KÉPES KRÓNIKA szólánc

Auguste Lumière és Louis Lumière

Auguste Lumière (Auguste Marie Louis Nicolas Lumière) (Besançon, 1862. október 19. – Lyon, 1954. április 10.) és Louis Lumière (Louis Jean Lumière) (Besançon, 1864. október 5. – Bandol, 1948. június 6.) francia mérnökök, akik feltalálókként és filmkészítőkként korszakalkotó szerepet játszottak a fotográfia és film történetben. Nevüket többnyire együtt emlegetik, Lumière testvérek, illetve Lumière fivérek formájában. Számos, fényképészeti szabadalmuk mellett a legfontosabb a mozgókép rögzítésére és vászonra történő kivetítésére, valamint másolásra egyaránt alkalmas kinematográf elkészítése volt, mellyel 1895. december 28-án Párizsban végrehajthatták a világ első kereskedelmi célú vetítését,[1]mely eseményt tekintik a mozi megteremtésének.

elvont (fogalom)
Jelentései:irreális, elméleti, teoretikus, gondolati.
nem hétköznapi, furcsa, eltérő a megszokottól, sajátságos

szinonímiái nonfiguratív, absztrakt, elvonatkoztatott,
Képzőművészet:
nem-objektív művészet, abszolút művészet, konkrét művészet, tárgyatlan művészet
A valóság összefüggéseivel nem törődő, a formák, színek, vonalak önálló létét ábrázoló és kölcsönhatását kereső

Török Bálint

Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között.[1] – Konstantinápoly, 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Török Bálint igazi reneszánsz ember volt: kiváló vitéz és hadvezér, művészetet pártoló főúr, a lovagi erkölcsöket azonban sajátságosan értelmező férfi. Támogatója volt a reformáció és az ezzel együtt járó magyar nyelvű irodalom elterjedésének, szigetvári udvarában működött az 1530-as évek közepétől 1542-ig Tinódi Lantos Sebestyén is, aki Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról, ill. Prini Péter, Majlát István és Terek Bálint fogsága című műveiben megörökítette támogatója és a kor alakjait. Felesége, Pemfflinger Katalin Csurgón országos hírű virágos kertet létesített. Török Bálint alakja leginkább Téglássy Imre és Gárdonyi Géza műveiből ismeretes, az Egri csillagok Bálint ura generációk példaképe.

Tamás
hitetlen tamás
„Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Kettősnek hívtak, nem volt ővelük, amikor eljött Jézus. Mondták azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondta nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképpen el nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét benn voltak az ő tanítványai, Tamás is ővelük. Noha az ajtó zárva volt, bement Jézus és megállt a középen, és mondta: Békesség néktek! Azután mondta Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat, és nézd meg az én kezeimet, és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő. Felelt Tamás, és mondta néki. Én Uram és én Istenem! Mondta néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”
ugyanakkor irracionálisak is.



A Tamás[1] férfinév arámi eredetű szó, a Teomo névből származik, jelentése: iker.[2] A görögök vették át Thomasz formában, mivel a görögben volt egy ilyen alakú szó, csodálatos jelentéssel.[2]

Seherezádé
Az Ezeregyéjszaka meséi a legismertebb arab mesegyűjtemény, amelynek különféle változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze. A mesék eredete a kora középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik vissza.
A kerettörténet két főszereplője Seherezádé szultána és Sahrijár szultán. Amikor a szultán rájön, hogy a korábbi felesége hűtlen volt hozzá, szörnyű bosszút áll az asszonyokon. Mindennap elvesz egy szüzet, akit a nászéjszaka után kivégeztet. Végül a vezíre már nem talál több lányt a birodalomban. Ekkor Sahrazád (ismert Seherezádé és Sehrezád néven is), a vezír lánya ajánlkozik menyasszonynak. A nászéjszakán Seherezádé elmond egy mesét a királynak, de nem fejezi be, így kényszeríti a kíváncsi Sahrijárt, hogy tartsa őt életben. Másnap éjszaka, amint befejezi a mesét, elkezd (de csak elkezd) egy másikat. És ez így folytatódik ezeregy éjszakán keresztül. A változatoknak eltérő befejezésük van, de mind megegyezik abban, hogy Sahrijár megkíméli Seherezádé életét.
A mesefolyam műfaji tekintetben igen-igen változatos: történelmi elbeszélések, szerelmi történetek, tragédiakezdemények, vígjátéki betétek, versek, humoreszkek és muszlim vallásos legendák is vannak köztük. A leghíresebb történetek:
* 'Alá ad-Dín (Aladdin) és a bűvös lámpa,
* 'Alí Baba és a negyven rabló,
* Tengerjáró Szindbád utazásai.

