folyamatos alumínium pótlás miatt az nem tud kiürülni a szervezetéből. Minél túlsúlyosabb valaki, annál több méreganyagot tárol a szervezete, s az így elraktározott méreganyagok, még a tisztítókúrák alkalmával sem mindig, csak bizonyos gyógynövények segítségével és főleg desztilláltvíz, vagy reverz (fordított) ozmózisos eljárással tisztított víz ivásával és ilyen vizekkel készített élelmiszerek fogyasztásával sikerül elindítani a méreganyagok kiürülését.<o></o>
Az ellenőrzések során kiderült, hogy a különböző gyártási, tárolási folyamatok során a csomagoló anyagokból bizonyos vegyületek beoldódhatnak az élelmiszerekbe. Ez azonban nagyon sok mindentől függ, így az élelmiszer típusától, annak zsírtartalmától, hőmérsékletétől. De alapvető szabály az, hogy nem oldódhatnak ki belőlük olyan mennyiségben összetevők, amelyek az egészségre ártalmasak vagy az élelmiszer kedvezőtlen elváltozását okozzák.
Ezt is úgy vizsgálják, hogy egy adott terméknél úgy nézik meg a veszélyes összetevők mennyiségét, hogy azt csak arra az adagra vonatkozatják. Arra már nem tér ki a vizsgálat, hogy az ilyen „ételek” rendszeres fogyasztásával bekerült sokféle mérgező anyag hogyan kumulálódik (a raktározódás során feldúsul) a gyermekek, nők, férfiak szervezetében.<o></o>
A homogénezett tej- és tejtermékek estében a homogénezéssel mikrocseppekké szétcsapott tejzsiradék becsapja a sejthártyát és beépül minden sejtbe, legelőször a máj és az érbelhártya sejtjeibe, szép lassan eldugítva azokat. Senki nem jön rá, hogy a homogénezett tejzsiradék okozza a bajt, mert még a biotejet is homogénezik, Igaz így gusztusos lesz, nem rakódik fel a tejzsiradék a csomagolóanyag belső falára. Az meg senkit nem érdekel, hogy mi fog lejátszódni a szervezetében a bio, vagy nem bio homogénezett tejtől, joghurttól vagy más tejterméktől. Amelyik ételbe tejpor van abban is homogénezett tejnek a pora van, tehát így is dugítja az ereket. Minden betegség az adott beteg szerv rossz keringése miatt alakul ki!!! Tehát minden betegség kezelését az érrendszer tisztításával kellene kezdeni (desztilláltvíz ivás, szőlőmagolaj, áfonya, fekete berkenye, vörösfenyőmag-olaj, dió-olaj, medvehagyma olaj, fokhagyma-olaj, lenolaj, kendermagolaj, máristövismag-olaj, stb).<o></o>
Ugyanakkor a fogyasztó nem sokat tehet azért, hogy a vásárlásnál ne válasszon olyan terméket, amelybe káros anyag oldódott a csomagolásból. Ezek jeleit ugyanis a laikus nem veszi észre. A szakemberek csak annyit tudnak ajánlani, hogy ne fogyasszanak olyan termékeket a vásárlók, amelyeknek idegen ízűek, kellemetlen szagúak. Ennek ugyanis valószínűleg az élelmiszer romlása az oka - mondta el érdeklődésünkre Simkovits Gabriella, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa.
Nemrégiben számos újdonság jelent meg: így például az intelligens, vagy az aktív csomagolás. Előbbiek közé tartozik például a termék hőmérsékletét elszíneződő felülettel jelző sörös doboz. Az aktív csomagoló anyagok bizonyos anyagok kibocsátásával, vagy az élelmiszerekből származó káros komponensek elnyelésével képes meghosszabbítani az eltarthatóságot. Magyarországon azonban még várni kell ezeknek az elterjedésére.
Egyelőre kevesen táplálkoznak tudatosan
A magyar lakosságnak csak kis hányada figyel oda a kiegyensúlyozott táplálkozásra, s választja meg gondosan az ételeit - derül ki a GfK Hungária felméréséből. A kutatásban résztvevők közel háromötöde véli úgy, hogy "teljesen normálisan étkezik, így szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges". <o></o>
( a táplálékok vitamin-és nyomelem tartalma az utóbbi 15 évben a talajt kizsigerelő gazdálkodás következtében 50-80 százalékkal esett vissza, ezért ma már sajnos szükségesek a mindennapi vitamin- és nyomelem táplálékkiegészítők a szervezet számára.) Ennyit az automatikus bekerülésről!!
A válaszadók mintegy harmada "csak olyasmit eszik, ami ízlik neki, még akkor is, ha az állítólag kevésbé egészséges". Csupán tizenhárom százalék azoknak az aránya, akik "nagyon odafigyelnek az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra és gondosan választják meg ételeiket". A megkérdezettek csupán szembeni leggyakoribb elvárások közé tartozik a vegyszermentesség, a természetesség és az egészségre gyakorolt pozitív hatás.<o></o>
Sajnos a vércsoportszerinti táplálkozást hivatalosan nem akarják elterjeszteni, mert akkor a „jó üzemanyagtól” meggyógyulnának az emberek és válságba kerülne a gyógyszeripar!<o></o>
A kiegészítéseket írta: Weixl-Várhegyi László életmód-és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, fitoterapeuta természetgyógyász<o></o>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
folyt.köv...