Szomorú hír

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Vízkereszt éjjelén, 79 éves korában, hosszú betegség után meghalt Peter Cerny.
Őt magát kevesen ismerték, az életművét viszont annál többen. Harminc évvel ezelőtt ő volt az az osztrák üzletember, aki a magán vagyonából alapítványt hozott létre Budapesten, megalapítva ezzel a magyarországi koraszülött mentést. Sok ezer kisbaba köszönheti neki az életét.
Nemrég kapta meg a megérdemelt állami kitüntetést (https://www.facebook.com/m5tvhu/posts/1273276989538938/).

Most karácsony előtt a MTV gyűjtést szervezett, műsort készített, többször felemlítette, bemondta, kérte, hogy adakozzunk az Alapítvány részére. Az országban, a minimális összegű nyugdíjastól kezdve, a nagyobb cégek adakozásából, a felhívásra - hatalmas összefogással - több millió forint gyűlt össze.
A segítség felmérhetetlenül nagy és fontos. Összegezve leírom, miért szükséges és miben különbözik a neonatológiai rohamkocsi egy felnőtt-ellátó mentőautótól?
A koraszülöttek igényei szerint speciálisan felszerelt neonatológiai rohamkocsikban rázkódás csillapító, hang- és zajszigetelő beépítések, valamint az újszülött intenzív osztály gyakorlatilag valamennyi eszközének transzport változata megtalálhatóak, hiszen a cél, hogy a rohamkocsik mozgó intenzív osztályként – azaz az intenzív osztály kinyújtott karjaként – működhessenek. Kikből áll egy ilyen autó személyzete? Az autón olyan intenzív újszülött-gyógyászatra szakosodott orvosok (neonatológusok), valamint neonatológiai szakasszisztensek, dolgoznak, akik rendelkeznek az előírt szakmai képzési követelményekkel, és akik éveken keresztül dolgoztak neonatális intenzív centrumokban és mentési sürgősségi ismereteket is szereztek, illetve erre felkészítést kaptak. Az alapítványnál jelenleg 33 főállású és 10 fő részállású dolgozó végzi a koraszülöttmentést és néhány önkéntes segítő is van.
S, még valami, ami a fontosnál még fontosabb: teljesen önerőből üzemelő „Csecsemő-Szem-Mentő” program eredményeként az ellátási területen az elmúlt 5 évben egyetlen koraszülött sem vakult meg. A koraszülöttvakság megelőzésére kifejlesztett innováció, a mentési rendszer logisztikájára telepített olyan tele - medicinális szolgáltatást, ami lehetővé teszi az idő előtt világra jött babák ágy melletti vizsgálatát úgy, hogy az erre kiképzett nővéreink által a helyszínen elkészített képeket az internet segítségével a szemész specialistának küldik el, amelyet ő azonnal értékel, és telefonon jelzi a teendőket. Így a labilis állapotú koraszülötteknek egyetlen km-t sem kell utazniuk a vizsgálat miatt. Továbbá biztosítani tudják azt is, hogy ha a szemet lézeres operációval kell megmenteni, akkor a mentőautónval a lézeres operációt végző szemészkollégát is, az eszközzel együtt a helyszínre viszik. Az elmúlt évben 47 db transzport nélküli műtétre és 1.108 vizsgálatra került sor, közel 10 ezer km megtételétől óvva meg a csöppnyi babákat.
Az összegyűjtött pénzt ők kapták meg, s ez az összeg, jó helyre került.
*
Peter Cerny segítségével több korán világra érkezett csecsemő, a különlegesen felszerelt mentő és a magasan képzett orvosok segítségével ÉLETET kaptak, immár másodjára. Az elsőt az édesanyjuktól, a túlélést pedig éppen ennek az Alapítványnak a segítségével. Így zökkenés mentesen, gyorsan és épen kerültek a kórházak intenzív osztályaira. Nincs elég köszönet ezért, nincs, mert ezért minden hálából elrebegett szó, kevésnek bizonyulna...
*
Részvétünk a Családnak, a munkatársaknak, de legfőképpen azt sajnálom, hogy Peter Cerny hosszú betegséggel küzdve halt meg... Nem ezt érdemelte volna. Nem ezt és nem így.
peter3.jpg

*
images

Egy megmentett a sok gyermek közül. A méretet figyeld... A törékeny, picinyke életet, melyet megmentettek.
*
A gyertya lángja lobogjon és hirdesse, igaz embert gyászolunk...
images
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Ez az oldal a veszteségeké...
amelyeket képtelenek vagyunk, vagy legalábbis megkísérelünk tovább élni... Most egy olyan tragédiáról -vagyok kénytelen- beszámolni, melynek minden egyes szavát nehezen és megdöbbenés nélkül tudom leírni.
82 éves korában elhunyt a sokak által csak Lópici Gáspárként ismert színész, Szilágyi István. A Ripost úgy tudja, a művész gyilkosság áldozata lett. Annyi bizonyos, hogy 82 éves korában elhunyt Szilágyi István, a színész gyilkosság áldozata lett. Egyúttal jelzik, az eset helyszínén a több rendőr-és mentőautó is jelen van. Az pedig már a Blikk értesülése, hogy a színész egy fejére mért ütésbe halt bele. A rendőrség vizsgálja a szándékosságot. Később, szintén a Blikk arról írt, hogy a színész felesége, Jolán kétségbeesve, sokkos állapotban rohant át a szomszédos kisboltba. És csak annyit hajtogatott, hogy: „hívjatok rendőrt, Péter megöli az apját".
„Évek óta hatalmas problémák vannak a családnál, sokan, többek közt mi is próbáltunk már segíteni nekik, de a helyzet sosem változott. Pityi bácsi fia, Péter csúnyán bánt a szüleivel, sajnos kódolva volt a baj. Azonnal hívtuk a mentőt és a rendőröket, később tudtuk meg, hogy a fia egy kalapáccsal ütötte, ahol érte. Szegény Jolika néni a rendőrök kiérkezéséig itt volt velünk, meg se tudott szólalni a sokktól" – nyilatkozta a bulvárlapnak a kisbolt eladója.
A police.hun az esettel kapcsolatban a következő olvasható: a Budapesti Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába 2020. május 3-án 7 óra 34 perckor érkezett bejelentés arról, hogy Budapesten a XVII. kerületi X. utcában, egy családi házban egy férfi bántalmazza apját. A rendőrök a helyszínen elfogták a bántalmazót, a 49 éves Sz. Pétert, majd szemlét tartottak és megállapították, hogy a férfi halálát idegenkezűség okozta. A BRFK Életvédelmi Osztálya Sz. Péter ellen emberölés bűntett gyanúja miatt indított eljárást.
images

*
Ha életében nem adatott meg a béke, a nyugalom, legalább elmúltában találja meg békéjét, nyugalmát és háborítatlan örök álmát...
images