Északi sark (Arktisz.)
Az Északi-sark egy bolygó legészakibb pontja. A Földön többféle északi sarkpont is van, de mindegyik a Jeges-tenger területére esik.
Az Északi mágneses sark a másik Északi-sarknak nevezett pont a Földön. Ez az a pont, ahol a Föld mágneses mezeje függőlegesen lefelé mutat.Sir William Gilbert (I. Erzsébet angol királynő tudósa) dolgozta ki a Föld mágneses mezőjének elméletét 1600-ban, és máig is helytállóak megállapításai.[forrás?] Az Északi mágneses sark az a pont, ahova az iránytű mutat.
Hoppá:
1903-ban Roald Amundsen egészen máshol találta meg az Északi Mágneses sarkpontot. Harmadszorra a kanadai kormány magbízásából Paul Serson és Jack Clark mérték fel a terepet, akik a mágneses sarkot az Allen-tónál találták meg (Prince of Wales Island). Azóta a kanadaiak több mérést végeztek, melyek szerint az Északi mágneses sark folyamatosan vándorol északra. 2003-as a koordinátái: 78° 18' Észak, 104° Nyugat, Ellef Ringnes Island közelében, mely a Queen Elizabeth szigetek egyike Kanadában. A XX. században 1100 km-t mozdult észak felé, és 1970 óta a mozgási sebessége 9 km/év-ről (1970) 41 km/év-re nőtt (2001-2003-as átlag). Ezzel a sebességgel és iránnyal 50 éven belül eléri Szibériát, de valószínűleg le fog lassulni, és irányt is fog váltani.
Felfedezői
Dr. Frederick Albert Cook bejelentette, hogy 1908-ban elérte a sarkot, de elvitatták bejelentésének valóságtartalmát, mint ahogy később elvitatták tőle a Denali 1906-os első megmászását is. (Pénzügyi problémák miatt börtönbe került, és attól fogva nem adtak hitelt semmilyen korábbi közlésének. Később, az 1930-as években felülvizsgálták a vele kapcsolatos eljárást és kegyelmet kapott, de soha sem helyezték vissza a földrajzi felfedezők sorába.)
A nemzetközi szervezetek egyelőre a Földrajzi Északi-sarkhoz igazítják a földrajzi koordinátákat, és nem számítják bele ennek elmozdulását
.
Az első, általánosan elfogadott Északi-sark elérés az amerikai Robert Peary mérnök-tengerész és alkalmazottja, az afro-amerikai Matthew Henson nevéhez fűződik. Négy inuit segéddel indultak neki az útnak (Ootah, Seegloo, Egingway és Ooqueah) 1909. április 6-án. Peary azt hitte, hogy elérte az Északi-sarkot, de a legújabb kutatások szerint haladási sebessége alapján úgy tűnik, legfeljebb 40 km-re közelítette meg azt.

Hogy a kelletlen felfedezéseknek mi lesz az ára nem tudom
De álljon itt egy fotó amíg látjuk
Persze semmi nem édi-bédi csak műfotókon
Inkább az alsó a kifejező



Vagy aki szereti a kifejező teátrális képet
Lent a csatolásban

Kempelen Farkas
(Wolfgang von Kempelen) (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) magyar tudós, sokoldalú tehetség.
Tanulmánya az emberi beszédről a modern fonetikai kutatások megalapozója (Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Maschine. Wien, 1791.).
Újabb találmánya volt a gőzkondenzátorral tervezett gőzgép, amelyet a bécsi Stubentornál állítottak fel. Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várbazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz.
Másik híres találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített. A Török néven híressé vált gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. Ötvösként, költőként, íróként, és építészként is tevékenykedett (a budai vár egyes részeit ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban vízvezetékrendszert épített ki, és a schönbrunni szökőkutak is az ő alkotásai. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített. 1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő részére, mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának. Szegényen halt meg, mert I. Ferenc megszüntette támogatását, valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt.

