KÉPES KRÓNIKA szólánc

Mindentudás Egyeteme
egy 2002. szeptember 16-án elindult ismeretterjesztő vállalkozás. A 10. szemeszter befejezése után három évvel, 2011. január 15-én Mindentudás Egyeteme 2.0 néven folytatódott a népszerű sorozat.
A francia Yves Michaud műtörténész, médiakutató 1998-ban hozta létre a l'Université de tous les savoirs című programot. A vállalkozásnak nagy sikere volt. Eszmeiségében a felvilágosodáskori francia nagy Enciklopédiához kapcsolódott: "hogyan lehetne áttekinteni és az érdeklődő közönség számára is hozzáférhetővé tenni korunk legmagasabb szintű tudományos ismereteit, a kortárs tudomány legfőbb dilemmáit?

Az eretnekség
valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés. Minden világvallás történetében előfordulnak eretnek mozgalmak.
A középkori katolikus egyház az egyház filozófiai, de nem feltétlenül teológiai nézeteivel szemben álló személyeket nevezte eretneknek.
Keleten többek között a bogumilok (bogomilok) vagy paulánusok (más néven barnabiták) tartották fenn a titkos tanításokat, nyugaton pedig a katárok, valdensek és más kisebb mozgalmak újították fel a tiltott eszméket, amelyek már a későbbi huszitizmus és a reformáció előkészítői voltak.
Az eretnekséggel szemben az inkvizíció és a világi hatalmak együtt léptek fel, büntették és akár ki is végezték őket, esetenként máglyahalállal. Erre csak akkor került sor, ha az illetőt semmilyen módon nem tudták rávenni álláspontja visszavonására. A középkor évszázadai folyamán egész Európában néhány ezer ilyen esetre került sor.
Máglyán végezte például a katolikus pap Giordano Bruno is. A pápa barátja, Galileo Galilei elkerülte az elítélést álláspontja visszavonásával. Az inkvizíció túlkapásaiért II. János Pál pápa bocsánatot kért, a természettudományos felfedezések eredményeit képviselő személyek ellen hozott ítéleteket megsemmisítette.

Genfi egyezmények

A legelső genfi egyezmény 1864-ben született, tárgya a háborús sebesültek megkülönböztetés nélküli megsegítése volt. Ezt további fejlesztés, újabb egyezmények elfogadása követte, bizonyos területek azonban nem a genfi egyezmények szabályozási körébe kerültek. Így például a tengeri hadviselés sebesült, beteg és hajótörött áldozataival való bánásmóddal elsőként az 1899-ben elfogadott III. hágai egyezmény foglalkozott, az csak 1949-ben került be az akkor elfogadott négy genfi egyezmény rendszerébe. A hadifoglyokkal való bánásmód szabályai 1929-ben váltak a genfi egyezmények tárgyává (ekkor született egyszerre kettő genfi egyezmény), korábban a Hágai egyezmények által megállapított szárazföldi hadviselési szabályzatok foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az 1949-ben elfogadott, jelenleg is hatályban lévő négy egyezmény közül a IV., a kifejezetten a polgári lakosság védelmére vonatkozóan született egyezmény jelentett komoly újítást, hiszen ezzel a kérdéssel csupán érintőlegesen foglalkoztak a fent említett hadviselési szabályzatok.

Az egyezmények leginkább a nem harcosok (azaz leginkább a polgári személyek, egészségügyi alakulatok stb.) és a hadifoglyok védelmével foglalkoznak, és nem érintik a háborúban alkalmazható fegyverek kérdését, amelyeket különböző más nemzetközi szerződések szabályoznak (az 1899-es és 1907-es Hágai egyezmények, a gáz- és biológiai fegyvereket az 1925-ben elfogadott Genfi jegyzőkönyv tiltja, stb.). Az első, 1864-es, valamint a korai egyezmények Jean Henri Dunant erőfeszítéseinek eredményei, akit a háború Solferinói csatában megismert szörnyűségei motiváltak 1859-ben.

Az első egyezmény elfogadása a Nemzetközi Vöröskereszt elődszervezetének 1863-as megalakulását követte. Az 1949-ben elfogadott négy genfi egyezményt 2008. augusztus 28-áig, miután Montenegró csatlakozott hozzájuk, összesen 194 ország ratifikálta.

