Az eseményeket az észlelők másnak tapasztalnak a mozgásukhoz viszonyítva. Már ez is a határokat súrolja, de számomra az n dimenziós elmélet a legelfogadottabb. 4- nél ( jóval ) több dimenzió létezése.
Helyes meglátás, kérlek olvass bele a CanadaHun-on korábban indított témába, melyhez én is hozzászóltam: holografikus univerzum címet viseli, ha jól emlékszem.
Az illúzió számunkra egy olyan létrehozott valóság amelyben létezünk és amely szabályait betartjuk. Az első berögzített illúzió a testek fogalma a bolygók a köztük lévő terek stb. rögzítése és mérhetősége. Az emberi test illúziója és annak működési illúziója egy olyan kalitka ami rengeteg tapasztalást megakadályoz ugyanakkor a fizikai megtapasztalások olyan élethűek és sok esetben élvezetesek, hogy rögzítik az elme rendszerét a testbe
Ebben is egyetértünk.
De létezik egy ennél is kisebb részecske szint amiben a terek ( és az idő) ugyanúgy felfoghatatlanul végtelen.
Erről beszélek/írtam. Amikor a metafizikus szemével látod a világot, tisztában vagy azzal, hogy az a látszólagos különbözőség, ami a tükörbe nézve a "testemig tartok" érzetet kelti, és az ott a másik élőlény/tárgy (akit/amit akár tönkre is lehet tenni) teljesen értelmét veszti, mert nincs különállóság, hogy ilyen nyakatekerten fogalmazzak, hiszen összhang van, egység van. Amíg ezt valaki nem érzi a "bőrén" nem is igazán érti, mi az, hogy nincs külön
én és te, hanem
egy(-)más van! Ezért ennek a mondatodnak:
A testet lebontani végtelenné amely tartalmazza az ismert és ismeretlen univerzumot alkotó részecske elemekre elég merész dolog a rögzült elmével.
csak az utolsó szavait tudom elfogadni, azt konkrétan, hogy mindez "merész dolog a rögzült elmével".
A sejtszintű információnk tárol minden rezgés információt az egésztől az Egy-től, ha úgy tetszik Istentől, de az elme képtelen azt felfogni
Ezzel is egyetértek, azon kivétellel, hogy bizony van, aki még arra is képes, hogy a saját, rezgés szinten sokrétűen tárolt információira rálátással bír.
Utoljára hagytam, ezt sem véletlenül:
Nehogy már valaki úgy éljen itt, hogy egy fizikai testen átsétálhat a térben szabadon mozogjon.
Avagy az idő számára ne lineárisan múljon. Az nagyon megszegné az itteni létezési rendszert amit a túlélés érdekében rögzítettek.
Kik rögzítették, és miért a
túlélés érdekében???
A linearitás érzékelés a feloldódás felé tendál, és erre már nem csak azok figyelnek, akik hosszú ideje foglalkoznak a téma körrel, hanem azok is, akik egyelőre meggyőződéssel állítják, őket ez a téma hidegen hagyja.
Ezenkívül
van, aki pusztán azért van jelen, ezen 'térben és időben', hogy segítsen mások tudati fejlődésében/
emelkedésükben!
Az is igaz, pontosan az egység kapcsán, hogy mindenki hatással van a környezetére, vagyis, akarva-nem akarva kihat az ő fejlődése a saját szűkebb körben vagy tágabb értelemben vett társaira; de míg ez nem tudatos, mindenkire igaz, hogy spontán részt vesz ebben.
Van azonban az, akire a fenti mondatomban céloztam, dőlt betűvel szintén, aki már túllépet az illúzió korlátain, mégis jön, tanítani...
emelni...
Két kérdésem maradt: az idézett oldalnak (belsohangok.hu) magad is szerzője vagy?
Vagy olvastad, ezért ajánlod?