Szín
Háttérszín
Háttérkép
Szegély színe
Font Type
Font Size
  1. Mostanában újra furcsábbnál furcsább álmokat látok.
    Ma hajnalban azt álmodtam, hogy a gyerekkori házunk előtt álltunk. A házat már nem láttam, gondolom azért mert már eladtuk, de előtte levő járdát felismertem. Három család jött össze, amelyik álmomban rokonságom tagjai voltak, de valójában nem ismerem egyiket sem. Három gyereket küldtek a templomba. Sem a gyerekeket, sem a templomot nem ismerem, soha nem is láttam egyiket sem. A legkisebb egy kisfiú volt, úgy 7-8 éves lehetett, egy kicsit kövérkés, és csak lassan tudott közlekedni, de mindenféle eszköz nélkül szabályosan járt. A másik olyan 10 év körüli kisfiú volt, ő nyúlánk, inkább sovány volt. Az oltár elé egy kálvária domb volt építve lécekből, és középen a bejárattal szemben mozgólépcső volt lécekből. Mivel magamat soha nem látom álmomban, de tudom, hogy gyerek voltam és lány, de hogy mennyi idős, és hogy néztem ki, azt nem. Csak annyit tudtam, hogy én idősebb vagyok mindkét fiúnál. A legkisebb fiú üldögélt a mozgólépcsőnél, őt részletesen láttam, még az arcát is. Meghallottuk, hogy mozgolódás van a bejárati ajtó felől, így a két fiú igyekezett le a mozgólépcsőről. A kisebbik hasrafordult, és lehozta a lassan mozgó mozgólépcső. Annyit mondott, hogy a fenébe, megy a fűtés a lépcső alatt. Sütötte a fenekét, ahogy ráfordult a mozgólépcsőre. Utána a lécekből épített kálvária domb a bejárattól nézve jobb oldalára bújtunk el. Bevonultak a hívek, de csak felnőttek voltak, és sötét színű téli ruhába voltak öltözve. Még a kálvária domb tetején is álltak a mi felőlünk lévő szélén egyessével. Nem mertünk kinézni, mert borzasztott bennünket az, amit hallottunk. Élőben lejátszották Jézus kínzását, keresztre feszítését. Még a fülünket is befogtuk, hogy ne halljuk az üvöltözést. Mikor csöndd lett, én kinéztem a kálvária domb oltár felüli oldalán, és láttam Jézust. Jobban mondva egy szakállas gyönyörű karcsú magas férfit láttam, aki kegyetlenül meg volt kínozva. Fekete volt az arca, szakálla a megalvadt vér fekete rászáradt színétől. Egy ugyan olyan magas, karcsú alak állt vele szemben, akin bíbor színű királyi palást volt, és átölelte, magához szorította, és éppen megcsókolta, mikor mindketten mint egy kidőlt fa Jézus baloldalára estek. Borzasztó volt látni, és érezni. Arra ébredtem fel, hogy valaki azt mondta, hogy akkor csak az elmesélés alapján fogják tudni, hogy mi is történt, nem tudtátok megnézni.
    Erre ébredtem fel.
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.
    Te, pacisi és bbjuda kedveli ezt.
  2. Szeretettel üdvözlök mindenkit!kiss
    Ma hajnalban azt álmodtam, hogy 10-en éves kislány voltam, de külső szemlélőként láttam magam. Mintha egy rokon kislány lettem volna, de egyben éreztem, hogy én vagyok. Nem volt semmi bajom, de anyukám mégis vizesruházta a szívem, a csuklóm, és a bokám, mint mikor kicsi voltam és lázas beteg. Akkor még nagyon kevés gyógyszer volt, így javarészt vizesruházott a valóságos gyerekkoromban. De álmomban semmi bajom sem volt, mégis csinálta. Eljött egy kislány, és azt mondta, hogy az anyukája babaruhákat varrt nekem, és elhozta egy nagy nejlonzacskóban. Valóban szépek voltak, de a babám is, ami a valóságban nem létezett, mert nem vettek nekem babát. Mikor már jó ideje nem mentem el a barátnőimhez, akik 3-an voltak, eljöttek meglátogatni engem. Az első hozta a babaruhákat, a vele jött vagy testvére, vagy hasonló korú bartátja volt, megnézett, ahogy feküdtem az ágyban. Mondta, hogy vizesruha van a szívemen, de nem meri levenni, mert ránézve veszélyes. Akkor a lány elővett egy facsipeszt, és azzal vették le, és kb. 0,5 m-es csipeszként nyíló kukába tették. Akkor a fiú azt mondta:_Istenem! Istenem! Ezt leveszem!_És egy kör átmérőjű gumi fekete gyűrűt vett le a bokámról a csipesszel, és belejtette a kicsi műanyag kukába. Azután a második barátnőm fedezte fel rajtam, hogy a csuklóimon is van valami. Ővele is volt egy hasonló korú fiú, ugyanilyen technikával levette rólam, meg a fekete gumigyűrűt is. A harmadik barátnőm, és a vele jött fiú is csinált valamit, majd körben álltak köröttem, és érdekes éneket énekeltek, aminek a következtében láthatatlan valami, pára, gőz szerű energia jött ki a szájukon. Ezután nekem semmi bajom sem maradt. Frissen, vidáman keltem ki az ágyból, és mentem velük játszani.
    Tehát meggyógyítottak. Annyira ismerősek voltak álmomban, mintha sok-sok életen keresztül együtt éltünk, együtt játszottunk volna. Köszönet érte, nekik!
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss
  3. Szeretettel üdvözlök mindnekit.kiss
    Ma hajnalban megint elég mesés történetet álmodtam.