*
Őszinte részvétünket küldjük az özvegynek, aki biztosan képtelen feldolgozni a történteket, mert nem is lehet... Magyar igazságügy, hol vagy?! A tettest már apja bántalmazásáért el is ítélték, aztán nem figyeltek a család életkörülményeire... A tragédia megtörtént. Meg lehetett volna előzni, figyelemmel, lelkiismerettel, munkával. De senki nem jelentett, nem történt semmi, de semmi.... a tragédia beteljesedett.
 

medvegy

Állandó Tag
Állandó Tag
A tragédia megtörtént. Meg lehetett volna előzni, figyelemmel, lelkiismerettel, munkával. De senki nem jelentett, nem történt semmi, de semmi.... a tragédia beteljesedett.
Rengetegen figyelemmel kísérték az utóbbi években, nagyon sokan segítettek is Neki. Nincs igazad - folyamatosan jelentették, folyamatosan óvták, intették, nem egy esetben a rendőrök is, mások is - ám Ő a fiát védte. Mindíg, minden ellenére, bármivel szemben is. Mert bármi is történt, akkor is ..... számára a fia. Ez sajnos szinte kikerülhetetlen volt.
Sok öröme nem volt szegénynek idős korára. Remélem, már békére lelt.
 

PaSa1957

Állandó Tag
Állandó Tag
A tragédia megtörtént. Meg lehetett volna előzni, figyelemmel, lelkiismerettel, munkával. De senki nem jelentett, nem történt semmi, de semmi.... a tragédia beteljesedett.

Folyamatosan segítették a családot. Többek között a Baptista Szeretetszolgálat is. Napi kapcsolatban álltak. A Szeretetszolgálat is megrendülten értesült a tragédiáról.
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Rengetegen figyelemmel kísérték az utóbbi években, nagyon sokan segítettek is Neki. Nincs igazad - folyamatosan jelentették, folyamatosan óvták, intették, nem egy esetben a rendőrök is, mások is - ám Ő a fiát védte. Mindíg, minden ellenére, bármivel szemben is. Mert bármi is történt, akkor is ..... számára a fia. Ez sajnos szinte kikerülhetetlen volt.
Sok öröme nem volt szegénynek idős korára. Remélem, már békére lelt.
*
A szeretetnek, a megértésnek, a megbocsátásnak is határa van. Ezek szerint az apa részéről... nem volt határ... Az életével fizetett. Még mindig azt mondom, mit mondom? Egyenesen ordítom, szerte-szana a nagyvilágba, hogy bezárták a Sárga Házat. A központi Pszichiátriai Intézetet. Eddig is nagyon sok tragédia történt, ezek után is számíthatunk továbbiakra. Miért? Mert az agyilag sérültek, mentálisan beteg emberek szabadon kószálnak. Többeket a családja sem fogad be, mert félnek tőle, ezért az utcán ténferegnek. Soha nem tudhatjuk, ki és mikor tör(het) ránk. Jól van ez így? Nem, ennek nem így kellene működnie. Sorban bezárták a zárt intézeteket, s amelyeket nyitva hagytak, ott is, csak időlegesen fogadják be a betegeket, aztán megkapják az úti laput... S, mi többiek, egészségesek, számíthatunk bármire is? Nem. S, ez a kétségbeejtő.
Megismétlem, a valamikor Sárga Ház, Európa elismert pszichiátriai központja volt. Több sikeres orvos, kutatás, gyógyítás történt ott. Részemről van a felháborodás, de ez, mint tudjuk, egy bolhafül, a világon semmit nem jelent. Azon túl, hogy jól feltúrázom magam, dühös leszek de ettől semmi, de semmi nem változik.:o:mad:
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Hétfő hajnalban elhunyt Ennio Morricone világhírű zeneszerző, írja a La Repubblica. Az olasz napilap szerint a 91 éves Morricone egy római kórházban hunyt el, miután szerencsétlenül esett. Az Oscar-díjas zeneszerző temetését szűk körben tartják.


Morricone a filmtörténelem egyik legnagyobb hatású zeneszerzője volt, leginkább az olasz és amerikai westernfilmekhez (Egy maréknyi dollárért, A Jó, a Rossz és a Csúf, Volt egyszer egy Vadnyugat) írt zenéi miatt vált ismertté, de több Tarantino-filmen (Volt egyszer egy Hollywood, Aljas nyolcas) és modern amerikai produkciókon is dolgozott, mint például A Mars-mentőakció. Szintén ő szerezte a Sorstalanság zenéjét.

Bár a legnagyobb filmzeneszerzők között tartják számon, karrierje során mindössze egyetlen Oscar-díjat kapott, 2016-ban az Aljas nyolcasért – kilenc évvel azután, hogy a Filmakadémia életmű-Oscart adott neki.

AZON KEVESEK KÖZÉ TARTOZIK, AKIT ÖT ÉVTIZEDBEN IS JELÖLTEK OSCARRA. ELŐSZÖR 1979-BEN, LEGUTOLJÁRA PEDIG 2016-BAN.

Ugyanebben az évben kapott saját csillagot Hollywoodban.

Az Oscar mellett három Grammy-díjat, négy Golden Globe-ot, hat BAFTA-díjat nyert el élete során, és több mint 70 millió példányban keltek el a lemezei.

33743349_f0008717c6c9abccc4844eac6c49902b_wm.jpg

Ennio Morricone az Oscar-díjjal a 88. díjátadón Hollywoodban 2016. február 28-án
Fotó: Mike Blake / Reuters
Karrierje során több mint 500 filmhez és tévés produkcióhoz írt zenét, és olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint John Carpenter, Brian De Palma és Oliver Stone.

Morricone 1928-ban született Rómában, édesapja zenekari trombitás volt, aki egészen kis korától tanította különböző hangszereken játszani, és 1940-ben, tizenkét évesen beíratta az Accademia Nazionale di Santa Cecilia zeneakadémiára. A háborús években Morricone trombitát, zeneszerzést és kórust tanult, és 1946-ban lediplomázott trombitaszakon. A zeneakadémiát 1954-ben hagyta ott, amikor zeneszerzésből is diplomát szerzett.

Morricone kiskorától kezdve kísérletezett zeneszerzéssel, első önálló művét 1946-ban szerezte. Az 1950-es években Morricone rengeteget dolgozott, komolyzenei darabokat írt, játszani kezdett egy jazzegyüttesben és popénekeseknek is írt dalokat, valamint rádiójátékoknak szerzett zenét. A könnyebb műfajokban főként azért próbálta ki magát, hogy el tudja tartani a családját, 1956-ban ugyanis feleségül vette barátnőjét, Maria Traviát, és a következő évtizedben négy gyermekük született. Travia férje alkotótársa is lett, több kompozíciójához ő írta a szöveget. 1954-től Morricone filmzenéket is írt ismertebb zeneszerzők neve alatt ghost writerként.

