KÉPES KRÓNIKA szólánc

Lénai oszlopok
A lénai oszlopok (oroszul: Ленские столбы) Oroszországban, Jakutföldön, a Léna középső szakasza mentén található sziklaoszlopok és a körülöttük kialakított natúrpark – Lénai Oszlopok Természeti Park – közös neve. 2012 óta az UNESCO világörökség része.
A különleges természeti képződmény mintegy 40 km hosszan húzódik a folyó partján, az egyes sziklák magassága eléri a 100 - 200 m-t is. A mészkősziklák gazdagok barlangokban, amelyekbe sárga festékkel ősemberek rajzai láthatók.

Kobzos Kiss Tamás (1950-2015- Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas énekes, hangszeres zenész, zenetanár)

Sámson
(héber: Simson, jelentése 'a nap fia') bibliai, ószövetségi személy, rendkívüli testi erejű ember volt a bírák korából; a Bírák könyve hat "nagy" és hat "kis" bírája közül az utolsó "nagy" bíra.
Izrael hőse[1] a filiszteusok elleni küzdelemben. Népéből egyedül szállt szembe ellenségeivel, nyílt küzdelemben, valamint különböző fortélyaival sok bosszúságot okozott nekik és sokat megölt közülük. Vesztét az okozta, hogy szeretőjének, Delilának, egy filiszteus nőnek elárulta erejének titkát, a nazirátus jelét, hosszú haját. Delila azonban elárulja őt, levágja a haját álmában és kiszolgáltatja az ellenségeinek. Sámsont a filiszteusok elfogják, a szemeit kiszúrják és rabszolgaként dolgoztatják. Később Sámson Isten segítségével elégtételt vehetett ellenségein, s egy ünnepség alkalmával a filiszteusokra dönti az épületet, mely őt és több ezer filiszteust maga alá temet.

Népek csatája
Lipcse környékén zajlott 1813 októbe 16 - 19 között. Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. Napóleon súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét jelentette.

Miután visszavonult Oroszországból, Napóleon 1813-ban újabb támadást indított Németország területén. Mivel csapatai nem tudták elfoglalni Berlint, visszavonultak az Elba folyótól nyugatra. Amikor a szövetségesek a Lipcsén áthaladó összeköttetési vonalait fenyegették, a császár arra kényszerült, hogy a városba összpontosítsa erőit.

Napóleon franciákból, olaszokból, lengyelekből, szászokból álló serege 195 000 főt számlált, míg a szövetséges osztrák-orosz–porosz–svéd haderő 340 000 főből állt. Az osztrákokat Schwarzenberg herceg, a poroszokat Blücher tábornagy, az oroszokat Benningsen tábornok, míg a svédeket az egykor francia marsallból lett trónörökös, Jean-Baptiste Bernadotte tábornok vezette.

Alphonse Gabriel Capone

Amerikai gengszter, az életéről készített filmeknek és a sajtónak köszönhetően világszerte ismertté vált, hírhedt bűnöző. A mai szervezett bűnözés alapjait tulajdonképpen Al Capone fektette le. Ennek fő motorja a korrupcióban rejlett, aminek ő a mestere volt.

Az 1920-as évek végén a helyi rendőrségnek nem volt semmi ötlete arra vonatkozóan, hogyan lehetne őt rács mögé juttatni. A feladat Frank J. Wilsonra, a Pénzügyminisztérium ügynökére hárult. Elmer I. Irey, az adóhivatal egyik főnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy mivel több éven át nem nyújtott be adóbevallást, Caponét a Legfelsőbb Bíróság 1927-es határozata alapján ítéljék el, mely fenntartotta a jogot a kormány számára, hogy adót szedjen még illegális bevételek után is. Ehhez először is el kellett dönteniük, vajon bruttó bevételei meghaladják-e az évi ötezer dolláros adómentességi határösszeget, de Caponénak nem voltak bankszámlái, soha nem írt alá csekket és semmilyen számlát, valamint semmilyen ingatlan nem volt a nevén. Wilsonnak sikerült a banda belsejébe ügynököket építenie,
1931. október 24-én Capone végül adócsalás miatt került börtönbe.