    Azt álmodtam, hogy 10 éves kislány voltam, és úgy néztem ki, mint a valóságban, mikor annyi idős voltam. De Vatikánban voltam, ott éltem sok hasonló korabeli kisgyerekkel. Álmomban volt egy ikerpárom, egy kislány. Én nagyon sovány voltam, ő kerekebb arcú, és ducibb volt. Egy nagy teremben voltunk a sok kisgyerekkel együtt. Ez a terem nagyon hasonló volt a régi terméskőből épült régi kasélyokra. A terem közepén a falnál egy hatalmas öblös fehér kárpitú fotel volt, hasonló amit a tv-ben mutattak a pápa foteljének. A virgonc gyerekek még abban is hancúroztak, mikor bejöttek a férfi, és nő tanítók, és igyekeztek kettes sorba állítani a sok gyereket. Ekkor több fiatal pap kíséretében, bejött a pápa, aki vénségesen vén férfi volt, és hasonló méretű volt mint mi voltunk. Én késve értem a kettős sorban lévő helyemhez, így elmentem a tanítók, és a papok csoportja mellett. Így meghallottam, hogy arról volt szó közöttük, hogy közülünk sokan meg fognak halni, kivégeznek bennünket. Meghallottam a saját nevem is. Ekkor odaértem az ikertesómhoz, és mondtam neki, hogy mit hallottam, szökjünk meg. Ő beletörődött, hogy ha meg kell hallni, hát ő meghal. Én megszöktem. Éppen mikor a pápa jobb oldalára dőlve pihent enyhén megnyílt szájjal, lihegve a foteljében. Eljutottam Párizsig, és ott már 18 éves szépségnek láttam magam. Színésznő, vagy énekes voltam. Jómódban, vidáman éltem. Ekkor arra éberedtem rá, hogy éjjel más életet élek álmomban. Álmomban egy vidéki városban élek 10 éves kislányként. Nem is meretem kimozdulni, míg akkor is kb. 16-18 éves lehettem, mikor megbíztak, hogy vásároljak be, mert elfogyott a tartalék élelmiszer. Elindultam a városba, mikor a vasútra menő utcára értem, egy hitlerjugen katona került az utamba. Igazoltatott, de én bátran oda adtam a telefonkártya méretű, műanyag szemlyigazolványomat. Kérdésére elmondtam, hogy piacokon szoktunk fellépni a cirkusszal. Meghívtam a fellépésünkre is. Ő nagyon csodálkozott azon, hogy nem félek tőle. Akkor az igazolványomat jegyjukasztóval szabályos kör alakban kilyukasztgatta, olyan virág formájúra. Akkor egy nejlonzsakóba tette, és mondta, hogy őrizzem meg. Ekkor oda került egy koromban hozzám illő fiatal férfi, és akkor már a férjem is lett, sőt én meg várandóssá változtam. Ekkor szekéren utaztunk, míg újra Párizs külterületére értünk. Ott letelepedtünk egy falusi keretes házban. A ház kertjében az álombeli férjem elővette a kilyuggatott műanyag kártya személyigazolványomat a nejlonzacskóból, és tüzet rakott. Mondta, hogy tüzeljem el, és akkor a fasiszta katonának nem lesz többé hatalma fölöttem. Én nagyon féltem, de ő rátudott beszélni, így elégettük a személyigazolványt. Így az ámomban nappal Párizsban élő énemhez hasonló, de szegényebb életet élt az álmomban lévő énem álmában élő énje.
    Mese mese mátka....
    Tudok furcsákat álmodni.
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss

    Saját élményeim, álmaim.
  4. Szeretettel üdvözlök mindenkit.kiss
    Tegnap éjjel felébredtem, mert a szomszédék hangos beszélgetéssel értek haza. Akkor azt álmodtam, hogy a gyerekkori házunk helyén volt a saját házam. Valahonnan hazamentem, és álmomban 4-5 év körüli kislányom szaladt oda hozzám, hogy betörtek a házba, és mivel én mindent levédtem, nem tudtak elvinni semmit. Ezért levagdosták a lányom újjait. (Valóságban 24 éves a lányom.) Fogtam magam, és felkaptam, éppen indultam volna, hogy Hatvanba vigyem a kórházba, mikor bejött a fiam, aki úgy nézett ki mint valóságban. Kérdezte, hogy hová megyek. Meséltem, hogy mi történt. Teljesen kiakad, és azt mondta, hogy nem normális az illető. Ekkor ébredtem fel.
    A második álmom, úgy hajnali fél 4 kor történt. Akkor nem tudom, hogy mire ébredtem fel.
    Egy gyári üzemcsarnokra emlékeztető helyen voltam, ahol szemben volt a raktárajtó. Egy hatalmas vizipuskával egy nyakig felöltözött férfi állt szemben velünk, és bemutatót akart tartani a kezeléséről. A férjem odament, és útközben egy fiatal nőt kapott magaelé, mert vszélyt érzett. Kiáltani akartam, hogy meneküljön, de egy nő bekiabált, hogy a lányom veszélyben van, rohanjak haza. Észtveszejtve menekültem, hogy a lányomat megmentsem. Akkor láttam ahogy visszanéztem egy pillantra, hogy a férjem olyan sebességgel rohan utánam, ami fizikai testben elképzelhetetlen. Kiabált, hogy_Erzsi várj meg!_Akkor derült ki, hogy nem vizipuska volt, hanem nukleáris fegyver. Ezután a kórházban találtam magam, ahol egy fiatal férfi volt az orvos. A lányom újjairól tekergette le a gézt, és mutatta, hogy az újjainak semmi baja sincs. Csak láthatatlanná válltak, és újra láthatóak. Ezután egy olyan helyre kerültem, minta Keleti, és a vonatok helyett turistabuszok voltak. Két busz indult, egyik alföldra, másik Pestmegyébe, Gödöllőre. A szomszéd buszon utazó vidéki parasztasszonyok ültek. Olyan hangosan beszélgettek, hogy én is hallottam a mellettük lévő buszon. A busz közepe utáni részen ültem. Kb. fele hely volt foglalt. Egyik idősebb nő nagyon szomorú volt, és mondta, hogy ne nevettesen, mert a szomszéd buszon a nő vicceseket mondott.
    Ezután a leszállás helye fölé értem, mert a buszok a levegőben közlekedtek. Ott mint egy gázzal töltött lufival leereszkedtem. Több éve így közlekedek álmomban.
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss
    Saját élményeim, álmaim.
  5. Szeretettel üdvözlök mindenkit!kiss:11:
    Tegnap, ahogy megint a hátfájás miatt végeztem önhipnózist, leírom, hogy mit tapasztaltam. Nagyon felkavart, és kiderült, hogy nekem is volt közöm az egyiptomiakhoz, igaz, hogy nem itt a földön.