A kiugrást végül Luciano Salce Il federale című második világháborús filmje hozta el számára, amelynek zenéjét 1961-ben már a saját neve alatt írta. Salcéval ezután több filmen is együtt dolgozott. A következő évtizedben Morricone egy sor olasz vígjátékhoz szerzett zenét, bár ezek nem voltak különösebben emlékezetes darabok, ő maga később azt mondta, hogy "első filmjeim könnyed komédiák vagy kosztümös filmek voltak, amelyekhez egyszerű, nagyon könnyen megírható zene kellett, ezt a műfajt később sem hagytam el teljesen, amikor már sokkal fontosabb filmeken dolgoztam nagy rendezőkkel."

Morricone karrierje 1964-ben vett lendületet, amikor találkozott Sergio Leone olasz rendezővel. Leone egy európai gyártású westernfilmen dolgozott, aminek az akkor még ismeretlen, fiatal Clint Eastwood volt a főszereplője. Az Egy maréknyi dollárért műfajt teremtett: megszületett a spagettiwestern műfaja, a fülbemászó filmzene pedig Morriconét egy csapásra híressé tette. Morricone részben korábbi szerzeményeit használta fel a munkához.

Leone filmjei azért lettek ilyenek, mert azt akarta, hogy a zene fontos szerepet játsszon bennük, és gyakran elnyújtotta a jeleneteket, mert nem akarta, hogy a zene véget érjen. Ezért ilyen lassúak ezek a filmek – a zene miatt

emlékezett vissza később első közös munkájukra.

33743425_1f29259dba6a6b85e3a940cf796f11ef_wm.jpg

Ennio Morricone Az ördögűző 2. - Az eretnek című film kórusfelvételén 1977-ben Los Angelesben
Fotó: Michael Ochs Archives / Getty Images Hungary
Amiről egyébként nem volt nagy véleménnyel: "Leone legrosszabb filmje és én az én legrosszabb filmzeném", állította.

A film ennek ellenére hatalmas siker lett, és nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is, ahol 1967-ben mutatták be (érdekesség, hogy Morricone ekkor még Dan Savio álnéven szerepelt). Leone a filmet trilógiává fejlesztette, 1965-ben elkészült az első folytatás Pár dollárral többért címmel, 1966-ban pedig A jó, a Rossz és a Csúf, amit a trilógia legsötétebb, de egyben legjobb darabjának tartanak. A rendező nem változtatott a bevált recepten, a főszereplő mindhárom filmben Eastwood volt, a zeneszerző pedig Morricone. A Dollár-trilógia dollármilliomossá tette Morriconét, mivel 1968-ra csak Amerikában félmillió példány fogyott a filmek zenéjéből.

A spagettiwestern-korszak koronája az Olaszországban 1968-ban, Amerikában 1969 májusában bemutatott Volt egyszer egy Vadnyugat volt. Morricone filmzenéje önálló lemezen 1972-ben jelent meg, és tízmillió darabot adtak el belőle. A zene ezúttal is előbb készült el, mint a film, és Leone állítólag előírta, hogy a forgatás közben végig szóljon, és a színészek a zene által inspirálva formálják meg a szerepeiket. A kapcsolat a szerepelők és a hozzájuk tartozó zenei téma között mindenesetre kivételesen szoros a filmben.

Leone mellett Morricone más olasz westernrendezőkkel is dolgozott, bár a velük készített a filmek közel sem voltak olyan emlékezetesek. Morricone olyan keresett lett, hogy filmzeneszerzésen kívül már semmi mással nem tudott foglalkozni, ami nem is csoda, mivel csak 1968-ban húsz filmhez írt zenét. A spagettiwestern műfaja az 1970-es évek elején hanyatlásnak indult, és Morricone is másféle filmek felé fordult, a korszak nagy olasz rendezői közül együtt dolgozott Pier Paolo Pasolinivel, akinek Salò, avagy Szodoma 120 napja című hírhedt filmjéhez ő írta a zenét 1975-ben, valamint Bernardo Bertoluccival. A Salò annyira túlment minden határon, amit a filmművészetben addig elfogadhatónak tartottak, hogy Pasolini egyszerűen nem merte megmutatni az elkészült filmet Morriconénak, mert félt, hogy letiltja a zenéjét. Morricone végül elment, és megnézte a moziban: "Nem tetszett, nem az én ízlésem szerint való" – mondta róla.

A 80-as években Morricone megint sok közönségfilmben vállalt részt, elsősorban horrorokban. John Carpenterrel, akinek A dolog című, nagysikerű 1982-es horrorfilm zenéjét írta, furcsán alakult az együttműködése. Carpenter felkereste Morriconét Rómában, de kiderült, hogy saját elektronikus zenei tervekkel érkezett: "Miért hívott engem, ha saját maga akarja megcsinálni?" – kérdezte Morricone. "Mert imádom a zenéjét, ezért" – válaszolta Carpenter. Morricone végül úgy írta meg a zenét, hogy szinte semmit nem tudott a filmről, de igyekezett Carpenter stílusában dolgozni, a rendező pedig kiegészítette a túl rövidre sikerült anyagot a saját szerzeményeivel.

33743595_6cc2ebc1cb445bc7b82e584208a46015_wm.jpg

Ennio Morricone római házában 1987-ben
Fotó: Luciano Viti / Getty Images Hungary
Két évvel később, 1984-ben Morricone elvállalt egy utolsó közös munkát Sergio Leonéval, a Volt egyszer egy Amerika című nagyszabású bűnügyi filmet Robert De Niróval a főszerepben. A zenét sokan Morricone legjobb kompozíciójának tartják, különösen a melankolikus Deborah-témát, ami eredetileg egy másik filmhez készült az 1970-es években, de annak rendezője visszautasította. Az énekesnő, Edda Dell'Orso Morricone számos más zenéjéhez is a hangját kölcsönözte. Egy másik Oscar-díjas gengszterdráma, az Aki legyőzte Al Caponét című 1987-es Brian De Palma-film zenéjéért Morricone Grammy-díjat kapott, az 1930-as éveket idéző hangzást azzal teremtette meg, hogy átvett részleteket a korszak legjelentősebb jazz zenésze, Duke Ellington műveiből. De Palmával két további filmen dolgoztak együtt, és kifejezetten jól kijöttek egymással, bár időnként voltak súrlódásaik:

De Palma csodálatos! Tiszteli a zenét, tiszteli a zeneszerzőket. Az Aki legyőzte Al Caponét-nál mindennel elégedett volt, amit javasoltam neki, de aztán akart egy olyan számot, ami nekem egyáltalán nem tetszett, és természetesen ebben nem tudtunk egyezségre jutni. Olyasmi volt, amit én nem akartam megírni – egy diadalmas darab a rendőrségről. Kilencszer futottam neki, és direkt a lelkére kötöttem, "kérlek, ne válaszd a hetediket", mert az volt a legrosszabb. És persze mit választott? A hetediket. De nagyon jól passzol a filmhez

jegyezte meg epésen egy interjúban évtizedekkel később.

