Szín
Háttérszín
Háttérkép
Szegély színe
Font Type
Font Size
  1. A világ köréd falat épít
    s lebontani nem lehet
    elzár tőlem, nem ér hozzád
    a mélyről jövő szeretet.
    Rabként élsz de rácsok nélkül
    másé minden gondolat
    de az éjjel csak a tiéd
    akkor szövöd álmodat.

    Az álom reggel véget ér
    jönnek az új nappalok
    reménykedve vársz arra hogy
    más legyen a holnapod.
    Így éled az életedet
    azt hiszik hogy boldogan
    ami másnak széppé teszi
    az melletted elrohan.

    A világ köréd falat épít
    hiába nem akarod
    gyenge vagy hogy védekezzél
    a megoldást kutatod.
    Szeretnéd ha megértenék
    milyen más benn a szíved
    vágyod azt hogy szeressenek
    de másképp kell a szeretet.

    Amire vágysz tiéd lehet
    ha van benned még akarat
    te vagy az ki ledöntheti
    a felépített falakat.
    Rabságod majd elillan
    ha elmúlik a félelem
    boldoggá tesz, felszabadít
    a gyönyörű szép szerelem....
    Beka Holt kedveli ezt.
  2. Hát végre itt vagy, az enyém, csak az enyém, és én élvezni akarok minden veled töltött percet.
    Megremegtél, ahogy lassan, mindig lejjebb, csókolni kezdtelek.Tested hullámzott, apró sikkantások hagyták el ajkadat.
    Valami, sosem érzett boldogság lett úrrá rajtam,ahogy beszívtam illatod, ahogy érintettem selymes bőrödet.Ahogy szívverésed gyorsult, éreztem,
    hogy öled mélyét elönti a kéj.
    Két kezedbe fogtad fejem, és irányítottál, húztál a gyönyör felé. Apró, erős lökéssel, beléd hatoltam.
    Eddig én sem tudtam, hogy ilyen is lehet.
    Túl voltam már sok olcsó, szerelemnek hitt, hazudott érzett valamin, de ez most más.
    Itt megszűnt minden különbség, álság, érdek. Eltörlődtek a határok, szabályok, és mindaz, ami tilos.
    Szerelemben minden megengedett.
    Amikor megismertelek, még nem voltál rám semmilyen hatással, egy ember voltál, egy nő, a többi közül.
    Nem voltál különleges, nem láttam benned semmit, ami érdekelhetne.
    Aztán ez lassan megváltozott, ne kérdezd miért, s hogyan. Felfigyeltem olyan értékeidre, amiket másban nem,
    vagy csak kevésbé fedeztem fel.Idő kellett míg rájöttem: Egy értékes, csodás lény vagy, akiért érdemes megtenni sok mindent.
    Talán te nem vagy szerelmes, csak kíváncsi, és élni vágyó ember, aki most keresi saját értékeit.De minden így kezdődik el.
    Már nem számít, ki kezdte el, ki akarta jobban a másikat.Most csak a jelen számít, és az, ami majd ezután következik.Boldog akarok lenni veled,
    nem csak most, később is.Csak egy életünk van, azt pedig jól kell leélni, hisz gyorsan elszalad.Baromság, hogy más rontja el,
    azt mindig saját magunk tesszük.Mástól csak kaphatunk, tanulhatunk,ha elég bátrak, okosak, és önzetlenek vagyunk.
    Mi alakítjuk az életet, nem fordítva.És most itt vagy, mered tenni, amiről más csak álmodik.Boldoggá teszed magad.Hisz ez is egyfajta boldogság, minden élet alapja.
    Ez minden világban így történt, és ma sincs másképpen.
    Mindegy, mennyi mindent rontottál el eddigi életed során, változtatni mindig lehet.Vannak dolgok, amihez nem kell pénz, gazdagság, hatalom,egyáltalán nem kell semmi.
    Ez most ilyen.Nem számít ki vagy, én ki vagyok.Az számít, mit adunk egymásnak.És most mindketten szárnyalunk,
    Reggel lett, mindjárt világosodik.
    Izzadtan, fáradtan, és furcsán ébredek.
    Kereslek, de üres az ágy.Nem vagy mellettem.Hát akkor ez csak egy álom volt? Egy képzelet, ami játszott velem?
    Értetlenül nézek magam elé, iszom az első kávémat, és szívom a cigimet hozzá.Fel kell ébredjek, hogy megérthessem, mi volt ez az éjjel.
    Mégsem történt meg? Mindegy. Álomnak is szép volt.
    De most már vágyom arra, hogy valósággá váljon, mert az álom akkor szép, ha beteljesülhet.
  3. szemedbe nézek, és a szívedbe látok
    megtaláltam benne, az egész világot.
    Minden vagy nékem, mindaz mi éltet
    egy szó van rá. gyönyörű élet.

    Szemedbe nézek, és a szívedbe látok
    érzem belőle, a földi valóságot.
    Szavak nélkül mondom, gyötrő sóhajtással
    nem lehetek boldog,soha, senki mással.

    Szemedbe nézek, és a szívedbe látok
    nincsenek benne, üres hazugságok.
    Tiszta még az érzés, ami benned éled
    Ezért imádlak én, olyannyira téged.

    Szemedbe nézek, és a szívedbe látok
    vágy tüze ég benne,rég keresett álmok.
    Álmok, melyek mindig, újra vissza térnek
    rabigába zárják, drága kicsi szíved.

    Szemedbe nézek, és a szívedbe látok
    benne van mindaz, amire én vágyok
    Legyél hát bátor, tépd széjjel a láncot
    akard, és vedd el, az örök boldogságot....
    Sztrohárné Kati kedveli ezt.
  4. Fáj nekem de eldöntöttem, végleg elmegyek
    változtatni ezen most már többé nem lehet.
    Gúnyoltál, és mosolyogtál minden szavamon
    egyre több lett szívemben a kínzó fájdalom.
    Játék voltam, nem értettél soha engemet
    eltiportad, sárba dobtad érzelmeimet.
    Fáj nekem, de eldöntöttem, ebből most elég
    búcsú nélkül megyek el, nem nézek feléd
    Hiába is kérnél rá nem tehetek mást
    akartalak te eldobtál, nincsen folytatás.

    Fáj nekem de eldöntöttem,jobb lesz így talán
    nem virrasztok könnyek között minden éjszakán
    Elmegyek, és elviszem az emlékeimet
    mert összerakni nem tudom a széttört szívemet
    Gúnyoltál, és mosolyogtál nem hittél nekem
    hogy tiszta érzés lehet ez, és igaz szerelem.
    Fáj nekem de eldöntöttem, lejárt az időm
    gyáva vagy, és harcolni már kevés az erőm
    Letéphettem volna én, a bilincseidet
    de a szabadság,a szerelem,az nem kellett neked.

    Fáj nekem de eldöntöttem, magam maradok
    senki voltam mindig,és, ma is az vagyok
    De a szívem mélyen, őszintén dobog
    nem jönnek belőle hazug mondatok.
    Gúnyoltál és mosolyogtál,gyötrő kínomon
    megaláztál, ahányszor csak volt rá alkalom.
    De az élet neked is majd drágán megfizet
    amikor majd becsapják az érzelmeidet.
    Akkor fogod megérteni, hogy szeretek én