    Először a Mú földre kerültem, egy magas hegyi, erdei tisztászon ültem a cölöpfákból épült házam előtti tisztáson, és egy csodás falvédő képet hímeztem. Szarvasgidák, őzsuták, nyuszik, mókusok ültek mellettem, és pihetek az ölemben. Őszhajú idős néni voltam. Húzott derekú ruha volt rajtam, egybevart blúzszerű felsőrésszel, és egy fehér, melles kötény fodros széllel, és hatalmas pöttyökkel, szívekkel. Mikor felnéztem, két unokám jött hozzám látogatóba. Egy 7-8 év forma kislány, és egy 10 év körüli kisfiú. Mind a ketten szőkék voltak, és hátrafelé gömbölyödő agykoponyájuk volt. A kislányak sok varkocsba volt fonva a haja, és egybe az egész lófarokba fogva. Akkor kaptam belső hallással infót róluk, hogy most érkezett az űrhajó, de szerencsétlenül landolt, és egy sziklára zuttyant. Épp ott volt a szüleik hálókamrájuk, és azok meghaltak. A többiek életben maradtak. Azért küldték hozzám a két gyereket, mert én voltam az egyedüli hozzátartozójuk. Én neveltem fel őket. A fagerendákból készült házam beljeseje szupermoderd kiképzésű volt. Még fantasztikus filmekben sem láttam olyat. Embrió formában megvolt az unokáim szüleinek a génmintája, és a laborban lévő készülékek felnevelték, és születésre segítették őket. Mivel idős voltam, nem tudtam megszülni őket. Így csak jó szomszédi kapcsolat, bartátság tudott kifejlődni közöttünk. Ezután az előző bolygóra kerültem, ahonnét a fehér emberek jöttek a fölre. Nagyon érdekes civilizáció volt. A bolygó felszínén hatalmas méretű dinoszauruszok éltek. A földi emberekhez nagyon hasonló lélekkel rendelkező értelmes lények a talajszint alatt éltek. A humusz réteg alatt erős bazaltszikla szerű kőzet húzódott, és alatta építették ki a világukat. Egy olyan épületbe kerültem, ami a középkorban lévő terméskőből épült várkastélyokra nagyon hasonlított. Bent az ember szerű lények éppen esküvőre készülődtek. Mivel a hüllők állandóan harcban voltak egymással, és a még nagyobb ragadozók úgy ölték meg a növényevőket, hogy a szilához vágták, így sokszor beszakadt az épületük menyezete. Nagyon sokan meghaltak az amúgy is kevés emberszerű lényekből. Mivel állandóan stresszben éltek, a férfiak és a nők is nagyon ritkán tudtak utódot nemzeni. Sok nő, és férfi úgy halt meg, hogy nem maradt utód utánuk, pedig sokáig éltek. Az volt a fura az esküvői gyülekezetben számomra, hogy meztelenek voltak. Csak melles kötény azokon volt, akik a bográcsban a nyílt tűzön keverték a főlő ételt, amik apró rágcsálókból, és növényekből állt. A férfiak egyedüli öltözéke a nyíltartó keresztpánt volt, és az derekukat övező nyíl tarsolytató öv. valamint a hatalmas íj a vállukon, és az öntött vaslándzsa a kezükben. Abban a társadalomban a nőkön csak a prostikon volt valami nagyon vékony anyagból készült egybeszabott szoknya. Az volt a feladatuk, hogy a férjeket felizgassák, hogy meg tudják terménkenyíteni a feleségüket, mikor azok éppen termékenyülő fázisban voltak. Én akkor 18-19 év körüli fiú voltam. Két korombeli fiúval mentünk az ünnepségre. Én megláttam egy számomra nagyon csinos lányt hátulról. Formás fehér teste, karcsú alakja megbabonázott, és _megleptem_. Az apja elkapta a vállam, és rámförmedt, hogy mit csinálok. Abban a társadalomban nagyon vigyáztak a lányukra az apák. Csak azok léphettek szekszuális kapcsolatba velük, akik képesek voltak megtermékenyíteni, és megvédeni az utódokkal együtt. Hatalmas veszélyt jelentett rájuk a hatalmas hüllő populáció. A fajuk kihalásától féltek. Akkor a lány rászólt az apjára, hogy _Ne bántsd apám! Ő a férjem, megtermékenyített._ A többiek reakciója viszont nagyon furcsa volt. Abban a körülményben, és helyzetben az lett volna a normális ott a reakció, hogy dicsérnek, de cukkoltak, és ugrattak. A belső tanítóm szerint azóta képletesen ugrok ezekre. Ezeken kellene túl tenni magam, és akkor célba érnék. Buta dolog volt annyira felvennem akkor ezt. Inkább büszkének kellett volna lennem, hogy abban a körülményekben is apa tudtam lenni, és anyává tudtam tenni a számomra kedves lányt. Sok-sok életen keresztül viszont tovább hurcoltam magammal. Tegyem le, ezt tanácsolja. Hát nehéz lesz, de tudom már, hogy mi van még hátra a feladatomból. Ezt hurcolom a hátamban, és a nyakban azóta is.
    Akkor most leírom, hogy a fejük viszont hogy nézett ki ezeknek a lényeknek. Az arcuk hasonló volt az eberére, de az orruk egy kicsit laposabb, nyomottabb, és az orr lukuk tágabb volt. Az agykoponyájuk sokkal nagyobb, és hátrafelé gömbölyödött, mint mostanában láttam a vízfejű gyerekekről készült képet. Csak a feje teteje nem volt annyira magas, és a szemet sem deformálta el. A homlokukon két csont tartaj volt az orrgyöktől kiindulva a homlokuk teteje felé. Akkor döbbentem meg, mikor az ufós topikba feltett egyiptomi freskó képet láttam. A nő feje felett a két hullámos volnal közé fogott korongot látva. Ilyen volt a csont taraj a homlokukon. A harmadik szemüket fogta közre. A harmadik szmük, és a koronacsakrájuk is nyitott volt. A kéz ujjai pedig 6 db. volt. Két szélén két hüvelyk újjuk volt. Gyakorlatilag bárhogy is meg tudták fogni a vas dárdájukat. Védekezés volt a célja a hüllők ellen. Nem öltek állatokat. A hüllőket azért nem, mert a védekezésre azt fejlesztették ki, hogy a vérükben apró acél három újju kicsi villák voltak. Láttam, hogy egy csoport védekezésül megölt egyet, és a kiömlő vérében meglátta, megcsillat rajtuk a napjuk fénye. Úgy tudtak ezektől a hüllőktől megszabadulni, hogy egy magas szikla hegyet találtak, amit nem tudtak betörni a hüllők. Ott a lelki energiáikat úgy fejlesztették, hogy láthatatlan falat tudtak képezni maguk, majd a sziklahegy várusuk köré. Ezt mivel a hegyben tudtak már szaporodni, annyira növelték, hogy ezzel az energiával áttranszprotálták egy kicsi bolygóra, így fel tudtak költözni a bolgójuk felszínére.