1988-ban kezdődött Morricone rendkívül sikeres együttműködése Giuseppe Tornatore rendezővel, akinek Cinema Paradiso című filmje a következő évben a legjobb külföldi filmnek járó Oscart is elnyerte. A film zenéjét Morricone fiával, Andreával közösen írta, Tornatoréval a közös munka egészen 2013-ig tartott.

Morricone késői korszakának másik nagy rendezője Quentin Tarantino volt, aki a spagettiwesternek rajongójaként mindkét Kill Bill-filmben felhasználta Morricone 1960-as évekbeli szerzeményeit. A 2009-es Becstelen brigantyk zenéje nyolc korábbi Morricone-számot tartalmaz az 1970-es évekből, a 2012-es Django elszabadul-hoz pedig Morricone már egy teljesen új dalt is írt. Tarantino és Morricone együttműködése végül a 2015-ös Aljas nyolcas-ban teljesedett ki, a western zenéjét teljes egészében Morricone írta, és a következő évben elnyerte vele a legjobb filmzenének járó Oscar-díjat. A zeneszerző akkor 87 éves volt, és ez életkori rekordot jelentett – Hollywood végre megadta neki az elismerést, ami a közvélekedés szerint már évtizedek óta járt volna neki.
(forrás: https://index.hu/kultur/cinematrix/2020/07/06/meghalt_ennio_morricone/)
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Meghalt Olivia de Havilland, az Elfújta a szél Melanie-ja

104 éves korában szombaton, július 25-én Párizsban elhunyt Olivia de Havilland kétszeres Oscar-díjas színésznő, az Elfújta a szél című filmklasszikus egyik sztárja. A színésznőt párizsi otthonában, álmában érte a halál – írja az MTI.

Olivia de Havilland az 1930-as években egy sor kalandfilmmel futott be. Egyebek mellett játszott a Kertész Mihály és William Keighley rendezte Robin Hoodban és Kertész Halálfejes lobogó című filmjében is. A színésznőnek később saját csatáit is meg kellett vívnia: a Warner Bros. ugyanis megpróbálta megnyújtani hétéves szerződését arra hivatkozva, hogy több szerepet visszautasított, de végül Olivia de Havilland nyerte a pert, az ítélet precedens értékű lett és máig az ő nevén emlegetik.

Az Elfújta a szél című filmben Melanie szerepét játszotta, s alakítását Oscar-díjra is jelölték. Ezt követően az 1946-ban bemutatott Kisiklott élet című romantikus dráma női főszerepéért meg is kapta az amerikai filmakadémia díját. Három évvel később pedig ismét Oscar-díjas lett William Wyler Az örökösnő című filmjével.

Az ötvenes évektől Párizsban élt. 1962-ben tért vissza New Yorkba. Fellépett a Broadway több darabjában, a hetvenes években számos film epizódszerepét alakította, majd televíziós szerepeket is játszott.

2008-ban, 92 évesen, George W. Bush kitüntette az amerikai Nemzeti Művészeti Érdeméremmel. Emellett megkapta például a francia becsületrendet és 2017-ben a Brit Birodalom Érdemrendjét is.

 
Utoljára módosítva:

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Koronavírus okozta tüdőbetegségben 83 évesen, egy kaliforniai kórházban hunyt el kedden Trini Lopez amerikai énekes és gitáros, a latin rock and roll sztárja, olyan hatvanas évekbeli kultikus slágerek előadója, mint a Lemon Tree, a La Bamba és az If I Had a Hammer.

Az amerikai szórakoztatóipar jeles és színes egyénisége Trinidad Lopez néven 1937. május 15-én Dallasban született zenészcsaládba, szerény körülmények között élő mexikói bevándorlók gyermekeként.

Első gitárját apjától kapta, aki a 12 dolláros hangszerrel akarta a fiát távol tartani a "rossz társaságtól". Eleinte aprópénzért utcasarkokon szórakoztatta a járókelőket, azután a családi zenekarban, majd klubokban lépett fel, repertoárja sajátos, latinos klasszikus és folk dalokból alakult ki.

Előadóként és dalok feldolgozójaként kedvelte meg a közönség. Háromtagú együttes kísérte, amelyben ő ritmusgitározott.

Egy alkalommal hallotta műsorát Frank Sinatra, és beajánlotta őt saját lemezkiadója, a Reprise producerének, aki egy klubban készített vele felvételeket, amelyek 1963-ban jelentek meg lemezen. Az album második lett az amerikai sikerlistán.

Pályájának korai szakaszában Lopez elénekelte Pete Seeger, majd a Peter, Paul és Mary trió nagy sikerét, az If I Had a Hammer című dalt, amellyel a harmadik helyig jutott Amerikában, de sikerrel játszották Európában is.

Trini Lopez óriási sikerrel énekelte a La Bambát és a Guantanamera című örökzöldet, műsorára tűzte a nagy rock and roll-sztárok legsikeresebb dalait, egyebek között a Kansas Cityt is.

A remek feldolgozások mellett "saját" sikerekkel is büszkélkedhetett. Elsősorban az 1965-ben megjelent Lemon Tree-t és az I'm Coming Home, Cindy-t kedvelte meg a közönség.

image.aspx

© wikipedia
Tekintettel déli származására, belefért zenei lelkivilágába a rhythm and blues is, latinos felhangokkal. Nemcsak angolul, hanem spanyolul és németül is énekelt. Európában is fellépett, londoni koncertjeiről készült Live című lemeze nagy siker volt Angliában és Amerikában.

A nagyobb koncertek közé szívesen iktatott be kisebb klubokat, vagy éppen mulatókat, csehókat. A hatvanas években kezdett filmezni, szerepet kapott A piszkos tizenkettőben (1967). A hetvenes évek második felétől már főleg vendéglátózott, bár lemezei továbbra is folyamatosan megjelentek.

Trini Lopezt beválasztották a Las Vegas Legends Hall of Fame tagjai közé, Frank Sinatra, Dean Martin, Nat "King" Cole, Kenny Rogers és mások mellé.

Helyet követelt magának a latin zene halhatatlanjai között is. Más mexikói–amerikai énekesektől, például Ritchie Valenstől eltérően Trini Lopez elutasította nevének megváltoztatását, nyíltan és büszkén vállalta mexikói gyökereit azon intelmek ellenére, hogy az árthat karrierjének.

Az 1960-as évek után már ritkán került fel a slágerlistákra, de az általa tervezett, 1964 és 1971 között gyártott Gibson Trini Lopez-gitárok váratlanul kedvenc hangszerei lettek olyan rocksztároknak, mint Dave Grohl vagy Noel Gallagher.

Lopez üzleti partnere, Joe Chavira zenész közlése szerint ő és Lopez éppen befejezte az If By Now című számot, amellyel élelmiszerbankoknak szándékoztak adományt gyűjteni a koronavírus-járvány alatt.