Ide kapcsolódik az alkoholtilalom (szesztilalom)
1920. január - 1933. decemberig.
Elsősorban nők és nőmozgalmak támogatták a szesztilalmat
Az egész csak a maffia jövedelmet növelte.





Lefoglalt szesz "megsemmisítése".

Érdemes megnézni a volt egyszer egy Amerika c filmet.a szesztilalom idejéből.
Robert De Niro és James Woods

Emese álma

Juhász Gyula: Emese álma

Ázsiai sátor mélyén,
Ázsiai éjek éjén,
Hulló csillag fénye mellett
Álmodott Don vize mellett.

Szépanyánk volt, sorsok anyja,
Álmodott föl-fölriadva,
Megborzongott babonázva,
Ázsiai éjszakába.

Szíve táján a jövendő,
Lelke mélyén ősi erdő,
Napnyugatra terjedendő,
Melynek méhe sohse meddő.

Álmodott és látta kéjjel,
Ágyékából messze, széjjel
Hódító folyam dagadva
Mint rohan borús Nyugatra.

Népek útján büszke haddal
Söpri gátját diadallal,
És föléje vén turulnak
Védő szárnyai borulnak.

És az álom egyre mélyebb,
Mélyebb, szörnyebb és sötétebb,
Ősi folyam vérrel árad
S égig nyúlnak szolgagátak!

Álom, álom, terhes álom,
Messze ázsiai tájon,
Mikor érsz már boldog véget
Anyaálma Emesének?

Ajtósi Dürer sor

Az Ajtósi Dürer sor Budapest XIV. kerületében a Dózsa György út és a körvasút (Francia utca) között húzódik, keresztezve a Hungária körutat is. Jellegzetes épületei a 19. és a 20. század fordulóján és a két világháború között épültek.
1847-ben a környék telkeinek felparcellázásakor alakult ki. Kezdetben István nádor után István utcának nevezték (németül Stefans Weg). Az elnevezés a szomszédos Herminamezőtől ered, ami István nádor 1842-ben elhunyt ikerhúga, Habsburg–Lotaringiai Hermina Amália főapátnő után kapta nevét. Ugyanezen logika vezetett egyébként Istvánmező városrész elnevezéséhez is. Az egykori István út részben e kettő városrész határát is jelentette.
Az út Dózsa György úti kezdetétől Hermina útig tartó szakaszát 1929-ben az apai felmenői révén Ajtós községből származó Albrecht Dürer halálának 400. évfordulójára emlékezve keresztelték át mai nevére

A régészet
vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak.

Tatárjárás

A tatárjárás az Európa elleni mongol inváziót, ezen belül Magyarország 1241–42-es megszállását jelenti. A mongolok támadása a 13. századi Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata volt. A magyarországi pusztítást leíró egyik fő forrás Rogerius mester, váradi kanonok műve, a Siralmas ének.[2]

„ „Ebben az évben Magyarországot, mely háromszázötven éven át fennállott, a tatárok hada elpusztította” ”
– A niederaltaichi monostor évkönyve 1241-ben[3]
A magyar történetírás a „tatárjárás” kifejezést alkalmazza az Arany Horda (krími tatárok) által elkövetett későbbi betörésekre is. A mongolokat a magyar történetírók tévesen tatároknak nevezték, mivel a Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét, és segédnépként részt vett a mongolok hadjárataiban. A történészek véleménye megoszlik, de a tatárok torzított koponyájából (az alakítás technikája: a nyakszirten és feltehetõen a homlokon is egy-egy kemény lemezt helyeztek el,amelyeket kötelékkel szorítottak össze), vezéreik kutyakoponyás jelvényéből, illetve az abban az időben viselt prémes szegélyű, csüngőkkel és farkasfarokkal díszített harci sisakjaik alapján eredhet az emléküket őrző kutyafejű jelző a magyar hagyományban.