A legelső genfi egyezmény első megfogalmazója Jean Henri Dunant volt, a Nemzetközi Vöröskereszt létrehozója

Kétkulacsosság (kétkulacsos politikus)
Az egyezmény példájából vittem tovább a gondolatot.
Általánosan
kétkulacsos politikus, még a hintapolitikával is lehet azonosítani
---------------------
Kétkulacsos eredete
a. m. kétszínű; eredetét az egyszeri kortestől vette, ki a tisztújítási lakomán majd az egyik, majd a másik párt asztalánál evett-ivott és majd az egyik, majd a másik párt jelöltjeit éltette.
Lexikon: egyszerre két összeegyeztethetetlen érdeket is szolgáló(képviselő) kétszínű, (gyenge analógiával)
----------------------
Ma a kettős-beszéd is lehetne analógiája.
Mást mond, belföldön és mást külföldön
Egy szösszenet a hintapolitikáról
A hintapolitika fordulatai
Nem tudták eldönteni, melyik szövetség értékrendjét fogadják el. Miképpen bűnhődött Magyarország a hintapolitika miatt?
A már Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert Isztambulba utazott, hogy segítsen a magyar kormánynak, de kémek közé keveredett és lebukott. A kétkulacsos politika Telekit öngyilkosságba kergette, Kállay miniszterelnököt koncentrációs táborba hurcolták, elvesztek a visszaszerzett területek, a szovjetek megszállták az országot. Milyen bajokat okozott a hintapolitika Magyarországnak?
Néhány ismert hintapolitikus fotója, közel se teljes:

Gárdonyi Géza
(eredeti nevén Ziegler Géza[1]; Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Alabama
Alabama az Egyesült Államok déli államai közé tartozik. Határai északról Tennessee, keletről Georgia, délről Florida és a Mexikói-öböl, nyugatról pedig Mississippi állam.
Hogy mégis legyen mélyebb tartalma:
Oda kapcsolom a sötét délt a fajgyűlölet bástyáját Alabamát
És aKu Klux Klan-t.
Másodjára 1915-ben Atlantában alapította újra William Joseph Simmons metodista pap. Eleinte nemcsak a négereket üldözték, hanem a bevándorló katolikusokat is. Napjainkban a Ku-Klux-Klan tagjai a feketék és zsidók helyett egyre inkább a spanyol anyanyelvű bevándorlók ellen fordultak.

Sok ezer ártatlan embert félemlítettek, korbácsoltak és öltek meg bőrszínük, hitük, meggyőződésük miatt.

Az alabamai Selmában petíciót is indítottak, hogy még mindig egy egykori Ku Klux Klan-tagról legyen-e elnevezve egy híd, de közben Amerika még mindig tele van KKK-s figurákról elnevezett közterületekkel és közintézményekkel. Akad ilyen iskola még Kaliforniában is, aminek ráadásul fekete az igazgatója. Mindenesetre még a feketéket is megosztja, van-e értelmük az utólagos átnevezéseknek, mivel a múlttal való szembenézés nem egy utcanévtáblával kezdődik.

Az Amerikai Egyesült Államok
röviden az Egyesült Államok (angolul United States of America, röviden United States vagy USA), független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetvilág a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

Kapitalizmus

A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, miket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.

A kapitalista, tőkés gazdaságok meghatározó eleme a tőke. E gazdaságok növekedését a tőke felhalmozódások és a bankok hitelei biztosítják, amelyek a gazdaság megtakarításainak összegyűjtésével fedezik az újabb és újabb befektetéseket.

A kapitalizmus feltételezi a piaci mechanizmus működését, ahol a magántulajdonban lévő termelési tényezőket és a megtermelt javakat a kereslet és a kínálat alakulása szerint cserélik el.


Azokat a gazdaságokat, ahol a termelési tényezők jól lehatárolt köre (például az energiatermelés eszközei) állami, mások magántulajdonban vannak, vegyes gazdaságnak is szokták nevezni.

A mai kapitalista rendszerben már az intellektuális teljesítmények szellemi tulajdona is magántulajdonként viselkedik és a magánhaszon érdekében kisajátítható.

Magyarország alkotmánya az ország gazdasági rendszerét szociális piacgazdaságként határozza meg és védi a magántulajdont.

