Szín
Háttérszín
Háttérkép
Szegély színe
Font Type
Font Size
  1. 2004 december 26.

    Karácsony másnapján a lelkem sajog...
    Akit te ma vársz, az nem Én vagyok!
    Jó leszek én kedden is neked,Kedvesem?
    Hiányomat szíveddel te, nem érzékeled!

    Megy hozzád a régi kapcsolat! Ő!
    Miért mondtad:nem jelent már semmit se Ő?
    Mégis Ő van ott a szeretet másnapján...
    Ha szeretnél engem eljönnél! S ott hagynád!

    Mért nem mondod neki,hogy te már mást szeretsz!
    A szíved hogy érzi? Kérdezlek! Felelj!
    Nem leszek sem kedd! Se péntek! Se hétfő...
    Heted lettem volna! Ha kellenék! De késő!

    Lettem volna heted! Hónapod! S tán éved!
    Barátod és kéjnőd! Ha kell, puha fészek.
    Lettem volna neked édes mostoha...
    Ám másodhegedűs nem! Nem leszek! Soha!

    Neked kell a döntést meghoznod.Kedvesem!
    Döntsél hát kérlek! Érzed, hogy szenvedem?
    Döntened már nem kell! Miattam soha...
    Félreállok inkább! Nem vagyok ostoba!

    S majd egyszer rájössz, és megérted. Édes!
    Dönteni kell! Mindig! Mert az élet véges.
    Dönteni! Tudjad, hogy mit akarsz végleg...
    Szeretsz-e vagy elhagysz? De döntöttél! Végre!
  2. Szeretlek és féltelek.
    Tudd! Te vagy az életem...
    Szeretlek és féltelek!
    Nélküled elveszek.

    Féltelek mert szeretlek.
    Szívem éretted remeg...
    Féltelek mert szeretlek!
    Tudtad, jól mért van ez.

    Amíg élek féltelek.
    Míg féltelek,szeretlek!
    Kérlek! Te is úgy szeress,
    ahogy én féltelek!
  3. Mit érzek irántad? A tested érzi!
    Szomjan kívánom tested összes sejtjét.
    Lelkem ekkor szárnyal,a gyönyörök csúcsán.
    Énem feledi az élet összes búját.

    Szeress! Ha érzed szeretni tudsz engem!
    Szeress! Míg érzi szíved és lelked.
    Én szeretlek! Te vagy számomra az erő!
    Ki segít feledni a sok szürke felhőt.

    Mámor mit érzek, hogy ragaszkodsz hozzám
    Addig kék az égbolt.Nézd! Van szivárvány!
    Ám ha elszürkül a felhő,a lelkem érzi!
    Menekül előled.Közben szívem vérzik.

    Mert az élet ilyen! Hol derül, hol borul.
    Érzelmek halmaza. Szerelem. Háború.
    Lelkünk vándorol az élet rögös útján.
    Nézz fel hát az égre! Mily gyönyörű látvány!

    Csodáld! Nézd az eget! Ugye milyen szép volt?
    Tudnom kell! Vagyok-e számodra még égbolt?
    Vagyok-e kék égbolt az életed egén?
    Tudnom kell! Ha nem elszürkül az ég...
  4. Rabod lettem mit tegyek? Téged, hogy felejtselek?
    Eszembe vagy reggel, este,szívem tele szerelemmel.
    Álmaimban velem vagy! Ragyogsz reám mint a Nap!
    Ám ha reggel felébredek, könny futja el szemeimet...

    A valóság mi? Nem tudom! Félek! Szeretsz te engem vajon?
    Hittem volt pár pillanat...Szíved enyém, értem van...

    Félek, hogy csak izzó parázs, mi fellángolt! Ez kötött hozzám!
    Szíved még nem az enyém...míg nem döntöttél él a remény!

    Döntsél bárhogy! Elfogadom! Rabod lettem, nem tagadom.
    Kérlek! Engedj ki ketrecedből! Ha nem szeretsz...de minél előbb!