A súlytalanság
vagy mikrogravitáció az az állapot, amiben egy testre látszólag nem hat sem gravitációs, sem más gyorsító erő a szóban forgó inerciarendszeren belül, másképp kifejezve a testre ható gravitációs és tehetetlenségi erők eredője lényegében nulla. A Földön, vákuumban eső test a súlytalanság állapotában van, hasonlóképpen az orbitális pályán, gyorsítás nélkül haladó űrjármű, mindkettő szabadesést végez.
A súlytalanság nem jelenti a gravitáció hiányát, hiszen akkor orbitális repülés sem volna lehetséges. A „mikro” előtag azt jelzi, hogy a test súlya elenyészően kicsi (a földinek egy milliomod része vagy még kisebb).
A súlytalanság a légkörben is előállítható, ha a repülőgép parabolapályán a földfelszín felé zuhanva halad. Rutinszerűen alkalmazzák az űrhajósok kiképzése során, időtartama rendszerint 25 másodperc. Ezzel a módszerrel forgatták az Apolló 13 film súlytalanságban játszódó jeleneteit is.

gravitáció
más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza. A gravitációs erő a klasszikus fizikában az az erő, amelyet az egyik test a másikra a gravitáció jelenségének megfelelően kifejt.
Egy testre ható gravitációs erő az egyik – a Föld felszínén álló megfigyelő számára a legnagyobb – összetevője a test súlyának, a testre ható nehézségi erőnek. A Földhöz rögzített koordináta-rendszerben – amely nem inerciarendszer, hanem gyorsuló koordináta-rendszer – szemlélve a gravitációs erő mellett kisebb mértékben tehetetlenségi erők, a centrifugális erő, a Coriolis-erő és Föld nagyon kis mértékben változó szögsebességű forgása – szöggyorsulása – miatti Euler-erő is hozzájárul a nehézségi erőhöz.
Az általános relativitáselmélet ekvivalenciaelve szerint lokálisan megkülönböztethetetlen egymástól, hogy egy testre ható erő gravitáció vagy a koordináta-rendszer gyorsulása miatt lép-e fel.

Ókor

korszakokban a második:Őskor-Ókor-Középkor-Újkor
Az ókor az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tartó korszaka. Ezt a korszakot az őskor előzi meg és a középkor követi.

Az első ismert írásos emlékek a valószínűleg legrégibb írásformával, az ékírással készültek i. e. 3500 körül. Ezt tekintjük az őskor végének és az ókor kezdetének. Az ókor végének (és a középkor elejének) meghatározása nem egyértelmű, legtöbb történelemtudós a Nyugatrómai Birodalom bukását (476) tartja a fordulópontnak.

Az ókor kezdete a régészet korszak-beosztása szerint a rézkor időszakával esik egybe Eurázsia legnagyobb részén. Az ókor része még a bronzkor és a vaskor, melyek a rézkort követték.

A leghíresebb civilizációk Egyiptom, Görögország,Római Birodalom.Ókori Kína,Óperzsa Birodalom

Sir Ernest Rutherford (Nelson (Új-Zéland) 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) Nobel-díjas kémikus és fizikus.

