Meglep, hogy eddig meg nem vetted eszre hogy nem vitatkozni akarok (ahoz nincs eleg lexikalis tudasom) hanem kerdeseim vannak.
Pedig ha a kérdésed mellé igencsak vitatható állításokat írsz magyarázatképpen, akkor nehéz elkerülni a vitát.
Nem hittem, hogy tenyleg valaszt varsz erre a kerdesre, de ha mar ekkorat tevedtem akkor megjegyzem, hogy szegeny oreg Darwinunk azt hitte, hogy a sejt egy potty plazma es fingja se volt DNSrol, kodolasrol, informaciorol es egyaltalan a sejtmukodes komplexitasarol.
Igy jobb?
Azt azért hozzátehetted volna, hogy ennek ellenére egészen jól rátapintott a lényegre.
Ez viszont továbbra sem magyarázza azt, hogy miért keverted Darwint az információ eredetét firtató kérdésedbe.
Azzal, hogy a torzsfejlodes (egy egyszerubb faj/torzs egy mas komplexebb fajba/torzsbe valo atmenete) termeszetes szelekcio es hosszu idon keresztul tarto apro veletlenszeru valtozasok eredmenye.
És ezt az állítását mennyiben érinti a kérdésed? Hiszen mint akkor is megjegyezted, az nem tartozik az evolúció elmélet (és főleg nem annak eredeti, darwini változata) tárgykörébe, mivel az pontosan az itt és most említett témákkal (torzsfejlodes (egy egyszerubb faj/torzs egy mas komplexebb fajba/torzsbe valo atmenete) termeszetes szelekcio es hosszu idon keresztul tarto apro veletlenszeru valtozasok) foglalkozik.
Miutan evolucios korokben az az illemszabaly hogy ilyenkor kijelentik hogy nem is tuggyuk mi a faj igazi meghatarozasa sot nincsenek is fajok, igy inkabb adok egy igen atfogo peldat: az egysejtubol koszali sas lett.
Hát igen, ízlések és pofonok...
A faj fogalmát minden igényt kielégítő módon a kreacionisták sem tudják definiálni, de ez őket a legkevésbé sem zavarja. Viszont az "evolúciós körökben" ha valami kijelentést tesznek a faj fogalmával kapcsolatban, akkor megjelölik, hogy azt konkrétan hogyan kívánják definiálni.
És természetesen azt sem Darwin, sem a követői nem állították, hogy egy egysejtűből (ami semmilyen épkézláb definíció szerint nem faj) egyszerre kőszáli sas (aminek a faj voltán már legalább lehet vitatkozni
) lett volna.
Ha jol ertem a "tovabbfejlesztett valtozat" annyit jelent, hogy Krick ota hozza lett teve a genmutacio mint kiegeszito magyarazat. Ha tevedek majd kijavitasz.
De csak mert megkértél rá:
Természetesen rosszul érted. A genetikával úgy általában már Mendel munkáinak közismertté válása után kiegészítették, és azóta is folyamatosan bővítik a kapcsolódó tudományterületek - a molekuláris biológiától a populációdinamikán át a skálafüggetlen hálózatok elméletéig - eredményeivel. (Hát ennyit arról az áltudományos körökben gyakran hangoztatott állításról, hogy tudományos körökben bárki is dogmaként kezelné ezt a kérdést.
)
A gen mutaciorol annyit tudunk, hogy nem tesz hozza a meglevo genetikai informaciohoz es nem oroklodik csak abban az esetben ha mindket szulonel ugyanaz a gen szekvencia ugyanugy karosul avagy modosul.
Ha csak ennyit tudtok róla, az bizony nagy hiba, mert a mondat vessző utáni részében még a kötőszók közül sem mindegyik igaz.
Nagyon halas leszek erte, kulonos tekintettel Patterson allasponjara a hianyzo atmeneti fajok fossziliairol amit Darwin atyank olyan fontosnak itelt a muveben.
A kreacionista "szakirodalom" szerint Patterson ezt írta egy Luther D. Sutherland nevű kreacionista szakírónak:
"I fully agree with your comments on the lack of direct illustration of evolutionary transitions in my book. If I knew of any, fossil or living, I would certainly have included them. You suggest that an artist should be used to visualise such transformations, but where would he get the information from? I could not, honestly, provide it…"
A folytatást viszont ezekből a forrásokból következetesen kihagyják:
"The reason is that statements about ancestry and descent are not applicable in the fossil record. Is Archaeopteryx the ancestor of all birds? Perhaps yes, perhaps no: there is no way of answering the question. It is easy enough to make up stories of how one form gave rise to another, and to find reasons why the stages should be favoured by natural selection. But such stories are not part of science, for there is no way to put them to the test."
Darwin pedig nem az átmeneti fossziliák létét ítélte fontosnak, hanem az akkori hiányukat az elmélet leginkább kritizálható részének. Ez viszont csak akkor állna, ha azt feltételeznénk, hogy minden átmeneti lépés képviselője azonos példányszámban lett volna jelen, és azonos esélye lett volna a fosszilizálódásra. De mivel a különböző változatok egyenként jelennek meg, és ha megmaradnak, akkor lassan, fokozatosan terjednek el a populációban, ezért kicsi a valószínűsége, hogy akár egy-egy példány is megőrződjön belőlük. Viszont ha elterjedtek, és több, kellően hasonló fossziliájuk maradt fenn egy adott korból, akkor a kreacionisták rögtön kinevezik őket "stabil formának", pedig végső soron ugyanúgy csak átmenetiek. Ezért a Darwin kora óta előkerült ilyen leletek közül nem sok olyat lehetne találni, ami a kreacionisták igényeit is kielégíti, de ez értelemszerűen nem az evolucionisták hibája. Az efféle sumákolás viszont már nem jön be a jelenleg, élőben is megfigyelhető ún. gyűrűfajok esetében, ahol két, területileg elkülönült, egymás közt szaporodni már nem képes populációt egymástól kisebb mértékben különböző, a közvetlen szomszédaikkal még szaporodási közösséget alkotó átmeneti formák sora köt össze.