Sárkány Lovagrend (Sárkány Társaság)


Luxemburgi Zsigmond magyar király és Borbála királyné alapította a király Boszniában elért hadisikerei után 1408ban. Az alapítás inspirálója a már létező Szent György Lovagrend lehetett. Védőszentje Szent György és Szent Margit, jelképe a legyőzött sárkány.
A lovagrend Zsigmond idejében szinte „parlamentként” működött, távollétében a kormányzás feladatait is végezte.
A rendnek két fokozata volt. Az első fokozat tagjai huszonnégyen lehettek, a sárkányt és a keresztet viselték, míg a második fokozat csak a sárkányt. Ez utóbbi tagjainak száma korlátlan volt

1431-ben Zsigmond jelentősen bővítette a rendet, így került sorai közé az a II. Vlad is, aki a rendbe történő felvétele után felvette a draco („sárkány”) latin melléknevet, mely a vlach (ma: román) nyelvben ördögöt is jelentett. Később fia, Vlad Ţepeş apja címe után „örökölte” hírhedt nevét, a Drakulát.

Zsigmond halálával a rend sokat vesztett tekintélyéből, célja elhalványult, politikai jelentősége háttérbe szorult.
A XV. század elején a lovagrend összegyűjtötte és egységes rendszerbe foglalta a magyarországi lovagi játékok szokásait, szabályait.

2001-ben Nagyváradon született újra a Sárkány Lovagrend. A Varadinum ünnepségsorozatának keretén belül avattak újra sárkányos lovagokat.

A Sárkány Lovagrend első fellelhető ábrázolása 1483-ból

Luxemburgi Zsigmond

Drégely vára
a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.
A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. 1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000 fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.
Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.

Alabárd

Az alabárd szekerceszerű, régi paraszti gyalogos vágó-ütő-döfő rúdfegyver. A címertanban a címerképek közé tartozó heraldikai jelkép.

A 14. században egyesítették egymással a szálfegyverek és a bárdok előnyös tulajdonságait. Így jött létre az alabárd. Svájcban alakult ki a lovagi harcmodorral szemben. A lándzsa és a bárd tulajdonságait egyesíti. Hegyes nyársrészével szúrni lehetett, a hosszú nyél végére erősített bárddal keresztül lehetett vágni a lovagi sisakot vagy vértet, az ellentétes oldalon levő kampóval pedig ki lehetett rántani a lovagot a nyeregből.
Magyarországon a 15. században jelent meg, de a 16. századig csak a városi és udvari darabontok, valamint az idegen zsoldosok használták. Alabárdosok szolgáltak a magyar királyi városok őrségében, pl. Lőcsén is. Az éjjeli őrök szolgálatát minden faluban két bakter és két istrázsa látta el. Az este szolgáló istrázsa már reggel megkapta az istrázsabotot, majd éjfélkor átadta a szomszédjának, aki reggel a következő házhoz vitte. Az ármás (a. m. "fegyveres") a népnyelvben községi szolgát, kisbírót, más értelemben éjjeliőrt, baktert jelentett.[1]
A 17. század után az alabárd már csak a testőrségnél használt díszfegyver és tiszti jelvény volt.
Az alabárd egyik változata a vibárd. Ez volt a díszfegyvere 1871-1945 között, majd az 1991-ben újraalapított Koronaőrség koronaőreinek. Díszítésként a Szent Korona ékíti.