Doktori értekezését a nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámok mágneses hatásáról írta. Szintén ösztöndíjjal került 1895-ben a Cambridge-i Egyetemre, aminek Canevdish Laboratóriumában folytatott kutatást. Ekkor még mindig az elektromágneses hullámokkal kísérletezett, így például – ilyen nagy távolságot a világon elsőként áthidalva – rádiókapcsolatot létesített a laboratórium és az attól három kilométerre lévő csillagvizsgáló között. 1896-ban a röntgensugárzás kutatásába kezdett; megkülönböztette a radioaktív és a röntgensugarakat. Felfedezte a sugárzás két fajtáját, az alfa és a béta sugárzást.[1]
1898-ban a kanadai McGill Egyetemen folytatta tovább a kísérleteit, egy évvel később fedezte fel a radongázt, továbbá a rádium, a polónium, és a bizmut számos új radioaktív izotópját. 1900-ban felfedezte a radioaktív bomlás exponenciális törvényét, és bevezette a felezési idő fogalmát. A radioaktív bomlás elméletét 1902-ben Frederick Soddy-val közösen fogalmazták meg.[1]
1907-ben visszaköltözött Angliába. Előbb Manchesterben, majd 1919-től ismét Cambridge-i Egyetemen, a Canevdish Laboratórium igazgatójaként kutatott.[1] Közben 1908-ban kémiai Nobel-díjat kapott[2] (a díjak odaítélésének, illetve a diszciplínák átjárhatóságának érdekessége, hogy a ma atomfizikaként ismert tudományágat a 20. század hajnalán még a kémia tudományterületéhez sorolták: a rádium és a polónium felfedezéséért Marie Curie 1911-ben kapott például kémiai Nobel-díjat). 1910-ben munkatársai szórási kísérlete kapcsán következtetett az atommagra, majd 1918-ban a protonra, 1920-ban pedig megsejtette, hogy még egy részecskének kell lenni – utóbb ez vezet a neutron felfedezéséhez.[forrás?]
1931-ben lovagi rangot kapott.[forrás?] 1937-ben halt meg, a Westminsteri apátságban nyugszik,[1] közel Isaac Newtonhoz és Kelvinhez.

Diogenész
(Szinópé, i. e. 412 vagy i. e. 404 – Korinthosz, i. e. 323) görög filozófus. Platón „őrjöngő Szókratésznak” nevezte.
A szinópéi Diogenész életéről Diogenész Laertiosz feljegyzéseiből tudunk. Diogenész Laertiosz legkevesebb három forrást használt fel a szinópéi Diogenész életrajzának megalkotásához, így három Diogenész portré rajzolódik ki előttünk. Az egyik portré egy goromba, különcködő Diogenészt ábrázol, aki állandóan az emberek megbotránkoztatásán mesterkedik: hordóban (πίθς) lakik, mindenkire van egy sértő szava, vendégségben levizeli a jelenlevőket, az agorán, mindenki szeme láttára önkielégítést végez. A másik portré szerint Diogenész egy igen művelt „szellemi parazita”, akinek megjegyzései inkább élcelődők, mint sértőek, vagy megvetőek. Végül a harmadik portré egy bölcs Diogenészt mutat, aki átlátja a világ dolgait, ha akarná a világ legjobb apja, államférfia, vagy gazdálkodója lehetne – ő azonban mindezt nem akarja. Ehhez a portréhoz egy történetet szokás csatolni: amikor Diogenészt kalózok rabolták el, majd a rabszolgának adták el egy Xeniadész nevű férfinak ő egyetlen beszélgetéssel annyira meggyőzte gazdáját, hogy az rábízta egész gazdasága irányítását és a gyerekei neveltetését is. Diogenész már előre szólt, hogy az ember, aki megveszi őt, az egy gazdát fog vásárolni. Diogenész felvirágoztatta a gazdaságot, a gyerekből pedig művelt, igazságos és erényes embereket nevelt.[3] Állítólag az ő birtokukon öregedett és halt meg, és Xeniadész fiai temették el.

Szent Erzsébet
Árpádházi, vagy Türingiai Szent Erzsébet.
Születésének sem az idejét, sem a helyét nem tudjuk pontosan. Az egyik lehetséges változat, hogy 1207-ben, Sárospatakon született. Apja II.András, anyja a meráni Gertrud volt.
Négy éves korában eljegyezték a türingiai tartománygróf fiával. A kor szokása szerint a gyermeket Türingiában nevelték a helyi szokásoknak megfelelően.
Élete első 20 évében boldogan élt, született 3 gyermeke. A mélyen vallásos uralkodónő nem csak törődött a szegényekkel, hanem anyagilag is támogatta őket. A férje, az uralkodó támogatta a jótékonykodást, de anyósa és a család nagyon rossz néven vették. Amikor Lajos őrgróf a keresztes hadjárat során elhunyt, az özvegyére kemény sors várt.
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.

