Pénteken zajlik a harmadik globális klímasztrájk, a várakozások szerint világszerte milliók üzenhetik meg a politikusoknak, hogy konkrétabb és radikálisabb lépéseket követelnek az emberi tényezők okozta klímaváltozás megfékezéséért.
Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA
És ez lett az a klímasztrájk, ahol a budapesti esemény sem maradt már el az európai mezőnytől: péntek délelőtt több ezren, egyes becslések szerint akár tízezren is végigvonultak a belvároson, hogy azonnali változásokat követeljenek.
A tüntetők átlagéletkora pedig tényleg alacsony volt, a Kossuth térre beérkező több ezres tömeg nagy része középiskolás volt. Az általunk megkérdezett gimnazisták mind ugyanarról meséltek: szervezetten jöttek ide, volt olyan budapesti iskola, ahonnan egy évfolyamról akár 20-30 diák is, és hiányzásukat előre bejelentették az osztályfőnöküknek, aki tudomásul is vette azt.
Üzenet Gulyás GergelynekFotó: Horváth Bence / 444
Hogy a pénteki tüntetés a megjelent diákok számára nem csak egy lehetőséget jelentett a lógásra, azt jelezte, hogy a megkérdezett fiatalok mind kifejezetten képben voltak a klímaváltozást kísérő következményekkel, és többen beszéltek arról is, hogy a saját életükben is igyekeznek környezettudatosabban élni.
A Parlament előtt a rendezvényt szervező Fridays for Future Magyarország tagjai az ökológiai - és a klímavészhelyzet kihirdetését, illetve azonnali és konkrét lépéseket követeltek a kormánytól. (A mozgalom szervezőivel korábban hosszabban is beszélgettünk, ezt itt lehet elolvasni.)
A közelmúltban több állam parlamentje is klímavészhelyzetet hirdetett, ami részben szimbolikus tett persze, de részben azt is jelenti, hogy az állam vállalja, hogy minden döntésénél prioritásként tekint a klímaváltozásra.
Azért is kelthetett meglepetést a pénteki tömeg, mert a korábbi budapesti klímatüntetéseken ennél azért kevesebben vonultak. Volt gimnazista, aki azzal magyarázta ezt, hogy korábban mindig csak utólag hallott a tüntetésekről, és most volt az első alkalom, hogy már előzetesen is tudtak az eseményről.
Fotó: Horváth Bence / 444
Az egyébként a résztvevők visszatérően felmerülő tapasztalata volt, hogy ők maguk is kevesebb emberre számítottak, és meglepte őket, milyen sokan eljöttek és hogy mennyire intenzív volt a tüntetés.
Hogy ez miért alakulhatott így, arra általában ugyanaz volt a válasz: így látják esélyét annak, hogy végre cselekvésre bírják a politikusokat. Ezt jelképezte a tüntetés végén a közös ébresztőóra-csörgetés, amivel a politikusoknak üzenték meg, hogy ébredjenek már fel. És szemben azzal, amit Gulyás Gergely miniszter tippelt pár napja, hogy ez csak pár tucat aktivistát foglalkoztat Magyarországon, pénteken több ezer fiatal tette ezt.
444.
Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA
És ez lett az a klímasztrájk, ahol a budapesti esemény sem maradt már el az európai mezőnytől: péntek délelőtt több ezren, egyes becslések szerint akár tízezren is végigvonultak a belvároson, hogy azonnali változásokat követeljenek.
A tüntetők átlagéletkora pedig tényleg alacsony volt, a Kossuth térre beérkező több ezres tömeg nagy része középiskolás volt. Az általunk megkérdezett gimnazisták mind ugyanarról meséltek: szervezetten jöttek ide, volt olyan budapesti iskola, ahonnan egy évfolyamról akár 20-30 diák is, és hiányzásukat előre bejelentették az osztályfőnöküknek, aki tudomásul is vette azt.
Üzenet Gulyás GergelynekFotó: Horváth Bence / 444
Hogy a pénteki tüntetés a megjelent diákok számára nem csak egy lehetőséget jelentett a lógásra, azt jelezte, hogy a megkérdezett fiatalok mind kifejezetten képben voltak a klímaváltozást kísérő következményekkel, és többen beszéltek arról is, hogy a saját életükben is igyekeznek környezettudatosabban élni.
A Parlament előtt a rendezvényt szervező Fridays for Future Magyarország tagjai az ökológiai - és a klímavészhelyzet kihirdetését, illetve azonnali és konkrét lépéseket követeltek a kormánytól. (A mozgalom szervezőivel korábban hosszabban is beszélgettünk, ezt itt lehet elolvasni.)
A közelmúltban több állam parlamentje is klímavészhelyzetet hirdetett, ami részben szimbolikus tett persze, de részben azt is jelenti, hogy az állam vállalja, hogy minden döntésénél prioritásként tekint a klímaváltozásra.
Azért is kelthetett meglepetést a pénteki tömeg, mert a korábbi budapesti klímatüntetéseken ennél azért kevesebben vonultak. Volt gimnazista, aki azzal magyarázta ezt, hogy korábban mindig csak utólag hallott a tüntetésekről, és most volt az első alkalom, hogy már előzetesen is tudtak az eseményről.
Fotó: Horváth Bence / 444
Az egyébként a résztvevők visszatérően felmerülő tapasztalata volt, hogy ők maguk is kevesebb emberre számítottak, és meglepte őket, milyen sokan eljöttek és hogy mennyire intenzív volt a tüntetés.
Hogy ez miért alakulhatott így, arra általában ugyanaz volt a válasz: így látják esélyét annak, hogy végre cselekvésre bírják a politikusokat. Ezt jelképezte a tüntetés végén a közös ébresztőóra-csörgetés, amivel a politikusoknak üzenték meg, hogy ébredjenek már fel. És szemben azzal, amit Gulyás Gergely miniszter tippelt pár napja, hogy ez csak pár tucat aktivistát foglalkoztat Magyarországon, pénteken több ezer fiatal tette ezt.
444.
