Egyesek szerint, Magyarország kanadai nagykövete, Ódor Bálint, nagyon rosszul alszik manapság. Hogy miért, azt leginkább ő tudná elmondani, de erről bizonyára nem szívesen beszélne a nyilvánosság előtt.
Egy dologban biztosak lehetünk. Ódor Bálint nem azért alszik rosszul a Fidesz harmadik választási győzelmének hajnalán, mert én itt kakaskodom, Montreal Kis-Olaszország néven ismert negyedében, hanem azért, mert Kanada kormánya, a kanadai sajtó teljes egésze, legyen az konzervatív vagy liberális, angol, vagy francia nyelvű, Április 8 óta, napi rendszerességgel osztja a pofonokat Bálint gazda szeretett főnökének. A pofonok most fájhatnak leginkább a magyar nagykövetnek, amikor ünneplés és dicséretek helyett, az általa éveken át etetett kanadai sajtó, egyhangúan, kivétel nélkül, elküldte főnökét, a felcsúti kis-vasutast, egy melegebb éghajlatra, hogy ott rongálja az atlanti szövetség közös értékeit.
Ódor Bálintnak azért hosszak az éjszakái, mert semmi eredményt sem képes felmutatni annak a többmilliárd forintnak a fejében, amelyet ez elmúlt négy év során eltapsikolt e tájon a magyar és európai adófizetőktől elrabolt pénzekből. E tényre maga Szijjártó Péter külügyminiszter volt kénytele rávilágítani, amikor meghallotta milyen rossz a véleménye a kanadai kormánynak és népnek, kettőjük főnökéről, illetve annak velejéig korrupt rendszeréről. (Lásd cikkünket.)
Ódor Bálint
A liberális, a konzervatív kereskedelmi médiumok, nem beszélve a mérsékelt, politikailag kiegyensúlyozott közszolgálati csatornákról, úgy emlegetik a magyar kormányt, mint egy közönséges rablóbandát, és főleg azok után, hogy Orbán már megint két harmadot csinált az egyharmadból. Egy szó, mint száz, a magyar diplomácia Kanadában nem jobban, hanem rosszabbul teljesít. Százszor több pénzből, százszor kevesebbet ért el.
A tények nem hazudnak. A 300,000-es kanadai magyarságnak talán még egy százaléka sem vett részt az óhazában választásnak becézett idei átverésen. Az is igaz viszont, hogy a kanadai magyarságnak az az 1 százaléka, amelyik részt vett az idei átverésben, majdnem teljes egészében a Fideszre szavazott. Ezt az eredményt Hann Bandi barátom közvélemény-kutató vállalata, a Médián, még kérdőívek nélkül is precízen megjósolta volna. Hogy miért is? Azért, mert a magyar demokratikus ellenzéknek becézett társaság nem foglalkozik a külföldi magyarokkal, nem jár ide kampányolni, a külföldi magyarok szavazatát egy tálcán adja át a Fidesznek. A Fidesz pedig úgy szórja az adófizetők pénzét saját pártjának népszerűsítésére a kanadai magyarok 1 százalékának körében, mint egy milliárdos nagybácsi. (Lásd korábbi cikkeinket itt és itt.)
De kit is érdekel mind ez? A kanadai-magyar kiscserkészek nem igazán foglalkoznak ezzel. Ők inkább a különféle csomó-kötések fortélyait óhajtják elsajátítani. A kanadai-magyar tinik, mint a tinik mindenhol, a pattanásaikat vagy az okos telefonjaikat nézegetik. A nagyobbak meg csak Twittereznek és úgy húznak el a magyar közösségekből, mint patkányok egy süllyedő hajóról. Átmennek az Olaszokhoz, Németekhez, Franciákhoz, Brazilokhoz zumbázni, mert ott az emberek már nem a kőkorszakban élnek, ott nem kizárólag egy politikai párt, vagy Pataki Attila UFOs lázálmai körül forog a közösségi élet, ott mindenkit befogadnak, akinek egy diónál picivel nagyobb az esze és tudja, hogy a sokszínűség nem szégyenre, hanem ünneplésre ad okot.
Mese nincs. Meghalt Andersen. Ódor Bálint azért alszik rosszul, mert nem csak a kanadai kormány, hanem az ország közszolgálati TV/Rádió-hálózata (a CBC), a legnagyobb országos kereskedelmi TV/Rádió hálózatai (a Bell Média, a Global, a Rogers), a legnagyobb országos napilapok (The Globe and Mail, The National Post, The Toronto Star, La Presse, hogy csak a legnagyobbakat említsem), az ország legtekintélyesebb hetilapja (a Macleans), tehát, a kanadai sajtó teljes egésze, úgy beszél főnökéről Április 8 óta, mint a magyarok nemzeti szégyenfoltjáról. (Röviden: MNSz, ami szerintem rosszabb mint az MLSz.)
