N
Naska
Vendég
" Az operett királya"-Kálmán Imre
Két embernek a nevét a világon mindenütt ismerik: Puskás Öcsiét és Kálmán Imréét. Igazi hungaricum mindkettő.
Kálmán Imre a XIX. század végén született Siófokon, a Balaton polgárosodó városában. A kiegyezés után nemcsak Pesten, hanem itt is megindult a fejlődés. Elemi iskoláját a siófoki zsidó népiskolában végezte. Az iskola nagyon jó hírnévnek örvendett, keresztény szülők is szívesen járatták ide gyermekeiket. Nagy vonzerőt jelentett, hogy itt német nyelvet is tanítottak
Kálmánék anyagilag jólszituált család voltak, szakácsnő, takarítónő gondoskodott a kényelmükről. Apjának nagy befolyása volt a városi tanácsra is, így nem véletlen, hogy pont ebben a házban jött létre az a társaság, mely Siófok felvirágoztatását tervezte. Építkezésekről gondolkodtak, létrehozták a színházat, a lóversenyt. A társaság pénztárosa azonban könnyelműen kezelte a vállakozás vagyonát, ezért csődbe mentek. Mivel neki nem volt semmije, a végrehajtók a többieken verték el a port, így lefoglalták a Kálmán-család összes ingó és ingatlanját. Annyi pénzük maradt, hogy Pestre költözhettek, és egy kis lakásban húzták meg magukat. A lakás méretei miatt a gyerekek a jószívű pesti rokonságnál kaptak szállást.
A kamasz Kálmán Imrének hirtelen számtalan dolga akadt. A Deák téri Evangélikus Főgimnáziumban végezte a tanulmányait. Mellette görögöt és latint korrepetált, hogy enyhítsen a család gondjain. Sőt, esténként szüleivel egy áruház levelezéseihez borítékokat címeztek, hogy pénzhez jussanak.
Mind emellett megvalósult a nagy álom, hogy zeneiskolába járhasson. 15 évesen lépett először színpadra az iskola növendékeként, hogy elkápráztassa a kritikusokat, és "csodagyereknek" kiáltsák ki. A dicsőség nem tartott sokáig, mert reuma támadja meg a kezét, és ezért zongorművész ambicióival fel kellett hagynia. Ettől kezdve zeneszerző tanszakra járt.
Érettségi után beiratkozott a jogi egyetemre, el is végzett nyolc szemesztert, de a doktorátust már nem tette le. Ezzel egyidőben a Zeneakadémia tanítványa is volt, sőt, hogy zenei tanulmányait finanszírozhassa, zenekritikusként és ügyvédbojtárként is dolgozott. Ennyi mindent időben összeegyeztetni szinte lehetetlen volt, ezért rávette jószívű fönökét, hogy mondjon fel neki. Ettől kezdve csak a zenének élt. Első szimfóniáját az Operaház hangversenyén mutaták be.
Kiváló, szárnyaikat bontogató művészi kör alkult ki körülötte. Bartók Béla, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Molnár Ferenc barátságát mondhatta a magáénak. Az utóbbiak vették rá, hogy kuplé-zenéket írjon, és innen már egyenes út vezetett az operettig.
Bakonyi Károly - a híres szövegkönyv-író-épp komponistát keresett. Kacsóh Pongrácz volt eddig a szerzőtársa, és a János vitézzel hatalmas sikert is arattak. A második közös munkájuk azonban szinte visszhangtalan maradt. Így Bakonyi új zeneszerző után nézett, és némi segítséggel ráakadt Kálmán Imrére. Így született meg az első operettje, a Tatárjárás. Hatalmas sikert aratott Budapesten, Bécsben, Németországban és Amerikában is. Egycsapásra megismerte a világ Kálmán Imre nevét, és a siker vállaira vette.