A zenész életéről P. David Ebersole és Todd Hughes filmesek által forgatott dokumentumfilm épp Lopez halála előtt készült el, a My Name is Lopez című produkciót várhatóan jövőre mutatják be.
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Meghalt Bácskai Lauró István, a Keménykalap és krumpliorr rendezője

A rendező 88 éves korában hunyt el. Neki köszönhetjük A tizedes meg a többiekből azt a szállóigévé vált mondatot, hogy az oroszok már a spájzban vannak.

Életének 88. évében csütörtökön elhunyt Bácskai Lauró István filmrendező – tudatta a család pénteken.

Bácskai Lauró István nevéhez olyan sikeres alkotások fűződnek, mint a Gyula vitéz télen-nyáron, A Hamis Izabella vagy a Nápolyt látni és..., de ő rendezte a Keménykalap és krumpliorr című legendás ifjúsági sorozatot is.

Bácskai Lauró István Budapesten született 1933. május 14-én. A Vörösmarty Gimnázium színjátszó körének tagjaként már korán a művészet vonzáskörébe került. Az érettségi után osztálytársával, Sára Sándorral együtt jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol rendező szakon végzett 1957-ben. Egyik alapítója és négy évig vezetőségi tagja volt az 1959-ben életre hívott Balázs Béla Stúdiónak.

Pályáját 1957 őszén asszisztensként kezdte a Hunniában, a későbbi Mafilm I. számú telepén. A cégnél eltöltött csaknem tíz év alatt volt dramaturg, segédrendező, konzultáns és forgatókönyvíró, olyan kiváló alkotók mellett dolgozott, mint Keleti Márton, Makk Károly és Ranódy László. A tizedes meg a többiek című Keleti Márton-filmben (1965) ő találta ki a mára szállóigévé vált mondatot:

Az oroszok már a spájzban vannak...

Több kisfilm és dokumentumfilm elkészítése után 1968-ban forgatta első önálló, normál terjedelmű, de még fekete-fehér filmjét, A Hamis Izabellát, amelynek főszereplői között volt Ruttkai Éva, Kállai Ferenc és Kovács Kati. Következő filmjei a szatirikus történetek iránti vonzódását tükrözik: a Gyula vitéz télen-nyáron (1970) című vígjáték gunyoros közéleti és médiakritikája egy tévésorozatot vesz célba; a Nyulak a ruhatárban (1971) a pénz embert megváltoztató hatalmáról és a csendes női bosszúról szóló filmszatíra, a Nápolyt látni és... (1972) pedig egy szerelmi négyszög bonyodalmait taglalja.

1973-ban Romhányi József művéből készítette el a Bajuszverseny című zenés mesejátékot. A következő évben rendezte meg pályájának talán legsikerültebb, külföldön is népszerű darabját, a Csukás István regényéből készült Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági filmsorozatot. A négy epizódból álló történet (Valódi oroszlánbőgés, Kell egy véreb, A tettes lépre megy, Éljen Bagaméri Elemér) az egyik legszórakoztatóbb magyar gyerekfilm, amelyet többek között Alfonzó színészi játéka jellemez. A szívmelengető mesében a felnőttek méltó partnere volt a két gyerekszínész, Kovács Krisztián és Berkes Gábor.

A Keménykalap és krumpliorr 1975-ben megkapta az Év legjobb gyerekfilmje díjat, 1978-ban pedig a hollywoodi X. Televíziós Világfesztivál nagydíját.

Az alkotó a bűnügyi történetekhez a Megtörtént bűnügyek 1974 és 1978 között forgatott 5 epizódjával tért vissza. A Remenyik Zsigmond abszurd regényéből adaptált Mese habbal (1979) című vígjáték után jobbára a televíziónak dolgozott különböző műfajokban. A filmkészítéstől az Utolsó alkalom (1981), a Rutinmunka (1982) és az Üvegvár a Mississippin (1985) című alkotásokkal búcsúzott.

Bácskai Lauró Istvánt 2012 augusztusában legendás ifjúsági alkotásaiért, szórakoztató és nagy közönségsikernek örvendő film- és tv-játékaiért, művészi pályája elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

A művész temetéséről később intézkednek.
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Hatvannyolc esztendős korában elhunyt idősebb Cseh László, a magyar úszósport történetének első junior Európa-bajnoka, olimpikon, világ- és Európa-bajnoki döntős kiválósága, és nem utolsósorban legendás úszónk, Cseh László édesapja – olvasható a Magyar Úszószövetség hivatalos Facebook-oldalán.
Idősebb Cseh László örökre beírta magát a magyar úszósport históriájába azzal, hogy a junior Európa-bajnokságokon ő az első magyar, aki aranyérmet szerzett: 1967-ben, Linköpingben 100 m pillangón győzött, majd ezüstérmes lett 100 m háton.

Hazai vizekben utóbbi távon egyeduralkodónak számított, 1968 és 1973 között zsinórban hatszor nyerte meg a magyar bajnoki címet, mindösszesen 13-szor állhatott itthon a dobogó tetején – emlékezett meg róla a Magyar Úszószövetség.

Gyászhírét fia, ifjabb Cseh László is megerősítette a Facebook-oldalán.

„Mély fájdalommal tudatom, hogy id. Cseh László Édesapám, példaképem és messzemenő segítőm az élet és a sport területén 2020.08.24-én elhunyt! Egy apa elvesztése pótolhatatlan űr minden gyerek számára. Nekem is az” – írta az úszó.
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Életének nyolcvanharmadik évében meghalt Jiří Menzel cseh filmrendező.
A cseh újhullám egyik leghíresebb alkotója forgatókönyvíróként, színészként és színházi rendezőként is dolgozott. 1967-ben Oscar-díjat kapott a Bohumil Hrabal regénye alapján készült Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjéért.

Menzel halálhírét felesége, Olga Menzelova tette közzé egy Facebook-posztban, amelyhez egy videót is hozzátett, amelyen Menzel családjával látható, betegsége utolsó fázisáig.

Menzel a prágai Művészeti Főiskola filmművészeti szakán (FAMI) szerzett filmrendezői diplomát 1962-ben. 1956–57-ben a prágai televízió asszisztense. 1963-ig a Csehszlovák Híradó munkatársaként Véra Chytilová asszisztense, 1963–1965 között egy filmstúdió rendezője volt. 1965-től rendezőként dolgozott a Barrandov Studio filmstúdióban. 1965-ben készítette első rövidfilmjeit. 1971-ben Svédországban, 1977–78-ban az NSZK-ban, valamint Svájcban vendégrendező volt.

Az IMDb adatbázisa szerint 29 rövid vagy egész estés filmet rendezett, játékfilmben először a Gyöngyök a mélyben című, 1965-ös filmben készített egy jelenetet. Egy évvel később készült leghíresebb filmje, a Szigorúan ellenőrzött vonatok. Ezt követte például a Szeszélyes nyár, a Pacsirták cérnaszálon, vagy a Sörgyári capriccio - utóbbiak szintén Hrabal regényei alapján készültek, akárcsak a 2007-es Őfelsége pincére voltam. Utolsó filmjét, a Don Juanokat 2013-ban mutatták be.