Országszerte Kanadában azt írják, mondják, hogy Bálint gazda főnöke úgy ment neki annak az értékrendnek, melyet Kanada és a nyugati világ milliók vérének áldozatával, nagy-nehezen megmentett a második világháború során, mint egy bika a falnak.
Ekkora pofára esést, ekkora költekezés után, amit Ódor Bálint elkövetett az elmúlt három-négy év során még nem látott ez az ország. A Public Relations – társadalmi kapcsolatok - terén tanúsított, és az egész ország számára látványos diplomáciai kudarcot nem lehet Ódor Bálintnak, s csapatának. könnyen elviselniük. Ez egy nagyobb vereség, mint amit a magyar focicsapat elszenvedett nemrég valahol Azerbajdzsán határán, egy nagyjából Muzulmán amatőrökből álló csapattól.
Ami leginkább fájdalmas lehet a mély-zsebeiről ismert magyar diplomatának az, hogy vele szemben, a kanadai-magyar demokraták, egy fillér költségvetés nélkül, sokkal nagyobb hatást képesek gyakorolni a kanadai döntéshozók és sajtó köreiben, mint ő. Ódor Bálint hangját nem lehetett hallani Kanadában a választások után. Christopher Adam harcostársam hangja viszont a több millió ember által nézett HBO televízió csatornáján ment, jó magamat Kanada legnagyobb francia nyelvű napilapja, a La Presse faggatta a választásról, Kanada országos angol-nyelvű rádiócsatornáján, a CTV hétvégi műsorában nem Bálint Gazda beszélgetett az ország egyik legismertebb tudósítójával, hanem szerénységem.
A kanadai magyar demokraták csapata jó éjszakát és szép álmokat kíván Ódor Bálintnak. Azt üzenik neki, hogy megnyugodhat, ők munkában állnak Kanadában: őrzik és védik a tisztességes magyarok becsületét, jó hírnevét, nehogy azt beszennyezze a felcsúti kis-vasutas, vagy annak helyi mozdony-vezetője.
Göllner András
Egy dologban biztosak lehetünk. Ódor Bálint nem azért alszik rosszul a Fidesz harmadik választási győzelmének hajnalán, mert én itt kakaskodom, Montreal Kis-Olaszország néven ismert negyedében, hanem azért, mert Kanada kormánya, a kanadai sajtó teljes egésze, legyen az konzervatív vagy liberális, angol, vagy francia nyelvű, Április 8 óta, napi rendszerességgel osztja a pofonokat Bálint gazda szeretett főnökének. A pofonok most fájhatnak leginkább a magyar nagykövetnek, amikor ünneplés és dicséretek helyett, az általa éveken át etetett kanadai sajtó, egyhangúan, kivétel nélkül, elküldte főnökét, a felcsúti kis-vasutast, egy melegebb éghajlatra, hogy ott rongálja az atlanti szövetség közös értékeit.
Ódor Bálintnak azért hosszak az éjszakái, mert semmi eredményt sem képes felmutatni annak a többmilliárd forintnak a fejében, amelyet ez elmúlt négy év során eltapsikolt e tájon a magyar és európai adófizetőktől elrabolt pénzekből. E tényre maga Szijjártó Péter külügyminiszter volt kénytele rávilágítani, amikor meghallotta milyen rossz a véleménye a kanadai kormánynak és népnek, kettőjük főnökéről, illetve annak velejéig korrupt rendszeréről. (Lásd cikkünket.)
Ódor Bálint
A liberális, a konzervatív kereskedelmi médiumok, nem beszélve a mérsékelt, politikailag kiegyensúlyozott közszolgálati csatornákról, úgy emlegetik a magyar kormányt, mint egy közönséges rablóbandát, és főleg azok után, hogy Orbán már megint két harmadot csinált az egyharmadból. Egy szó, mint száz, a magyar diplomácia Kanadában nem jobban, hanem rosszabbul teljesít. Százszor több pénzből, százszor kevesebbet ért el.