    Total Commanderrel egyesítheted.
    Nagyon jó. Tizenhat évvel ezelőtt hasonlót átéltem álmomban. Eljött az időm, menni kellett, de mivel a második lányom eljött értem, visszaszöktem. Akkor reggel énekelgett egy angyal az ágyam mellett, jelezve, hogy nem haragszanak érte. Úgy döntöttek, hogy akor éjjel álmomban tanítanak. A lányomat felnevelhetem. Ő most jár Pestre tanárképző főiskolára. Még ezen kívül egy éve van hátra.
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss:11:
  6. Szeretettel üdvözlök mindenkit.kiss
    Ma hajnalban nagyon felkavart az, amit álmodtam. 30 évesnek láttam magam, és a korábbi házunkban laktam. Nagyon sovány voltam, mint gyerekkoromban. Nyár vége volt, és a teraszon ültem, egy bő, nyári szoknyában, és egy blúzban. Mikor körül néztem, láttam, hogy a kövön fekszik egy újszülött csecsemő. Én sem, de a csecsemő sem volt olyan, mint a földi emberek. Rendkívül soványak voltunk, és a testarányok is mások voltak. Sokkal kisebb volt a fejünk a testünkhöz képest, és a bordáinkat is lehetett látni. De ez ott, akkor teljesen normális volt. Úgy éreztem álmomban, hogy nem a földön vagyok. Egy távoli galaxisban lévő naprendszer földünkhöz nagyon hasonló bolyóján, ahol hasonló az élővilág. De csak hasonló, nem teljesen ugyanolyan. Ott húst nem esznek, a csecsemők is gyümölcsön, és anyatejen élnek. Ahogy néztem a csecsemőmet, egy szilvaszem méretű szőlőt kapott be, de nem sikerült neki, kihányta, mikorra segíteni tudtam volna újra lenyelte. Azon csodálkoztam álmomban, hogy fért le az a nagy szőlőszem a torkán, és hogy fért el a gyomrában. Utána elaludt az ölemben. Egyébként békés, nyugodt volt a légkör, álmomban tudtam, hogy valójában nem így nézek ki, és a földi csecsemők sem ilyenek. Ducik, kövérek, és sokáig gyümölcsöt sem esznek, legfeljebb lereszelve, pépesen. Furcsa, és szokatlan volt számomra még álmomban is az ottani emberek kinézete. Viszont tetszett, hogy nyugalom van, nincs feszültség, izgalom.
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss

    Saját élményeim, álmaim.
  7. Szeretettel üdvözlök mindenkit!kiss
    Én egy átfogó, többrétű éjszakai álom\asztrálutazásom mesélem el. Szerintem nagyon érdekes, és több témát is átölel.
    Álmomban délafrikában, Fokföldön, ahol valamikor Barnard professzor az első szívátültetést végezte, voltam a családommal az országunk által kiküldetésben. Én mint államilag küldött megfigyelőként, a férjem nem tudom, hogy mi célból voltunk kint. Egy nagy, sokemeletes épületben volt az intézmény. Nagyon csodálkoztam, hogy a benszülött néger nők miért vannak európai ruhában. Hosszúszárú nadrágban, és blúzban. Éppen beszélgettem a bentszülöttekkel abban az épületben a földszinten, ahol volt a munkahelyem, mikor jött a hír, hogy a családom otthon meghalt. Láttam, hogy a csirkék, a nyulak a ketrecben úgy fekszenek, mint amik megdöglöttek. Fehér porral szórták le az állatokat, és a családtagjaimat, és fóliasátrat emeltek a ház, és az udvar, kert fölé. Álmomban a legidősebbik gyerekem 20 év körüli fiú volt, és a legfiatalabbik kislány, és úgy 10 év körüli. Nagyon vidáman voltak, nem úgy mint akik halál esetet éltek át, és gyászolnának. Este ahogy hazamentem, nem engedtek be. Én mégis beszöktem. Éjjel arra ijedtem fel, hogy egy nagy lencse űrhajó van a ház fölött, és egy henger alakú fényt küldött ránk. Én azonnal megragadtam a fiam, és a lányom karjait, és kiugottam a fényből. Ekkor a földi emberekre nagyon hasonlító férfi, és nő lépett hozzám. Mondták, hogy tudják, hogy engem nem lehet lebénítani. Úgy látszik, ebben a párhuzamos síkban sem. Kértek, hogy menjek fel lépcsőn a gyerekekkel az űrhajójukra, és menjek el velük az ő világukba. Oda vitték a férjem, és a többi, 3 gyerekemet. Nagyon nagy veszélyben van a föld, a kicsi szürkék készülnek megtámadni. Nem tudnak szaporodni, így a földi embereket akarják erre a célra használni, de a földi ember belepusztul, és ők sem tudnak továbbra sem szaporodni. Elvittek ezek az emberek az ő világukba, ami teljesen olyan volt mint a miénk, csak hiányzott a negatív rezgés. Mintha a föld távoli, magasabb rezgésű idejéből érkeztek volna. Sok mindet mutattak, és nagyon sokat beszélgettünk. Ezek után azt mondták, hogy menjek vissza a két gyerekkel, és csomagoljunk össze. Mindent vigyünk, csak állatokat ne. Repülővel hamar hazaérünk. Ott azonnal menjek az ország kormányához, és megmondta, hogy kihez. Ez meg is történt, de a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a fa ládákból a kipakolás végén, egy nagy skorpió mászott ki, de nem tudtuk semmivel sem agyonütni. Az álombeli fiam valamivel felvette, és bevittük az ajánlott kormányhivatali emberhez. Ő megvizsgálta, és azt mondta, hogy földön ilyen fém nem található, és robot. Mikor elmeséltem azt amit tapasztaltam, akkor a robot alapján egy átlátszó, de rendkívüli keménységű páncélt készítettek, és az országot 120 km magasságban, kupolaszerűen lefedték. De úgy, hogy a talaj szint alatt is, a bányák aljának a szintjén. Ekkor láttam az álombeli Magyarország térképét. A nagy Magyarországhoz nagyon hasonlót láttam. Szlováki egy az egyben, Erdély, Belgrádig, és az is délen, nyugaton még Bécs is Ukrajnából egy jó darab tartozott az ottani Magyarországhoz. Éjjel érkeztek meg a kicsi szürkék, és robotokkal szálltak a láthatatlan burokra. Nem tudtak áthatolni rajta. A földet viszont teljesen élettelenné tették. Sem fű, se fa, sem állat nem maradt életben rajta. Mikor látták, hogy kipusztult a kísérletezésük után minden, akkor elszöktek. 1-2 év múlva a kormány kilövő szerkezettel magokat lőttek ki a kihalt részekre. Ezek eleinte hatalmasra nőttek, pl. a gyermekláncfű mogyoróbokor méretű volt. Idővel visszanyerte a normál alakját. Mikor a puha növények éltek, utána következtek a fák, bokrok, és a rovarok. Ezek is eleinte hatalmas méretűek voltak, majd idővel visszanyerték a méretüket.