Közismert a barátsága sok magyar művésszel. Játszott több magyar filmben (például Szívzűr – Böszörményi Géza, Felhőjáték – Maár Gyula, Franciska vasárnapjai – Simó Sándor, Az ajtó –Szabó István); színdarabot is rendezett Magyarországon. A Katona József Színházban, Carlo Gozzi Szarvaskirály című darabját vitte színre. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesült.

Az Oscar-díj mellett Menzelt háromszor jelölték Arany Medvére a Berlini Filmfesztiválon, a Pacsirták cérnaszálon c. 1969-es filmjével nyert megosztva 1990-ben. Másik két jelölése az Őfelsége pincére voltam (2006) volt, mellyel elnyerte a FIPRESCI-díjat, illetve az Aki aranyat keres c. filmje (1957). Karlovy Vary Kristály Glóbuszát egyszer nyerte el, 1968-ban a Szeszélyes nyárral, és kétszer jelölték Velencében Arany Oroszlánra, 1981-ben a Sörgyári capricciót, míg 1994-ben az Ivan Csonkin közkatona élete és különleges kalandjai c. filmjét. Mindkét filmjével elhozott egy-egy kisebb díjat a fesztiválról.

image.aspx

© JOHN MACDOUGALL / AFP
A hvg.hu-nak 2013-ban adott interjút a művész, ebben többek között arról beszélt, nincs kedvenc filmje, és életműve megkoronázása mi más lehetne, mint a temetése. Akkor így fogalmazott:

Minden filmemhez ugyanúgy viszonyulok, vagyis sehogy. Leginkább semleges tényezőként kezelem őket, bár kétségtelenül elszomorodnék, ha nem léteznének.
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
Életének 83. évében elhunyt Verebély Iván – tudatta a Centrál Színház.
„Búcsúzunk orvosunktól, barátunktól, színészkirály-királynőnktől. Verebély Iván családja és a Centrál Színház társulata mély fájdalommal tudatja, hogy Verebély Iván, Jászai Mari-díjas színművész, kollégánk és barátunk türelemmel és méltósággal viselt betegség után életének 83. évében elhunyt. Verebély Ivánt a Centrál Színház saját halottjának tekinti, végső búcsúztatásának időpontjáról később adunk tájékoztatást” – olvasható a színház Facebook-oldalán.

1937-ben született Budapesten. Édesapja többek között a Vígszínház orvosa volt. 1961-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1961–1963 között a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1963–1968 között a Nemzeti Színházban játszott. 1968 óta a Vidám Színpad örökös tagja.

Emlékezetes szerepei voltak kabarédarabokban és vígjátékokban egyaránt.

Szerepelt többek között A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), a Különös házasság (1965), A Gyula vitéz télen-nyáron (1970), a Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001) vagy a Csak szex és más semmi (2005) című filmekben és rengeteg tévéfilmben, legutóbb a Drága örökösökben.

Megkapta 1972-ben a Jászai Mari-díjat, 2008-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2019-ben A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.

upload_2020-9-23_22-25-5.jpeg
 

Georgina Bojana

Őstag
Fórumvezető
Rádiós
Kormányos
Életének 83. évében elhunyt Verebély Iván – tudatta a Centrál Színház.
„Búcsúzunk orvosunktól, barátunktól, színészkirály-királynőnktől. Verebély Iván családja és a Centrál Színház társulata mély fájdalommal tudatja, hogy Verebély Iván, Jászai Mari-díjas színművész, kollégánk és barátunk türelemmel és méltósággal viselt betegség után életének 83. évében elhunyt. Verebély Ivánt a Centrál Színház saját halottjának tekinti, végső búcsúztatásának időpontjáról később adunk tájékoztatást” – olvasható a színház Facebook-oldalán.

1937-ben született Budapesten. Édesapja többek között a Vígszínház orvosa volt. 1961-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1961–1963 között a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1963–1968 között a Nemzeti Színházban játszott. 1968 óta a Vidám Színpad örökös tagja.

Emlékezetes szerepei voltak kabarédarabokban és vígjátékokban egyaránt.

Szerepelt többek között A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), a Különös házasság (1965), A Gyula vitéz télen-nyáron (1970), a Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001) vagy a Csak szex és más semmi (2005) című filmekben és rengeteg tévéfilmben, legutóbb a Drága örökösökben.

Megkapta 1972-ben a Jászai Mari-díjat, 2008-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2019-ben A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.

Csatolás megtekintése 1753420
*
Őszinte részvétem a családjának... Egyedi stílusa és előadás módja volt. Kedves színfoltja volt a magyar színházi életnek. Több szerepben láttuk, mindig nagy felkészültséggel játszotta szerepeit. Nyugodjék békében.
white-carnations-4259833__340.jpg
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos
90 éves korában elhunyt Sean Connery - írja a BBC. A színész leghíresebb szerepe James Bond volt, emellett olyan filmekben játszott, mint a Hegylakó, A rózsa neve, az Indiana Jones vagy A domb. Az IMDb adatbázisa szerint összesen 90 filmben szerepelt, ezek közül az Aki legyőzte Al Caponét című alkotásban nyújtott alakításáért 1988-ban Oscar-díjjal jutalmazták.

A skót származására rendkívül büszke Sean Connery szegény munkáscsaládba született 1930-ban Edinburgh-ben. Az iskolát 13 évesen hagyta ott, a háború után a hadseregbe szegődött el, ám gyomorfekélye miatt leszerelték. Ekkor még többféle munkát is vállalt, testépítő is volt, sőt még a Manchester Unitedtól is kapott egy heti 25 fontos ajánlatot. 1953-ban, 23 évesen a Mr. Universe londoni versenyén indult.

Színészkarrierje 19 évesen kezdődött, ám az első fontosabb szerepét nyolc évvel később kapta, a Rekviem egy nehézsúlyúért című tévéfilmben. 1962-ben lett az övé az első James Bond-film, a Dr. No címszerepe, a 007-es ügynököt összesen hét filmben alakította.

A legenda szerint Cubby Broccoli producer felesége volt, aki ajánlotta a skót színészt a szerepre, bár a sorozat írója, Ian Fleming először nem lelkesedett a választásért. A megnyerő, magabiztos, kifogástalan modorú 007-es ügynök bőrébe bújva, makulátlan luxusöltönyét felöltve, márkás italokat kortyolgatva, gyönyörű nők társaságában még öt alkalommal mentette meg a világot. Connery 1971-ben játszotta az ügynök szerepét utoljára - legalábbis akkor még úgy tűnt.

image.aspx

© TaliaFilm II Productions / Collection ChristopheL via AFP
A Gyémántok az örökkévalóságnak után ugyan átadta a stafétabotot Roger Moore-nak, de James Bond utána következő megtestesítői sem tudták őt feledtetni. Több mint egy évtized szünet után, 1983-ban vállalt el ismét egy Bond-filmet, amelynek címe – Soha ne mondd, hogy soha – a szóbeszéd szerint egy korábbi ígéretére utalt, ugyanis amikor 1971-ben elbúcsúzott a karaktertől, kijelentette:

Többé nem vállal Bond-filmet.