Dénes nádor

A tatárok 1241 telén közelítették meg az ország északi és keleti határait. Béla király régi hívét, a Tomaj nembéli Dénes nádort küldte az északi határok védelmére. Dénes 1224 óta töltött be különböző tisztségeket, volt tárnokmester, szolnoki ispán és erdélyi vajda. Béla király 1235-ben tette nádorrá. Dénes nádor serege a Vereckei-szorost szállta meg, s a természetes és mesterséges akadályok mögött várta a tatárok támadását. A tatár fővezér, Batu kán testvére, Sibán 10.000 főnyi sereget vezetett Vereckéhez. A Dénes nádor által emeltetett torlaszok eltávolítására, felégetésére, az erdő kivágására és az utak helyreállítására állítólag 40.000 orosz fejszést rendelt ki. Miután ezek megtisztították a szoroshoz vezető utat, annak Munkács felőli kijáratánál megjelentek Sibán lovasai, s 1241. március 12-én szétverték Dénes nádor hősiesen védekező seregét. A nádor is megsebesült, s a vereség után alig tudott megmenekülni. Március 15-én érkezett Pestre, s beszámolt a királynak a vereségről. Sebesülése ellenére csatlakozott a király által összegyűjtött sereghez, s ennek soraiban indult a tatárok ellen. A magyar fősereg zavartalanul nyomult előre a Sajó vonaláig, s itt Muhinál tábort vert. A tatárok azonban bekerítették a tábort, s 1241. április 11-én minden oldalról támadást indítottak. A magyarok kitöréssel próbálkoztak, de hiába. A király menekülését hívei önfeláldozó harccal biztosították. A több ezer elesett vitéz között ott volt az ország nádora, a Tomaj nembéli Dénes is.

A rozgonyi csata
Károly Róbert országegyesítő háborújának legjelentősebb csatája volt, melynek során a király 1312. június 15-én a Kassához közeli Rozgony mellett legyőzte Aba Amadé fiainak seregét.
A királyi sereg már nagy veszteséget szenvedett, amikor a szepesi és kassai gyalogság oldalba támadta az Abák már győztesnek látszó seregét. A seregvezérek a váratlan oldaltámadásban elestek, és ez annyira megzavarta az oligarchák hadseregét, hogy megfutamodtak a csatatérről. A csatában elesett Amadé nádor két fia, Miklós és Dávid is. A magyar hadtörténelemben ez volt az első olyan csata, amelyben a gyalogság döntő sikert ért el a nehézlovasság ellen.

alabástrom


Jobbára fehér, néha pirosas vagy a szürkés márványhoz hasonló,
ásv.), igen finom szemű, aprón kristályos gipsz. A márványhoz hasonlít, de puhább, a körömmel is megkarcolható, savak pedig nem bántják, nem ejtenek foltot rajta. Hófehér; szürkés, sárgás, halványvöröses, kékesszürkés színű. Legbecsesebb a hófehér színű. Néha foltos; eres, felhőzetes; rendesen áttetsző. Szépsége miatt mindenféle kisebb-nagyobb műtárgyakat (vázákat stb.) faragnak belőle. Esztergán könnyen idomítható, csak a símítása és fényesítésé kíván nagy gondot; fényessége nem igen tartós. Zsurlóval (cinmosófűvel) és vízzel, különösen mészvízzel csiszolják, szappanos vízzel és mésszel pedig fényesítik; legutolsó simításához finoman iszapolt zsírkövet használnak, melytől atlaszos fényt kap.

Az alabástromról kapta a nevét az alabasztron, a kis, hengeres illatszeres edény, ami nagyrészt görög közvetítéssel terjedt el az antik világban.

Meráni Gertrúd 1185 -1213
az Andechs-házból származó meráni hercegnő II. András magyar királlyal kötött házassága révén a középkori Magyarország királynéja. A frigyből született a későbbi IV. Béla és Szent Erzsébet. A főnemesek egy csoportja (Péter ispán, Kacsics nembeli Simon és Bánk veje, Simon) összeesküvést szőtt ellene. A merényletet a főurak II. András halicsi hadjáratának idején hajtották végre: a Pilisben rendezett királyi vadászaton az első adandó alkalommal megölték Gertrúdot.
A merénylet történetét Katona József Bánk bánja és Erkel azonos című operája dolgozta fel.



A kép a Hedwig kódexből származik a 14. századból.



A Bánk bán előadása. Laborfalvi Róza mint Gertrudis, Lendvay Márton mint Bánk bán.

