Szín
Háttérszín
Háttérkép
Szegély színe
Font Type
Font Size
  1. <IMG border=0 alt="" src="http://canadahun.com/forum/attachment.php?attachmentid=880884&amp;d=1328537174"><BR>Akivel én kéz a kézben vándorolni tudnék, a patakot követve, az erdőkön át, nyári lángolásban, az ősz aranyszínű fényében és messze néző fehér hómezőkön át. Keveset szólna, és azt is egész halkan. Azt a szót, amire mindig vártam. A hallgatása többet mondana, mint mások beszéde. Megértene, jobban, mint bárki előtte, jobban, mint ahogy én magamat megértem. Nála otthon lennék, magánál tartana. Azt tenném, amit szeretne, és amit szeretne, az lenne, amit mindig is szerettem volna.<BR><BR>A nevetéséről felismerném. Mert csak ő tud, úgy nevetni, hogy nekem is mindjárt nevetnem kell, könnyel a szememben és boldogsággal a szívemben.<BR><BR>Mindig, amikor nyári reggeleken köd ül a tájon, tudom, hogy meg kell találnom, mert még mindig rám vár. Keresem és félek. Mert, mi lesz, ha megtalálom? Akkor nincs tovább, és nincs többé keresés. Minden értelmet kap, végső megoldást, nem lesz többé én, nem lesz távolság, és nem lesz holnap. Csak mi, csak együtt és ma - örökre.<BR><BR>Schäffer Erzsébet<BR>
  2. [​IMG]
    Egy ház renoválása során egy japán felnyitotta a háza falát. A japán házak falai általában fából készülnek, és üregesek. Ahogy bontott, felfedezte, hogy egy gyík van beszorulva két falrész közé, mivel a fal szögelése közben egy szög átütötte az egyik lábát. Az építők nem vették észre az állatot annak idején, amikor a házon dolgoztak! Máskülönben biztosan kiszabadítják,és megkímélik a szenvedéstől!
    Emberünk meglátván ezt, sajnálkozik nagyon, és egyúttal kíváncsi is,
    hiszen látja, hogy oda van szögelve a gyíkocska, a ház pedig tíz éve épült tudomása szerint!!! Azóta senki sem alakított az épületen!
    Hogyan történt mégis mindez???
    A gyík tíz évig túlélte ebben a kényszerű helyzetben!!!
    Egy sötét falon belül, mozgás nélkül ez lehetetlen és őrjítő egy élőlénynek!!!
    Morfondírozott, csodálkozott magában a látvány előtt állva:

    ... Hogyan élt túl tíz évet élelem, folyadék nélkül? Egy lépés megtétele nélkül? – hiszen a lába oda van szögelve szerencsétlen jószágnak...

    Így állt ott ledermedve szemben a fal üregével!
    Ekkor, nem tudni honnan, feltűnt egy másik gyík, étellel a szájában, és átadta rab társának azt!
    - Oh, ez maga az Élet csodája! - kiáltotta
    Nagyon megdöbbent, és mélyen érintették a látottak!
    A gyíkot, akit a szög fogva tartott a sötét fal mögött, egy másik gyík etetett tíz éven keresztül…

    El tudod képzelni? Tíz éven keresztül, fáradhatatlanul, anélkül, hogy feladta volna a reményt.
    Meg tudnád ezt tenni?
    Meg tudnád ezt tenni az Édesanyádért, aki hosszú kilenc hónap után világra hozott?
    Vagy Édesapádért, a barátaidért, a testvéreidért, a kollégáidért?
    Képzeld el, hogy egy ilyen kicsi teremtmény meg tudja tenni, amit egy brilliáns elmével megáldott lény, az ember nem mindig képes.

    Ahogy a kommunikációs technológia fejlődik, az információhoz való hozzáférésünk egyre gyorsabbá és gyorsabbá válik. De a távolság az emberek között csökken, vagy növekszik?

    Ne hagyd el soha azokat, akiket szeretsz, ne mondd soha, mennyire elfoglalt vagy, amikor igazán szükségük van Rád!

    Lehet, hogy előtted hever az egész világ. De lehet, hogy te vagy a világ az ő számukra!

