A Hamlet malmánál már rögtön az ábrák magyarázatánál leragadtam. Ez a malomtengely-világtengely analógia a történelem előtti időkre szerintem erősen sántít. A tengely körül forgó malomkövet valamikor a görög-római időkben találták fel, a korábbi (kézi)malmoknak még nem volt tengelyük. Az őrlőkő közepébe fúrt lyukba öntötték az őrlendő gabonát, és egy a széle közelében lévő lyukba dugott fapálcával forgatták a követ.
A földtengely precesszióját mint ciklikus jelenséget ide keverni megint csak fura dolog. Egy precessziós ciklus hossza kb. 26000 év. Néhány ezer éves, az akkori eszközök adta pontosságú megfigyelési adatsor birtokában (aminek persze a történelem előtti időkből nincsen tárgyi nyoma) az elmozdulás tényét meg lehet állapítani, de annak ciklikusságát legfeljebb csak jósolni lehet, kikövetkeztetni, kiszámolni nem.
Ezzel kapcsolatban én is meglovagolnám egyik régi vesszőparipámat. Mint tudjuk, a régi mítoszok, legendák értelmezésének könyvtárnyi irodalma van, ami nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy rengeteg értelmezési lehetőségük van, a "kódolásuk" messze nem egyértelmű. Szerintem ennek oka lehet az is, hogy hiányzik a kódolt anyagnak egy jelentős része, amire szükség volna a pontos dekódoláshoz. Azt is tudjuk, hogy a régi regösök, kalevala-énekesek, bárdok, rapszodoszok, szkáldok, griotok, stb. dalban adták elő történeteiket. Az írásbeliség elterjedésével a szövegeket lejegyezték ugyan, de a dallamokat többnyire csak jóval később próbálták meg rekonstruálni, és akkor sem a szövegek értelmezésének kiegészítéseként.
Ugyanakkor kiderült, hogy az ausztrál bennszülöttek körében ma is élő és gyakorlatban is használt walkabout-daloknál a dallam is hordoz pl. a tér- és időbeli távolságokra vonatkozó információkat. Ezeket a dalokat a férfivá avatáshoz szükséges rituális vándorlásoknál szinte térképként tudják használni, és állítólag más vidéken élő, más nyelvjárást beszélő bennszülöttek felvételről visszahallgatva is elég jól vissza tudják adni a tartalmukat a saját nyelvükön.
Ezen az alapon szerintem elképzelhető az is, hogy a régi mítoszok és legendák mára már elveszett zenei rétege hordozott olyan kiegészítő információkat, amik a szöveg szimbólumrendszerével együtt egy viszonylag pontos megfigyelési adatbázisként szolgálhattak korokon és kultúrákon át.
A földtengely precesszióját mint ciklikus jelenséget ide keverni megint csak fura dolog. Egy precessziós ciklus hossza kb. 26000 év. Néhány ezer éves, az akkori eszközök adta pontosságú megfigyelési adatsor birtokában (aminek persze a történelem előtti időkből nincsen tárgyi nyoma) az elmozdulás tényét meg lehet állapítani, de annak ciklikusságát legfeljebb csak jósolni lehet, kikövetkeztetni, kiszámolni nem.
Ezzel kapcsolatban én is meglovagolnám egyik régi vesszőparipámat. Mint tudjuk, a régi mítoszok, legendák értelmezésének könyvtárnyi irodalma van, ami nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy rengeteg értelmezési lehetőségük van, a "kódolásuk" messze nem egyértelmű. Szerintem ennek oka lehet az is, hogy hiányzik a kódolt anyagnak egy jelentős része, amire szükség volna a pontos dekódoláshoz. Azt is tudjuk, hogy a régi regösök, kalevala-énekesek, bárdok, rapszodoszok, szkáldok, griotok, stb. dalban adták elő történeteiket. Az írásbeliség elterjedésével a szövegeket lejegyezték ugyan, de a dallamokat többnyire csak jóval később próbálták meg rekonstruálni, és akkor sem a szövegek értelmezésének kiegészítéseként.
Ugyanakkor kiderült, hogy az ausztrál bennszülöttek körében ma is élő és gyakorlatban is használt walkabout-daloknál a dallam is hordoz pl. a tér- és időbeli távolságokra vonatkozó információkat. Ezeket a dalokat a férfivá avatáshoz szükséges rituális vándorlásoknál szinte térképként tudják használni, és állítólag más vidéken élő, más nyelvjárást beszélő bennszülöttek felvételről visszahallgatva is elég jól vissza tudják adni a tartalmukat a saját nyelvükön.
Ezen az alapon szerintem elképzelhető az is, hogy a régi mítoszok és legendák mára már elveszett zenei rétege hordozott olyan kiegészítő információkat, amik a szöveg szimbólumrendszerével együtt egy viszonylag pontos megfigyelési adatbázisként szolgálhattak korokon és kultúrákon át.