A piac a résztvevők közti versenyen alapszik. A résztvevők célja a gazdasági kapcsolatok előnyeinek a megszerzése. Két szélsőséges formája a tökéletes piac és a monopólium, a kettő között helyezkedik el az oligopol piac. A tökéletes piacban semmi sem akadályozza újabb termelők és vevők be vagy kilépését. A szabad versenyes piacon egymáshoz hasonló termékeket állítanak elő. Ebben az esetben a piaci és a technológiai információkhoz is hozzá lehet férni. A monopolpiac zárt, azaz más vállalat nem léphet be, ezért teljesen ellentétes a szabad versennyel. A vállalat dönt a termék áráról és birtokol a termékről minden információt. Az oligopoólium jellemzői a szabad verseny és a monopólium között helyezkednek el, jellemzője, hogy az adott piacon néhány, nagyobb szereplő található.

Súgólyuk
Nem világrengető dolog de lassan már senki nem tudja
a színpadnyílás közepén a színpad síkjában elhelyezett, a színpad felé nyitott és megvilágított, a közönség felől zárt és hangszigetelt fülke, ahol a súgó az előadás idején helyet foglal
Akiket sosem láthat a színházban
Mindig kell valaki, aki átlendíti a színészt esetleges elakadásain, vagy éppen biztonságot ad számára. Színházlátogatás során csak a színpadra figyelünk - a súgók pedig a színészekre. Kallos Bea fotóriportja a színházi súgókról.

Csak egy mozzanat:
Sütő Anikó 27 éve súg az ország különböző színházaiban, de egyszer egész lényével kellett beugrania, hogy megmentsen egy darabot. A súgás sosem fog eltűnni a színházból, mesélte.





“Ez nagyjából úgy néz ki, hogy egy sötét ruhás ember ül a sötétben és van előtte egy pici fény, hogy lássa a szövegkönyvet, amiből súg. További gondot okozott, hogy a legtöbb színházban már nincs is súgólyuk, hanem oldalról, a színfalak mögül dolgoznak a súgók.”

Király

Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve. Lehet bizonyos függésben más uralkodótól, például adózhat, vagy katonai szolgálattal tartozhat, vagy lehet csak jelképes függésben, ilyenkor hűbéres vagy esetleg alacsonyabb rangú királyról beszélünk. A királynak emellett rendszerint szakrális, vallási szerepe is van, amit beiktatásának ceremóniája is hangsúlyoz. A királyi pozíció általában örökletes, de lehet választott is az uralkodó. Néha nehéz eldönteni, hogy egy törzs vezetőjét nevezhetjük-e királynak.

A modern európai királyok legtöbb jogukat vagy szerepüket elvesztették, csak az örökletesség maradt meg. Az alkotmányos monarchiákban lényegében megfelelnek egy örökletes, jelképes, protokolláris államfőnek.
A szó eredete

A magyar „király” szót Nagy Károly nevéből származtatják. A többség szerint szláv közvetítéssel került a magyarba [1] (Karl→kral→király). A térségben a 9. században csak a németeknek és a horvátoknak volt királyuk, ezért felmerülhetne a horvát közvetítés, de a korabeli források a Pannónia szláv és a magyar vezetőit is király (rex) címmel illették, ezért teljes joggal gondolhatunk arra, hogy ez is a legtöbb átvételünkhöz hasonlóan a pannóniai szlávoktól került hozzánk. [2] Károllyal a szlávok álltak közvetlen kapcsolatban, a magyarok a 9. század elején még Etelközben éltek, s első megjelenésük a frank területeken csak Károly halála után fél évszázadra tehető. 862-nél jegyezte be Hinkmar reimsi érsek a Szent Bertin-kolostor évkönyvébe, hogy a korábban ismeretlen Ungri is Német Lajos királyságát pusztították.[3] Egyesek szerint könnyebben indokolható hangtanilag a fordított átvétel, miszerint a szláv nyelvekbe került a „király” szó a magyarból. [forrás?]

Yannick Noah
Yannick Noah (Sedan, Franciaország, 1960. május 18. –) visszavonult francia hivatásos teniszező és énekes. Legnagyobb eredménye az 1983-as Roland Garroson elért sikere, amivel ő Franciaország egyetlen egyéni Grand Slam-győztese az open érában. Arthur Ashe mellett ő a másik fekete férfi, aki egyéniben Grand Slamet nyert. Összesen 23 egyéni és 16 páros ATP-tornán aratott győzelmet. Legjobb helyezése a világranglistán a 3. volt, párosban viszont összesen 19 hétig világelső is volt. 1991-ben Davis-kupa győzelemhez vezette Franciaország csapatát, amit 1996-ban megismételtek. Noah tette népszerűvé a láb közötti ütéseket a teniszezők körében. 2005-ben beválasztották az International Tennis Hall of Fame tagjai közé.[1]

Apja kameruni származású, a CS Sedan Ardennes-ben futballozott. Fia, Joakim jelenleg az NBA-ben, a Chicago Bulls csapatában kosárlabdázik. Visszavonulása után zenei karrierbe kezdett, több albuma is megjelent. Fellépett Bob Geldof Live 8 jótékonysági koncertjén is.