    Az elhanyagolás összetörheti azt a szívet, ami minden hibád ellenére szeret Téged.

    Mielőtt bármit mondasz, emlékezz:
    Egy életig tart felépíteni, egy pillanatig tart lerombolni…

    Hogy Élj, használd a szíved... Hogy túlélj, használd az elméd…
  3. [​IMG]
    Finom kis kezed az én kezemben,
    többé soha el nem eresztem.
    Így megyünk az oltár elé kettesben,
    te vagy a fény az életemben.
    Egymásra nézünk, csillog a szemünk,
    e szemekben látszik szerelmi hevünk.
    Nem ért nekünk semmi galádság,
    nincs más hátra, mint az örök boldogság.
    (Hajas Sándor)
  4. [​IMG]
    Én lennék a tűz, ami benned lobban,
    és így égetném szívedet egyre jobban.
    Nem hagynám elaludni benned a lángot,
    olaj lennék a tűzre, ha kívánod.

    Elvesznék szemeid gyönyörű fényébe,
    mi be világítja az éjt a sötétbe,
    Ez a szempár ad reményt nékem,
    hogy tudjam van miért élnem.

    Ha szomorú volnál mosolyt csalnék arcodra,
    nem lenne ki szíved tapossa a porba,
    Vigyáznék én a te szíved kulcsára,
    senkinek nem adnám ha csak el nem lopja.

    Karjaimban tartanálak az éjszaka,
    és nem engednélek el többé soha,
    Nézném ahogy alszol a vállamon,
    és veled álmodnék szabadon.

    <?XML:NAMESPACE PREFIX = O /><O:p></O:p>
  5. [​IMG]
    Távol tart egy félénk mozdulat,
    S a vallomáshoz nincsenek szavak.
    Valahogy mindig rosszkor érkezünk
    És néha magunk elől is megszökünk.

    Nehéz úgy szeretni, ahogy az jó
    Ahogy az örömmel elfogadható
    Nehéz szeretni okosan, józanul
    Szeretni sajnos senki nem tanul.

    A közeledés is félreérthető
    S a hazugság is lehet megnyerő
    Néha túl érzékenyek vagyunk
    Máskor meg a büszkeség a bajunk.

    NEHÉZ ÚGY SZERETNI, AHOGYAN KELL!
    Amit a másik örömmel elvisel
    Nehéz szeretni okosan, józanul
    Szeretni sajnos senki nem tanul.

    Búcsúzom Tőled,
    de látlak még talán
    Isten Hozzád kedvesem
    gondolj néha rám!
    <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
  6. [​IMG]
    Boldogan kacagnak ránk a csillagszemek,
    amíg nem láttatjuk velük a könnyeket.
    Csodálkozva néznek, tiszta szívvel látnak,
    álmai a világ ártatlanságának.
    Szemük, mint nyári ég, oly ragyogón tiszta,
    tükröt tart a mának a holnapok titka.
    Szívünk magasáig kell azt felemelni,
    kinek szemeiben fény szeretnénk lenni.
    Idézzük a mába azt a tisztaságot,
    mit az ember egykor gyermekszemmel látott!
    Mosolyukban játszi szivárványfény lángol,
    komor-sötét égre csillagot varázsol.
    Angyali álmaik, amit megálmodnak,
    ígéret a mának, hogy felnőhet holnap.
    Csengő nevetésük, mint angyali szózat,
    csilingelőn szólja igazát a szónak.
    Nem veszhet el addig az ember reménye,
    amíg csillag ragyog gyermekien tiszta szemébe'
  7. [​IMG]

    Néha úgy hiszem, ennyi volt.
    Már láttam mindent, mit szabad:
    nyár estén napnyugtát
    vörös téli hajnalt
    tavasszal szél táncát
    és délre húzó darvakat.

    Néha úgy hiszem, ennyi volt.
    Éreztem mindent, mit lehet:
    bódult mámort, lebegést
    viszonzott szerelmet
    szorító féltést
    és dühös, sós könnyeket.