    Több hasonló jellegű állmom volt már, a blogomban olvashatsz róla.
    Nem tudom, hogy miért álmodom ezeket. Ennyire veszélyesek lennének a kicsi szürkék? Nem tudom, fogalmam sincs, de figyelmeztetésen érzem. Magyarok viszont nagyon értékesek, mert ösztönösen hisznek a fény Istenében. Tudnak szeretni, szorgalmasak, okosak, még a parasztok is gyógyítanak. Ha mást nem, hát állatokat, magukat, és a családtagjaikat.
    Legyen nagyon szép, és vidám napod!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss

    Saját élményeim, álmaim.
  8. Szeretettel üdvözlök mindenkit!kiss
    Van egy álmom, amit már több mint 20 éve időnként visszatérőn, folytatásban álmodtam.
    Ez úgy kezdődött, hogy magam 20-on évesnek láttam. Álmomban örököltem egy 5 szobás kertes házat, aminek a tetőtere is plusszban be volt építve. Mivel álmomban volt egy nagy birtok, ahol éltem a szüleimmel, ezt az örökölt házat nagy parkosított kerttel együtt elhatároztam, hogy átalakítom árvaháznak. Alul öt csoportban voltak elhelyezve az árva gyerekek. Egy nagy konyha, és egy nagy fürdőszoba, tartozott az épülethez, és egy külön szoba, ahol a nevelőnők éltek. Az élelmiszer tárolás az egész ház alatt húzódó pincehálózattal volt megoldva. Én álmomban egy pici kislánnyal az árvaház padlásterében laktam, ahová nagy köríves csigalépcsőn jártunk fel. Vas ajtó volt a mi bejáráró ajtónk. A padlástérben egy nagyszoba, és három gyerekszoba volt, de csak egyet használtam. Volt még egy kisebb méretű fürdőszoba wc-vel, és egy kisebb méretű konyha. A kislányom megbarátkozott az árvaházban gondozott kislánnyal, de én attól tartottam, hogy háború tör ki ezért a gondozott gyerekek között, ezért úgy döntöttem, hogy hetenként az a kislány jöhet fel a kislányommal játszani, aki a legjobb viselkedésű, és a legszorgalmasabb volt. Egszer a nagytakaírás alkalmával megtaláltam az egyik gyerekszoba méretű helyiséget, ahová egy rejtekajtón lehetett bejutni. Ott egy videót találtam, miután a pókhálókat, és a nagy mennyiségű port eltakarítottam. Mikor elindítottam a videót, a szallagon az akkor már régóta halott férjem szólalt meg. Elmondta, hogy ő tudta, hogy meg fog halni, mert lejárt az idje, és születése óta immun gyengeségben szenvedett. Nem sokkal élte túl a kislányunk születését. Arra kért, hogy az örökölt nagy méretű családi lakást rendezzem be árvaháznak, és ha bekerül egy iker testvérpár, akkor fogadjam örökbe. Mert három gyereket terveztünk, de csak egyet sikerült a világra hoznunk. Az örökbe fogadott testvérpár örökölje majd az árvaházat, és a családi birtokot a mi közös gyerekünk, a kislányunk. Álmomban zokogtam, és nagyon örültem, hogy a videoszalag megtalálása előtt már teljesítettem is a kérésének az első felét. Nem sokára egy testvérpár került az árvaházamba. Egy kisfiú, és kislány. A lezárt szobákat megnyitottam, és oda helyeztem el őket. Szorgalmas, okos, jószívű gyerekek voltak. Az örökbe fogadott kislány folytatta az árvaház gondozását, a fiú pedig az árubeszerzését. A két testvérpár szülei után maradt egy kertes ház, hatalmas gyümölcsössel, oda költözött a fiú. Láttam a fiú feleségét is, és a közös három gyermeküket is. A kislány az árvaház padlásterében lévő lakrészben élt sokáig egyedül. Mikor már közel volt a 30 hoz, akkor ment férjhez, egy helybeli özvegy gyerekorvoshoz, akinek nem lehetett az előző feleségétől gyereke. Nékik közösen született egy fiuk, és egy lányuk. Az álombeli lányom férjhez ment, és született három kislányuk. Ő gyerekorvosnak tanult ki, és imádott festegetni.
    Érdekes dolgokat tud az ember összeálmodni.
    Legyen nagyon vidám, jókedvű napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss

    Bocsánat, elfelejtettem, hogy pár évvel ezelőtt láttam álmomban, hogy az akkori énem meghalt egy hintaszékben. A gyerekei, és az unokái ott áltak körülötte. Az volt a csodálatos benne, hogy az unokáim akkoriban pont úgy néztek ki, mint a mostani életemben a gyerekeim.
    Az utolsó álmom meg olyan volt, mintha a sok éven keresztül folytatódott álmom összegzése lett volna.
    Végül is mindegy, hogy egy előző életem volt-e, vagy egy párhuzamos életem története. A a fő, hogy valamilyen dolgom van vele.
    Ebben az életemben mindkét lányom nagyon szeret rajzolni, és festeni. Valóságos tehetségek benne. A fiatalabbik a jobb agyféltekés tanfolyamot is elvgégezte, mindkét kurzust. Csodás, élő képeket alkot.