Táltos

A táltos a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye, a magyar ősvallás főpapja. Tevékenységük egyesítette a papi, orvosi, lélekgyógyász, szertartásvezető, bírói és jós szerepet.[1]

A legtöbb ismeretünk a táltosról Ipolyi Arnold római katolikus paptól származik, aki összegyűjtötte a népi hiedelmeket Magyar mitológia (1854) c. könyvében. Ezek szerint a táltos már a magzati korban közvetlen kapcsolatban van a Jóistennel, itt kapja meg azt a „többletet”, ami születéskor fizikailag a többlet fogat vagy többlet ujjat jelent (vagy bármilyen többlet csontot). Sorsát az Isten eleve elrendelte, valamilyen célja van az életben, ez általában vagy a világ vagy a nemzet megmentése, fizikai vagy lelki értelemben. Táltos lehetett férfi vagy nő is, bárki, hiszen nem az emberek választották vagy oktatták, hanem úgy született. A néphit azt tartja, hogy sokáig szoptatják, csendes, szótlan gyermek, de korához képest rendkívül erős. Sorsforduló volt a hetedik életév, ha eddig ellopták a fogát, nem lett meg a képessége. Ha ebben a korban eltűnt a háztól, „elvitték a táltosok”. A táltosság nem tanulható, s nem tanítható. Elhívás alapján történik.
A táltos egyik legfontosabb jellemzője a „révülés”, ami egyfajta meditáció. A révülés során távolról gyógyíthat vagy a lelke messzire szállhat, akár a csillagok közé. A révülés folyamatát legjobban és legpontosabban a „Mirkó királyfi” című székely népmesénk őrizte meg.
Érdekes adalék, hogy a kereszténység hatására egyes legendák Jézus Krisztust az égi táltos néven emlegetik.[2] Szent László királyunkat gyakran emlegették mint „táltos király”-t, táltos lovának a neve „Szög” volt.

Sandokan
egy képzeletbeli maláj kalóz a késői tizenkilencedik századból. A szerelme Lady Marianna Guillonk. Sandokan maláj hercegnek született, de miután az angolok megfosztják vagyonától, kalóz lesz. Sandokan Mompracem (helyenként Momprachem) uralkodója (a sziget létező terület, Kumaran néven Malájzia része), addig amíg az angolok el nem foglalják a szigetet. Legádázabb ellensége James Brooke, az angol származású „fehér rádzsa”. Brooke valós személy volt, akit szintén fehér rádzsának hívtak.
Kalandjai során az álruhák és a cselek nagymestere, vértestvére és jó barátja Yanez de Gomera segíti. A sorozat visszatérő szereplője Tremal Naik a bengáli vadász, aki a thug szekta ellen harcol. Valamint Kammammuri, aki eredetileg Tremal Naik szolgája.
Története először egy 1883-ban kiadott könyvben jelent meg, aminek Emilio Salgari volt az írója. Salgari egy tizenegy könyvből álló sorozatot írt Sandokanról. Az 1960-as években olasz filmsorozatot készítettek Sandokanról, majd az 1970-es években nagy sikerű tévésorozat is készült róla, Kabir Bedi főszereplésével. A történet legújabb feldolgozása egy 1990-es években készült angol rajzfilmsorozat. Tremal Naik kalandjairól külön filmek is készültek Lex Barker címszereplésével.

Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus,
általánosan elterjedt néven Nero császár (született: Lucius Domitius Ahenobarbus; 50–54-ig: Nero Claudius Drusus Germanicus; Antium (ma: Anzio), 37. december 15. – 68. június 9.) a Iulius–Claudius-dinasztia utolsó római császára (uralkodott 54. október 13-ától haláláig), Claudius mostohafia, Caligula unokaöccse, Cnaeus Domitius Ahenobarbus és az ifjabb Agrippina gyermeke volt. Suetonius és Tacitus leírásaiban ránk maradt zsarnoki tettei és hírhedt művészi ambíciói révén Nero a legismertebb ókori uralkodók egyike.