Dózsa György nemes

1470 Dálnok-1514 július
keresztesháború hadvezér
Szabadságharc vezér, felkelés vezető.
Dózsa György személye az elnyomó nemesi hatalom elleni harc jelképévé vált.

A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén. A Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a háború beszüntetése és a korábbi kizsákmányolás miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére Dózsa György székely katona volt.

A MAKFALVI Dósa-családnak nem egy tagja tünt föl a közéletben, mint államférfiú, katona, tudós, vagy író, s valamennyi hű volt nemzetéhez mindenkor, az uralkodóhoz, a mikor lehetett. Hű volt mind – egyet kivéve, a kinek neve úgy él a nemzet tudatában, mint a fölségsértésnek és vértagadásnak jelszava. Történeti súlyt a családnak mégis ez a bemocskolt, társadalmi szörnyűl odadobott, még egyéni vitézségének babérjaitól is megfosztott ember adott.

Több végvárban is szolgálhatott, mivel – bár adatok nem maradtak fenn róla – Szapolyai János erdélyi vajda 1513-as török elleni hadjáratában mint lovaskapitány vett részt. A hadjárat után nándorfehérvári őrségben maradt. Itt vívott győztes párviadalt 1514. február 28-án a szendrei lovas szpáhik vezérével, az epeirosi Alival, aki már sok vitéz halálát okozta. Ezért a tettéért a király II. Ulászló kétszeres zsold és aranylánc adományozása mellett, lovagrendbe emelte, falut ajándékozott neki, valamint engedélyezte, hogy a családi címerébe a hőstett emlékére egy karddal levágott vérző kart illesszen

Ha jön a nép, hé, nagyurak, mi lesz?
Rablóváraitokból merre fut
Hitvány hadatok? Ha majd csörömpöléssel
Lecsukjuk a kaput?




Kivégzése
Dózsa Györgyöt mezítelenre vetkőztették (mint minden középkori kivégzéskor, a főuraknak járó lefejezést kivéve, amikor az elítélt legszebb ruháját ölthette fel), majd egy trón formájú durván ácsolt fa karosszékbe ültették és odakötözték. Ezután a hóhér egy vas abroncsból sebtiben összekovácsolt, koronát formázó pántot izzásig tüzesített és azt Dózsa györgy fejébe nyomta.

1504-ben kisnemesekből kinevezett szolgabírók hatáskörébe utalták a jobbágyok költözködési jogának elbírálását; a parasztjaik szabad költözködését megakadályozó nemesek büntetését már korábban jelentősen enyhítették. A további rendelkezések között szerepelt még a parasztok vadászati jogának visszavonása és a mezővárosok jogainak csökkentése azért, hogy a parasztok ne akarjanak odaköltözni.

1514 Május közepére az országban mintegy 40 000 fős paraszti had gyűlt össze, a nemesség pedig egyre növekvő aggodalommal figyelte a parasztok gyülekezését. Sőt mivel éppen a legsürgősebb mezei munkák idején vesztették el a munkás kezeket, jobbágyaikat erőszakos módon megakadályozták abban, hogy távozhassanak. Ennek híre a keresztesek táborában nagy ingerültséget keltett.

