Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – állapítja meg a magyar jogállamiságról szerdán megszavazott európai parlamenti állásfoglalás. A végső szövegre 399 igen mellett 117 nem érkezett, 28-an tartózkodtak.
A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be. A szöveg alapvetően a „hetes cikkes” eljárásról szól, amit az EP kezdeményezett még 2018-ban. Megjegyzi, hogy ugyan az EU tagállami miniszterekből álló Tanácsában már hatszor meghallgatta a kormányt, de még ajánlásokig sem jutott. Az eljárás mostani ágában négyötödös többséggel tehetné ezt meg, a másodikban, egy egyhangú szavazás után felfüggeszthetne bizonyos uniós jogokat. Ahogy azt már korábban is megtette, az EP azt kéri, hogy lépjenek a második ágba és a miniszterek „a végrehajtásra vonatkozó határidőket tartalmazó konkrét ajánlások kiadása révén javítsák a helyzetet”.
A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példának sorolja a „Kúria – Magyarország legfelsőbb bírósága – jelenlegi elnökének elmozdíthatatlanságára vonatkozó szabályokat”, valamint hiányolja az érdemi biztosítékokat és garanciákat a testület függetlenségére. Úgy véli, hogy politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira. Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta. A magyar reformokat tavaly decemberben fogadta el, így már akkor lehívhatóvá vált a pénz nagyjából fele, amit más feltételek nem blokkolnak. A tétet tovább emeli, hogy az igazságügyi reform négy abból a 27 szupermérföldkőből is, amit mind teljesíteni kellene a helyreállítási alapból járó 10,4 milliárd euró rendes kifizetéseihez is. (Innen eddig csak egy kerülőutas előleget utaltak.)
A döntés miatt az Európai Parlament márciusban pert kezdeményezett. Az állásfoglalás
A határozat emellett több tucat pontba szedve sorolja az egyéb problémákat
A tavalyi állásfoglalása után az EP ismét hangsúlyozza az aggályait, hogy a magyar kormány képes lesz-e hitelesen vezetni a Tanácsot júliustól. A féléves soros elnökség problémája „rendkívül fontos időszakban jelentkezik”, amikor megalakul az új Európai Bizottság. Megismétli: „kész intézkedéseket hozni”, hogy „megvédje az Unió hitelességét”. (Arról, hogy korábban milyen konkrét lépéseket emlegettek a képviselők, akik az elnökségi sorrendbe közvetlenül nem szólhatnak bele, itt írtunk bővebben.)
A szöveg „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.
Az állásfoglalás „ismételten felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós források végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg e forrásoktól, amint azt a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet előírja”. Arra kéri a testületet, hogy „találjon módot az uniós források helyi és regionális önkormányzatokon és a civil társadalmi szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben az érintett kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban”.
Az állásfoglalásnak nincs jogi következménye, az EP pedig közvetlenül egyetlen, a magyar forrásokat érintő jogállamisági eljárásban sem vesz részt, azokról az Európai Bizottság és részben a miniszteri Tanács dönt. A képviselőket június 6-9. között választják újra, ezután pedig az Európai Bizottság is újjáalakul. Az EP-nek a bizottsági elnököt és a teljes testületet is meg kell majd szavaznia. Arról, hogy a magyar jogállamisági ügyek milyen szerepet játszhatnak az újrázásra készülő Ursula von der Leyen bizottsági elnök kampányában, itt írtunk.
„Az biztosan nem magyar érdek, hogy uniós pénzből próbálják építeni a saját klientúrájukat” – válaszolt Donáth. „A magyar érdek az, hogy az EU-s pénzt közvetlenül az iskolák, a munkahelyek, a civil szervezetek kapják”, és csatlakozzunk az uniós ügyészséghez. „Magyar érdekről egyvalaki biztos nem oktathat ki másokat: az EU-ban orosz érdekeket képviselő, a magyar és az európai adófizetői pénzeket folyamatosan elsikkasztó Orbán-kormány” – írta az EP-képviselő.
A volt MSZP-s, jelenleg a részben saját alapítású Esély Közösségben politizáló Ujhelyi István előre megszavaztatta, hogyan milyen gombot nyomjon a végszavazáson – annak ellenére, hogy a módosítók miatt senki sem tudhatta biztosan előre, hogy pontosan milyen szövegről kell véleményt mondania. „Az állásfoglaláshoz beadott módosító indítványok kapcsán lesz olyan, amit támogatni tudok, és lesz olyan is, amelyre nemmel fogok szavazni. A végső dokumentum esetében viszont mindenképpen” igent nyom, mert a leadott voksok alapján „az Önök jelentős többsége ezt várja tőlem” – ígérte előre Facebookon.
Márton Balázs
A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be. A szöveg alapvetően a „hetes cikkes” eljárásról szól, amit az EP kezdeményezett még 2018-ban. Megjegyzi, hogy ugyan az EU tagállami miniszterekből álló Tanácsában már hatszor meghallgatta a kormányt, de még ajánlásokig sem jutott. Az eljárás mostani ágában négyötödös többséggel tehetné ezt meg, a másodikban, egy egyhangú szavazás után felfüggeszthetne bizonyos uniós jogokat. Ahogy azt már korábban is megtette, az EP azt kéri, hogy lépjenek a második ágba és a miniszterek „a végrehajtásra vonatkozó határidőket tartalmazó konkrét ajánlások kiadása révén javítsák a helyzetet”.