A tények nem hazudnak. A 300,000-es kanadai magyarságnak talán még egy százaléka sem vett részt az óhazában választásnak becézett idei átverésen. Az is igaz viszont, hogy a kanadai magyarságnak az az 1 százaléka, amelyik részt vett az idei átverésben, majdnem teljes egészében a Fideszre szavazott. Ezt az eredményt Hann Bandi barátom közvélemény-kutató vállalata, a Médián, még kérdőívek nélkül is precízen megjósolta volna. Hogy miért is? Azért, mert a magyar demokratikus ellenzéknek becézett társaság nem foglalkozik a külföldi magyarokkal, nem jár ide kampányolni, a külföldi magyarok szavazatát egy tálcán adja át a Fidesznek. A Fidesz pedig úgy szórja az adófizetők pénzét saját pártjának népszerűsítésére a kanadai magyarok 1 százalékának körében, mint egy milliárdos nagybácsi. (Lásd korábbi cikkeinket itt és itt.)
De kit is érdekel mind ez? A kanadai-magyar kiscserkészek nem igazán foglalkoznak ezzel. Ők inkább a különféle csomó-kötések fortélyait óhajtják elsajátítani. A kanadai-magyar tinik, mint a tinik mindenhol, a pattanásaikat vagy az okos telefonjaikat nézegetik. A nagyobbak meg csak Twittereznek és úgy húznak el a magyar közösségekből, mint patkányok egy süllyedő hajóról. Átmennek az Olaszokhoz, Németekhez, Franciákhoz, Brazilokhoz zumbázni, mert ott az emberek már nem a kőkorszakban élnek, ott nem kizárólag egy politikai párt, vagy Pataki Attila UFOs lázálmai körül forog a közösségi élet, ott mindenkit befogadnak, akinek egy diónál picivel nagyobb az esze és tudja, hogy a sokszínűség nem szégyenre, hanem ünneplésre ad okot.
Mese nincs. Meghalt Andersen. Ódor Bálint azért alszik rosszul, mert nem csak a kanadai kormány, hanem az ország közszolgálati TV/Rádió-hálózata (a CBC), a legnagyobb országos kereskedelmi TV/Rádió hálózatai (a Bell Média, a Global, a Rogers), a legnagyobb országos napilapok (The Globe and Mail, The National Post, The Toronto Star, La Presse, hogy csak a legnagyobbakat említsem), az ország legtekintélyesebb hetilapja (a Macleans), tehát, a kanadai sajtó teljes egésze, úgy beszél főnökéről Április 8 óta, mint a magyarok nemzeti szégyenfoltjáról. (Röviden: MNSz, ami szerintem rosszabb mint az MLSz.)
Országszerte Kanadában azt írják, mondják, hogy Bálint gazda főnöke úgy ment neki annak az értékrendnek, melyet Kanada és a nyugati világ milliók vérének áldozatával, nagy-nehezen megmentett a második világháború során, mint egy bika a falnak.
Ekkora pofára esést, ekkora költekezés után, amit Ódor Bálint elkövetett az elmúlt három-négy év során még nem látott ez az ország. A Public Relations – társadalmi kapcsolatok - terén tanúsított, és az egész ország számára látványos diplomáciai kudarcot nem lehet Ódor Bálintnak, s csapatának. könnyen elviselniük. Ez egy nagyobb vereség, mint amit a magyar focicsapat elszenvedett nemrég valahol Azerbajdzsán határán, egy nagyjából Muzulmán amatőrökből álló csapattól.
Ami leginkább fájdalmas lehet a mély-zsebeiről ismert magyar diplomatának az, hogy vele szemben, a kanadai-magyar demokraták, egy fillér költségvetés nélkül, sokkal nagyobb hatást képesek gyakorolni a kanadai döntéshozók és sajtó köreiben, mint ő. Ódor Bálint hangját nem lehetett hallani Kanadában a választások után. Christopher Adam harcostársam hangja viszont a több millió ember által nézett HBO televízió csatornáján ment, jó magamat Kanada legnagyobb francia nyelvű napilapja, a La Presse faggatta a választásról, Kanada országos angol-nyelvű rádiócsatornáján, a CTV hétvégi műsorában nem Bálint Gazda beszélgetett az ország egyik legismertebb tudósítójával, hanem szerénységem.
A kanadai magyar demokraták csapata jó éjszakát és szép álmokat kíván Ódor Bálintnak. Azt üzenik neki, hogy megnyugodhat, ők munkában állnak Kanadában: őrzik és védik a tisztességes magyarok becsületét, jó hírnevét, nehogy azt beszennyezze a felcsúti kis-vasutas, vagy annak helyi mozdony-vezetője.
Göllner András