A semmiféle színészi képesítéssel nem rendelkező Sean Connerynek kiváló színészi adottságai vannak, így sem a nézők, sem a kritikusok nem tudták beskatulyázni. 1964-ben felejthetetlen alakítást nyújtott Sidney Lumet A domb című filmjének Roberts őrmestereként. Legalább ilyen emlékezetes volt A jégsziget foglyai (1969) önfeláldozó Amundsenjének szerepében, és hiteles tudott lenni Hitchcock filmjében, a Marnie-ban (1964) is.

image.aspx

© DR / Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP
Ahogyan öregedett, úgy kopogtattak az ajtaján egyre összetettebb figurák szerepeivel: mély átéléssel és bölcsességgel jelenítette meg A rózsa neve (1986) nyomozó szerzetesét, amelyért BAFTA-díjat kapott, vagy a Medicine Man (1992) Afrikában küzdő orvosát. Miatta érdemes olyan akciófilmeket is megnézni, mint a Szikla (1996) vagy a Vadászat a Vörös Októberre (1990). 1989-ben az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) című kalandfilmben ő alakította a kalandor régész édesapját.

Az Aki legyőzte Al Caponét (1987) című filmben nyújtott alakításáért az 1988-as Oscar-gálán a legjobb férfi mellékszereplőnek járó aranyszobrot vehette át, valamint egy Golden Globe-díjat ugyanebben a kategóriában. 1996-ban Cecil B. DeMille Award életműdíjjal jutalmazta a filmipar. 1998-ban elnyerte a BAFTA legrangosabb díját, a British Academy Fellowshipet.

Legutolsó filmje a 2003-ban, Alan Moore képregényéből készült A szövetség című mozi volt. Azóta csendben visszavonult és hiába várták új filmjeit a rajongói, döntése véglegesnek tűnt. 2012-ben azért kivételt tett, a Sir Billi című animációs filmhez kölcsönözte a hangját, amelynek főszereplőjét róla mintázták.

Az angol királynő 2000-ben ütötte lovaggá, azóta kijárt neki a Sir megszólítás. Ugyan már 1997-ben felterjesztették a brit lovagi címre, de akkor kihúzták a nevét a listáról, mert nyíltan támogatta a skót függetlenségi mozgalmat. A közvélemény nyomására a brit kormány végül meghátrált, ráadásul a ceremóniát az edinburgh-i királyi palotában rendezték, ahol a színész hagyományos skót népviseletben, kockás szoknyában és térdharisnyában jelent meg.

Sir Sean Connery magánélete csendes volt, második feleségével Micheline Roquebrune-nel 1975-ben kötött házasságot. Első házasságából született Jason nevű fia a filmszakmában dolgozik, csakúgy, mint unokája, a 23 éves Dashiell Quinn Connery.
 

Piti Sándor

Állandó Tag
Állandó Tag
90 éves korában elhunyt Sean Connery - írja a BBC. A színész leghíresebb szerepe James Bond volt, emellett olyan filmekben játszott, mint a Hegylakó, A rózsa neve, az Indiana Jones vagy A domb. Az IMDb adatbázisa szerint összesen 90 filmben szerepelt, ezek közül az Aki legyőzte Al Caponét című alkotásban nyújtott alakításáért 1988-ban Oscar-díjjal jutalmazták.

A skót származására rendkívül büszke Sean Connery szegény munkáscsaládba született 1930-ban Edinburgh-ben. Az iskolát 13 évesen hagyta ott, a háború után a hadseregbe szegődött el, ám gyomorfekélye miatt leszerelték. Ekkor még többféle munkát is vállalt, testépítő is volt, sőt még a Manchester Unitedtól is kapott egy heti 25 fontos ajánlatot. 1953-ban, 23 évesen a Mr. Universe londoni versenyén indult.

Színészkarrierje 19 évesen kezdődött, ám az első fontosabb szerepét nyolc évvel később kapta, a Rekviem egy nehézsúlyúért című tévéfilmben. 1962-ben lett az övé az első James Bond-film, a Dr. No címszerepe, a 007-es ügynököt összesen hét filmben alakította.

A legenda szerint Cubby Broccoli producer felesége volt, aki ajánlotta a skót színészt a szerepre, bár a sorozat írója, Ian Fleming először nem lelkesedett a választásért. A megnyerő, magabiztos, kifogástalan modorú 007-es ügynök bőrébe bújva, makulátlan luxusöltönyét felöltve, márkás italokat kortyolgatva, gyönyörű nők társaságában még öt alkalommal mentette meg a világot. Connery 1971-ben játszotta az ügynök szerepét utoljára - legalábbis akkor még úgy tűnt.

image.aspx

© TaliaFilm II Productions / Collection ChristopheL via AFP
A Gyémántok az örökkévalóságnak után ugyan átadta a stafétabotot Roger Moore-nak, de James Bond utána következő megtestesítői sem tudták őt feledtetni. Több mint egy évtized szünet után, 1983-ban vállalt el ismét egy Bond-filmet, amelynek címe – Soha ne mondd, hogy soha – a szóbeszéd szerint egy korábbi ígéretére utalt, ugyanis amikor 1971-ben elbúcsúzott a karaktertől, kijelentette:

Többé nem vállal Bond-filmet.

A semmiféle színészi képesítéssel nem rendelkező Sean Connerynek kiváló színészi adottságai vannak, így sem a nézők, sem a kritikusok nem tudták beskatulyázni. 1964-ben felejthetetlen alakítást nyújtott Sidney Lumet A domb című filmjének Roberts őrmestereként. Legalább ilyen emlékezetes volt A jégsziget foglyai (1969) önfeláldozó Amundsenjének szerepében, és hiteles tudott lenni Hitchcock filmjében, a Marnie-ban (1964) is.

image.aspx

© DR / Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP
Ahogyan öregedett, úgy kopogtattak az ajtaján egyre összetettebb figurák szerepeivel: mély átéléssel és bölcsességgel jelenítette meg A rózsa neve (1986) nyomozó szerzetesét, amelyért BAFTA-díjat kapott, vagy a Medicine Man (1992) Afrikában küzdő orvosát. Miatta érdemes olyan akciófilmeket is
megnézni, mint a Szikla (1996) vagy a Vadászat a Vörös Októberre (1990). 1989-ben az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) című kalandfilmben ő alakította a kalandor régész édesapját.