    Néha úgy hiszem, mindenen túl vagyok.
    Már nem jön több új kezdet:
    az élet csak ennyi.
    Majd becsapom magam is
    bölcs mosolyt hazudok
    mert tovább kell menni.
    <O:p</O:p
    (Erdős Olga)
  8. [​IMG]
    </O:p
    Egy kis virág is okozhat nagy zavart,
    Néhány ostoba szó szörnyű nagy bajt
    Valami elszorul legbelül
    És úgy szorít, hogy az ember nem menekül.

    Nehéz úgy szeretni, ahogy kell!
    Amit a másik örömmel elvisel
    Nehéz szeretni okosan, józanul
    Szeretni sajnos senki nem tanul.

    Távol tart egy félénk mozdulat,
    S a vallomáshoz nincsenek szavak.
    Valahogy mindig rosszkor érkezünk
    És néha magunk elől is megszökünk.

    Nehéz úgy szeretni, ahogy az jó
    Ahogy az örömmel elfogadható
    Nehéz szeretni okosan, józanul
    Szeretni sajnos senki nem tanul.

    A közeledés is féreérthető
    S a hazugság is lehet megnyerő
    Néha túl érzékenyek vagyunk
    Máskor meg a büszkeség a bajunk.

    Nehéz úgy szeretni, ahogyan kell!
    Amit a másik örömmel elvisel
    Nehéz szeretni okosan, józanul
    Szeretni sajnos senki nem tanul.

    Búcsúzom Tőled,
    de látlak még talán
    Isten hozzád kedvesem
    gondolj néha rám!

  9. [​IMG]

    Van egy világ, mely teljesen más,
    S ez nem is hazugság
    Ahol mindennél többet ér
    Szerelem, szeretet, család, emberség.
    A szerelmedet meg nem vetik,
    Szereteted viszonoztatik,
    Családodban megbízhatsz,
    Emberséget magadnak vívhatsz,
    Nincs több hazugság, képmutatás,
    megvetés, öldöklés, és még sorolhatnám.
    Ez egy hely, ahova
    Lepke örömmel száll tova,
    Hol a virágoknak örökös az illata,
    Ahol minden percnek örök a pillanata.
    Szeretnék így élni,
    És a tovább a boldogtalanságtól nem félni.
  10. [​IMG]
    Jó annak akit szeretnek,
    aki hiányzik valakinek.
    Akit gyakran hívnak, akit sokszor keresnek.
    Aki még félig másban él, akiben nem céltalan a remény.
    Aki tudja, várják valahol, akit valaki szelíden átkarol.
    Aki élhet egy másik emberért,
    Akinek nem kell sírnia egy másik emberért.
    Akinek nem kell sírnia egy apró kis támaszért,
    Akiben nem kételkednek soha,
    Aki megnyugodhat, ha távol is otthona.
    Aki igazat mond és van aki elhiszi,
    Aki megóvja, s kiben újra megtanulhat élni!!
    Van, aki könnyen kapja meg azt akit szeret, van aki sír és szenved.
    Van aki könnyek nélkül tud feledni, </O:p
    s van aki meghal mert igazán tud szeretni !
  11. [​IMG]
    Lassan, némán feljön a Hold
    hiányzom-e valakinek,
    valakinek aki szeret?
    Fontos-e még valakinek?
    Fontos-e hogy hozzáérjek?
    Fontos-e hogy bekopogjak?
    bekopogjak, elé lépek
    megszólítsam, felemeljen
    Fontos-e még valakinek,
    Fontos-e hogy ÉN szeressem?
  12. [​IMG]
    Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos.
    Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse őt igazán.
  13. [​IMG]

    Bodnár Éva: A fáradt szív panaszai

    Halkan, most halkan beszélj!
    Csak az őrület szül vad hangokat...
    Finoman érlelt, lágy szavakkal
    öleljen át a pillanat!

    Ne mondj semmit, csak nézz rám!
    Talán szemed beszédesebb,
    és mindent jobban megértek,
    ha lelked tükrébe nézhetek.

    Túl sok a zaj - belefáradtam.
    Simogasd hát a lelkemet!
    Most ez a túlhajszolt szív fáj úgy,
    ahogy az égett, lüktető sebek.

    Gyógyírt keresek, vigasztalást,
    szépen ívelt dallamot, lágy muzsikát...
    Valamit, amitől újra vonzó lesz
    ez a forrongó, vad világ.