Az első világháború pénztelensége nehéz időket hozott a színházakra, többet be is kellett zárni közülük. És mégis, ekkor született meg a Csárdáskirálynő, amelynek diadalútja a mai napig nem ért véget. Újabb és újabb sikerek születtek, újabb és újabb felkéréseket kapott, de magánélete tragédiáktól nem volt mentes. Apja súlyos cukorbeteg lett, élettársa tolókocsiba kényszerült. Kálmán Imre nem hagyta el őket.
Már a férfi kor teljében nősül meg. Egy orosz származású színésznőt vett feleségül, aki 30 évvel volt fiatalabb nála, és akit ma már csak Vera Kálmánként emleget a világ. Három gyermekük született, Charles Kálmán maga is zeneszerző, aki apja halála után befejezte annak utolsó munkáját, és így került a mű bemutatásra.
Jómódban éltek Bécs belvárosában. Házuk a társasági élet egyik központja volt, újabb és újabb estélyekkel, újabb és újabb vendégekkel.
És ez így ment 1938-ig, az Anschlussig. A zsidóüldözés miatt nekik is menekülniük kellett, és a végső állomás New York lett. Bár itt sok régi és új barát vette Őket közre, életük nem volt könnyű. A háború alatt az amerikai közönség a jelen kérdéseit akarta látni a színpadon, az édeskés operett-muzsikára nem volt kiváncsi. Vera Kálmán manökenként helyezkedett el egy szörme- üzletbe, és házasságuk is nehezen vészelte át ezt a korszakot.
Amikor véget ért a háború, betegségei ellenére utazott Amerika és Európa között. Elvonult a társasági élettől, és csak a munkái foglalták le.
A halál Párizsban érte. A bécsi temetőben nyugszik Beethoven, Mozart, Brahms közelében. Vagy tévedek? Ahányszor elsétálok a Budapesti Operettszínház előtt, ott ül egy padon, figyeli ezt az új világot, és hallgatja a kiszűrődő Kálmán-muzsikát.
Ernyei Béla
A lányok, a lányok
/Csárdáskirálynő/
Két embernek a nevét a világon mindenütt ismerik: Puskás Öcsiét és Kálmán Imréét. Igazi hungaricum mindkettő.
Kálmán Imre a XIX. század végén született Siófokon, a Balaton polgárosodó városában. A kiegyezés után nemcsak Pesten, hanem itt is megindult a fejlődés. Elemi iskoláját a siófoki zsidó népiskolában végezte. Az iskola nagyon jó hírnévnek örvendett, keresztény szülők is szívesen járatták ide gyermekeiket. Nagy vonzerőt jelentett, hogy itt német nyelvet is tanítottak
Kálmánék anyagilag jólszituált család voltak, szakácsnő, takarítónő gondoskodott a kényelmükről. Apjának nagy befolyása volt a városi tanácsra is, így nem véletlen, hogy pont ebben a házban jött létre az a társaság, mely Siófok felvirágoztatását tervezte. Építkezésekről gondolkodtak, létrehozták a színházat, a lóversenyt. A társaság pénztárosa azonban könnyelműen kezelte a vállakozás vagyonát, ezért csődbe mentek. Mivel neki nem volt semmije, a végrehajtók a többieken verték el a port, így lefoglalták a Kálmán-család összes ingó és ingatlanját. Annyi pénzük maradt, hogy Pestre költözhettek, és egy kis lakásban húzták meg magukat. A lakás méretei miatt a gyerekek a jószívű pesti rokonságnál kaptak szállást.
A kamasz Kálmán Imrének hirtelen számtalan dolga akadt. A Deák téri Evangélikus Főgimnáziumban végezte a tanulmányait. Mellette görögöt és latint korrepetált, hogy enyhítsen a család gondjain. Sőt, esténként szüleivel egy áruház levelezéseihez borítékokat címeztek, hogy pénzhez jussanak.