    Áldott Karácsonyt kívánok néktek!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss
  9. Szeretettel üdvözlök mindenkit!kiss
    Ma hajnalban azt álmodtam, hogy valahol egy homokos tengerparton sétáltam az asztfaltos járdán. Egy alacsony lábakon álló víztároló gömbhöz értem, és alatta egy csodaszép kisbaba arcú felfújható vizilabdához hasonló játékot láttam. Meglálltam, megcsodáltam, és a lábammal megböktem, és egy kicsit megijedtem, mert valódi gyereksírás csendült fel. A közelben két anyuka játszott a homokozóban másfél év körüli kisfiúval, és kislánnyal. A kislány anyukája jött oda, és kifejeztem a csodálkozásomat a gyerekjáték miatt. Oda jött a másik anyuka is, és lelkesen beszélgettünk. Közben a gyerekeikkel a karjukon felmentünk egy emeletes lakóházban lévő lakásukba. Ott játszottam először a kislánnyal, majd a kisfiúval. Mindkét gyerek csak hemperegni tudott, de ahogy játszottam velük , annyira bele lendültek a mozgásba, hogy először a kislány, majd a kisfiú elkezdett mászni, majd járni. A kisfiú még vonszolt is, annyira azt akarta, hogy menjek fel a lépcsőn a szobájukba. Ott az anyukája azt mesélte, hogy nincs apja a fiának, és nem is szeretett volna férjet magának, csak egy kisgyereket. MIkor megkapta ezt a külföldi állást, elkezdett pakolni a bőröndbe, és a kisfia kerek szemekkel figyelte. Attól félt, hogy otthon hagyja, de ő megnyugtatta, és magával hozta, pedig repülőgéppel kellett kijönnie. A végén derült ki, hogy dadának kellettem a két anyuka gyereke mellé. Mert a kislány anyukája özvegy volt, a kisfiúé pedig egyedül álló, soha nem volt férje. Nagyon aranyos két kisgyerek volt, és a két anyuka is nagyon nyílt szívű. Érdekes, nappal soha ilyen nőkkel nem volt még dolgom.
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok, áldott Karácsonyotok!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss

    Saját élményeim, álmaim.
  10. Szeretettel üdvözlök mindenkit!kiss
    Ma éjjel azt álmodtam, hogy olyan helyen voltam, mintha a mátrában lettem volna. Sziklát is lehetett látni, és a fákat, bokrokat. Egy tölgyfában volt a lakás. Megszületett a kis Jézus, és én szoptattam. A ball mellemből előtej jött. A szülei a hátam mögött álltak, és azt mondta az anyja, hogy ez természetes, mert újszülötteknél így szokott lenni. Akkor az egyikük, nem emlékszem, hogy melyik, azt mondta, hogy ma éjjel anyám magyarországon megszületett kisfiúként. Nagyon nagy örömet éreztem. Erre ébredtem fel, újjongó örömmel.
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok, áldott vasárnapotok!
    Nagyon sok szeretettel Erzsi.kiss

    Saját élményeim, álmaim.
  11. Azt álmodtam, hogy egy hosszú épületben voltam, ami hasonlított egy tégla alakú sátorra. Bementem, és bent két nagyon hosszú asztal volt, mindkét asztal mindkét felén egy-egy hosszú lóca foglalt helyet. A helyiségben cigányok voltak. Az ajtóhoz közeli lócákon fiatal férfiak ültek. Közöttük volt hely, ott leültem. A férfiak el kezdtek zúgolódni, hogy éppen valami nagyon fontosat kezdtek megtárgyalni, minek jött be egy kívülálló idegen? Akkor a helyiség hátuljából megszólalt egy idős, vékony beteges kinézetű cigány férfi. Akkor láttam, hogy a terem végében keresztben ugyan olyan hosszú asztal, és a két oldalán hosszú lóca volt. Elkezdte mesélni az idős férfi, hogy születése óta hátul a bal feneke alatt egy seb van. Kicsi kora óta hordták a szülei kórházról-kórházra, de meggyógyítani nem tudták. Láttam, hogy éppen húzza fel a fekete szövet nadrágját, ahogy ült a lócán. Ekkor bejött egy 14-16 év körüli fital lány, aki hasonlított a bent ülőkre, csak a vonásai lágyabbak voltak. A jobb oldali asztalhoz ült, és elkezdett rajzolni egy nagyméretű papírlapra. Gyönyörűen rajzolt. Szinte életre kelt, hasonló élmény volt, mintha nem is egy egyszerű papírlapra, hanem egy kicsi képernyőre rajzolt volna. Félig megrajzolt egy formát, és az azonnal meg is jelent a papírlapon. Tőlem kérdezte, hogy szerintem mi lehet a bácsi problémája. Én mondtam, hogy születéskor vele maradt az ikertestvére. Akkor egy nagy, megtermett cigányasszony rápattant egyik vezető fiatal, izmos, jóképű férfira. Annak ellenére, hogy több volt mint 40 éves, majdnem 50, hietetlen erőről tett tanúbizonyságot. A lány bejelentette, hogy 3 szellem van a nővel. A férfit nem bolgodította a hír, de négy fiatal férfi lefogta a nőt, és a közelben lévő nagyobb méretű tóba vitték. Négy férfi négy végtagját fogta, a nő hagyat feküdt a vízben, csak a feje volt kint belőle. Jobbra hideg volt a víz, balra forró, középen langyos. A középső részben borzasztóan rosszul érezte magát a nővel lévő 3 szellem, nagyon rángatózott. Míg könyörgött, hogy kijöhessen a nőből, mert útálja a langyos vizet. Meg engedte néki a lány, és ki is jöttek belőle. Akkor a lány mondta, hogy mostmár nyissam ki a túlvilág kapuját, hogy haza mehessenek. Mikor megtörtént, mindenki megkönnyebbült. Az idős férfi ennek a terebélyes nőnek volt a férje. Rendeződött a kapcsolatuk. Akkor a lány a papírt akarta megenni, mert nagyon megéhezett. Én nem hagytam, a tó közelében lévő gránátalma fáról levettem egy gyümölcsöt, és mondtam, hogy azt egye meg. Héjastól akarta megenni, de közben engem nézett. Én csóváltam a fejem, és mutattam, hogy tépje szét. Mikor megtette, mutattam, hogy a magját egye meg. Mikor jólakott, hálásan mondta, hogy köszöni, mostmár gyümölcsöt tud enni, és nem éhesen megy vissza a saját viálgába. Ezután fehér fényfelvillanás kiséretében eltűnt, utána én is. Ekkor ébredtem fel az ágyamban.