    Én majd talán szárnyra kelek...s ha nem tudok? A földre esek.
    Inkább szárny vesztve meghalok, de tudom Tőled szabad vagyok.
  5. Szeretnék méz lenni a szádon,
    hogy érezzem bársony puhaságod!
    Szeretnék vízcsepp lenni bőrödön,
    mely testeden kéjesen lepörög...
    Szeretnék rajtad puha ruha lenni,
    érezni téged, tested összes sejtjét.


    Szeretnék napfény lenni,
    hogy mindig süsselek!
    Szeretnék szél lenni,
    hogy körülöleljelek...
    Szeretnék éj lenni,
    hogy álmodat vigyázzam,
    lennék veled nappal,
    csak engedj utánad!

    Lennék minden csak veled lehessek!
    Remélem kedvesem te is így vagy ezzel!
    Legyünk hát egymásnak! Mindenkor! Mindene!
    Tán boldog leszel velem? S én Teveled!
  6. Szememet behunyva fekszem az ágyon.
    Reád gondolva várom a jótékony álmot.
    Az álmot mely a végtelenbe repít..
    Kísérve zenével, mely érzelmet hoz és visz.

    Álmodom! Sokszor nem is emlékezem.
    Hol jártam? A múltban? Jövőben? Lehet.
    Felébredve tudom, hogy a jelen édes..
    Szeretek s szeretnek! Csak ez számít! Élek.

    Újra élek! Igen! Mióta ismerlek.
    Másod éve immár, hogy újra lélegzem.
    Lelkem fásult szárát lelkeddel tápláltad..
    Öntözted szíveddel, újra zöld lett ágam.

    Azóta virulok mert hitet adtál nékem.
    A boldogság gyógyít testet, szívet! Létet!
    Értelmet adtál életemnek újra..
    A jövőnk záloga a szerelmünk kulcsa.

    S álmodjunk még sokszor!Ketten együtt! Veled!
    Hol járunk mi most? A Szerelem- hegyen!
    Álom nélkül tudom. Igen! Hiszen érzem..
    Jövőm lehet veled! Együtt, kéz a kézben.
  7. Mit ér a test, ha nincs benne lélek?
    Mit ér a fény ha nem vagy itt vélem?
    Te vagy a testemnek, lelkemnek fénye!
    Az élet sója, derűje s méze.

    Mit ér a hang ha nincs kihez szóljon?
    Mit ér a szó, ha nincs kihez szólnod?
    Szavaid fülemnek oly édes zene!
    Mint szomjazó vándornak, oázis vize.

    Mit ér az ész, ha sok mindent nem értesz?
    Mit ér a szív? Te tudod, hogy mit érzek?
    Testemmel érzek, lelkemmel látok!
    Szívemmel vallom, eszemmel vágyom:
    Boldog lenni veled! Ez minden álmom.
    Dobrádi István kedveli ezt.
  8. Érints meg! S mondd nem álom!
    Itt vagy velem, mit hőn vágyom.
    Érzem tested forró vágyát.
    Ó, érints meg, ne hagy árván!

    Érints, érints s bújj belém!
    Lelkem kérlel, jöjj ne félj!
    Látod? Én is érintelek.
    pillekönnyű könnyeimmel.

    Éreznélek, de már késő!
    Virtuális kéj...Ó mi fertő!
    Könnyeimmel siratom.
    Mi meg sem történt.Ó! Nagyon!

    Érintésünk elszaladt...
    Mint egy múló pillanat.
    Repíts! Érints! Hagyd, hogy szálljak!
    A fészkemet megtaláljam.

    Ha megtaláltam befészkelek.
    Érints,érints! S mondd, hogy: lehet!

    Vén szárnyaim próbálgatom.
    Meddig bírják? Vár a vadon?
    Puha zöldbe elbújok.
    Érintése jó, nagyon!

    Érints, érints! Kérleltelek.
  9. Ma utazom a munkahelyem színhelyére,alig várom, hogy minél több időt tölthessek Köztetek, tudom ezer csoda vár itt reám...
    Ígérem amint lehetőségem adódik írom a verseimet...mindenkinek szép hétvégét kívánok!