Az Aki legyőzte Al Caponét (1987) című filmben nyújtott alakításáért az 1988-as Oscar-gálán a legjobb férfi mellékszereplőnek járó aranyszobrot vehette át, valamint egy Golden Globe-díjat ugyanebben a kategóriában. 1996-ban Cecil B. DeMille Award életműdíjjal jutalmazta a filmipar. 1998-ban elnyerte a BAFTA legrangosabb díját, a British Academy Fellowshipet.

Legutolsó filmje a 2003-ban, Alan Moore képregényéből készült A szövetség című mozi volt. Azóta csendben visszavonult és hiába várták új filmjeit a rajongói, döntése véglegesnek tűnt. 2012-ben azért kivételt tett, a Sir Billi című animációs filmhez kölcsönözte a hangját, amelynek főszereplőjét róla mintázták.

Az angol királynő 2000-ben ütötte lovaggá, azóta kijárt neki a Sir megszólítás. Ugyan már 1997-ben felterjesztették a brit lovagi címre, de akkor kihúzták a nevét a listáról, mert nyíltan támogatta a skót függetlenségi mozgalmat. A közvélemény nyomására a brit kormány végül meghátrált, ráadásul a ceremóniát az edinburgh-i királyi palotában rendezték, ahol a színész hagyományos skót népviseletben, kockás szoknyában és térdharisnyában jelent meg.

Sir Sean Connery magánélete csendes volt, második feleségével Micheline Roquebrune-nel 1975-ben kötött házasságot. Első házasságából született Jason nevű fia a filmszakmában dolgozik, csakúgy, mint unokája, a 23 éves Dashiell Quinn Connery.

Rendkívül sajnálom!:(
Életem egyik kedvence távozott az élők sorából!
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos

A koronavírusba halt bele Böröndi Tamás, nem volt alapbetegsége​

A Vidám Színpad 65 éves igazgatója koronavírussal küzdött, és ebbe halt bele 65 évesen – erősítette meg a család engedélyével a Blikknek az intézmény sajtóreferense, aki közölte azt is, hogy Böröndi Tamásnak nem volt semmilyen alapbetegsége, „makkegészséges és életerős volt, amikor elkapta a fertőzést”.

Korábban Csutka István, a debreceni Csokonai Színház volt igazgatója beszélt arról az ATV Start Plusz című műsorában, hogy kollégája 19 napig volt kórházban és küzdött a betegséggel.
Böröndi Tamás a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1980-ban a debreceni Csokonai Színház tagja lett. 1984-tól a Fővárosi Operettszínházban majd az akkor még Bodrogi Gyula által vezetett Vidám Színpadon játszott. A Rock Színház stúdiójának zenés mesterség tanára is volt. A Vidám Színpad vezetése és a színészet mellett díszlettervezéssel is foglalkozott.

Az igazgató halálhírét ezekkel a szavakkal közölte a Vidám Színpad:

„Nevünkhöz méltatlan módon, szívünkben gyógyíthatatlan fájdalommal adjuk tudtára rajongóinak a felfoghatatlan hírt, hogy színházunk vezetője, az ország egyik legismertebb mosolygyártója Böröndi Tamás 65 éves korában, tegnap az esti órákban átadta lelkét az Úrnak!

Gyászolja felesége Götz Anna, ikerlányai, 88 éves édesanyja, kollégái és azok a milliók, akiknek életében mosolyt csalt az arcára!”
 

ladysla

Kormányos
Fórumvezető
Kormányos

60 éves korában meghalt Diego Maradona​


Argentin sajtóhírek szerint hatvanéves korában meghalt Diego Maradona, minden idők egyik legnagyobb focistája. A hírt a CNN Brasil jelentette meg Twitteren, idő közben a BBC is megerősítette. Az első információk szerint tigrei otthonában állt le a szíve. A világbajnok argentin régóta betegeskedett, de november 4-én még arról szóltak a hírek, sikeresen távolítottak el egy vérrögöt Maradona agyából.
A rutinműtétre egy magánklinikán került sor, Maradona szóvivője szerint nem volt gond a körülbelül 80 percig tartó operáció során, minden a vártaknak megfelelően alakult.

Maradona akkor gyengeség és étvágytalanság tüneteivel került kórházba, akkor depresszióra gyanakodtak az orvosok. Maradonát néhány napig benntartották megfigyelésre, de az őt műtő orvos akkor azt mondta, nem várható komplikáció.

Diego Maradona a Buenos Aires-től nem messze található Lanús-ban született 1960. október 30-án. 1970-ben kezdett el focizni, akkor egy lakhelyéhez közeli egyesületben az Estella Rojaban játszott. Két évvel később került az Argentinos Juniors korosztályos csapatába. Maradona mindössze tizenöt évesen mutatkozott be először felnőtt csapatban, az Argentinos Juniorsban, ekkor a 16-os számú mezt viselte. Első gólját a San Lorenzo de Mar del Plata ellen szerezte. A Juniorsban öt évet töltött el, az utolsó kettőben pedig gólkirályi címet is szerezett, ezt követően igazolt a hazája legjobbjának számító Boca Juniorsba. Velük 1981-ben nyert argentin bajnoki címet.



image.aspx

© AFP / Staff


1982-ben igazolt Európába, ekkor a Barcelona fizetett érte – akkor rekordnak számító – ötmillió eurót. Maradona két szezont töltött Katalóniában, a Barcelonával Ligakupát, Spanyol szuperkupát és kupát is nyert. A csapatba mindennek ellenére nem sikerült beilleszkednie, az Athletic Bilbao-ban futballozó Andoni Goikoetxea rúgásától súlyosan megsérült, a két csapat későbbi mérkőzésén kirobbant tömegverekedésben aktívan részt vett.

1984-ben ismét átigazolási rekordot jelentő 6,9 millió eurós összegért igazolt Olaszországba, a Napoli csapatához, akikkel kétszer megnyerte az olasz bajnokságot is. Nápolyi népszerűségéről sokat elmond, hogy akkoriban a dél-olaszok Argentínának komoly része Argentínának szurkolt Olaszország helyett válogatott szinten.



image.aspx

© FATIH AKTAS / ANADOLU AGENCY


Klubszinten is legenda lett, de minden idők legnagyobbjai közé a válogatottban lépett: 1986-ban világbajnokságot nyert Argentínával, aminek köszönhetően a mai napig sokszor feltűnik az alakja az ország templomaiban is. A mexikói tornát a közmegegyezés szerint szinte egyedül nyerte meg, amire a legjobb példa az Anglia elleni elődöntő volt: két gólt szerzett a 2-1-re megnyert meccsen, az egyik a csak “isten kezeként” emlegetett gólt szabálytalanul, a másik gólján viszont játszótárs nélkül vitte végig a labdát az egész pályán.

Aktív sportolói karrierje 1997-ig tartott a Napoli után egy sevillai kitérővel, és egy otthoni levezetéssel. Kedvenc csapatában, a Boca Juniorsban fejezte be.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Elhunyt Balázs Ferenc. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, a Korál együttes ikonikus alapító-vezetője és énekese hatvankilenc évet élt.
 
Oldal tetejére