Mind emellett megvalósult a nagy álom, hogy zeneiskolába járhasson. 15 évesen lépett először színpadra az iskola növendékeként, hogy elkápráztassa a kritikusokat, és "csodagyereknek" kiáltsák ki. A dicsőség nem tartott sokáig, mert reuma támadja meg a kezét, és ezért zongorművész ambicióival fel kellett hagynia. Ettől kezdve zeneszerző tanszakra járt.
Érettségi után beiratkozott a jogi egyetemre, el is végzett nyolc szemesztert, de a doktorátust már nem tette le. Ezzel egyidőben a Zeneakadémia tanítványa is volt, sőt, hogy zenei tanulmányait finanszírozhassa, zenekritikusként és ügyvédbojtárként is dolgozott. Ennyi mindent időben összeegyeztetni szinte lehetetlen volt, ezért rávette jószívű fönökét, hogy mondjon fel neki. Ettől kezdve csak a zenének élt. Első szimfóniáját az Operaház hangversenyén mutaták be.
Kiváló, szárnyaikat bontogató művészi kör alkult ki körülötte. Bartók Béla, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Molnár Ferenc barátságát mondhatta a magáénak. Az utóbbiak vették rá, hogy kuplé-zenéket írjon, és innen már egyenes út vezetett az operettig.
Bakonyi Károly - a híres szövegkönyv-író-épp komponistát keresett. Kacsóh Pongrácz volt eddig a szerzőtársa, és a János vitézzel hatalmas sikert is arattak. A második közös munkájuk azonban szinte visszhangtalan maradt. Így Bakonyi új zeneszerző után nézett, és némi segítséggel ráakadt Kálmán Imrére. Így született meg az első operettje, a Tatárjárás. Hatalmas sikert aratott Budapesten, Bécsben, Németországban és Amerikában is. Egycsapásra megismerte a világ Kálmán Imre nevét, és a siker vállaira vette.
Az első világháború pénztelensége nehéz időket hozott a színházakra, többet be is kellett zárni közülük. És mégis, ekkor született meg a Csárdáskirálynő, amelynek diadalútja a mai napig nem ért véget. Újabb és újabb sikerek születtek, újabb és újabb felkéréseket kapott, de magánélete tragédiáktól nem volt mentes. Apja súlyos cukorbeteg lett, élettársa tolókocsiba kényszerült. Kálmán Imre nem hagyta el őket.
Már a férfi kor teljében nősül meg. Egy orosz származású színésznőt vett feleségül, aki 30 évvel volt fiatalabb nála, és akit ma már csak Vera Kálmánként emleget a világ. Három gyermekük született, Charles Kálmán maga is zeneszerző, aki apja halála után befejezte annak utolsó munkáját, és így került a mű bemutatásra.
Jómódban éltek Bécs belvárosában. Házuk a társasági élet egyik központja volt, újabb és újabb estélyekkel, újabb és újabb vendégekkel.
És ez így ment 1938-ig, az Anschlussig. A zsidóüldözés miatt nekik is menekülniük kellett, és a végső állomás New York lett. Bár itt sok régi és új barát vette Őket közre, életük nem volt könnyű. A háború alatt az amerikai közönség a jelen kérdéseit akarta látni a színpadon, az édeskés operett-muzsikára nem volt kiváncsi. Vera Kálmán manökenként helyezkedett el egy szörme- üzletbe, és házasságuk is nehezen vészelte át ezt a korszakot.
Amikor véget ért a háború, betegségei ellenére utazott Amerika és Európa között. Elvonult a társasági élettől, és csak a munkái foglalták le.
A halál Párizsban érte. A bécsi temetőben nyugszik Beethoven, Mozart, Brahms közelében. Vagy tévedek? Ahányszor elsétálok a Budapesti Operettszínház előtt, ott ül egy padon, figyeli ezt az új világot, és hallgatja a kiszűrődő Kálmán-muzsikát.
Ernyei Béla
A lányok, a lányok
/Csárdáskirálynő/