Olof Palme

Sven Olof Joachim Palme (1927. január 30. – 1986. február 28.) svéd politikus, 1969 – 1976 és 1982 – 1986 között Svédország miniszterelnöke
Palme politikai tevékenysége sok vitát váltott ki, bizonyos körökben kimondottan gyűlölték, más társadalmi csoportokban viszont rendkívül népszerű volt. A személyével kapcsolatos ellentmondásos érzelmekhez nagyban hozzájárult külpolitikai aktivitása. Határozottan támogatta Fidel Castro Kubáját, Salvador Allende chilei elnököt. Élesen elítélte az 1968-as csehszlovákiai intervenciót, a Prágai tavasz leverését. 1972-ben, amikor az Amerikai Egyesült Államok a vietnami háborúban karácsonykor hatalmas bombatámadást indított Hanoi ellen, Palme ezt a nácik bűneihez hasonlította. Emiatt az Egyesült Államok egy időre megszakította a diplomáciai kapcsolatot Svédországgal. A dél-afrikai kérdésben is éles ellentétbe került például Thatcher brit miniszterelnökkel és Reagan amerikai elnökkel. Különösen aktív támogató politikát folytatott a fejlődő országok irányába.
1986. február 28-án Stockholmban merénylet áldozata lett. A tragédia megrázta a svéd közvéleményt, különösen, hogy az elkövetőt nem sikerült elfogni, illetve elítélni. Egy feltételezett gyilkost elfogtak, és Palme felesége fel is ismerte, de jogi megfontolások miatt – Palme felesége a szembesítés előtt már látta a feltételezett elkövető fényképét a sajtóban – az illetőt végül felmentették. A svéd bűnüldözés és igazságszolgáltatás kudarca hosszú évekig foglalkoztatta a svéd és a nemzetközi közvéleményt.

Eszenyi Enikő
(Csenger, 1961. január 11. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, színházi rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Vígszínház igazgatója.
Felsőfokú tanulmányait a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte, ahol színésznőként szerzett diplomát 1983-ban. Mesterei Horvai István és Kapás Dezső voltak. A Vígszínházban töltötte két éves főiskolai gyakorlatát, majd 1983-ban oda is szerződött.
Eszenyi Enikő 1991-ben kezdett rendezni. Első bemutatójára a Budapesti Kamaraszínházban került sor, ahol Büchner Leonce és Lénáját állította színpadra, mely hét díjat nyert az 1991-es Országos Színházi Találkozón – köztük a legjobb rendezésért járó elismerést és a legjobb férfi illetve legjobb női főszereplőnek járó díjakat is –, és nagy sikerrel játszották további öt évadon keresztül.

Őze Lajos
(Szentes, 1935. április 27.[1] – Budapest, 1984. október 21.) Kossuth-díjas magyar színművész, vagy ahogy ő nevezte „színjátékos”. A 20. századi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja, jellegzetesen fanyar humorú színészegyénisége. Fiai: Őze Gábor és Őze Áron színművész.
Pályafutását a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte, de 1959-ben átszerződött a budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja volt. Markáns színészi egyénisége – fanyar humora, jellegzetesen egzaltált hanghordozása – elsősorban vígjátékokban és szatírákban érvényesült, de drámai szerepeit is rendkívüli hitelességgel, mély átéléssel formálta meg. Főszerepekben és jellemszerepekben egyaránt egyenletes teljesítményt nyújtott. Különösen emlékezetesek Shakespeare-drámákban játszott alakításai, de nagyban hozzájárult magyar szerzők színpadi műveinek sikerre vitelében is.

Sokácok

A sokácok horvát népcsoport Magyarország déli részén főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein.

A sokácok szinte kivétel nélkül római katolikus vallásúak. Feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején. Bosznia egyes vidékein a kisebbségben élő katolikusokat ma is gyakran nevezik sokácoknak.

Mostanában sokat lehetett hallani a sokácokról, vannak ugyanis, akik nekik tulajdonítják a busójárás népszokását. Mások természetesen ősi magyar szokásnak tartják. Talán nem is az a lényeges, hogy ki kezdte, inkább az, hogy ki folytatta.



folytatom