Sarolt fejedelemasszony

Sarolt annak a Gyulának a leánya, aki 950 után keleti rítus szerint keresztény hitre tért. Bizánci forrásból tudjuk, hogy kevéssel Termacsu és Bulcsú bizánci követjárása után az erdélyi gyula szintén Bizáncba ment, ott megkeresztelkedett és magával vitt egy Hierotheosz nevű szerzetest, akit előzőleg „Turkia”, azaz Magyarország püspökévé szenteltek. Ennek alapján tehát az első magyarországi térítő-püspökség keleti rítus szerint létesült és felállítása Sarolt apja, az erdélyi Gyula nevéhez fűződik. Bizonyos tehát, hogy Sarolt is keleti rítus szerint megkeresztelkedett.
Géza 970 táján vette feleségül Saroltot. A kutatók többsége erre az időszakra teszi Géza nagyfejedelemségének kezdetét. Bizonyos, hogy a magyar vezetés tisztában volt a dinasztikus házassági politika jelentőségével, így mindenképpen figyelemre méltó az a tény, hogy Géza felesége – mai szemmel nézve – belföldi előkelő családjából került ki. Ez csak úgy magyarázható, hogy a 10. század második felében már akkora volt az egyes országrészek különállása, hogy Taksony, vagy Géza országrészéből nézve az erdélyi gyulák országrésze már szinte „külföldnek” számított.
A fejedelemasszony férfias, határozott jelleméről több korabeli forrásból is értesülhetünk. Merseburgi Thietmar krónikája szerint Sarolt „mértéktelenül ivott”, a lovat „katona módjára ülte meg” és „egy embert hirtelen haragjában […] megölt.” Ezek az értesülések – ha figyelembe vesszük is a nyilvánvaló túlzásokat – nem egy ájtatos fejedelemasszony képét vetítik elénk. Nagyon valószínű, hogy a 90-es évekre az ország irányítása a már megöregedett Géza fejedelem kezéből Sarolt kezébe csúszott át.
A középkori magyar krónikák szerint Géza halála után Koppány feleségül kívánta venni Saroltot (levirátus). Koppány legyőzése után Sarolt további sorsáról semmilyen információnk nincs.
Géza és Sarolt három leány- és egy fiúgyermekéről bizonyosan tudunk. A magyar krónikák mindegyike szerint Géza nagyfejedelem felesége és így Szent István anyja Sarolt volt. (Lengyel forrásokban azonban található olyan értesülés, hogy Géza Lengyelországból kapott feleséget. Magyarázatként felvetődött, hogy Gézának két felesége volt.)
Erkel Ferenc 1862-ben operát komponált Sarolta címmel, melyet később Vaszy Viktor és Romhányi József átdolgoztak.


I. István születése, miniatúra a Képes Krónikából. A képen Sarolt aranykoronát vesz át Szent István vértanútól. A legenda szerint Szent István vértanú jövendölte meg Saroltnak, hogy fia fog születni, „akinek e nemzetségben először jár korona”

I. Nyakigláb Edward angol király
(Westminster, Middlesex, Anglia, 1239. június 17. – Burgh-by-Sands, Carlisle mellett, Cumberland, 1307. július 7.) 1272-től Anglia királya. Meghódította és az angol korona fennhatósága alá vonta Walest, valamint kísérletet tett Skócia meghódítására is. A harminckét évesen trónra lépő király személyében Angliának ismét egy harcos lovagkirálya lett, aki sorra vette fel a harcot a szomszédos államokkal. Emellett pedig más uralkodói feladatainak is eleget tett. Felesége, Kasztíliai Eleonóra 15 gyermeket szült neki.
I. Eduárd hadai folyamatos sikereket értek el francia földön és többször meg is ostromolták Párizst. Ő szerepel Arany János A walesi bárdok című versében.

Dugovics Titusz
az 1456-os nándorfehérvári diadalhoz kapcsolódó legenda önfeláldozó hőse. A legenda szerint 1456-ban, a nándorfehérvári vár védelme közben egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz a várra zászlót kitűzni készülő török katonát élete árán a mélybe rántott, ezzel megakadályozva, hogy az ostromló törökök a várra kitűzött lófarkas-félholdas zászló láttán fellelkesülve bevegyék a várat.
Dugovics Titusz alakja a mai magyar történelmi hagyományban a hősi önfeláldozás, az önfeláldozó hazaszeretet egyik legismertebb szimbólumává vált. Szűkebb értelemben az országot és a kereszténységet a pogány török támadástól védő valamennyi keresztény védő hősiességének, illetve a Nándorfehérvárt hatalmas túlerővel szemben védő magyar katonák önfeláldozó hősiességének jelképe.
A legendává válást a nándorfehérvári győzelem katonai és történelmi jelentősége alapozta meg, ez ugyanis, az egyik legjelentősebb magyar győzelemként, mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését.