Búcsúzunk.......

Elhunyt Kármán György orgonaművész
2008-05-16 15:01:37



Elhunyt Kármán György orgonaművész, a Rabbiképző Liturgia tanszékvezetője. 75 éves volt. Évtizedeken keresztül tanította a kántorokat, emellett kiváló művészi tevékenységével segítette a zsinagógai élet ünnepeit és mindennapjait. A Magyar Televízió vallási műsorainak szerkesztőjeként közvetítette a zsidóság hitét a nagyközönségnek. Kármán Györgyöt a Mazsihisz és az Országos Rabbiképző saját halottjának tekinti. (MR)



Kármán György (Szeged, 1933. március 6 - Budapest, 2008. május 16)
orgonaművész, a Zsidó Egyetem Liturgia tanszékének vezetője, egyetemi tanár

Tanulmányait 1949 és 1958 között a Zeneakadémia zongora szakán, Ungár Imre növendékeként végezte. 1966-tól 1998-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének korrepetitor-tanára; 1958 és 1977 között az MTV főmunkatársa (operaszerkesztő, a televíziós zenei népművelés, a zenei vetélkedők és portréműsorok egyik elindítója); 1977-től 1990-ig az Országos Filharmónia osztályvezetője. 1990 óta külső munkatársként ismét az MTV-nél dolgozik: a zenei és vallási műsorok szerkesztője (zenei publicisztikai műsorok: Zene, zene; Metronóm; Zenéről mindenkinek - Kocsis Zoltán vezetésével; emlékműsorok, portréműsorok: Dohnányi, Járdányi, Goldmark, Fischer Annie; Utódok reménysége, zenei munkái még: Violinkulcs a képernyőn (Zeneműkiadó, 1974); Hebrew Melodies for Sabbath and High Holidays (Hungaroton, 1977). 1968 óta az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógájának orgonistája. 1996 óta zsidó liturgikus zenét tanít az ORZSE-n, 2000 óta tanszékvezető egyetemi magántanár volt.

Forrás és további megemlékezések: http://www.or-zse.hu/karmangyut2008.htm

Elhunyt Raksányi Gellért színművész
2008. május 21. 07:15


Életének 83. évben elhunyt Raksányi Gellért Kossuth-díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze - erősítette meg az MTI értesülését kedden este a Magyar Színház. Raksányi Gellért 1925. július 19-én született Szigetváron. Tanulmányai végeztével, 1947-től ötvenhárom éven keresztül megszakítás nélkül a Nemzeti Színház tagja volt, 1989 óta a társulat örökös tagjaként. 2000-től a Magyar Színházban játszott. A magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészeként főként epizódszerepeket alakított. Jelentősebb szerepei között volt Biberach (Katona József: Bánk bán), Szmirnov (Csehov: A medve), a postás, Örkény István Tóték című darabjában és Vukovics Sebő Illyés Gyula Fáklyalángjában.

Több mint ötven filmben szerepelt, köztük a Rákóczi hadnagya, a Körhinta, az Édes Anna és a Magyarok című alkotásban, továbbá a Rózsa Sándor című tv-sorozatban. Évekig a Szomszédok című teleregény egyik állandó szereplője volt. Az egész ország ismerte a becenevét: ő volt a Kutya, illetve a Kutyu. Hároméves volt, amikor egy vadászaton kutyák hívták fel a hajtók figyelmét az eltévedt kis Gellértre, innen származott a ragadványnév.

Művészetét a legrangosabb kitüntetésekkel ismerték el. 1966-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1978-ban érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1992-ben, a Nemzet Színésze kitüntető címet - az első tíz művész között - 2000-ben kapta meg.

(MTI)

A gyásszertartás 2008. június 4-én fél háromkor lesz a Farkasréti temető Makovecz termében. Mivel akarata az volt, hogy Balatongyörökön legyen végső nyughelye, ezért csak egy-egy szál virággal róják le kegyeletüket tisztelői a budapesti ravatalnál.


Raksányi Gellért (Szigetvár, 1925. július 19. – 2008. május 20.)
Színművész, Kossuth-díjas, Érdemes- és Kíváló művész,
A Nemzeti Színház örökös tagja, A Nemzet Színésze

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1947-ben végzett, s azóta folyamatosan a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze.
Raksányi Gellért a magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínésze volt. Robosztus alkata, zengő orgánuma míves beszéde, pontos karakterformáló képessége, színpadon, filmen egyaránt összetéveszthetetlenné tette. Alakításait nagy jellemformáló erő, szuggesztív előadásmód, mélységes humor jellemezte.
Kitüntetései:
Farkas-Ratkó díj 1957,
Jászai Mari-díj 1966, Érdemes művész, 1978, Kíváló művész 1989,
A Nemzeti Színház örökös tagja 1989, Kossuth-díj 1992,
Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj 1997,
A Nemzet Színésze 2000.
Obersovszky-díj 2002.
Magyar Örökség Díj 2006.




ÚJLAKY szerepében
Vörösmarty Mihály: Czilley és a Hunyadiak
Nemzeti Színház


PISZE MATYI szerepében
a Rózsa Sándor című televíziós filmsorozatban

Fotók: http://www.magyarszinhaz.hu/index.php?id=465&cid=32506


Egy interjú az az akkor - 2005-ben - 80 éves színésszel:

Raksányi Gellért, a Kutyu
KARAKTERÉLETMŰ - Nyolcvanadik születésnapját ünnepli a Nemzet Színésze
Váczy András 2005. július. 19., 00:00

Megjelenése, hangjának színe, választékos és ironikus modora különleges egyéniséggé teszi a művészpályán. És az, hogy nem kertel, nem homályosít. Raksányi Gellért egyenes ember.

Raksányi Gellértre ráragadt a Kutyu. – Kitalálhatnék érdekes történetet erre, például azt, hogy hároméves koromban lemaradtam a vadászatról, majdnem „megsréteztek”, de a kutyák megmentették kispajtásukat... De nem. A tábori kórházban kaptam egy levelet azzal a címzéssel, hogy édes kis kutyám... Így került át a szakmába és ragadt rám a Kutya név. Átélte a 20. századi magyar színjátszás keserveit és örömeit. Mellőzték és ünnepelték. Jó pályakezdés után zord idők jártak rá, tehetségéhez méltatlan szerepeket kapott. De mint „előadásmentő”, kitűnő memóriájú színész, hozzájutott egy-egy neki való figurához is.
– 1944-ben léptem először színpadra... Rumlis világ volt, bomba robbant az előadás alatt. Aztán egy kis sérüléssel, egy kis fogolytáborral megúsztam, elindult az élet, színészóriásokkal hozott össze a sors a Nemzeti Színházban. Hatvanegy év alatt kétszer késtem. Az egyik úgy történt, hogy éjjel forgattunk, délután annyira fáradt voltam, hogy nem tudtak felébreszteni. Rám törték az ajtót... A beöltözéssel együtt késtem tíz percet, amit egy néző különösen rossz néven vett. Úgy hívták: Rákosi Mátyás. Major Tamás igazgató azért nem büntetett meg, mert félelmemben akkorát alakítottam, mint addig soha...
Komlós Jucihoz nemcsak kollegiális, hanem gyengéd, érzelmi szálak is fűzték. Kapcsolatuk egyik jelentős epizódja költői színezetű. – Jucika családjával igen jó viszonyt tartottam fenn. Akkoriban a színház Herkulese voltam, kézen álltam erőből a Blaha Lujza téri épület tetején, azzal boszszantva a Szabad Nép-székház dolgozóit, hogy részegen sem esem le. Ezt és bunyóstörténeteimet meséltem Vili bácsinak, Jucika papájának. Egy alkalommal történt Jucikával és velem olyan eset, amit soha a büdös életben nem felejtek el. Együtt forgattunk. Addig-addig húztam a fülébe, hogy a legszebb dolog lenne, ha összekerülne egy Kutyával, amíg egy délután felhívott hozzájuk. Kitűnő mádi borral kínált… Néztem őt, mint a vajas kenyeret, ez a Kutyának joga. Félreérthetetlenül látta a vonzalmamat, és megejtően mosolygott. Beszélgettünk, ittam egy pohár bort… Megint beszélgettünk, megint ittam. Ő csak mosolygott. Több nem történt. Aztán, mert úgy éreztem, tovább nem jutunk, sajnos… iszonyatosan leforrázva, lehajtott fejjel, sikertelenül távoztam. Teltek-múltak az évek, összekerültünk a Szomszédokban. Egyszer hallom ám, rólam beszél a sminkessel Jucika.
– Hát a Kutyu húzta-húzta a fülembe… Szemrevaló, izmos, kedves ifjú kolléga… Akár lehetne is köztünk valami helyes kis dolog. Miért is ne?Felhívtam hozzánk. Nem volt otthon senki. Ültünk és csak beszélgettünk. Hoztam egy kis mádi bort, kristálypohárba töltöttem, hátha attól… Kutyu itta, aztán elkezdett udvariaskodni… Annyira ám, hogy olyan jó modorú lett, amilyennek sohasem láttam… Aztán felállt, tapintatosan kezet csókolt és elment. Egy világ omlott össze bennem: az én Kutyám gyáva! – szinte hangosan kiáltotta az utolsó mondatot. Én ott hátul a sötétben köpni-nyelni sem tudtam. Magamba roskadtam, mintha fejbe csaptak volna… Azóta eltelt jó néhány év, de ha erre gondolok, alig tudom könnyek nélkül megállni.
Raksányi Gellért felejthetetlen alakítása a Szomszédok türelmes és a munkájára büszke gondnoka volt. – Mai napig tart a hatása. Többször megtörtént, hogy odajött hozzám egy jól öltözött úriember: – Ön nagyon rendben tartja Gazdagréten azt a háztömböt. A miénk hasonló. Nem vállalná el? – kérdezte. – Sajnos, nem tehetem. Rengeteg dolgom van… – hárítottam. – Nem lennénk hálátlanok. – Végül lógó orral távozott.
Tavaly különleges irodalmi összeállítással lepte meg a versszerető magyar közönséget. CD-jén drámai átéléssel és emberi közvetlenséggel szólaltatja meg a címadó Szózat mellett többek között Tompa Mihály, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor költeményeit. – Annyi önálló estem volt régen, ezért most addig noszogattak, amíg meg nem csináltam. Nem kapkodtam el...
Ősszel a Magyar Színházban Rejtő Jenő A néma revolverek városa című regényének színpadi változatában a részeg Házmestert játssza. – A fiam, az ifjú Házmester Kállai Feri lesz. Így van ez rendben, ő még csak hetvenkilenc éves...
http://www.heol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=17628

Elhunyt Cornell Capa
Független Hírügynökség; 2008. május 24.

A halálakor 91 éves fotós Friedmann Kornélként született Magyarországon, Robert Capa testvére volt. Fotóriportot készített többek között Kennedy elnök utolsó kampányútjáról is.


Cornell Capa fotográfus, az egykori világhírű fényképész-haditudósító, Robert Capa testvére. A halálhírt az általa alapított Magnum fotóügynökség közölte. (C. Capa képei a Magnum oldalán)

Cornell Capa Magyarországon született Friedmann Kornél néven 1918. április 14.-én. 1936-ban ment ki Párizsba, majd a következő évben az Egyesült Államokba. Első munkahelye a néhai híres magazin, a Life volt. Első fényképe azonban nem ott, hanem a brit Picture Postban jelent meg. Testvére, Robert halála után, az ötvenes évek második felében a Magnum elnöke lett.
Cornell Capa számos fotóriportot készített az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, az egykori Szovjetunióban. Számos amerikai elnökválasztási kampányt is végigkísért fényképezőgépeivel, így az 1963. novemberében meggyilkolt John F. Kennedyét is.
1974-ben létrehozta az ICP nemzetközi fotósközpontot, amelyben bátyja munkáit gyűjtötte össze, és ahol több száz kiállítást és konferenciát szervezett a fotózás témájában.
Mint a Magnum-ügynökség közölte, temetése szűk körű lesz, de szeptember 10-én nyilvános megemlékezést tartanak róla New Yorkban.



Cornell Capa (Friedmann Kornél) (Budapest, 1918. április 14. - NewYork, 2008. május 23.)
Amerikai-magyar fotográfus, a Magnum fotóügynökség volt elnöke


További információk: http://contactpressimages.com/news/?s=capa

Meghalt Gerzson Pál festőművész
Forrás: DunaTV HíradóSzerző: dunatv.hu
2008.05.29.

A Munkácsy-díjas festő súlyos beteg volt.
Hosszan tartó betegség után elhunyt Gerzson Pál Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja.

Az érdemes művészt, aki 2006-ban a magyar festészet napján életműdíjat is kapott iskolateremtő munkásságáért, 77 éves korában érte a halál.


Gerzson Pál (Hird, 1931 január 25. - 2008. május 27)
Festőművész

Gerzson Pál 1931 január 25-én született Hirden (Baranya megyében). A család az állatorvos apa kinevezéseit és késöbb a háborús helyzet alakulását követve sokszor költözik. Gerzson Pál gimnáziumi tanulmányait Nagykárolyban kezdi, majd Ungváron folytatja és Köszegen fejezi be. A Jurisich Miklós Gimnáziumban érettségizik 1949-ben. Innen kerül a Magyar Képzömüvészeti Föiskolára, ahol tanulmányait 1953-ban fejezi be. Ugyanabban az évben megházasodik. egy föiskolai kolléganöét veszi feleségül, három gyermekük születik. 1953 és 1955 között az ELTE Geometria levelezö tagozatán tanul és diplomázik. A Fiatal Müvészek Stúdiójának tagja 1953-tól.
A Müvészeti Alap tagja 1955-töl. A Magyar Iparmüvészeti Föiskolán tanít 1960-tól 1974-ig. 1964-töl tagja a Magyar Képzömüvészek Szövetségének. 1974 és 1996 között a Magyar Képzömüvészeti Föiskola tanára. 1988-ban, barátaival megalakítja a Magyar Szépmíves Társaságot. 1992-töl a Magyar Müvészeti Akadémia tagja. 1992 és 1999 között a Magyar Képzömüvészek és Iparmüvészek Szövetségének elnöke.
Müvészi életútja három szálon fut : festö (1954 óta rendszeresen kiállít, a hatvanas évek elejétöl többször jár tanulmányúton Európa különbözö országaiban, Indiában és Japánban), tanár (a két föiskolán, összesen 36 évig tanít) és a müvészeti életben aktív.

http://www.gerzsonpal.hu

"Először megláttam a hegyeket a festészetben, aztán megláttam a festészetet a hegyekben, tartja a kínai közmondás. Mintha Gerzson Pálról szólna ez egyenesen. ő az, aki elmagyarázta nekem, hogy Szigliget tulajdonképpen három nő. 1969 óta ott tölti ideje javát, és legújabb korszakában - amelynek a terméséből néhányat itt láthatunk - bebizonyította, hogy túllépett mind a non figuratív, mind a figuratív korszakán, s most együtt láttatja a kettőt. Az igazi non figuratív úgyis az, akinek se ecset, se festék, se vászon nem kell. Mert a fejében festi a képeket. Gerzson nem a dolgokat festi, hanem a dolgok közti különbséget, akár Matisse, akinek festményein szereplő nők, (szépkedve: a hús költészete), rokonok Gerzson Pál aktjaival. Gerzson intim kapcsolatban van a természettel. Nem csak a női természettel. Aki aktból tájképet, tájképből aktot képes festeni, az merész és nagy ember. Ha senki se vállalta volna a kockázatot, akkor Michelangelo a Sixtus-kápolna padlóját festette volna végig. Mindenkire jellemző a kedves témája. Andy Warhol például dollárt szeretett a legjobban festeni. Pedig azt tartják, a festő akkor csinál jó dolgokat, ha már nem tudja mit is fest. Más dolog a portréfestészet - Gerzson ebből is festett, egy kiállításra valót - mégsem vesztett el egyetlen barátot sem. Minden jó kép újabb kép megfestésére sarkall. Abban a bányában pedig, ahol a festő dolgozik, mindig több életerőt, időt remél az, aki arra ítéltetett, hogy fessen. A pénzvilág nincs messze a festészettől. Az üzletember és a festő is mindig újabb és újabb kihívások elé áll. Van még valami, ami közös. Egy szemlélet, amit úgy lehetne kifejezni: sose fektess olyasmibe, amit nem értesz. Azt a szenvedést, kínt, gyötrelmet pedig, ami a festészethez kell, az ember azzal válthatja meg, hogy fizet érte. És nem is keveset. A rajz a legőszintébb része a művészetnek. Ott nem lehet bűvészkedni, felhőt hámozni, hazudozni. Gerzson festményeinek alapját jelentik a jó grafikák. A színei pedig, különösen eme új korszak, fényes, vibráló foltjai az érzékenység legtisztább megtestesítői. Hogy meddig fest még az ereje teljében lévő Gerzson Pál, ez a sziklakemény férfi? Ameddig él. A művészetben nincs nyugdíjas kor. Utánozzák őt épp elegen. Csakhogy nehéz őt utánozni.
Temesi Ferenc
Gerzson Pál, a kortárs magyar festészet kiemelkedő alakja generációk sorát nevelte érett és elismert képző- vagy iparművésszé. 1931. január 25-én született. Tanulmányait 1949-1953 között a Képzőművészeti Főiskolán végzi, tanárai Kmetty János, Hincz Gyula és Domanovszky Endre. 1959-től rendszeresen részt vesz rangos országos és külföldi kiállításokon. 1960-74 között az Iparművészeti Főiskola tanára, 1974-1995 között a Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanára, 1987-1990 között a festő tanszék vezetője. 1988-1992 között a Magyar Szépmíves Társaság elnöke. 1992-1999 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Bor Akadémia örökös tagja, a Tudományok, Művészetek és Irodalom Európai Akadémiájának (Párizs) rendes tagja.
1969-től rendszeresen dolgozik Szigligeten. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja."

Díjai:
Munkácsy Mihály-díj (1969, 1971),
Érdemes Művész (1987),
a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)

dunapartgaleria.hu

Elhunyt Mezei András, József Attila-díjas író, költő
2008.05.30.



Életének 78. évében elhunyt Mezei András József Attila-díjas író, költő. Mezei András péntek délután, targikus hirtelenséggel hunyt el a budapesti Szent János Kórházban. Temetéséről később intézkednek.

Mezei András 1930-ban született Budapesten. 1958-1992 között az Élet és Irodalom rovatvezetője, főmunkatársa volt, 1992-ben alapító igazgatóként vezette a Belvárosi Könyvkiadót, 1993-ban megalapította a CET című folyóiratot, melyet főszerkesztőként is jegyzett. Egyebek mellett a Szerelmes Icarus, a Szerencsés Dániel, az Éva és sok-sok Ádám című regények írója.
Az Ilyen gazdagok vagyunk?, a Magyar kocka és a Ki beszél itt már Mexikóról? című esettanulmányai az 1970-es és 1980-as évek magyar valóságának kényes, föltáratlan területeire irányították a figyelmet. 2004-ben Holokauszt! emlékezz! címmel jelent meg kötete. Munkásságát 1964-ben József Attila-díjjal, 1997-ben Arany János-díjjal ismerték el. 2000-ben a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság millenniumi különdíját kapta.
(MTI)

Mezei András (Budapest, 1930. december 23. - Budapest, 2008. május 30.)
Író, költő, szerkesztő

Székely Magda (#15) férje

Díjai:
József Attila-díj, 1964
SZOT-díj, 1972
Művészeti Alap Irodalmi Díja, 1979
A Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1981,
Gábor Andor-díj, 1984
Kotzetnik-díj, 1986 [Izrael]
Arany János-díj, 1997
CET Irodalmi Díj, 2000

Elhunyt Földvári Géza
2008-06-02

Búcsú nélkül hagyott el bennünket a barát és kolléga, Földvári Lapath Géza, a Lánchíd Rádió munkatársa. Életének 69. évében mondta fel a szíve a szolgálatot. Hangulata még vágyta a kihívást, de a test nemet mondott.

Kép
Mindnyájunk Géza bácsija Tiszaföldvárról indult földi útjára és Pázmándon tért át arra az ösvényre, amelyről már nem lehetett visszafordulni. A föld művelésének értéséről tanúskodó diplomájával a szolnoki rádióban kezdte félévszázados pályafutását. Aztán Budapesten, a Magyar Rádió munkatársaként szólt a hallgatókhoz meleg, barna hangjával és okos szavaival. Később Moszkvába került tudósítónak, ahonnan nemcsak a rádióhallgatókat, hanem a tévénézőket is kiszolgálta információkkal. Az ezredforduló tájékán ment nyugdíjba a közszolgálati televízióból.
Sem lágy baritonját, sem élettapasztalatát nem nélkülözhették korábbi kenyéradói, ezért még többet szerepelt a médiában, mint aktív korában. Tavaly március idusát már a Lánchíd Rádióban köszöntötte. Aztán decemberben a végzetes betegség ledöntötte a lábáról. Egy hónapja még tett egy kísérletet a visszatérésre. A szelleme bírta a terhelést, a hangulata vágyta a kihívást, de a szív nemet mondott.
(lanchidradio.hu)

Meghalt Fejtő Ferenc
2008. június 2


Szívrohamban hétfőn elhunyt Párizsban Fejtő Ferenc. A 98 éves történész, újságíró a múlt század politikai viszonyainak egyik ismerője, alakítója és József Attila barátja volt.


Fejtő Ferencet a párizsi Notre Dame székesegyház mellett található Hotel Dieu nevű kórházban érte a halál, ahova egy héttel ezelőtt tüdőembóliával szállították be. A történész 98 éves volt.





Fejtő Ferenc (franciául: François Fejtő, eredeti nevén: Fischl Ferenc) (Nagykanizsa, 1909. augusztus 31. – Párizs, 2008. június 2.)
francia-magyar történész, kritikus, Széchenyi-díjas író, baloldali publicista.

Fejtő Ferenc 1909. augusztus 31-én született Fischl Ferenc néven Nagykanizsán. Prágai zsidó nagyapja a híres Pester Lloyd szedője lett, majd megalapította a Zala című nagykanizsai újságot, apja könyvkereskedő, nyomdász és a szabadkőműves mozgalom tagja volt.

Fejtő, aki fiatalon áttért a katolikus hitre, a budapesti egyetemen tanult, a Berzsenyi-kollégium tanára, a Bartha Miklós Társaság tagja lett. Illegális kommunisták hatására marxista szemináriumokat tartott, a mozgalom hozta össze József Attilával is, akinek tehetségét az elsők közt ismerte fel. 1932-ben majd egy évre börtönbe került, s tanulmányait meg kellett szakítania.

A kommunista mozgalommal a szektás vezetés miatt hamarosan szakított. A marxizmus humanistább, liberálisabb változatához, a szociáldemokráciához viszont - ha kritikusan is - egész életében hűséges maradt. József Attilával megalapította a Szép Szó című folyóiratot, amelynek 1935-38-ban szerkesztője volt, emellett számos folyóiratba írt, részt vett a népies-urbánus vitában, s közvetíteni próbált a baloldal két szembenálló tábora közt. 1938-ban egy cikke miatt osztály elleni izgatás vádjával pert indítottak ellene, a letartóztatás elől Párizsba menekült, s élete végéig ott élt.

Hét évig a Népszava párizsi tudósítója volt, a második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, miközben itthon majd egész családját kiirtották. A háború után nem tért haza, de 1947 és 1949 között Károlyi Mihály nagykövet bizalmasaként a párizsi magyar sajtóirodát vezette. Rajk László letartóztatása után tisztségéről - Károlyihoz hasonlóan - tiltakozásul lemondott, majd Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait.

1955-ben francia állampolgár lett, s 1974-ig az AFP francia hírügynökségnél dolgozott a keleti tömb ügyeinek kommentátoraként. 1956-ban, a forradalom leverése után döntő szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekről, Albert Camus és mások állásfoglalása nemcsak szó szerint életeket mentett az íróperek idején, de fordulatot jelentett a kommunista rendszerek nyugati megítélésében.

A kelet-európai országokról, a kommunista mozgalomról és világpolitikai kérdésekről írott művei a tényekre építve, éles antikommunista szellemben bírálták a „tábor" ideológiáját és politikai gyakorlatát. Fejtő, aki 1973-ban műveiért elnyerte az állami doktorátust, 1972-82 közt a politikatudományi főiskola kelet-európai szemináriumát igazgatta, szovjet és kelet-európai témákról tartott előadásokat, a milánói Il Giornale párizsi irodáját vezette, s rendszeresen szerepelt a nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiban. 1988. június 16-án beszédet mondott a Pére Lachaise temetőben Nagy Imre emlékművének avatásán.

(FigyelőNet, MTI)

Meghalt Sánta Ferenc író
2008. június 7.


Elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-díjas író életének 81. évében, pénteken - közölte az MTI-vel szombaton a Magyar Írószövetség. Temetéséről később adnak tájékoztatást. Sánta Ferenc 1956-ban és 1964-ben megkapta a József Attila-díjat, 1970-ben Monte Carlóban az Arany Nimfa Díjat. 1973-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.


Sánta Ferenc 1927. szeptember 4-én született Brassóban, egy székely szegényparaszt és egy likőrgyári munkásnő harmadik gyermekeként. A család gyakran költözött, Sepsibikkszád, Marosvásárhely és Kolozsvár voltak Sánta gyermekkorának állomásai. A II. világháború Debrecenbe sodorta, ahol a református kollégium hallgatója lett, de kicsapását megelőzve önként távozott. Alig húszévesen megnősült, négy fia született. A család fenntartása érdekében előbb bányászkodott, majd az ötvenes évek elején a kispesti traktorgyár, később a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása lett. 1958-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt, 1968 óta írói munkásságából élt.

Pályájának első korszakára az erőteljes önéletrajzi ihletettség, a személyes hangvétel, a népmesék, népballadák nyelvezete és lírai pátosza jellemző, fő témája pedig a munka és a család becsületét, az emberi jóság, a szeretet, az erkölcsi helytállás parancsát nemzedékeken átörökítő tisztes szegénység.

1956-ban Sánta a Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja volt, az év szeptemberében a parasztság jogfosztottságáról szóló levelet publikált. Az 1956-ot követő időszak írói és világnézeti válságának időszaka volt, ekkor keletkezett írásainak vezérmotívuma a kegyetlen világ, amelyben az ember helytállásának lehetősége sokkal korlátozottabb, az egyén kiszolgáltatottsága egyre fokozottabb.

Az egyén és a hatalom viszonya, az egyén erkölcsi felelősségvállalásának mértéke és módja, a Hogyan kell és hogyan lehet élni? kérdése foglalkoztatta az 1963-ban megjelent Az ötödik pecsét című regényében is. A nyilasterror idején játszódó parabolisztikus történetből 1976-ban Fábri Zoltán filmet készített. Ugyancsak Fábri vitte filmvászonra a társadalomfilozófiai kérdéseket boncolgató 1964-es Húsz óra című regényt, amelynek lapjain egy riport hátterében négy, egymással összefonódó paraszti sors bontakozik ki.

Sánta 1966-ban ismét regénnyel jelentkezett, Az áruló témája a történelmet alakítók és elviselők konfliktusa. A mű drámaváltozatát Éjszaka címen először a Katona József Színház tűzte műsorára 1968-ban, majd később tévéfilm is készült belőle. Újabb regényt már nem publikált, 1970-ben Isten a szekéren címmel jelent meg novelláskötete, ezt követte a Kicsik és nagyok című válogatás. 1994-ben A szabadság küszöbén címmel adta ki esszéiből, cikkeiből összeállított kötetét.


Sánta Ferenc (Brassó, 1927. szeptember 4. – Budapest, 2008. június 6.)
Kossuth-díjas magyar író.

1954 elején egy pestlőrinci író–olvasó találkozón ismerkedett meg Szabó Pállal, aki az Irodalmi Újságban mutatta be a Sokan voltunk c. elbeszélés közlésekor 1954 márciusában. A mű nagy feltűnést keltett. Első novelláskötete a Téli virágzás (1956). A Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja. Nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz a parasztság jogfosztottságáról 1956 szeptemberében.
További művei: Farkasok a küszöbön (novellák, 1961); Az ötödik pecsét (regény, 1963); Húsz óra (krónika, 1963); Az áruló (regény, 1966); ennek drámaváltozata, az Éjszaka (1968, bemutatta a budapesti Katona József Színház 1968. március 8-án Egri István rendezésében, Őze Lajos, Avar István, Básti Lajos, Sztankay István, Maklári János szereplésével); Isten a szekéren (válogatott novellák, 1970); A szabadság küszöbén (esszék, cikkek, interjúk, 1993).
Több művéből készült film és tévéfilm. A Húsz óra (1965) és Az ötödik pecsét (1975) Fábry Zoltán rendezésében nemzetközi sikert is aratott. A Halálnak halála c. tévéfilm forgatókönyvéért az író Arany Nimfa Díjat kapott Monte-Carlóban (1970). Filmre vitték az Éjszaka, A Müller család halála és a Kicsik és nagyok c. munkáit is.
A Húsz óra és Az ötödik pecsét c. regényei 23 nyelven jelentek meg (angol, cseh, hindi, holland, francia, japán, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, román, szerb stb.).
József Attila–díjat 1956-ban és 1963-ban, Kossuth–díjat 1973-ban kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével 1991-ben tüntették ki. 2004-ben Magyar Művészetért Díjat és Hazám-díjat kapott.

nemzetiszinhaz.hu
Részlet Az ötödik pecsét c.-ű színműből Nemzeti Színház honlapjáról:

Elhunyt Kolonics György

36 éves korában elhunyt Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus. Baráth Etele, a sportági szövetség elnöke az MTI-nek elmondta, Kolonics edzés közben rosszul lett egy résztáv végén, rádőlt a kísérő motorcsónakra, majd elvesztette eszméletét. A parton rögtön megpróbálták újraéleszteni, de nem sikerült, a kiérkező mentők pedig már nem tudtak segíteni rajta. A szövetség információja szerint az első diagnózis alapján hirtelen szívhalál vezetett a tragédiához.
</BEVEZETO>

Kolonics György

Ma, 36 éves korában elhunyt Kolonics György, többszörös olimpiai, európa- és magyar bajnok kenus.
Fantasztikus embert és utólérhetetlen sportolót vesztett ma el az ország!:cry:

Koló igazi sportember volt, aki mindent alárendelt a sportnak. Valószínűleg ez okozta a halálát is. Mindig a maximumot akarta kihozni magából, de sajnos a szíve ezt már nem bírta tovább. Döbbenetes. Koló, soha nem felejtünk el!

elhunyt Kolonics György

36 éves korában elhunyt Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus. Kolonics a délelőtti időméréses edzés végén kenujában lett rosszul 07.15.-én. A kiérkező mentők nem tudtak segíteni, az első diagnózis alapján hirtelen szívmegállás vezetett a tragédiához.

Nyugodj Békében Koló!!!

Nagyon sok dicsőséget szerzett Magyarországnak és így nekünk szurkolóknak.Pekingben is aranyesélyesek voltak Kozmann Gyurival.

Sajnos az elmúlt pár évben több sportoló hasonló módon halt meg.Érthetetlen!!!

Egy példakép ment el tőlünk.Nyugodj békében Kolo!
Érte is küzdjetek Pekingben!

Sajnálom.
Nyugodj békében Koló!

Koló a sportra tette fel az életét. És sajnos szó szerint. Nyugodj békében!

Amióta átmentünk kapitalistába, és a sport
nálunk is üzletággá vált, igenis, hogy használnak, használtatnak
a sportolókkal bizonyos szereket.
/"Kóló" a halálakor tele volt tapaszokkal, amiről
szemérmesen hallgatnak /

Innentől kezdve, mind az Ő, mind a családja érdekében
az lenne a legtisztességesebb eljárás, ha nem csámcsognának
tovább a halálán.

Nyugodjék békében !

Küzdjetek még nagyobb erővel Koló emlékére!