A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példának sorolja a „Kúria – Magyarország legfelsőbb bírósága – jelenlegi elnökének elmozdíthatatlanságára vonatkozó szabályokat”, valamint hiányolja az érdemi biztosítékokat és garanciákat a testület függetlenségére. Úgy véli, hogy politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira. Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta. A magyar reformokat tavaly decemberben fogadta el, így már akkor lehívhatóvá vált a pénz nagyjából fele, amit más feltételek nem blokkolnak. A tétet tovább emeli, hogy az igazságügyi reform négy abból a 27 szupermérföldkőből is, amit mind teljesíteni kellene a helyreállítási alapból járó 10,4 milliárd euró rendes kifizetéseihez is. (Innen eddig csak egy kerülőutas előleget utaltak.)
A döntés miatt az Európai Parlament márciusban pert kezdeményezett. Az állásfoglalás
amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”. Az EP állásfoglalása ugyan nem mondja ki a nevét, de Varga Juditra utal. A volt igazságügyi miniszter a volt férje, Magyar Péter által korábban nyilvánosságra hozott hangfelvételen arról beszélt, hogy egy maffiakormányban van, amiből nem lehet kiszállni, „Rogánék” pedig a Schadl–Völner-ügy iratainál „javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be”.
A határozat emellett több tucat pontba szedve sorolja az egyéb problémákat
- a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
- a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
- „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig. (Az uniós elvárásra létrehozott szervezet vezetője nemrég maga is arra panaszkodott, hogy a hatóság nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, nincs felvértezve hatáskörökkel a hatékony működéshez.)
A tavalyi állásfoglalása után az EP ismét hangsúlyozza az aggályait, hogy a magyar kormány képes lesz-e hitelesen vezetni a Tanácsot júliustól. A féléves soros elnökség problémája „rendkívül fontos időszakban jelentkezik”, amikor megalakul az új Európai Bizottság. Megismétli: „kész intézkedéseket hozni”, hogy „megvédje az Unió hitelességét”. (Arról, hogy korábban milyen konkrét lépéseket emlegettek a képviselők, akik az elnökségi sorrendbe közvetlenül nem szólhatnak bele, itt írtunk bővebben.)
A szöveg „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.
Az állásfoglalás „ismételten felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós források végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg e forrásoktól, amint azt a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet előírja”. Arra kéri a testületet, hogy „találjon módot az uniós források helyi és regionális önkormányzatokon és a civil társadalmi szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben az érintett kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban”.
Az állásfoglalásnak nincs jogi következménye, az EP pedig közvetlenül egyetlen, a magyar forrásokat érintő jogállamisági eljárásban sem vesz részt, azokról az Európai Bizottság és részben a miniszteri Tanács dönt. A képviselőket június 6-9. között választják újra, ezután pedig az Európai Bizottság is újjáalakul. Az EP-nek a bizottsági elnököt és a teljes testületet is meg kell majd szavaznia. Arról, hogy a magyar jogállamisági ügyek milyen szerepet játszhatnak az újrázásra készülő Ursula von der Leyen bizottsági elnök kampányában, itt írtunk.
Már a szavazás előtt röpködtek az üzenetek
Az ülés előtt a momentumos Donáth Anna – a javaslat egyik benyújtója – arról posztolt Facebookra, hogy három módosítót adott be az európai parlamenti határozathoz, amelyek bekerültek a végső szövegbe:- ismét fagyasszák be az EU-s pénzek kifizetését, és indítsák újra a teljes kivizsgálási eljárást a magyar kormánnyal szemben;
- az Európai Bizottság forduljon az uniós bíróságához, hogy „azonnali hatállyal függesszék fel a magyar szuverenitásvédelmi törvény alkalmazhatóságát”;
- a testület tegyen többet, hogy a magyar kormány csatlakozzon az uniós ügyészséghez.
„Az biztosan nem magyar érdek, hogy uniós pénzből próbálják építeni a saját klientúrájukat” – válaszolt Donáth. „A magyar érdek az, hogy az EU-s pénzt közvetlenül az iskolák, a munkahelyek, a civil szervezetek kapják”, és csatlakozzunk az uniós ügyészséghez. „Magyar érdekről egyvalaki biztos nem oktathat ki másokat: az EU-ban orosz érdekeket képviselő, a magyar és az európai adófizetői pénzeket folyamatosan elsikkasztó Orbán-kormány” – írta az EP-képviselő.
A volt MSZP-s, jelenleg a részben saját alapítású Esély Közösségben politizáló Ujhelyi István előre megszavaztatta, hogyan milyen gombot nyomjon a végszavazáson – annak ellenére, hogy a módosítók miatt senki sem tudhatta biztosan előre, hogy pontosan milyen szövegről kell véleményt mondania. „Az állásfoglaláshoz beadott módosító indítványok kapcsán lesz olyan, amit támogatni tudok, és lesz olyan is, amelyre nemmel fogok szavazni. A végső dokumentum esetében viszont mindenképpen” igent nyom, mert a leadott voksok alapján „az Önök jelentős többsége ezt várja tőlem” – ígérte előre Facebookon.
Márton Balázs