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok, hétévégétek!
    Sok szeretettel Erzsi. [​IMG]

    Saját élményeim, álmaim.
  12. Szeretettel üdvözlök mindnyájatokat!kiss
    Tegnap ezt a könyvet olvastam: (#20). Nagyon valószínűnek tartom, hogy az álmomat ez inspirálta, de volt olyan érzésem, hogy asztrál utaztam is egyben.
    ___ Egy nagyon fura kinézetű férfival beszélgettem. Magas, kb. 2 m-es lehetett. Embernek nézett ki, de azt mondta, hogy repilián. Volt velünk egy aranyos kislány, akire azt mondta, hogy az én kislányom. Én nem tudok róla, mert petesejtet vett tőlem álmomban, és úgy hozta létre mesterségesen. Ez a kislányban akkora szeretet volt, hogy sütött körülötte a levegő. Ez a férfi kinézetű lénynek szarurücskös volt a bőre, de egyébként nagyon emberszerű volt. Azt mondta, hogy a földön élő álcázott repiliánok nem mind negatívok. Igaz, hogy csak elenyésző része jó, de ő közülük való. Azt mondta, hogy éjjel elmentünk az eredeti naprendszerükhöz, ahol ők létrejöttek, mert nagyon sok csillagévmilliárdok előtt, úgy tudták, hogy felrobban a napjuk. Ők menekültek onnan. Naperendszerekről, naprendszerekre vándoroltak. De sajnos a bűnözők is velük szöktek a tudtuk szerint felrobbani készülő napuktól. Ezek a bűnözők idővel kiirtották maguk közül azokat a jókat, akik képtelenek voltak álcázni a jóságukat. Én ötletemtől vezérelve indultunk egy csapat harcosukkal, akik az eredeti formájukat is megtartották, de ennek a lénynek a vezérletére bízták magukat. A földi krokodilokra hasonlítottak, de sokkal rövidebb volt az arcrészük, és sokkal gömbölyűbb volt az agykoponyájuk. A lábuk inkább a gorilla lábra emlékeztetett, mert tudtak fogni az ujjaikkal, mint az emberek. Aranyként őrizték az eredeti bolygójukról származó bazaltkőporra emlékeztető kőport. Indulás előtt a katonái abban fürödtek meg.
    Nagyon messze volt az ő szülőbolygójuk. Ahogy közeledett az űrhajó, egy nagyon lapos nagy méretű kőtömbhöz hasoló űrjármű landolt az űrhajónk mellett. Átjött egy a katonáihoz hasonló lény, és ráförmedt a jó repilián küldöttre, hogy miért vitt magával emlősöket a naprendszerük határára? Akkor ez a lény elmesélte a fajuk bukását, hogy mit is csináltak naprendszerről, naprendszerre, és hogyan irtották ki az álcázás képtelen jókat maguk közül. Elrabolták a földi ember gyémánt testét, a merkabájukat. Így a földi emberek kénytelenek mezítelenül élni a fizikai inkaránációikat. Láttam is, hogy ebből fekete merkabát csináltak a negatív repiliánok a földön. Nagyon meghatódott ez a lény, és a képernyőjén bemutatta a saját naprendszerüket, és az életet adó bolygójukat. Mondta, hogy mégsem robbant fel a napjuk, mert sikerült megállítaniuk. Sőt új energiát kaptak az égiektől, mert el kell indulniuk az emlőssé vállás rögös útján. Ezért megkért bennünket, hogy ne menjünk a bolygójukra. Nehogy a rajta élő lények, akik mind jók, náluk is beinduljon olyan változás, hogy rosszá váljonak. Így is nagyon sok kárt okozott már a fajuk. A két galakszis határán mutatott egy naprendszert, ahol minden élő nélkül létezik egy bolygó, aki nem volt hajlandó élőlénynek eddig életet adni. Ott próbáljunk szerencsét, mert ez a bolygó csak emlőöket akar a felszínére engedni, és csak olyanokat, akik jók. Ekkor az irányító teremben megjelent a bolygó szelleme. Ismerte Gályát, a földünk szellemét, csak éppen ő férfi volt, míg Gálya nő. Mint egyik értelmes lény a másik értelems lényről úgy beszélt. Mondta, hogy ő szívesen lát bennünket a bolygója felszínén, míg a pozitív úton haladunk. Mi leküldtünk 5-5 magot mindenféle magból, ami az űrhajón található volt, és tojásokból is annyit. Mondtuk, hogy ha szívesen látja őket, és kikelnek a magok, és a tojások, és azok ott jól érzik magukat, akkor mi is lemegyünk. Akkor csodálkoztunk csal el, hogy pár óra leforgása alatt minden kikelt, és remekül érete magát a bolygó felszínén. Mondtam, hogy én visszajövök, a többiek maradnak. Akkor a bolygó szelleme mutatott egy tenger öblöt, ahol egy kicsi tanya volt kialakítva, mondta, hogy ott fognak élni az űrhajón lévő értelmes lények. A lány is ott maradt, és mondta, hogy annak ellenére, hogy még csak gyermek, ő az igazi parancsnok. A tanyán mindenféle termő gyümölcsfa volt, tojást adó madarakkal, tejet adó emlős állatokkal. Húst nem lehet a bolygón enni, semmilyet sem, legfejebb csak vizi rovarokat, mást semmit. Az addig teljesen kopasz bolygó, egy csapásra bőségben termővé változott.___
    Erre ébredtem fel.
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss

    Saját élményeim, álmaim.