Hidegkuti Nándor
(becenevén "Öreg") (Budapest, 1922. március 3. – Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. Olimpiai bajnok 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben. 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. A londoni 6:3-as mérkőzésen mesterhármast szerzett. Edzőként a Fiorentinával Kupagyőztesek Európa-kupája győztes 1961-ben. Ma az MTK Budapest FC Hungária körúti otthonát Hidegkuti Nándor Stadionnak nevezik.

Rudas gyógyfürdő

A Rudas gyógyfürdő Budapest egyik gyógyfürdője, egy része a török hódoltság idejéből megmaradt török fürdő (ilidzsá vagy más néven kaplidzsá).
A fürdő török neve egykor a "Zöldoszlopos fürdő" (törökül yeşil direkli ılıca) volt, amit azért kapott, mert a fürdőmedencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt. A magyar elnevezés kialakulásában megoszlik a kutatók véleménye. Vannak, akik szerint a Rudas elnevezés, a fürdő vendégeit Pestről átszállító komp rúdjára utal. Mások délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezés alapján, ami ugyanazt jelenti, mint a Mineralbad német elnevezés. A fürdő törökül illidzse, a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsének nevezték. A rudnából ered a ruda (bánya) főnév, szóösszetételeiben pedig ásványt, ásványost jelöl. Rudna ilidzse tehát annyit jelent, mint „ásványvízfürdő”. Vagyis a fürdő neve a délszláv-török Rudna ilidzse elnevezésből német közvetítéssel magyar nyelven Rudas fürdő lett.

ökológia
Az ökológia a biológiához, s azon belül az egyed feletti (populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra) szünbiológiához tartozó, tehát élőlényközpontú tudományág; környezetbiológiának is szokták közhasználatban nevezni. Környezetbiológiai jelenségeket előidéző okokat, kényszerfeltételeket, a jelenségek mechanizmusát és hátterét kutatja. Az ökológia az élőlény populációk és élőlény-együttesek tér-időbeli eloszlásával és az azt előidéző okokkal foglalkozó tudomány. Más vélemények szerint az ökológia az ökoszisztémák működésével foglalkozó tudomány.

Az ökológiai vizsgálódások a környezet (hatótényező) és a tolerancia (a fogadóképes tényező; tehát maga az élőlény, pontosabban populáció vagy populációkollektívum) komplementaritásain alapszanak. Az ökológia tehát nem egyenlő a környezettel.



Az ökológia, mint tudomány elnevezését Ernst Haeckel használta először 1866-ban az élőlények és környezetük kapcsolatát vizsgáló fiziológiai szakterület megjelölésére, tehát a maitól nagyon eltérő módon

Atlasz

Atlasz (görög betűkkel Ἄτλας) a görög mitológiában a titánok leszármazottja, az óriás, aki a vállán tartja az égboltot. Iapetosz titán és Klümené ókeanisz, azaz tengeri nimfa gyermeke, Prométheusz, Epimétheusz és Menoitiosz testvére. Ő a heszperiszek és a pleiaszok atyja, és gyakran őt tartják az elsüllyedt Atlantisz első királyának is. Részt vett a titánok lázadásában az olümposzi istenek ellen, amikor megostromolta a mennyeket. Az istenek csak nehezen tudtak győzni, így Zeusz büntetésül Atlaszt arra kárhoztatta, hogy örökké vállain tartsa az égboltot.

Szókratész

ókori görög filozófus. Vele kezdődött a görög filozófia klasszikus korszaka, valamint őt tekintjük a nyugati filozófia és az autonóm filozófiai etika megalapítójának.
I. e. 399-ben egy koncepciós perben, koholt vádak alapján halálra ítélték Szókratészt, az egyik legnagyszerűbb görög filozófust.
Mindenképpen házasodjatok meg; ha jó feleséget találtatok, boldogok lesztek - ha rosszat, akkor filozófusok.