  13. Szeretettel üdvözlök mindenkit!:11:
    Azt álmodtam, hogy volt egy bátyám, aki 20-on valahány éves volt, és én voltam a húga, kb. 12-13 éves lehettem. Én tudtam különglegs dolgokat látni, érezni, így elvitt magával a kukorica ültetvényünket megnézni. Amik magasak, több mint 2 m-esek voltak, hatalmas beszáradt hajas kukorica csövekkel, amiket lassan lehetett leszedni főzni. Ellenőriztük, hogy nem dézsmálta-e meg valaki a belljeb lévő részeket? Nem volt hiba, de ott ahol nem kellett volna, találtunk egy kocsiutat, és a túloldalt egy kicsi faházacskát. Benéztünk, és éppen egy lány, és egy fiú szeretkezett. Bátyám visszaküldött, de én csak a kukorcia tábla belseéig mentem, onnan figyeltem a házacskát, mert nagyon gyanúsnak találtam. Láttam, hogy bemegy a bátyám, és rögtön megváltozik körülötte minden. Ahol látta a fiatalokat, csak egy homályos foltok voltak, de mozogtak. Akkor odamentem, segíteni szerettem volna a bátyámnak, de nem tudtam. Többször nekifutottam, de mindig más kép jelent meg. Végül nem tudom, hogyan az álombeli lakásunkba kerültem, és kiderült, hogy a házacskában történtek csak álom volt az álomban. Anyám hangján hallottam, hogy: "Az ellenséget is meg kell ölelni!" Erre ébredtem fel. Első álomban való álmom volt, amire emlékszem. A figyelmeztetést igaznak érzem. Valóban meg kell tudnunk ölelni az ellenséget is.:p
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.:11:

    Saját élményeim, álmaim.
  14. Két éjjel álmodtam egymás után az idősebbik lányommal. kiss
    Előző éjjel azt álmodtam, hogy valamilyen nagy ünnepség volt a rokonságunkban. Sok ember volt nálunk, de a Dérynében laktunk. Mindenki úgy nézett ki, mint most, csak a Dérynében laktunk. Nyár volt, rövidújjúban voltunk, melegünk volt. Csak az volt az érdekes, hogy a konyha a kartali volt. Üres volt, csak a sparhelt volt a megszokott helyen, egy új, és a hátsószoba falon viszont központifűtés radiátor volt. Ment a fűtés, és az idősebbik lányom volt anyósa, meg az apósa vendégként volt nálunk. Kriszti a fitalabbik lányom, fehér hímzett melles kötényben bejött, és leültette őket a sparhelt mellé, ahol stabil térdig érő dohányzó asztal volt, mellé két kis hokedli volt téve. A sparhelt mellé ültette a volt apósodat, az asztal túlsó végébe a volt anyósodat. Mi majdnem fáztunk, őnékik olyan melegük volt, hogy majdnem rosszul lettek. Főleg a volt apósa volt rosszul. A mi családunk szeretetének a hőjét nem bírták elviselni, pedig mi majdnem fáztunk benne.
    A mai álmom is veled kapcsolatos volt.
    Erzsi lányoméknál voltam, és a szőnyegen Balázska sétált, jobb kezében egy kispárnát hurcolgatott a csücskénél fogva, a másik kezében egy műanagy kisbuszt szorongatott. Zsuzsi fent a szobájában tanult, majd lejött és a kanapére hemperedett. Vagy akkor ment dolgozni Zsolt, a lányom párja vagy akkor jött haza, már nem tudom.
    Ekkor váltott az álmom, és a gödöllői HÉV végálomásán voltam, és láttam, hogy bent áll a HÉV szerelvény, de indulásra készen. Nem volt pénztár, így bizonytalankodtam, de mikor láttam, hogy nem tudok jegyet venni, elkezdtem futni, és még fel tudtam szállni. Láttam két nő forgalom irányítót egyenruhában, a pálcás tányérral adott engedélyt az indulásra. Annyira izgultam, hogy nincs jegyem, meg fognak büntetni, hogy a szabdságtéren leszálltam, és bementem jegyet venni. Retúrt kértem, lepecsételte a jegykiadó idősebb férfi a jegyet, de akkor kiegészítőt mondott, hogy Ilonatelptől kell venni hozzá. Nagyon drágának találtam, és szóltam, és mondtam, hogy mikor valamikor én kalaúz voltam, sokkal olcsóbb volt a jegy. Akkor másfélét adott, azt is lepecsételte. Ekkor egy 30 év körüli fital férfi került oda, aki a HÉV alkalmazásában állt, és egyenruháját viselte. Morgott érte, hogy le pecsételték a jegyeket, így kidobhatják. A jegykiadó férfi mondta, hogy nem, mert jönnek olyanok, akiknek az kell. Akkor megkérdezte, hogy miért utazok Pestre. Én mondtam, de nem hallottam. Azt mondta, hogy akkor ingyen műanyag háromdimenziós jellel ellátott kártyát ad, de visszafelé be kell adnom neki. A fital alkalmazott mondta, hogy biztos, hogy vissza adom, mert megy velem. El akarta venni, de a jegykiadó azt mondta, hogy csak úgy érvényes, ha nálam van. Úgy nézett ki mint a személyigazolvány.
    Ekkor Pesten találtam magam, ahogy felszálltam a HÉVre, egy kórházban voltam, az Erzsim volt ott szülni. Egy pici kislányt szült. Olyan pici volt! Mint az öklöm akkora volt a feje, csepp karjai voltak, és egy fehér hagyományos pólyába volt bekötve. Piros árnyalatú rózsaszínű volt a bőre, és aludt. Kopasz volt a szentem. A következő pillanatban fehér kör karikás cumi volt a szájában.
    Hát érdekeseket tudok ámodni.:--:
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss

    Saját élményeim, álmaim.
  15. Azt álmodtam, hogy egy vékony tetőtől talpig feketébe öltözött asszony állt az ágyam mellett. _A mama haldoklik, gyere haza!_Nem akarom, hogy meghaljon. Ő az egyedüli nagymama a családban._El kell engedned, eljött az idő!_ Akkor láttam a gyerekeimet, a húgomat talpig feketébe, és sok számomra idegen férfiakat, és nőket, akik feketében voltak.
    Erre ébredtem fel. Nagyon felkavart az álmom.
    Ma hajnalban pedig azt álmodtam, hogy az előző kertes házunk kert részében álltam, és négy kruppot készítettem. Mindegyik kör alakú volt, és a közepükben egy kicsi házacska volt. Mindegyiket széles részen fűmaggal vetettem be. A jobb szélsőt szélesíteni akartam a füves rész rovására, de akkor valaki rámutatott arra, hogy már nem lehet, mert a fűmag kikelt. És valóban láttam az ötcentis fűpalántákat.
    Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
    Sok szeretettel Erzsi.kiss

    Saját élményeim, álmaim.