Száll a kakukk fészkére
(eredeti cím: One Flew Over the Cuckoo's Nest) 1975-ben készült, színes amerikai film, Ken Kesey azonos című regényének adaptációja.
Kirk Douglas évek óta a filmjogok birtokában volt, de mire megkezdték a forgatást, már túl öregnek érezte magát a főszerephez. Fia, Michael Douglas lett a film producere, aki megkapta érte az első Oscar-díját.[2]
Ken Kesey veteránkórházi munkatapasztalatait írta meg a regényben,[2] az adaptálás egy elmegyógyintézetben játszódik, ide küldik rehabilitációra a vad fegyencet, Randle P. McMurphyt. Itt a szadista Ratched nővér kezei közé kerül, de betegtársai közreműködésével lázadást szít ellene. Ratched nővér szerepét Jane Fonda, Anne Bancroft, Ellen Burstyn és Faye Dunaway is visszautasította. A filmet Kesey nem nézte meg, mert nem Bromden főnök nézőpontjából van elmesélve a története.[2] A produkció Oscar-történelmet írt, hiszen elhozta az öt legfontosabb díj mindegyikét.

ebola

A különböző típusú Ebola-vírusok által okozott megbetegedések klinikai megjelenésüket tekintve némiképp különböznek egymástól.
Az ebola vagy ebola vérzéses láz egy súlyos, magas halálozással járó fertőző betegség, melyet az Ebolavirus nemzetségbe tartozó Ebola-vírusok okoznak, melyek a Marburg marburg-vírushoz hasonlóan a Filovírusok (Filoviridae) családjába tartoznak.[2] A betegség eleinte klasszikus vírusfertőzés tüneteivel jelentkezik (pl. láz, izomfájdalmak), majd kialakulnak a vérzéses lázra jellemző tünetek, mint a hasmenés, hányás, fokozott vérzékenység, végül többszervi elégtelenség és keringési sokk alakul ki.[3] Kezelése nem megoldott,


A betegség a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Ebola folyóról kapta a nevét, ahol először okozott járványt 1976-ban. A vírus azóta Afrika különböző pontjain többször is feltűnt, főleg Kelet-Közép-, Közép- és Nyugat-Afrikában, az Ebola és a Kongó folyók környékén, a Kongó területén, a Viktória-tó környékén, Dél-Szudánban, Ugandában, Gabonban, Elefántcsontparton, Guineában, Sierra Leonéban és Libériában. A betegség zoonózis, állatról terjed emberre. Megbetegíti a majmokat és más emlősöket is, azonban a vírus természetes gazdája nem ismert.[8]

A 2014-es nyugat-afrikai Ebola-járvány a vírus 1976-os azonosítása óta a legsúlyosabb fertőzés a megbetegedések és az áldozatok számát egyaránt tekintve.

Anjou-kor

Az 1301 és 1386 közötti korszak neve Magyarországon, amely a francia eredetű nápolyi Anjou-dinasztia magyar ágából származó három (I. Károly, I. »Nagy« Lajos, Mária) és a nápolyi ágból egy (II. »Kis« Károly) király uralkodását foglalta magában. Az Anjou-kor idején szűnt meg a szolgaság Magyarországon, az agrárnépesség jó része jobbágy lett, lezárult a nemesség kialakulása. A nagy európai pestisjárvány az országot kevéssé érintette, a 14. századi válság itt nem éreztette hatását.
1301-ben III. András halálával az államalapító dinasztia, az Árpád-ház férfi ágon kihalt, a Magyar Királyság trónja megüresedett. András halálával a trónnak három várományosa volt, a cseh Přemysl-házból való Vencel, a bajor Wittelsbach-házból való Ottó és a nápolyi Anjou-házból Károly Róbert. Mindhárom trónvárományos közeli rokonságban volt a szent királyok nemzetségével (így hívták ugyanis az Árpádokat ebben a korban) s mindannyiuk megszerezte magának bizonyos időre a trónt, azonban 1307-re világossá vált, hogy Károly Róbert került ki győztesen a trónharcból, Vencel lemondott trónigényéről, Ottót pedig lemondatták.

Rongyos Gárda
1919. április 18-án[1] alakult meg az első világháborút megjárt hazafias érzelmű tisztekből és katonákból, szegény napszámosokból, illetve a Székely Hadosztály maradványaiból.
Az önszerveződő (irreguláris) fegyveres csoport célja a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállás, a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elvett Sopron környéke megtartása volt, de más elfoglalt területeket is vissza akart szerezni hazánk számára. Megakadályozták az osztrák reguláris hadsereget a vidék elfoglalásában, sőt, a mai Burgenland területét visszafoglalták, ahol kikiáltották a Lajtabánságot. Ez vezetett az 1921. december 14-16. közötti soproni népszavazás megtartásához.